Túrabeszámolók
| Pilisi trapp 40/20 |
új túrabeszámoló rögzítése |
Kiírások:2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 |
|
olsen | Túra éve: 2019 | 2019.09.04 17:52:24 |
|
megnéz olsen összes beszámolója |
szia emberek,a pilisi trappról sokadjára is..
A túra a BTSSZ túrája,még mindig a György kersztnév bitorolja az elnöki széket a matolcsyak törzséből,tehát megyek,két éve nem találkoztunk,azóta pedig több víz folyt le a hegyi patakokon a pilisi részeken.A rádiós kell még a múzeum mögül,aki szakállas,nőt hozok neki (is) ,évekkel ezelőtt ez a csaj ápolt ezen a túrán,ahol elfogytam.Autót kell igénybe venni,mert késő van, de a rajthelyen az előnevezettek sorában pörög a dolog,unicum és sör,aztán rajt,mert a szombat túra nélkül túrátlan,abból pedig éppen elég volt az életemben a közelmúltban.Ráadásul teljesítmény..pláne..nyomás a fejben és a bakancsban,első a felső kocsma és a csobánkai Szent-kút közötti szakasz,Janó és Julika ünnepli a házassági fordulót,ritka dolog,hogy egy szerető hitves itt sem hagyja magára a pasit..valamikor én is a Pamírig kóboroltam,akkor még egy ország volt. Csúcstámadással ma nem kísérletezünk..elmegyünk többek mellett,mert reggel van,a jel kék sáv,fehér alapon,emtékás..magányos pontőr,megjavítjuk neki a kutat,mert stifthiányos,persze a rádiós a specialista,mint a filmharcos,mindig van kombinátfogója és megfelelő méretű stiftje.Idáig jöttünk,innen megyünk zöldön,mert az eftécé is részt kér a túrából,vagy a győriek?irány a kút,ami Trézsi névre hallgat,rádiós barátom tapintatosan magamra hagy egy angyallal,aki Angyal,és hajt..hamar örömködünk a víz mellett,és huzamosabb várakozás után jobb meggyőződésünk ellenére két csoportra oszlik a nép,mi előre,ők lassabban,megfontoltabban..a pilisi szerpentinen nagy zsákokat cipelő ifjoncok,elmaradnak,Özsébnél már meleg van,mert a reggelből majdnem dél lett,de innen lefelé,Fekete hegy,két keresztnevű barátom hagy el,ikon a teljesítménytúrázók palettáján,nővel van,aki szintén nem ma kezdte,és előznek..a Sasfészeknél több autó és víz is van,a falusi kocsmában még több,és forgatnak tévéfilmet,egyszer megnézem majd,most menni kell,mert délután.A kutat működtetjük és dicsérjük a rendezőt,aki a szalag helyett A4 –es papírral segít,és remekül helyezte ki a fákra,pont elegendő,se több,se kevesebb..jó..és a hofman kunyhónál újra az ikon,vizet sem cserél és nőzik,örvendetes,mert sokat láttam pasasokkal,nem izgatja a szintidő és a táj,régieket idézünk fel,van kikre emlékezni,talán egyszer több korsó sör után mi is eszébe jutunk valakiknek..gondolok a Zwack képviselőire..Fellihegünk Icához,nincs ott,a tetőn várja az esőt,mert dörög és fenyeget,aztán mégis máshol készül a tévéhíradó főcíme az ítéletidőről.Piros jel táplál a dobogókőig,és ott kólázok és gyógyszerezek,támad a meleg,de életben maradok..nem olyan nagyon,de mégis..lefelé,mert az jó,kék újfent a jel,többen hagynak el,mert lassú és megfontolt lépéseket használok,és örexem határozottan.A sárga jel már új erőt ad,bár a vízmosta részek most sem lettek elgereblyézve és a bokám sem kívánja,aztán magányos pontőr hölgy,vizet őriz és pecsétel,házak között megyünk a kocsmába,a szintidőből maradó rész a nemzeti adósságcsökkentő alapba kerül..nem sokat javul vele..és most a nemzet sem tudja,mennyire adósa a világnak,mert a világgazdaság című intézmény nem mindig igazolja a honi derűlátást..
Alig két –három órás várakozás után mindenki előkerül,lábat mosunk és zsíroskenyér,autó repít a vasúthoz,és kis falumba hazatérek..kedveltem a btssz túráit,Te is tedd ugyanazt.. |
| | |
regulat | Túra éve: 2019 | 2019.09.03 14:38:22 |
|
megnéz regulat összes beszámolója |
Negyedszer a hosszú távon.
Amire számítottam, hogy hőség lesz, hogy darazsak lesznek, és hogy valószínűleg lesz benne egy kis eltévedés.
Hát hőség az volt. Állítólag darazsak is, szerencsére én nem találkoztam velük. Eltévedés ezúttal egyáltalán nem volt, és ez most nem csak a rutinnak köszönhető, hanem a rendezőknek is akik, az eddigi neuralgikus pontokon... Bővebben a blogban
|
| | |
|
regulat | Túra éve: 2018 | 2018.09.03 13:56:16 |
|
megnéz regulat összes beszámolója |
Pilisi Trapp 40. Visszatérő vendég vagyok a maratoni távon. És így többedik teléjesítésre, már az útvonal nagyrésze is megy emlékezetből... azért eltévedni el lehet, bármennyire is jól követhető az útvonal... Az idei túrára úgy indultam el, hogy azt gondoltam a sok kihagyás lelassít. De úgy látszik, kezd beérni az évek során felszedett rutin. Bővebben a blogban. |
| | |
manylow | Túra éve: 2018 | 2018.08.26 20:25:03 |
|
megnéz manylow összes beszámolója |
Pilisi trapp 40
A tavalyi jól sikerült Pilisi trapp után idén sem volt kérdés, hogy jövök-e. Idén is a 40-es távon, ami a valóságban 42 km. Idén előnevezni is lehetett, amit 400 Ft kedvezménnyel honoráltak a szervezők a nevezési díjból. Az előző esti vihar szerencsére elkerülte a környéket, csak kisebb eső esett, úgyhogy egyáltalán nem volt saras a terep. Viszont eléggé lehűlt a levegő aminek én örültem, mert a nagy meleget nem szeretem. Nevezés után indultam is a kék sávon a Dera-szurdok felé. A reggeli óra miatt senki nem volt a szurdokban, csak a túra résztvevői trappoltak a patakvölgyben. Szerencsés a túraútvonal szempontjából, hogy rögtön a túra elején a reggeli órákban kell itt menni, elkerülve a napközbeni hatalmas tömeget. Csobánka előtt egy éles jobb kanyart követően értem a Szent-kúthoz az első ellenőrzőponthoz. Ezután egy hosszú, kb. 10 km-es etap következett a Boldog-Özséb kilátó felé a zöld sávon. A Hosszú-hegyen és a Pilis-tető felé menet is nagyon jó kilátópontok vannak, de most a felhős, nagyon párás idő miatt kilátás nem nagyon adódott. A Magas-hegyi nyereg után kezdődik az emelkedés a Pilis-tetőre eleinte meredekebben, a szerpentines részen már nem olyan vészesen, de azért megdolgoztatott eléggé. A zöld háromszögre váltás után még egy utolsó emelkedőt leküzdve értem fel a kilátóhoz (2. EP). Pecsételés után visszaindultam a zöld háromszög, zöld sáv elágazásig és a Sasfészek felé indultam. Eleinte hullámvasutazós szakaszon majd egyre meredekebb lejtőn értem a Pilis-nyeregbe. Itt a rövidebb táv résztvevői Pilisszentlélek felé kanyarodtak, mi negyvenesek folytattuk tovább a Fekete-hegy felé a zöld sávon később pedig a zöld négyzeten a kulcsos házig. Itt volt a következő EP, ez újabb 8 km volt, de innentől már sűrűbben következtek az ellenőrző pontok. A Sasfészeknél ettem pár szem szőlőcukrot, egy ottani kiránduló pálinkával kínált de most nem éltem a lehetőséggel. Váltottunk pár szót, aztán indultam meredeken lefelé Pilisszentlélekre a zöld kereszten a Postás úton. Szerencsére itt is majdnem teljesen száraz volt az út, sárban nagyon nehezen ment volna lejutás. Meg fakivágás sem volt mint tavaly, úgyhogy gond és megerőltetés nélkül értem be a faluba a következő ellenőrzőponthoz ami frissítőpont is volt egyben. Volt nápolyi és egy italkupont is kaptam. Innen a piros sávon folytattam, egy útba eső nyomós kútnál feltöltöttem a palackom. Egy kisebb emelkedő következett a kolostor romig, ezt követően a következő elágazásnál az Égett-hársnál váltottunk a zöld keresztre. Ez a szakasz elég rosszul jelzett, de a megfelelő helyeken útbaigazító táblákkal segítettek a szervezők. A Malom-patakon átkelve értem a Hoffman-házhoz, majd tovább folyamatosan emelkedve a Szakó-nyeregig. Itt jobbra fordultam a piros sávra ahol a lépcsőkön felkapaszkodva értem az Ilona-pinenőnél lévő következő ellenőrzőpontig. Itt is volt szőlőcukor és megkaptam az infót, hogy Dobogókőn hol van pontosan az EP. Dobogőkő előtt megálltam a Rezső-kilátónál. Nagyon szép kilátás nyílik innen a Dunakanyarra és a Börzsönyre. Dobogókőn volt egy kis terelés, mert a leégett szálloda miatt a mellette futó turistautat lezárták, úgyhogy a sípályáig a betonúton mentünk. Itt tértünk vissza a turistaútra, megkerülve az adótornyot a kék keresztre fordultunk és megkezdődött az ereszkedés a cél felé. A zöld kerékpár jelzéshez érve balra kanyarodtam egy erdészeti útra majd a sárga kereszten tovább ereszkedtem, egy elég hosszú szakaszon meredek, köves úton. Ezen a részen szembe jövő kirándulók figyelmeztettek, hogy kicsit lejjebb az ösvény mellett lódarazsak fészkeltek be egy fába és ott rajzanak. Meg is láttam nem sokkal később, de megúsztam a találkozást. Remélem a többi túrázó is! A Szent-kútnál volt az utolsó EP (ez egy másik Szent-kút, nem az amelyiknél az első ellenőrzőpont volt), innen már csak egy karnyújtásnyira volt a cél. A tavalyi időmön jócskán sikerült faragnom, ennek külön örülök! A célban a szokásos ellátás volt, italkupon és zsíroskenyér. A tavalyihoz képest több helyen volt kirakva útbaigazító tábla. Az oklevél és a kitűző is más mint a tavalyi, jól mutat a gyűjteményben. Idén is jól éreztem magam a túrán, a szervezés és az ellátás is jó volt.
Köszönet a szervezőknek! |
| | |
|
regulat | Túra éve: 2017 | 2017.08.31 06:01:13 |
|
megnéz regulat összes beszámolója |
A tavalyi darázscsípéses teljesítés után, ismét a negyvenes táv.
Dobogókőig még akkor is simán haladtam, ha azt beleszámítom, hogy Pilisszentlélek előtt nem vettem figyelembe az erdészeti lezárást, és a kitáblázott(!) terelést, így volt egy kis akadályverseny feeling a zöld kereszten.
Dobogókő után, viszont beütött a meleg és az utolsó hatkilóméterből sikeresen tízet varázsoltam. Csak magamat szidhatom érte... Volt benne minden, kanyar benézés, ititner félreolvasás, a jobb és a bal felcserélése.
Ugyanakkor el kell ismerni, hogy a tavalyi útvonalváltoztatás, és az idei korábbi pontnyitások egy olyan irány, ami jót tesz ennek a túrának. Következő lépésben a Volánt kéne értesíteni, hogy kicsit sok lesz délután az utas... Bővebben a blogban.
|
| | |
manylow | Túra éve: 2017 | 2017.08.28 20:47:16 |
|
megnéz manylow összes beszámolója |
Pilisi trapp 40
Fél nyolc körül érkeztem Pilisszentkeresztre, a rajt közelében még sikerült is parkolóhelyet találni. Miközben készülődtem láttam, hogy sokan már indulnak is az útra. A rajtolás gyorsan és zökkenőmentesen ment, pár perc alatt már a kezemben is volt az itiner, ami tartalmazta a szükséges információkat. Az egyik oldalon az igazolások helye és a szöveges útleírás, a másik oldalon pedig egy fekete-fehér térkép, a szint- és km adatok valamint az ellenőrző pontok és nyitvatartásuk. Mivel a Pilist és Visegrádi-hegységet nagyon jól ismerem, az itinert nem is nagyon kellett használnom, plusz a kritikus pontokon útbaigazitó táblák is segítették az eligazodást. Kivéve a Szakó-nyereg előtt a zöld+ jelzésen a Hoffman háznál. Ott talán lehetett volna táblákat kirakni, vagy szalagozni. Én tudtam, hogy merre van az arra, de mikor odaértem két csapat is azt kereste, hogy merre is kéne menni.
Az 1600 Ft-os nevezési díj elsőre talán soknak tűnhet, döntse el mindenki saját maga. Szerintem a szolgáltatásokat is figyelembe véve elfogadható.
Az útvonal viszont telitalálat volt, csupa olyan hely ahova bármennyiszer szívesen megyek. Rögtön az út elején a Dera-szurdok. Bár most a nyári időszak miatt éppen csak csordogált a patak - lejjeb érve a szurdokban még azt sem - de azért így is szép volt. A kék sávon Csobánka irányába a Szent-kútig kellett menni, itt volt az első EP.
Az út elején még nagyon kellemes hűvös volt az idő, de ez hamar elmúlt. A későbbiekben számomra a meleg volt az ami a leginkább megnehezítette a túrát.
A Szent-kút után a zöld sávon folytatódott az út a Hosszú-hegyen át a Boldog Özséb kilátó felé, sok helyen igen pazar kilátással. A kilátónál EP, majd tovább a zöld sávon és négyzeten egészen a Sasfészekig ahol szintén EP volt. Itt már elfogyott a vizem, úgyhogy pótolnom kellett. A Trézsi-kútnál még el is gondolkodtam, hogy letérek vízért, de nem tettem. Majdnem ráfáztam. A Pilis-nyeregnél kifacsartam a vizesflakonom, szerencsére innen már nem volt messze a Sasfészek.
Ezután Pilisszentlélek irányába folytattuk, ezen a részen volt egy komoly nehezítés. Az erdőgazdaság ugyanis lezárta ezt a szakaszt fakitermelés miatt. Gyors mérlegelés után páran úgy döntöttünk, hogy megyünk tovább a kijelölt úton és nem kerülünk. Én nem bántam meg, ettől még kalandosabb volt az út. A fák be voltak döntve az ösvényre, úgyhogy a rönkök alatt bújkálva, vagy felett egyensúlyozva haladtam előre sokszor igen lassan. Volt aki inkább leereszkedett a meredeken alattunk futó erdészeti útra, ahogy láttam az se volt sokkal egyszerűbb. Gondolom erről a szervezők sem tudtak, különben másik útvonal lett volna kijelölve, vagy szóltak volna előre, hogy mi a helyzet, nem tudom mikor zárták le ezt a szakaszt, vagy hogy volt-e a túra előtt bejárás és ha igen mikor.
Mindenesetre egy-két kék folttal és horzsolással gazdagabban de egyébként épen és egyben érkeztem Pilisszentlélekre a következő EP-hez ahol italkupon és műzliszelet várt, és a sört is olcsón mérték :)
Ezután a szentléleki kolostorrom, a Hoffman-ház és a Szakó-nyereg érintésével jutottam el az Ilona-pihenőig, ahol a következő EP volt. Előtte viszont meg kellett állnom egy kicsit pihenni, mert a hosszú emelkedő után úgy éreztem, hogy elmegy az erő a lábaimból. Kicsit meg is ijedtem, hogy hogyan lesz ez, hiszen még kb. 10 km volt a végéig. De kis pihenés, egy banán és egy műzliszelet után tovább indultam és az EP-nél is ettem egy pár szőlőcukrot. Ezután már nagyjából rendben is voltam, szép lassan mentem Dobogókőig, ahol a szokásos nyüzsgés volt rengeteg kirándulóval. Sokszor alig tudtam őket kerülgetni.
Pecsételés után indultam is tovább, kicsit megkönnyebbülve a tudattól, hogy a nehezén már túl vagyok, hiszen innen már egy-két kisebb emelkedőt leszámítva folyamatosan ereszkedik az út Pilisszentkeresztig.
A kék+, zöld bicikli, sárga+ jelzéseken értem a szentkereszti Szent-kúthoz. Itt ismét pecsételés volt, az utólsó a cél előtt. Ittam egy jót a forrás vizéből, nagyon hűs volt, igazán jól esett.
A célban kézfogás, emléklap és kitűző várt, italkupon és az elmaradhatatlan zsíros deszka lilahagymával :)
A táv több mint 42 km volt, ehhez kicsit több mint 9 óra kellett a saját kényelmes tempómban.
Hallottam erről a túráról és a szervezésről is jót és rosszat egyaránt, én nem bántam meg hogy ezt a túrát választottam. Jól éreztem magam, a pontőrők mindenhol kedvesek és segítőkészek voltak. Az ellátás rendben volt.
Köszönet a szervezőknek! |
| | |
dombimedve | Túra éve: 2017 | 2017.08.28 11:52:21 |
|
megnéz dombimedve összes beszámolója |
Egy kicsit árnyalva az előző negatív véleményt, nekünk különösebb problémánk nem volt a túrával. Én először voltam rajta, az útvonal egy részét ismertem. GPS-em nincs, tehát a track hiánya nem zavart. Pilis térképet hoztam, de egyszer sem kellett elővenni. Mi több helyen is találkoztunk útbaigazító papírokkal (hosszú táv). Néha kicsit megálltunk egy-egy kereszteződésnél, de mindenhol megtaláltuk a helyes utat magunktól is. A szervezők mindenhol kedvesek voltak, a frissítés viszont a táv második felére összpontosult, állítólag logisztikai okok miatt. Mivel vittünk elég folyadékot, ez nem okozott problémát, de volt aki a Boldog Özsébnél szóvá tette. Egyébként a túra útvonala szerintem kifejezetten szép, gyönyörű kilátásokkal a Pilisről és a Dobogókőről, az elején a Szurdokkal. A legnagyobb problémát számunkra a nagy meleg jelentette, ez viszont nem róható fel a szervezőknek. Ami kicsit valóban zavaró volt, az a Sasfészek turistaház utáni fakivágások miatti turistajelzés lezárás (elterelés) volt, amiről valóban nem esett szó sem az itinerben (ez érthető, mivel egy friss dolog lehetett), de az ellenörző ponton se mondtak róla semmit (szerintem nem is tudtak erről). Mi mindenesetre mentünk a megadott jelzésen, amíg tudtunk, utána lecsúsztunk (szó szeint a dózerútra) és kb. 100 méter múlva ismét találkoztunk a jelzéssel. Részünkről elégedettek voltunk a túrával, a végén őszintén mondtunk köszönetet a szervezőknek. |
| | |
turati73 | Túra éve: 2017 | 2017.08.26 09:53:40 |
|
megnéz turati73 összes beszámolója |
Közel 100 túrám közül az egyik legrosszabul szervezett volt A Pilisi trapp 25 - egyben az első amiről visszafordultam!
A szervezők a minimális erőfeszítést sem tették meg a túraútvonal egyértelműsítésére - a fenti néhány bejegyzésben már taglalt hiányosságok egyikét sem javították ki.
Ahogy látom, a korábbi hozzászólások alapján csak a túra részvételi díja növekszik évről évre.
Az itiner köszönő viszonyban sincs a valósággal, a térkép silány fénymásolat, gps track pedig nincs (2017!!!!!) (ami fellelhető a neten, az már nem a jelenlegi útvonalat járja be - vagy a rögzítője is eltévedt ) Táblát, szalagot azon a részen ahol jártam nem láttam - pedig elkelt volna.
Ahogy telnek az évek egyre inkább látszik, hogy kik azok a túraszervező társaságok akikkel érdemes belebocsájtkozni egy szép hétvégi kirándulásba, ösvényfutásba és ki azok akik kizárólag anyagi szempontok alapján a bevételmaximalizálás érdekében tevékenykednek és vagy megpróbálnak a múltjukból "megélni".
Több kisebb csoportott sikerült visszafordítanom az itiner és a túristajelzés alapján egyértelmű - de mégis rossz "Z" útvonalról, remélem nekik a továbbiakban jól sikerült a tájékozódás. Nekem idő hiányában nem volt kedvem végigbohóckodni az "útvonalon".
A szervező társaságot a messze kerülendő kategóriába sorolom. A továbbiakban tőlem többet pénzt nem látnak!
A magyarországi túraszervezés etalonjának továbbra is a Sarokkő Egyesületet tartom. A kételkedőknek ajánlom átolvasásra a túráikhoz rendelkezésre bocsátott itinereket valamint Rakk Gyula térképész által készített úvonalvázlatokat valamint GPS trackeket.
Ez a fajta szervezettség és felkészültség abszolút elvárható lenne valammennyi TTT-oldalon meghírdetett túrával kapcsolatban. Ennek kellene a minimumnak is lennie egy "szervezett" részvételi díj befizetése mellett (1600 Ft) teljesíthető túra esetében. A www.btssz.hu oldal tanúsága szerint azonban a "közhasznú szervezetnek" 25 év is kevésnek bizonyult egy térképvázlat elkészítésére..........
|
| | |
|
Forrai U96 | Túra éve: 2016 | 2016.10.06 14:49:05 |
|
megnéz Forrai U96 összes beszámolója |
------Pilisi Trapp 20160828------
------9. TTÚRA ( 2016 )------
------------
Rajt: 8:30 Pilisszentkereszt CÉL: 19:10 Pilisszentkereszt
Rajtszám: 54
Csapat:
Találkozások: BTSSZ VEZETŐSÉGE. Kössz a Délibe a FUvART!
------ Huszonvalamennyi °C időjárás ------
KÉP:
V1.96.20160828.
|
| | |
regulat | Túra éve: 2016 | 2016.09.01 07:07:32 |
|
megnéz regulat összes beszámolója |
Élménydús túráról könnyű írni, és itt élmény akadt.
Hiszen az már önmagában megér egy misét, hogy megújult az útvonal, az itiner... és előnyére. Szerettem.
Meg persze az is élmény, hogy amikor már vigyorog az ember, hogy minden nagyon szép, minden nagyon jó, akkor jön egy csíkoshátú dög, egy repülő erőd és megtámadja... Tudom, belefér. De, hogy olyan hat kilométerrel arrébb mégegy, az már túlzás...
Mindegy, akkor is ez a túra lett a nyár kellemes meglepetése! Bővebben a blogban. |
| | |
olsen | Túra éve: 2016 | 2016.08.30 06:35:22 |
|
megnéz olsen összes beszámolója |
szia emberek,a pilisi trapp..
Meglepődtem,mikor nem találtam túraleírást a tollamból,ami persze nem is toll,greenpeaces megfontolásokból,hanem billentyű,tyű,a mindenit!pedig már tébláboltam erre,de nem lehet mindent leírni,pláne ebben a korban,csoda,ha még hazatalálok az erdőből.Szóval,augusztus van és meleg,BTSSz indít,akikre a hajnali kelés továbbra sem jellemző,de legalább nem fázunk már a rajtnál sem..kékmelegítős hölgy,másik hölgy kullancsok ellen csomagolva,Moiwa is itt toporog,tegnap óta nem találkoztunk,igaz,akkor többször is,lehet,hogy már nem a régi egyérintős?kor jár felé és persze a munka is kikezdi az emberi testet,légkondícionálót nevez meg kórforrásként,és igen,ekkor jön el az igazság pillanata,papírok érkeznek,autóval,többször írom le a nevemet,és unicummal indítok,jön a rövidnadrágos is,oldalbordával,aki szintén..fordított a menés,mint eddig..irány a Pilis új kilátója,nézelődünk többen,itinert és térképet próbálunk összerázni,eggyé gyúrni,,a betű és a kép nem szószerint fedi egymást,de ettől magyaros,úgyhogy ezúttal a bíróságot mellőzzük és csoportokra oszlunk,mint az a Kárpát medencében szokásos..egyfős társulat vezetőjeként mászom a László kúpját.Pazar a kilátás,főleg fentebbről,egész az Özséb lábáig vezet az ösvény,ahol már üde pontőr fogad és elsőnek szakítom át a szalagot,ami nincs is..Pecsételés után –ja,a pontőr érett korú férfiember,magányos – a Pilis nyereg felé masírozok,szembefutók mindkét ivarból sőt négylábúak is..délelőttbe hajlik,és melegszik az idő,de ezt már a meteorológusok többször is megmondták,pelenkázom magam,egyelőre a homlokomra kell.A nyeregből a faluba,ami a szentháromság egyharmadáról van elnevezve,nem Atya és nem Fiú..persze,Pilis is..Két hölgy fogad a kocsmában,almát és kupont kapok,az előbbit köszönettel.Víz is van,a kutakat nem zárta el a szűkkeblűség.Tova téblábolok,a romoknál sátrazók és bográcsolók,az égett hársnál friss útjelző karó,a Hofmannál kutyaugatás,az Ilona pihenőnél senki,a Tostnál magányos hölgy,müzlivel és széles mosollyal,persze,lenyomatot is ad..Dobogókő felé megtelik az erdő,kirándulók és zsongás,fiatalok és nem annyira is,a nőivarúak mosolya feledhetetlen..vagy csak vigyorognak rajtam?,békésen legelészőn,aki somot és szedret kóstolgat,és kosár után sír,gombailag,persze.. a padnál vegyes páros blokkol,rövid sündörgés után elhúzok,még nincs kész a bográcsétek,pedig három is van,háromlábon.Kék és kék,aztán kereszt és szeder,már csak a finomabbakat eszem el a medve elől,és eltévedek..?nem,csak ritkul a jelölés a fákon,erre már nem cipeltek elegendő kék festéket,vagy kiömlött útközben a flakonból.Graffitis korszakomból emléxem,van,ami eredendően elő sem csalogatható,gyárilag elzárva..és itt a kút,ahol éppen zsolozsma is van,néhányaknak,és pecsétel két hölgy,és ixel a papíron,ahol csak egy sorszám jelenti az állampolgárt,aki adó elől kivont forintokat hozott a hegyekbe,sokan vagyunk,talán megint nem elegen,nagy Váli –völgyi filozóf után említve..s innen a faluba,ahol a kocsmában örülnek és stempliznek,kitűző és emléklap,szép félnap volt,butaság lett volna az indulást korábbra tenni,akkor a Nap hiába sütne..
Remek szervezés,remek vonal,fordítva is..máskor is,persze.. |
| | |
|
Forrai U96 | Túra éve: 2015 | 2015.08.30 10:37:23 |
|
megnéz Forrai U96 összes beszámolója |
PILISI TRAPP 20150829 32. TELJESÍTMÉNYTÚRA 20120701 ÓTA
Elõtte 1990-tõl, hol voltam? He-he, ezen a TTúrán kérdezte meg Márton Dániel a Felsõ Kocsmában, 2013 AUGUSZTUS 31.-én. Nem a TTT alatt. Röviden. Tájékozódási Túraversenyek voltak, meg Rongyos Gyógycipõk csapat ( Név: Tõlem. )
Felsõ Kocsmából indulunk újra, 2015-ben 3. nekilendülés, SA-nak ELSÕ. Legutóbb a Pázmándi Toporgók Éjszakáján voltunk ketten, Velencei-Hegységben. PKB-n én azóta szólóban 55 Km-en természetesen... Sör után 8:35-kor 43-AS számmal, SA 42-essel. Szentkút: Köszönünk.
Lódarazsak? vannak a K+ - on... Aktivizálódnak, ilyen közel még nem mentem fészekhez, 0,5 m.
Elhúzunk nyugiban, más megoldás? Dobogókõ: elidõzünk annyira meg máshol is, hogy a végén 33 km után, ( utálom a rohanásokat MÁR! ) agyalunk rendesen idõkön a buszra + Hogy érünk el a Dunaújvárosi InterCity-RE?
Pilisszentlélek: Kis papír rajta 250 Forint; Sörre. 300 Forint 1 Sör.
Haladunk Z+ - on Sasfészek TH.-hoz. S Négyzet is. :D Majd megõrülünk úgy felhevültünk a Kánikulában Kaptatón. Beleülök a Híres Hintába, SA is... Meg jövõre is, ha! Elbúcsúzunk. Innen hosszú Bosszú Z- jön, Pilis-Nyereg... Boldog Özséb Kilátó 756 m Pilis-Tetõ... Szerpentin... Szántói-Nyereg = Országút és Környéke Pilisszántó és Pilisszentkereszt Között... Haladunk a OKT felé... 7. E. P.: Csobánkai Szentkút. Vasas-Kénes? Víz... OKT-n Pilisszentkereszt.
Képek: www.facebook.com/laszlo.forrai.16/media_set
Egyidõben ma; 20150829.-én a Kohász-KÉK 130 és alformái futnak.
2015. Forrai U96. 1990 ÓTA. ( Soproni Sör 1895 ÓTA. ) V 1.8.96.2015.08.30.
|
| | |
|
Marker | Túra éve: 2014 | 2014.09.02 16:06:33 |
|
megnéz Marker összes beszámolója |
Pilisi Trapp 40
"Nyárbúcsúztató túránk helyszínéül idén a Pilis varázslatos hegyvidékét szemeltük ki magunknak, ahol Pilisszentkereszt csendes kis települése látta vendégül a "Pilis Trapp" teljesítménytúra mezõnyét, immáron 22. alkalommal. Én személy szerint elsõ trappoló vagyok, de a környezõ turistautakon már néhányszor megfordultam korábban, így bíztam benne, hogy a Pilis nyújtotta rengeteg csodálatos helyszínbõl és megannyi látnivalóból ezúttal is minél többen lesz majd részünk......."
A teljes túrabeszámoló képekkel az alábbi linken érhetõ el: http://itin3r.blogspot.hu/2014/08/pilisi-trapp-40.html |
| | |
Totesz | Túra éve: 2014 | 2014.08.31 14:42:16 |
|
megnéz Totesz összes beszámolója |
Kiváló túra volt ez a Börzsöny 50-re való felkészülésem jegyében. Videós és fotós beszámoló. |
| | |
Forrai U96 | Túra éve: 2014 | 2014.08.31 08:12:49 |
|
megnéz Forrai U96 összes beszámolója |
TÚRAGRÁFIA TELJESÍTMÉNYTÚRA 2012-2013-2014-...-2100
Elõtte 1990-tõl, hol voltam?
:)
1. 2012. SZURDOK 30 Tamás Csaba...
2. 2012. NegyedNyolcas 50/30 TCS...
3. 2013. Kevély Körüli Kevergés 26, Petró Csapat rendezése, TCS... Siker.
4. 2013. HONVÉD 50 TCS... Honvédkislány.
5. 2013. KerecsEn 20, CSAK ÉN. Valamint 3-AN útközben.
6. 2013. SZURDOK 40, CSAK ÉN. Valamint Nánásiékkal Találka... 30-40 km szakaszon.
7. 2013. PILISI TRAPP 40, Márton Dániel Felsõ Kocsma, Nánási Felsõ Kocsma Pilisszentkereszt, ...
8. 9. 10. Dömösnél elkaptalak..., 11. 12.! 2013-RÓL.
------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
2014.
#1. BÚÉK 20 Nánási Ottó, Kármán Zsolt, Én. Veletek!
#2. DUIT 50. Dunaújváros. Dunavecse! Õrsi Anna beszélgetések, Mezeiné, köszönöm a fotót nem kéreM, SZILVIVEL! Kávék...
#3. TéRY ÖdöN Emlék! Túrha 50, Dömös, jééééé MezeiéK! 1 Sör, Óvári L.; Szentendrérül....
#4. PilisÖTVEN. 18000 HUF/L árú PálinKA: Feidiga K.
#5. Honvéd 50 2014.
-------------------------Június nuku. Térdbaj.
-------------------------Július nuku. Kert.
#6. Pilisi Trapp 40 2014 újra Másodszor teljesítve végRE; 7-ES rajtszámmal! Jó idõWeLL!
Felsõ Kocsmából indulunk nagy lendülettel, sör után... megittam gyorsan, egyre gyorsabban, jaj, NÁNÁSI OTTÓ OTTORINO SENIOR I. Kat; TTúrázóval, barátom; lendülök,
MARCSIÉK leszórakoznak, kezdik!
Lódarazsak nem voltak... Annál inkább úgy hallottam valahol bajok keletkeztek; Na jó mi?
Fotózások... Szép idõ, ILONA JÖN MÖGÖTTÜNK, én is- Õis, nélküled, 1-1 felessel, saját CseresznyepálinKA.
A hülyeségipar megy...
Szentléleki Emelkedõ után készül az egyik híres fotó, Én ülök most a Hintába. ÉS MagdolNA. Rózsaszínben öltözik. " Pink Mist-ES!"
Haladunk Pilis-Nyereg felé. OTTÓ Végre szájáRA emeli a Pálinkám! :))))))
SzerpentiN.
Pecsételés van az út másik oldalán tavalyi Pilisi Trapp-hoz képest.
Jól belendülünk, Ottóval.
Csobánkai Szent-Kút.
Bemegyünk a SZURDOK 40/30 parkoló mellé, Marcsiék rafináltaK; Elõznek; Nem tudjuk Hol? FELSÕ KOCSMÁBAN megkérdeztük.
Bonus... Emléklap... Pilisi Trapp 40 2014 Kitûzõ... Kicsit ülünk, aztán Renault Lagunával még1X felmegyünk DOBOGÓKÕRE, de gyalog is simán elindultunk volna Ottóval; ( Pilisi Trapp 82 ).
Pilisvörösvár felé vesszük az Irányt, ki lakik itt? HoppácsKA! Öcsi amíg 3.-ig számolok nincs baj, 1 - 2 - bmsfnogjsfhéik
TELJESÍTMÉNYTÚRA >>>> Facebook, írjátok, keressétek, TELJESÍTMÉNYTÚRA.
2014. Forrai U96. 1990 ÓTA.
|
|
|
| | |
|
Forrai U96 | Túra éve: 2013 | 2013.09.07 21:20:30 |
|
megnéz Forrai U96 összes beszámolója |
TÚRAGRÁFIA TELJESÍTMÉNYTÚRA 2012-2013-...
Elõtte 1990-tõl, hol voltam?
:)
1. 2012. SZURDOK 30 Tamás Csaba...
2. 2012. NegyedNyolcas 50/30 TCS...
3. 2013. Kevély Körüli Kevergés 26, Petró Csapat rendezése, TCS... Siker.
4. 2013. HONVÉD 50 TCS... Honvédkislány.
5. 2013. KerecsEn 20, CSAK ÉN. Valamint 3-AN útközben.
6. 2013. SZURDOK 40, CSAK ÉN. Valamint Nánásiékkal Találka... 30-40 km szakaszon.
7. 2013. PILISI TRAPP 40, Márton Dániel Felsõ Kocsma, Nánási Felsõ Kocsma Pilisszentkereszt, ...
Felsõ Kocsmából indulunk nagy lendülettel, sör után... megittam gyorsan, egyre gyorsabban, jaj, Danival lendülök, Szent-Kút elõtt utolérjük Nánási Ottóékat ( Ottorino ), innen velük tartok, mert Márton Dániel híres túrista tájfut. ...
Lódarazsak nem voltak, Hevér Gabi is tudja már.
Fotók sorozata.
A hülyeségipar megy...
Ottóról készül az egyik híres fotó, Túristaház elõtt a Hintában ül... Csornai Edina kedveli Facebook.
Haladunk Pilis-Nyereg felé. Rummal emelem a képletem... Ottó is kíváncsi Senior I.-es TTúrázóként...
SzerpentiN.
Pecsét mindenhol simán megy.
Témázgatunk sok Túráról, Túristáról...
Csobánkai Szent-Kút után keressük a helyes utat, megvan, befutunk a SZURDOK 40/30 etetõpontra, parkoló, nemsokára meg a 41. km-rel PilisszentkeresztRE! Itt kenyér, Sör, autóval Pomázra, ekkor még VARNYU Gyuri Szent-Kútnál jár.....
TELJESÍTMÉNYTÚRA >>>> Facebook, írjátok, keressétek, TELJESÍTMÉNYTÚRA. Írományom idejében a Túrista Kékszalag folyik 110/110 MTB. Téry 80. STB...
2013. Forrai U96. 1990 ÓTA. |
| | |
|
ZE | Túra éve: 2010 | 2010.08.30 12:34:04 |
|
megnéz ZE összes beszámolója |
Pilisi trapp - második alkalommal
Anno 2007-ben már voltam trappolni - három évente belefér a programba ez a túra is :-) így idén is bevállaltam, pláne, hogy az útvonal azóta alaposan megváltozott.
Nem túl kora reggeli indulással, autóvalmentünk Jámborral a rajtba, ahol sikerült egy egészen barátságos parkolót találni, úgyhogy teljes nyugalommal vághattunk neki a túrának. A rendezõktõl szokásos szinvonalú leírás/térkép, hála a helyismeretnek csak akkor került elõ, amikor a pontokon a bélyegzést kaptuk - az viszont igaz, hogy csak ezek alapján... Azért itt-ott nem könnyû boldogulni, maradjunk annyiban.
Az idõjárás príma, pólóban toljuk, hiszen rögtön az elején kapunk a szintbõl rendesen - bár annyira nem vészes sem a S+ sem a K+ emelkedõje, minden esetre a S- jelzésre már teljesen "üzemmeleg" állapotban van a futómû. Itt a tömegvonzás az úton tart minket (ami a régi S-, az új ugyanis tõlünk pár méterre jobbra, egy nem túl kijárt ösvényen halad, ha minden igaz).
A második megálló a Matyi büfé, itt szinte "kötelezõ" valamit harapni - a kettéhajtott zsíroskenyér (hagymás szendvics) gyorsan lecsusszan, és megyünk tovább pecsételtetni.
A Rezsõ-kilátónál valóban csodát láthatunk - fotón nem is lehet megörökíteni, hiszen pillantról pillanatra változik a látvány, ahogy száll a pára, ahogy a fények játszanak... Õsz van, legalábbis ami az idõjárást illeti - a lombok persze még a zöld árnyalatait mutatják, de a pára, a hûvös levegõ az már nem a nyarat, hanem az õszt idézi.
Nézelõdés után persze indulunk tovább, hiszen bõven van még út elõttünk. Az Ilona-pihenõnél kapjuk a következõ bélyegzést, meg az egyébként jócskán idejétmúlt tanácsot, hogy a Hoffmann vadászház és Égett-hárs között inkább az úton, mert a Z+ rosszul van jelezve...
Nos, a Z+ jelzés príma, a vadászháznál szépen hívogat az elsõ jelzés a fán a patakmeder felé. Átkeünk a patakon, aztán hullámvasutazva, itt-ott némi sárral nehezítve haladunk a sûrû fiatalosban, az összeboruló fácskák alkotta alagútban. Csodaszép így is, szikrázó napsütésben még szebb lenne - majd talán jövõre...
Égett-hársnál pici nézelõdés, majd megtaláljuk a jelzést, és robogunk lefelé - ez a szakasz valóban megérdemelne némi felújítást, mert egy-két ponton elég "saccográf" alapon megyünk.
A romoknál csinálok egy fotót, aztán megkeresem az elszórt cuccomat :) és megyünk tovább lefelé. Pilisszentlélekre beérve kiderül, hogy a jelzés egy ösvénnyel odébb van - út közben nagyon nem látszott, hogy hol kellett volna jobbra tartanunk... No mindegy.
A bélyegzést megfejelem egy pohár sörrel - kell az erõsítés a Z+ emelkedõjéhez, bár a S+ valóban jóval durvább lenne... Elindulunk fölfelé két telek közötti keskeny ösvényen, majd jobbra kikapaszkodunk a vízmosás-jellegû mélyedésbõl, és tovább emelkedünk. Az aszfaltút keresztezése után a túloldali tisztáson egy picit "elfogy" a jelzés, de némi technikai segítséggel sikerül megtalálni a helyes ösvényt. Elrakjuk a gps-t, és megyünk tovább. Kiérünk az erdei útra, amirõl -utólag megnézve- röviddel késõbb balra fölfelé kellett volna tartani. Erre akkor jöttünk rá, amikor balra megláttam a S4 lépcsõjét - el is indultunk rajta azonmód fölfelé.
A Sasfészeknél fõzõcskéznek, picit pihenünk, aztán megyünk tovább a pihentetõ úton Pilis-nyereg felé.
A nyeregnél megállunk az emlékmûnél, szóba kerül a K100, nomeg az iszinik - utóbbi bár piszkálja a fantáziámat, de idén esélyes, hogy kimarad...
Kikapaszkodunk a nyeregbõl, majd apróbb-nagyobb emelkedõkkel haladunk egészen a szerpentinig, ahol elkap minket egy erõs zápor - én magamra borítom az esõkabátomat, aztán trappolok Jámbor után. A pontra esõben érünk, gyors bélyegzés után megyünk tovább lefelé.
A Szántói-nyereg után a Z- elhagyja a murvás utat egyszer, majd visszatér rá, hogy picivel késõbbismét jobbra tartson, és kellemes laza emelkedõvel felvezessen a Hosszú-hegy gerincére. Arra a Hosszú-hegyre, ahol a kifejezetten útvonalkövetõnek tekintett túrázók számára szervezett, kevés EP-vel megoldott Kinizsi 100-nak is van pontja - minden táv számára... Röviden fogalmazva ezen a túrán is illene ide pontot telepíteni... No mindegy.
Mi fent mentünk, láttunk szép gombát, volt részünk itt is nagyszerû panorámában - meg persze némi szintben is, de valamit, valamiért, nem igaz?
A Z-K- elégazásnál egy tavaszi rendezvényre tasakban kirakott papír árválkodik az egyik fán "Idáig mindenki eljut" a felírandó szöveg... Mivel rég elmúlt már a megadott dátum, így leszedem.
Szentkútnál pici pihenés, aztán nekivágunk az utolsó néhány kilométernek... A jelzés az elején nagyon gyér, Jámbor helyismerete itt is jól jön. A Szurdok parkoló elõtt balra tartunk, jobbra egy helyreállított mészégetõ tetején lévõ rács hívja fel magára afigyelmet, balra pedig két magas fenyõfa egy tisztás közepén, alatta pihenõhely - nagyon szép. Mint ahogy szép a következõ szakasz is, hiszen párat lépünk, és máris a Szurdok bejáratánál vagyunk...
A hidak az idõjárás rombolása után már újra állnak - az egészre csak a völgyben felhalmozott rengeteg fa emlékezteti az erre járókat... Szép a szurdok, persze, de sokadszor járunk erre, meg közel a cél, úgyhogy meghúzzuk a lépést a célig.
A célban átvesszük a díjazást, fogyasztunk a zsíroskenyerekbõl (hagyma, paprika, piros arany kerül rájuk, nomeg savanyú uborka is - miután hosszas fárasztást követõen sikerül kinyitnom az üveget), aztán elindulunk haza.
A túra szép útvonalon halad, kell közben tájékozódni, fontos, hogy legyen térkép és/vagy helyismeret, de ez adja a túrázás lényegét... A nevezési díj kontra szolgáltatás témában én is osztom azt az állítást, hogy nem ez a túra drága, hanem a többi olcsó. A rajtban egy sportszelet, célban korlátlan zsíroskenyér, kitûzõ, oklevél... Mindez 1000, illetve kedvezményesen 500 Ft-ért. Hozzáteszem, hogy számomra nema nevezési díj és a szolgáltatás a lényeg egy túrán - nem ez alapján választok.
Ezt a túrát bátran merem olyanoknak ajánlani, akik térkép alapján képesek tájékozódni, szeretnek önállóan, saját erõbõl, szép útvonalon kirándulni, gyalogolni.
(Bõvebben: Túrablog) |
| | |
Tonnakilométer | Túra éve: 2010 | 2010.08.30 07:35:17 |
|
megnéz Tonnakilométer összes beszámolója |
Pilisi trapp
Táv: 41 km, szint: 1300 m
Annyi rosszat hallottam, olvastam errõl a túráról, hogy muszáj volt kipróbáljam, mi is az igazság. A negatív tanácsok miatt igyekeztem megfelelõen felkészülni. A zsákba került új Pilisi-hegység térkép, tájoló, egész napra elégséges mennyiségû élelem és ivóvíz, édesség.
Szokásunkhoz híven elõzõ este mindent elõkészítettünk. Pontosan hatkor gördültünk ki a kapun Zsombor fiammal. Csemõben ugyan esett az esõ, de ez minket nem zavart, mert bõven volt esély, hogy a Pilisben nem esik, meg aztán nem vagyunk cukorból.
Alig volt forgalom, s hála a MO-ás útnak, alig másfél óra alatt Pilisszentkereszten voltunk. A rajthelynek helyet adó kocsma környéke tele volt autókkal, ami jó jelnek ígérkezett az induló létszámot tekintve. A környékbeli hegyek pipáltak, az égen tömött esõfelhõk úsztak. Enyhe szellõ járta az utcákat, friss, de hidegnek egyáltalán nem nevezhetõ volt a levegõ. Igazi túraidõ. Az éjjel itt is eshetett, mert kisebb pocsolyákat lehetett látni, de egyáltalán nem tûnt veszélyesnek.
Leszurkoltuk a nevezési díjat, megkaptuk a térképet és útleírást, ami valóban nem volt túl részletes, de bíztunk magunkban, hogy meg fogjuk tudni oldani a navigációt. Indulásnál könnyû dolgunk volt, mert vitt az áradat. Egészen rövid aszfaltozás után balos kanyarral kanyarodtunk a faluból kivezetõ Szõlõ utcába, majd onnan az erdõbe. Jó negyedóra alatt értünk az elsõ ellenõrzõpontra, mely a Pilisszentkereszti Szentkút volt. Még nem voltunk szomjasak, de megkóstoltuk a szépen kiépített forrás vizét. Nagyon jó ízû volt, úgyhogy azonnal lecseréltük az otthonról hozott csapvíz készletünket.
Továbbindulva erõs emelkedõbe váltott a S+. Szerencsére nem volt túl hosszú, s egy balos visszafordítónál áttértünk a K+ útra. Az ösvény keskeny, kellemesen kanyargós vonalvezetésû volt. Majd elértük a S- jelet is, mely Dobogókõig társunk maradt. Az út gyakorlatilag végig emelkedett, de nem volt túl meredek. Bõvében voltunk az erõnek, az erdõ gyönyörû, szépen kezelt. Ahogy közeledtünk a csúcs felé egyre több turistaút csatlakozott hozzánk. Dobogókõ kiépített turistaparadicsom, amely tömegek által gyakran látogatott helyeket a magam részérõl lehetõleg kerülök, de most, hogy lógott az esõ lába és még viszonylag korán is volt, elég kihaltnak tûnt.
Pecsételés után robogtunk is tovább a P- úton a Szakó-nyereg felé. Itt aztán megtalált bennünket a csoda. A Rezsõ kilátóról, mely egy természetes sziklaperem, egy szakadék felett, szédületes panoráma tárult szemünk elé. Lábunk elõtt hevertek a Visegrádi-hegység csúcsai, völgyei, szemben a Börzsöny legdélebbi, sokat járt csúcsa a Szent Mihály-hegy és ott kanyargott a Duna ezüst színû pántlikája, ami igazán egyedivé teszi ezt a lélegzetelállító kilátást. A hegyeket borító fák egészséges zöld színe és a reggeli kigõzölgés miatt párában úszó völgyek látványa lenyûgözõ volt. Ha ma más szépet nem látunk, akkor is megérte eljönni.
A látványtól megrészegülve, boldogan „trappoltunk” az enyhén lejtõs úton. Így értünk a következõ ellenõrzõ pontra, mely az Ilona-pihenõ nevet viselte. Rövid, de meredek lejtõn lefutottunk, melynek alján könnyen meg is leltük az utunk folytatását jelentõ Z+ jelet. Az út csak lejtett és lejtett, kiválóan járható volt és gyönyörû. Itt utolértünk néhány túratársat, akik a bõséges gombatermésbõl igyekeztek gyûjteni az esti vacsorához.
Továbbhaladva kefe sûrû fiatalosba vágott sötét alagúton haladtunk keresztül. Az Égett-hárs kicsit feladta a leckét. Itt kellett áttérni a P- útra. A sok kis keskeny ösvény közül melyik az igazi? Itt összeszaladt vagy tíz túrázó, de együttes erõvel megoldódott a rébusz. Ezen a szakaszon tényleg szükség lenne a turistajelek felújítására. Elhaladtunk a Pilisszentlélek feletti Pálos szerzetesrend kolostorának romjai mellett. Itt már a nap is kisütött. Így értünk be Piliszentlélekre, ahol könnyen megtaláltuk a következõ ellenõrzõpontot. Teljesen feltöltöttük vízkészletünket, bedobtunk két szem szõlõcukrot és irány a Z+, irány a Sasfészek Turistaház. A turistaház elnevezése, valamint a szintvonalak sûrûsége miatt a legrosszabbra készültünk, de utólag visszagondolva, nem is volt olyan veszélyes. Egy túratárs szerint a Háromszázgrádics felõl emberesebb a feljutás. Fent egy népes család fõzõcskézni készült. Már sercegett a zsír és a hagyma a bográcsban. Összeszaladt a nyál a szánkban. Zsombor, megevett egy szendvicset, ittunk egy korty vizet, majd elköszöntünk a pontõrtõl és tempósan a Z4-en, majd a Z- úton a Pilis-nyereg felé. A kellemesen járható gerincúton jól haladtunk, mígnem Zsombor kezdett el-el maradozni. Megvártam, de továbbra sem tudott jó tempót menni. A térdkalácsát fájlalta, de állítólag nem ütötte, és nem húzta meg sehol. Kissé nyugtalanító volt, de úgy véltem fiatalok a csontjai, majd elmúlik a fájdalom.
Lazítottunk a tempón, a korábban elkerült túratársak újra visszaelõztek, de nekünk nem annyira szempont a sebesség, a mozgás öröméért járunk túrázni. A szintidõ pedig nem forgott veszélyben.
A Pilis hegyen futó, hosszú, egyenes gerincút végén erõsen lejtõ szerpentinúton értünk a László kúpja ellenõrzõponthoz. A szerpentinúton érdemes szétnézni, mert oltári kilátás nyílik a Pilisi- és a Budai hegység között elterülõ településekre. Továbbra is a Z- úton haladva kereszteztük a Piliszentkeresztre vezetõ aszfaltos utat és megindultunk a Hosszú-hegy felé. Itt eljött Zsombornak egy kisebb holtpont. A folyamatos térdfájdalom, kezdte felõrölni az akaraterejét. Felmerült a feladás lehetõsége is. Átgondoltuk a lehetõségeket, pihentünk egyet, majd mégis a folytatás mellett döntöttünk.
Egészen lazára, úgy 4 km-es sebességre vettünk vissza. Úgy láttam ennél a tempónál nem marad el. Ahogy a Z- jelzés elhagyta a murvás utat, mi is felkanyarodtunk rajta. Ekkor elkapott bennünket egy rövid, de intenzív zápor. Zsombor felkapta az esõkabátját, én pedig megállapítottam, hogy az enyém a kocsiban biztosan nem fog elázni. Ott felejtettem. Szerencsére a zápor amilyen gyorsan jött, úgy el is ment. Hamar felértünk a Hosszú-hegy gerincére, ahol cserjés, szárazságtûrõ növényzet között haladtunk. Több helyen volt lehetõség arra, hogy az útról 10-20 m kitérõvel élvezzük a gyönyörû kilátást. A gerincútról hirtelen meredek balkanyar vezetett le, majd átváltott enyhe lejtõbe, mely kitartott a Csobánkai Szent-kúton lévõ ellenõrzõpontig.
Itt leültünk egy padra, teleittuk magunkat, feltöltöttük teljesen kiürült kulacsainkat, és azzal bíztattuk magunkat, hogy a hátralévõ 7 km-re még több mint három óránk van a szintidõbõl. Ha kell négykézláb is beérünk. Egy túratárs azzal bíztatott jelentõs emelkedõ nem is lesz már a célig. A pihenés, a bíztatás és a cél közelségének hatására új erõre kaptunk és a K- úton célegyenesbe fordultunk.
Lankás oldalakon, néhány bekerített vágásterület mellett vezetett utunk és még csak nem is sejtettük mi vár még ránk. Csendes utunkat aztán néhány kislány cserfelése törte meg. A Kovácsi-patak partján azon versengtek, ki talál nagyobb követ, ami nem volt túl nehéz a csupa szikla patakparton. Így értünk el a mai nap másik csodájához. A keskeny és mély szurdokvölgybe még derült idõben is alig süt be a nap. Most itt a borús idõben szürkületi sötétség honolt. A patak hol a felszínen folyt, hol elbújt a kövek között. A meder csupa szabdalt kõtenger. Az ösvény kanyargott, ügyes kis hidacskákon átkelve, a pataknak hol az egyik, hol a másik oldalán haladhattunk. A szurdok oldalának sziklaalakzatai lenyûgözõek voltak. Bántam, hogy gyorsan vég lett ennek az elvarázsolt, mesebeli völgynek.
Innen aztán percek alatt beértünk a célba, ahol a kerek 9 óra menetidõ került az itinerünkre. A célban kapott utalványunkat rostos gyümölcslére váltottuk Ezen kívül zsíros és vajas kenyérrel vendégeltek meg a szervezõk.
És végül néhány gondolattal had térjek ki arra, hogy a túráról kapott korábbi negatív véleményekkel mennyiben tudok egyet érteni.
Szûkszavú és használhatatlan itiner: Mivel a túra végig jelzett útvonalakon haladt, az útvonal bejárásához alapvetõen ez elégséges. Persze sokszor hasznos és kívánatos is, ha az itiner felhívja a figyelmet a különleges látnivalókra, a jellegzetes tájékozódási pontokra.
A térkép lehalványított, csak a bejárandó utat ábrázolja: A túra a térkép alapján igenis lejárható. Nem kell hozzá sem helyismeret, sem GPS. Mindenesetre vészhelyzetre (elkavarás) nagyon is célszerû, ha van nálunk egy rendes felbontású turistatérkép.
A jelzések ritkák, felújításra szorulók, a kényes elágazásokban nincs szalagozás: A legtöbb túrán a túraszervezõk biztosra mennek. Nem bízzák a véletlenre és olyan sûrûséggel, és módon jelölik az utat, hogy a tájékozódásban kevésbé tehetséges túratársak is boldoguljanak. Rendjén is van ez. Gyakorlatilag ilyen helyeken elõ sem kell venni a térképet. A Pilis trapp túrán ez valóban nem szempont, de kellõ odafigyeléssel megoldható a tájékozódási feladat. A teljesítménytúrázáshoz szerintem nem csak az állóképesség, hanem a megfelelõ tájékozódó képesség, természetismeret és kreativitás is hozzá tartozik, ami alatt azt értem, hogy képesek vagyunk felismerni, hogy nem a megfelelõ úton haladunk, be tudjuk azonosítani helyzetünket, meg tudjuk találni a legoptimálisabb megoldást a túra útvonalára való visszatéréshez.
Nem kedvesek a pontõrök: Én ezt nem tapasztaltam. Minden helyen teljesen korrekten, a megfelelõ helyen voltak és tökéletesen ellátták feladatukat. Nyilván nem várom el egy „hetvenes” túratárstól, hogy harsány sziával üdvözöljön és érdeklõdjön a hogylétem felõl. Minden tiszteletem az övék, akik a hazai túrasport hõskorában, rengeteg önkéntes munkával kitûzték és fenntartották a magyarországi turistaútvonal hálózatot és a mai napig sokat tesznek ezért a sportért. Akik szerveztek már túrát, tudják, hogy milyen hatalmas munkamennyiség van egy-egy rendezvény mögött. És ma már sok száz program közül választhatunk minden évben. A szuperklasszis teljesítménytúrák mellett becsüljük meg a nagy „öregeket” akik még ma is színesítik a teljesítménytúrák választékát.
A szolgáltatás/ár aránya nagyon rossz: Egyetértek Barlangimedvével, hogy nem ez a túra drága, hanem a többi nagyon olcsó. Sok túrán fejedelmi lakomákban van részünk, vagy szponzorok, vagy a szervezõk pénztárcája terhére. Nem bánom, jól esik a figyelmesség, sõt némelyik túra rituáléjához ez hozzá is tartozik, de az sem baj, ha nincs minden ellenõrzõponton valamilyen szolgáltatás. Elvégre túrázni jövünk. Szerintem teljesen rendben van az ezer forint/fõ nevezési díj.
Természetesen javítani való minden túrán akad. Itt is. Mégpedig olyanok, ami talán nem is mindig pénz kérdése. Pilisszentlélek és a Csobánkai Szent kút közötti 20 km-es szakaszon gyakorlatilag nincs vízvételi lehetõség és ez egy meleg nyári napon, akár kritikus, egészségre ártalmas is lehet. Idén ilyen szempontból szerencsénk volt, mert kifejezetten hûvös, esõbe hajló idõ volt, az ember fia/lánya nem izzad annyira. Augusztusban azért elõfordulhat akár 30 fok feletti hõség is. Amennyiben a túra szervezõi közül valaki olvassa ezt a beszámolót, kérem fontolja meg, hogy a szántói nyereg körül érdemes lenne egy frissítõpontot telepíteni. Nem kell ásványvíz, nem kell semmilyen extra. Jó a forrásvíz vagy a csapvíz is. Figyelembe véve egy – a 41 km-es távon induló- kb. 100-150 fõs létszámot, nem több mint 150 l víz, amit akár egy személykocsival is ki lehet vinni kannákban. Egy kis odafigyeléssel, sokkal többet lehetne kihozni ebbõl a túrából.
Összességében az egyik legszebb túránk volt ez az idén, nagyon érdekes, élvezetes útvonallal. A túrán való indulási lehetõséget megköszönöm a szervezõknek. Kívánom, ne adják fel hitüket, találkozzunk 2011-ben is! |
| | |
|
zomber | Túra éve: 2009 | 2009.09.07 23:22:14 |
|
megnéz zomber összes beszámolója |
Pilisi trapp 40
Elõször is nekem nagyon tetszett a túra, ehhez mondjuk nagyrészt hozzájárult, hogy régen túráztam, illetve üres volt a Pilis! Gondolom sem az idõjárás (megjegyzem 10-tõl teljesen zseniális volt), sem az aznapra szervezett másik két környékbeli túra nem kedvezett az indulószámnak, de ezért fájjon a szervezõk feje.
Nekem a legnagyobb hiányérzet a nem fizetett marketing hiánya: miért nem lehet leírni a kocsmák nevét, ahelyett, hogy 'italbolt'? A keresésben speciel segít. Mostan szeretnék segíteni, hogy a rajt/cél italbolt neve Felsõ-kocsma, a szentlélekié... nos az itiner szerintié Svejk Ivója, ahova a pontõrök beültek pedig Klastrom Sörözõ.
Az útvonal szerintem kifejezetten jó, pl nem gondoltam volna, hogy a fagyos katonáig tudok ismeretlen irányból menni (sárga +). Attól a bizonyos csobánkai kitérõtõl eltekintve kifejezetten szép részeken mentünk, ott viszont kicsit unatkoztam. Igazából az utolsó 20 km-en csak a szent kút és a szurdok van (azok persze nagyon szépek).
Ami nem tetszett nekem, az a pontok nyitási idõpontja. A 4,5-ös tempó (sõt 2,5 km-re 1 órás nyitási különbség...)azért szerintem nemcsak a futóknak lassú, én nem vagyok nagyon rohanós, de a 3. és 4. pontot is menet közben csíptem el. Az itiner szerintem hajítófát sem ér, viszont a térképvázlat szerintem kifejezetten zseniális. Az igaz, hogy halványítva volt a nem releváns rész, de nekem kétszer sikerült 'benézni a kanyart' és mindkétszer kihúzott a térképvázlat a dágványból, és az ott jelölt szekérúton jutottam vissza a jelzéshez. A jelzések tényleg nincsenek a toppon, de kis figyeléssel könnyen abszolválható a túra. Persze az sem ártana, ha a pontõröknek lenne fogalma arról, hogy merre megy az út. Adott esetben a pontõr nem tudta merre kell menni, amikor pontosan vele szemben 10 méterre volt az összes jel egy oszlopon...
Mindegy, én jól éreztem magam, jó hangulata volt a túrának, és a pultos nénit kifejezetten szeretném megvédeni! Egy falusi kocsma pultosának pont ilyennek kell lenni, pláne, ha mindenféle ivóleveket kérnek tõle! Jelentem alássan a 120 forintból pl. két nagyon kiváló savankás kisfröccsöt lehetett fogyasztani, ami (pár másikkal kísérve) kifejezetten széppé tette a délutánt. :) (az 1000 forint tényleg sok, én a célig semmit nem kaptam) |
| | |
mz/x | Túra éve: 2009 | 2009.09.07 17:50:58 |
|
megnéz mz/x összes beszámolója |
Pilisi Trapp 40
(A kiírásban szereplõ pontos táv: 41,0 km / 1300 m)
Nem éppen a legjobb az image-e ennek a túrának itt a hozzászólások alapján, de azért gondoltam, ennek ellenére bepróbálkozom vele. A tapasztalataim nekem is vegyesek, részben azt kell mondanom, nem értek egyet az elõttem hozzászólók fikalavináival, másrészt meg…hát azért van benne valami!
Kezdem azzal, hogy az útvonal nekem tetszett. A legjobb Dobogókõ volt, hihetetlen, hogy végre egyszer úgy is meg tudtam érkezni Dobogókõre, hogy nem voltak kocsik a parkolóban, nem volt tele az egész kocaturistákkal és egyáltalán, hogy nem volt tömeg... Köszönjük a ködnek és az esõnek! :-)
Az út végig jelzett utakon halad, olyanokon, amelyek a legolcsóbb turistatérképen is rajta vannak, szóval nem értek egyet azokkal, akik a szalagozást hiányolták. Nyilván lehetne szalagozni, mert sajnos a Pilisben sok helyütt ritkák a jelzések és bizony vannak olyan kanyarok, amit tömegesen néztünk be a túra során, de a ritka jelzések nem feltétlenül a szervezõk nyakába varrandó dolgok. Igen, a futóknak ez biztos gáz, hogy itt nem csak szaladni kell, hanem közben a tájékozódásra is kell némi energiát fordítani, de ne felejtsük el, hogy ez nem egy futóverseny, hanem egy teljesítménytúra. Aki csak futni akar és ennyi, az ne az erdõbe menjen, hanem egy kör alakú futópályára, ott nem kell foglalkozni a tájékozódással, csak körözgetni…
Tudom azt is, hogy sok olyan túra van, amelyen ilyen kanyarokat, amik itt vannak, már szalagoznak, én is szoktam örülni ennek, mert úgy sokkal egyszerûbb, de alapjában véve én ezt nem vetném a szervezõk szemére. Ez egy ilyen túra, itt bizony figyelni kell a jelzéseket, s ha elfogynak, keresni kell az utolsót, ami még meg volt… Erre itt kell idõt és figyelmet fordítani, mert sok olyan hely van, ahol könnyû benézni.
Az más kérdés, hogy ha a szervezõk a túra elõtt bejárnák az utat, akkor lehet, hogy ezt õk is észrevennék – s talán õk is szükségesnek tartanák pár helyen a szalagozást… Ha bejárták és ennek ellenére úgy gondolták, hogy ez így van jól, akkor vagy a kisujjukban van az egész útvonal és nekik fel sem tûnik, hogy vannak helyek, amikor három különbözõ irányba is lehet menni és jel egyik úton sincs egy darabig, ha ez sem áll fenn, akkor biztos GPS-szel mentek - mert egyébként ezen az úton nem lehet végigmenni eltévedés nélkül. Aki elõször megy ezen a túrán és nem GPS-ezik, annak nagyon-nagyon kell figyelnie és erre a túrára KELL RENDES TÉRKÉP, mert amit a szervezõk adnak, az nem jó semmire. Minden le van szürkítve rajta, csak az látszik, hogy melyik jelzésen kell menni, de semmi olyan, ami alapján az ember be tudná lõni, hogy az adott pillanatban éppen hol van… Az, ami errõl a térképrõl leolvasható, az a szintén nem túl bõre eresztett leírásban is benne van, így ez a térkép nem segítség, adni is kár. Egy sokkal jobb, részletes leírás még elnavigálhatná az embert – de azt sem adnak. Csak annyival, hogy „a zöld sáv jelzésen haladunk a következõ ellenõrzõpontig” elég nehéz eltalálni egyik ponttól a másikig úgy, hogy a jelek elég hiányosak… Itt pedig a leírás ilyen, minden ellenõrzõponttól a következõig egy mondat! Szóval normális leírás vagy normális térkép kell, ha már szalagozás nincs. Mivel a normális leírás hiánycikk, a térkép kell, ha ide készülsz, vigyél magaddal!!!!
A részvételi díjat gyakran érte szó az elõttem hozzászólók részérõl, mondván, hogy aránytalanul drága. Csatlakozom! Útközben egy darab Sport szeletet kaptunk a Sasfészek turistaháznál, egyébként még egy pohár vizet sem… A részvételi díj 1000 Ft kedvezményre jogosító kártyák nélkül, akinek nincs MTSZ vagy TTT kártáyája, az ezen a túrán ne induljon, mert egy ezresért egy csoki meg a célban egy zsíros kenyér nem túl sok… Ja, adtak még 120 Ft értékû, helyben beváltható italbónt is, némi szépséghiba, hogy ezért a pénzért a rajtnak és célnak egyaránt helyet adó kocsmában semmi alkoholmenteset nem adott az amúgy sem túl kedves kocsmáros néni… mindent csak ráfizetéssel! Egy pohár málnaszörp sem bírt kijönni belõle... Akkor ennek így szerintem semmi értelme nem volt… Nem mintha nem lenne +70 Ft-om, ha éppen kell, csak ilyen fajta vásárlási utalványokat, aminek semmi értelme és amiért nem adnak semmit, a Tesco szokott osztogatni…
Az emléklap rendben van, a jelvény viszont –elnézést a kifejezésért- egyszerûen csúnya. Nem tudom ki tervezte ezt, de az okés, hogy nincsenek grafikai alapismeretei, nem elvárás, de hogy fikarcnyi esztétikai érzéke sem… Igaz, ez se elvárás, csak akkor inkább bízza ezt máskor valaki olyanra, akinek legalább az utóbbi van… Szerintem ez az idei év eddigi legcsúnyább jelvénye, pedig van már pár nem igazán dekoratív darabom.... :-)
Táj/útvonal/feeling (szerintem): 4
(az útvonal szerintem szép, az egyetlen, ami nem tetszett benne, hogy a 40-es távnak ez a csobánkai kitérõ nagyon mesterkéltnek tûnik…egyik úton oda, a másikon meg vissza…mintha az egész csakis azért lenne, hogy hosszabb legyen a táv…)
Szervezés (szerintem): 4
(a rajtot és az érkeztetést végzõ úr meglehetõsen komor volt, csak folyamatosan, szó nélkül adminisztrált, teljesen belemerült a papírmunkáiba, mint valami hivatalban… Az ellenõrzõpontok személyzete semleges, de kifejezetten kedvesen õk sem voltak többnyire, pozitív a célban az étkeztetést végzõ hölgy volt, õt kifejezetten kedvesnek éreztem. A szalagozás/útvonaljelölés problematikáját fent már véleményeztem)
Itiner/útleírás (szerintem): 3,5
(az itiner nagyon egyszerû, de nagyjából rendben lévõ, vannak benne használható információk, az útleírás alapján viszont nem könnyû tájékozódni, amit adnak térképet, az pedig nem jó semmire…lásd fentebb)
Ellátás/szolgáltatás(szerintem): 3
(az ellátás nem túl erõs…500-ért elcsúszik, de a túra kedvezményekre jogosító kártya nélkül 1000 Ft lenne – ez nem éri meg ahhoz képest, amiket más túrákon adnak ennyiért, ez a túra 1000-ért igenis nagyon drága)
|
| | |
|
barlangimedve | Túra éve: 2008 | 2008.08.31 00:55:30 |
|
megnéz barlangimedve összes beszámolója |
2008. 08.30. Pilisi trapp 25
Elolvasva a tavaly írt beszámolókat, bizony nem számítottunk túl jól szervezett túrára, de a gyönyörû túraidõben az otthonmaradásnál semmi nem lehet rosszabb.
8 óra után parkoltunk le a Pilisszentkereszti kocsma közelében (könnyen találtunk helyet), miközben az épp elõttünk beérkezett busz ontotta ki magából a túrára érkezõket. Hosszú sorállásra készültünk fel lelkileg, és itt ért az elsõ kellemes meglepetés: pillanatok alatt megvolt a nevezés, amit három asztalon kifogástalanul bonyolítottak a rendezõk. Amivel utunkra bocsátottak, az egy útvonalvázlat és egy egyszerû, tömör itiner, az ellenörzõpontok helyének és nyitvatartási idejének megadásával, a követendõ turistautak jelzéseinek felsorolásával, valamint a (szerintem reális)résztáv adatokkal.
Lehetett volna részletesebb, egy-két kritikus pontnál talán több segítséget nyújtó leírást is adni, de nekem ez a típus tetszik inkább, ami egy pillantásra áttekinthetõ, és hagy némi tájékozódási feladatot is a túrázóknak.
Hasonló a véleményem az egyedi jelölésekrõl is: szalagozás, táblázás, festés szerintem csak a jelzetlen (vagy igen hiányosan jelzett) utakon, elágazásokban igazán indokolt. Ez a túra végig (aránylag jól) jelzett úton haladt, ezek az egyedi jelölések tulajdonképpen nem is hiányoztak.
Persze ez az egész csak a "túratempóban" haladókra érvényes, akiknek belefér az idejükbe egy kis térkép és tájoló vagy GPS nézegetés. Aki futva teszi meg a távot és nem is eléggé ismerõs neki az útvonal, annak biztos több támogatás kéne.
Nem tudom, hányan és mennyire „kevertek el”, mi egyszer vesztettük el a jelzést, de „irányban” voltunk és maximum 100 métert tettünk rá az útvonalra.
Talán az egyetlen komoly hiányossága az igazolólapnak (itinernek) az volt, hogy hiányzott róla a rendezõk túra alatti elérhetõsége!
No de nézzük a túra útvonalát, ami jelentõsen eltért a tavalyitól.
Az elsõ e.p. a falu közelében lévõ Szent-kút volt, majd a Morgóra vezetõ meredek út, a Kopasz hegy alja és a Fagyoskatona érintésével Dobogókõ volt a következõ állomás.
Itt megcsodáltuk a rendkívüli kilátást, majd továbbindultunk a hegység egyik legszebb útján, a Téry úton a Szakó-nyereg (Ilona pihenõ) felé. Onnan a szépen felújított Hoffmann fogadó, az Égett hárs és a Pálos kolostor romjai érintésével ereszkedtünk le Pilisszentlélekre, de csak azért, hogy aztán felmászhassunk a Fekete-hegyi Sasfészek kulcsosházhoz.
Következett egy kis gyönyörködés a kilátásban, majd könnyû séta a Pilis-nyeregbe és egy utolsó kapaszkodó a Két-bükkfa-nyeregig. Észre sem vettük és máris közeledett az út vége, a Római út és a Mária-pad érintésével a Pilis aljában ereszkedtünk le a rajthellyel megegyezõ célba.
Ott a „szokásos” menü, zsíros és lekváros kenyerek, szörpök vártak ellátás gyanánt, amiben odáig nemigen volt részünk. Ezt is többen kifogásolták tavaly, hogy az aránylag magas nevezési díj mellett minimális szolgáltatást kaptak. Nem vettem részt soha túrarendezésben, csak hozzávetõleges számítgatás alapján mondhatok véleményt: nem ez a túra (és még egy néhány) a „drága”, hanem a többi túra az „olcsó”, ahol az ügyes rendezõk támogatókat tudnak szerezni, és ebbõl kifolyólag a szerény nevezési díj ellenére többet tudnak nyújtani a túrázóknak.
Összességében kellemes meglepetés volt a túra, semmilyen zavaró momentummal nem találkoztunk, viszont egy igen jól kiválasztott útvonalvezetéssel és egy lelkes rendezõgárdával igen!
Mivel a túra végén találtunk még pár kilométert a lábunkban, felautóztunk Dobogókõre, felkeresni a Hegedûs Róbert emlékhelyet és végigmenni a Thirring-körúton.
Gyönyörû túraidõben, kellemes napot töltöttünk el, a hegység szebbnél-szebb részeit bejárva! |
| | |
|
ZE | Túra éve: 2007 | 2007.08.26 19:28:47 |
|
megnéz ZE összes beszámolója |
Aki a szervezõk más túráin már járt, tudhatta, mire számítson: én már jártam, és azt kaptam, amire számítottam. Negyvenes táv, a TTT tagjaként 500Ft-ot kellett leszurkolni (ennyiért nagyjából meg is érte), rajt pontban 9:00-kor. Egy szép park közbeiktatásával aszfalton trapp az elsõ EP-ig, ami papíron 3.5km-re van a rajttól. Papíron, merthogy 9:30-kor már meg is kaptam a bélyegzést, ami 7km/ó átlagnak felelne meg -- mondjuk úgy, hogy nem éreztem ennyinek :)
Innen sárga sáv, térkép, meg saccográf alapján azért sikeresen abszolválva a következõ szakasz, ahol kaptam a napsütésbõl rendesen. Az erdõbe érve örültem, egészen a kerítésig, amin egy rozoga létrán lehet(ett még) átmászni -- remélem, jövõre minimum megerõsítik majd, mert egy-két fok igencsak randán nézett ki.
A barát-kúti erdészháznál két sráccal futottam össze, õk valami források-kutak mozgalmat is csináltak, úgyhogy el-el maradtak tõlem. Elõtte váltottam pár szót az erdésszel, aki megkérdezte, hogy teljesítménytúráról van-e szó, és hogy meddig tart, meddig leszünk kint a terepen -- aztán útba igazított, megmutatva, hol tér le balra a többek (kispisták) által preferált aszfaltról a sárga jelzés.
A sárgán a két forrás- és kútkeresésben is játszó túratárssal mentünk, közepes tempót diktálva. A sárga +-re a letérést töb szem, többet lát alapon sikerült nem elvéteni, az elágazás jelzését én inkább átlagosnak mondanám, mint rossznak, és ugye a szervezõktõl nem számíthattunk szalagozásra...
A sárga keresztrõl egy picit hamarabb kikapaszkodtam az aszfaltra, mert a jelzés mellett gyakorlatilag nincs kijárt ösvény, majd a túra egyszem izmosabb emelkedõjének az aljában tartottam egy 10 perces frissítést, csokival, izotóniás löttyel, ahogy kell :-) A frissítést követõen a túra legmasszívabb fél órája következett: emelkedõ, bedõlt fák, meg egy darabokban lévõ autóroncs megtekintésével. A sárga négyzet helyett balra indultam az erdei úton, de a szembejövõ forgalom :) segítségével sikerült pontosítani az útvonalat, köszönet nekik. A túristaházig tartó kapaszkodó legdurvább szakasza ez, az úttól a csúcsog a sárga négyzeten, de sikerült pontban délben a pontra érni, és lerogyni egy padra. Itt volt ivóvíz, illetve lehetett vásárolni ásványvizet is. Nekem még volt az indulás elõtt feltöltött kétlityis camelbackben, így nem vettem igénybe egyik lehetõséget sem.
Innen Dobogókõre kényelmesen, egy négy fõs társasággal sétáltunk el. Kettõkor már a két pezsgõtablettára engedtem a közkútból a vizet (az egyik sima C, a másik meg multivitamin tablletta volt, egy Ca+Mg kombó talán hasznosabb lenne..), illetve a camelback-be is friss víz került. A bõ 20 perces pihenõbe még egy laza sör+virsli is belefért, majd újúlt erõvel robogtam a Sasfészeknél megismert csapat után. A robogásban három elõtt pár perccel álltam csak meg, pecsételés céljából.
Röviddel ezután utólértem a korábbi társaságot, és a Hoffmann vadászháznál már együtt sikerült majdnem elkavarni, de a helyiek :) szóltak, hogy "mindenki arra ment", és mutatták a helyes irányt -- köszönjük nekik! Az Égett-hárs után lemaradtam -- nem minden folyadékot lehet kiizzadni :-) felkiáltással, ennek ellenére háromnegyed négykor már az utolsó EP-n kaptam a stemplit, és örömmel konstatáltam, hogy nagyon jól állok idõvel, de mivel ígértem két túratársnak, hogy hazaviszem õket autóval, így azért amennyire lehetett, próbáltam kilépni, tudva azt, hogy õk meg a 20-as távon indult barátaikkal mennek, akiknek este 6-ra kell beérni.
A hajdani képesfától lefelé vezetõ vízmosásban volt csak némi lassulás, így nem sokkal késõbb sikerült is utólérni az immáron hét fõs csapatukat, majd jött a randa dzsindzsás, késõbb a Fári-kút, utána meg a hab a tortán: mászás felfelé a Vaskapu-hegy oldalában. A végén azért sikerült hibázni: az elõre szaldó két fiatal leányzó -- követve a jelzést -- lement a hegyrõl, de egy apró telefonos segítség után õk is rendben megérkeztek. Persze ha a Fári-kúttól utánunk jövõ úr nem szól, hogy negyogy lemenjünk már a hegyrõl, akkor lehet, hogy mi is így járunk... Ide, az utolsó elágazásba azért nem lett volna nagy kunszt kirakni egy nyilat/papírkát, hogy felfelé tessék menni.
A célba pontban 18:00-kor érkeztünk meg, így a délben indult, és velünk érkezõ (útközben vártak ránk egy órát) csapattagok is sikerrel, szintidõn belül célba értek, és megapták a jól megérdemelt kitûzõt meg emléklapot -- mindenféle különösebb gratuláció nélkül.
Jóízúen fogyasztottunk a zsíros-lilahagymás, vajas-paprikás kenyerekbõl, majd a piros jelzésen elindultunk lefelé, és bár a jelzést a városon belül nekünk is sikerült elveszíteni, de a túrának ezt a részét is sikerrel teljesítettük :-))
Röviden összefoglalva: A szervezõk sohasem vitték túlzásba (khm.) a terepi munkát, illetve az útvonalleírást, ellenben vastagon fog a ceruzájuk, amikor a nevezési díjról van szó. Olyanoknak javasolt, akik tudnak és szeretnek térkép alapján tájékozódni, és van némi helyismeretük az adott területen. Javasolt még valamilyen kedvezményre jogosító tagság (pl. TTT), mert a teljes ár (1000Ft) nincs arányban a nyújtott szolgáltatással. |
| | |
Kaktusz | Túra éve: 2007 | 2007.08.26 12:15:13 |
|
megnéz Kaktusz összes beszámolója |
Pilis Trapp 40 km.
Az elsõk között indultunk Barátnõmmel, akinek az elsõ hosszú-távú túrája volt! Már az indulásnál nem nagyon tetszett a szervezés!Pontban 7:30-kor kipakolásztak a kocsiból a rajtnál, és komótosan kipakolták az asztalkájukat és a padokat és elkezdték kiállítani a nevezési lapokat!Ahogy neveztünk elindultunk a sárga sávon az elsõ ellenõrzõ ponthoz. Az utunk borospincék mellett haladt el és már lehetett érezni azt az enyhe kis cefre illatot a pincék mentén! Az elsõ ellenõrzõ pont 3, 5 km-re volt a rajttól! Ott egy fiatal srác várt minket! Mivel ez volt az elsõ túránk a Pilisben ezért megkérdeztem, hogy merre kell menni, és hogy milyen a terepviszonyok a következõ szakaszon? De a válasz nem volt meggyõzõ, ahogy a térképet nézegette a srác. Na mindegy, elmentünk a kapott „minitérkép” útmutatása szerint! És az elsõ ellenõrzõ pont (Vörös - Kereszt) elhagyása után szintén a sárga sávon haladtunk tovább egy gyönyörû fennsíkon és elhanyagolt, elhagyatott gyümölcsösök és hobbikertek mellet haladt el az utunk! A hobbi kereteknél beértünk egy idõsebb túratársunkat és vele folytattuk tovább az utunkat! Aztán az út során elfogytak a túrajelzések! Nagy nehezen megtaláltuk egy tölgyfán a jelzést igaz 3-an kerestük! Aztán mi mentük a tempónkat és elhagytuk a túratársunkat! De õ már nem elsõre ment ezen a túrán és mondta, hogy tavaly el is tévedt! És mondta, hogy a jelzések akkor nem voltak valami profin megoldva! És tényleg! Ezt tapasztaltuk mi is, mert a sárga sávon haladva meg kellett volna a sárga keresztet, de mi csak kb. 40-45 perc bolyongás és saját Pilis térkép bogarászása után találtunk rá a jelzésre, ami felvisz a Sasfészek turistaházhoz! Ahogy rátértünk a sárga keresztre találtunk egy nevezési lapot! És jött a turistaházhoz vezetõ igen meredek és igen sziklás út, ami nem éppen egy bokakímélõ szakasz volt, amit bedõlt fák akadályoztak! De a kilátás mindent kárpótolt! Nagyon szép volt a táj. Lehetett látni a Dunakanyart, a Visegrádi várat a Naszályt. Ahogy felértünk a Sasfészek turistaháznál lévõ ellenõrzõ ponthoz a páromat kicsit magam mögött hagyva én már pihentem, amikor felért a párom! És hozta a papírokat! Megkaptuk a pecséteket és egy jó 5 perces pihenés után elindultunk Dobogókõre a zöld négyszög jelzésen majd a zöld sávon! Itt aztán sikerült ismét elkavarnunk egy kicsit! De hamar rátaláltunk a helyes útra! Aztán oda csapódtunk két túrázóhoz, akik igen kemény tempót mentek, amit a párom nehezményezett, de az évek és a rutin mellettük szólt és nem a zöld kereszten mentünk tovább, hanem a fõúton, ami felvisz Dobogókõre! Ahogy felértem Dobogókõre beértem azt a hölgyet, aki elvesztette a túralapját. Dobogókõn kaptunk 1-1 pezsgõtablettát, és a kútból vételeztünk friss vizet! Igaz mondták, hogy innentõl semmiféle frissítõt nem fogunk kapni csak a célban! Ami igen csak meglepõ volt! Hogy 20-21 km-t frissítõ állomás nélkül megszervezni! Hát elég érdekes! Mivel igen csak meleg volt aznap és mindenki igen csak izzadt! De feltöltöttük a kulacsainkat és lesz, ami lesz elven elindultunk! Én már itt éreztem a bokám, hogy valami nem kerek, nagyon fájt! Megérezte a bokám a Sasfészekre vezetõ utat! De elindultunk, igaz vacilálaltam, hogy feladom a túrát a bokám miatt. De mentünk tovább. A következõ ellenõrzõ pont 4 km-re volt Ilona-pihenõnél ahol egy idõs bácsika volt a pontõr! Innen mentünk tovább a következõ pontra, ami 4, 5 km-re volt a Felsõ-Ecset hegyen. Ezen a szakaszon nem volt semmi gond. Szép volt a táj, a jelzések nagyon jól lehetett látni. Ahogy felértünk a Felsõ-Ecseti-ellenõrzõ pontra ott egy kedves hölgy volt a pontõr! Itt ismét megpihentünk! A maradék 11 km-re a 11 órás teljesítési idõbõl még volt bõ 4 óránk, úgy hogy igen csak visszavettünk a tempóból! Mivel a párom elsõ nagyobb távján ne merüljünk ki teljesen. De az utolsó 1-1, 5 km-re jött a fekete leves. Egy olyan emelkedõ, ami igen csak kikészíti a gyakorlott túrázókat is szerintem! Ezt az emelkedõt leküzdöttük a párommal, de itt volt a túránk vége! Szegény nem bírt egy lépést sem menni már. Úgy, hogy leültünk a meleg aszfaltra és vártuk hogy valaki felvegyen! De akik elmentek mellettünk sorra néztek ki a fejükbõl, mint ha valami banditák lennénk! De aztán 2 autó jött, lefelé akik túrázókat vittek lefelé és az egyik autós elvitt minek a vasútállomásra. Nem hittük volna, hogy valaki fel fog venni?! De végül is eljutottunk a vasútállomásra.
Összességében egy kemény túra volt, de nem teljesíthetetlen lett volna, ha a szervezés olyan lett volna (frissítõk szempontjából és a túrajelzések egyértelmû és látható feltüntetése igen nagy segítség lett volna)! De egy szervezett túra volt így szerinte nem a legjobb szervezésû volt….
|
| | |
Jázmin | Túra éve: 2007 | 2007.08.26 08:55:05 |
|
megnéz Jázmin összes beszámolója |
Ziribár! Egy kis leírás, ha tényleg a 40es trappra vágysz!
A szervezés szerintünk is katasztrofális volt. Mi 7 órára értünk a vasútállomásra, a regisztráció 7.30kor volt, amit egy perccel sem elõztek meg. Mi már majdnem hazamentünk Pestre, mert sehol senkit nem találtunk, kóvályogtunk a környéken, megnéztük a buszállomást, hátha ebben tévedtünk..
A túra elején a zöld jelzés hiányában sokszor csak tippeltünk, pontosan melyik utat is kellene követnünk, így kétszer sikerült eltévednünk, ami kb 45 perces lemaradást, bosszúságot, és plusz energiát követelt tõlünk. (Mi elõször túráztunk a Pilisben, de egy ideig szerintem nem is megyünk vissza, habár a kilátás és a hegység maga gyönyörû.)
A másik, amire készüljetek legközelebb, hogy a 42 km elsõ alig felében van frissítõ, az utolsó kb 20 km-en szívás. Vagy visztek magatokkal 2-3 másfél literes flakont, és tankoltok Dobogókõn a kútból (ami azért 30 fokban hamar el fog fogyni), vagy gyökeret ástok az erdõben, és azt csavarjátok ki, hogy ne köpjetek vattát a túra utolsó méterein/kilométerein..
Egy 42km-es távhoz és a nem kevés nevezési díjhoz mérten azért az ember kicsit többet várt volna..
A harmadik privát véleményem, hogy maga az útkijelölés is elég nagy szívás, mert mire letrappolod a kb 40 km-t, és már örülsz, hogy végre nem emelkedõn kell szenvedned, hanem van egy kis lejtõ (ami persze nem feltétlenül vidámabb, de azért mégis), akkor még kb 2 km-t tolhatod magad hegynek fel vissza a célhoz. Bravo.
Ezt már kihagytuk, bár ha a kerülõket is figyelembe vesszük, maga a táv megvolt.
Pozitívumokat is tudok azért mondani: szimpatikus, közvetlen túrázókkal teljesíthettünk, akik segítettek tanácsokkal is, ha kellett, és egy-egy szakaszon kicsit elterelhettük a gondolatainkat a beszélgetésekkel. Másrészt az ellenõrzõ pontokon sem volt gondunk, szerencsére várnunk nem kellett senkire, és egyikük még a vasútállomásra is kivitt minket (köszönjük!).
Kitartást annak, aki mindezek függvényében nekiindul a túrának, szüksége lesz rá!
Jó utat! |
| | |
Ziribár | Túra éve: 2007 | 2007.08.26 01:06:54 |
|
megnéz Ziribár összes beszámolója |
Pilisi trapp 20 km
Táv: 20 km, Szint: 430 m
Ez a túra különleges a számunkra, mert a tavalyi Pilisi trapp volt életünk elsõ teljesítménytúrája. Akkor azt mondtuk, túléltük, tehát folytatjuk a teljesítménytúrázást. A szervezésben már tavaly is volt, ami nem tetszett, de akkor még nem volt összehasonlítási alapunk. Idén sikerült még a tavalyit is alulmúlni.
A 7.45-ös busszal indultunk Dobogókõre, gyakorlatilag ez az egyetlen busz, amivel el lehet érni a regisztrációt. Ezt idén a Volán társaság is megneszelhette, mert egy busz helyett rögtön kettõt indítottak Dobogókõre. Így is megtelt mind a kettõ. Mi a második buszon voltunk, ezért azt gondoltam, mire felérünk Dobogókõre, a nagyja ember már regisztrált és elindult. De amikor felértünk a regisztrációt nem találtunk, kiderült, azért nem, mert még meg sem érkeztek. Utánunk 5 perccel futottak be, és rögtön el is kezdték az adminisztrációt. 9.10-kor indultunk 6-7.-ként. Az elsõ EP. (Ilona-pihenõ) 4 km-re volt, de már tavaly is Dobogókõn kaptuk meg a pecsétet egy nagyon lassú bácsitól, mert még vagy egy óra lett volna, mire kiér az ep-jére. Idén nem láttam a bácsit a rajtnál, gondoltam, idejében elindult és már az ep-nél vár minket. De még a Rezsõ-kilátó elõtt egy túrázóra lettünk figyelmesek, aki megállította az elõttünk haladókat és lepecsételte az igazoló lapokat. Mi is gyorsan odamentünk és kértünk pecsétet.Hát az idén sem jött össze az ep. az Ilona-pihenõnél.
Közepes tempóban haladtunk a 2. ep. felé, ami a Felsõ-ecset hegyen volt. Nem siettünk, mert láttuk, hogy a pont nyitásáig még van idõnk. Alig, hogy elhagytuk az Égett Hársat, amikor kiabálást hallottunk a hátunk mögül. Egy hölgy jött felfelé az emelkedõn és azt kiabálta, hogy álljunk meg, mert õ az ep. és így nem lesz pecsétünk.Meg is kaptuk a magunkét, hogy miért rohanunk,amikor az ep. csak 10.30-kor nyit. Nem mondtuk neki, hogy az már elmúlt pár perccel és innen még vagy 10 perc felérni a piros és zöld sáv elágazásába, ahová az ep-t helyezték. Különben is mondtuk neki, hogy nem mi vagyunk az elsõk, még öten vannak elöttünk. Miután megkaptuk a pecsétet, elindultunk felfelé és az elágazó után meg is találtuk mind az öt, elöttünk járó embert, akik keresték az ep-t. Mondtuk nekik, hogy vissza kell menni az elágazóig. Hát nem örültek, de legalább megkapták a pecsétet. Ketten késõbb vissza is elõztek, de mi már nem mertünk menni, mert aztán a célban is várhatunk, ha túl korán érünk oda.
Pontosan 13 órakor, ekkorra volt kiírva a cél nyitása, értünk fel a Vaskapu turistaházhoz, 3 óra 50 perces idõvel. Itt nem volt semmi fennakadás. Megkaptuk az oklevelet és a kitûzõt, a zsíros és vajas kenyerek pedig már megkenve várták a beérkezõket. Volt még málnaszörp, amibõl jócskán fogyasztottunk, mert még messze volt az otthon. Gyönyörû a kilátás a ház teraszáról, a szépséghibája csak az, hogy négy km-re van a vasútállomástól. Sietve indultunk lefelé, mert nem akartuk lekésni a vonatot, szerencsére indulás elõtt 5 perccel megtaláltuk a vá-t, mert a városba érve elvesztettük a piros jelzést, ami a vasútállomásra vezetetett volna. Másfél óra vonatozás után érkeztünk meg a Nyugatiba.
Összefoglalva: A BTSSZ-tõl valahogy jobb szervezést várna az ember, egy kicsit rugalmasabb ep. nyitvatartást, mert szerintem gyakorlott teljesítménytúrázóknak egy 5-ös átlag, fõleg ilyen kevés szint mellett nem jelent különösebb gondot. Valószínûleg ez az oka annak, hogy idén sokkal kevesebben indultak a rövid távon és többen a 40 km-en, mert elég bosszantó, ha az ember minden ep.-re elõbb érkezik, mint a pontõr.
Ami pozitív változás volt, hogy felújították a zöld kereszt jelzést Ilona-pihenõ és Égett Hárs között, tavaly ezen a szakaszon csak segítséggel találtuk meg a helyes utat. Út az idén sem volt, de legalább a jelzéseket lehetett követni. A zöld sáv felújítása valószínûleg most zajlik, mert sok helyen csak frissen festett fehér négyzeteket láttunk jelzés nélkül, így jobb híján ezeket követtük. Az eltévedés esélye ezzel viszonylag kicsi lett. Az út minõsége viszont rosszabb lett, köszönhetõ ez az elmúlt hetek viharainak, rengeteg letört, kidõlt fát, faágat kellett kerülgetni, vagy átmászni rajta.
Változás még, hogy a Fári-kút elõtt, a dzsindzsában, most a kerítésen belül kell haladni, ne tévesszen meg senkit a térkép, mert ott egy nagyobb kerülõ van jelezve, de jól jelzett és valamivel rövidebb is ez a még alig kitaposott út.
Talán jövõre, meg tudjuk oldani, hogy lemenjünk Esztergomba, és megpróbáljuk a 40 km-es távot, hátha az jobban szervezett.
|
| | |
|
|