OKT

OKT fórum 

lista a hozzászólások időrendjében

<<< 24.sz. túra: Putnok - Bódvaszilas26.sz. túra: Boldogkõváralja - Nagy-nyugodó-nyereg
25.sz. túra: Bódvaszilas - Boldogkõváralja
KFeri Bejárás: 2022.06.18. Rögzítve: 2022.07.05 23:11:56

Tornabarakony - Bódvaszilas


A háromnapos túra második napján Tornabarakonyból indultam útnak. Eseménytelen, de nem unalmas úton értem el a Mile-hegyet, ahonnan tettem egy kitérőt az Esztramos tetejére. A Martonyi-kolostorromnál ebédeltem, Bódvarákón pecsételtem, a Juhász-patak völgyében pedig napoztam. A bódvaszilasi célfotó után még elautóztam a freskófaluba, a nap végén pedig sok mindent megtudtam Tornaszentandrásról.

A túra hosszabb, fényképes beszámolója a következő oldalon olvasható: https://turaelmenyeim.blogspot.com/2022/07/okt-25-tornabarakony-bodvaszilas.html
 
KFeri Bejárás: 2022.06.17. Rögzítve: 2022.06.30 23:14:20

Felsővadász - Tornabarakony


Június közepén egy hosszú hétvégét töltöttem el a Cserehát és az Aggteleki-hegység dombjai között. Pénteken bemelegítésként Felsővadászról indultam, Irotán pihentem egy kicsit, a Kecske-padnál visszafordultam, Rakacaszenden pedig megszakítottam a túrát. Sétáltam egyet a tóparton, a zápor elől behúzódtam a buszmegállóba, majd a nap lezárásaként átsétáltam Tornabarakonyba.

A túra hosszabb, fényképes beszámolója a következő oldalon olvasható: https://turaelmenyeim.blogspot.com/2022/06/okt-25-felsovadasz-tornabarakony-2022.html
 
KFeri Bejárás: 2022.01.15. Rögzítve: 2022.01.26 21:58:08

Felsővadász - Gibárt


Egy kis szünet után a Cserehátban folytattam az OKT kalandozásaimat. 7 település, kevés látnivaló, köd, mégis jobb volt, mint amire számítottam.

A túra hosszabb, fényképes beszámolója a következő oldalon olvasható: https://turaelmenyeim.blogspot.com/2022/01/okt-25-felsovadasz-gibart-20220115.html

 
 
izabella97 Bejárás: 2021.06.26. Rögzítve: 2021.06.27 20:43:53

 Bódvaszilas - Encs között az alábbi helyeken érdemes figyelni:



  1. Tornabarakony felől érkezve, a Rakacaszend előtti dombtetőn kicsit figyelni kell: a megérzésünk az adóvevő torony irányába vinne, de ez tévút. A keréknyomot követve, a fasor innenső oldalán kell elindulni lefele, ahonnan kb. 200 méterre már meg is lehet pillantani a sárga útjelző táblákat, amik a faluba kalauzolnak

  2. Felsővadász utolsó házainál (Nyésta felé haladva) előszerettel kijön 2-3 házőrző a foghíjas kerítéseken, kapukon kívülre, de határozott fellépéssel megoldható a probléma

  3. Abaújszolnok és Baktakék között kb. félúton, a Katalin-kilátó előtt még, a dombtetőn NEM az erdősáv mellett kell elindulni jobbra a szántó szélén, hanem be kell menni az erdőbe

  4. Encs felől (a mi menetirányunkat tekintve szemből) érkezve, Abaújdevecser utolsó házait elhagyva először az állatartó telep villanypásztora mentén kell haladni a földúton, majd párszáz méter után balra felkanyarodni az emelkedőre vezető keréknyomon. 


Kék ivókút van (talán Nyésta kivételével) minden településen, amin áthalad a kék. Mi 2 nap alatt jártuk be ezt a szakaszt, Irotán a Talentum üdülőben aludtunk. Autentikus parasztházak, hatalmas kerttel, és óriási adag, finom vacsorával, így ajánlani tudom. Egy másik ajánlás Encsen az Éva cukrászda, nagyon finom és olcsó a fagyi és a süti is. :)


 


 

 
kaloz14 Bejárás: 2020.10.31. Rögzítve: 2020.11.05 10:40:52

Gibárt - Tornabarakony 3 napra szakaszolva.


A Gibárti Vizierőmű a Hernádon átívelő két sávos hídtól pár száz méterre van. A kapun a pecsét rendben, időpontunk nem volt foglalva, így nem jutottunk be.


Gépkocsit nyugodtan itt lehet hagyni a kapu előtti füves részen. Kék nyomóskút van.


Sportcipős szakasz Encsig, mivel a kék végig a főúttal párhuzamos bicikli úton halad. Encsre beérve fura kettősséggel találkoztunk. Egyik lepukkant portán 3 patkányt is láttunk fényes nappal, míg pár száz méterrel odébb, gyönyörűen tiszta, igényes Éva cukrászda várja finomságaival a vendégeket. Kb. 100 méterre két pizzázó is található, mi a Pizza 105-öt választottuk, mert nagyon tetszett az  egyedi magyar nevű, rendfokozatokról elnevezett pizza választékuk. Megrendeltük mind az ötünknek egy-egy pizzát, majd amíg elkészült, én visszaszaladtam a Gibárti Vizierőmű portája előtt leparkolt autónkért, s azzal mentem Encsre. Mire odaértem, épp elkészültek a pizzák. Vékony tésztás, gazdagon megpakolt, tényleg finom pizzát ettünk, majd folytattuk utunk Abaújdevecser felé. Encs végén Penny és Spar áruházak, itt lehet utoljára komolyan bevásárolni, mert Felsővadászig mi nem láttunk boltot és mást sem, ahol bármit lehetett volna venni. Abaújdevecser Encs felé még mindig folynak a földmunkák, a szépen felújított, kibővített 3-as főút alatti aluljárón, biztonságosan lehet átjutni. Abaújdevecser első házai a budai "Rózsadomb" színvonalát idézik, majd ahogy Fancsal felöli végéhez közeledünk, annyira látványosan csökken a szinvonal is. Megjelentek a kóborkutyák, lepukkant kulipintyók, kerítésre teregetett ruhák, végül már magyar embert sem láttunk. Tétlenül összeverődő, semmit nem dolgozó barnabőrű nők egyike kiabált nekünk címkéző szavakat, de energiánkat nem rá, hanem utunkra fordítottuk. A Széles-parlagra kiérve komoly sár fogadott minket, épp akkor hajtotta be marhacsordáját a gulyás. Megálltunk megcsodálni a lassan cammogó, főkolompost követő szarvasmarhákat, illetve a felügyeletüket ellátó pásztorral jót beszélgettünk. Abaújdevecser és Fancsal közti domb kényelmes megmászása után értünk be Fancsalra. Sajnos az evangélikus templom zárva volt, így nem tudtuk megnézni a híres fancsali feszületet, amely kétszáz évig az út mellett volt felállítva régebben. A kocsma végleg bezárt, helyén lakások lettek kialakítva. Vele szemben lévő ház kerítésére került a pecsét, a Forró irányába futó főút túloldalára. Két embert is megkértünk, hogy meséljék el nekünk a "fancsali pofa" - "fancsali képet vág" történetét, ha már a kocsma megszünt, de egyikük sem volt idevalósi. Hála Istennek, a temetőnél sikerült egy helyi nénit elkapnunk, aki örömmel mesélte el ennek eredetét. Elmondása szerint, amikor régen kidobolták a híreket, a fancsaliak feltünően sokat grimaszoltak. Úgy, mintha citromba haraptak volna. A fancsali feszület pedig azon a helyen állt az út mellett Abaújdevecser felé, amerre most a kék visz. De régen az mindig mocsaras terület volt. Hiába állították fel a fancsali feszületet, az mindig megsüllyedt, ezért megdölt. Még a néni apukáját is amikor bevonultatták katonának 1943-ban Kassára, még ott is azt kiabálta a kiképzőjük az ujoncoknak, amikor megfáradva álldogáltak, hogy "Húzzák ki magukat, ne úgy álljanak, mint a fancsali feszület!"- holott nem is tudták a kiképzők, hogy páran Fancsalról vonultak be. Hát ilyen messzi híre volt ennek a folyamatosan megdőlő fancsali út menti feszületnek, hogy még Kassán is ismerték - mondta a néni. Nagyon szépen megköszöntük helytörténeti ismertetőjét, majd a pincesor melletti kis emelkedőn elhagytuk Fancsalt. Kis erdőbe érvén, már lefele vitt utunk Baktakékre, ahol az élő kéktúrás legendát, Szádváry Gyula bácsit kerestük fel (már egy héttel előre telefonon bejelentkeztünk nála, Tel.száma: 06-46-440-163). Házi pálinkájával megkínálva, kéktúrás élményeiről írt könyvét beszerezve, nagyon jót beszélgettünk, ránk is sötétedett, amelynek utolsó Encsre induló buszunk vetett véget. Encsre beérve, még gyorsan elsiettünk az Éva cukrászdába, ahol nagyon bő és finom választék előtt töketlenkedtünk, szó szerint a bőség zavarában úszkálva, nehéz volt választani. A Pizza 105 és az Éva cukrászda is a budapesti árakhoz képest, jóval barátibb, a kiszolgálás sokkal emberibb, a túrázókkal kimondottan kedvesek, barátságosak. Csapatunk egyik fiatal hölgy tagja kimondottan a kulináris étkek nagy házi kritikusa, de ezúttal ő is nyelvével nagyokat csattintva, csak elismerően tudott nyilatkozni a finom étkekről.


Encsről Irotára hajtottunk a szállásunkra (Túl az Óperencián vendégház, bátran ajánlom). Másnap reggel autóval elmentem Baktakékre, ahol előre egyeztetve, Szádváry Gyula bátyánk várt. Portáján autómat leparkoltam, majd az ő gépkocsijával együtt mentünk vissza Irotára. Az úton végig mesélt, valósággal ittam szavait, olyan jókat és érdekeseket mondott. Majd Irotán elbúcsúztunk, s a többiekkel gyalog nekivágtunk a kéknek. Irota szélén, a külföldiek Eco Lodge luxus szintű vendégházai mellett haladtunk el, s kissé elcsodálkozva láttuk, hogy a nekünk borsos árak ellenére vannak vendégeik, persze mind nyugati rendszámú, felső kategóriás autócsodákkal. Az elmúlt napok esőzéseinek köszönhetően, elég saras utunk volt a Cserehát lankáin. A Cinceg-erdőn át Felsővadászig azon csodálkoztunk, hogy az út szélén milyen sok műanyag palackot hagynak, feltehetően erdei munkára kirendelt közmunkások. Kb két száz literes kukászsákot tele tudtunk volna szedni, a gondosan az út mellett hagyott palackokkal. Felsővadász faluba beérve, tipikus jelenlegi helyzet fogadott itt is, akárcsak a többi környékbeli településen: szegénység, szép és takaros porták, felváltva omladozó, elhagyott egykoron szebb napokat megélt házakkal. A helyi kisboltban (Ady Endre u.3) mindig van friss pékárú és aránylag bő választék. Kéktúrázónak elég. Nyomós ivókút van. A pecsétet dobozostúl, láncostúl kiadták, így a bolt előtti padoknál kényelmesen tudtunk pecsételni, leülve enni-inni egy kicsit. Szép játszóteret, emlékműveket láttunk, magyar embert annál kevesebbet. A templom itt is zárva volt, a mellette lévő utcában (Rákóczi u.1) felkerestük Fehér Ernőt, akinél szintén lehet bélyegezni az új és régi OKT pecséttel is. Innen az emelkedő utcákon lepukkant házak, omladozó putrik, kóborkutyák közt hagytuk el a falut. Amúgy az a pár kóbor eb nem veszèlyes. Veszettül tudnak ugatni, követik az embert, de nem bántanak, egy idő után megunják, a falu legszélén visszafordulnak. Sajnos az itteniek a kéktúra útvonala mellé hordják/hordták a nem háztartási szemetüket, amely borzasztóan illúzió romboló, holott innen (Felsővadász - Nyésta közötti Mocsolya-völgy) visszanézve, gyönyörű a táj. Nyéstához közeledve, a turistaút erősen mocsárosra taposva, látszik, hogy valamilyen nyájat vagy csordát hajtottak át ezen a vonalon. Nyéstának csak a szélét érintjük és már megyünk is tovább. Ivókút itt is van. Abaújszolnok felé nyíl egyenesen felfelé, egy szántóföldön kialakított jó földúton megyünk a Szőlő-hegynek (szőlőnek nyomát sem láttuk), majd a gerincről legelé, kis csapás-ösvényen jutottunk be Abaújszolnokra, végig galagonya bokrok és cserjék közt. A faluba beérve, egyből a második ház kerítésén a pecsét, amely szép lenyomatot ad. Ivókút itt is van. Majd a főúton átkelve, felfele vitt utunk, de itt már olyan sár volt, hogy inkább bementünk a temetőbe, s ott az úttal párhuzamosan mentünk. A Két-Köblös-föld nevű szántóföldeken már jobb minőségű út vezet a dombtetőre, ahol erdőbe értünk. Mi is felkerestük a 267 m magas Kalmi-tetőre épített, 4 szintes Katalin kilátót. Ehhez kicsit le kell térni a kékről, de a régi kék erre vitt, s Gyula bácsi elmondása szerint, Rockenbauerék is erre mentek 1979-ben. Baktakékre beérvén, ismét felkerestük Szádváry Gyula portáját, ahol beütöttük megérdemelten mind a négyféle bélyegzőjét: új OKT, régi OKT, az ovális Katalin kilátós és a Rockenbauer Pált ábrázoló Baktakék feliratút. Utóbbiakat mind Gyula bátyánk készíttette el, saját költségén. Végül az udvarán leparkolt autónkkal visszamentünk irotai szállásunkra.


3. nap


Irotát északra elhagyva, eleinte jól jelölt szántóföldeken haladtunk pár kilómétert, míg fel nem értünk az enyhén emelkedő Boros-erdőbe, majd a Kecske-padra, ott dózer úton pár száz métert szintezve haladva jutottunk el a Kocsma-lápa részhez, ahol erdei pihenő és ismertetőtáblák vannak. Innentől elég sáros erdei út visz végig Rakacaszendig. Pecsételést követően, erdei úton jutottunk el Tornabarakonyba. Itt én visszafordultam, s ahol lehetett, ott futva tettem meg utam Irotára, ahol a szálláshelyen hegytuk a kocsinkat. Bő egy órával hamarabb értem vissza, majd autónkba ülve, bő egy órát vezettem Tornabarakonyba, ahol felvettem a többieket, majd hazaindultunk.


Összegezve: gyönyörű táj, nincsenek nagy emelkedők, kedves emberek, változatos falvak. Ivókút minden településen volt, de bolt csak Felsővadászon. Utána csak Encsen, előtte Bódvaszilason található élelmiszer üzlet.

 
Vöröss Bejárás: 2018.09.06. Rögzítve: 2018.09.06 23:54:46

Fontos!

Figyelem, 2018 decemberi hírek! Megváltozott 2 helyen is a túra, már elkerüli a veszélyes hidat, és változott egy másik helyen is az általam leírtakhoz képest!

Bővebben: https://heyjoe.hu/index.php?oldal=cikk&cikk=36 és http://mtsz.org/cikk/okt_nyomvonalvaltozas_a_cserehatban; http://mtsz.org/cikk/ujabb_okt_nyomvonalvaltozas_a_cserehatban A további/korábbi fontosak pedig a túraleírásban:

2018. 09. 03. – 2018. 09. 06. Bódvaszilas–Boldogkőváralja v.m.

Négy nap alatt jártam be a szakaszt. A pecsétek megvannak, többnyire jó minőségűek, de bővebben erről a pecséteknél. Viszont itt az ideje, hogy egy frisebb beszámoló is szerepeljen a szakaszról, mert a jelzések ugyan megvannak, de ritkábban, mint máshol, és kevésbé jól elhelyezve, illetve vannak szakaszok, amik nehezen járhatóak. Hát lássuk, szerintem mit fontos tudni:

Általános, hogy nagyon sok helyen csúszós a talaj; ahol megjelent az ember és az erdőművelés, ott a dózerutaknál iszonyatosan tud tapadni az agyagos sár, és most nagy esők voltak. És csúszik is, jól jön valami támasz, pl. "mániám", a túrabot. És azt érzem, hogy a jelzések többnyire inkább Boldogkőváraljától segítik a tájékozódást, a másik, általam járt irányból kissé elhanyagolt az út. Új térkép és tájoló jelentősen csökkenti az eltévedés lehetőségét, főleg a terepviszonyokat (völgyek, dombok iránya stb.) érdemes figyelni. Érdekes, hogy a legkisebb falvakban működnek a kutak, Encs felé közeledve ez már nem mindig van így...

Első nap: Bódvaszilas–Tornabarakony

(1) A már emlegetett Bódva-híd. Tényleg veszélyes, mert a sínek melletti vas nem sima, hanem a vasszegecsek fejei sűrűn kiállnak belőle. Ha valaki elbotlik benne, könnyen leeshet, és van az 4-5 méter is...

(2) Bódvarákó után nagyon kell figyelni, mert a falu után egy kissé lepukkant, fehér falú gazdasági épület mellett visz fel az út balra. A jel megvan, csak jól elbújt egy soktörzsű fácska egyik szárán... Itt könnyű elkeverni, mert az egyenesen továbbvivő földút a szomszéd faluba visz. Viszont a helyes út hamar emelkedőbe vált, és az tényleg húzós; bár vannak nehezebb emelkedők is az OKT útvonalán. Attól még kemény...

(3) Az emelkedő után enyhén balra kanyarodva egy töbör, egy bemélyedés mellett visz az út, de nem az erős csapáson, a balra felfelé vivő dózerúton kell menni, hanem jobbra, a lefelé vivő úton. A jelzés megvan, de – mint ahogy ez sok helyen jellemző az egész tájegységben – nem rögtön az útelágazásnál.

(4) Ha már erre terelték az útvonalat, mindenképpen érdemes azt a másfél percet rááldozni a martonyi kolostorromig vezető kitérőre, mert szerintem szép, megéri. Viszont visszafelé is ugyanarra kell menni, nem jó, ha a templomrom mögött induló, lefelé vivő úton indulunk el. A kereszteződéshez visszatérve utunk az érkezéshez képest élesen visszafelé vezető irányba indul, a bejövő út jobboldalán. (Mint egy V betű másik szára...) Innen a régi útvonallal való találkozásig minden rendben, utána viszont a hatalmas vihar és az este miatt nem tudok releváns dolgokat mondani, de itt is van olyan útelágazás, ahol a helyes úton csak többszáz méter múlva jön meg az első jel.

(5) Szállás Jenei Editnél, nagyon megéri! (Bővebben lásd a pecsétnél...)

Második nap: Tornabarakony–Irota

(1) Rakacaszenden érdemes bemenni az Árpád-kori alapokra épült templomba.

(2) Egy Kocsma-lápa nevezetű helyen pihenőt építettek! Innen BALRA visz tovább az út a betonúton, de erdőirtás van, a jelzéses fákat is kivágták elég hosszan. Egy lejtő alján távolabb tábla jelzi a jobbra letérést.

(3) Irota előtt, amikor az erdőből kilépve meglátjátok a falut, lefelé kell menni a földúton, a völgyben ott lesz a tábla, a lenti balkanyart jelzi.

(4) Szállás Irotán a Talentum Vendégházban. Szép kis falu, több szállás is van, ez a vendégház 20-30 vendéget is tud fogadni, egy telken belül, több házban.

Harmadik nap:Irota–Fancsal

(1) A faluból kivezető úton egy távvezetéktartó fémoszlopon lesz halvány jel, hamarosan tábla is jön. Itt az edőbe kell felmenni, és itt sincs eleinte jel, csak a hosszú emelkedő végén. Balra kell fordulni, továbbra is az erdőben, és majd egy jobb kéz felé nyíló mező közepén, bal oldalon, a fiatalos mellett lesz egy faoszlopon a következő jel. (ez is hosszabb szakasz jelzés nélkül. Sok a fiatalos erdő, és a fiatal fákra nem festettek. A mezőn messzebb háromfelé válik az út. Az egyik élesen balra kanyarodik, a másik, kissé elvadulva középen vezet, a harmadik enyhén jobbra tér. Ez a jó.

(2) Felsővadászban a pecsétes bolt jobb oldalán visz felfelé az út, és egy villanyoszlopn jelzi egy jóindulatú túrázó, hogy az út jobbra vezet felfelé egy köves úton, nem követi a falu utcájának vonalát. (OKT ->) /Itt az egyik 2018 decemberi útvonalváltozás! Már nem megy át a mezőn az út, lásd a fent belinkelt cikkeket!/ Itt kiérve a mezőre sokáig nem lesz jelzés, csak lent a völgy alján egy kis betonhíd szélén, aztán fent egy dombháton, ahol jelzés mutatja egy jobb oldali fán, hogy balra kell fordulni. Amikor meglátjátok Nyéstát, akkor érdemes jobbra lemenni a szekérúton, mert az is odavisz a falu végére, ahol összefut a kék jelzéssel. (Ami egyébként kicsit távolabbról, merőlegesen vezet lefelé, de gazos, és nem igazán járt út, én nem láttam ösvényt. Pedig a jelzések ott vannak kis fákon, de tőle 70-100 méterre visz le a szekérút is...) /Nyéstára most már északról visz be az út, nem délről!/

(3) Nyéstától Abaújszolnok felé a falu bal oldali utolsó háza mellett visz az út, és a mező után EGYENESEN vezet be az erdőbe! De az ösvény szűk, tüskés, bozót is nehezíti a haladást. Ez a jó út, a jelzés is megjön később. Aztán kiérve egy mezőre jobbra és balra fordulva beérünk egy igen gazos (!), nagyon nehezen járható útra, ami egy régi gyümölcsösben, szőlősben vezet, de nagyon nehezen járható! Abaújszolnokra beérve a második ház kerítésén van a pecsét.

(4) A Katalin-kilátót is érdemes megnézni, de a kiírtakkal ellentétben nem 100, hanem 250 méternyi kitérőt jelent.

(5) Baktakék után, a gyümölcsös vége mellett balra kanyarodva a jobb oldali, legalsó út a jó!

(6) Szállás Fancsalban Papp Sándoréknál!

Negyedik nap: Fancsal–Boldogkőváralja vm.

Itt elég egyértelmű már az út. Talán csak annyit, hogy Gibárt és Hernádcéce között a földúton érdemes a lábatok elé nézni, mert obszidiánt, és talán, ha jól sejtem, opált is lehet találni. Mindenesetre rengeteg szép kő van errefelé.

 
dingo Bejárás: 2017.04.22. Rögzítve: 2017.04.25 15:40:40

 Bocsi, OFF.  Elhagytunk egy fél pár fekete Quechua kamáslit. Az esetleges megtalálónak egy nagy köszönömmel meghálálnánk, ha visszajuttatná. ;-)       erebilmos@gmail.com ON

 
dingo Bejárás: 2017.04.__. Rögzítve: 2017.04.25 15:33:58

 Sziasztok, a szakaszon sok a rosszul, hiányosan jelölt rész, illetve a jelölések nem mindig ésszerűek. Gondolok itt pl arra, hogy a teljesen egyszerű, eltéveszthetetlen részeknél vadonatúj tábla, aztán 20 méter után az egyértelműnek vélt útról való letérést nem jelzi semmi.  A szakasz ettől eltekintve szép, élvezetes, és megvalósítja a túrakiírás azon gondolatát, miszerint segít megismerni az itt élők mindennapjait, talán túlzottan is... A baktakéki kocsmában való bélyegzést pölö kihagytam volna. :-/ 

 
Mars3696 Bejárás: 2017.03.27. Rögzítve: 2017.03.30 17:52:38

 A Bódvaszilas-Boldogkőváralja szakaszon minden településen van működőképes vízcsap! (Van, ahol csak a rongyokkal becsavart csapokból folyik víz!)

A jelzések Bódvaszilas felől elég jól követhetők. Ez alól a Rakacaszend - Irota szakaszon nagyjából fél úton található füves legelőrész kivétel, ahol az ember kellő körültekintés nélkül könnyen a jobb minőségűnek vélt földúton haladhat tovább, illetve Nyésta-Abaújszolnok részen a dombtető közelében a dzsimbujba vész a jel, valamint a lejtőn lefele sem egyértelmű (itt mondjuk látszik már a falu)


A talaj most nagyon jó: sehol sem csúszik, sehol sem ragad. Kéregető cigánygyerek csapattal nem futottunk össze, mivel hétközben, iskolaidőben mentünk át a legtöbb "veszélyes" településen! Ennek köszönhetően hazahoztuk az erre a célra magunkkal vitt apró csokikat. :(

 
hegyikalandorok Bejárás: 2016.06.__. Rögzítve: 2016.06.12 20:23:31

Akinek hiányzik Két Quechua sapkája jelentkezzen nálam. 0670628178. A szín bemondásával adom vissza.


 


 

 
hegyikalandorok Bejárás: 2016.06.__. Rögzítve: 2016.06.12 20:21:47

hegyikalandorok.blogspot.hu/2016/06/cserehati-mordor-light.html

 
kecso Bejárás: 2015.09.13. Rögzítve: 2015.09.13 19:06:51

 A festésekkel kapcsolatban változott a helyzet a korábbi bejegyzésekhez képest. Bódvaszilas és Felsővadász között teljesen friss, sűrű jelzések vannak, itt nem lehet eltévedni. Felsővadász és Fancsal között viszont még mindig igen problémás a helyzet. Aki a füzet vagy a kektura.hu alapján tervezné az útvonalát, annak viszont fontos információ hogy két helyen is változott az útvonal!


Bódvaszilas - Bódvarákó : a régi ipari vasútvonal mentén megy a kék nem a műúton. ( a jelzett távnál 1,3 km-el hosszabb).


Bódvarákó - Tornabarakony : a kolostorrom fele kerül a kék ez a jelzett 6,7 km helyett 13-at jelent.

 
wassakarat Bejárás: 2015.08.23. Rögzítve: 2015.08.30 19:58:11

Boldogkőváralja -> Encs vasútállomás



A Zempléni szakasz folytatásaként tettük meg ezt az 5km-es szakaszt a jobb közlekedés reményében. Az új kéktúra útvonalon egyébként is ide tervezik a szakaszhatárt.

Végig nyitott rész, erdős rész nincs ezen a részen. Az encsi cigánysor elég lehangoló, maradjunk annyiban, hogy a csodaszép Zemplén után elég nagy csalódás volt.

 
szeltolo Bejárás: 2015.08.20. Rögzítve: 2015.08.20 22:25:34

Az egyes pecsételő helyeken jeleztem az útvonal beli eltéréseket. Az teljes szakaszon történt újrafestés, de pár helyen azért nehéz követni, GPS ajánlott. Amire fel kell készülni, az (sajnos) a roma udvarokból kiszaladó kutyák, esetleg kérdegető gyerekek.

 
zoli8911 Bejárás: 2015.07.15. Rögzítve: 2015.07.18 14:52:50
Tornabarakony - Bódvaszilas

Anna néni szomorú történetének meghallgatása és a görög katolikus templom megtekintése után az 5 lakossal rendelkező faluból a Szalonnai-karszt felé visz az utunk, ahol immáron a Martonyi kolostorrom mellett haladunk el. Érdemes ide kitérőt tenni, az egyik falról egy nyiladékon keresztül látható a Regéci vár is illetve a magasabb helyeken egy-egy ritkás részt keresve szép kilátásban lehet részünk. Bódvarákó előtt "Vigyázz méhek!" Már nem aszfalton kell menni Bódvaszilasra, hanem az Esztramos mellett, Rákóczi-barlang kötelező, minden nap van vezetés óránként, egy fő esetén is.
 
imi75 Bejárás: 2014.05.24. Rögzítve: 2014.05.26 10:19:45

Szálláslehetőség a kékhez közel Szanticskán: www.szanticska.eu.


Rendezett szállás, felszerelt konyha, jó fürdőszoba, stb. Fűtési szezonon kívül 2500/fő. Megközelíthető Nyéstáról részben jelzetlen szekérúton, részben a P jelzésen (kb. 4 km-nyi út.) Esetleg Felsővadászról, illetve Abaújszolnokról busszal Abaújlakra, vagy az Abaújlaki elágazás megállóig és onnan gyalog)


A szálláson elérhető a Cserehát turistája bélyegző is, a túramegszakítást igazolandó.

 
korbela Bejárás: 2014.05.04. Rögzítve: 2014.05.05 09:09:46

A Cserehátra készülve nagyon sok elkedvetlenítő bejegyzést olvashatunk. Igen, igaz, hogy a jelzésekre számítva nem bejárható az út és a szállás/étkezés feladat is nehézkesen oldható meg. DE: ha felkészültök a nehézségekre, akkor a terület éppen az elmaradottsága miatt számos kellemes meglepetést is tartogat, több személyességet, ám kevesebb kényelmet. Szóval én csak buzdítani szeretném a habozókat, hogy jól idözítve az utat és némi szerencsével a táv érdemleges eltévedés/túlmené nélkül is teljesíthető. És a táj gyönyörű, műveltek a földek, a gyümölcsösök és még sehol nem hallottam annyi sárgarigót dalolni mint a Csereháton :)

 
okt50tomi Bejárás: 2013.09.28. Rögzítve: 2013.09.29 18:18:46

Most nem kéktúrán, hanem a Magashegy teljesítménytúrán (mindenkinek csak ajánlani tudom, az ország egyik legjobb tt-je) jártam erre.  Annyi módosítást tennék, a korábbi útvonalleírásomhoz, hogy Felsővadász és Nyésta között Felsővadász határában most a napraforgó le volt aratva. Ilyen esetben járható a hivatalos kéktúra út. A hídon átkelve egyenesen kell átmenni a szántóföldön. A felső végében egy rövid ideig egy bokros részen kell menni, míg egy szekérútra ki nem érsz. Ezen balra fordulva, már a korábbi leírás szerint folytathatód az utat.


Amúgy ezen teljesítménytúra miatt (keretében) piros festékkel a kritikusabb helyeken a földön nyilak mutatják az utat, illetve az út menti bokrok szélén kicsi piros pontok vannak. Ez a piros felfestés egyrészt Nyésta felől Irotáig van a kék útvonalon (Felsővadászon a buszmegállótól kifelé, Irota irányába, nem a hivatalos kék útvonalon van ez felfestve kb egy kilométeren) Másrészt Nyéstától Baktakékig megy a kéken. :)

 
MacGyver Bejárás: 2013.08.04. Rögzítve: 2013.08.14 17:43:44

Szép szakaszok lennének ezek, de helyenként a gaztól járhatatlanok az utak, és a tájékozódást pedig a hiányzó jelzések nehezítik (átlagosan kilométerenként van egy). A legnagyobb hőségben jártunk be két részt: Rakacaszend - Irota - Felsővadász - Nyésta - Abaújszolnok - Baktakék - Fancsal és Fancsal - Abaújdevecser - Encs - Gibárt - Boldogkőváralja.

 
toszegisrac Bejárás: 2013.06.__. Rögzítve: 2013.06.17 11:10:55

Harmadik nap Felsővadász-Encs. Szállás Irénke néninél a Kossuth u. 27. alatt. Finom étel, puha ágy nem is kell több egy túrázónak. Itt is szép a görög katolikus templom, a plébános pedig nagyon kedves. Sok érdekességet megtudhattunk tőle, múltról és a szomorú ,az utcákon is látható jelenról. A plébános a görög katolikus templom előtt lakik közvetlenül, a ház is mutatja, hogy nem "helyi erő".


Felsővadász után az napraforgó-árpa táblák között letudtuk a reggeli harmatos fürdést, majd a szalagok átvezetnek a bokorsoron és balra irány Nyésta.


Nyésta előtt a domb alján balra, utána kanyar vissza a faluba. Nyéstát elhagytuk egy bokorsor mellett, majd kereszteződésben egyenesen tovább. Az út végén be a bokrosba, itt jók a jelek, később már ritkulnak, itt figyeljünk a bokrokra fújt piros jelekre, ezek kivezetnek Abaújszolok fölé egy mezőgazdasági tábla szélére. Itt jobbra (kék szalag, piros fújás). Az úton le a faluba. Reggel 7-kor minden próbléma nélkül megkaptuk a pecsétet a második háznál.


Innen újra nagyon jól haszálhatók az előző beszámolók.


Nagyon szép ez a szakasz, de a rosszul jelzett részek és a megsokasodott kisebbség elég komoly visszatartóerő.

 
toszegisrac Bejárás: 2013.06.__. Rögzítve: 2013.06.17 10:48:14

Kedves Janka és Zoli, és okt50tomi!


Utólagosan is nagy köszönet a leírásokért. Nagy szolgálatot tettek. Ez a szakasz nem egyszerű ezek nélkül a leírások nélkül.


Június 14-16 között jártuk be a Bódvaszilas-Encs szakaszt, első nap Bódvaszilasról csak Bódvarákóig mentünk, mivel meglátogattuk a Rákóczi-barlangot ás az Esztramos-hegyet. Aki erre jár ne hagyja ki, nagyon szép és természetjáró (MTSZ) kártyával fél áron látogatható (1.500 Ft). Szállás Bódvarákón Árpádnál.


Másnap irány Felsővadász. Korai indulás, hogy minél jobban haladjunk a nagy meleg előtt. Tornabarakonyig jól haladtunk, pecsételés és a templom  meglátógatása volt a program. A Petőfi u. 10-ben (templommal szembeni utca) lakik a néni, akinek az unokája kinyitotta a templomot. Érdemes megnézni.


Közben még a templom előtt utcán egy úr szólitott le minket és egy "Barangolás a Bódva völgyében és a Tornai-dombságban" c. könyvecskét adott át nekünk. Nagyon kedves utólag is köszönet érte.


Tornabarakonytól-Encsig nagyon jól használható az előző kettő beszámoló alapján összeállított leírás. Több helyütt is rosszak a jelzések vagy inkább nincsenek, de a leírások alapján "tökéletesen" lehet teljesíteni a szakaszt.


Rakacaszenden a Fő út 7 alatt nem találtunk senkit, szerettük volna megnézni az Árpád-kori templomot, de ez nem jött össze. Szerencsénkre ahogy beértünk a faluba, egyből egy bolt-kocsma kombóba botlottunk és ott megkaptuk a bélyegzőt. A Fő út 7 a Coop bolt mögötti utcában van, a polgármesteri hivataltól 2-3 házra.


Rakacaszend-Irota között az elején vannak jelek a köveken és egy két fán, de ha a fentebb jutunk inkább a DK-irányra figyeljünk, mert jelzés az nem igazán van addig, amíg be nem érünk az erdősebb részre. Irotán is megnéztük a templomot ez is nagyon szép, csak kár, hogy lakó alig-alig. Se bolt, Se kocsma, de egy kedves helyi asszonyság (egy angyal) meglepett minket két sörrel. Csodálatosan jól eset!


Irota után a vízmű melletti kerétés jobb oldalán fel, ott balra és egy szörnyű feltört uton kell menni. Az irtás után már lesz erdő és benne sok-sok jel.


 

 
Janka és Zoli Bejárás: 2013.05.01. Rögzítve: 2013.05.04 10:26:45

 Irota - Felsővadász


Irota után a vízmű mellett lesz egy bekerített rész. A kerítés jobb oldalán kell végigmenni. Amikor a végére érünk balra kell fordulnunk. Ezen az úton kell egészen egy írtásig mennünk. Ekkor jobbra kell fordulnunk. Elsőnek csak a TT szalagjai lesznek, majd a kék jelek garmadája is látható lesz a korábbi szakaszokhoz képest. Később amikor megjelenik a domb alján Felsővadász, egyenesen kell mennünk egy erős bokorsorig. Itt balra kell fordulnunk, a bokorsor és a vetés határán kell leereszkedni a faluba. A bokorsor végén a házak között kell bemenni a községbe, de nem a jobbra kínálkozó erősen kitaposott ösvényen, hanem balra.


Felsővdász - Nyésta


Felsővadász határában az utat beszántották. A napraforgó nyomai még látszódnak, a gabonavetés és a szántás között kell felkapaszkodnunk a dombra, majd a behívó sárga szalagokhoz balra fordulnunk. Itt a bokorsáv mögött lesz egy szekérút. Ezen balra kell fordulnunk. Amikor felérünk a dombtetőre a belső utat kell választani (flakon, rikító festés). Bár a külső út is ugyanoda vezet és jobban járható. Ezt követően, amikor kilépünk az erdőből az erősebb, sréhen vezető úton kell leereszkednünk Nyésta fölé. Közepe táján jel is lesz.


Abaújszolnok - Baktakék


Baktakék előtt jobb oldalról megkerüljük a bekerített gyümölcsöst, és a sarkától célba vesszük a domboldal aljában húzódó aszfaltos utat. Ehhez a szántáson kell átmennünk.


Baktakék - Fancsal


A templom utcáját elérve egyből jobbra kell fordulnunk, jel is lesz. Amikor elértük a temető felső sarkát a jobbra, a dombhátra felvezető utat kell választani. Fancsalon a két kocsma közötti utcán kell továbbmenni, a térkép sajnos nem jól jelzi.

 
Janka és Zoli Bejárás: 2013.05.01. Rögzítve: 2013.05.04 10:07:29

 okt50tomi leírása ezen a szakaszon jól használható, az alábbiakkal egészítenénk ki:


Bódvarákó - Tornabarakony


A Mile-hegy után egy írtást elérve az út 3 felé ágazik. Nekünk egyenesen kell továbbmenni. Az első nagyobb fán az ágak között a jel is feltűnik.


Tornabarakony - Rakacaszend


Mielőtt elérnénk Rakacaszendet egy toronyhoz (talán átjátszó) érünk. Megint 3 felé ágazik az út. A jelek az egyenesen továbbhaladó (nehezen járható, agyagos) úton jelennek meg. Elérjük a mező szélét, egy füves, jól járható út jobbra csábítana a gyümölcsfák közé, de balra, lefelé kell folytatni az eddigi úton tovább.


Rakacaszend - Irota


A község után a balos és jobbos kanyarkombináció még követhető. Elérünk egy 3-as elágazást, ahol középen lesz egy fenyő, ennek a bal oldalán kell elmenni. Ezt követően lesz egy jobbos elágazás, de mi továbbra is csak menjünk egyenesen (ha van tájolód, állítsd DK-i irányba, és ezt is követheted a térkép alapján). Ahogy megyünk egyenesen lesz egy balra lekanyarodó füves út, de ide se térjünk le. Hamarosan jel is lesz. Következik majd egy jobbos letérő, de egyenesen emelkedünk az úttal, ami DK-i irányba tart, és egy öreg körtefán jel is lesz. Megjelennek a TT szalagjai (sárga), az ezek által jelölt DK-i irányú úton tovább, jel megint a jobb oldalon lévő körtefán. Jobbra egy elég erős elágazás, de ha egyenesen megyünk akkor a jobb oldali fenyőn lesz jel is. A Kopasz-hegyet balról, míg a Vermek-dombját jobbról kell kerülni, ami szintén segíti a tájékozódást. Idáig biztosan az OKT nyomvonalán haladtunk, innen már nem annyira biztos. :) Ahogy haladunk a jobb oldalon három kék jel is feltűnik egy jobbos kanyarban. Az út kettéágazik. Mind a kettőn lehet haladni, de a kék a külsőn megy. Itt jelenik meg a P+ (térképen nincs). Az út egy 3-as elágazáshoz vezet. A P+ lemegy jobbra, ez nem jó irány. A bal oldali pedig lassan ereszkedni kezd. Ez sem jó. A középső úton kell mennünk, nehezen járható. Ami fontos, hogy innentől D-i irányt kell tartani. Jel is lesz, de nagyon sokára. Az útról egy keresztező útra érünk, ahol a kék jelek mellett sárga nem szabvány tanösvény jelek is feltűnnek. Itt balra kell kanyarodni és egyenesen haladni tovább, amíg nem látjuk a P jeleket. Itt az út bal oldalán lesz útjelző tábla, de a kék nincsen rajta. Ez ne tévesszen meg senkit. Irota a tanösvényen elvileg erre is elérhető, de nekünk nem arra kell menni! Ha balra fordulunk, akkor az út bal oldalán megjelenik egy behívó kék jel. Eredetileg itt kellene kiérkezni, de mi nem láttuk, hogy hol kellett volna ide betérni. Ne erre induljatok el. A kereszteződésben jobbra kell fordulni, a jobb oldali piros jel alatt lesz egy öreg kék. Innen pedig a jelek már jól követhetőek Irota határáig. A patakparthoz leérve figyeljünk, mert a hídon való átkeléshez az utat kék szalagok jelzik. A patak túlpartján balra, jelek legközelebb Irotán.

 
okt50tomi Bejárás: 2012.10.07. Rögzítve: 2012.10.10 21:13:51

Az "OKT50"-es csapattal az OKT60-as túramozgalom okán október 5 és 7 között jártuk be a Csereháti szakaszt. Az út követhetőségeivel kapcsolatos megjegyzéseim:



Bódvaszilas-Bódvarákó: Jelzések egyértelműek az aszfaltozott úton.


Bódvarákó-Tornabarakony: Jelzések itt is jól követhetőek. Amelyik kereszteződésben pedig nincs jel, ott egyenesen kell menni tovább. :) Mi a Martonyi kolostorromhoz is kitérőt tettünk. Ezt mindenkinek csak ajánlani tudom. :) A jelzések ide is jók, kivéve az utolsó 50 métert, de ott már nincs is rá szükség. :)


Tornabarakony-Rakacaszend: Itt már kevés a jel, de térkép alapján egyértelmű az út.:) Egy helyen lehet elvéteni az utat: A bal kanyar után szinte rögtön kettéválik az út. A bal oldalit kell választani, ami egyenesen visz tovább, nem jobb oldalit, ami jobbra kanyarodik.


Rakacaszend-Irota: Na, ez az egyik legkritikusabb szakasz. Itt a kereszteződésekben jelzés egyáltalán nincs. Nagyon ritkán van jelzés, általában több száz méterenként van egy. Rakacaszendet követő bal kanyar majd jobb kanyar adja magát. Ezt követően iránymenetben kell menni délkelet felé, vagyis a kereszteződésekben, mindig a leginkább ennek megfelelő úttat kell választani. Ezt egészen addig kell így csinálni, míg egy olyan kereszteződéshez nem érünk, ahol egy észak-dél irányú út nem keresztezi az utunkat, ami rögtön utána jobbra fordul és párhuzamos lesz a keresztező úttal. Itt jobbra kell fordulni  a keresztező útra. Ezt követően lesz egy hármas elágazás, itt a középső utat kell választani, ami meglehetősen gazos és nehezen járható, de a nem sokkal korábban rendezett teljesítménytúráról itt maradt szalag segít ebben. Majd egy áthúzott kék jelhez érkezünk. Ez előtt kell jobbra fordulni sréhen. Itt is kettéválik az út, a baloldalit kell választani, ami a gerincre felvisz. A jobb oldalit választva, az erdő túlsó végén csatlakozunk vissza a kék jelzésre. Innen már a térkép alapján egyértelmű az út. :) A teljesítménytúra túra útvonal kikerüli Irotát, ezért közvetlenül előtte balra fordul, de mi menjünk tovább egyenesen.


Irota-Felsővadász: Irotáról kiérve a vízmű után, ami fontosabb a kerítés előtt kell jobbra fordulni. A kerítés felső végén balra kell fordulni, és gerincen kell folytatni az utat. Nem sokkal később csatlakozik a teljesítménytúra útvonala is, így innen annak szalagjai, földre festet nyilai és kék jelzések alapján egyértelmű az útvonal, egészen addig, amíg magunk mellett bal oldalt a domb aljában nem látjuk Felsővadászt. Itt továbbra is egyenesen kell menni, és egy alig észrevehető enyhén balra induló útig, ami a szántás szélére vezet. Az utat felszántották. Balra kell fordulni és a szántás szélén bemenni a faluba. A csoport másik fele viszont úgy ment, hogy még a dombtetőn az enyhén balra vezető út előtt talált baloldalt egy szekér utat és azon jött le.


Felsővadász-Nyésta: A görög katolikus templom után mikor balra kanyarodva a híd után 1-1,5 méter magas napraforgótábla van az út helyén... Így balra kell fordulni a keresztező úton közvetlenül a napraforgós előtt. Szélig el kell menni, és ott jobbra kell fordulni fel a domboldalra. Egészen addig kell menni, míg egy bokros részhez nem érünk, ahol a felső széle van a napraforgósnak. Itt tovább kell egyenesen menni egy ösvényen, szalag is van kitéve, egészen egy kocsiútig. Itt balra kell fordulni és vissza is értünk a kék jelzésre. :) Innen szalagok, kék jelzés és térkép alapján egyértelmű az út egy kivétellel. A dombtetőről elindulva lefelé van egy enyhén balos kanyar az erdőszélre. Ettől balra egy bozótos, fás út van, ami alig járt. Ezen kell továbbmenni, nem pedig a széles szekérúton.


Nyésta- Abaújszolnok: Itt jelzés és a térkép alapján egyértelmű az út. A dombról lefelé menve a kijárt úton haladva, amin a szalagoz is van, balra indul egy párhuzamos ösvény, ami teljesen be van nőve. Az a kék jelzés, de a kijárt út ugyanoda megy, egyesül az ösvénnyel. Ahogy így megyünk lefelé, egyszer csak egy szántóföld szélére érünk, ahol véget ér az út. A szántóföld szélén lévő utat itt is beszántották... Balra fordulunk és a szántás szélében gyalogolunk annak széléig, ahol balra fordulunk az útra és lemegyünk Abaújszolnokra. Itt hagy el bennünket a teljesítménytúra útvonala, vagyis innentől kezdve nincs több szalag.


Abaújszolnok-Baktakék: Itt is egyértelmű már a jelzés és a térkép alapján az út, csak 2 helyen lehet elkavarni. Egyik, amikor felérünk a dombra, élesen kell balra kanyarodni. A másik mikor már megyünk lefelé Baktakék felé és már majdnem ott vagyunk. Baloldalt egy kerítés mellett jövünk, míg véget nem ér. Itt úgy tűnik véget ér az út. Itt csak nagyon halványan látszik az út. Egyenesen kell elindulni, majd enyhén balra kell fordulni. Ha nem látnák az út, akkor a kerítés mellett forduljunk balra. Menjünk 10-20 métert, majd derékszögben induljuk lefelé jobbra, ahol érezzünk, hogy le lehet menni. Egészen addig menjünk így, míg egy útformát nem találunk, ami a learatott kukoricáson keresztül vezet. Ez a kék út. Ezen balra kell fordulni. Mondjuk, nyáron fogalmam sincs, hogy lehetett itt elmenni 2 méter magas kukoricásban. :D A betonútra kiérve egyértelmű lesz az út. :)


Baktakék-Fancsal: Itt is egyértelmű az út. 2 helyen lehet elkavarni. Az egyik, hogy temető előtt balra kell fordulni, akármennyire is úgy tűnik, hogy ott nincs út. :) Csak egy alig járt ösvény van. Ezen ki kell menni a szekérútra, azon pedig balra kell fordulni. A másik meg mikor már kiérünk az országútra, ne felejtsük el enyhén balra letérni róla, mert a kék jelzés az út hajtűkanyarjait levágja.


Fancsal-Encs: Itt is egyértelmű az út. Figyeljünk, hogy a gyümölcsös után az erdőfoltban vezető útra kell jobbra fordulni, nem pedig az erdőszélen.


Encs-Gibárt: Ne felejtsük el a híd előtt balra fordulni a vízerőműhőz, mert ott a bélyegző.


Gibárt-Hernádcéce: Itt is egyértelmű az út. Természetesen a Hernád által elmosott útszakaszt balra kerüljünk ki a szekérúton. Hernádcécén a templom előtt balra mutató országos kéktúra tábla a helyes irányt mutatja. :) Itt balra van az Aba vendégház, ahol a jó minőségű pecsét is van. Ezt tábla is jelzi.


Hernádcéce- Boldogkőváralja vmh.: Itt is egyértelmű az út. Miután a templom előtti utcán felmentünk a végéig, jobbra kell fordulni, a korlát után meg rögtön balra. Innen egyenesen a vasútállomásra érkezünk.


Messze nem annyira durva hely, mint itt a fórumba le van írva. Akivel találkoztunk mindenki kedves, segítőkész volt. Sok faluban még ember sem nagyon volt az utcán. Tavaly az OKT50-es vándorlást végig gyalogolva, is azt tapasztaltam, nem itt van a legdurvább része a kéktúrának, hanem Mátraverebélyen a 21-es út Cserháti részén. Csak az volt félelmetes. Szállással és látványosságokkal kapcsolatos információkat a bélyegzőhelyek fórumaiban leírtam.


 
tompata Bejárás: 2011.10.31. Rögzítve: 2011.11.03 00:04:07

Bódvaszilas - Encs:


Mi egyik este Bódvaszilason szálltunk meg, második alkalommal Irotán, a részletes leírást a szállásokról és a finom ételekről itt találjátok: kekturagasztro.blog.hu/2011/11/02/cserehat_bodvaszilas_irota


Nagyon kellemes túra volt, a távokkal és a szintekkel is meg voltunk elégedve, elég egyszerű dimbes-dombos vidék.


A híresztelésekkel ellentétben mi nem vittünk se GPS-t, se egyéb felesleges szerszámot. A kéktúra térképpel és leírással tökéletesen elboldogultunk, egyszer sem tévedtünk el. Irányokat követve szépen ki lehet következtetni az utat, meg persze az átlagosnál jobban kell figyelni a jelzéseket, mert tényleg nincs sok sajnos. Persze ha valaki jobban érzi magát GPS-el, biztosan nem válik a kárára...


Ezt a szakaszt szerintem érdemes ősszel vagy tavasszal teljesíteni, mert nyáron néhol hatalmas lehet a gaz és az tényleg megnehezítheti az útkeresést. Nekünk az október végi hosszú hétvége tökéletes választásnak tűnt. Az erdő és a tájak gyönyörűek voltak ősszel, sehol nem zavart minket a gaz, sem a hatalmas lombkorona, ami esetleg eltakarná a jelzéseket. Csak ajánlani tudom!


Falvak és emberek: nekünk csak pozitív élményünk volt, nagyon kedvesek és segítőkészek voltak mindenhol, kivétel nélkül. A fórum bejegyzések alapján kicsit aggódtunk, hogy mi vár minket itt - de szerintem ez a felesleges paráztatás különösen nem tesz jót ennek a vidéknek. Van az itteni embereknek elég baja, nem kell ezt még fokozni. Szerintem ha az ember nem megy oda "amerikai" turista módjára és figyelembe veszi a helyi viszonyokat - pl. mint mindenhol vidéken, előre hangosan köszön az embereknek, - és nem lógatja a több százezer forintos nikon gépet a nyakában, akkor nagy baja nem eshet. Mi például mindenhol útbaigazítást kértünk és kaptunk is, valamint érdeklődtünk illedelmesen arról, hogy hányan járnak errefelé, milyenek a viszonyok, és mindenre készségesen válaszoltak. A szállásadóink és a vendéglátóink pedig tényleg kitettek magukért, mindenhova visszavágyunk és szívesen gondolunk az ott töltött estére!

 
HEV Bejárás: 2011.10.__. Rögzítve: 2011.10.26 20:45:09

Úgy tűnik nem mindenki előtt közismert, hogy ebben a térségben létezik egy illegálisan készített kék jelzésű útvonal.


Olvassátok át ezt mielőtt nekiindultok:


http://termeszetbarat.hu/cikk/illegalis_kektura_jelzesek_nyomaban_a_hernadnal

 
buszosbandi Bejárás: 2011.09.15. Rögzítve: 2011.09.19 14:49:45

Fancsal  - Boldogkőváralja:


Délután 14:11-kor szálltam le a Miskolcról Fancsalon át Encsre közlekedő buszról. Bélyegzés a kerítésen, aztán indulás fel a templomdombra, át a gyümölcsösön, és már ki is bukkantam az erdőből...  Erősen tűz a nap, előttem még vagy 15 km., és árnyék sehol... Aztán jelzés sem... No: meg semmi amire jelzést rakhatott volna bárki is... Aztán még a híre az elvezetett kéktúrának. Összességében jól indult a túra. Egy vélt nyomvonalon elindultam, aztán bejutottam Abaújdevecserre... Aztán Encsre, majd Gibártra végig az aszfalton... Gibárt nagyon kedves, szép község, kimondottan tetszett ez a kis falu. Innen párhuzamosan megy az út a kék hullám jelzéssel, ha jól tudom valami tanösvény, bár a kitalálói egy spécibb jelet is kigondolhattak volna rá, hiszen majd a jelzések fokozatos kopásával öléggé megtévesztő lesz, ami errefelé még külön ízes is, hiszen mielőtt beérnénk Hernádcécére, ott ahol a térkép egy keresztet is jelez, ott egy ORSZÁGOS KÉKTÚRA ÚTVONAL feliratú nyíl mutat egy útra, ami a Boldogkőváralja vasútmegálló felé vezet! Mindkét irányból megtévesztő!!! ITT NEM SZABAD ELKANYARODNI, MERT HERNÁDCÉCÉT KIHAGYOD!!! Ami egy egész kellemes kis falucska... Beérve a faluba, egy ugyanilyen táblát találtam... Ez már a helyes utat mutatta... Viszont van egy térkép is, amin a kék jelzést Méra felé jelölik... Úgyhogy most már tényleg nem értem: kinek volt ennyi felesleges pénze??? Amennyi pénzt beleöltek az ál kéktúrába, a táblák a jelzés!? Nem egyszerűbb lett volna egyeztetni??? Illetve ha már ennyi pénzt beleöltek, akkor miért nem hagyták, hogy arra menjen, amerre ők akarják?! Persze gondolom, akkor mindenki elkezdené az OKT-t arra vezetgetni, amerre csak akarná... De még mindig nem értem, hogy akkor legalább miért nem tűntetik el ezeket a zavaró táblákat???? És hasonló kérdések sorozata merült fel bennem... Sajnos úgy látszik kis hazánkban az időben történő egyeztetés még mindig nem működik... megy helyette a kerülőutakon történő megoldások, aztán meg a köpködés egymásra... :( Szomorú, hogy itt is ezt tapasztalja az ember... Na: de minden jó, ha jó a vége, a gondosan rendbentartott Boldogkőváraljai vasúti megállónál egy bélyegzés, majd az aszfaltúton, egyre közelebb a Boldogkői várhoz elértem aznapi célomat, este 7-re megérkeztem Boldogkőváraljára.

 
Kéklángos Bejárás: 2011.08.18. Rögzítve: 2011.08.27 09:16:45

Boldogkőváralja - Encs


Boldogkőváralja - Gibárt


Bkv-alja - a zempléni ínség után - jól fel van szerelve boltokkal, szállással, miegyébbel, ami a turistának kell. A vár megéri a kitérőt. Régebb óta és nagyobb mértékben feltárt, mint a szomszédos regéci. A várbelépővel a tájházat is meg lehet nézni, amelynek tartalma érdekes, de külsőségeiben elavult. Az arborétum (kastélypark) látogathatósága tulajdonosváltás után megszűnt.


A vasútállomástól (mely a faluból messze kint van) az út ebből az irányból való folytatásának megtalálásához kell némi fantázia, térkép legyen a kezetekben.


Hernádcécén továbbra is ott találtuk az arcátlan önkényes Kéktúra-elterelést. (A háttér részletes leírása az MTSZ-honlap beszámolójában.) Rendkívül alattomos, ugyanis ha a terelt útvonalon indulsz, kb. az első kilométeren minden úgy tűnik, hogy rendben van, míg ha a valódi Kéktúrán, akkor az első kilométeren minden arra utal, hogy rossz irányba mész! A helyes útvonal ebből az irányból egy mondatban a következő: a bélyegzőtől eltekintve Hernádcécének csak a délkeleti sarkát kell érinteni - beérsz a faluba, balra fordulsz, és kisétálsz. A fordulóponton találsz egy megtévesztő és sajnos nagyon igényes térképvázlatot a hamis útvonallal - meg se nézd. A hernádcécei bélyegzési lehetőségek közt van kitérős is (részleteket leírtam a Hernádcéce bélyegzőhely-fórumtémában), és sajnos a kékhullám-elterelés a saroktól pont a kitérőn vezet, utána pedig a bélyegzőtől tévesen tovább; ha e bélyegzőt választod, te akkor is térj vissza az előbb dőlttel írt útvonalra! Amikor rátértél a helyes kékre, a faluból kiérve hamarosan még egy utolsó megtévesztés fogad: egy OKT-ra utaló, balra mutató nyíl alakú tábla. Ez az út a semmibe vezet, vagy vissza Boldogkőváralja vasútállomásra, a táblát hagyd figyelmen kívül! Ezután az út kilométereket halad a Hernád afféle "külső gátján" egyetlen jelzés nélkül. Ne tétovázz, jó úton vagy!


Nagyon fontos: aki az önkényes terelést követi Fancsalra, Gibárt bélyegzőhelyet elkerüli! Ez utólag felismerve nagy bosszúság lehet, különösen, ha valaki az ország másik végéből érkezik. Szomorú, hogy bár az Országos Kéktúra neve az atlasz szerint már 2003-ban az MTSZ bejegyzett védjegye volt, másfél éve nem tudnak vagy nem akarnak fellépni a jelvényszerző túrázók félrevezetése ellen. Amíg ez nem történik meg, csak térképet, vagy az enyémhez hasonló leírást magunknál tartva érdemes nekiindulni a szakasznak, pusztán a terepi jelek alapján a rossz útvonalra tévedés garantált! (A kalóz-kéktúra másik, fancsali végét nem láttam, az ottani esélyekről nem tudok nyilatkozni.)


Gibárton a vízierőmű valóban csak engedéllyel látogatható (ezt elmulasztottuk időben megkérni). Gondolom, ez előre egyeztetett időpontot is jelent, ami gyalogtúránál nem éppen kényelmes, de ha reggeli vagy esti időpontot kapunk és a közelben alszunk, talán kivitelezhető.


Gibárt - Encs


Semmi említésre méltó. Aszfalt árnyék nélkül, nyári melegben nem kellemes.

 
ZsZs Bejárás: 2010.09.16. Rögzítve: 2010.09.17 14:22:45

Ez volt az utolsó teljesítetlen túraszakaszom, egy éve halogattam, s most egy 3 napos túra során bejártam.


Felejthetetlen élmény volt, az biztos...


A Rákóczi IC után a Miskolc Tiszai pu-on kis Bzmoton egy lélek se, majd megjelenik egy arc (fehérbőrű magyar ember), odaül hozzám, hogy beszélgessünk, hogy teljen az idő.


Mondja: Ő Béla, nem ismerek egy jó cigány pin@t? - majd hozzáteszi, hogy - nem kell jónak lennie, csak p. legyen, mert 3 napja nem p.zott... Majd az elkövetkezendő negyedórában részletesen megtudhattam, hogy kibe, mikor hogyan "verte be". Végül megkérdezte, hogy honnan jöttem, s ott vannak-e jó cigány p-k. (itt tudtam meg hogy a jó = sovány). Aztán leszűrte a végkövetkeztetést, hogy rajtam "képtelen elmenni" - lévén a bor amit magábatöltött, s a cigány p-k nem hoztak lázba, és különben is milyen ember az, aki a egy jó cigány p. helyett egymaga bolyong az erdőben...


A Miskolc-Gömörin mintegy megváltásként felszáll a kocsiba kéttucat zsákos-puttonyos cigány lakályosan berendezkednek, ez előtéreret kijelölik dohányzónak, s megy az élet, igaz kicsit hangosan és intenzíven átélve. Ide aztán fehér ember nem merészkedett, mig le nem szálltam, s még a kaluznő is majdhogynem elnézést kért, hogy nem zavar-e... De ahogy lassan kibontakozott a mindennapjaik, örömeik, bánataik, az életük, rájöttem, hogy mégis mennyivel mélyebbek és emberibbek, mint a Béla...


Vettem egy nagy levegőt, amikor leszálltam Bódvaszilason. A túra még el sem kezdődött, s már rászolgált a "rémálom a kék utcában" címre. S ha ez még a "civilizáció" volt, akkor milyen lehet a hirhedt Felsővadászi, vagy Abaújszolnoki rész, hol fehérember sem jár..?


Bódvarákóig aszfalt, a pecsét rendben van. Utána jön egy kellemes kis emelkedő, az út végig tölgyerdőben vezet, ami a túra szerintem legszebb erdei része. Mielőtt kiér az országútra, egy jókora szakaszon felázott agyagos talaj, disznótúrással, és szederindákkal körítve. Csúszik mint a jég, bele is estem a szederbokrokba, "élmény volt..."


Tornabarakony, hangulatos békés kis hely. A paplakban, hiába csengettem, senki sem jött elő, mivel én innen el nem megyek pecsét nélkül, mert mégegyszer az ország e tájára nem megyek, úgyhogy bementem szétnéztem, megtaláltam az asztalkát, a bélyezgőt, ami  olvashatatlan pacát ad. Miután végeztem. előkerült hátulról valaki, akivel elbeszélgettünk, honnan jövök, hova megyek, én egyedül?, nem félek? s valahogy úgy tekintett, mintha a szótárában a túrázó azonos lenne a sültbolond fogalmával. Majd mondja hogy vigyázzak, mert sok a cigány, ne rakjam le a zsákom sehova. Végül egy köszönés erejéig összefutottam a fiatal pópával is, aztán folytattam az utam.


Rakacaszendig földeken, mezőn visz az út, semmi érdekes. Majd a faluba bejöve meglátom a kocsmát, ami temészetesen zárva. Keresgélem mögötte az Erzsi néni-t, meg a Rákóczi u. 4-et. Sehol semmi, majd előkerül a környező házakból egy csapat kiváncsi gyerek, akik megkérdezik hogy hova jöttem, kit keresek, ők sorra veszik a faluban lakó Erzsi néniket, 2 is van, majd némi keresgélés után az egyik srác rájön, hogy a Bözsi néni lesz az, s lám ő a másik kocsma mögött (ami szintén zárva volt) lakott. A néni nagyon kedves, azonnal hozta is a pecsétet, a gyerekek a falu határáig kisértek. Rakacaszend  után az emelkedő végén két tölgy közé kihúztam a ponyvát, lelógattam a moszkitóhálót, s bevackolódtam éjszakára. Irgalmatlan sok szúnyog volt, a hálón egymás hegyén-hátán tülekedtek... Sok vad volt a környéken az éjjel szavas is bőgött, viszont esett is, ami reggelre elállt. Másnap 5-kor keltem, jóval napkelte előtt, amikor még hideg van s a szúnyogok is dermedtebbek, de így se egyszerű a csomagolás...


Másnap az út egyre nyirkosabb, sarasabb lett. Hatalmas beltengerek, nádas, sás, kuruttyoló békák, igazi lápi életközösségben bokáig vízben, zsombékokon egyensúlyozva cuppog az "út". A gumicsizma jól jönne azon a vidéken, de legalábbis jó, vizálló bakancs kell... Mint általában az egész szakaszban ahol a legnagyobb szükség lenne rá (kacskaringózó sártengereket kerülgető utak labirintusában, lápok, bozót, dzsindzsa, szedres stb) ott nincs semmi jelzés, s GPS nélkül esélytelen az utat megtalálni. Még azzal is, állandóan figyelve félremegy az ember gyakran... Ez a rész az egyik alig-alig jelzett rész szerintem.


A láp után jön egy beltenger, ami áthatolhatatlan és megkerülhetetlen, jobbra egy másik úton lehet távolról kerülni, ám később az erdőben a tölgyesben a fák között feltétlen vissza kell navigálni a kék nyomvonalára! Ezután egy békés erdei séta következik, majd kiér az út egy szép mezőre. Nekem ez volt a túra másik legszebb része. Ezután a domboldalon lefelé Irota előtt ha elkerültük, hogy belefúljunk a sártengerbe, ahol még az éticsigák is búvárleckéket vesznek (nem vicc, láttam, hogy a csigák alámerülnek a pocsolyákba, megpróbálják a fenéken átmászni azokat... mivel döglött csigákat nem láttam, gondolom ez sikerül is nekik, de mindnek ami utamba került átsegítettem jó messzire a szárazra...) megérkezünk Irotára.


Szép kis falu, ám a faluból kiérve tartogat némi meglepetést. Még GPS alapján is a kék egy hatalmas elkerített részre megy be, valami derékig érő dzsindzsába. Ott fel-alá kolbászolva, s keresve, hogy merre is az út, egy segítőkész traktoros pontos infót adott: a kerítést balről kerülő dűlőúton kell menni, míg a kerítés derékszöbe el nem fordul (jobbra). Ott van egy kereszteződés, a jöbb oldali dűlőúton, követni kell a kerítést, ami felvezet a gerincre, ezzel megkerültük a kerítést s újra ráakadunk a kék jelzésre. Vállalkozó szellemüek átverekedhetik magukat a dzsindzsán, távban rövidebb, de én most is inkább kerülnék...


Innentől Felsővadászig laza erdei séta. Amikor kiér az erdőből a mezőre, onnantól se jelzés, de még út se. GPS alapján is a bozótban úgy, és ott megy le az ember a faluba ahogy akar. A falu szélső házánál kertítés nincs, viszont egy agresszív eb acsarkodik a túrázóra. Szembenézni vele, lassan távolodni tőle. Ha határozottan mozog az ember nem támad, de az óvatosság nem árt. A kocsmában a pecsét rendben, lehet ott találkozni a polgármesterrel, a helyi cigányvajdával, s olyan viharvert arcok vannak ott, hogy néprajzosoknak kihagyhatatlan. Mintha Móra, vagy Móricz korába csöppent volna vissza az ember. Ennek ellenére ártalmatlan népek.


Itt kezdett rá a zuhé, apró sűrű, "áztató" eső formájában, behúzódtam a közeli közraktár fedett lépcsőjére az eső elől, s megpihenni. Aztán megjött a raktár gazdája is, aki rendes, szimpatikus ember, elbeszélgettünk, majd azt mondta, ha neki napi 20 ezret fizetnének, akkor se járna az erdőbe...


Innen Nyésta már esőben a domb túlfelén, az úton semmi különleges, a domb tetjén némi bozótban csalinkázás. Nyésta, mint valami gondozott kisértetfalu, ahol embert nem látni. Abaujszolnokig szintén semmi különleges. Abaujszolnokon Mari néni sehol, a kapu zárva, a kiskutya kedves és barátságos volt. A faluba betérve a helybéliektől érdeklődtem. Rendes, becsületes, segítőkész népekkel találkoztam. Megtudtam, hogy a falugondnok Orosz Zoltán és a felesége Ramóna, illetve útbaigazítottak, hogy ahol lesz egy kereszteződés jobbra, ott le kell térni, majd parhuzamosan menni tovább a "főúttal", s a falu vége előtt van a falugondnok. Itt megint érdeklődtem, elmondtam mi járatban vagyok, kit keresek, mondják, hogy igen a Mari néni orvoshoz ment a busszal, s a falugondnok is, de Ramóna itthon van. (Érdekes, hogy GPS és Internet nélkül mindenki pontosan tudja, hogy ki, hol tartózkodik...) A fiatal srác, amúgy Budapestről a VII. kerületből költözött le ide, mert asztmás a gyereke. Jócskán vannak a faluban fehér bőrüek, kölönösen az idős nénik között, de még a cigányok is, látták, hogy idegen vagyok, kérés/kérdezés nélkül is segítőkészek voltak. Szóval, meglett a Ramóna és a pecsét is. A falugondnok háza egy düledező fakerítéses, és akércsak a Mari nénién van egy pléh 'kéktúra pecsételőhely' tábla rajta. Viszont a kerítés mögött egy nagydarab vad kutya van.


Innen Baktakékig levő szakaszről semmi érdemleges nem rémlik, sár az volt rendesen, s végül az eső is elállt. Baktakék és Fancsal között detto. Fancsal után a gyümölcsösben, két almafa között húztam ki az éjszakára a ponyvát, s a helyi szúnyogfauna élénk érdelődésétől kisérve tértem éji nyugovóra.


Az éjjel csak egy vaddisznó visított fel mellettem, jó orra van és nem bánt, node azért ekkora lármát csapni az éjszaka közepén... Viszont konstatáltam, hogy esik, pontosabban szakad... mintha dézsából öntötték volna. Reggel 5-kor kelve sem sikerült a szúnyoghadakat kicseleznem, tipikus, alattomos arctámadók. A szakadó eseben való táborbontás hasznos gyakorlat, de különösen szúnyogokkal nem épp kellemes... Mire összecsomagoltam, már lett annyi fény, hogy látom, hogy a tegnapi kedélyes kis gyümölcsös egy hatalmas sártengerré vált, aminek én épp a közepén ütöttem tanyát...


Innentől végig szakadt az eső majd egész nap. Abaújvecserig séta az esőben (sárban), onnan a végtelen, unalmas aszfalt, Gibártig. Innen a sáros dűlőút, rengeteg éhes szúnyoggal, amik nagyobb sebességre ösztönzik a fáradt túrázót, mint amúgy hiszi, hogy egyáltalán képes lenne...


Alsócéce után pedig már csak egy kis saras séta van, majd az aszfalt Boldogkőváraljára (onnan mennek a buszok, kint az elágazást nagyon ritkán érintik, muszáj bemenni...)


Összességében a túra nagyon könnyű, a táv egy teljes és két fél napra kényelmes, de mivel én az erdőt és a hegyeket szeretem, a kul-túra nem hoz lázba, a második fele rém unalmas volt. Az emberek kedvesek, segítőkészek, és barátságosak voltak. Ami horror volt, az a vonatozás volt Bódvaszilasig...


Minden pecsételőhely rendben volt. Abaujszolnok pedig már jól el van látva bélyegzővel. Én a Rakacaszendit éreztem "neccesnek", mert ha Bözsi néni nem elérhető s a boltok nincsenek nyitva, akkor nem tudok más lehetőséget. a Tornabarakonyi bélyegző viszont olvashatatlan és cserére szorulna.

 
radvben Bejárás: 2010.08.18. Rögzítve: 2010.09.07 15:04:54

Én nagyon nem szeretek GPS-szel menni, de most az egyszer vittünk, és megérte. Nagyon ajánlom erre a szakaszra, még azzal is bénáztunk néha.

 
oiler85 Bejárás: 2010.08.07. Rögzítve: 2010.08.08 12:03:00

Bódvaszilas—Rakacaszend, Rakacaszend—Baktakék, majd Baktaték—Boldogkőváralja szakaszokra bontva, három túra keretében jártuk végig. A jelzések hiánya az első szakasz kivételével mindentt problémát jelentett, különösen Rakacaszend és Irota után rázós. Encs és Boldogkőváralja között a nem túl sűrűn felfestett kék sávjelzés mellett számomra ismeretlen, kék ~ jelzéssel is talákoztunk (ezek volnának az illegális jelzések ?). A legkritikusabb pontokat lejjebb már több túratárs megemlítette, én csak megerősíteni tudom, hogy nagyon kell figyelni. Problémát jelentett még esetenként a pecsétek megszerzése, ami nekünk Abaújszolnokon egyáltalán nem, míg Felsővadászon sem könnyen sikerült (lásd ott). Folytatás a Zemplénben!

 
vilmabertajuni Bejárás: 2010.03.12. Rögzítve: 2010.03.17 00:33:04

Három nap alatt jártuk végig (Baktakék és Rakacaszend volt a két megszakítási pont), többnyire januárra emlékeztető körülmények között. Viszont: rengeteg az őz, így is érdemes volt. A jelölés nagyon bizonytalan (illetve szándékosan eltér) Hernádcécétől Gibárt felé, itt nagyon figyelni kell, illetve Rakacaszend és Irota között. Szegény vidék, valóban sok a cigány - de nekünk ez nem okozott sehol problémát, nem volt rossz tapasztalatunk. (Lehet, hogy nagyon más a kép az egyedül túrázóknak.)

 
vViktor Bejárás: 2009.10.17. Rögzítve: 2009.10.19 11:30:10
Háromnapos túra keretében jártuk végig.

A legrosszabb hely Abaújszolnok, a legszebb Irota, Tornabarakony valamint Nyésta.

SZerintem térkép alabpján is csak az extrém turázók próbálják meg, a gps szinte kötelezõ tartozék. Nagyon sok jelzetlen, eltévedésre okot adó keresztezõdés, jelzetlen szakasz található.
 
prozak01 Bejárás: 2009.09.28. Rögzítve: 2009.09.30 12:45:18
Pici technikai javítás az elõzõhöz: az etap vége Boldogkõváralja-Arka-Boldogkõváralja volt, tehát ha valaki esetleg félreértette volna Boldogkõn kávéztam, beszélgettem, meg viziteltem a helybéli nevezetsségeket, nem Arkán! :)
 
prozak01 Bejárás: 2009.09.28. Rögzítve: 2009.09.28 21:42:58
Encs-Gibárt-Hernádcéce-Boldogkõváralja(-Arka):

A szokásosnak mondható hajnali indulás után (6:33, Rákóczi IC) már 9-re Encsen voltam. Itt az országúton csakhamar elhagyja a vándor az országutat, majd hidak, ipartelepek, szántóföldek sora. A forgalommal szerencsére nem kell birkózni, ott a bicikliút széle (már ha épp nincs forgalom, mert ma valamiért akár Critical Mass-t is rendezhettek volna Camping biciklikbõl, és hasonló csodákból). Az erõmû után kicsit feltérképeztem Gibártot (az erõmû gyönyörû környezetben van, a Hernád bízvást állíthatom hogy hazánk legszebb folyóvizeinek egyike), a térképen jelölt Szentimrey-kastély, amelyet az OKT-atlasz felújítottnak ír, ma ismét rogyadozik és vevõre vár, a Szepessy-kúriát úgy láttam lakják, de az sincs jobb állapotban..a temetõnél csakhamar letérés, a széles kocsiúton kényelmes a séta, gyönyörködhetünk a Zemplénben, a Hernádot övezõ ártéri erdõk látványában, a szántókban..találkoztam egy eddig számomra ismeretlen,nagy piros potrohú pókkal is. Az aratás látványa is felvillanyozott, a mûszaki érzékem ugyan zéró minusz 1, de felismertem egy New Holland kombájnt! :)
A dombháton haladva a legmagasabb pontnak mondott Aba-hegy kb. olyan kopárosnak tûnik elsõre, mint amik Pl. Sóskút környékén vannak Pest közelében. Hernádcéce takaros kis falu, de engem lehangolt eléggé a mûemlék református templom sanyarú állapota. Méra felé gyelõre csak a régi jeleket látni, a gyaloghíd ellenére nincs komolyabb jele annak, hogy elterelnék a kéket.
A boldogkõi vasútállomáshoz érve nagy 5letem támadt: a várat nem kockáztattam meg, hanem mivel temérdek idõm volt, gondoltam Arkáig meg vissza még elmegyek, ezzel belecsípek picit a zempléni szakaszba is. A vár azonban távolról is gyönyörû volt, az OKT tényleg annyi szép várat érint, hogy nehéz rangsorolni..
Szóval Arkáig letudtam azt a keveset, ami hiába beton, rendkívül hangulatos az õszi erdõt látva. Utána letudtam egy kávét a helyi italmérésben -itt egy helyi bácsi sokáig mesélt a helyi problémákról, a saját élete tragédiáiról. Tudom, hogy sokaknak az ilyen "elmesélem az életem"-típusú emberek idegesítõk, de csak az értheti meg õket, aki szintén volt már mélyen lelkileg.
Utána még szemrevételeztem néhány helyi mûemléket -a Zichy-Péchy kastély sajnos nincs túl jó állapotban, ellenben a templom nagyon szép.
Az Encsre való visszaút aztán kemény volt! A 13:55-ös a sulisokat hozza, az öreg szólt is hogy vigyázzak..hát egy élmény volt! 1 sráccal meg 2 lánnyal együtt mi voltunk a petróleumlámpák -értsd: világítottunk a teltházas buszon a fehérségünkkel, de semmi atrocitás nem ért sõt! Az érzés valahogy olyan volt, mintha a Macskajajt keverték volna némi rabomobil-, plusz Veszélyes Kölykök-feelinggel az arcokat látva, és Rádiókabaréval a dumákat hallva -különösen annál szakadtam a röhögéstõl, mikor egy 12 éves forma apacs nyomta a sódert egy nála szerintem kb. 5-6 évvel idõsebb csajnak hogy hogy fogja õt szexuális értelemben oktatni!! :D Szóval a Cserehát bulisan búcsúzott! :)))
 
prozak01 Bejárás: 2009.09.04. Rögzítve: 2009.09.04 23:59:05
Szep.3 Bódvaszilas-Irota

A reggel 6:33-as Rákóczi IC 2 óra alatt Miskolcra repített, maradt fél órám a kis Bzmot indulásáig, amit kávézással ütöttem el. A kisvonat utána kellemes zötykölõdést követõen 10 óra után tett le Bódvaszilason. Innen aszfalttúra egészen Bódvarákóig, szemben az Esztramos látványával..a bányászat csúnyán elbánt vele, a tetejét gyakorlatilag lenyesték a robbantásokkal, bár viszonyítás kérdése, a Halápnál Pl. jobb állapotban van..utána Tornabarakonyig kemény, folyamatos emelkedõ, de szerencsére erdõben, és (még) jól jelzett utakon. Barakony aztán maga a nyugalom szigete. A parókia udvarán gyöngytyúkok, és még az a szerencse is ért, hogy a templom nyitva volt. Rakacaszend felé kezdõdik az igazi csereháti táj: dombok kevés erdõkkel, mûvelt és felhagyott szántókkal, legelõkkel. Nekem nagyon tetszett, Zalát juttatta eszembe, ahol az anyai nagyszüleim éltek. Utána Rakacaszend, az elsõ roma többségû falu. Nagy volt a zsivaj, de nem foglalkoztak velem. A templomba sajnos nem tudtam itt bejutni. Rakacaszendet elhagyva, a Kecske-pad felé viszont elengedhetetlen a turistatérkép..ipari mértékben irtják az erdõt, a jelzett fákat sem kímélve, nagyon könnyen el lehet tévedni. Egy major mellett aztán beértem Irotára, ahol a takaros Tálentum vendégházban elfoglaltam szállásom. A Cserehát rossz hírét keltõ hisztériázóknak üzenem: nem raboltak ki, sõt kulcsra se zártam az ajtót. A legtökéletesebb vidéki csöndet élveztem, és nagyon jól aludtam.

Szep.4 Irota-Encs

Alaposan bereggeliztem vendéglátóim házában, eljátszottam kicsit a kutyájukkal, és beszélgettünk is. Kiderült: a cigánykérdést leginkább Bp-rõl fújja fel néhány idióta -ezt osztom én is. Az élet szerencsére nem Olaszliszkákból és Tatárszentgyörgyökbõl áll, emberek vagyunk mindannyian, és nem 10 ember kell a Cserehátra mert csak úgy lehet megközelíteni biztonságosan, ahogy ezt egy itteni fórumozó közölte -hanem 1 ember is elég, némi empátiával megáldva, és nem azzal, hogy na leereszkedünk a falusiak közé, benyomjuk a pecsétet, oszt viszlát. Most kemény voltam, de akinek nem inge, ne vegye magára.
Szóval továbbindultam Felsõvadászra, erdõn, mezõn, dombon át, néhol hosszú métereken át jelzés nélkül. Szerencsére a jó öreg turistatérkép nem hagyott cserben (nem vagyok túlzottan kütyümániás, én egy ilyen elmaradott kis valaki vagyok..:))Így megérkeztem Felsõvadászra, majd Abaújszolnok felé vettem az irányt -némi keverés itt megint volt, többször el is vesztettem a jelet, de végül csak megérkeztem a "rettegett" Abaújszolnokra. Nos, nekem a szívem szakadt meg. A faluban szinte csak lepusztult házak, a templom teteje iszonyú állapotban, a tûzoltószertár romokban, a volt Abaúj kulcsosházat elkezdték széthordani. Mi lett volna, ha esetleg valaki törõdik ezzel a faluval? Bár persze miért is ilyet kérdezni, mikor van olyan politikus, aki 1-2 éve kijelentette, hogy Magyarországon nincs szükség falvakra..
A megrázó élmény után Baktakék következett, továbbra is jellegzetes, bozótos dombokon át. Ez a falu jobb állapotban van, de itt is sok a lepusztult, vagy összedõlõfélben lévõ ház. Az utána következõ Fancsal egész közel van, némi beton, és erdõ után egy hangulatos, leginkább a tokodi pincéket idézõ pincesoron át érkezik a vándor. Utána Abaújdevecser és Encs már csak (láb)ujjgyakorlat. Én a boldogkõváraljai szakaszt kihagytam, a Zemplén maradék részével együtt csinálom majd meg. Így -20 perc késéssel, miskolci átszállással -este 8-ra értem haza.

Szóval jobb sorsra érdemes vidék ez, és nem érdemli meg hogy a neten folyamatosan szapulják. Nekem -a szintén sokak által lehordott Kemenesháttal együtt -nagyon a szívemhez nõtt.
 
kyuss Bejárás: 2009.06.18. Rögzítve: 2009.06.22 16:19:56
Encsig mentünk.
1. nap Bódvaszilas - Tornabarakony
2. nap Tornabarakony - Baktakék
3. nap Baktakék - Encs

Problémás helyszínek:
1) Irotáról kifelé az épületeket elhagyva bal kéz felõl a villanyoszlopon a - jó darabig utolsó - jel. Jobbra-szembe van egy kapu, na arra kell indulni, és a kaputól jobbra indul felfelé a kissé susnyás szekérúton, amely aztán jobbra kanyarodik tovább, majd derékszögben egy bal kanyar és egy kb. 200m-es egyenes szakasz után újabb bal kanyar. Néhány kisebb S kanyar után hosszú egyenes gyümölcsfák, bokrok között. Az egyenes végén balkanyarral érünk ki a kerítés mellett, amelynek vonalát követve a puszta dombháton haladunk tovább az erdõ irányába. Íves bal kanyar végén jutunk az Y elágazáshoz, ahol jobbra térünk és pár száz méter után beérünk az erdõbe ahol rögtön láthatók a jelzések. Innentõl Felsõvadászig egyértelmû az út.
2) Bakta kék elõtt nem sokkal (már látszik a falu a völgyben - eltûnnek a jelzések és nem is volt egyértelmû merre is kellett volna menni. A kitaposott szekérúton mi Baktára jutottunk ki Szárazkék helyett.
 
Trojka Bejárás: 2009.06.01. Rögzítve: 2009.06.11 10:35:12
Úgy tûnik, útvonal módosítás lesz Fancsal és Hernádcéce között. Nem kell bemenni Encsre, kimarad Gibárt is : ( Az út „egyenesen”, Mérán keresztül megy majd. Hernádcécén már látható egy táblán az új útvonal. Tavaly építettek a Hernádon egy gyalogos hidat Méra és Hernádcéce között, azon már ott van a kék jelzés.
 
Trojka Bejárás: 2009.06.01. Rögzítve: 2009.06.11 10:27:41
 
Kókusz Bejárás: 2009.05.05. Rögzítve: 2009.05.05 22:37:51
Baktakék és Abaújszolnok között, Abaújszolnokhoz közelebb egy zseni a repcetábla mellé tette ki a méhkasait, pont a kék túra útvonalára. Kikerülni szinte lehetetlen. Balról bozótos, jobbról a mellmagasságig érõ repcemezõ tele méhhekkel. Megpróbáltunk elsunnyogni mellettük, de kínos menekülés lett a vége. Megúsztuk 2-3 csípéssel. Vigyázzatok, fõleg a hosszúhajúak!
 
IgaziHõs Bejárás: 2009.04.13. Rögzítve: 2009.04.22 21:44:48
Boldogkõváralja-Encs (bejárás ezen irányban):
Síkvidéki szakasz, erdõ és szintemelkedés nélkül. Eltévedni nem nagyon lehet, bár néhol ritkák a jelzések. A boldogkõváraljai vasútállomástól indul egy út keresztül a szántóföldön, nagyjából merõlegesen a sínekre, azon kell haladni egyenesen Hernádcécére. Mi ott szálltunk meg egy pompás vendégházban (infó a Hernádcéce bejegyzésnél). Céce után csak az utat kell követni, át a földeken. Kb. félúton balkézrõl egy elkerített ültetvény szegélyezi utunkat, kicsit késõbb jobbról megpillantjuk a Hernádot is a jobb oldalon, valamint a távolban feltûnik a híd, amelyen átkelünk a folyón. Elérjük a temetõt, jobbra fordulunk, a temetõ sarkánál pedig rálátunk a duzzasztómûre. Gibárttól Encsig aszfaltút.
 
Forester Bejárás: 2009.04.01. Rögzítve: 2009.04.06 13:34:12
Nem áprilisi tréfa...
honlapom elérhetõsége megváltozott így a régi teljesítéseim is a pekari.extra.hu/kek.htm alatt találhatóak.
 
IgaziHõs Bejárás: 2009.03.22. Rögzítve: 2009.03.25 20:12:46
Bódvaszilas-Encs szakaszt jártuk be, a leírtak ezen irányra vonatkoznak.
Az elõzõ hozzászólások után nagy figyelemmel keltünk útra, de kellemesen csalódtunk. A legtöbb helyen a jelek rendben vannak, követve a térképet nem okoz gondot a tájékozódás. Van azonban néhány hely, ahol figyelni kell:
1. Az elsõ ilyen hely Tornabarakony elõtt van nem sokkal. Bódvarákó felõl jõve a Barakonyi-tetõ és a Hármashatár között irtás van. Egyszerû a dolog, a fák közül kiérve az irányt tartva egyenesen követni kell az utat és szemközt a fák között már újra mosolyog a kék jel.
2. Rakacaszend és Irota között kb. félúton a Kecske-pad elõtt kiér az út egy irtásra, ahol egyenesen a csúcs irányba halad tovább. A bal oldalon egybõl van is egy régi világoskék jel, áthúzva. Na, itt kell jobbra fordulni, le a völgybe, déli irányba, ahogy a térkép is mutatja. Szekérút visz arra is, és a szemközti oldalon a fákon messzirõl, az irtás közepén meghagyott csonkokon pedig közelebbrõl tûnik fel a jelzés. Az OKT füzet szerint a régi útvonal és elvileg Gadnára visz el. Ennek némileg ellentmond az, hogy a Kecske-pad után a pirossal együtt érkezik meg az áthúzott világoskék jel.
3. Irota után azonnal van egy kis kavar. Ahogy kiérünk a házak közül, egy enyhe jobbkanyar után a bal oldali, mezõn álló acél villanyoszlopon még van két kék jelzés. Valahol itt kell jobbra fordulni, fel a dombtetõ irányába. Ezt nem találtuk meg, de nem vészes a dolog. Csak mentünk tovább a szekérúton, jobb kéz felõl egy kerítéssel bekerített terület volt. A kerítés végén jobbra felfelé kell menni (a bekerített négyszög másik oldala mentén), egészen a domb gerincéig, ahol is a kerítés harmadik oldaláról érkezõ kék jelzéssel találkozva nagyjából keleti irányba (balra) fordulva, a gerincen kell tovább haladni. Két oldalt bokros rét és szántás. A cigány hegy elõtt egy fiatal erdõhöz érünk, ahol az útvilla jobb oldali ágán, az erdõ szélén kell haladni addig, amíg a nagy fákhoz nem érünk. Ott már sûrûn vannak a jelek, kellemes, szép erdõben visz az út tovább.
4. Felsõvadászon nem arra visz a jelzés, amerre a térképen jelezve vagyon. A római katolikus templom mögötti utcáról (kocsma-bélyegzõhely) elvisz a falu északi végén található görög katolikus templomhoz is. A templom után derékszögû kanyar jobbra, át a kis hídon és tovább egyenesen fel a dombra. Balkézrõl lesz két romos épület, a másodikon egy lekopóban lévõ jelzés erõsíti meg, hogy jó úton járunk. Felérve a dombra a bozótos szélén balra fordulunk és követjük a szekérutat. Pár száz méter múlva elágazáshoz érünk, mehetünk tovább egyenesen, vagy jobbra felfelé. A második a jó irány, és néhány lépés megtétele után feltûnik a kék-piros jelkombináció. Ezután már nincs gond, követni kell a szekérutat, a jelzések sûrûvé válnak.
5. Nyésta elõtt közvetlenül elvész a jel. A házak felett a domboldalon kerestük, hogy jutunk le a faluba. A templom felett egy villanyoszlopon a bozótban megláttuk a kék-piros kombót, elindultunk arrafelé, de nem nagyon vezetett csapás. Az már látszott, hogy a templom melletti telken át jutunk le a faluba. A telken a jelek szépen le voltak festve fehérrel, valamint a telek az utca felõl kerítéssel is rendelkezett, amit át kellett másznunk. Így egyszerû volt, de ez egy régi út lehet.

Abaújszolnok elõtt és Baktakék elõtt egy kicsit figyelni kell, de látszanak a jelzések, csak a szántóföldek miatt egy picit távolabbra kell nézni, segít a térkép, hogy hová.

A szakaszt két nap alatt jártuk végig, Irotán a Tálentum Vendégházban aludtunk. Egyszerû, korrekt szállás nagyon szép környezetben! (www.irotalentum.hu, ÜCS-t elfogadnak.) Utunk során többször találkoztunk õzekkel, egy alkalommal szarvasokat is láttunk. Alapvetõen a Cserehát kellemesebb volt, mint amire számítottam. Viszont a napközben zárva tartó kocsmák miatt megfontolandó lenne a dobozos, kihelyezett bélyegzõ használata, több faluban is.
 
Süni Örs Bejárás: 2008.12.31. Rögzítve: 2009.01.05 11:11:15
Felsõvadász - Fancsal közt minden létezõ helyen eltévedtünk, elég gyatrák a jelzések, és a térképpel sem akar stimmelni semmi (persze lehet, mi bénáztunk)

Gibárt-Boldogkõváralja közt van vmi kék hullám jelzés, kicsit zavaró, másfele megy (pl a mûúton), mint a sima kék
 
gyorkosattila Bejárás: 2008.10.17. Rögzítve: 2008.10.18 00:14:02
Bódvaszilas => Felsõvadász
Bódvaszilas és Bódvarákó között aszfaltúton kell menni. Az Esztramos jól látszik balra. Nagyon rondán elbántak azzal a heggyel! Lényegében egy torzó.
Bódvarákó gyönyörû, fõleg a templom körüli része az emlékmûvel, a kis patakmederrel, fentebb a temetõvel.
Bódvarákótól Tornabarakonyig: Itt belépünk a Szalonna-hegységbe. Számomra ez a 8.6 km-es szakasz (Bódvarákótól Tornabarakonyig) volt a Cserehát leginkább nem Csereháti jellegû része. Nehéz emelkedõk (pl rögtön B.rákó után, igazi öreg bükkfaerdõk (és gyertyán), mint Zemplénben és sok fiatal tölgyfa. Kétségtelenül nagyon szép szakasz, de az eleje eléggé kivett belõlem. A Mile hegy alatti négyes keresztezõdésben a zöld jelzés is megjelenik, nem csak a KL. Vannak táblák is. Innentõl kellemesen járható az út. Több helyen vannak erdészeti utak, melyek félrevezethetik a túrázót. Figyeljünk az útleírásokra és jelekre! Persze jó lenne az ilyen helyeken, ha "megerõsítõ" jelzésbõl is több lenne a helyes irányban. A Hármas határról lefelé a Slokk-tetõ újulatán eléggé benõtte a gaz az utat és mindkét oldalról nagy és erõs vadmálna indák lógnak be. Néha mikor belémakadtak szinte megtántorodtam. (Ez az aszfaltozott út elõtt volt) Tornabarakony egy kellemes meglepetés lesz minden túrázónak.
Tornabarakonytól Rakacaszendig nem nagyon lehet probléma. Miután felértünk a domb tetejére meglátjuk a távolban az adótornyot. Az enyhén emelkedõ út is arra visz. Annak a dombnak az oldalában megy majd el és onnantól már nem kell sokat menni Rakacaszendig.
A Rakacaszend és Irota közötti szakasz jó 10 km. Jó kis kaptatóval kezdõdik. Szûk, mindkét oldalról erõsen benõtt úton kell menni felfelé. Nekem ezen a szakaszon kétszer is félre kellett állnom az út mellé a fát a faluba szállító traktorok miatt. A másodiknál megkérdezték, hogy hova megyek, mert ha a faluba, akkor levisznek. Mikor mondtam, hogy Irotára néztek egy nagyot, meg hallottam, hogy mondják, hogy nem jó ötlet, mert már négy óra is elmúlt akkor. Hatalmas Cserfás erdõk vannak arra. Megint jól oda kell figyelni, mert jobbra és balra is vannak elágazások, de a jelzés a legtöbbször könnyen követhetõ, csak néha kell elõremenni és keresgélni. A Kecske-pad nevû hegy jellegzetes hely. Egy a - környezetében levõ - többi hegytõl nem különösebben elütõ hosszúkás domb, melynek egyik oldalában egy nagy részt tarvágtak. A Kék szembõl, balról közelíti meg kb. fele magasságban a gerincen. Kétfelé vezet az út. A baloldalon egyenesen vezetõ úton ment korábban a jelzés, de most ott kicsit elõrébb csak egy olyan jelzés van a bal oldalon egy fán, amit máshol nem láttam még. Fehér alapon jobbra mutató kék > jel. Ne arra menjünk, hanem a másik úton jobbra lefelé. Jelzés nincsen egy darabig, de lentebb majd lesz. Így haladunk el nyílt terepen a lekopaszított hegyoldal elõtt egy völgyszerû mélyedésben. Utána visszatérünk az erdõbe és nemsokára csatlakozik a piros jelzés is. Itt tábla is van. Amikor kiérünk a tölgyesbõl egy meseszép rész következik. Elõttünk a következõ kisebb domb tetején a Boros-erdõvel és a két oldalunkon szelíden hullámzó, fákkal benõtt, vagy éppen lekopaszított csendes domboldalakkal, völgyekkel. Itt a kék és piros közös jelzése a Boros-erdõbe vezeti a túrázót nem pedig jobbra mellette el, ahogy a 2003-as OKT atlasz írja és mutatja. Mikor kiérünk az erdõbõl jól felismerhetõ a terep. Alattunk az Irotai völgy, déli irányban van Irota. Kínálkozik egy út lefelé a szántóföldek között a völgy mélyébe. Irotán én is a Talentum Vendégháznál szálltam meg. Színvonalas ellátás, Miklós Sándorné lelkiismeretes, kedves asszony. Egy éjszakára 2700 Ft a szállás és üdülési csekket is elfogadnak. A kõházasoknak zárójelben jegyzem meg, hogy fõleg a hûvösebb évszakokban érdemes mindig elõre jelezni az érkezési szándékunkat, hogy a boylert és a fûtést idõben bekapcsolják.
Irota Felsõvadász szakasz: én itt elvesztettem a jelzést. A jól kijárt, agyagos kocsiúton haladtam, ami a völgy keleti oldali gerincén fut. Itt amúgy is ritkán voltak a jelek, szóval nem éreztem a veszélyt. Egyszercsak elérkeztem egy hármas útelágazáshoz. Elõttem fiatal akácerdõ, egy út balra az erdõt megkerülve, egy egyenesen az erdõbe és egy pedig felfelé a dombra a kerítés mellett vezet. Kerestem a mindhárom szakaszon a jelzést de sehol, csak a balra vezetõ úton volt egy piros. Ezzel jó sok idõm elment. Mivel nem találtam, vissza kellett volna mennem a legutolsó jelig, de nem így tettem. A térkép és a leírás alapján nagyjából behatároltam a helyzetemet, a környezõ tereptárgyakat. Fõleg a Cigány-hegy volt, ami támpontot adott. Láttam, hogy a Kék a csúcsa alatt halad el, tehát oda kell valahogy eljutnom. Az iránynak legmegfelelõbb az erdõben vezetõ út mutatkozott, tehát nekivágtam, felkészülve arra, hogy akár dzsungelharc is következhet. Miután kiértem az erdõbõl egy eléggé kijárt úttá változott, balról is beletorkollott egy másik út és így vezetett fel a Cigány-hegy magaslatára. Ott is volt egy másik betorkolló út, de én jobbra indultam, mert a Kéknek arra kellett lennie. Talán 100 m-t mentem így az erdõ melletti úton, aztán hirtelen derékszögben beletorkollt utam egy másik még jobban kijárt útba. Keleti irányba indultam rajta, majd rövidesen megnyugodva vettem észre nem messze az egyik növendék fán a kék jelzést. Innen hosszú ideig sima ügy volt. Most a térképet nézegetve ott szúrhattam el, hogy nem mentem fel jobbra a dombhátra, hanem a völgy aljához közel esõ úton mentem. Nekem úgy rémlik, mintha arra is lett volna még egy két jel, de lehet, hogy már csak én képzelem. Szóval a lényeg, hogy a vízmû mellett elhaladva kell felmenni a dombhátra míg egy hármas elágazáshoz érünk és ott a baloldali dombháti úton kell menni.
A Polyankánál, a Nagy-partnál, és a Cinceg erdõnél hatalmas erdõírtások vannak. A jelzésfestõk a Cigány-hegy alatti szakasztól kezdve sok hagyásfát megjelöltek, sûrûn helyezték el a jeleket, jól követhetõk egészen Felsõvadászig.
Aztán Felsõvadász elõtt megint van némi érdekesség. Ott, ahol kiérünk a cseres-tölgyes fiatal akácosból van rögtön egy lefelé vezetõ út a faluba. A Kék viszont jobbra vezet, a dombháton, majd egy másik fenyves erdõ mellé ér és ott megy. Nemsokára láthatjuk azt a bizonyos hatalmas P jelzést, amit emleget a leírás. Alatta még két normál méretû piros jelzés is, de kék sehol. A hatalmas piros nyíl itt a szántóföld felé mutat, jelezvén, hogy itt kell lemenni a faluba, de ott nincs semmiféle út. Ha volt is, akkor azt most beszántották és csak kb. 150 m-re van egy másik, ami egészen a TSZ-hez vezet, ami viszont a falu déli végén van. Most onnan vissza kell kutyagolni.
Felsõvadászról stoppoltam Miskolcig. Szinte az egész szakaszon lépten nyomon magaslesekbe botlottam. Az utak mellett, a szántóföldeken, az irtásokban, a fák tetején. Állítólag rengeteg nagyvad van errefelé. Fõleg vaddisznók, és most Szlovákiából - bizonyos okok miatt - át is húzódtak hozzánk. Jó üzletet jelent most sokaknak.
 
gyorkosattila Bejárás: 2008.09.18. Rögzítve: 2008.09.19 18:20:33
Tegnap tettem meg a Felsõvadász-Encs szakaszt. Felsõvadászon valami más kéktúra útvonalon mentem, mint, amit a 2003-as OKT atlaszban és az igazoló füzetben van. Miután a kocsmában pecsételtem nem találtam abban az utcában további jelzést belátható távolságon belül, tehát másik irányban keresgéltem és találtam is. Visszamentem a keresztezõdéshez és ott vettem észre a jobbra vezetõ utcában a jelet, de a Cserehát túristája jelzés nem volt alatta. Egyenesen vezetett egy jobb kanyarig ott balra át a kis patak hídján és a túloldalon egy nagyon szép utcán, ahol csak a baloldalon voltak igazi jellegzetes szép házak, jobbra pedig füves rét, legelõ tehén, stb. Elmentem a második templomig, majd utána, majdnem ott, ahol vége a falunak (már csak egy-két ház van) a jelzés JOBBRA FELFELÉ mutatott. Igen ám, de arra mindjárt egy útelágazás van. A két szekérút egyike balra tart és a völgybe megy, a másik keleti délkeleti irányba és egyenesen felfelé a hegynek. Balra van két elhagyatott omladozó fehér épület. Amelyik a domb felé vezetõ út mellett van az oldalán látható egy õsrégi majdnem teljesen lekopott kéktúra jelzés. Tehát arra mentem és hosszas caplatás után felértem a bokros, fiatal fás domb gerincre. Ott a szemben lévõ egyik csenevész fácskán virított a "Kék". Örültem, mint majom a farkának, vettem egy balost és minden rendben volt. Fennt van egy csodálatos legelõ, de egyébként is nagyon szép visszatekinteni a falu felé és gyönyörködhetünk a völgyben meghúzódó kis faluban. (A Zsidó rét lehetett valamikor ilyen, de most nekem csalódás volt, mert teljesen visszavadult. Átjárhatatlan bokros, fás terület) Szóval, ha valaki eltévelyedik ne essen kétségbe, bár ez nem hivatalos út, de nagyon jól vezet keresztül a falun és érdemes azon az utcán végigmenni és a másik templomot is megnézni.
Nyésta elõtt megint kavarodás volt. Ahogy leérkeztem a dombról az itt leírtak és a friss jelzések (egy-kettõ ha volt) szerint mentem jobbra, de aztán hiába keresgéltem, nem láttam és úgy éreztem nagyon félrevisz az út. (Itt az út mellett van egy szilvafa és jól belakmároztam. Csodálatos, ízes, érett gyümölcs, de erõs hasmenést kaptam tõle) Lehet, hogy nem találtam a jelzést? - gondoltam és keresgéltem a bokrok és magas aljnövényzet között a Kéket, eredménytelenül. Volt ott egy jobban kitaposott út, ami lefelé vitt a faluhoz, be az erdõsávba, de hatalmas, fától fáig tartó vassorompóval volt lezárva és egy táblán nagy betûkkel kiírva hogy "Magánterület". Beljebb láttam, hogy mégegy, még nagyobb vashálószerûséggel is "légmentesen" le volt zárva az út, ezért inkább visszatértem a jól járható szekérútra és mégiscsak a régi, balra vezetõ úton mentem le szép kényelmesen. Az öreg fákon még észrevehetõ a régi kék túra nagyalakú jelzése. Innen éles jobbos után értem be a faluba. Ez is szép falu, bár én úgy láttam, hogy szinte alig van élet.
Abaújszolnok elõtt megint a dombról lefelé jövet volt gond. Itt csak nagy ritkán van jelzés, és a nagy fû és gazban csak egy gyenge csapás jelzi, hogy hol kell menni. Amikor elértem a bokros, fás, cserjés részhez egyáltalán nem találtam már jelzést. Jobbra, amerre kellett volna menni, még az eddigieknél is nagyobb iszonyatos dzsumbuj volt. A csapás bevezetett a fás-cserjésbe, de ott aztán vége is lett. Botorkáltam egy darabig a fák közt és észrevettem a diófa alatt egy csapást, ami lefelé vezetett, mintha a folytatása lett volna a Kék jelzés útvonalának. Szedtem a róla pár diót és megettem, majd úgy döntöttem, hogy átvágok itt a falu felé, mert elég járhatónak tûnt. Mielõtt elindultam a kissé letisztáztam az ösvényt és tettem a diófára egy kétliteres mûanyagpalackot (ezt ott találtam, sajnos nem volt nehéz megtalálni), hogy ha valaki más is erre akar kitörni az 'õserdõbõl' észrevegye. Rövid cserje és gaz taposás után kiértem a szekérútra elindultam jobbra, megláttam a Kéket és a domb alján a falut.
Baktakéknél, amikor a temetõ mellett a visszavagdosott akácosból kiérünk a szekérútra BALRA kell menni dombnak felfelé. Nincs jelzés arra, csak a tájoló és a térkép segít a helyes irány megtalálásában. (Nekem elég nehezen ment itt a helyes irány megtalálása, mert nem vagyok nagy tájoló mûvész. Valahogy nem jött össze a térképek által adott irány és a valóságban látható tereptárgyak helyzete.)
Fancsalból kiérve az utolsó háznál van egy útelágazás ott, ahol a "Mezõgazdasági vontatóval behajtani tilos" tábla van. Két dûlõ van elõttünk (Hosszú-kötél dûlõ és Kút-dûlõ) közötte egy bokros erdõsáv. Van út balra, egyenest felfelé és kissé jobbra. Nekünk az egyenest felfelé vezetõ úton kell menni, nemsokára lesz is egy jelzés, aztán sokáig semmi. Fenn a domb tetején megint elszúrtam. A fa sorompón túl van egy jelzés jobbra és arra is mentem, de nem a "barlangszerû - igen enyhén ereszkedõ, akácos és tölgyes határán húzódó" úton, hanem a mellette vezetõ szekérúton. Nem probléma az sem, mert nem sokára a Kék is itt vezet. Mindenesetre hosszaban lehet gyönyörködni A Zempléni-hegységben. A Berti-kút körüli hatalmas legelõ is nagyon szép. Ha jól értettem a helyzetet többen (voltak, akik kistraktorral) gombát keresgéltek rajta, amikor ott jártam.
Encsen szálltam meg a Kurek panzióban. Üdülési csekket nem fogadtak el, a szobában nem volt TV, este a csapból langyos víz folyt (fürdés közben vacogtam), a fûtést nem kapcsolták be. Egyébként tiszta hely és udvarias a kiszolgálás. Mindezt 3500 Ft-ért.
Encsen Abaújdevecser felõl jövet van az út mellett egy nagy élelmiszer áruház (direkt nem írom ki a nevét). Annak, aki Fancsal felé megy ott érdemes alaposan bevásárolni, mert több településen sem lesz élelmiszerbolt ezután hosszú nyitvatartással.


 
Ziu9 Bejárás: 2008.08.22. Rögzítve: 2008.09.01 17:53:22
Kicsi falvak, sok-sok nyílt terep, az erdõkben szúnyogok és egyéb rovarok vártak ránk Encs és Bódvaszilas között. Ahogy azt többen is írták, a domboldalakon átvágó ösvényeken nem mindenhol volt lehetõség jelzést festeni, érzésbõl kell menni, és nagyon kell nézni a térképet. Nyéstán is ez utóbbit követtük, bár a jelzések itt ellentmondóak, hiányosak. Irota után sikerült rendesen elkavarodnunk, a falu északi végén a patakon nem keltünk át...

A legszebb szakaszok számomra a Felsõvadász és Irota, valamint a Tornabarakony és Bódvarákó közöttiek voltak. Elsõ éjszaka Felsõvadász fölött egy legelõn sátoroztunk, második nap pedig a Rakacai-tározó partjára buszoztunk le Rakacaszendrõl. Az ide átvezetõ K+ jelzést másnap a visszatérés során megtettük, alig-alig található meg, és rendesen van benne szint.

A környék lakóival jóformán csak pozitív tapasztalataink voltak, segítõkészek voltak (pl. Irotán kinyitották a kedvünkért a kocsmát).
 
Dalospacsirta Bejárás: 2008.08.03. Rögzítve: 2008.08.20 15:26:51
Állíthatom, hogy az OKT útvonalán ezen a vidéken a legközvetlenebb a kapcsolat a túrázó és a falvak lakói között. Ez kellemes élmény, de felelõsség is egyben, a kölcsönös bizalomra épül. Jól vigyázzunk, hogy a természetjárók és az itt élõk között kialakult jó viszonyt megõrizzük és ápoljuk, hogy az utánunk jövõk is élvezhessék azt. Cserében mindenhol számíthatunk az emberek itt még romolatlan emberségére, jóindulatára, segítõkészségére.
Irotán "erõsebb" árfekvése ellenére is csak ajánlani tudom a Talentum turistakomplexum valamely szálláslehetõségét, de más helyen is érdemes itt tölteni az éjszakát, az egyik kedvenc falum volt. A "Cserehát turistája" bélyegzõhelyen élõ nénitõl (házaspártól) akár friss tejet is lehet venni este, esetleg túrót, becsületes áron; de sokszor éreztem úgy, hogy néhány jó szó itt sokkal többet ér - és a turistának is igazi élmény, hogy (még) beszélhet az itt élõ emberekkel.
 
Fuleee Bejárás: 2008.07.08. Rögzítve: 2008.07.14 19:11:05
Aggtelek-Bódvaszilas után ezen a szakaszon haladtunk tovább! De sajna idõ hiányában nem tudtuk teljes egészében teljesíteni a szakaszt, így csak Encsig jutottunk! Tornabarakony, Bódvarákó, Rakacaszend tényleg elbûvölõ és varázslatos falvak. Mérhetetlen nyugalom honol utcáin. A helyik nagyon segítõkészek és míg bármit is kérdeztünk volna õk már mondták merre találjuk a pecsétet. Sajna akivel beszéltünk mind arról panaszkodott, hogy néptelenedik a környék mert nincs munka, az idõsek pedig folyamatosan elfogynak.
Rakacaszend után Irotán éjszakásztunk! Szerencsénkre, mert nagyon elvert volna bennünket a vihar! Az irotai falusi vendégház udvarán sátratunk. Minden elmismerésem a vendégházé. Kifogástalan állapotban van, az árak alacsonyak (sátrazás 800Ft/fõ), és ami a legszebb az a környezet!
Felsõvadászon érdemes egy pillantást tenni a Rákóczi Kastélyra! Abaújszolnokon és Baktatkéken tényleg nagyon sok a roma, de nem volt semmi konfliktus. Baktakék polgármesterével még össze is futottunk, aki kérdezte tõlünk , hogy fenn a falu feletti dombon mennyire járható a Kék, mert felküldött egy munkást, hogy kaszálja le a turistáknak! Ez szép dolog volt tõle! Fancsal egy békés kis falu. Nagyon rendes emberek lakják. A kocsmáros néni kifejetten kedves volt, valamint az egyik helyi lakos is példásra "vizsgázott" emberségbõl. Megkértük, hogy vigye el egyik társunkat az Encs-Forrói vasútállomásra a kocsijával, mert busszal nem érte volna el! Õ hezitálás nélkül elvitte. Pénzt nem kért érte, sõt mikor látta, hogy társunk biceg egy kicsit még a csomagját is átvette. Ekkora önzetlenséggel már rég találkoztam. Elismerésem az úriembernek!
Másik társammal még lebagyogtunk Encsre, ahhonan stoppal folytattuk Miskolc felé!
 
Forester Bejárás: 2008.05.12. Rögzítve: 2008.05.29 15:41:14
Képekkel illusztrált beszámoló a honlapomon:
http://pekari.extra.hu/kek.htm

A gibárti engedélyrõl:
Írtam faxot...Sárospatakra kell az ÉMÁSZ-nak...sz>;%!+t sem ér...nem tudtak rólunk! de amint kimondtam hogy beszéltem Kozák Csabával megnyílt a kapu...

Kozák Csaba 06209403274
aki mégis megpróbálná:
ÉMÁSZ Sárospatak Régió Központ
FAX: 06 20 8886202 (IGEN ez egy fax szám)

FANCSAL szállás ! nagyon kedvesek, elõfûtött szobával vártak (és tdk megkaptuk az egész házat!)
Szlavikovszki Judit 06 70 6193126 2000HUF
 
lükepék Bejárás: 2008.05.10. Rögzítve: 2008.05.13 10:16:52
Nyéstán (Felsõvadász felé) az említett magánterületi felfestés érthetetlen, sajnos mi is arra mentünk. Az utcáról a telken át egy rozsdás fém-villanyoszlopig követhetõ a lefestett jelzés, onnan a legkevésbé dzsindás ösvényen jutottunk fel a szintútig, amin elmentünk jobbra, a tényleges kékig. A Cserehát atlasz eleve nem ezt az utat javasolja, hanem a templom utcájába érve egy jobbra fordulást, majd egy baloldalt felinduló szekérutat ír. Erre menjetek, egyrészt nem magánterület, másrészt nem eltéveszthetõ.

Másik értetlenkedésünk Felsõvadászon volt, ahol szemmel láthatóan friss faluszépítés áldozatául estek a jelzések, ugyanis minden villanyoszlop alját, kb. 1 méter magasságig, ha teljesen betonból voltak, és a teljes betontönköt, ha beton+faoszlop típusúak, lefestették gyöngyörû fehérre. Egy-egy helyen áttetszik a jelzés, de a térkép alapján a falu utcáin jól követhetõ!

 
lükepék Bejárás: 2008.05.10. Rögzítve: 2008.05.13 09:42:18
Forró-Encs v.á-ról indultunk, nagyon szép volt a táj így tavasszal!! A domb-falu-domb-falu bontás nagyon tetszett, a folyamatos Cserehát-atlasz olvasás, és néhol a GPS-re való pillantás elegendõ volt a tájékozódáshoz, jót szórakoztunk a szövegértési feladatokkal. :) Irotán aludtunk a Túl az Óperencián vendégházban, melegen ajánlom mindenkinek. Épp 6 db 1 hónapos kiskutya is volt, így nagy motivációs erõ volt a reggeli felkelésre. Másnap is remek idõ volt, külön kiemelném a tornabarakony pecsételõhelyet, ami a tiszi (a görög katolkus templom papja) lakhelye, a nyitott ajtón benézve láttunk emeletes ágyakat, elképzelhetõ, hogy itt is meg lehet szállni!!! Gyönyörû fekete tulipánjai, és egy nagyon kedves kutyája volt. Ez a túranap Bódvaszilasig tartott, ott pedig az Önkormányzat vendégházában aludtunk, 1 éve nyitott, fûtéssel ellátott, összkomfortos (kvázi) apartmanokkal, 2.200-ért fejenként.

Mindkét nap során pozitív tapasztalataink voltak a helyiekkel, minden faluban szépítgették, javítgatták a házaikat, kertjeiket, mindenféle árnyalatú emberek, ferdén nem néztek ránk, inkább érdeklõdve, gyerekek elõre köszöntek, felnõtteknek mi köszöntünk elõre. Összességében szuper egy túra volt!
 
burnie Bejárás: 2007.11.03. Rögzítve: 2007.11.07 10:10:19
Nem nagyon tudok az elõzõ hozzászólásokhoz érdemben hozzátenni. A jelzések itt is rendben vannak, de sok helyen a nyílt terep miatt figyelni kell a térképet és a tájolót. Két helyen nem árt figyelni : Nyéstáról Felsõvadász felé elhagyva a falut a jelzés nem ott vezet, ahol az atlasz és az OKT füzet jelöli, de arra is lehet menni (mi így tettünk). A másik Felsõvadász felöl Irota elõtt egy új kerítés van, ami -szerintem- a jelzett utat keresztezi. Mi érzésbõl mentünk le Irotára és a falu határában kaptuk el a jelzést ismét.
A bontás nálunk úgy nézettt ki, hogy Regécrõl Encsig mentünk (szállás), másnap Irotáig túráztunk (szállás Talentum vendégház : 48-341-965, jó szállás, fõztek is nekünk), végül Bódvaszilason fejeztük be. Etnikummal és kutyákkal semmi konfliktusunk nem volt. Feleslegesen aggódtam.
 
Anita&Gábor Bejárás: 2007.08.18. Rögzítve: 2007.09.08 13:31:04
Boldogkõváralja --> Bódvaszilas (Pontosabban Encs --> B.szilas, merthogy korábban ott hagytuk abba.) Kissé aggódtunk a Csereháti rész elõtt a hozzászólásokat olvasva, részben a jelzések hiánya, részben az etnikai összetétel miatt. Szerencsére mindkét területen kellemesen csalódtunk. Az utat akkor sem igen lehet elvéteni, ha a jelzések ritkásak is, vagy néhol teljesen hiányoznak.(azért 2X mégis sikerült) A helyiek pedig vagy békén hagyják a vándort, vagy segítenek neki. A túra ezen kívül még egy fontos felismeréssel szolgált: A tájolót nem elég vinni, használni is kell. Nyílt terepen, térképpel együtt bizonyított.
Szállás: Encs,diákotthon a város szélén.
Abaújdevecsert elhagyva, a legelõre kiérve, jelzés nélkül, csak érzésre lehet továbbmenni egy szekérúton, mely azonban mégiscsak elvezet Fancsalra.
A Nyésta és Felsõvadász közti rész nincs "túljelezve". A faluból kiérve a vízmû elõtt balra fordultunk, felfelé, mely út a falu fölé fordul, és errõl egy nyiladék vezet jobbra - itt találtunk elõször jelzést - tovább felfelé a bozótosba. Innen már "könnyû".
Felsõvadászról kifelé 2 vadul ugató kutya kíséretében keztük meg a dombmászást, csak azért nem haraptak meg mert mindkettõnknél bot volt, és féltek 2m-nél közelebb jönni. Aki lefelé ereszkedik a faluba, majd készüljön fel rájuk, zárt kerítés nem lesz. A dombra felérve, ahogy leválik a piros jelzés egy 200 m-es szakaszon nincs kék, csak közvetlenül az erdõbe érés elõtt.
Irota felett a kerítéssel elzárt nagy terület megkerülésével adódhatnak problémák. Fent a néhányadik oszlopon található egy világoskék jelzés, vele szemben egy fán egy régi kék. Ez az út gyümölcsfák közé vezet, ahol jelzést többet nem találtunk. Így lesétáltunk a dombról a kerítéssel párhuzamosan, és a faluba érés elõtt találtunk rá ismét a kékre. Szállás:Irotán egy vendégházban, cím a kéktúrás atlaszból.
Irota és Bódvaszilas között elég egyértelmû az út, sok a nyílt terep, és a tûzõ napon ez nem kellemes. Szállás: Bódvaszilas, Holló-ház, magánszállás, augsztus 20, nagy vihar, tüzijáték, kevés alvás..
A dombok az egész Csereháti részen valóban alattomosak, megizzasztanak, a bokros-cserjés területek pedig mindenhol elhanyagoltság, gazdátlanság érzetét keltik.
 
aezs Bejárás: 2007.08.07. Rögzítve: 2007.08.10 09:30:13
hmmm...hát a csereháti festõk vagy nagyon keveset vagy nagyon sokat túráztak már életükben, mindenesetre sikerült a jeleket úgy festeniük, h sztem nekünk a 65 km helyett jópár plusz került a lábunkba
sebaj, ami nem öl meg az erõsebbé tesz:-)
persze mi is térképanalfabéták vagyunk, de azért már jó adagot végigjártunk a kéken, s eddig nem sikerült ekkorákat kavarni (kivéve ugye az áldott bakonykúti elõtti szakaszt)
rákóczi barlangot megnéztük, szép, csak rövid a túra, s ahhoz képest elég borsos az ára, elsõ nap irotán aludtunk, bár a rakacaszendiek nagyon marasztalni akartak bennünket, h aludjunk az iskolában, illetve értetlenül álltak a tény elõttt, h mi úgy túrázunk, h nem fizetnek nekünk (én meg az elõtt álltam értetlenül, h ilyen h jut eszükbe)
az elsõ kavar tornabarakony elõtt volt, fogalmam sincs h csesztük el, de nagyon jól sikerült, kb tornasztandrásnál értünk ki az útra, úgyh ezután jó sokat mehettünk a betonon
az általunk hármashatárnak gondolt hely lehetett a tettes, mindenesetre itt nagyon jó visszhang van, érdemes kiabálni egyet kettõt a turista tízparancsolatnak ellentmondva (véletlenül fedeztük fel jelfelderítés közben), durva, ahogy visszahozzák a hegyek a mondatokat
irotán az erdei iskolában ragyogó szállás várt, mindenkinek ajánlom!!kedves a házinéni, színvonalas az épület
ezután másnap elcsesztük a felsõvadászra vivõ utat, majd a nyéstára vezetõt is, úgyh jó késõn értünk encsre a kurek panzióba a szállásra, ami sztem nem nagy was ist das, nekem direkt rossz volt, h kisvárosban voltunk, maradtam volna inkább vmelyik faluban, de hát elõbbre akartunk jutni
uccsó nap kényelmes reggeli után elbaktattunk gibártig, megnéztük a vízerõmûvet, cécén bélyegeztünk (a háziak mondták, h hamarosan turistaszálló lesz a faluban), majd 1/4 11-kor már boldogkõváralja vmh-n voltunk s vártuk a hazavivõ vonatot
a túra pedig nagy élmény volt, mint az eddigiek mindig
már csak 3 nap bfelvidék,2 nap bükk és a zemplén egésze van vissza
egyre erõsebben érzem, h újra útra fogok kelni...
 
maciHUN Bejárás: 2007.07.04. Rögzítve: 2007.07.10 20:30:16
Nagyon meleg idõnk volt, amit nehezített, hogy erdõt nem sokat találtunk. A dombok alattomosak, megizzasztják az embert, ami után jól esne egy hideg sör, de sajna a falvak többségében nincsen kocsma, így marad a kútvíz. A települések etnikai összetétele nem túl biztató, de a helyiek nagyrészt kedvesek. Érdemes megnézni a Gibárt-vízerõmûvet, és KÖTELEZÕ a bódvarákói Rákóczi-cseppkübarlang, egyszerûen fantasztikus! Függõleges barlang rengetek borsókõvel és függõcseppkövekkel, a barlangi tó színe pedig semmihez sem hasonlítható! bódvaszilasra a kék helyett érdemesebb a piros+ -t választani, mert az a régi bánavsút sínén megy végig:) képek : www.vandortabor.uw.hu
 
padler Bejárás: 2007.04.29. Rögzítve: 2007.05.06 23:03:43
Szállásunk Szendrõn volt, apartmanban 2000 Ft/fõ. Kényelmes szoba, zuhanyzó, kis konyha fõzõlappal. TV, hûtõ nincs, tányérok voltak, de edény, evõeszköz gyengén. Elérhetõség a Vitézlõ tt. rendezõin keresztül.

Tavaly Encsen szálltunk meg a Kurek panzióban. Kicsi, de jó szoba, az étterem sem rossz, de általában egyedül voltunk. Szállás ára átlagos, ételeké kedvezõ volt.
 
padler Bejárás: 2007.04.29. Rögzítve: 2007.05.06 22:32:48
Irota - Bódvaszilas

Irotára a reggeli busszal érkeztünk az esõvel együtt. A buszforduló közelében lévõ - valószínûleg egyetlen - élelmiszerbolt-italbolt kombó elsõ része január óta zárva, a kocsma a hét négy napján esténként üzemel még talán.
Cserehát turistája bélyegzõt lehet kapni a forduló felett néhány házzal, ki van táblázva a bélyegzõhely, a néni szívesen adja, párnája is van. Több vendégház is van a faluban, bár a legnagyobb egyértelmûen a Talentum vendégház, van kézmûvesház része is, ennek a teraszára húzódtunk be az esõ elöl, itt találkoztunk az éppen elinduló szücsati-ékkal.
A túra legproblémásabb része az Irota fölötti patakátkelés, végül az alacsony vízállásnak köszönhetõen sikerrel abszolváltuk. Utána rögtön balra, majd a második úton fel a dombra az erdõszél felé, itt néhány jelbõl csak jelzésalap van, nem egyértelmû, mi az elsõn mentünk, ugyanoda vezet az erdõ bal oldalán. Rövid átvágás az erdõn, majd a következõ erdõfolt felé kanyarodunk. Elég hamar elérjük a Kecske-pad nevû pontot, ahol a P elválik utunktól, innét még lesz jópár kisebb emelkedõ Rakacaszendig. A jelzés elég jól követhetõ, de azért vannak kisebb keverési lehetõségek, ha nem látjuk látótávolságban a következõ jelzést, lehet, hogy rossz útra tértünk. Az út minõsége sajnos egy idõ után elég rossz lesz, nagyon kijárták az erdészeti gépek.
Rakacaszenden nem találtunk nyitva normális bélyegzési lehetõséget, így a bolt lépcsõjén hátizsákból frissítettünk. Pozitív viszont, hogy minden faluban sok nyomóskút van, melyek mûködnek is.
Rakacaszendrõl kifelé a falu szélén a kanyarodáskor nem lehetett a jelzésre nyilat festeni, valami miatt a domboldalban lévõ villanyoszlopon sincs jel, de utána megjelenik. A kék egy agyonjárt szekérútra van festve, érdemes a pár méterrel mellette futót választani. Az út a nyitott terep ellénére egyértelmû Tornabarakonyig, ahol a buszforduló felett néhány házzal van a bélyegzõ táblája, a pecsétet kérni kell. Bolt-kocsma nincs a faluban.
A mûútról letérés egyértelmû, a füves úton néhány behajló szederágat kell kerülgetni. Késõbb járt földút csatlakozik balról, sokáig ezen haladunk, majd a mi utunk kivisz egy tarvágás szélére. Itt egy minimocsarat kell picit kerülni, jobbra szép a kilátás. A KL/Z- jelzés találkozásáig elég kellemesen emelkedik az út, Bódvarákóra lefelé sokkal meredekebb. Itt a ház kerítésén található bélyegzõt használtuk, a késõbb lévõ bolt-kocsma vasárnap délután szintén zárva.
Innen mûút Bódvaszilas vá-ig (ami kitérõ), Bódvaszilason a központban és a vasútállomás mellett is láttunk mûködõ kocsmát.
 
szucsati Bejárás: 2007.04.28. Rögzítve: 2007.05.03 15:24:45
OKT Cserehát
2007. április 28-30.

Kis csapatunk 2 fõre csökkent, Tavaszi Széll-lel ketten vágtunk neki ennek a tájegységnek.
6:05 órás indulás után 10:27-kor érkeztünk meg Bódvaszilasra. Megvártuk a sorompó felhúzását, majd pecsétet kértünk és kaptunk a forgalmi irodában, a már többször leírt egy lapos, gyakorlott mozdulattal. Mûúton haladtunk Bódvarákó felé, szembõl a Miskolc Rally versenyautói haladtak.
Bódvarákón a kerítésen elhelyezett pecséttel pecsételtünk, majd továbbindulva késõbb kereszteztük az Északi Zöld útvonalát. Tornabarakonyi mûúton elengedjük a helyi autóbuszjáratot, a 45 fõs autóbusz teljesen üres haladt a zsákfalu felé. A faluban elkérjük a pecsétet egy ház udvarán, majd megtekintjük a helyi templomot.
Rakacaszenden a középsõ kocsma-bolt kombó zárva, utunkat az Árpád-kori templom felé vesszük, hogy ittjártunkat TKM pecséttel igazoljuk. Ismét találkozunk a Miskolc Rallyval, éppen gyorsasági futam van, így az országút melletti kocsma nyitva. A pecsétet áthozzák a középsõ kocsmából, erre kb. negyed órát várunk. Gyorsan átbújunk a kordon alatt, majd a templomkulcs megszerzése után megnézzük a templomot.
Pár csepp esõ kíséretében haladunk elsõ napunk végállomása, Irota felé. Irota elõtt kisebb útvonal-módosítás történt, de nem jelentõs, azonban a falu felöl ez nem teljesen egyértelmû, a mi irányunkból jelezve, amennyire lehet. Irotán éppen Nyitnikék rendezvényt tartanak a Talentum komplekszumban. Vendégfogadás kitûnõ (rövid ital, sör), szállás tökéletes, vacsora isteni (5 töltött káposzta fejenként, de még kaphattunk volna), reggeli körözött és házi tej kérésnek megfelelõen. Lefekvés elõtt térerõ keresése és találása a templomdombon a templom mögött.
Reggel hûvösen és kissé csapadékosan indul. Efemm-mel és padlerrel találkozunk, akik busszal érkeztek és indultak Bódvaszilas felé.
Iroda után szembesülünk elõször a hiányos jelzéssel: a faluból kiérve új kerítést sarka érinti a jelzést, itt le kell térni az útvonalról, s a kerítést kell követni, majd a kerítés végénél balra fordulni és ismét a kerítést követni végig. A kerítés kb. kétharmadánál egy kék-sárga jelzés invitál jobbra, de ennek ne dõljünk be, az valószínûleg a Talentum által rendezett 6 km-es kirándulás útvonala.
Felsõvadászon a kék útvonala módosult, a pecsételõhelyet (kocsma) kissé módosított útvonalon közelíti meg, majd a másik templom felé veszi az utat, ahol felcsap a térképeken is jelzett út felé.
Nyésta elõtt a már korábban leírt bal kanyar helyett jobb kanyart kell venni és a második jellegfa elõtt közvetlenül jutunk le a faluba. Itt érdekes módon magánterületen haladunk, ezt jelzik is a törölt jelzések.
Nyésta után a 261 méteres csúcspontnál lehet kis kavar, a mezõre kiérve vegyük célba a legközelebbi bokorcsoportot, és ha ezt tesszük, észre is vesszük a kis csapást a mezõn.
Abaújszolnokon (ahová az elsõ busz minden nap 0:10-kor érkezik...) a jól ismert háznál a bélyegzõ, itt természetesen kis beszélgetés a nénivel.
Baktakéken a térképen jelzett boltban már nincs pecsételés, de folytassuk utunkat dél felé a mûúton és jobb oldalon a kocsmában kapunk pecsétet (H-V 7-21).
Baktakékról Fancsalra egyszerûen jutunk át, Fancsalon pecsét a kerítésen a két kocsmával szemben. Itt Bogárék szállását vettük igénybe, ami a falu déli végén található.
Fancsal után a Berti-kút után lehet kis bizonytalanság, de a mezõre kiérve maradjunk az úton, ne térjünk le róla, a völgyben a régi kék jelzés vezet. Pár méter után lesz egy kis bokron egy jelzés utána sokáig nem. Másik irányból a falut elhagyva az elágazásnál a bal utat kell választani, ahogy a fán lévõ jelzés mutatja.
Innen sokáig aszfalton megyünk: Abaújdevecser-Encs-Gibárt.
Gibártnál kis kitérõ a pecsét: megtekintjük a vízierõmûvet, elõzetesen faxon kértünk rá engedélyt, biztos, ami biztos. Szép, érdekes, érdemes megnézni. Itt megtudjuk azt is, hogy Céce mellett a komp helyén függõhíd épült. Elmondás alapján sokkal szebb út ez, mint a kék, a jelzésfestõknek érdemes lenne megfontolni ezt, s így ehhez és a következõ, cécei pecséthez sem kellene kitérõt tenni.
Innen "csúnya", monoton út Cécéig. A falu sarkán rossz pecsét, a leírt udvarnál kapunk pecsétet. Itt megerõsítik a függõhíd meglétét. A közelben turistaszálló épül bolttal, bolt most nincs a faluban.
Még bõ egy órán van a vonatig, toronyiránt haladunk az állomás felé, elõttünk Boldogkõvár. Megállóhelyen az eldugott pecsétet megtaláljuk, majd érdekes Abaújszolnoki, majd Szerencsi átszállással fél 7 körül érkezünk haza.
A Cserehát szép tájegység a falvak szomorúságával együtt. Érdemes végigmenni rajta, a pecsételõhelyeken elbeszélgetni. Sokszor a helybeliek csak a turistákkal beszélgetnek.
 
Tavaszi Széll Bejárás: 2007.04.28. Rögzítve: 2007.05.02 16:30:52
Szucsatival jártam be ezt a szakaszt, aki tömören, de lényegre törõen foglalta össze az ismereteket az Index Kéktúra fórumában (19630 hsz.).
Címszavakban: szelíd, bukolikus táj, mély nyomor, kilátástalanság, térdre esett falvak, keményen küzdõ jelzésfestõk, ennek ellenére néhány elkavarásra remekül alkalmas rész.
 
Tisztul_A_Visztula Bejárás: 2006.05.13. Rögzítve: 2006.05.16 18:37:22
Felsõvadász-Nyésta:
Észnél kell lenni, ahol elérjük az erdõt, ott menjünk elõre, s ne jobbra elõre.
Nyésta elõtt jobbra kell menni, s nem az atlasz által ajánlott balos van, majd olyan 100 méterre balra egy jelzetlen fa, az út jobb oldlán jelzés, itt kell balra lemenni egy alig látszó ösvényen.

Nyésta-Abaújszolnok:
Egy ideig OK, csak az egyenest kell tartani, majd a jelek segítenek, végül a dombtetõn könnyû elkavarni. Itt viszont az atlasz térképe jó, sõt a rajzolt út is méretarányos, ezért érdemes számolni a lépteinket.

Abaújszolnok - Baktakék, Baktakék - Fancsal:
Nem mindenütt van jelzés, de nem problémás

Fancsal - Abaújdevecser:
picitg kell figyelni, de a falut nem lehet eltéveszteni

Abaújdevecser - Hernádcéce:
Hibázni sem lehet
 
asciimo Bejárás: 2006.05.12. Rögzítve: 2006.05.17 22:58:39
Rakacaszend-Irota:

kávé leirását pontositanám. Elérjük az elsõ tarvágást, megcélozzuk az erdõsarkot elõttünk. Tovább az erdõszélen, bal oldalt erdõ, jobb oldalt tarvágás. Elérünk egy 30 méteres szakaszt, ahol mindkét oldalon fák vannak, itt vannak jelek is. A jobb oldalon újabb tarvágás, nekünk itt jobbra kell fordulni!!! Egyenesen felfele haladva felérünk a Kecske-padra, és a piros jelzést találjuk meg!
 
padler Bejárás: 2006.04.23. Rögzítve: 2006.05.21 21:07:52
Felsõvadász – Boldogkõváralja

Felsõvadászon a volt kastély kívülrõl történõ megtekintésével kezdtük a napot. A kocsmából olyan zene szûrõdött ki, hogy inkább efemmet küldtem elõre, de belül a helyzet a vártnál jobbnak bizonyult, a pecsét mellett még csapolt sör is volt. Innét a térképtõl eltérõen a görögkeleti templom felé veszi az irányt a jelzés, majd a falu végén jobbra, egy régi hodály melletti gyenge szekérúton mentünk fel a bokorsorig, ahol balra fordulva már a térképen is jelzett utat követtük, ami eléggé göröngyös volt. Ahol egy keresztezõdésben a jártabb út elindul felfelé, nekünk is kell követnünk, jelzés csak feljebb.

Nyésta felett, amikor lejövünk a domboldalon az atlasz térképével ellentétben bal helyett jobbra kell fordulni, a jobb oldali fácskákon vannak jelek is. Az öreg fákon viszont nincsenek, pedig valahol itt kell balra leindulni a faluba egy ösvényen! Ennek megtalálásában az segíthet, hogy a templomtól balra lévõ felhagyott portán keresztül kell „belépni” a faluba, ellenkezõ irányból jól jelzett. Mi szépen továbbmentünk a szekérúton, így végül a falu déli végén lévõ temetõ mellett jutottunk be a településre.

Az abaújszolnoki szõlõhegyre egy bokrokkal benõtt szekérút vezet fel, itt a jelzés a térkép szerint van felfestve, de a 261-es magassági ponttól egy darabig felhagyott, gazosodó parcellák közötti ösvényre, gyenge szekérútra kell számítani, jelzést kevés helyre lehet festeni.

Az innen Baktakékig tartó szakaszon láttuk az elsõ "innovatív" jelzéseket.:) Abaújszolnok után a tetõre felérve a fordulás semelyik irányból nem triviális, az útmenti csepütére nehéz festeni. Késõbb végre egy kis erdõs rész, majd Ilkaházát egy földúton, az összedõlni készülõ majorépület mellett érjük el, ami kis eltérés a térképtõl. Baktakék az elõzõ falvaktól eltérõen már élõbb képet mutatott, talán Encs közelsége miatt. A temetõt kerülõ utat, melyre korábban többen panaszkodtak, kitisztították. Az országút kanyarját levágó sûrû-erdei ösvény tetszett, ennek a rövid szakasznak végre erdei hangulata volt.

Fancsal után bal oldalunkon gyümölcsös mellett haladunk, majd a tetõre felérve nem az erdõsávban, hanem a mellette futó szekérutat választottuk, így korábban gyönyörködhettünk a zempléni kilátásban. Innét hosszú füves szekérúton értünk be Abaújdevecserbe, ahol a temetõ környékére talán érdemes több figyelmet fordítani, mint tettük.

Másnap Boldogkõváraljáig vonatoztunk, majd hamar elértük Hernádcécét. Az atlaszban a templomok jó szögbõl vannak fényképezve, a valóságban csak a harangláb tetszett. Innét az Aba-hegyet „megmászva” jutottunk el Gibártig, közben az atlasz tanácsának megfelelõen a lábunk elé is néztünk, eredményesen. Errefelé újabb sörösdobozokra festett jelzések találhatók, említést érdemel, hogy az igazolófüzet útvonala és távadatai eltérnek a valóságtól, a Boldogkõváralja – Gibárt szakasz a feltüntetett 9,2 km helyett kb. hárommal kevesebb. A vizierõmû gépésze kérésünkre megmutatta az erõmûvet és mesélt is róla. Encsig a kerékpárúton haladva már nem sok minden történt, a városban vasárnap csak a cukrászdák voltak nyitva.

A két nap során azt tapasztaltuk, hogy a jelzéseket végig szépen újrafestették, azonban a növényzet adottságai miatt gyakran kerültek szeder és rózsabokrokra, kérdés, hogy nyáron mennyire lesznek láthatóak, néhány alkalommal így is elõ kellett vennünk a térképet. Számolni kell azzal is, hogy az út szinte végig nyitott, mi kifogtuk az elsõ meleg hétvégét, így nagyon örültünk a felbukkanó kocsmáknak.:)
 
kávé Bejárás: 2006.04.08. Rögzítve: 2006.04.10 13:13:50
Irotára menet a Kecske-pad elõtt a Szikszói-úton hatalmas tarvágások vannak. Ahol a kettõ összeér, nem kell balra kanyarodni, a régi jelek át vannak húzva, szóval egyenesen az irtás széle mentén kell menni. Irotán kellemes vendégházak vannak, a bolt szombaton délután 4-fél 6 között volt nyitva, ne várjatok bõ választékot.
 
Yetike Bejárás: 2005.10.25. Rögzítve: 2005.11.07 10:10:58
Mi október 21. és 25. között, két részletben tettük meg a Baktakék-Bódvaszilas távot (Irota volt az elsö túra végpontja).

Baktakékröl kijövet boldogan tapasztaltuk, hogy friss jelzések vannak felfestve mindenhol, egészen Nyéstáig semmi probléma nem lehet a tájékozódással. Namármost Nyéstán a jelzés eltér a térképen/atlaszban jelölttöl - egyenesen a templom mellett vág neki a domboldalnak, nem kell kimenni a falu szélére. A jelzések viszont frissek, tehát jól követhetök, legalábbis egy nagy csertölgyig, ami kb a domboldal egyharmadánál van, felette egy szintút. Na itt mi elbénáztuk és továbbmentünk a domboldalban felfelé, pedig vélhetöleg a fa után a szintúton jobbra kellett volna menni. Innen Felsövadaszig nem tudom milyenek a jelzések (vszleg jók és újak), mert végül is a dombtetöt követtük egy ideig, majd "toronyiránt" értünk be Felsövadászra. A friss jelzések felfesöi egyébként rendkívül innovatívak voltak, még a legkisebb csipkebokorra is festettek jelzést (ezek remélhetöleg akkor is fognak majd latszani, ha újra kihajtanak a bokrok...).

Az új jelzések egészen Tornabarakonyig tartottak, pontossabban odáig, ahol a hajtükanyar után le kell térni a müútról. Nos, innentöl már csak a jelzések fehér alapja volt meg, gondolom azóta a kék vonal is belekerült már. Ha mégsem, a fehér négyzeteket (és az ösrégi kékeket) követve gond nélkül el lehet jutni Bódvarákóra. Innentöl pedig már jelzés nélkül is menni fog mindenkinek a bódvaszilasi vasútállomásig.

Az útvonal tehát megújulófélben van, ez nagy öröm, köszönet a sok munkáért. A térképekre ráférne egy kis felülvizsgálat, bár mi csak Nyéstán találkoztunk számottevö eltéréssel. A gazzal nyáron lehet (nem is kevés) probléma, ezért mindenkinek javasolom a tavaszi vagy az öszi idényt. Sár is volt böven, esös idöben, illetve utana jópár napig számoljunk többletidövel a sárdagasztás és kátyúkerülgetés miatt!
 
Güsziológus Bejárás: 2005.10.06. Rögzítve: 2005.10.10 14:40:07
A túra 2005. október 6.-án volt.
Boldogkóváralja vmh.-tól indultam. A vasútállomásnál van egy oszlop, rajta oda-vissza jel. Irány a Hernád, a jól kijárt "fõút" kezdetben enyhén emelkedik, majd hamarosan megpillantjuk a templom tornyát. Az út végén, egy oszlopon már van jel.
Bélyegzésrõl majd külön.
Egy tábla mutatja az irányt, a szekérúton kell haladni, néha van jelzés is. Nehéz eltéveszteni az utat.
Gibárttól országút, Encsen nem kell bélyegezni, Abaújdevecserben sem.
Itt érdemes figyelni, balra a domb, jobbra a völgy. Az elágazásnál jobbra egy fán furcsa, "V" betûhez hasonló "nyilak", a jobb oldali végén egy "x". Ez azt jelenti, hogy az emelkedõ füves szekérúton kell menni.
A jelzetlen út megkerüli a baloldali dombot, jobbra bokrok, fák. A szekérút "belerohan" az erdõbe, mikor eléri, akkor jobbra kell menni, van jel is.
Rövid szakasz az erdõben, majd a széles úton balra. Hamarosan megpillantjuk a templom tornyát.
Fancsalig jók a jelek, a bélyegzõ az út másik oldalán van.
Fancsaltól szerpentinezõ mûút, két levágással. Az elsõ aszfaltos, a második egy rissz-rossz ösvény az erdõben. Utána mûút.
Baktakék elõtt jobbra, majd fel a dombra. Jól van jelezve a jobbos kanyar. Irány a szárazkéki, görög katolikus templom. A temetõnél balra, majd be a sûrûbe, itt vannak a jelek.
Baktakéken a bélyegzõ kicsi kitérõ, Szikszó irányába.
Összességében nincs gond a jelzéssel, igaz, én nem elõször jártam az úton.
 
asciimo Bejárás: 2004.08.24. Rögzítve: 2004.08.26 15:13:57
Bodvaszilas-Bodvarako egyertelmu, Bodvarakon figyelni kell a faluban a templomnal a balra fordulasra. Utana vegig jo jelzesek Tornabarakonyig, nagyjabol mindig a kijart uton kell haladni.
T.barakony utan csak fel a dombra, vegig tartani az egyenes iranyt, igy az ember eleri Rakacaszendet. A falu utan felfele a domboldalon tobb ut van, azon az uton talaltam meg a jelet, ami jobb oldalon halad felfele, es elegge sok ko van az uton. Felerve a "nyeregbe" az osszes ut talalkozik, majd ujra szetvalik, itt balra felfele tartsunk, es kezdodik az az ut, mely a Kecske padig tiszta agyag es sar, elegge sokat lehet tokolni. Irotaig sima ugy, Irota utan fel a domboldalra, egyenesen az erdosarokig, es a masodik jart szekeruton jobbra. Innen stimmel az atlasz leirasa Felsovadaszig.
Fvadasz utan Szellemkutya leirasa kb. stimmt. Egy sima gazos syekeruton kell menni, es nem szabad bedolni a jobbra a csipkebokrok koze vezeto allatcsapasoknak!!! Nyesta utan a Szolohegyen egyszeruen eltunik a jel a jobb kanyar utan, itt egy hihetetlenul jaratlan csapason kell menni, nem art figyelni, es plusz idovel szamolni. Abaujszolnok utan felerve az akacokig balra kell fordulni, semmilyen jel nincs, az Atlasz jol irja. Ezutan szinten nincs jel az irany mindig egyenesen. Akarmilyen dzsungel is van. Baktakekrol visszafele jovoknek erdemes egy muanyag uditospalackot keresni, amely feher-kek-feherre van festve, ott a bejarat a dzsungelbe.
Osszefoglalva: Bodvaszilas-Felsovadasz egesz jol jelzett es viszonylag kijart utak vannak, azutan Encsig elegge siralmas mind a jelzettseg, mind a kijartsag.

Minden faluban sok es mukodo nyomos kut van.

 
Szellemkutya Bejárás: 2004.07.11. Rögzítve: 2004.08.05 12:40:11
noi&rizsa:
Felsõ vadász után fel a dombra és egyenesen addig, amíg az út jobbra nem fordul. shol nem kell letérni.
Abaújszolnok elõtt mi is mellémentünk, egy jó kis bokrászás után már nem volt gond. A jelzést újra egy búzatábla szélén találtuk meg, nyakig érõ gazból vezetett ki!! Tehát úgy néz ki, hogy a dombon egyenesen bele gyalogolni a gaz- és bokorrengetegbe.:-(((
Gibártnál a híd elõtt baloldalon van az erõmû, ha Céce felé megyünk.
 
Szellemkutya Bejárás: 2004.07.10. Rögzítve: 2004.07.28 14:11:42
Mi Bódvaszilas felõl indultunk, a jelzés-ellátottság pocsék!
Néha bizony volt dolgunk az iránytûvel. Baktakéknél érdemes megkerülni a temetõt. Ugyanoda jutunk, de a jelzésen a bokros-gazos után 4 kullancsot szedtem le a ruhámról.
A hivatalos Kéktúra térkép 2001-es kiadása rossz! A túra útvonal rosszul van jelölve és rengeteg szekérút hiányzik.
Ajánlott újat venni, a 2003-as már jó, nemrég néztem.
 
noi&rizsa Bejárás: 2004.07.03. Rögzítve: 2004.07.28 22:53:51
A 25-ös számú túrát (Bódvaszilas-Boldogkõváralja) 2004. július 3-án tettük meg. Bódvaszilastól Bódvarákóig egyszerû az út, csak betonon kell menni. A faluban a Szabadság u. 23-ban van a pecsét, mely az útvonalon van. Továbbhaladva a templom mellett kell balra kanyarodni, kicsit nehéz észrevenni ezt a kanyart. De utána jól jelzett az út a Mile-hegyig. Utána lefelé halad az út Tornabarakonyig, itt kicsit régies, és ritkás a jelzés, de mi nem tévedtünk el. Az erdei út kiér a betonra, azon kell haladni Tornabarakonyig. A faluban a kék mentén van a pecsét egy magánházban, továbbhaladva nagyjából a falu legmélyebb pontján, ahol az út jobbra kanyarodik, ott a kék szinte egyenesen haladva balra elhagyja a betont. Fel kell menni a dombon, végig egyenesen a hegytetõn, majd le Rakacaszendre. A faluban egy utcában balra fel kell menni egy dombtetõre. A dombtetõn elég rossz a jelzés, de végig a legjobban kijárt úton kell haladni. Mi ezt egy helyen nem tettük meg, így nem a kéken értünk Irotára. A falu vége felé a betonútról van jobbra egy utca, azon kell haladni. Felsõvadászig erdõben halad az út, rossz a jelzés, figyelni kell! A bélyegzõhely utcájában felfelé kell haladni, majd jobbra tart az utca, az utca végén jobbra fel a dombtetõre, a dombteõn valószínûleg balra kell menni, mi jobbra mentünk, és eltévedtünk. Nem a kéken értünk Abaújszolnokra. A falu elején Selyeb felõl jobbra megy felfelé egy utca, arra kell menni. Az erdõ szélén megy az út a dombtetõre, majd a tetõn balra kell menni, mi jobbra mentünk, eltévedtünk. Baktakékre más úton értünk. Innen a betonon mentünk Fancsalra, hogy ne tévedjünk el. A faluból kiérve az út bal oldalán mezõgazdasági terület, majd gyümölcsös, jobb oldalt erdõsáv. A tetõn erõs jobbos kanyar, és jön Abaújdevecser. Innen betonon Gibártig. A híd elõtt jobbra van a pecsét. Majd a hídon át a betonon fel, a kanyarok után balra le kell térni egy régi keskeny betonútra. Ez hamarosan földút lesz, jól ki van járva, ezen kell haladni Hernádcécéig. Beérve a faluba egybõl jobbra ki is kell menni belõle. A házak mellett fel a tetõre, innen látszik a Boldogkõváraljai vasútállomás. Innen beton visz a faluba.
 
lacus Bejárás: 2003.09.26. Rögzítve: 2003.09.28 19:03:23
A cserehátban van az országos kék-túra legkevesebb kék jelzése, s talán a legszegényebb része!!! Ha a túrázó lát valahol " kéket " jól jegyezze meg , hogy néz ki , mert nem sokkal találkozik útja során e vidéken. Persze nem feltétlenül a terep adottságából nincsenek jelzések! Ha van jel akkor sem mindig ott van ahol kéne!
 
asciimo Bejárás: 2003.03.27. Rögzítve: 2003.04.08 16:45:23
Encs-Boldogkö:

Gibartig Rendben, utana ki a szantofoldre, es vegig egyenesen, Ceceig. Videkiesen mondva :
Nem lehet elteve(szt)deni!
 
Múzsla Bejárás: 2002.10.06. Rögzítve: 2002.10.07 08:24:37
Tornabarakony - Rakacaszend szakasz:
Az elõzetes félelmek ellenére jól követhetõ az út. Végig a legjobban kijárt földúton kell maradni. Jelzést nem sokat látni és a kék nylon csíkok is eltûntek.
 
nagypapi Bejárás: 2000.07.__. Rögzítve: 2003.03.26 14:28:28
A Felsõvadász-Abaújdevecser rész volt számomra az egész Kéktúra legrosszabbul jelölt szakasza. Néhány érintett falu vagy kihalt (Nyésta), vagy hihetetlenül lepukkant (Abaújszolnok). Örültem, mikor túljutottam ezen a részen!
 
vissza a listához

A szakaszhoz kapcsolódó helyek:

No.HelyUtolsó hozzászóláshozzászóló
125Bódvaszilas2023-08-14 08:55:37BCS
126Bódvarákó2023-09-25 12:33:55berenike
127Tornabarakony2023-09-25 12:30:21berenike
128Rakacaszend2023-09-25 12:16:16berenike
129Felsõvadász2023-09-25 11:57:47berenike
130Abaújszolnok2023-09-25 11:47:46berenike
131Baktakék2023-09-25 11:44:44berenike
132Fancsal2023-09-25 11:37:00berenike
133Gibárt2024-01-06 01:05:36Darko
134Hernádcéce2024-01-06 00:53:25Darko
135Boldogkõváralja2024-01-06 00:44:44Darko