Túrabeszámolók


Táncsics

új túrabeszámoló rögzítése
Kiírások:2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017
 Túra éve: 2011
nafeTúra éve: 20112011.09.26 17:29:25
megnéz nafe összes beszámolója

Táncsics 15


GPS-el mért távolság: 14,7 km; barometrikus magasságmérõvel mért összesített szintemelkedés: 215 m.


Hétvégére ezt a kupatúrát terveztem, hogy ne csak olyan éppen formán legyen meg a kupa. Elõször a 30-as távra gondoltam, viszont a hét második felében beindult a vezérhangya. Az MTSZ-es kerékpáros érdemes minõsítéshez, már nem tudok több gyalogtúrát elszámolni, az idõ viszont jó. Inkább biciklizni kéne egyet. Végül a 15-ös táv mellett döntöttem, ami után még normálisan el tudok menni montizni Kisgyónba, ami közel van, s még sok felfedezendõ út van.


A rajtnál elég sokan voltak, de gyorsan sikerült benevezni, mivel a sokadalom egy rajtfotót készítõ iskolai csoportnak bizonyult. Fürgén neki vágtam a távnak, már amennyiben az elõzõ napi 100 km-es tekerés és esti haveri bulit követõen fürge lehet az ember. Azért gyorsan bemelegedtem. A táj, dombvidékre jellemzõen hullámos, kellemes. Az iskolás csoportot gyorsan magam mögött hagytam. Csatkáig aszfalton ballagtam. Ácsteszér határában egy kutya csatlakozott hozzám egy rövid idõre, de inkább visszament az utánam következõ két hölgyig. A faluban le kellett térni egy kicsit az útvonalról, hogy megtaláljam az ellenõrzõ pontot. Erre lehetne valamilyen utalás az igazoló lapon. Megkaptam a pecsétet. A kocsmáros, a szervezõk információja alapján, legkorábban tizenegy óra körülre várta az elsõ túrázókat, ehelyett, már kilenckor ott voltam. A 30-asok valóban 11 körül érhettek oda, de a 15-ösökrõl ezek szerint elfeledkeztek.


Mentem tovább. A csatkai búcsújáró helyig tartott az aszfaltos út. Kicsit körbenéztem, majd mentem tovább. Jó kis földút következett Súrig, szép kilátással. Igazi dombvidéki táj. A kutya ismét hozzám csatlakozott, s velem tartott a következõ ellenõrzõ pontig. Némi kérdezõsködéssel megtaláltam a kisvendéglõt. A két ittasellátó helybõl, egyikre sem volt név kiírva. Úgy 10 perces keresgélést követõen meglett a bélyegzõ is. Ennek köszönhetõen utolért a két hölgy, s mondták, jó, hogy ott ült kint a kutya, így tudták hová kell jönni. A pont után a kutya elhúzott valamilyen kajaszag irányába, s egyedül tempóztam tovább.


A térképem szerint aszfalt következett a célig. Ehelyett a piros keresztjelzés jobbra levitt az útról, s attól 20-50 m-re vezetett egy darabig. Aznap senki sem járt rajta elõttem, pedig már találkoztam pár ötös távon indulóval. Nem volt egy nagy élmény. Aztán vége lett az erdõnek, jött egy dzsindzsás fiatalos, az utolsó jelzés nagyjából visszafelé irányított, majd eltûnt. Kész. Némi dzsungelharcot követõen visszajutottam az aszfaltútra, ahol hamarosan találtam is piros keresztjelzést, s azon értem be célba. Valahogy sohasem értettem ezeket a jelzéseket, amelyek látótávolságban vezetnek a jól járható utaktól, idõnként kifejezetten nehéz haladást jelentve. Itt sem értettem. Nem szeretek aszfalton gyalogolni, de itt értelmetlen volt a jelzés levitele egy silány, gazos útra.


Ezt leszámítva, kellemes laza séta. Száraz idõben fölösleges a bakancs. Egy túra-, vagy sportcipõ tökéletesen megfelel.


Az ellenõrzõ pontok adatai: Csatka Völgy bisztró: 4,5 km, 50 m szinttel; Súr Sógorka Miklós kisvendéglõje a Szivárvány óvoda elõtt: 9,4 km, 140 m szinttel. Nem ellenõrzõ pont, de érdekes lehet, a csatkai búcsújáró hely: 5,8 km, 105 m szinttel.


A célban megkaptam a kitûzõt és az emléklapot, pólót cseréltem, s elindultam Kisgyónba, ahol jót montiztam, bár este 6 óra körül, az utolsó lejtõn, majd lefagytam biciklirõl. Jártam néhány olyan úton, ahol, még nem, illetve jó régen jártam.


A túra ár/szolgáltatás aránya kifejezetten rossz. Az 500 Ft-os nevezési díjért emléklapot, kitûzõt, szürkeárnyalatos, valamilyen GPS-es térképprogramból kinyomtatott, fénymásolt térképlapot és igazoló lapot kaptunk. Igaz, hogy a Freytag & Berndt féle Bakony-Balatonfelvidék turistatérkép 1:80 000-es, és a Rédétõl északra lévõ rész azon sincs rajta, de ennél azért jobb minõségû. Nem kézzel kell rárajzolni a turistaútvonalakat. Célszerûbb lenne azt fénymásolni.


 

 
 
 Túra éve: 2009
krajoramaTúra éve: 20092009.09.28 23:24:27
megnéz krajorama összes beszámolója
Táncsics 22

Ácsteszér-Csatka-Súr-Aka-Ácsteszér útvonalat jártuk be a Bakony dombjai közt. Nyári szünet utáni elsõ túrának jó volt. Nincsenek durva emelkedõk, de nem is lapos, folyton dombokon visz fel-le az út. A beugró csak 400 HUF de ebben csak itiner és kitûzõ van, nincs frissítõ pont és szervezett ellenörzõ pont. Nem hiányzik túlzottan, Akát kivéve nyitva volt egy bolt vagy kocsma, ahol lehetett tápolni és az eladótól pecsétet szerezni - a céges pecséten rajta van a cím is. Aranyos ötlet, nekem tetszett.

Mivel párom Ácsteszérrõl származik, mindenki ránkköszönt és végig pontosan tudtuk merre járunk, úgyhogy a térképrõl nem tudok nyilatkozni. Az elsõ 5km aszfalton vezet Csatkára és aztán a csatkai búcsujáró helyre, a maradék negyede fák közt, a többi meg mezõkön, illetve végeláthatatlan kukoricaföldeken halad.

Kellemes séta volt összességében.

bye, krajo
 
 
 Túra éve: 2007
padlerTúra éve: 20072007.09.30 13:32:04
megnéz padler összes beszámolója
Táncsics teljesítménytúra

Ez évtõl több körtúrát lehet tenni Ácsteszér vagy Súr rajttal. A Súr - Aka - Ácsteszér - Súr túrát választottuk, ami végül mintegy 18 km-nek bizonyult.

A rajtot könnyen megtaláltuk, igaz nem a kiírt helyen volt, hanem a szüreti mulatság elõkészületei között. Regisztráció nem történt, a nevezési díjért cserébe megmutatták a választható útvonalakat, kaptunk egy valószínûleg katonai alaptérképre rajzolt elnagyolt térképvázlatot az környékrõl valamint néhány prospektust. A pecséteket a falukban önállóan kellett beszerezni.

Akáig a piros jelzésen mentünk, mely elég jól jelzett, több helyen táblák is vannak. Szinte végig homokos szekérút változatos terepen, mely az elõzõ napok esõi ellenére is jól járható volt. Akán nem találtunk bélyegzõhelyet, mivel a kocsma zárva volt, így a templom melletti padoknál pihentünk kicsit.

Akáról Ácsteszérre továbbra is a piros vezetett. Itt egy kicsit ritkásabban volt felfestve, a vázlat pedig nem sokat segített. Az útvonal továbbra is dombra fel-dombról le jellegû volt, azonban többször mentünk felhagyott vagy füves szekérutakon. Ez az útszakasz hosszabb, mint az elsõ, de néhány kanyar után Ácsteszér szélén, a Táncsics háznál találtuk magunkat, ami sajnos nem volt nyitva.

Az ácsteszéri rajt-célnál kaptunk bélyegzést, kocsma sajnos itt sem volt nyitva. A túrán 102-en indultak összesen. Innét még közel 4 km aszfalt várt a ritkás P+-on Súrig, ahol átvettük a kitûzõket. A szüreti mulatság haloványnak tûnt, így hamar távoztunk.
 
 
valkailászlóTúra éve: 20072007.09.30 12:07:27
megnéz valkailászló összes beszámolója
Leírás nem volt , egy térképpel a kezemben indultam el amelyen egy úr filccel bejelölte az útvonalat .
Pontõrök nem voltak, kocsmákban kelleet pecsétet kérni.
Miután Ácsteszért elhagytam egy lovarda mellett kellett felmenni egy dombra a piros csíkon amit végig követni kellett , eltévedni nem nagyon lehetett , jó volt a jelölés.
Balra fordulva egy erdõben haladtam míg el nem értem a Fekete víz nevü tavat.
Nagyon szép volt az erdõben megbújó tó a reggeli napsütésben.
Miután átkeltünk az autóután továbbhaladtam az erdõben.
Elég sokáig kellett menni amíg kiértem és megpillantottam a távolban a Pannonhalmi Apátságot.
Nagyon szép látvány!!
Leereszkdtem a dombról és egy vadászlesben megtízóraiztam.
Bakonyszombathely már a közelben volt , jelezték ezt a hétvégi házak és a gyümölcsösök.
Nagyon sok almafa volt itt , szakajtottam is egyet róla:)
Beértem a faluba , kerestem egy kocsmát de mivel nem találtam a boltban pecsételtettem.
Hosszu volt a faluból kivezetõ út.
Miután kiértem autóuton mentem tovább majd balra lekanyarodtam az erdõben.
Hétvégi házak következtek és szõlõültetvények.
Egy domról újra látható volt az apátság csak most már közelebbrõl.
Leereszkedtem kukoricatábla mellett , másik oldalon a szántóföldöm folyt az õszi szántás , egyébként is sok traktorral találkoztam az utamon:)
Viszont sok túrázóval nem találkoztam.
Akácerdõben haladtam ez a rész nekem nagyon tetszett .
miután kiértem átmentema sineken , ezt a szakaszta a sinek állapotából ítélve már nem használják.
A sínek mellet haladtam egy darabig majd elértem a régi állomásépületet.
itt kimentem az autóutra és jobbrafordulva begyalogoltam Bakonybánkra.
nagyon rossz volt hogy nem volt itiner így nem tudtam hogy hány kilométert tettem meg és azt sem hogy milyen sebességgel haladok.
Késõbb ez problémát is okozott.....
Egy kocsmában kértem pecsétet és folytattam utamat.
Meg kell említeni szomoru látvány látni a szegénységet.
értem ezt néhány házra és udvarra ami az út mellett látható volt.
miután kiértem a faluból következett egy szakasz ami nekem nem tetszett.
Dzsindszás csallánnal tarkítva.
jól meg is csipkdtek.
hamarosan kiértem és az erdõ szélén haladtam de még bent az erdõben egy nagyon vadregényes részen ahol az õszi erdõ teljes pompájában ragyogott.
itt két kedves tacskó is utitársamol szegõdött.
nem tudom mások is találkoztak velük?
Miután jobbra elkanyarodva a Rédére vezetõ földútra értem rápillantottam az órámra és megállapitottam hogy nem fogok idõben célba érni.
Nem értettm mi van én mentem lassan vagy a táv hosszabb.
Mint kiderült a célban a táv valójában 33 km volt!!
Jó lett volna ezt pontossabban lemérni mert azért ez nem pár km.
Én meg kiköpöm a tüdõm új tekertem már a végén hogy beérejek.
Rédén pecsételtem majd továbbindultam a piros kereszt jelzésen.
Erdõ szélén egy földúton haladtam másik oldalt szántóföld .
Egy vadászlesen meguzsonnáztam és szép kényelmesen továbbindultam annak tudatában hogy már úgysem érek be hisz épp most telt le a 6 óra.
Miután beértem egy erdõbe jobbra haladtam ahol kiértem egy földúttra ami hosszassan emlkdett , ez már sok volt nekem:)
miután túljutottam rajta ereszkdetm az erdõben és utolértem pár túrázót.
Kiértem a mûútra és jobbra kanyarodva begyalogoltam Ácsteszérre.
A célban tudatm meg egy úrtól aki GPS-es mérte a távot hogy valójában 9 km-er több volt.
Így már értettem miért "haltam " meg ennyire.
Átvettem a jól megérdemelt kitûzõt és inultam haza.
Súron találkoztam a szüreti felvonulás résztvevõivel , ennyi lovaskocsit én még nem láttam egyszerre:)
Összességében a túra jó volt , megmutatta az õszi erdõ és táj minden szépségét , az idõjárás is kegyeibe foghadott csak ez a távolság mizéria ne lett volna....

 
 
 Túra éve: 2003
GeldarTúra éve: 20032013.08.28 17:00:37
megnéz Geldar összes beszámolója

Táncsics 40


Minden szempontból az abszolút mélypont, annak ellenére, hogy ebben az évben sikerült megszerezni a Táncsics-kupát, mivel a legnagyobb létszámú csoportként érkeztünk a túrára. Igen régen volt, de ezen a túránkon ismét új tagokat köszönthettünk (Kata, Viktor és Vili), valamint visszatért a Budai 50 után Erika és Anna is.

A szervezés finoman szólva is hagyott kívánnivalót maga után - a túra vagy Súrról vagy Ácsteszérrõl indult, mindenesetre a rossz faluba érkeztünk meg; egy szervezõ azonban véletlenül arra járt, így megkezdhettük a túrát.

Az útvonal egyáltalán nem volt kijelölve, fõleg mûúton haladtunk. Bakonybánkon a polgármesteri hivatalban sikerült hagynom Botondot, a túrabotom, így kénytelen voltam visszarohanni a pusztáról. A bélyegzés rendszere egyszerû volt: keressünk egy vállalkozót, vagy községházát és nyomassunk egy pecsétet a lapra. Azóta se találkoztam ilyennel, de egyáltalán nem voltam elégedett vele...

Szombathely után kis nehézségekkel utolértem a gárdát (nem vártak meg, de olyan hangosan énekeltek, hogy nagyjából sejtette az ember, merre lehetnek), majd bemeneteltünk Rédére. Itt a falubeli kocsma elõtt üldögélõ hölgy arról érdeklõdött, mit iszunk. Nem volt teljesen józan, tegyük hozzá.

Majd a válaszra (vizet) kiköpött, és Lúf*szt felkiáltással visszamasírozott a kocsmába - ez a történet szintén a mai napig forog.

A célt többen már nagyon várták, különösen azok a lányok, akiknek valóban feltörte a lábát a tornacipõ. Végül azért sikerült valami jót is hoznia ennek a napnak: az oroszlányi József Attila Ált. Isk. gárdája (nem hivatalosan a Vackor Futókör) hazavihette a Táncsics-kupát.

 
 
efemmTúra éve: 20032005.04.13 00:34:31
megnéz efemm összes beszámolója
Táncsics 40
44km, 150m szint (van az 400m is:)

Minimál-szervezésû túrára készültem, a 200HUF-os nevezési díj, a szolgáltatások mennyisége, ez elõzõ évi résztvevõk száma -40-esen 8(!) fõ- is jelezte elõre, hogy túl sokra ne számítsak. Végül volt amiben pozítívan csalódtam.
Az ok, hogy a nyolcadszorra megrendezett Táncsics túrát választottam egyszerû: ez volt a lakóhelyemhez a legközelebb.

A TTT füzetben és a túra elõtti héten a sajtóban megjelentekkel ellentétben a rajt nem Ácsteszéren volt, hanem Súron. Kicsit furcsa volt, hogy autóval miért hagyok el Ácsteszér felé a mûúton túristákat -kezükben itinerrel-, dehát a kiírás nekem szent, úgyhogy csak akkor jöttem rá, hogy bizony honnan is kell indulni, amikor Ácsteszér polgármesteri hivatalnál nem találtam senkit. Meg persze jelezve sem volt, hogy elnézést, de a rajt máshová került. Így autóval nem okozott gondot, gyalog más véleménnyel lettem volna.

A hosszú -névleg 40-es, valóságban 44km-es- táv rajtjába a rajtidõ végére érkeztem, a nevezési díj ellenében kaptam egy papirost a pecséteknek, egy másikat ff fénymásoltat, pedig térkép helyett. A (fõ)rendezõ még kézzel be is húzta rajta filccel az útvonalat - nem kellett volna, ugyanis a valóságban a jelzés nem a berajzolt utat követte. Ami az itineremre felkerült, az a kispista-útvonal volt, az aszfalt kedvelõinek.
Rendezõi résztõl a regisztráció összesen egy darab strigula | formájában történt meg. Rajtidõt, rajtszámot, nevet már saját magam írtam fel az itinerre.
(Az IVV túrák máshol is ilyen "lazák"??)

Útközben ellenõrzõ pontok nincsenek, Súron kívül útközben öt faluban -Ácsteszér, Bakonyszombathely, Bakonybánk, Réde, Csatka- kellett pecsétet szerezni kocsmában, boltban. Ezzel szerencsére nem volt gond, mivel a 40-es távon 27-en indultak, én utolsó elõttiként, így a vegyesboltokban már ránézésre tudták az eladók, hogy nekem leginkább bélyegzés kellene..

A túra elején 4-5km aszfalt volt, túra közben a falvakban még néhány, majd a túra végén -Csatka elõtt- 2km, ezen kívül sikerült a túra vonalvezetését jól eltalálni. Ácsteszérig a P+, majd onnan a P- jelzést kellett követni. A felfestés kiváló, három héttel a túra elõtt újították fel -ha jól értettem- az egészet.
Az útvonal nagyrészt erdõben ment, nyílt terep csak Bakonyszombathely után a szõlõk között és a falavakon keresztül haladva volt. Ilyenkor, szeptemberben már amúgy is örül az ember a napsütésnek.
A tájegység még a Bakonyhoz tartozik, nem mondhatnám, hogy kiemelkedõen szép, viszont változatos. Tölgyesek, akácosok, szõlõk, szántók, legelõk - valahogy jó ritmusban követték egymást, számomra sehol sem volt unalmas.

A túra élményeinek a "csúcsát" nekem a csatkai kegytemplom jelentette. Csatka híres búcsújáró hely, a falutól 1km-re lévõ Szentkút völgye (általam) cigány-búcsújáról ismert Mária-kegyhely. Volt szerencsém belülrõl is megtekinteni a kegytemplomot, tele virággal, az oltáron található feldíszített, faragott Mária szoborral - nagyon szép volt. Ha valaki erre jár, mindenképpen nézze meg.

A kegytemplom egy völgy felsõ részén található, elõtte szabadtéri misézéshez kialakított terület, még a domboldalon is padokkal, körben 20-25 méteres hatalmas fákkal, szép környezetben. Itt található a Mária-forrás is, aminek csodatévõ erõt is tulajdonítanak. A kulacsomat megtöltöttem, majd meglátjuk.. :)

Túra közben fotóztam, nem is siettem különösebben, így 09:39 alatt lett meg a 44km, a cél már csak rám várt.
A rendezõtõl -a Táncsics túrák a Komárom-Esztergom Megyei Természetbarát Szövetség túrái voltak- igéretet kaptam, hogy jövõre az itiner szebb formát ölt, színes lesz és használható. (A Gerecse 50 itinere is megújul majd várhatóan.)
A túra rajtja felváltva hol Súron, hol Ácsteszéren lesz. (Ez utóbbi a túra névadójának, Táncsics Mihálynak szülõfaluja.)

(Rájöttem, hogy hasznos dolog a digitális fényképezõ. A második faluban lefotóztam egy "Kisbér és környéke" térképet, így a használhatatlan másolt térkép helyett útközben ezt nézegettem a gép lcd-jérõl azon a pár ponton, ahol bizonytatlan voltam. :)

Összességében kellemes túra volt, kiváló jelzésekkel, gyönyörû idõben, -a fenti hiányosságoktól eltekintve- tudom ajánlani jövõre másnak is. Én azt kaptam amit vártam. (+jóidõ +változatos útvonal +Csatka)

efemm.