Túrabeszámolók

Rendhagyó beszámoló lesz. Ez még a sárral nehezített sárgával is egy kellemesen futható, mondhatni közepesen nehéz túra. Mondhatni ideális gyakoróútvonal.

Viszont most először nem véletlenül, hanem direkt tettem egy kitérőt, veszni hagyva a magamnak kitűzött célidőt... ilyen se sűrűn lesz. Bővebben a blogban.

 szia emberek,a Sorrento..

Megest éjjelibõl indulok,a tömegközlekedést veszem igénybe,szokás szerint.Menetközben is világítom az arcokat,hátha jelentést kell írnom,egyszer,korom alapján biztosan írhattam anno,a mai világban,a kamerás  megfigyelések tömegében ez már fölöslegesnek tûnik.Rózsaszín arcok,mindenki nyomja az okostelót,olvas és ír,jelent és szóban közöl,különösen a nõivarúak,csoda,hogy nem borulnak orra gyaloglásilag.Metró van,fiatalok,hátival,szintén..a kijárónál Meneniusz,kis várakozás,mások alszanak még,ezt telefonilag adják tudtomra..és János érkezik,buszolunk a Szépjuhász nõjéhez,Zsolt egész jó állapotú cipõben,talán valaki megszánta a múltkori eset miatt..?nem,ez is sajátja.És ikonok rajzanak,a kékmackós,a senior,a tanár,ezúttal családostul,Ernõ és a Jenõ,nõvel,egy angyal a csaj..persze,hogy..remek idõ várható,a rendezõ csontkovácsot is hozott,remek,és kupont is ad mellé,nézem az elszántabbakat és befexem én is..nem is volt rossz,utána tea,vagy valami ilyes,nem alkoholos eléggé,de megiszom és hármasban elindulunk..a jel..hiszen mindegy is,minden út valahová vezet,és már több hát mutatja az utat..nna,ezen változtatunk,könnyed kocogással,két perc alatt egyedül maradok,a kékmackóssal cseverészek, aztán innen is el..Zoli ér utol,isten éltesse a nõnap alkalmából,simán állva hagy..elsõ pont,Máriamakkos,cukor és pecsét,és Andris,a terepfutás ikonja,apróddal és nõvel,darabig nyúlnak használom,mint az agárfuttatóknál,de ez a nyúl megveri az üldözõt futásilag..persze,háromórás terve van,nem délután háromra..mindenféle jelek után Felsõszállás,nápolyis pont,és magány..még a végén olvasni kényszerülök,de csak a térképet nézem,jelzésileg,aha,vitorlázó,gyerünk..és szembeforgalom is van,idõsebb korosztály,gyanúsan sok a nõ..menekülnek?mindegy,menni kell..és már a Piktoroktéglák,aztán eltévedek..miért is ne?egyedül is megy..hátramenet,olvasás,persze hogy..neki a sárga jelnek és a budapestiek emlékhelyének,aztán zöldkereszt,akárcsak az unicumos üvegen..vagy az nem olyan?erõs szembeforgalom,tinédzserekbõl,egyenforma társaság,osztályok lehetnek,Marx is írt róluk,munkás és egyebek..õk inkább egyebek,egyentelefonolás okosul,igen,itt van térerõ,ez a Normafa környéke.Rétescsárda,stempli gyorsan és tova,már tizenegy óra,a terepes biztosan célban,én meg itt szuttyogok..Tücsök rét,kód,és a Tündér,idén már sokadszor..innen futósra,két arc fog be,elõznek,de innen nyúlnak használom a hátizsákjukat,hja,ezt sem sokáig,de a budakeszi átkelõig elég..a nép sûrül egyre,remek napsütés,kicsalta a tévé elõl õket,pedig az amcsi nyomozók rejtélyes  ügyeket bogoznak bizonyosan..persze,snooker és tenisz most nincs,a többi meg nem is annyira érdekes..csak Norris,aki jeles évfordulót tart holnap,és keresik a gránitnál erõsebb követ,amibe belefaragják a vonásait a késõ nemzedékeknek okulásul.És féltizenkettõ,de a másik táv most mégse..nem esne jól,gyûrött vagyok,mára ennyi..

A célban már sörökön van túl az egyik ünnepelt,dióval kínálom,elhárítja,még van a dobozban..

Remek túra volt,remek idõben,kellemes társaságban,gyere Te is..ne most,legközelebb..azaz bármikor..persze itt most Buku és kitûzõ is van,volt..köszönet a szervezõknek..

Sorrento 21

Az elsõ rendezésen, ami 2013. novemberben volt, már részt vettünk a túrán és alapvetõen meg voltunk elégedve. Mivel ritkán érintett helyeket is áthalad, így bizakodva indultunk idén is útnak. Mint általában, ma is hárman terveztük a kirándulást.

Túratárs ért oda elõbb, be is állt a  sorba,  majd mikor sorra került, kiderült, h ez a 10 km-es rajtoltatás….  Újra beállt a másik sorba, szerzett üres cetliket, ami a nevezési lapokat helyettesítette, mert az már rég elfogyott. Ekkor érkeztünk meg mi is. Sorban állás közben felfirkantottuk vélt adatainkat, majd az épp elõttünk rajtoló vitte el az utolsó itinert… persze több nem volt, állítólag már elmentek fénymásolni, de ez a rajtoltatókat teljesen megzavarta. Várakozni semmi kedvünk nem volt, mivel túratárs már így is több, mint fél órát ácsorgott. Majd érkezett egy a távot már teljesítõ túratárs, aki az érkeztetést kereste…

A rajtoltatók zavarát érzékelve felajánlotta itinerének belsejét, ami a követendõ jelzéseket, táv és szint adatokat, továbbá egy értékelhetetlen térképet tartalmazott (ugyanilyen módon jutottak az utánunk állók is „itinerhez”). Befizettük a nevezési díjat (mind a hárman!), kaptunk 3 db tombola szelvényt, amire 3 db szendvicset kaphattunk volna a végén; felírták az „itinere” mindhármunk nevét, rajtszámainkat (241#, 242#, 243#) és már indulhattunk is.

Gyors pillantás az útvonal táblázatra, és megállapítottuk, h jó-jó…. De…. hol vannak az ellenõrzõpontok???? Mert az nem volt jelölve. Így megkérdeztünk a rajtban, de sajnos a rajtoltatók nem tudtak válaszolni kérdésünkre és nem is nagyon törték magukat.

Elindultunk a megadott jelzésen és kézrõl-kézre adtuk az „itinert”, hátha beugrik valakinek, h hol is lesz az 1. ep. De nem így lett. Csak Makkosmária elõtt jutott eszünkbe, h ott egy jelöletlen autóban volt õsszel a kerítés mellett. Most is így volt. Itt is feltettük kérdésünket, h hol vannak az ep-k? Válaszolni nem tudtak, de az egyik pontõr elkezdett telefonálni – sajnos az elsõt nem vették fel, a második pedig nem tudta…. De itt legalább a szándék már megvolt.

Egy látásból ismert túratárs kisegített bennünket (és így már másokat is), mert neki még volt rendes itinere, és a szöveges részbõl kiírtuk az ep-ket. Köszönjük!

Mivel az útvonalat ismertük és volt saját térképünk is, így már vígan haladtunk tovább egészen a célig.

Itt kezdõdött az újabb kalamajka… kaptunk célpecsétet, majd a fõszervezõ közölte, h elfogyott minden, majd postázzák. Tudomásul vettük, és vártuk a további lépéseket, de nem történt semmi – pl. nev. Lapra felírni, h postázni kéne, v cím felírás, …..

Ekkor indítványoztuk, h akkor írják fel a címet – megbeszéltük, h költségkímélés érdekében egy címre kérjük a három díjazát (végülis ketten egy fedél alatt lakunk, túratárssal meg majd minden héten találkozunk). Majd elégedetten el is köszöntek, mikor párom kérdezte, h és a neveket nem e szeretnék felírni, mert különben honnan fogják tudni, h erre a címre kiknek a díjazását küldjék?? Na, akkor felírták neveinket is.

Ezután már túl sokat nem vártunk, de az ellátást még megnéztük. Tõlünk nem kérték a tombolákat és nem is szóltak, h csak egy szendvics járna és egy pohár frissítõ.

ÉS ÁPRILIS 1-én meghozta a posta a díjazást. Egy normál kisméretû borítékban volt a 3 db oklevél és a 3 db kitûzõ. Kettõnk nevét sajnos nem sikerült rendesen ráírni (az enyémet már az „itinerre” sem). A dolog további szépsége az oklevél:

• https://plus.google.com/photos/101682116519384997101/albums/5997604034576567073?authkey=CKDLjLbf472x-wE

Egy förmedvény!!!!!!!! A túrázó megalázása maximálisan! Amit a helyszínen kaptak az indulók és ez köszönõviszonyban sincsenek egymással.  Egyenesen gusztustalan és minõsíthetetlen!

• HÁRMAN INDULTUNK


• HÁROM NEVEZÉSI DÍJAT FIZETTÜNK


• 1 db  itinernek nem nevezhetõ fecnivel

Azt gondolom, h mivel mind a hárman befizettük a nevezési díjat, egy normális díjazás járt volna, épp olyan minõségben, mint minden indulónak!  Más túrán is elõfordult, h nem jutott díjazás (részben vagy egészben), de arra még nem volt példa, h egy ilyen förmedvénnyel kiszúrták volna a szemünket.

Feltételezem, h azt gondolják, mindenki ezt kapta.. Hát ez egy nagy tévedés! A rajtban láttuk a díjazást, ill. a neten fellelhetõ fényképes beszámoló is, amiben jól látható, h milyen oklevelet osztogattak eredendõen. vagy tán nem futotta a beszedett nevezési díjból az oklevél utánnyomatása??

Minden esetre elõttünk az egyesület jól leírta magát és a jövõben semmiféle túrájukon nem kívánunk részt venni.

A túrák minõsítési rendszerében eddig a legrosszabb túra nálunk.

Sorrento 21

Változatlan csapattal vágtunk neki az év harmadik teljesítménytúrájának (Zsófi és Kata társaságában) - több tekintetben is. Egyrészt az elõzõn is velük voltam, másrészt a tavaly õszi távon is (ami változatlan maradt idén is) velük voltunk; jöhetett a kalandra föl! Rögtön a rajt után jött az elsõ meglepetés, a lyányok nagyszerûen emlékeztek az útvonalra (a jelek szerint tényleg öregszem, de pár helyen nem tudtam merre hány méter). Kevés sarunk volt, a magam részérõl úgy éreztem, megjött a tavasz. Erre a Makkosmária körötti tisztás is ráerõsített, ahol gyerekzsivaj és babakocsit tologató nagyobbak fogadtak, meg a pontõrök szõlõcukorral. A Végvári-szikla ezúttal Katának is megadta magát, majd rövid evés után átkeltünk a Budai-hegység egyik legszebb hegyoldalán. Így érkeztünk a Sorrentohoz.

Itt rövid pihenõ jött evéssel, majd észrevettem, hogy az egyik fának akár a tetejéig föl lehet mászni - a lovak (akarom mondani ágak) közé csaptunk hát, s nem is sokára sikerült, ami még soha - fának a lombkoronáján ülni. Az ezt követõ szakasz Zsófinak már kedves ismerõse volt - a Budaörsi Kopárokon, elsõ túrája (és azt azt követõ faházas sörözés) okán. Kevéssel a csupasz hegyek után ismét visszamásztunk az erdõbe. A tavalyi eltévedés után (ahol futókat követtünk Csillebércig, ahova a túra nem megy egyébként) idén gond nélkül kerültük meg az egykori (mostani?) úttörõtábort, s mentünk föl egész a Normafáig. Itt aztán kandiscukorra alkudtam majd az árat meghallva angolosan távoztam - Kata nagy örömére. Akinek az öröme hamarosan izgatottságba váltott át, ahogy a Tündér-sziklára mászott velem, de némi segítséggel sikerült meghódítania. A hátralévõ távot valamennyien elégedetten tettük meg, a sörözés a Raklapban pedig tényleg a korona volt a napra.

Sorrento 21

Tuhun mérve a táv: 20,85 km, szint: 850 m

Pozitívumok (, avagy amik tetszettek):

• Kedves, nagyon lelkes szervezõ csapat


• Stílusos oklevél


• Remeke útvonalválasztás (teljesítménytúrákon ritkán járt részek is belekerültek)


• Kedvezmény szervezett túrázóknak, családoknak, csoportoknak, nyugdíjasoknak


• Nõnapi köszöntõ az itinerben

Negatívumok ( ,avagy amik nekem nem tetszettek):

• A  célban a teához, szörphöz eldobható mûanyag poharat adtak, nem eléggé figyelve a környezetvédelemre.


• Amatõr szervezés (a rajtban 3/4 óra sorban állás, célban negyedóra)


• Kritikus részen, ahol rosszak vagy hiányosak voltak a jelzések a szalagozás hiányzott. (S+ és P+-on Felsõszállás és a repülés emlékmû között)


• Útvonalleírás, ahol nem kellett, ott túl részletes volt, ahol kellett volna, ott hiányos volt, illetve elírások is voltak benne. Pl.:  a Virág-völgynél balra fordulunk a P+ és enyhén felfelé megyünk. Itt a P+ jobbról csak eddig a pontig jön fel, szóval itt továbbra is a PS-án kellett haladni majd a P-on...


• Itinerbõl hiányoztak a rész/teljes szint- és távadatok, valamint legalább egy fekete-fehér térkép (Volt, aki olyan itinert kapott, amibe volt térkép...)


• Rossz ár/érték arány. (Reális ár 800 Ft)


• Nekem egy ellenõrzõpont hiányzott a Tündér-sziklánál, mert így a Normafától el lehetett "Kis Pistázni" a távot...


• Alulmért szintadatok


• Kitûzõt majd postázzák

Javaslatok a jobb szervezéshez:

• Elõnevezést be kéne vezetni a gyorsabb rajtoltatás miatt


• A rajtban a távonként négy-négy ember rajtoltasson legalább


• Amíg a résztvevõ kint van a terepen, a háttérben  egy borítékban legyen összekészítve az oklevél és kitûzõ, a célban már csak rajtszám alapján át kelljen adni.


• Szerintem a túra árának 900 Ft-nak kéne lenni, kedvezménnyel meg 800 Ft-nak, vagyis kedvezményeknek nem kéne összevonhatónak lennie...


• Itinerben jó volna legalább egy fekete-fehér térkép illetve az útvonalleírás pontosítása. Ahol a jelzések  jól követhetõek ott elég a követendõ jelzés megnevezése, ahol nem ott szükséges a részletes leírás szalagozás kiegészítésével


• Egy táv és szint adatokat táblázat is jó lenne az itinerben, hogy az egyes pontoknál, a résztvevõk tudják, hogy mennyinél tartanak.


• Környezetvédelmi okokból kötelezni kéne, hogy mindenki hozzon magával poharat (vagy bármit, amibe lehet teát tölteni.) vagy a rajtban/célban vásárolható legyen tartós mûanyag pohár. Ahogy a BTHE és az MVTE túráin is szokott lenni.


• Az itinert jó volna kiegészíteni a nevezetesebb helyekrõl rövid ismertetõvel

Összesített értékelés: Egy lelkes szervezõ gárda által szervezett, remek útvonalú túra, amit valószínûleg rutintalanságból résztevõk számát alulkalkulálva amatõr módon sikerült megvalósítani, így a 10-es skálámon 8 pontot kap. Reméljük jövõre a hibákból tanulva ügyesebbek lesznek.

Jegyzõkönyv (itiner alapján):

Táv: 21 km, Szint: 797 m, Ellenõrzõ pontok:

1. Makkosmária: szõlõcukor


2. Felsõszállás: kakaós nápolyi


3. Normafa: kód


4. Szépjuhászné, gyermekvasút állomás: lekváros, margarinos zsemle, zsíros kenyér hagymával, tea, narancsos és málnás szörp

 Nagyon szép napon került megrendezésre ez az új túra. Számomra új, hiszen elõször rendezték meg tavasszal, elõször került be a Budapest kupába is, mint az a szervezõkkel való beszélgetés kapcsán kiderült.

Már fél 8 elõtt a rajthelyen várakoztunk túratársnõmmel. Így nekünk nem kellett soka idõt eltölteni a nevezéssel, bár az látszott, hogy nem egy nagy létszámú rendezõség van jelen.

Miután megkaptuk az itinerünket,pár dologra is felfigyeltem. 1. a túrakiírásban a neten 797m szint szerpel, míg az itineren 940m a 21,2km-re.

                                                                                        2, nincsenek jelentõsebb kiemelések az ellenõrzõ pontok-táv magasság vonatkozásában. olykor nem tudtuk kb. mennyi km-nél tartunk, hogy állunk idõvel ehhez képest. 

                                                                                        3. egy helyen a 21-es távnál  a szint el volt írva 603m-es sornál ( ez legyen a legnagyobb baj)!

                                                                                        4. olvasva az itinert, számomra zavaró volt, hogy beleírták, hogy azok a jelzések is merre térnek el, amelyiken nem haladunk tovább. Szerintem elég lett volna azt írni, hogy pl. az elsõ ellenõrzõpontig a S jelzésen, majd a PS közös jelzésután már a P-at követjük. Ilyennel több helyen is lehett volna egyértelmûsíteni.

Maga a túra  útvonalvezetése nagyon tetszett. olyan helyekre is elkalauzolt, ahol már régen jártam vagy ritkábban megy arra túra ( Repülõs emlékmû vagy a Z3jelzésen fel a Libegõalá). Én viszont tettem volna egy ellenõrzõ pontot a Tündér-szikla tetejénél. Megérdemeltük volna a pecsételést, ha már oda felvitt az utunk. ( Ezt a rendezõnek említettem is a célban) A sziklától nagyon szép kilátás tárult elénk. A célba érve 4,5ó után, mi kaptunk oklevelet és kitûzõt is. Bár az oklevelet író hölgy a rendezõ kolléga felajánlását nem kérte az írásban, pedig már kígyózott mögöttünk a sor. A szendvics finom volt. Sajnáljuk, hogy mikor jöttünk el, akkor került elõ a nutella, mert akkor azt választottuk volna. A rendezõvel beszélgetve mondta, hogy eddig a túráikok 250-300 ember volt jelen, õk is örültek a létszám növekedésének. Összességében jól éreztük magunkat. 

Reméljük a jövõben jobban felkészülten, az itteni tanácsokat megfontolva még sikeresebb túrát rendeznek! Köszönjük szépen.

10 óra körül már óriási tömeg volt , így elsõ problémánk a parkolás volt.  Semmi lehetõség nem kínálkozott, csak 1 helyet láttunk a többi autó közt (így fel sem merült bennünk, hogy ez nem lesz jó) Megérkezéskor egy 30000 Ft-os bírság várt minket a szélvédõn. Szóval induláskor beálltunk az egyik sorba és itt majd 30 percet töltöttünk el, mire az asztalhoz értünk. Ott a hölgyek a másik asztalhoz akartak minket újra sorban állással irányítani. Végül fizethettünk és indulhattunk ettõl az asztaltól, bár nagy segítségükre voltunk, mivel a családi jegy árát nem tudták kiszámolni. Kaptunk egy használhatatlan térképet és mellette a túra jelzések sorrendét, szinteket és távolsákokat. Semmi helymegnevezés, semmi túra leírás, semmi ellenõrzõ pontra utalás. SEMMI.Csak S sáv.., Z kereszt,,,, Valaki meg is jegyezte mellettünk elhaladva, hogy "jobb ha a tájékozódás érdekében számoljuk a lépéseket" Megkérdeztük a 2 hölgyet merre induljunk, mire teljesen tanácstalanul bambán néztek és mondták, fogalmuk sincs... Majd utánunk szóltak és sebtében megkaptuk a szendvics jegyeinket. Elindultunk. Mentünk a tömeggel, saját térképpel, saját helyismeret alapján.  1 ellenörz ponttal találkoztunk. Végig próbáltuk  kitalálni vajon a sárga sáv, (ahogy a leírásban kaptuk) vajon mit jelent és milyen irányban kell a jelzésen menni vajon meddig... Szóval végül beértünk a célba, ahol elöször a büntetés várt minket. Majd a 2 hölgy gratulált és mondta, hogy nincs kitüzõ sem oklevél, esetleg postázni tudják. Hát nem kértük. Kérdeztem a hölgyet volt-e már túrázni, hiszen akkor tudná, értené, saját szervezetlenségét. Miután a hölgy csak nézett, háromszor kellett megkérdeznünk vett-e már részt túrán. A válasz meglepõ: NEM. Hát ez látszott, de még a jószándék vagy a tenni akarás szikrája sem villant.   Természetesen nem hangzott el, hogy mehetünk enni, amúgy is elment az étvágyunk. Sok túrán vettünk már részt, mind jó volt , élvezetes, kedves, jóindulatú, jóhangulatú. Ez BORZALMAS volt. Összegezve 2400 Ft-ért kaptunk 4db ócska minõségõ , használhatatlan papírt. Kaptunk egy 30000 ft-os bírságot, amit az indulás helyszínétõl pár méterre parkoló autónkra kaptunk, több tucat túratársunkkal együtt. Mégegyszer hangúlyozzuk: BORZALMAS SZERVEZÉS

A mai napon nagyon szép idõben került sor a túrára. Sajnos a rajtra elég sokat kellett várni. A rendezõkkel takarékoskodtak a szervezõk. Nem az étteremben volt a rajt, ahogy írták, de ez a kisebbbik baj. Megérkezéskor beálltunk egy sorba, amirõl késõbb derült ki, hogy csak a jelentkezési lapok kitöltése után használható. Kerestünk lapokat, kitöltöttük, majd újra sor. Szerencsére jó sorba, mert az csak utólag látszott, hogy a 2 táv 2 külön sorban megy. Így egy fél óra a sorba állással telt el. Az itiner kisebb hibákkal ugyan de nagyon jó volt. A szöveges rész szépen részletezett, még kezdõknek is jól használható. A jelzések és résztávok táblázatában kis javítást javasolnék. Egy helyen 57 métert írtak egy piros jelzés hosszára, ami valószínû 570 akart lenni. Ez nem mindegy! Jó lett volna egy vastagabb vonallal elválasztani az ellenõrzõ pontok helyét, ez segítette volna a tájékozódást. Azt kevésbé értem, hogy az össz szintemelkedés a kiírás szerint 897 méter, az itiner szerint pedig 940 méter. Ennyit nõt volna a kiírás óta?

Érkezés után ismét sorállás az emléklapért, és kitûzõért. Aztán a tombolajegyünk ellenében kaptunk egy szendvicset, és egy teát.

Összegezve azt mondhatom, hogy nagyon szép idõben szép helyeken jártunk. Az itiner alapján jól lehetett navigálni, de a mellékelt térkép teljesen használhatatlan volt. Sem jelzések, sem ellenõrzõ pontok, sem nevezetes helyek nem voltak jelölve. Csak arra lehetett következtetni, hogy milyen alakzatú lesz a túra. Arra azért mindenki számítson, hogy van néhány jelentõsebb emelkedõ, de rendes irammal 4 órán belül teljesíthetõ.

Sorrento 21

Katával és Zsófival vágtunk bele a 2013-as év záró túrájának - ez volt a Sorrento 20 (vagy 21). A leányok kifejezetten lelkesen várták a fejleményeket, bár esõt mondtak aznapra (ami féltávnál meg is érkezett).

Az elején elég komoly nehézségeink voltak meglelni az útvonalat, egy részen át is vágtunk az erdõn Budakeszi határában. A lányok lelkesedése aztán a Sorrento-szikláknál állt vissza, a gimnasztika és kõmászás után Budaörs fölé értünk, ahol megjött az esõ - és ahol elvétettük az irányt, futókat követve. Aztán meglett a helyes irány némi tanakdás után, s a Normafát is sikerült leküzdeni - esõben ez egyáltalán nem volt piskóta. A célban kifejezetten ötletes kitûzõ és étel várt, ami a túraélményekkel megtámogatva azt is jelenti, hogy idán is elmegyünk (fõleg, hogy átkerült tavaszra)!