Túrabeszámolók


túra éve: 2014
Kazinczy 200 és résztávjaiTúra éve: 20142014.06.21 19:11:40

Kazinczy 100

Hálaisten 102,5 km  3870m a Tilalmas,és a  Szalánc szakasz



Évek óta nem jutottam le a túrára ,nagyon kellett nekem ez a százas,fõleg mivel a M115 re pont lesérültem egy húzódással.

Miután fuvart kerestem a neten, napokig semmi,le is mondtam róla ,elmegyek a Börzsöny 60 ra,de a sors úgy akarta,hogy menjek,mert szinte az utolsó pillanatban írt Béla nekem  hogy ha elfogadom az ajánlatát szivesen levisz Löw Andrissal megy csütörtök reggel ,igaz én a Hálaisten 100at terveztem az meg péntek este indul,de mivel szabadságon vagyok a héten há mi baj történhet nemigaz ? max fõzhetek megin' több napra a fiúknak. Szerencsére olyan arany férjem van,hogy nem laposkúszásba kell kéreckedni  ,hogy elmehetek -e 4 napra  :)

csütörtök délután le is értünk ,megfagyiztunk több helyen is ,160 ft1 gonbóc fagyi Sátoraljaújhelyen , persze csak  fagyizni nem érdemes lemenni ,de minden másé 'igen .

például ,hogy kedvet csináljak nem csak a retteget 200as van,hanem vannak az 50es betétkörök ,és három százas szakasz.,én most a  Hálaisten 100on voltam mermegakartamnézni,hogy odaát mi van

megkaptam amiért mentem 24 óra alatt 3x az északi zöldet melyik túra kínálja ?



Bélával a Kovács villa padlásán foglaltunk matracot ,ami nem akármilyen padlás ám ,mert fürdõszoba is van .

Szépen szálingóztak az emberek ,a ház, az udvar kezdett élni ,a szúnyogok versenyt csíptek ki tud több áldozatra rászállni . miután már hólyagosra dagadtam ,felmentem 10körül .

Reggel felkeltünk , mindenki készülõdött ,nekem fura volt,hogy nem kell csinálni semmit csak nézem a rituálét :) 2-3 buszfordulóval mindenkit lefuvaroztak a Magyar nyelv múzeumkertbe,ahol beszédet mondott a polgármester,de fõleg a200 as távot méltatta,hogy hát így meg úgy nem érti ezt a távot .....de jövõre készen lesz a kötélcsúszda, a Magas hegy és a Kálvária közt ..

Ja még arról nem is szóltam,hogy úgy volt ,hogy Bélussal megyek végig,csak idõközben András rábeszélte a 200as távra ,Béla pedig miért is ne ,de belement ,csak mivel õ még a Balatont tutibiztos,hogy nem pihente ki .Így történt aztán,hogy az  57km  elég lett neki ,viszont én meg jól egyedül maradtam ,de tapasztalatnak tökéletes volt ,egyedül is elvagyok magamba ,legalább senki nem hallja ha ordítok ,vagy káromkodok .



a rajt elõtt még kaptam egy gps t sperótól , mondtam is neki,hogy minek ez nekem,nem kell! de csak  ragaszkodott hozzá , legyen nálam is .



Elrajtolt a mezõny a Múzeum kertbõl miután a polgármester is elmondta a beszédet  . ,vissza mentünk a villába ,fel az erdõ szélére.Hamarosan bõ 1 ó múlva jöt az élmezõny Speró,és Tinca.majd sorba szépen a többiek is .én beálltam szurkolni kiabálni .jó hangulat volt . Aztán vége lett elfogyott a mezõny  elcsendesedett minden ,késõ délután átmentünk füzérre a  Wehner gyerekekkel  ,aztán 6 után nem sokkal én is elrajtoltam .Bekapcsoltam a jeladót ,és elraktam   Még gondoltam,hogy esetleg Bélát bevárom,még nem ért át Füzérre,és együtt tovább megyünk,de a világosat nagyon kiakartam használni ,jó lett volna legalább a Szurok hegyik elmenni . Ez majdnem sikerült is .

Miután elindultam láttam magam elõtt Szentpéteri  Gabit . Miután Gabi is 100at fut,csak õ reggel indult ,már fáradtabb volt,így utól értem ,de aztán megint lemaradtam,mer Gabi ( férjem ) hívott ,hogy mindenkit lát mozogni csak engem nem . elõvettem a gps t de valami miatt nem ment ,pedig mindent úgy csináltam ahogy speró mondta.  az aksival lehetett valami ..Az elsõ pecsét  a  Tilalmasnál volt ,vagyis a Tolvaj -hegy aljában  ,majd megkezdtük a mászást. Komolyan rosszabbra számítottam,mentem itt már sötétbe ,és hóba télen,de most így világosba ,nem volt annyira rettenet,jó kapaszkodtunk mindenbe amit értünk ,de aránylag hamar felértem ,amúgy annyira nem hosszú . mikor felértünk szép zõd ösvény fogadott ,csalán  is volt bõven . Szépen kocogtam a gerincet fel le fel le ,a Nagy Milicen ellenõrzõ pont ,majd tovább jöttek a kövek ,a meredek lejtõk ,a meredek felmenetelek . 19 kilinél volt a Szurok -hegy igyekeztem,hogy ezt a köves gazos gerincet letudjam . Gabit valamelyik puklinál elhagytam utól értem egy srácot Istvánt ,õ is reggel indult a 200 on . Nagyon jó tempót ment ,így mentem sokáig utána ,nemakartam éjszaka egyedül lenni , bárki megy elõttem ha messze is,de legalább tudom,van elõttem mögöttem is valaki. Ahogy jött a sötét úgy jöttek a vadak is,motozások csörtetések  ,több helyen is voltak   A Szurok hegy elõtt már erõsen sötétedett,de egész jó idõvel értem fel , de meredek volt ez is ,de elértem és pecsét után már kapcsoltam is a lámpát.ronda köves szakasz jött lefele bukdácsolós gyilok -Aztán a sárgán kavarogtunk a sráccal merre a jel,de meglett .  kiértünk az aszfaltra István kicsit lemaradt ,én kocogtam ,de felfelé hamar utól is ért ,majd Kékedre  értünk be,itt átmentünk a falun majd be a magas kórok közé,rettenet volt, aztán inkább átmentünk a derékig érõ búzatáblába . pár éve még tököket rugdaltunk a sáros agyagba ,most ugyanott  búzatábla lett . Gondoltam is ..ennyit  a szoknyás nyárról .

Gabi valahol itt ért utól a búzatáblába, innen végig együtt mentünk . Egy idõ után jött  az álmosság  ,ásítoztunk felváltva ,aztán végre betértünk a pirosra néha szitált az esõ,és fújt a szél elég rendesen .. egy idõ után a piros is uncsi lett  István ritmust váltott és eltünt az éjszakában . Gabinak elkezdett halványulni  a lámpája elemet nem hozott,kénytelen volt a tempómba jönni . Mögöttünk jöttek Daniék ...Ferike,és a kis fiatal srác Sára Peti ,elhagytak minket ,itt nagyon sok vaddisznó volt ezen a részen ,motoztak meg röfögtek ránk . aztán egyszer csak lámpafény elõttünk István bevárt , elengedte a 200 at ,,azt mondta elég neki a 100,pedig titkon azon voltam,hogy vele megyek tovább . Aztán valahol nagyon eljöttünk,mert  se szalag se jel,illetve mikor vissza mentünk lett jel,csak szalag nem . így aztán máshol mentünk le mint kellett volna   Itt a pontnál utól ért András és Géza .kicsit már csoffadtam pedig ez még csak egy 50es ,de az esti éjszakai kezdés  most nem esett jól ,de úgy voltam vele frissen jobb kezdeni a sötétbe ,a 2.szakaszon meg már világosba beérek úgyis . A füzéri vár a sötétség ellenére  is nagyon szépen kirajzolódott a hegy tetején .  fél háromkörül értünk be.Gabi ,és István nagyon örült,hogy nekik már vége,mehetnek aludni pihenni.  Ettem levest hamar elkezdtem fázni ,szinte vacogtam ,nem volt kedvem átöltözni,csak tiszta zoknit vettem,és másik cipõt,ledõltem a pajtába a polifomra,majd leragadt a szemem ,nagyon jött az álmosság ,fél órát elpiszmogtam,majd feláltam, menni kell---  egyenlõre nem fog jönni senki ,hiába várok bárkire is. most mentek el Gézáék Löw Andris is itt van ,akárki is jönne nekem az gyors lenne . Felvettem az újjabb itinert ,és elindultam  szépen  gondoltam mostmár elég lesz a kislámpa,de éjszaka  lemerült ,így vissza vettem a fejlámpát ,hamarosan úgyis virrad már .Hiába  olvastam az itinert  , mégis tettem egy kört füzéren belül :) mer szerintem nem ott jöttem ki ahol kellett volna és a jobbos nekem máshogy volt jobb .





  De jól is jött a kavarás mert szépen vissza mentem átvenni a cipõt a pajtába  ,jobb volt most a bõségesebb mammut mint a passzosabb  cascadia . Már nagyon figyeltem nem akartam újjabb tévedést , de még csak most kezdõdött a nap ,,egy aszfaltos úton hagytam el a Füzért hosszan ment be az erdõbe ,majd kövesre váltott , beértem az erdõbe ,szép erdei úton haladtam már majdnem világos volt ,Elhagyva a Bodó rétet ,majd közeledtem a panoráma büféhez,de mivel én még erre nem jártam ,így nem tudtam hogy néz ki,meg hogy jó felé vagyok-e mert közben a k+ kék sáv lett ., ami  jól bezavart , ezért vissza mentem majdnem a Bodó rétig . toporogtam jöjjön már valaki ,de senki nem jött ,vissza a kékhez ,mentem mentem aztán láttam egy szalagot lobogni ,balra ment be az erdõbe követtem ,és így eljutottam az Eszkárosi patakhoz,ahol az elsõ ell pont volt .Rettenet értetlen voltam ,hiába mondta joy,hogy át a patakon mégis másfele akartam menni . Rátértem a felvidéki zöldre ,majd egy igen meredek vízmosásos úton feljutottam egy szép rétre. Igaz hogy akkora volt a fû mint én ,de szép volt ,követtem a szalagot ,majd egy másik rétre egy jóval nagyobbra értem ki. közepén egy nagy magasles volt odáig elmentem a csapást követve ,és utána semmi . Azt írta az itiner,hogy a magaslest jobbról vesszük,és szembe bemegyünk az erdõbe.ezt a mondatot fejbõl írom,meranyiszorelolvastam :)   mégse ment,felmásztam a lesre hátha okasabb leszek,de semmi szalagot nem fújt a szél,kiértem egy füves útra ,ott volt egy sárga jel,nekem a sárga zöld kell,naná,elindultam jobbra ,biztos jön a zöld is,de nem jött csak sárga ,na akkor vissza a másik végére a rétnek ,ott volt zöld és szalag is ,követtem a szalagot tett egy kurflit és a piroson mentem tovább. széles erdei úton  folyton hátrafelé lestem hátha jön valaki,hátha utól érne,azt sem bánnám ha elhagy csak jönne . Kiértem egy aszfaltos útra Nagy Marovka ,és ezen jobbra tartva mentem a piroson ,de mivel rettentõ ritkák voltak a jelzések ,szerintem volt,hogy 1km sem volt p jel,úgy voltam vele,hogy mostmá engem nem érdekel a túra  ,lemegyek ezen az aszfalton ,mentem vagy 4-5km is,és ha leérek a faluba leintek egy autót,és vissza hozatom magam a határig. Komolyan így gondoltam,csak ez idõ alatt egy darab autó sem jött. ahogy ezt letárgyaltam magamba ,kisétált elém egy nagy õz bak az útra , én megálltam pár méterre elõtte,és mikor meglátott hírtelen akart ugrani,de szinte mind a négy lába kiment alóla :) szegény úgy nézett ki mint egy nagy plüss õz ,izomból visszahúzta magát és átugrott az árkon .jött utána a kis pöttyös is , a többi õz nem jött vissza szaladtak a sûrûbe . Sokáig éreztem azt az erõs vad szagot. Néha jött egy piros jel ,olyankor úgy voltam vele,lehet mégsem kell vissza hozatnom magam ? kiértem a fõútra ahol  szalagok voltak ,ezt követve beértem  Szaláncra az ellenörzõ pontra. Láttam ,hogy van itt egy túrázó is . sajnos nem ismertem ,pedig nagyon jól jött ,neki már 56 km tel több volt a lábába is. A vágott sört nem ismertem ,elmondták mitõl vágott,és ,hogy koffolát vagy sört kérek ? vagy ez,vagy az,    ha én megiszom a nagy korsó sört akkor én sehova nem megyek,fõleg nem a szalánci várba   , megegyeztünk ,hogy a koffolát is megkostólhatom ,és kapok egy kis pohár sört . Tök rendesek voltak ,ettem ropit is ,meg paradicsomot is . Lehúztam a sört,és a koffolát is,kicsit gyógyszeres ize volt, de nem rossz . Alkalmi túratársammal együtt indultunk el,vagyis inkább én mentem utána ,nem is igazán beszélgettünk ,mert õ gyorsabban gyalogolt mint ahogy én ,simán kocogtam utána . A Szalánc várban ell pont ,majd lefele a faluba ,ezt elhagyva dimbes dombos búzatáblák mellett közeledtünk Kalsára. Túratársamnak nagyon fájt a térde javasoltam a csalán kúrát,tépjen le egy lapulevelet,és fogja meg a csalánt ,azzal jól csapkodja meg a térdét .



Kalsa fõutcájáról a sárga sávon indultunk el felfelé egy aszfaltos úton . Szerintem én már kezdtem elfáradni ,mert szépen maradoztam le .Mivel csak felfelé mentünk,egyre nagyobb lett a távolság,és alkalmi túratársamról teljesen lemaradtam . A sárga még mindíg csak ment ment felfele, egyedül baktattam, kidõlt fákon átbújva míg aztán már semmilyen jel nem volt,kerestem a szalagot az sem volt,de azé mentem tovább.sõtt néztem,hogy cipõnyomok vannak -e ? de azok sem voltak,de azé mentem .Persze hogy mentem mert eddig nem volt leágazás,de azért gyanakodni kezdtem,az itiner nem írt rétrõl pedig én már egy hatalmas rétre értem ki ,itt is emberes volt a gaz, láttam  egy csapást rajta azon elindultam ,mert szemben volt  valami jel  a fán,mikor közel értem láttam,hogy nem jelzés..hol a francba vagyooook ? és hol volt letérés?  elegem van a kalandparkból felhívtam Oszacki Gézát mivel õk elõttem mennek B  Andrással ,de hát térerõ az nem volt .  elkezdtem bõgni, de érdekes mert könny az alig jött ..iszol te eleget cillagom ? :) Na miután kiderült,hogy tócsát már nem sírok magam elé

elindultam visszafelé ,mindenhol vaddisznó túrások voltak,ezen átjutottam,és megláttam a szalagot .

mindjárt 4-5 darabot is,pedig gondolhattam volna ,ha út nem is ágazik le a jelzésrõl attól még a gazba lehet letérés.így is volt elindultam a nagy fûben felfele. kiértem valami útra azon elmentem egy túrista házig. közben találtam két botot ami elég jól segített felfelé . ha nem használtam eldobtam, kiértem az aszfaltra ,és lefele menet eljutottam az Izra tóhoz. Levágtam magam a székre és elõvettem a téliszalámimat,és nagyon  jót ettem paprikával paradicsommal,rá egy kis izó amit medvegyu kevert nekem .volt ott bõséges kaja ,de én most ezt kivántam meg . kell az energia ,mert jönnek az exkluzív  prémium kategóriás szakaszok.  A kéken mentem tovább  .



Kereszteztem egy darabka aszfalt utat,és az É zöld jelzésen elkezdõdtek a határkövek . Balról hatalmas árok meredek partoldallal .kezdõdik a 7 vízmosás .Szerencsére minimális volt a víz benne,inkább állott víznek mondanám,sehol sem volt a pár évvel ezelõtti lefagyszos kalandhoz ,mikor Miki derékig esett  a fagyos vízbe. Nagyon szépen haladtam  át a 4-5 -6 -7 vízmosáson. Elindult az út felfelé ,meredeken nagyon meredeken ,és egyre meredekebben ,és még annál is meredekebben. sorra törtek el a botok mikor rátámaszkodtam ,röhögtem mer némelyik olyan bot volt mint egy csirkeláb volt egy szára és kiágazott beleõle 4-5 ág . ezzel toltam magam felfelé a Lipovecre  távoltból szarvasbõgés hallatszott,meg meg álltam pihenni füleltem ,igazából nem tudtam eldönteni,hogy tényleg szarvasbõgés,vagy láncfûrész . De szerintem bõgtek ,leültem pihenni egy határkõre ,levettem a hátizsákomat ,és  cipõmet, beragasztottam a talpam,vízhólyag lett a sarkamon . közben a lábammal a földre rakott zsákra léptem ,és sikerült egy fél flakon izót kinyomnom belõle .volt még vízem a zsákba szerencsére .  Ahogy közeledtem a csúcshoz .egyre jobban kurjongattam ,aztán megláttam a mai nap legszebb narancssárga bólyáját . A két pontõr édesdeden aludt ,hiába no nekik bejött az élet :D  Amúgy meg nagyon sokat dolgoztak Géza munkás emberei le a kalappal,hogy mindenhol besegítettek neki . Kértem a fiatal fiút,hogy csináljon már egy képet rólam,ha már felvonszoltam a testemet ilyen magasra , mondtam,hogy csak azt a kis kört kell megérinteni a telefonon,de nem sikerült sem elsõre, sem másodjára,az idõsebb is odament,gondoltam ha még sokáig simogatják én erre rámegyek :)

 Végül sikerült a múvelet . Innen lefele mentem a Köves- hegy nagy mohás kövei közt  elindultam lefelé .a 37 es határkõnél hagytam el a zöldet  ,és innen pont nem olvastam tovább,pedig egyértelmûen leírja,hogy a határkõnél , jobbra élesen visszafordulunk,erre én ? megyek tovább egyenesen mint a vak ló  ,nem is tudom mi állított meg ,talán,hogy szalag nem volt már régen , .vissza fordultam elmentem a nagy határkõig amit írt az itiner  ,ott lobogott vagy 4 szalag is.   Hamarosan elértem egy újjabb ponthoz óriási vadetetõ ,kukorica szóró elõtt haladtam el ,estefelé itt biztosan lesz mozgás ,de én akkor már Füzéren szeretnék lenni .



A pontot elhagyva figyelmesen  olvasva az itinert ,elértem a Fövenyes kúthoz amiben megmosakodtam ,majd tovább egy erdészeti úton ráfordultam a Bába hegy felé tartó sárgára !  Ez a sárga ! nagyon érdekes,ugyanis az itiner szerint a kék háromszög ,és megnéztem a térképen ,sárga sáv nem  is megy a Bába hegyre .Pedig én azon mentem tudom,és nem aludtam  :P

méghozzá olyan sárgán  mintha Pistikét,és Jancsikát kiküldték volna az ovodából,hogy menjenek és fessék fel a sárgát ,random szerûen a fákra .Pistike szalad a nagy tölgyhöz ,Jancsika szalad a bükkhöz ,majd ide oda szaladgálnak,és kialakul egy káosz . út nincs ,csak kidõlt fák,és gaz. én ilyen úton mentem és sárga vót a felfestés az tuti .

A Bába hegyre mikor már fent voltam akkor lett k3 meg lefele is,csak az a sárga nem tudom,hogy került oda. A  hegytetõrõl nagyon szép kilátás nyílt az eddig megtett útra, lefele már elég fáradt voltam kicsit megrostált ez a szakasz . Végre leértem ,és Pusztafalun ettem pár falatot a ponton,és elindultam felfele a piroson megint kerestem 2 masszívabb botot,ezzel haladtam felfele. Mikor felértem a piros 3 szögre már nem volt tovább ,csak a zöld határ ismét amit egyszerûen nem akartam elhinni,hogy 24 óra alatt3x is itt vagyok

 . Teljesen összezavarodtam ,az itiner is írja,hogy balra forduljak szalagok is vannak,,,fordulok is,megyek is ,de nem hiszem el,én olyanokat de olyanokat mondtam,mikor megint a csalánba keztem el menni, megint elolvasom ezt írja,de mi van ha ez annak a szalagja amikor jöttünk vagy fél nappal ezelõtt,mert hogy erre jöttünk . Kiborulok telefonálok Gézának ,de nincs térerõ.kiabálok hahó hahó erre van a vaskapu ?  semmi ..megin megyek pár dombot ,kiabálok hahó hahhóóóó vaskapuhoz erre kell menni ? semmi . leülök a gazba  én ugyan innen semerre nem megyek addig ülök míg nem jön  valaki erre.

Közbe kiabálok is,és mintha jönne hang valamerrõl,de gondoltam,hogy lehet a faluból kiabálnak . Aztán magam mellett meglátom a határkõn a 26 /3 as számot .lapozom az itinert XVII .26  . A kis határkövek sûrûn vannak a nagyok ritkábban ,hátha pont erre lesz, kénytelen vagyok kockáztatni,és elindulok tovább.

közbe tovább  kiabálok . egy lejtmenet után meglátom,hogy felfelé mintha lenne valami mozgás ,és igen ott volt a vaskapu pont ,a két pontõr lány hallotta hogy kiabálok,õk is kiabáltak. Miután jól kiordítottam magam,és lenyugodtam a p.csába ,elindultam lefele .

 kiértem a kékre azt gondoltam,hogy a füzéri vár pikk pakk eljön,de nem ..valami hosszú szintúton mentem mentem ,az esõ elkezdtett esni ,közben kirándulókat kerülgettem ,tõlük kérdeztem,hogy messze van még a füzéri vár ?erre õk.... hát nem tudtjuk,de már mi is nagyon várjuk  . ja gondolom,  bíztos innen  az Alsó csatarétrõl jönnek  ,én meg má' egy napja vagyok egy  óriás centrifugába -



Mire a vár aljába értem ,elállt az esõ ,pont annyira lett vizes a kõ,hogy kihívás legyen felmászni . Az izra tó elõtti alkalmi túratársamat itt értem be,pedig mennyit kavartam,meg ücsörögtem,fájt nagyon a lába szegénynek . Mondta nem egyszerû felmenni .. A pont bent volt a várban  ,már nagyon mentem volna lefele ,érjek le világosba,pedig  még csak délután 5 lehetett  és 500 m volt  a céig :D   Talán még meglehet sötétedés elõtt ha belehúzok  :D

lecsoszogtam a fõútra ahol legnagyobb meglepetésemre Béla vagyis Wojtek várt engem,akkorát ugrott ,én nem ugrottam,mer nem volt erõm .csak örömömbe könnybe lábadt a szemem .  Ilyenkor már minden felejtve ,megérte a 23 óra 23 perc ,azért jöttem mert kiváncsi voltam,hogy mi van odaát  :)  

 3 év kihagyás után, ismét nagyon jól éreztem magam a  zempléni  kalandparkba péntek estétõl , szombat délután  kifulladásig :D 

 

 
 
túra éve: 2013
Brassói BarangolásokTúra éve: 20132013.08.23 18:58:45

Brassói Barangolások 

Ami nem jöhetett volna létre,ha a férjem nem lep meg a vonat jeggyel ,mert igazából ezt kaptam az évfordulónkra,,nekem nem kell a virágcsokor, arany lánc ,vagy a szép ruha,nekem ez a jegy jelentette a legnagyobb örömöt   -Köszönöm !



A  Királykõ







Szombat éjjel érkezem Brassóba 12 óra vonatozás után ,Vinatti már  vár az állomáson,és  hamar a  közeli campingbe visz ahol a szállásunk van. A szokásos kis faházban vagyok Szilvivel ,hamar köszöntjük egymást,reggel 6 kor túra sok alvás nem lesz. Szilvivel minden nap egy órával hamarabb kelünk,hogy legyen idõ reggelizni összekésziteni a cuccot.

 Zernyestig  autókkal megyünk át , elhagyva az aszfalt utat egy dózer úton megyünk az erdõ lábához. Friss a reggel gyorsan megtöltjük kulacsainkat hideg forrás vízzel ,Vinatti kiosztja az itinereket , 40 extra ,40,30 20 kilométeresek a távok  én a 40et választom,bár szöveges itiner nem jutott ,mert elromlott a nyomtató vagy valami ilyesmi,így csak pár embernek volt szövegese .. Még bele sem néztem az itinerbe,de már indulunk is ,gyorsan tapadok az elõttem levõkre ,amíg lehet megyek utánuk . Rudiék mentek elõl tincával,maj Bálint Vera Feri ,Sára,és Gábor ,Szilvi ,és  Anna. én zártam a sort. Meredek erdei úton kapaszkodtunk felfelé ,amolyan mátrai meredekségû ,na de aztán amit kaptunk az nem sokáig volt mátrai . Fõleg mikor a szép Zanoaga rét után kitárul a táj , és meglátom amire vártam ,




A réten felvágva az erdõ széléig még csak csak ,kényelmes,na de utána kemény emelkedõ jön fel a Kis királykõre . Szilvi még integet nekem egy utolsót mikor kiabálok neki, Tudom,hogy nem érem utól ,úgy vagyok vele ,majd jönnek a többiek mögöttem van még bõven túrázó talán 15 en is  mögöttem ,és majd csatakozom egy lassúbb csapathoz .  De persze azért megyek ahogy tudok felfelé még Anna rózsaszín felsõje megvillan elõttem a fenyõk közt,ahogy nézek felfelé. Felérek a Hõsök -keresztjéhez ,nem is idõzök semmit,se fénykép semmi,csak ne hagyjatok egyedül .

 Apró törpefenyõk közt hullámozva haladok a csipkés Kis-Királykõ gerincén ,



 


majd egy meredek sziklafalon lecsúzdázok a fûcsomóig.Voltak sodronyok is azokat használtam.  Leértem egy csodálatos sziklaszírtre rózsaszines mészkõsziklák közé ,porhanyós kögörgeteges volt az út lefelé alattam egy nagy zöld tisztáson Szilviát láttam meg, és egy kõbõl kirakott nevet olvastam  a zöld fúbe kirakva ,fentrõl Andreának olvastam így mosolyt csalt az egyébként is örömteli arcomra





. A kögörgetegen való lereszkedés a tisztásra ahol Szilvit láttam utoljára beszaladni a fenyõerdõbe ,pici idõt elvett,így mire leértem már tényleg sehol senkit nem láttam . Elõvettem az itinert , Hasadék nyereg.Torony csúcs .na ez vajon hol lehet ? a térképen románul voltak a nevek, így azt sem tudtam mit nézzek ,hol vagyok a térképen . Láttam egy piros kört magam elõtt ,elõször is  ebbõl induljak ki .keresem a térképen hol van piros kör,megörülök mikor megtalálom , ekkor még nem tudom ,hogy én pont forditva nézem a térképet ,vagyis a gerinc tulsó végét nézem  ,de mivel az egész gerincen  piros kör megy ,így tök mindegy ,,,legalábbis egyenlõre :)

 Elteszem a térképet ,haladok felfelé,egy ösvény elvisz rossz irányba,lehet egy pár embert bevitt a fák közé ahol véget ért az út ,vissza mentem hamar. Leértem egy kõgörgeteges részre ,vakító fehér sziklafal elõttem ,rajta a piros nyil és kör . Befordultam a sziklatömb oldalába ,és megláttam a hasadékot . Megint elõvettem az itinert,hogy nem történt -e tévedés ?  :) de a piros körön kell maradni ,még a nyilak is mutaják  ha nem hiszed .





 Nem ilyedek meg a sodronytól megfogom és fellépek ,persze nagyokat nyögök közbe.,mert van ahol még el is van szakadva .néha elmondom ugyan ,hogy mitkeresk itt ,de a szépség hamar visszaránt a valóságba ,jó ez nekem ezért jöttem nem ? DE . Elhaladok a Tûtorony mellett megállok vissza nézek.


Tényleg egy  hatalmas hasadékban megyek felfelé ,



Ezeket a havasi fûcsomokat is jól megedzette az idõ,mert nagyokat kapaszkodok beléjük ,és meg sem mozdulnak. Néha egy egy  havasi harangvirág,vagy havasi szegfû néz szó szerint a szemembe annyira közel vagyok a földhöz .

Sokszor meg meg állok pihenni,vissza nézek ,hogy hol vannak a többiek,már a kis Királykõrõl  lejöttem,és fent vagyok a Torony csúcson  látnom kéne õket,de sehol senki. ekkor eszembe jut,hogy a  mögöttem levõk biztos a rövidebb távon vannak (erre jött a többi táv is) nagyon megijedek ,hogy akkor  én biztos,az extra távon vagyok . Minden esetre  innen nincs már út csak elõre,az meg ugye a gerinc a piros kör .

A Hasadék nyeregbe eligazító tábla ,mutat több irányba is,például lefelé .  Egy szimpatikus kis ösvény vezet  is ,még meg is örülök,hogy a nehezén túl vagyok,magas fûben haladok ,majd szemközt velem egy nagy kék csíkot látok . . Megtorpanok tudom hogy vinatti azt mondta,hogy  a gerincen kell menni ,mit keresek a bokrok közt ? vissza megyek ,nézek forgolódok,de  hol vannak a többiek ?

Meglátom a piros kört a sziklán ,megyek ,haladok, mászok,a sziklák közti bokrokon törpefenyõkön át .



Innen már igen szépen ellátni a végtelennek tûnõ gerincen ,el is döntöm,hogy hamarosan lemegyek innen ,Vinatti azt is mondta,ha valaki nem bírja , lesznek  menekülõ utak lefele :)

 Egyenlõre csak azt nem értem,hogy az elõttem lévõ erõs csapatot miért nem látom hiszen nagyon messzire ellátok ,késõbb rájövök, több óra múlva ,,,hogy egy  betét körre lementek a gerincrõl,hogy egy másik hasadékba vissza jöjjenek . én csak véletlen nem  mentem le,mert ragaszkodtam a piros körhöz ..húú de mázli ,,egyszer már nekem is lehet szerencsém .

A végtelen gerinc nem fogy ,minden lemenet,és felmenet után még ott tornyosul ugyan annyi ,vagy még több . Jobbra tõlem hatalmas hófehér sziklaszirtek .



Volt ahol cipõnyi szélességû átjárás volt a gerincen .

 Valahol 2 csúccsal messzebb láttam embereket többen voltak ,és integettem is nekik kitárt karokkal,biztos voltam benne,hogy a mieink mennek,de meg is lepõdtem,mert nagyon sokkal voltak elõttem ,késõbb kiderült,hogy nem õk voltak. Leültem egy sziklacsúcsra,alattam széles  hasadék völgy ,kétoldalt magasodó sziklaszirt, a madarak könnyedén  repdestek szikláról sziklára némelyik igen közel húzott el a fejem felett ,és élveztem,hogy itt lehetek . Hiányoztak a többiek , hiába néztem vissza a magam mögöm hagyott rengeteg csúcsra senkit nem láttam. jött egy nagyon meredek sodronyos lemenetel ,majd szemközt újra fel,fiatal csoport ment elõttem,elengedtek ,néha fél kézzel másztam  mert filmeztem is közben .

 A fiatalokat magam mögött hagyva ,mindíg meg meg álltam és vissza néztem ,a térképet már régen nem vettem elõ,gondoltam egyszer csak vége lesz,nem mehetek  végig az egész Kárpátokon .  még a közepén sem jártam a gerincnek,mikor a Lehmann menedékhez értem.A bival rossz idõ esetén életet ment,8-10 fõ számára,de akár többen is elférnek benne ,bár nem kényelmesen .



,innen tökéletes rálátás volt a gerincre megannyi fûrészfogszerû leszakadás ,messze a háromszög alakú tetõ talán a Nagy -orgona fal lehet .


 



Ezeken mind fel kell mászni,lánc kevés helyen van, eddig elég jól vettem az akadályokat,míg egysze beszorult a cipõm ,és elõre estem ,éppen egy olyan részen ahol vüves volt ,a déli lejtõ felé , a csuklóm fájt a legjobban ,meg a térdem ,nem is keltem fel,hanyatt feküdtem és vártam,hogy csillapodjon a fájdalom . Éreztem,hogy nincs baj ,csak lila foltjaim lesznek még a kezemet is kitártam ,még így is jó volt itt lenni .



A menedékkunyhót elhagyva  egy jelzésekkel, menetidõkkel ellátott oszlophoz értem ,. Itt van egy letérési lehetõség ,de nem merek arra menni ,inkább  a gerincen megyek magam mögött hagyom  a táblákat. Eleinte egy majdnem vízszintes gyalogösvény  volt elõttem ,de utána megláttam a  kiemelkedõ Nagy-Cimbalom-csúcsát   2177m  . Ahoz,hogy oda felmejek,elõbb egy nyeregbe le kellett mászni , aztán a piros kör  felvitt a Nagy-Cimbalom csúcsára. 



 


itt esett ki a hátizsákomból az üres vizes flakon,és szánkázott vissza pár métert,azt hittem teljesen legurul ,de megállt szerencsére . A  Cimbalmon átmászva a Calinet-nyereghez értem  2096 m jobbra lent  a  Calinet-szakadékvölgy  tátongott .  Néha jöttek szembe emberek ,de mögöttem senki nem volt még mindíg . Tudtam,hogy majd lesz egy ell pont ha oda fogok érni még ma,akkor majd ott lesz valami velem.  Ha más nem egy bivakban meghúzom magam, úgy voltam vele,hogy annyira lassan mehetek ,hogy a többiek,már kitudja merre lehetnek . Lassan 7 órája senkit nem láttam  . Követem a piros kört továbbra is ,ami  a Középsõ-Cimbalomhoz  vezet egyszerûen nem fogy a csúcs mindíg újjabb és újjabb bukik elõ ,közben befelhõsödik ,a távolban olyan mintha az egyik csúcson,talán épp a Pásztor csúcson vulkánkitöréshez hasonló felhõrobbanást látnék.   Szál felfelé a felhõtömeg a magasba ,közben kétoldalt kék az ég .



 


A kitett  gerincszakaszon  ,  számos le  és felmászással, a jobb és baloldalamon meredek ,már már függõleges leszakadás vannak  .Nem gyõztem csodálni annyira szép volt,persze az árát megkéri bõven . Hamarosan elérem  a Hidak szakadékvölgyének nyergét 2124 m innen egy  hosszú  mászó  részen húzom fel magam  Kis-Cimbalom-csúcsára





Ezután egy törpefenyõvel  benõtt kis nyereghez érek ,és felnézve  meglátom a  Boglyák elnevezésû  sziklás csúcsot . Ha eddig még nem lett volna elég csúcs akkor itt megkapom a könyv szerint ,és szerintem is ,mert a Királykõ  9 egymás után következõ csúcsának  magassága ,nem esik 2200 méter alá. Az egyetlen hang amit órák óta hallok az a saját nyögésem  :)  Ezután egy újjabb  gerincszakaszhoz értem ismét egy meredély állt elõttem  a Völgykatlan-csúcs .





 Mikor már sok sok  órája mentem egyszer csak  magyar hang csapta meg a fülemet a hátam mögött .,Hátra néztem  Rudi és tinca voltak azok,épp akkor értem volna a Grind bivakhoz a Pásztor csúcs nyeregbe . 





Jajj nagyon megörültem nekik,rögtön ki is derült,hogy a betét kör még Királykõ elején volt nekik,de hát nem volt egy könnyû történet  mint halottam .Ekkor tudtam meg,hogy még mögöttem vannak Szilviék is,bár sokkal Rudiék mögött,de eldöntöttem ,hogy bevárom Szilviéket,remélhetõleg lassultak annyit a betét körtõl, hogy velük tudjak menni :)




 Elég volt az egyedül létbõl, kövekkel és madarakkal már nem akartam társalogni  .A betét kör + 2 órás volt . így  ott ültünk a nyeregben Rudiék mondták,hogy itt lesz majd a frissitõ pont ,de Vinatti még nem volt sehol ,közben talán lentrõl  ahogy jött felfelé a völgyben megláthatott minket a nyeregbe ,mert telfonált,hogy jön felfelé hozza a frissitést,kb fél óra,De annyira nehéz volt a nagy zsákja,+ még a két kezében 5-5 liter víz,és  fentrõl lenézni,,ahogy cipeli a hatalmas terhet  .  Annyira apró az ember, és hatalmas a hegy,hogy nem is látszik a képen pedig ott jön az úton .



Addig pihentünk,volt egy férfi a bivaknál ült,kérdezte,hogy mikor indultunk,honnan,és meddig megyünk , Elmondtuk neki ,hát nézett nagyokat ,és azt is mondta,hogy sötét lesz mire beérünk . De nem úgy lett,bár mikor ránéztem az itinerre,és megláttam,hogy még csak 16,8km nél vagyok és már vagy 8 órája jövök :)   


Atti még mindíg nem ért fel .így  Rudiék le mentek  segíteni  közben ide oda mászkáltam megnéztem például a Daubel úti feljövetelt ,fentrõl lenézve a  láncos kõfolyosó felsõ szakasza ez .



még lentebb a Daubel üregek lennének láthatók,de vinatti nem tette bele,mert eddigre már szinte végig másztuk a teljes gerinc nehezét.  hagyjunk  még lehetõséget jövõre is ;)

A nyeregbe bõ másfél órát ültünk,közben még egy túratárs érkezett a betét körrõl ,és úgy másfél óra után beértek Szilviék is ,addig pihentünk ettünk.Jajj nagyon megörültünk egymásnak ,Szilvike mondta,hogy brutál volt a betét kör,mert le kellett menni egy szakadékon,majd egy másik kögörgeteges völgyben vissza mászni a gerincre.  szerintem olyasmi ,mint az elõzõ képen a Daubel út lehet .. és ez még a Királykõ gerinc elején volt,mikor nem tudtam,hogy mi lett a többiekkel akik elõttem voltak ,hát ezért nem láttam,mert lementek, Azt is megtudtam,hogy a mögöttem lévõk ,"menekülõ "úton lementek a gerincrõl illetve bubu,és Edina szintén a 40es távon jönnek,de a kitettség miatt igen lassan .



Atti kipakolt nekünk a bivakház mellett,lekvárokat ,kenyereket margarint zsírt,paradicsomot,15 liter vizet hozott fel . Kevés rendezõ tenné ezt meg ,hogy  ilyen teherrel felmásszon ide a Pásztor csúcshoz 2238m re .


 



Itt is köszönet mindenki nevében,mert a Királykõ gerincén vízvételi lehetõség nincs .Nekem még volt bõven vizem,de 2 kis kulaccsal kértem . 

Atti mondta,hogy innen már szelidül a gerinc ,már nem lesznek olyan meredek részek ,kb 2 óra és kiérünk a Hátsó-nyeregbe .  Rudiék indultak is, mentem én is utánuk ,percek alatt ennyi lett a távolság köztünk ,még szerencse,hogy szelidül a gerinc mi ?   :P



 


Hamarosan  utól ért Vera ,Bálint,és Feri hármasa ,leértünk a "nyári ösvényre " ez egy sûrû fenyõk közti rész,mert a sziklagerinc itt nagyon kitett,keskeny ,vékony sziklaszirt ,így egy darabon lementünk a fenyõk közé,


 



 


majd egy lapos függõleges kõtáblán leereszkedtünk az ösvényre . Senkinek nem volt egyszerû lemászni , Vera lába nem akart földet érni, Bálint szembe a sziklának  eresztette le magát,én ülõpozba szabálytalanul,ahogy eddig is fenéken eresztettem le magam ,aztán úgy beszorult a cipõm,hogy le kellett  vennem,mert nem tudtam kihúzni a lábam a hasadékból.Feri is ezzel a módszerrel jött le . Kicsit még kanyarogtunk a fenyõk mangrove szerû gyökerei közt,majd felmásztunk újra a gerincre. Bár már közeledtünk a végéhez de olyan,mintha a Királykõ még utoljára mutatni akarna valamit,



 


Függõleges hatalmas bordázott sziklafalak  futnak le az erdõhatárig.  én a geincen állok és jobbra tõlem  a mélyben az Elzárt-tisztás látszik ,és a Lándzsa szakadékvölgy .






Közben hátulról hallom Szilviék hangját    A Nagy -kõfolyásnak csak egy kisebb nyelve látszik lent a mélyben  ,de legalább megpillanthatom , hamarosan egy újabb 2000es csúcshoz érünk a Pietrei -csúcshoz , innen lemászva már tényleg nem olyan sok van hátra a gerincbõl ,és hamarosan fel is érünk a Hátsó -nyereghez a Nagy-Királykõ utolsó csúcsához.


 



 


Kicsit gyönyörködünk a tájban, majd a Fundurbivak felé elhagyjuk a Királykõ gerincét . fenyõerdõbe érünk ahol a bivak áll,itt megpihenünk ,Ferinek kb 2 korty vize van azt próbálja beosztani ,pedig még van majdnem  20 kili :)





 A kék háromszöget  követve eleinte erdõben haladunk,néha keresztezünk egy egykõfolyásos szakadékvölgyet ami a Királykõrõl fut le . kissé szintben megyünk nagyon szép erdei ösvényen,majd egy szép tisztásra kiérünk talán ez lehet  a Hátsó-tisztás felsõ részére,



 


majd ismét erdõben folytatjuk utunkat ,valahogy mindenki nekiiramodik,mintha jól esne haladni ,meg persze jó lenne világosba beérni . Szilvi és Anna ezen a részen érnek utól minket ,így a csapat 6 fõre bõvült . Beértünk ismét egy erdei útra ,hamarosan Bálinték lemennek egy forráshoz ,mi maradunk az úton,és bele is botlunk egy másik forrásba egy rét szélén.



Feltöltöttük a vízkészletünket,és haladtunk tovább a hegy aljába, termetes  tehén csorda legelt a réten hasonlóan termetes pásztor kutyák õrizték õket ugattak csaholtak ,de szerencsére nem támadtak, késõbb egy birkanyájba kerültünk bele


 



innen a jelést nem volt mindíg egyszerû követni ,de Bálint mint élen haladó megoldotta mindenki helyett .Volt még egy meredekebb felkapaszkodás ,az erdõben,de utána lefelé menet egy dózer útról ,befordultunk a Zernyesti szorosba vezetõ ösvényre . Már csak ezért is érdemes volt kicsit meghúzni a végét,hogy lássuk világosba a szoros hatalmas sziklafalait. Eleinte oldalazva mentünk egy porhanyos hegyoldalon,majd lereszkedtünk nadrágféken a szurdokba,itt mentünk úgy egy kilómétert ,majd újra kiértünk a dózer útra ahol teljes szélességében láttuk a szorost.Bár szürkülni kezdett ,és a fények sem voltak tökéletesek,de azért nem bírtam ki,hogy ne legyen emlék errõl a nem mindennapi helyrõl . 



 


A végén talán a paparikás krumpli szaga,vagy a célé ,de már majdnem kocogva tettük meg az utolsó pár száz métert.


Éva !   Atti felesége ,a patakparton várt vacsorával,paprikás krumplival ,és teával. A finom illat,még az apróbb vadakat is oda csalogatta. Mire megvacsoráztunk madnem be is sötétedett. , Fáradtan,de telis teli élményekkel ültünk be az autóba,és mentünk vissza a szállásra, fürdés után még pakolásztunk Szilvivel ,hogy másnap hajnalba újra útra keljünk ,a látványokban szintén gazdag Bucsecsre  .



De persze a Kiálykõ az a Királynõ marad ,amit nem tudunk elégszer megköszönni Vinattinak .


 


A Bucsecs,és a Nagy-kõ havast túrát már nem írom le újra ,az lentebb olvasható ,.

 
 
RetyezátTúra éve: 20132013.08.05 20:13:32

Retyezát



Erdély varázslatos gyöngyszemére még 2012 ben kaptam fel a fejem a vonat ablakon kitekintve. Akkor épp a Brassói havasok túrára utaztam  .


Hatalmas csipkés hegycsúcsai még a  vonat ablakból is kirajzolódtak. Áron mondta ,hogy nagyon nagyon ismeri a Retyezátot ,mondta,hogy itt van a legtöbb tengerszem ,közel 100.  Beszélgettünk mesélt,én meg mondtam neki,hogy Áronka  rendezzed  meg a túrát , egy jelentkezõje már most van :) Áron pedig megrendezte,és most itt ülök a buszon 21 lelkes túrázóval ,szerda este és utazok a varázslatba . 



éjfél elõtt aztán jött egy telefon a másik fõrrendezõnek Vig Lacinak, velünk utazott egy buszon .hogy Áront leszállították a vonatról,mert lejárt a személyi igazolványa áprilisban . Lacinak egyedül kell rendezni . Áron vissza utazott peste,és megkezdte a vesszõfutást az idõvel ,az új  ideiglenes személyivel ,alig 4 perce maradt,hogy elérje a következõ  vonatot .De elérte és éjjel 11 re felért a Pietrele házba . Jól fel is vert mindenkit ugye Rita ? :)



A buszos csapat csütörtök reggel  ért a carnic házhoz, kipakoltunk mindent innen kell felgyalogolni a Pietrele házhoz 5,5 km ahol a szállásunk lesz . A buszvezetõ maradt lent a carnicba ,itt fog várni ránk 3,5  napot .







Mindenki nehéz zsákkal jött, felpakoltam én is 15 kg volt a zsák,de a túra elátmányát is fel kellett vinni amit a 3 napban kapunk majd .így plusz kilokkal gyarapodott a zsákom annyira,hogy nem is tudtam felálni magamtól minimum 20kg lett  . Rettenetes volt az 5,5 kili,talán 3 órába is beletelt mire felértem ,inogtam a súly alatt .Szerencsére István megvárt ,és néha rám igazította a terhemet. Mire felértem lezsibbadt a karom a válam a nyakam ,soha nem volt még ilyen zsák rajtam. Elfoglaltuk a kis házat ,hatalmas fenyõk lapulevelek közt mentünk oda egy  ösvényen,a ház végében patak folyt ebben fürödtünk minden nap .



Rita , Tünde,és  Sára volt a szobatársam . Miután kipakoltunk már mentünk is túrázni ,mert volt egy olyan,hogy nulladik napi túra .Megkatuk az itinert,és indultunk ,hogy még sötét elõtt vissza érjünk. Csodálatos szép vizesésekkel teli erdõben  mentünk felfelé .olyan puha volt a moha,hogy kb 5cm süppedtem . kiértünk egy erdõ szélre ,és jobbra felvágott az út egészen a ciurilla nyeregig,ahonnan fantasztikus kilátás nyilt a környezõ hegyekre . Már most elvarázsolt minket,pedig még alig láttunk valamit .A gericen mentünk egy darabon ,közben áfonyát eszegettem,így le le maradtam a többiektõl .


De mivel õk sem siettek fényképezkedtek stb így beértem õket. A nagy lejtmenet után vissza értünk a Pietrele házhoz , lefürödtünk a házunk mellett lévõ patakban,hatalmas lapulevelekkel takart páfrányos fenyõerdõs sziklák által védett részen.  Bele gugoltunk a jéghideg vízbe közben zubogott a kis vizesés felettünk . Térerõ nem volt, víz nem volt,villany nem volt,és wc sem volt a szobákba . Ami viszont volt az a szúnyog,még 2500 m en is volt lepke :) Fürdés után mentünk szalonnát sütni,és  még sötétedés elõtt hamar ágyba bújtunk .így aludtam  térdzokni ,mackónadrág  , póló ,polárfelsõ ,hálózsák ,takaró . itthon meg  közel  40 fok



1 .nap



Reggel 7 kor keltünk 8 kor rajtoltunk több táv közül lehetett választani .Rudi táv, hosszútáv ,közép táv ,maminka táv . A 0 napot kipihentem azt hittem fájni fog a vállam,de semmi nem volt ,így a Rudi távra neveztem ,elsõ nap még belefér a keménykedés . Végül is 30 kilire 2700méter jut,a táv nem olyan sok .gondoltam ugye én, végül még a 12 órás szintidõbõl is kicsúsztunk ,köszönhetõ ugye Áronnak,aki úgy de úgy megrudizta a távot,hogy olyan szakaszt is kaptunk ahol még õ maga sem járt :) Így történt aztán,hogy miután elindultunk reggel 8 kor tömegrajttal,és kiemelkedtünk a csodaszép Pietrele völgybõl ,nyílt részre értünk ki,folymatosan felfelé mentünk ,patakokat vízeséseket kereszteztünk ,majd sziklás köves részt követve felértünk a Bukura nyeregbe 2206m  Itt mindenki leült pihent ,ettünk ittunk,elõttünk a Bukura tengerszem ,megannyi szines sátorral . messzirõl azt hittem napernyõk :)





Indultunk is hamar tovább  lefele mentünk egészen a Bukura tó partjáig 2041m itt töltöttünk vizet a forrásból,de a tóból is lehetett volna inni .  Elindultam felfelé óriás kõtáblák ,csordogáló forrás ,néhol ingoványos átázott fû. Aztán elénk tárult a nagy emelkedõ sötét könnyû  felhõk ,szálltak fel ,suhantak át rajtunk mint egy gyorsvonat,kitisztult az ég,majd újra jött a felhõtömb,és betakart mindent .így ment ez végig míg felértünk a Peleaga -csúcsra 2509m . Hiába volt a  Retyezát legmagasabb pontja ,a  szép szürkületben egy nagy nulla kilátás járt,hiába lihegtem ennyit ,és használtam el több ezek köbméter levegõt ,a köveken túl nem lehetett látni,csak néha egy egy foszlányon kinézhettünk a kék égre .



Vinattiék éppen ebédre  értek fel,így meg is terítettek maguknak egy kockás abroszon a csúcskõnél. bubuhoz csatlakoztam hamar ,fogalmam nem volt merre is induljak,így rá hagyatkozva mentem utána . Lementünk nulla pontér a Peleaga agyaraihoz, itt megnézhettük a szép hónyelvet is,meg a fekete csipkés szikla agyarakat .majd újra vissza a csúcsra . A szürkület maradt még mindig nem sikerült kilátni,vagyis lelátni a mélybe .Inkább elindultunk lefele a Pelegi nyereg felé .  Poros köves szerpentinen mentünk lefele ,míg leértünk a  füves nyeregbe  Elõttünk ment Moiwa ,Sára,és bajnai sporttárs .A pásztor kutyák egyszerre ugrottak rájuk szerencsére a 2 pásztor is ugrott,így nem lett harapás,de elég ilyesztõ volt látni messzirõl. Be is értük a csapatot,és együtt lépkedtünk menetoszlopba felfelé a köveken talán itt volt elõször köves a szakasz, az egész hegyoldal egy nagy hatalmas kõfolyás volt ,érdes kövekkel, helyenként mozogtak is ha úgy léptem rá. Szerencsére a felhõk jöttek mentek felettünk,így nem égtünk szénné már az elsõ napon ,elég volt a másodikon . ,kellemes 20 fok lehetett,de talán volt kevesebb is helyenként,mert fel vettem a széldzsekit is . A Pápusa csúcsra felértünk 2508m vagyunk ,alig 80 cm a különbség a két hegy között .   Innen néha átlátunk a Peleagara ha épp elmegy egy felhõpamacs.Látjuk,hogy emberek vannak fent ,a többiek  a hosszú távosok,vagy  a középtávosok ,most érnek oda .    Innen nekünk egy széééép nagy ajándék szakasz jár,ez a Rudi táv kitérõje át a Custura csúcsra. mivel magasabban vagyunk mint a Custura,így egész jól eláttunk a messzi csúcsra .Elsõre nem is akartam elhinni ,hogy odaáig megyünk hiszen csak 3 km re van innen ,de rettentõ messzinek tûnik . Valami alakzat is van a csúcson talán emberek lehetnek fent.  Eszünk majd elindulunk a végtelen lejtõn. néhol nadrágféken a kéz kell mint egy falat kenyér legalábbis nekem,mászunk lefele nagyon durván, elérünk egy porcsúszdához, két sziklatömb között , bezzeg most ki tud sütni a nap .jajjj de én már a felfelével foglakozom ,pedig még le sem értünk .hogy itt hogy fogunk vissza jönni ? Olykor olykor még Áron nevét is belekiálltom a messziségbe .

A custura nyeregbe érve 2205m  csodaszép gerincút fogad keskeny már már szakadékos letörés mentén halad az út.





kiemelkedünk  a sziklákról újra mászás jön.a gerinc úton is komoly emelkedõk ,mászások vannak . ismét lepihenünk elfogyott az energyi ,eszünk pár falatot . Az ösvényt nem lehet mindíg követni kövekre van festve a jel, kötáblák közt lépkedünk ,van,hogy az irány is rossz. Mikor már megörültünk,hogy felértünk akkor a tömb mögött megláttuk a meglátni valót .  Ott vannak az emberek is fent ,mostmár közelrõl is látjuk,és kõvé is dermedtek mire felértek . Két embernagyságú vagy talán még nagyobb kõbaba õrizte a hegycsúcsot.   Custura  2457m itt vagyunk itt állunk, szép a kilátás is .eszünk ,iszunk,és bambán nézünk vissza a Pápusára ahonnan jöttünk,mert most oda kell vissza mászni. Elindulunk hamar mert szalad nagyon az idõ ,engem folyton a kilométer érdekel,hogy mennyinél vagyunk,de persze ez csak engem érdekel :)

Vissza felé  a gerincen olykor még bele bele is szaladok a lejtõbe. Megint a kövek közt botladozunk és megint csak nem találjuk a jelet,mikor vinattiék elhúznak egy felettünk lévõ úton,állítólag ott megy a jel. Õk most mennek a Custurára. Közben bubut elhagytuk útközben vagyis,kicsit eléhezett, a vissza úton. Elértünk a nagy lejtõ aljába,vagyis innen kõ kemény visszamászás jön .egy szuszra nem tudok felmenni,többször meg meg állok,nagy fellépések vannak a kövekre,elérünk a porcsúszdához ,kaparom felfele magam ,de egész jól kimászok a füves részre . Sára elõl nagyon jó tempót megy . Mögöttem Moiwáék jönnek,majd a nem is olyan messzi nyeregbe meglátomm Vinnattiék apró alakját . Integetünk kitárt karokkal egymásnak . Megemlítem Moiwának,hogy ez olyan ,mintha a Csákjakõre másznánk fel .

újra felérünk a Pápusa csúcsra 2508 m . Tépen le magamról a zsákot,meg tudnék enni egy fél disznót,iszonyat szedi az erõt a magashegyi levegõ ,és a dombok :)   Felér bubu is utánunk nem sokkal, eszik õ is hamar,mi elindulunk lassan.

Az itiner megemliti a veszélyes szakaszt  láncos rész jön,de csak egy nyamvadt drótkötél volt amit le kellett ereszkedni egy szikla oldalába. Sára ügyesen lement,én már kicsit rettegve fogtam meg a szúrós drótdarabot . Többszöri fészkelõdés után ,leereszkedtem a kötélen. Na de szegény Moiwa .ugye ott vagy elõször  is a lába, hiába volt hosszú semmit nem ért :) Mondtam dobja le a botját, de inkább elrakta ügyesen.Mi már nem vártuk meg a leereszkedést,mert még nézni is rossz volt messzirõl.


 





Elindultunk Sárával,kiértünk a Tapului tetõre ,szép sima füves fennsik a hegyek közt.itt tanácstalanok voltunk ,mert rossz irányba akartunk lemenni,ugyanis nem akartuk elhinni,hogy nekünk arra kell menni amerre elindultunk,így bevártuk Moiwáékat,illetve Vinattiék is ide értek Ádámmal . Vinatti mondta,hogy menjünk szépen a piroson tovább,Ejj mondom ez nem tréfa .fõleg mikor megláttam a vf Mare csipkés tetejét,de gondoltam ez csak innen lentrõl félelmetes , de rosszul gondoltam .

A Portille Inchise a  Zárt kapuk nem tünt kunsztnak a fényképeken ,na de a valóságba én azt mondtam,hogy ide embereket hogy lehet engedni ..Tul képpen ez egy Via Ferrata út,csak éppen vaslétra ,kapaszkodó kábelek nélküli ,néhol bele kellett mászni a törpe fenyõbe is,hogy az életemet mentsem :)

Lent csodálatos temgerszem  rajta apró szigettel adta az alávalót .


Azt figyeltem,hogy hol vannak kitéve keresztek ,halottakról :)   de semmi nem volt. Vinnatiék eltüntek elõttem,  





Moiwáékat sehol nem látom mögöttem .egyedül  szaribabáskodtam . Vajon miért a Zárt kapuk név ? talán keresztül zár egy völgyet ? de mit foglakozok ezzel ,érjek má ki a nyeregbe . De a kiérés sem hozott vigaszt,mert akkor megláttam a Várful Mare csúcsát,ahová ugyan nem volt kötelezõ felmászni,de benne volt a távban .

 Itt már szélesebb volt a tér,de monnyuk nem sokáig, beszûkült a gerinc ,és bazi nagy sziklákon másztam ,olykor   karszélességû gerincen.A szél fújt az esõ permetezett,én meg bõgtem,meghalok leesek vérzik a lábam 2 helyen ,a cipõm szétvágta a szikla hisztérika a kettesen -

 Vinattiék jöttek visszafelé éppen ,


Mikor meglátott azt mondta...  yoyoka tisztellek becsüllek amiért kimászol ide , ere mégjobban elkezdtem bõgni :) Megvárjunk a nyeregbe ? igeeeen válaszoltam ,majd  folyt taknyom nyálam a sziklára .másztam másztam a sziklák nagyobbak voltak mint én, némelyik élére állítva tornyosult elõttem,

Atti mondta csak a gerincet kövessem,mer mondtam egy szaros jel sincs erre.  De nincs is,ez nem túrista út .  Meg lett a Varful Mare csúcs 2463m  gyorsan nyomtam egy képet ,hogy itt voltam ,és fordultam vissza ,közben féluton találkoztam a Moiwa bubu bajnai hármassal .Kiértem a nyeregbe  2345m  Vinattiék megvártak indultunk is,pedig remegett a lábam, alig tudtam lemenni a piroson ,ejj milyen poros és meredek volt omlott ki a kögörgeteg a lábunk alatt.


Attit húzta a 15 kilós zsák lefele mintha drótkötélen húznák ,ráadásul elhagytuk a jelet,és egy kõgörgeteges sziklateraszon kellett átmenni több száz méteren.útttállltaaam,elegem volt  több mint 11 órája jövünk, és még nem vagyunk 30 nál se :)  Leértünk a Gales tóhoz 1990m  , ittam a tó tükör tiszta vizébõl .





lemostam a port a karomról aztán indultunk mert a szintidõ szorongatott,de persze úgyse érünk be . Leértünk a törpe fenyõk közé vastag puha tûleveles erdõbe ,lapu és páfrányok közt ,patakok vízesések közé. Még felkerestünk egy fizesést a fenyõk közti erdõben ,a szúnyogot tizesével ugrottak rám,én menekültem is amilyen gyorsan lehett.


Közben össze szedtünk két túrista nõt,akik még délelõtt leszakadtak a csoportról ,térképük nem volt,de monnyuk fejlámpájuk sem,pedig már közel este 8 felé jártunk . Jöttek utánunk ,de nem bírták a tempót,pedig a nõ kiabált a másiknak,hogy igyekezzen,de nagyon leszakadtak,hogy mi lett velük nem tudni,de az Encián  háztól nagyon messze voltak még . Talán 2 órányira is . Elhagytuk a kör jelzést,majd amire senki ,de én biztosan nem számítottam,hogy kapunk még egy frankó emelkedõt ,a P3 szögön na ezen olyan szinten eléheztem,hogy mondtam Ádámnak ,õ elõttem ment,hogy medve dörmögést hallottam. és ehez ragaszkodtam is,mert a medve jött utánunk,mer sokszor dörmögött. komolyan kerestem a szememmel ,de kár volt,mert csak a hasam korgott de piszkosul ,már a lejtõn is  nulla kalóriával mentem .Aztán megláttuk a házikó tetõt,és végre fél kilenc elõtt   12:30al beértünk a célba . Ettünk egy csorba levest,és puliszkát a menedék házba,ment az élmények élménye  több lány is sírásról számolt be :) Beértek moiwáék is,õsszesen 7en indultunk a Rudi Istvánról elnevezett Rudi távon .

fürdés a patakba uzsgyi az ágyba .reggel  újra feladat .




2.nap

Friss reggelre és szikrázó napsütésre ébredtünk , hamar neveztünk  Vig Lacinál ,megkaptuk a szokásos kenyér, sajt, gyümölcs,csoki  szelet ,csomagot és elindultunk a Pietrele völgyben felfele .Az encián háznál teát kaptunk ,csakúgy mint az elõzõ napon . A völgy ugyan az volt mint az elõzõ nap ,csak a Bukura tó után ,nem balra ,hanem jobbra indultunk el ,egy szintén csodálatos,talán még több tengerszemet tartogató nyereg felé.





Minél magasabbra mentünk annál több tengerszem volt ,ittunk belõle mert kristály tiszta volt körülöttünk tehenek pihentek a fûben , gombák apróra nyírt füvek virágzó havasi rododendronok,harangvirágok,megannyi szines  pillangók közt ,felértünk egy tisztásra ,hideg vizû tó mellett haladtunk el


.Áronnal sokat jöttem ma,ezen a részen a Bukura nyereg elõtt vált ketté a hosszú,és a Rudi táv,úgy döntöttem ma elég lesz a hosszú táv is , mert ma valahogy folyton éhes voltam,és már a fele kajámat is megettem . Áron várt még Moiwára bubura,Sárára ,Vinattiék is arra mentek,csak én nem mentem ma a Rudi távra,de nem bántam meg,hogy ma nem keménykedtem,mert épp eleget kaptam mára is .  Elkezdtem felmászni szép lassan a nyeregbe,fényképeztem sokat ,közben Áron is elindult felfelé,néhol meg meg álltam gyönyörködni. utól is ért, majd kimásztunk a Bukura csúcsra 2433m persze nem a hivatalos jelzésen hanem torony iránt a köveken fel . Csodálatos talán a legszebb kiltás innen volt,vakító kék ég, csillogó vibráló kék tavak amerre a szem ellát.  Szemben velünk a Judele nyereg ahová a Rudi táv ment,láttunk is apró pontokat a kék hegypiramis között .



A lefelé út igen meredeken indult vissza a Bukuráról , de fentebb megláttam egy régi kopott piros jelzést ami a gerincen visz. kérdeztem Áront,és arra nem lehetne menni ?   Áron mondta,ha akarom mehetünk ott, úgy látszik a tegnapi Zárt kapukat kialudtam :) Végül is nem volt annyira vészes,csak 1-2 helyen volt komolyabb szintvesztés :)

Leértünk egy "szintútra" szépen kanyarogtunk a köveken,majd jött egy veszélyes szakasz ,a felirat fel is hívta rá a figyelmet .





Igy nyáron nem volt olyan vészes,de télen könnyen le lehet csúszni .Áron a kanyargó kövek közt hamar eltünt elõlem ,én fényképeztem mert csodálatos volt a kilátás mindkét oldalra . Aztán a Retyezát nyeregbe értem Zöldfülû volt a pontõr,csak úgy mint tegnap a Peleagan . Áron hozott a közösbe sós mogyorót,és mazsolát. elõvettem amit reggel kaptunk napi ellátásnak, barackot,csokit kenyeret sajtot,szinte mindent megettem , még a privát kolbászból volt egy darabka . Pihentünk kicsit majd nekiestünk a Retyezátnak ,nem is tudom,hány óra lehetett már,de nagyon erõsen tûzött a nap,szinte forróság volt a kövek közt. Bazi nagyok voltak a  kövek  ,csak úgy mint a kék háromszög ami fel volt festve rá .Legalább már messzirõl lehett látni,hogy milyen irányba induljak tovább .









Aztán mint minden csúcs ,ez is elfogyott,és felértem a Retyezátra 2482m . Hiába a  Retyezát hegység  névadó csúcsa,csak a 3.a sorban . Látszott,hogy népszerû csúcs,mert nagyon sok ember volt fent,alig fértem hozzá egy csúcsfotóhoz . Közben ráláttunk a lentebb lávõ Lolaia gerincre ,szerencsére fentrõl nem látszott,hogy milyen köves végig .  Csak hallomásból tudtam,hogy nem sima gerinc út . A  Retyezátról egy  poros kõgörgeteges nyiladékon mentünk  le. 





Akik  viszont felfelé jöttek, hát nem vót õszinte a mosolyuk :) Elég jól lemásztam ,mert oldalt a sziklák mellett tudtunk eljönni,Edina is elõttem ment oldalazva . Leérve a Retyezátról a Lolaia gerincen mentünk több kilométert ,persze a gerincen azért 2 hegy is volt,a Lolaia Sud  2270m ,és Lolaia Nord 2180m . Annyira köves ez a gerinc végig,hogy a Tátra elbújhat mellette . ott legalább fekszenek a kövek ,nem úgy mint itt, Egy ilyen négykézlábas mászásnál ,találtam az egyik sziklán egy arany karkötöt,de itthon kiderült,hogy inkább ezüst.

úgy látszik mások is járnak tenyéren :)



Áront végig láttam magam elõtt menni,mivel gerinc út volt,néha a törpe fenyõk közt láttam a fejebúbját , de néha néha bevárt a Lolájla csúcsokon .


Kicsit már nyírmogtam a sok kõ miatt,mittudom én mennyit jöttünk ezen a szakaszon,de óráknak tünt .  A sárga sáv néha be ment a törpe fenyõk közé ,lapozni kellett az ágakat,hogy átjussak rajta .





Végre leértem az áfonyás részre Áron és Edina ott voltak az elágazásban,István is leelõzött ,õ is várt ,aztán együtt indultunk lefele már a fenyõerdõbe a páfrányos,mohás vizeséses Stanisoara völgyben .  Késõ délutánra járt már az idõ,jó volt így célba érni,hogy még bõven világos volt,nem bántam meg a hosszú távot,mert a Rudisok majdnem sötétbe értek,kivéve moiwát,õ még napsütésbe beért. Nagyon jót jött a mai napon . Elmentünk fürdeni ki ki a maga titkos patakjába ,utána jól beöltöztünk mert sok volt a szúnyog, Vacsiztunk valami meleget , utána  sütöttünk még szalonnát is ,mer nagyon sokat vettünk ,és nem akartuk vissza cipelni .de el kellett oltani,mert komoly büntit kaptunk volna ,,Még szerencse,hogy az elsõ napon tudtunk sütni. Még sötétedés elõtt lefeküdtünk ,sajnos már csak a holnapi nap van a ,Búcsútúra ,,, korán kelünk 7 kor indulunk ,már akik tervezik a túrát,mert nem mindenki akart felmászni a Retyezát nyeregbe még 1x .

Hamar elaludtunk a friss alig pár fokos szobában , reggel Rita ébresztett,hogy keljek,õk nem jönnek a túrára,hanem kényelmesen lesétálnak majd a Carnic menedékházhoz.  A szobatársak közül én és Sára mentünk csak Búcsúzkodni

Mivel elõzõ este már mindent összepakoltam,csak kaptam a ruhámat,és már kint is voltam az erdõbe .



3.nap Búcsútúra



Reggel 7 kor indultunk el mindösszesen öten :) közös megegyezés alapján a Stanisoara völgyben indultunk felfelé persze volt más opció is,pl a Lolaia gerincen vissza jönni, de ezt többen is leszavaztuk ugye Áronka :P  . Viszont ez a völgy maga volt a csoda, egy órával hamarabb is indultunk ,hogy 12 re vissza érjünk,és a nap egészen máshogy vetett árnyékot mint az elõzõ két napban.Az ég vakitó volt tiszta és csoda kék színû. kis patakok,csordogáló csobogók kanyargó kis víz erek.vadlovak, havasi rododendronok ,gombák és páfrányok csoda szép völgy volt igaz kényelmes meseút. A Stanisoara   tengerszem is útba esett . Áron mégis úgy rohant folyton lemaradtunk nem akartuk,hogy hamar vége legyen ,már csak pár órát lehetünk itt élvezzük már ki a pillanatot. A mormoták is éledtek bár látni nem láttuk õkat,én csak az elsõ napon láttam egy szép kövér példányt.  Itt volt az a vicceskedés,mikor bajnainak nem jutott eszébe a mormota neve,és azt mondta ..tudjátok az a  rozmár féle állat :)  Ezen sokáig  jókat nevettünk


A Retyezát nyeregig felmásztunk ,na ott leültünk szépen sorba ,elõvettük a kis elmozsiát,és Áron mesélt,magyarázott mindent,





Mondtuk,is,hogy így kell egy ilyen túrát lezárni,nem rohanva ,hanem meglátni a szépet mindenbe . Bõ fél órát ücsörögtünk fent,majd elindultunk visszafelé. ekkor hangokra lettem figyelmes a törpefenyõk mögött,és elénk tárult a Stanisoara tó,és benne Rehor Misi :) Ekkor valaki bemondta ,hogy Misi a Retyezáti rozmár :) szegény Misi annyit nevettünk rajta,de teljesen jól tûrte,sõtt õ maga is elvicceskedte a történetet.  A parton ott volt még  bubu és Edina,és Gábor ,mi is letelepedtünk melléjük ,és térdig bementünk a jég hideg vízbe.





Ennél szebb napot el sem tdtunk volna képzelni Búcsútúrának,mint ez a picnikezés . Sajnos az idõ szorongatott,így elindultunk szép lassan,de tényleg olyan lassan mentünk élvezve minden percet. Mikor vissza értünk a házhoz,mosakodtunk megkaptuk a búcsútúra dijjazást,egyébként nagyon szépek az oklevelek,és a kitûzõk is ,gyüjtõknek igazi erekje lehet.Sajna a búcsútúra jelvényem elveszett,de legalább az emlék megmaradt .



Mindenki összeszedte a nagy zsákját,és felvettük a több kilónyi terhet a szénné égett vállunkra.Sárával végig jajgattuk az utat lefelé , útba esett a Lolaia vízesés,lemásztunk a zuhataghoz,és térdig bementünk a vízbe ,egy uti mosakodásra ,mert már cska 1km re voltunk a Carnic háztól . ott mindenki ebédelt,és lassan ,de nagyon lassan beszáltunk a buszba,délután 4 körül .

Este 11 re megérkeztünk Budapestre .

Csodálatos 3,5 nap volt mindenkinek csak ajánlani tudom a túrát , a Zárt kapukat a vf Maret külön  yoyoka ajánlásával :) és  ha jövõre is megrendezi Áron,  gyertek nézzétek meg a Retyezátot . Viszont a  személyi igazolványt mindenki ellenõrizze  indulás elõtt :))

 
 
Börzsöny éjszakai tt. - Farkas Zsolt emléktúraTúra éve: 20132013.02.04 21:05:12

 


 Börzsõny Éjszakai TT !


 Szenzációs ajánlat !  2200 forintért buszos kirándulást szerveztek  ,ahol egy igazi Wellness hétvégén  vehettem  részt  a Börzsönyben , szombat estétõl vasárnap reggelig szólt az ajánlat,korlátlan jakuzzi,és pezsgõfürdõ   használattal  :) én ki is használtam a lehetõséget ,11 órán keresztül ..


 


Szombaton megnéztem a NHH i webkamerát,hogy mégis mire lehet számítani  ,akkor éppen esett,és köd volt ..Na mondom megint megismétlõdik a 2011 es BÉF ami akkor futóverseny volt,és úgy hullottak a versenyzõk mint a legyek,,köztük  én is.,így nekem ez az útvonal teljesen ismeretlen volt, de most jól megismertem ,jövõre megyek pontõrnek .


Ilyen kilátásokkal indultam Királyrétre,ahol már várt a különbusz ,hogy átvigyen minket Kemencére . A buszról annyit érdemes tudni,hogy végig fújta ránk a hideg levegõt a sofõr,mert nem a saját buszát vezette,és nem tudta hol a fûtés.végig rongyal törölgette maga elõtt a szélvédõt ,hogy kilásson.Az esõ szinte végig esett ,de mire a rajtba értünk csoda történt . Kemencén mikor kiszálltunk a buszból majdnem melegebb volt kint .


Na én hipp hopp indultam is 19 kor , semmire nem vártam,mer a lábam,és  a vállam jég hideg volt. Úgy 300m aszfalt után na mondom de jó melegszek szépen,mikor befordultam  az erdõbe ,irány felfele  Magosfára ,a meleg láb érzésnek  pá pá  cillagom ,leghamarabb  úgyis csak reggel  6 kor lesz  meleg  :) Mer a nevezési díjban  a kispatakok is benne vannak . A víz díjjat meg az erdészet fizeti  . Ahogy haladtunk felfelé a vízfolyások ritkultak,viszont jött a hó ,és vele a szitálás is ,,hál istennek,legalább nem esõ . Magosfán akkora hó volt,hogy lábszárig ért, a pontõrök  mondták ,hogy a piroson balra,,,én meg elmentem jobbra ,,mer fényeket láttam meg nyomokat .futottam lefele a mély hóban,mikor Juciék Kercsabi,meg  millers,jöttek szembe .  A  Rakottyás –Völgyi kis patakot ,már Magosfán lehetett hallani. Mikor leértem a völgybe ,  mondom hol itt a pont? erre csanya mondja,hogy itt a túloldalon . izéé… pár pillanatig még tétováztam,hogy is lehet occóbban megúszni,de mivel mindenhol térdig ért ,így nem sporoltam semmit . Nagy-Mána bércen végre volt kilátás, semmi köd,viszont szél az fújt rendesen,így a vizes ruhába még jobban fáztam . A Csóvi rettenet volt ezen a P3on, talán ez a legdurvább rész  az egészbe ,mély hóba mentünk felfele kérgesre keményedett nagy jeti nyomokba lépkedtünk . lentebb meg a fagyos patakmederbe . A Csóványos nagy nehezen megadta magát ,egyszer csak felsejlett a kilátó ,innen aztán zúgás lefele ,a csúszos,olykor jégkásás havon. Spartacus háznál  Mamba volt a pontõr ,és  kaptam egy mg ampullát tõle,de én meg mertem inni a fiolából nem úgy mint Béla ,mer fél hogy szilánkot nyel :P


Megittam vagy 4 pohárka teát,meg bevágtam egy nagy pogácsát ami a szolgáltatás volt . 3 fiú éppen indult,na mondom megyek velük,csak közben eszembe jutott,hogy elemet cserélek a lámpámba,így mire kiértem,már jóval elõrébb voltak.  Egy darabon kocogtam utánuk,de aztán lemaradtam ,megálltam a széldzsekit felvenni ,és hiába nyomtam a felfelét, nem értem utól õket .így ebbõl az lett,hogy  Csóványos 2re ,és le Hamuházig teljesen egyedül mentem,se elõttem lámpa,se mögöttem senki .  Foltán kereszttõl csodálatos kilátás volt , ahogy mentem felfelé esett a hó is . Csóvin Ernõ meglepõdött ,hogy egyedül jövök ,,meg is ölelt ,hogy érezzem a törõdést . .Hamuházhoz szinte zuhanó repülésbe haladtam, de elõtte még 2x picit elkavartam , és akkor meghallottam a zúgást,micsoda zúgás volt ez  ,a robajló habzó kispatakocska zúgása :) ,ahol nem egyszer ,nem kétszer,de nem is háromszor,hanem legaláb 10x kellett átjutni a túlpartra .


A kövek naná,hogy  mind mohásak ,bot nincs nálam,és mivel egyedül is vagyok segítségem sincs . Vagy 8 patakon egész ügyesen átjutottam, volt hogy bokáig álltam a vizbe,és néztem,hogy akkor most merre lépjek  . ha nem volt jó  az ötlet vissza mentem,nem akartam térdig merülni . Sok idõt eltöltöttem ezekkel a patakokkal,de még mindig sehol senki mögöttem. Az utolsó patak Hamuház elõtt volt ..itt szaladgáltam a legtöbbet,láttam egy frankó fatörzset fentebb ,felvágtam a hóba majd le a partoldalra ,két vaskos bottal betámasztottam a mederbe ,és mikor épp lépni akartam a farönkre ketté tört a bot,én meg betérdeltem a zúgóba . Majdnem combtõig vizes lett minkét lábam,de hál istennek nem voltam mérges magamra ,csak a botra ,mer gondoltam majd a NHH-i északi szél úgyis megszárít.  és mivel még mindig nem jutottam át,így választottam 2 új botot,amit elõzõleg jól odavertem a meder aljába.stabilnak tünt az annyaúristenit  és mivel másodszori nekifutásra  ügyesen átjutottam  hálából ketté törtem a botot, vigyen a víz a francba téged is ,én meg úgyse fázok . na és mikor jönnek a túrázók ? mikor az utolsó patakon is átjutottam .


 Innen tovább a  valamikori  kisvasút sinek közt mentünk ,néha át ivelt a patak felett,igaz hányzott néhány talpfa ,de legalább nem a patakba mentünk. Hamuháznál  a ponton majdnem ráültem a kis sparheltra . na itt legalább meleg vót, speró rövid ujjúba,zsotyek papucsba pontõrködött ,stílusosan  egy Balaton szeletet kaptunk :)  innen tovább  még fel a NHH re , az utolsó slipi szlopi hegy :)  és lett végre egy alkalmi partnerem Laci ,56 évesen nagyon tudott jönni ,végre tudtam valakihez szólni ha nem is sokat,de legalább nem voltam elveszve a vadonba . A hó már egyre jobban esett a szél miatt vízszintesen csapta az arcunkba .majd egyszer csak ,úgy 1,5 óra múlva :) fényeket láttunk,és  felértünka NHH.re  ,gyors pecsét aztán innen már csak lefele az imádott Taxi nyiladékon. Az olvadt hó,és az egész napos esõ,mind itt gyült össze, Lacit közbe elhagytam,és nem jött velem futva le .mert gondoltam hátha meg lesz a 11 óra . Mikor beléptem a célba jól megtapsoltak , kaptam  virslit , almát,és pogácsát . megkaptam a szép oklevelet ,a kitûzõt, és örültem a széknek is..de azt senki nem kérdezte meg,hogy yoyoka vizes még a nadrágod ?

 
 
túra éve: 2012
Brassói BarangolásokTúra éve: 20122012.08.26 17:07:03


Brassói havasok !


elsõ nap A Keresztény havas ! 50 km 2960m


Pénteken délelõtt indultunk Brassóba ,cirka 12 óra vonatozás után ,este érkeztünk meg a célhelyre,ahol Vinatti ,és apukája szállítottak minket a campingbe . Már a sötétben is láttam,hogy ez egy nagyon hangulatos camping. Szilvivel egy 2 ágyas kis mézeskalács házban vackoltuk el magunkat,mert reggel korán kell kellni,ráadásul az idõeltolódás miatt 1 órát vesztettünk is .


Reggel 6 kor aztán a Fekete templomhoz fuvarozott Vinatti,és a Cenk hegy meredek lépcsõin felhúztunk magunkat a Cenk csúcsra. 


Innen egy nagyon szép erdõs rész jött a kék csíkon mentünk igen sokat,csodálatos hangulatos fenyõerdõben. 


Mivel nem akartunk lemaradni alkalmi túratársunkról Áronról ,ezért szedtük a lábunkat amennyire lehetett . Áron már tavaly megcsinálta,így képben volt merre is kell menni. Mire felértünk a Postavaru menedékházhoz 15,5km ,1300m már igen éhes voltam. Szilvivel vettünk közösen egy keksz csokit a házban ,és jóízûen megettük,na meg amit hoztam magammal abból is pusztítottam.  Vinatti még nem ért fel a frissítéssel,így elindultunk lefele, de pár percen belül már bele is botlottunk,és ott ahol voltunk a rét szélén megterített nekünk .


További utunkon rengeteg szintet veszítettünk , . Szilvivel kissé le is maradtunk Áronról Rudiról,és tinkáról ,de a völgyben utól értük õket,,sõtt legtöbbször eléjük is futottunk ,,udvariasan köszönve,hogy sziasztok ti is a túrán vagytok ? :)  valahol ezen a szakaszon csípett meg 2 helyen is egy  darázs ,ami még a 3.napon is viszketett ..  A Rozsnyói szorosig együtt mentünk ,majd a szoros bejáratnál pénzért szerettek volna átengedni  minket,de mi inkább  futásra váltottunk ,és nem fizettünk ..Egyébként is  nehogymápénzérmenjekegyjelzetttúristaúton !  A Szoros sziklái meredeken nyúltak az ég felé mindkét oldalon,













 


sokszor köszöntem ,hogy jónapot,és volt,hogy többször is magyarul visszaköszöntek,,ilyenkor olyan jó érzés töltött el :) 


A szoros nagyon népszerû lehet a helyiek számára,minden asztalka ,szaletli foglalt volt,ment a sütögetés .A legnagyobb döbbenet az volt,mikor egy termetes kutya ,juhászkutya féle lehettet,csak úgy az út mellett ki volt dobva, kicsit már fel volt püffedve,de még éppen nem volt büdös ,és tõle néhány métere sütögettek az emberek. A szorost elhagyva erdei úton mentünk tovább Rudiék elléptek elõre,mi hárman maradtunk . Igazi medvés helynek tünt,táblák is figyelmeztettek a veszélyre .érthetõ ,hogy nem akartunk leszakadni egymásról. Aztán eljött amire oly régóta vártunk ,mer láttukazitinerbehogyrettenet lesz,,és  én itt eléggé  lemaradtam .csak azt vettem észre,hogy Szilviék egyre távolodnak Áronnal . Voltak benne szép hangulatos részek ,szûk kis ösvényekkel a fenyõerdõben, rettentõ csendes volt az erdõ ,semmi madár hang vagy ilyesmi,néha megrezzent az aljnövényzet ,gondolom valami gyík  lehetett. Aztán hírtelen felvágott az út jobbra,és egy még durvább emelkedõ kezdõdött,kidölt fák közt porhanyos talajon kapartam fel magam /kb Istállóskõ 2x / . mire felértem a nyeregbe sehol senki nem volt elõvettem az itinert próbáltam kitalálni merre  is lehetek, az itinerbe le volt írva az eligazító táblák neve,így sikerült a jó irányt választani,,egyszermánekemislehetszerencsém :) 


Mire kiértem az erdõbõl akkor láttam meg Szilviéket,hogy már fent járnak a csúcs közelébe a lanovka alatt. rátértem egy széles köves  útra ahol egész családok andalogtak tipegtek a kövek közt . én meg ugye sietni akartam ,hogy beérjem Szilviéket,de esélyem sem volt ,fõleg hogy a háznál megint nem tudtam merre kell menni,hol lehet a Postávaru csúcsa.De aztán megkérdeztem valakit,és mutatták,hogy merre.Szilviék épp lefele tartottak,de mondták,hogy másszak fel a sziklákon,mert nagyon szép a kilátás,fel is mentem,aztán Szilvi mégis vissza jött ,hogy csináljon rólam egy képet, mondta álljak fel a csúcsköre , de képtelen voltam rá  ,2x is próbálltam felállni a kõre ,de nem ment ..rogytam össze mint egy rongybaba :) na jóóó annyira nem,de akkor sem volt erõm felállni rá .. ..így hát  ülltem a kövön mint egy kopott veréb ,és néztem a panoráma csúcsról lefelé .





Hideg szél volt fent ,némi technikai mászás után leértünk a menedékházhoz ismét,ahol jól bekajáltunk, Vinatti süttetett nekünk mícset (helyi csevapi) mustárral kenyérrel sörrel bõségesen belaktunk.innen már csak egy hullámvasút jött lefele az erdõbe.Jajj nagggyon nagyon szép rész volt, néha mikor a fenyõk közül ki lehetett látni oldalra akkor megpillantottunk egy nagyon hegyes sziklát .Szilvivel néztük,hogy milyen szép,még mondta is,hogy milyen jó,hogy oda nem kelett felmennünk ,majd a következõ ilyen kilátásnál rádöbbentünk,hogy  bizony mi arról a szikláról jövünk lefelé .  Áron elõre szaladt Rudiékkal,így mi ketten maradtunk Szilvivel,,rengeteget futottunk lefelé,de bizti,hogy a fiúk is futottak,mert nem értük õket utól,igaz mi fényképeztünk is sokat.


Aztán alig 4 kilométerre lehettünk  a várostól ,mikor Szilvi meghallott valamit, jelzett nekem a kezével,én is megálltam mögötte, a medve hangja beleégett a fülünkbe,,ritmusos sóhajtós hortyogása  .Elõvettem a gépemet, bekapcsoltam ,mer minden vágyam az volt,hogy medvét látni ,De be villant egy kép,hogy mi van ha kiront ,és két pofonnal elintéz. Szilvivel közel 50 kilométernél eszeveszett rohanásba kezdtünk  ez a fotó ott készült :)





 


A fákon látszottak a karmai,és friss széklet nyomok is voltak.  Talán a riadalom,hatására ,vagy már csak a fáradtság,de a városban sikerült kicsit elkavarni,mer nem tudtuk,hogy az itiner szerint leírt  sikátor , merre is szélesedik ki :) Lényeg a lényeg,hogy még elkavarva is ,,5 perc késéssel értük be a fiúkat .


A campingben volt a cél,ahol is finom paprikás krumplival  vártak Vinattiék.  A menetidõ olyan 12 óra lehetett,tehát fürdés után még kicsi beszélgetés,majd mentünk aludni,mert másnap ottani idõ szerint 4:30kor kelltünk


 


2. nap A Bucsecs ! 45km 2585m


 


4:15 kor már matattunk a kis házba,hideg nescafét kutyultunk magunknak,majd 5 kor indulás Vinatti ismét autóval vitt minket a rajtba,a Poiana vasútállomáshoz,onnan indult a Ko jelzés . szûk kilométer után már az erdõ alját tapostuk, szép reggeli fényekben jutottunk el az Üvöltõ vízeséshez. Néhány fahídon áthaladva,elértünk egy nagyon szép helyre , vad erdõség ,magas sziklák amiket a nap sugarai nyaldostak.





A csapat még eleinte egyben volt,majd hírtelen Szilvivel egy rossz útra tértünk át,és egy rettentõ meredek leszakadt partoldalon találtam magam.Az volt a jó,hogy tudtam,hogy felfele kéne mennem,de ehelyett lefele megyek ,Kiabállni kezdtem Szilvi sem hallotta ,õ is rossz útra tért,Aztán hallottam,hogy fentrõl hangok jönnek,és mászni kezdtem a puha omlós hegyoldalon,ahol már tinca nyújtotta a kezét és felhúzott az útra.bevallom nagyon kiborultam,késõbb Szilvi is elõkerült egy másik ösvényrõl :) Megfogadtam,hogy nem maradok le,lesz ami lesz kaparok ahogy tudok ,csak azzal nem számoltam,hogy ez a völgy vagy 3 órát emelkedik :)  Mire felértem gyakorlatilag üres volt a hátizsákom,mer mindent megettem :)  A lanovka néha elhúzott felettünk ,igazából nem irgyeltem õket,mert ezt a csodálatosan szép  Jepilor völgyet nem élhettem volna át.  Aztán jöttek a láncos részek , a meredek sziklás felépések,porló apró köves utak,és csak mentünk és mentünk és mentünk felfelé,néha áthúzott rajtunk egy felhõtömb, a tiszta kék égbolton pedig megláttuk,hogy még mennyi is az annyi. Egy ilyen meredek sziklás kanyarnál kiesett a kezembõl a fényképezõ gép,és vagy 2 kanyar szerpentin zuhant lefele, aránylag nem lett baja,csak a kijelzõje repedt meg ,,Köszi Bálint ,hogy felhoztad !


  A Babele menedékház elõtt ,valahogy elkavartam ,eltakarta egy domb a többieket, csak azt láttam,hogy Rudiék tõlem igen messze, mennek egy úton ,gondoltam megyek utánuk,majd késõbb jöttem rá,hogy a házba nem mentem be,és mindenki engem várt,nem tudták hová tüntem ..szerencsére jó úton haladtam szinte sétálva mentem ,így utólértek a többiek , majd együtt értünk a Caraiman kereszthez . Felhõs idõ volt a keresztnél,a felhõk jöttek mentek,egy egy pillanatra kitisztult az ég,de aztán egy felhõtömb ismét betakarta a keresztet. Csodálatos gerinc úton mentünk .





Hatalmas sziklafalak ékelõdtek a hegy oldalába,a szél bedig az apró homokszemcsékkkel figurákat faragott belõle,Szfinxet majomfejet,gombát,tejes üveget .  Hideg is volt pár fok lehetett Szilvi kesztyûbe,én 1technikai felsõ + polárba . Néhány emberen magashegységi kabát,,igaz magasan is voltunk  2500 on ;)


Az Omu csúcs elõtt még egy rövidke mászás ,és 6 órás menetidõvel 20,8 km elértük a csúcsot.  A menedék házba zsiros,lekváros kenyér ,paradicsom ,sósmogyoróval töltekeztünk fel .  


Szilvi jó állapotban volt,bírta a menetet felfelé,én meg nem szerettem volna lemaradni tõlük,és egyedül menni a sötétben ,így inkább bevártam Áront aki már elõzõleg is tervezte ,hogy a 45 re megy.   így aztán a házból kilépve elindultunk lefelé a sárgán ,majd rátértünk a kékre ami egy olyan csodálatos völgybe vitt,hogy nem gyõztünk ámuldozni a fenyõk a sziklákból nõttek ki. A kövek akkorák voltak,hogy nem bírtam megmozdítani õket :)





 


A nap nagyon melegen sütött,olyan érzés volt,mintha egy katlanba mennénk.  Giccses igazi erdélyi látkép,ahol a tehenek szamarak lovak békésen legelészntek. Aztán leértünk a völgybe,hogy újra felmásszunk  a Babele menedékházhoz .A kalauzidõ 2 órát írt,mi 1 óra alatt felértünk kényelmesen . mivel már kora délután volt,sokan feljöttek lanovkával ,fényképezkedni a kövekre ,,szinte minden kõ foglalt volt,,egy helyi nõ elfoglalt egy sziklaformát a bernáthegyijével,és jó pénzért azonnali fotot igért :/  ide vagy korán kell jönni,vagy késõ délután ,mikor már lemennek a hegyrõl. Szilviék mire ideértek a hosszú távról már senki nem volt fent .


Áronnal bementünk egy sört inni,a lanovka  házba ,,nekem fél pohár elég volt ,mert különben megüt az ereje. 15 perc után már kint voltunk a nyeregbe ,,nyílt hegygerincen mentünk végig egészen a következõ ep ig ahol zöldfülû várt minket ,állítólag már 1 órával hamarabbra . Utána kicsit félre mentünk,de a pásztorok segítettek a jó útra térésben mutatták,hogy Busteni felé merre van a kék .Aztán mikor megtaláltuk egy végtelen hosszú meredek szerpentinen mentünk lefelé,néhol még láncos szakasz is volt . Ezen a napon is egy nagyon nagyon szép útvonalon jutottunk le Bustenibe  megint csak 12 óra kürüli idõvel .. A campingbe finom gulyás leves várt minket . fürdés alvás,,reggel kelés


 


3.nap A Nagykõ -havas 25km 1790m


ismét korai kelés ráadásul szegény Szilvi éjjel 1re  ért haza a 60ról  nagyon keveset aludt, fájt a lába is . Egyértelmû volt,hogy a 25 ös távra megyünk,hogy az esti vonatot elérjük ,így is 12 órát mentünk a 25ön :) igaz kirándulósan kiélvezve az utolsó napot ,persze beletéve egy kis pluszt meg szintet is mert hogy az ajándék kört szépen kihagytuk. Az elején nagyon kellemes hüvös erdei úton értünk be a fenyvesbe .A völgyben pár kilométer után ,elértünk a Hét létra vízeséshez .Itt ellenörzõ pont volt,majd az elsõ létrán felmászva ,a sziklahasékba mentünk tovább,egészen addig amíg a 7 létra el nem fogyott :)


Ha nem lett volna ilyen szárazság ,akkor tuti,hogy nem ússzuk meg százar ruhával,mert mondjuk így is folyt a vízesés bõven,de nem volt zuhatagos mint az néhány képen láttam már. Csak érdekesség,,hogy pont ezen a napon aug 20.án  volt a 30.házassági évfordulónk ,és az  egyik ilyen vízesésnél találtam egy szív alakú követ ,amit haza is hoztam Gabinak :) A szurdokból kiérve Áron elõre ment ,nem bírtuk a tempóját,pedig nem ment gyorsan ;) Ebbõl a követésbõl aztán ez lett,hogy mivel az elõzõ évben nem volt benne ez az ajándék kör,Áron csak ment elõre,,míg Bálinték akik jóval korábban indultak mint mi ,utól nem értek..mondták,hogy vissza kell menni a Medve szakadékhoz ott lesz a 2.pont .Így aztán Szilvivel vissza mentünk,de Áronnak már nem tudtunk szólni. Bubuékat fogtuk be hamarosan ,,,hogy milyen csodaszép erdõrészlet volt erre ,,,sûrû lapuleveles páfrányos,,derekas fenyõk közt jutottunk ki,a Medve sziklához. 


Vissza ereszkedtünk a Hét létra vízeséshez,de már nem másztuk ki a szurdokot,hanem a Po ön jütottunk vissza ,a sárgára ahonnét reggel vissza fordultunk,,meredeken kapaszkodtunk fel a szurdok hatalmas kõsziklái között.Nagyon vad és gyönyörû rész volt ez ,ahol nagyon hosszan kellett felkapaszkodni a nyeregbe .Itt egy menedékház volt ahol friss forrásvizet tudtunk vételezni,némi segítséggel .. A piros csikon haladtunk tovább ,egyre feljebb eleinte szint úton mentünk ,,csak ismételni tudom ,hogy fenyõerdõben ami a meleg hatására mert ma igazi kánikula lett,öntötte magából a fenyõ illatot, néha ki ki bukkant egy hatalmas szikla szírt ,majd egyre magasabbra érve fel is értünk az egyikre. Na itt fél órát elsikoltoztunk a látványban annyira gyönyörûséges volt . Miután már a 15.ugyanolyan képet is elõttük,bubék utól értek ,de mi még ekkor sem tágítottunk Szilvivel,,még kellett a látványból .Aztán megjelent Áron is,miután kihagyta az ajándék kört,zöldfülû csinált neki egy bónusz kört ,így neki is meg lett a pecsét . A Nagykõ havas csúcsa már nem volt messze ,,,ezért Áron mondta nem akar egyedül menni meg vár minket,,a szép szikla szírt árnyékában.





Felértünk a csúcsra pompás kilátás nyílt az egész havasokra ,,lehetett látni a Bucsecs,és a Keresztény havast,a Királykõt ahová jövõre lesz menet !


Vissza mentünk a szikla szírtünkhöz ahol Áron aludt egy órácskát ,itt két pásztor próbálta a birkáit terelgetni ordítozott velük,mert valami szakadékhoz mentek.Azon csodálkoztam,hogy úgy szaladt  vastag pulóverben,sapkában a lábán meg gumicsizmával ,hogy ihaj,,,én meg már a bõrömet is levettem volna annyira melegem volt . A birkák meg pont kijöttek arra az útra ahol mi mentünk lefele. Aztán egy szép rétre kiértünk,a csalán csak azért nem csípett mert agyonra ki volt száradva .magas fûben értünk be az erdõbe ahol egy meseúton jutottunk el a Jégbarlanghoz . Ebben a kánkikulában elég volt a hasadékhoz állni,és máris jött  a hüvös levegõ,,Szerettem volna én is felmászni ,de nembírtam .Áron bemászott egy darabíg ,tulajdon képpen ketté volt hasadva a hegy ,,és abba mászott bele. .A barlang után folytatódott a meseút ,,,Olyan volt ez mint a a Jancsi és Juliska mesélye a képzeletünkbe,,nekem legalábbis ez jutott eszembe ahogy kanyargott az út fel le fel le . kb 2 órát biztos mentünk a meseúton ,mikor aztán kiértünk egy rétre,és alattunk ott volt a Bunlock menedékház.









A nénin 3 réteg ruha kötött sapka áááááááá három kutya üdvözölt minket,,majd Áron vett egy sört ,és ez volt a búcsunk a Nagykõ-havastól,és egész Erdélytõl is ,mert már csak le kellett csorognunk a campinbe .Alig akartunk felállni a padokról ,de hát még csak most jöttünk ! mikor telt el ez a 3 nap ? Rengeteget láttunk ,,és sokat is voltunk úton,el is fáradtunk igen..de mégis minnyájan maradtunk volna még,,egy olyan nap kellett volna ,hogy mindenki aki eljött ilyen messzire ,és letúrázta a három napot,zárásként egy közös kirándulás,majd utána egy jó nagy kajálás :)


Persze így is felejthetetlen,mikor elindultam erre az útra elolvastam moiwa beszámolóját,,elképzeltem magamnak egy útvonalat,de egészen mást kaptam..sokkal sokkal szebbet,mert mindhárom nap más volt , Vinatti nagyon nagyon sokat tett a túráért,nekünk csak menni kellett ,õ hozott vitt a rajtba,a párja Éva fõzött ránk ,apukája is fuvarozta a célbaérõket olykor késõ éjszaka . Zöldfülû hmmm  a kis "kölyök " ,,pedig vitte a pontokat , elszántan  szigorúan ,,pontkihagyást nem engedve ,a Bucsecsen rövidnadrágba szétfagyva


Vinatti Nagyon Köszönjük a szervezést  felejthetetlen napokat kaptunk !


yoyo


 

 
 
Mátra 115 (+résztávok)Túra éve: 20122012.06.05 17:57:40

 


 Mátra 115/ 88!


Hüvös reggelre ébredt Kisnána ,de még  Domoszló is,ahol aludtunk ugye ,mer hogy Kisnánán állítólag valami õrület túra lesz,és nincs egy talpalatnyi hely sem  a faluba ,mer mindenki túralázba ég,még a helyi kocsmába is tudnak róla a népek .,Gondoltuk  mi is átnézünk csanyával,meg millersel atesszal  ,mi ez a múri és ha már ott vagyunk , elindulunk ezen a túrácskán a Mátra gyönyörû erdején  .  


Hát akkor lássuk ,meddig jutottál cillagom :))hujjjeee


 


Reggel 7 kor elindut l a teljes mezõny a sárgán ,néhány km után balra élesen felvág a S+  ezt jól megjegyeztem,mikor 2 éve Zoncsival jól tovább mentünk . Idén is voltak nem figyelõk  ugye Szilvike ? akiket már én kiabáltam vissza ,mert fentrõl rájuk láttam,hogy lent mennek, L Szilvi volt többed magával asszem Juciék is ott voltak . Pedig Szilvi már 3x volt ezen a túrán igaz mindig vezette valaki. Jöttek az emelkedõk a Jagus ,majd  lejtmenet ,és a térdem elkezdett jelezni,,talán írhatom azt hogy évek óta nem fájt ,de most bejelzett a nyomorult ,,meg is ijedtem ,de gondoltam maj bemelegszik ,mert elég hüvös volt a reggel ,így a  melegedéshez törtem egy csalán ágat és megsimiztem vele a térdemet , Oroszlán vár 8km  itt Zoncsiék frissitettek ,hmm az a friss eper de jól esett . Aztán rátértünk a kékes felé vezetõ szép erdei útra .  és  Kékes elõtt összefutottam Szilvivel  , megörültünk egymásnak ,hibavótcillagom nemvótaz :P


mertavaly nyáron naon jót túráztunk a Zillertáli Alpokba ,,utána meg Erdélybe ,,igaz akkor többen mentünk . Miután Kékesen teleettük magunkat a svédasztalról elindultunk lefele a sárgán , csúnya köves meredek ,,de legalább most nem volt annyira poros . Elõttünk ment egy srác õt követtük sajnos,és nem fordultunk a S4 re jobbra hanem lementünk az aszfaltra ,itt irta is az itiner,hogy  lépd át a szalagkorlátot,meg parkoló is lesz,,volt is mindkettõ így nem gyanakodtunk szépen felértünk Mátraházára ,,rengeteg ember kékes csúcsfutás szurkolók is gondolom,,kérdeztük,hogy láttak –e futókat erre mondták,hogy nem ,,,aztán egy nõ mondta,hogy de és  arra mentek,,na mi meg mentünk,,a bazársoron aztán sajnos pont volt egy s4 bár ne lett volna . 


jajj de jó örültünk ,,bár Szilvi gyanakodni kezdett,,de a fiú mondta,hogy jó lesz,,futottunk lefele,egész rendesen és nem értettük,hogy eboláék hová lettek hiszen nem sokkal voltak elõttünk,,jött egy nõ felfelé és tõle kérdeztem látott –e túrázókat,de jó  sokat ám ,mondta nem látott  csak 1 fiút, Na vissza kapaszkodtunk Szilvivel a bazársorhoz ,a fiúval nem tudom mi lett .


Mátraháza központban bozóttal taliztunk õ is túl jött a letérésen,de neki volt esze,nem jött tovább a völgybe . Vissza  kapaszkodtunka sárgán elég sok idõ 45 perc eltelt ,és végre megláttuk a túrázókat . futottunk lefele Parádsasvárra 26,6km  ,ahol végre meg lett a pont  . Innen kedvenc rész a nyílt  tarvágásos hegyoldal a kis és Nagy –lipótokon át, fel egészen Galyatetõre mentünk. 


2 éve le kellett ülnöm egy tuskóra annyira kinyírt ez a rész,de most egy szuszra fenyomtuk ugye bozótka ? Galya elõtt Börcsök Andris jött lefele pacsiztunk,és gondoltam is jajde jó,erre kell majd vissza jönni legalább lesznek szembe túrázók . Galyán bevágtam egy tányér levest Szilvi mondta elõre megy , ,jóóó menjél,,erre én merre megyek ?


hát arra amerre Andrist láttam futni,csak õ már megcsinálta a kört . Miután lefutottam az elágazásig pont jöttek túrázók ,akikkel  még Parádon láttuk egymást,és szerencsére õk nem hitték,hogy én már a kört megcsináltam,és jól visszaküldtek a kilátóhoz,mert hogy ott kell lemenni,,jajj jajj ezt nagyon elcsesztem nemjajgatnikell figyelni .Aztán végre én is észnél voltam,mert két túrázót sikerült visszarántanom a jó útra P+  ,,végre már én is tudjak valamit ..  figyeltem :P


Mátraalmáson 34,8km  atesz mondta,hogy Szilvi most ment el 2perce,utól is értem még az emelkedõk elõtt ,de már másfelõl jött a drága megint :) Galyavár elõtt kezdett el szitálni az esõ,és igen erõs szél is támadt ,megadva a környezthez a hangulatot , még nem jártam erre ,de szerencsére fel lettem készítve, a Vadikövek klónból,így nagy meglepi nem ért ,,de azé nem semmi szint van benne na.. Galyatetõ 2x  38,7km megint egy leves nagyon jó volt a gyomrom ,és imádom a levest ,,és sok tésztáááát beleraktam csanyaaaaa :P úgyseolvassa ..


fáztam mint a kivert kutya az ujjatlan toppban. Szilvi odadta az esõkabiját,de csak a nyakamra húztam,mert nekem le kell adnom a hõt különben befulladok .  nemaszádrakellhúzni  innen aztán végig futottunk futottunk lefelé jó sokáig ,az esõ esegetett de bõrig azért még nem áztunk,viszont jócskán hült a levegõ a kezünk majd el fagyott . A titkos ell pont elõtt megint majdnem elkavartunk ,de csak pár száz méter volt ,A szép patakmederbõl a Z4en felkapaszkodtunk Mátraházára ma már 2x vagyunk itt, de egy óra múlva újra itt leszünk :) ..ettünk szalámis kenyeret  sajtit  ,iszunk ,és sietünk is ,mert elõttünk 2percel mentek el ,és Szilvi szereti ha van elõttünk valaki,,ezek után már én is,,így futunk lefele S3 majd S4 írt az itiner,mi szépen be is fordunk jobbra az erdõbe mer a nyíl arra mutat,,(meg elõre is ) de azt nem láttuk.


.Szóval mentünk a sárgán elõször lefele ,majd tiszta röhej,de még errõl is lementünk ,nem elég,hogy visszafelé megyünk Mátraházára ,,de még le is térünk róla,,na visszatalálunk a S4re .Tanakodunk melyik irány legyen ,,hát menjünk ezen ,,jó menjünk,,Szépen visszakapaszkodtunk Mátraházára ma már 3x   ..Szilvi jajgatott, én a hajamat téptem , 


hát frissitettünk még 1x aztán újra nekiindultunk a S3 Z4nek ,de már megálltunk az erdõ szélen ,,jöttek túrázók is,,és mondták,hogy tovább kell menni egyenesen .Mostanra már 1:45 körül volt a pluszeltévedõs  idõnk ,lassan leértünk Lajosházára 51.9km medvegyu szülei voltak itt ?! olyan terités hogy csak na , saláta tál sajt tál stb mondták,hogy most ment el egy nagyobb csoport,és mindent lepusztítottak,de azért volt maradék bõven ,még fényképet is csináltak rólunk,,jól laktunk és mentünk felfelé a sárgán ,az esõ még szitált,mindig majd rátértünk a P+ ra amin elég sokáig mentünk nagyon szép erdei úton haladtunk ,majdnem szintben ,de persze nem sokáig,,


párás volt az erdõ a fákat körül ölelte  a köd ,nagyon szép volt .Aztán már gyanús kezdett lenni,hogy vagy egy órája megyünk sehol senki,,olvasni kezdtem az itinert, ,de aztán mögöttünk feltüntek emberek,és eltettem,,kár vót cillagom  :P  mert Mszentimrén 60,5km  nem a zöldön mentünk a hóvirágba,,hanem a piroson a régi ell ponthoz mentünk .  Szerencséreegyáltalánnemvótunkidegeszek .


itt már megtört kicsit a kavarás idegileg ,több mint 10km pluszt mentünk már ,bár jól voltam gyomorilag szerintem erõben is,de eldöntöttem,hogy M140et nem fogok csinálni,,ekkora távon nem szabad elkavarni,,mert a 124 is rengeteg sok.  Meg lett a  hóvirág  ell pont a zöldön ,és bozóték akkor mentek el épp , Ettünk egy levest, meg sütit,,kértem egy kukazsákot ,belebújtam fej ki,kar ki  azt húztam a vállamra és uzsgyi tovább a zöldön ,,,bozóték balról támadtak egy benézõs utcából,,végre mi jó felé mentünk, . innen szûk fiatalosba mentünk lefele,kicsit ragadt, Mszentistván után a zöldön nagyon szép bércen mentünk fel szép volt a kilátás ,leértünk Szorospatakhoz 67,6km


Szilvi nagyon szaladt a dolgára ;)  mi ettünk ittunk kaptam be sót,és mg kösy Ervinkém ,aztán Szilvi mondta hogy várjam meg . már erõsen alkanyodott,talán 8 felé járt már ,és még mindig nem voltunk Ágasváron  ,ott volt a hosszú ujjú felsõm,meg a fejlámpán .Agasvárra 72,4km úgy értünk,hogy akkor hozták a forró rántottát,mindefélével megpakolva ,,ettem egy darabkát ,majd  leraktuk a táskát,és fel a csúcsra mert ott volt a pont,meg a fejlámpám csanyánál .épp bukott le a nap ,így lefelé már lápával jöttem,, pont kb két órával elõbbre  gondoltam hogy ideérek ,,hát nem így lett, olvasgatni köllötvolnajaitinert 


Lefelé sikerült egy nagyot esnem az egyik sziklánál,a lábam alám is fordult,és az alkarom jól meglilult. Leérve megint bementünk a th ba a cuccért,meg ettem egy kis rizskókot lekvárral,,bazi nagy kaják voltak végig. Szilvire vártam kint a mezõn,ejj de félt az éjszakától ,yoyoka várj meg itt ne hagyj kiabálta utánam,, Perszehogymegvárlakaranyszilvikém mi lenne velem nélküled   :)


Az volt  a bazi szerence,hogy innen volt társaság, Szilvi imerõsei ,így velük kijutottunk Fallóskútra ahol maki volt a ponton,és azzal fogadott,hogy na mennyit raktatok má bele  cillagom ..falurádjónénnyénél vót gumicukor is ..innen az aszfaltot elhagyva egy leszakadozó partoldalon mentünk le,,olyan vad köves rész volt, szerettük ,,kiérve Mátrakeresztesre majd felkapaszkodtunk a hidegkúti dûlõn ahol vissza nézve a sötét Mátra sziluettje élesen kirajzolódott,és csillagos volt az ég .


Szép látvány volt ,Hidegkút elég nehezen adta magát, ½ 12 volt de felértünk végre 81.9km .Bevágtam még egy tányér levest .Elindultunk a Tót hegyesre ,erre már jártam is ,nem régen a Pásztó 40en meg két éve is erre jött,a M55 csak hát akkor világos volt most meg korom sötét. Teljesen más az erdõ ,hangokat hallani de látni nem látunk semmit,velünk van két fiú is,az egyik mátrai lakos ,a másik talán eon Laci tõle kaptam egy kabátot amig nem melegedtem be ,mert írtó hideg lett és keveset mozogtunk,mer ide oda mászkáltunk nem volt nagy tempó .


.Velük próbáljuk megtalálni a Z3 mat de nagyon nem  megy majdnem visszamegyünk Hidegkútig,aztán persze újra vissza a Tót hegyes felé,itt egy órácskát megint eljátszottunk ,de a lényeg hogynemvótunkidegesek. Tót hegyesre fel egy nagy béka hencsergett lefele úgy dobálta a vékony lábait mint valami primadonna . Tót hegyesen 84,6 km palacsinta ,víz brutál ide felhozni azokat a kannákat.


Lefele a hegyrõl bozótékba botlunk ,azé pár óránként csak csak  találkozunk .Erre a krix krax ösvényre emlékeztem ,bár ösvény nincs csak a fák közt lefele,de szerencsére be jött ,mert jól mentünk egészen a Világos-hegyig 87.7km ,onnan meredek kaptatón fel a sziklaszirten ahol lupus pontõrködött . Ide is brutál felcipekedni !!  innen lefele még 7km cél de nem ám könnyût elképzelni a leg leg szarabb lejövetel ami a rövid távba benne van szerintem ,,utáltuk,de persze a dózer sem lett kedvenc,fõleg,hogy a nyirkos földet lapátoltam a cipõmbe.  03:29kor aztán beértünk a céba 94,8kma  hivatalos táv.


  Szilvivel,már mindeketten vinnyogtunk örömünkbe ,,közel 110kilit mentünk  a szintekre is rátettünk + ,de örülök,mert nagyon jó felmérõ volt ,így van már 55 ös 88 as kövem ,és hát a rendezés,,elképesztõ komolyan ,,én braunit vittem ,de monnuk sehol nem láttam lehet sikere volt mert negyon jót sikerült most sütni   ,,Végig ettünk mindenhol sörök kólák tulzás nélkül mondom,hogy inyenc kaják  szalámik sajtok saláták olajbogyók paradicsom paprika sütik dögivel,,fõtt kaja úr isten rizskok  rántotta palacsinta ,,,még a kolbászomat is hazahoztam .. Szóval millió cillag a rendezõknek ,a pontõröknek hogy a szabadidejüket áldozták, és mindenkinek akinek volt egy kedves szava ..


És cak szólok,hogy jövõre jubileumi 10.rendezés lesz  mi lesz ott úr isten .Szerintem elmegyek  már foglalom is a szállást jó közel Kisnánán :) GYERTEK


 


 


https://picasaweb.google.com/116835905311387432539/Matra11588#5749724962323670114

 
 
túra éve: 2011
Kőközi VándorlásTúra éve: 20112011.09.01 07:01:24

Köközi vándorlás a Torockói hegységben


 


Bár igazság szerint most nem is akartam írni beszámolót,mert  egy kis csorba ott maradt a  túra végére.


Az  XL távon indultam ami elsõ nap 55km 3700 m, a második nap 51km 2600m de utóbbin már nem indultam el.


Viszont a rendezés miatt muszály írnom,mert ha csak néhány túrázónak kedvet csinálok,hát akkor már megérte,mert Bizony Brigi,és Attila  nagyon megérdemli .


 


Kezdem azzal,hogy Torockón a  Román  határtól 200 kilóméterre  kedves melegszívû Magyarok élnek .  Ide érkezett 4 fõs kis csapatunk néhány  óra után :) Szilvi Peti,Gyuri,és én . A nevezést lerendeztük hamar a kultúrba ,már csak az volt a kérdés,hogy hol verünk sátrat.  A kedves Attiláéknak segítõ hölgy Babi ,hamar felajánlotta a kertjét,hogy na ott aztán van hely bõven.  Elvezetett minket hátra a kertbe. Miután levertük a sátrat , jöttek még jó páran . ..kicsit még csámborogtunk a szép házak között


 



 


,majd hamar  elraktuk magunkat,mert hogy hajnali 3 kor  kelünk , ráadásul 1 órát vesztettünk is az idõeltolódás miatt ,tehát a mi óránk szerint 2 kor kelünk . úgy döntöttünk nem visszük a sátrat ,itt hagyjuk,de az utolsó pillanatban meggondoltam,hogy én elbontom,mert kitudja,hogy másnap lesz-e szénapadlás ,inkább elbontottam negyed háromkó :) Nem voltunkám álmosak :P


3:30kor indult a KÜLÖN busz  velünk  Zalatnára .


A román sofõr eltévedt, ezért késõn értünk át,és 5 helyett,csak negyed hétkor tudtunk rajtolni,,De legalább a fejlámpa nem kellett. Zalatnáról  egy köves árokból emelkedtünk ki a füves hegyoldalba ahonnét visszanézve szép látvány fogadott,a szerpentines úton .


Eleinte fenyõerdõben,majd késõbb bükkerdõben mentünk felfelé . Aztán a tetõn megláttunk egy házikót meg két pásztort,még mutogattak  is nekünk (talán,hogy erre gyertek )


 


 



 


de a pontra kicsit máshonnan mentünk fel mint kellett volna .  Dombó csúcs 1369m  ,idõt nem néztünk de biztos volt  bõ2 óra mire felértünk  . Itt mindenkinek fél tábla csoki járt,és kaptunk vizet is .Eddig ugye csak felfelé jöttünk na most meg mehettünk lefelé. Szilvivel tapostuk a tehénszart ,mert,hogy itt mindenfelé az van.majd haladtunk tovább egy erdõn keresztül lefelé  majd  újra nyilt részen haladtunk . ekkor a jött a Paraginoasa ell pont ahol kódot írtunk fel .1292 méteren vagyunk . Ezek a hegyek mind mind nyílt részen voltak ,és ezekrõl a dolomit „lejtõkrõl”  hegyormokról egyedülálló kilátásban gyönyörködhettünk. Nekem ez a vidék ,és itt most többen nevetni fognak ,a Nagy-szénás jutott eszembe .


 



 


leírom akkor is vinatti :P Szóval szénás jellegû vidék,csak jóval magasabb ,és körbe végeláthatatlan hegyekkel sziklákkal . Lefelé menet már táborozókkal találkoztunk ,majd egy összevissza erdõbe törtük át magunkat az útig ,mire kiértünk egy köves útra . Úgy gondoltuk,hogy kocogunk lefelé hozzunk egy kicsit a drága idõn,ami sajnos nagyon nagyon fogyott,ezért is,na meg pont akkor kitakarta egy arra haladó csoport,a jelet,szóval szépen túl mentünk az elágazáson.  Itt találkoztam a gereblyés  nõkkel


és egy asszonnyal aki a gyerekével jött gondolom kaszálni. A gyerek a szemembe nézett ,mikor elõvettem a sport  csokimat ,és én azonnal odaadtam neki .  Kitudja mikor evett ilyesmit,kopott szegényesek voltak,vissza néztem és a nõ bontogatta neki. Elõttünk lovaskocsi ment ,viccelõdtünk Szilvivel ,hogy elvihetne egy darabig,,na még csak az kellett volna ,mert már több mint 1km eljöttünk,és még mindig rossz felé megyünk . A völgy tetszett,és harmat szállt fel a fûrõl,szóval szép rész volt,majd hamarosan rájöttünk,hogy bizony eltévedtünk,és vissza kell menni.


 



 


Ezután már felfelé nyomtuk az iramot, majd itt is túlmentünk kicsit, Gyuri kereste bal felõl a szalagot majd egy vízfolyáson mentünk felfelé  . De még milyen


felfelé volt . 2,2 kilin 400 szint eleinte volt út,aztán már csk ösvény majd ez sem ,de a a szép bükkerdõbe feltoltuk magunkat .Aztán a rétre értünk  még feljebb mentünk ekkor már nyílt részen egészen a Magura tetõ ell pontig. 18,9km 1450 szint .


 



Kaptunk dupla Magura szeletet hogy ez milyen fini jövõre is ilyet mindenhová Atti ..szörpöt vizet kaptunk


A füves Maguráról megint csak lefelé mentünk ,átkeltünk a kis Ompoly patakon,majd ismét felfelé vettünk az irányt,a fûves kitett nyílt hegyoldalba , brr de meredek volt ,majd picit kifújtuk magunkat,és újra jött a meredek .


 



 


Ekkor egy favályú állta utunkat ,hideg forrás vízzel .Kivétel nélkül mosakodtunk én vizeztem a fejemet is ,mert amint felnéztem láttam,hogy itt még nincs vége. Tovább mentünk a füves hegyoldalba felfelé , egy nyeregbe érve szép vörösfenyõk voltak,majd újra nyílt részen találtuk magunkat, ekkor felértünk a Csumerna platóra 2,9 kilin megint 450 szint . Kaptunk életmentõ citromos nápolyit ,sósmogyorót aztán a kövek közt szökellve elindultunk kissé szintben majd lefelé ,egy mély kissé mocsaras árkot


kereszteztünk ,majd a lápmezõn komolyan kissé ingoványos volt,egy itatóhoz értünk Hortobágy filing 1200 méteren lovakkal :)


 



 


Balról hatalmas fehér pásztorkutya ugatott ,mi átmentünk a kapun ,és szerencsénkre a helyes lefelé utat választottuk .Hosszú köves meredek árokszerû úton mentünk lefelé egészen az Igeni tó partjáig  ,


 


 



 


ahol komoly ell pont várt,vajaskenyér zsíroskenyér paprika pari,hagyma,szörpök ,még répa,és karalábé is volt. Nagyon jól belaktunk ,mert ez után igen komoly út várt ránk .monnyuk eddig sem lustálkodtunk a 26,9 kilin az 1900 szintel


 


Széles dózerúton mentünk kilómétereket felfelé majd újra a szénás jellegû hatalmas dombok /hegyek jöttek ,fel a tetõig a forró napsütésben majd lefelé újra, aztán ismét felfelé . Itt láttam meg a dombtetõn egy  embert ,majd késõbb madárijesztõre változtattam a véleményem, de mire odaértünk csak egy formatervezett magányos fa volt. Hmm innen aztán volt panoráma ,



 


szép borókák közt törtük az utat . Szilvivel itt sokat kocogtunk  ,a pöfeteget is itt láttam amin meg is lepõdtem mert „szénásokon” nem jellemzõ ilyen gomba .  Aztán végre beértünk egy hüvösebb erdõbe,de nem sokáig mert elérkeztünk a T elágazáshoz ahol bevártuk Petit és


Gyurit ,Vera is befutott,jött velünk õ is.


Ezt a hullámos szakaszt jó sokáig megkocogtuk.mikor leértünk a Kecskekõ lábához.


 



 


40,4km 2520szint . Frissitettünk a forrásból,és a ponton is volt mogyoró stb . 


 


Elindultunk a rettenet Kecskekõre bõ 06 km  230szint . Mászás felfelé ,asszittem mire felértem ,hogy ledobom a hajamat komolyan,már már féltem is néha . Most olvasom az itinerbe,hogy aszongya a Kecskekõ csúcsára vezetõ szakasz fokozott  figyelmet igénylõ .Akinek tériszonya van lentebb javaslunk egy elkerülõ utat . Így jár aki most olvas cillagom  :)  Mire én felértem Szilviék má kipihenték magukat,én meg elterültem mint egy tepsi  nyers tészta . Bakker még ahhoz sem vót kedvem,hogy körbe nézzek,csak láttam,hogy ott a Bulzkõ ahová innen megyünk.


 



 


Szilviék indultak is ,Peti meg Gyuri mondták,hogy csináljunk má egy képet,de olyan fancsali pofát vágtam,hogy ihajj,


Fõleg mikor megtudtam,hogy a hátizsákot nem jó helyen raktuk le,mert hamarabb kell letérni a hegyrõl..Na ezt jól megszívtuk. Szilvi Peti vissza ment a hátikért,mi meg másfelõl kerültünk Gyurival ,de sajna nem jártunk jobban  ,,kiabáltak lentrõl,hogy maradjak ott,de oldalazva a hegyen nem volt könnyû menni estem is egy nagyot ahogy kiment a lábam alólam.


Aztán beértük egymást,és Szilvi valahogy elõre került,ami azé nem volt jó ötlet,mert rossz felé mentünk . Szerencsére csak pár száz métert jöttünk visszafelé, mikor megláttuk a szalagot. Az erdõbe kocogtunk is lefelé itt megint többen összejöttünk . Kiértünk egy rétre már a századikra ,út nem volt csak szalag ,szúros kórok közt ereszkedtünk lefelé majd végre egy út lett a talpunk alatt, ezen a szakaszon találkoztunk a birka,kecske, juh nyájjal,meg egy falka kutyával. De azok csak távolból ugattak minket.


 



A vízmosásos úton aztán elértünk újra egy vájúhoz,itt a forrásból vettünk vizet ,és mosakodtunk is .  Petit már csak a hegyoldalba láttam menni .Szilvi is elment .Gyurival aztán elindultunk felfelé,a magas fûbe,majd egyre meredekebben mentünk felfelé mire elértük a Bulzkõ ell pontot. 45km 2900 szint .  kaptunk halvát,és  nápolyit ,gondolom a gaz is a szolgáltatás része volt .Komolyan mondom,hogy lapoztam a gazt magam elõtt :) Szilvi fentrõl kiabált ,hogy  merre kell menni ,mer nem látott a gazba .  Lentebb már isteni  szederinda ösvény volt, ami szintén kellemes kikapacsolódást igért..


Aztán kiértünk egy patakmederbe ,na itt eleresztettem lefelé ,a kövek közt .Sár is volt pocsolya is,jól esett futni .Kiértünk a Gáld patak völgyébe végre egy széles dózerút .


A forrásnál többen is vizet vesznek ,egy  sötétbõrû barackkal kínál a kertjébõl sokan elfogadjuk tõle ,bár igaz simán verekedni lehetne vele,de legalább elrakhatom a hátizsákomba.  Néhány darabbal próbálok elbánni,eddigre el is érünk a Gáld patak völgyi frissítõ pontra ,ahol komoly ellátás vár ,sütemények dinnye ,stb. Legyûrök egy szelet mákos bejglit egy karéj dinnyével .Állitólag kell az energia felfelé. 


Drága kenyér na ez a hegy engem tényleg kivégzett . Együtt indultunk jó sokan ,és gyakorlatilag 10 percen belül egyedül maradtam .Ráadásul megcsípett egy  darázs is a combomon aminek így 4 nap után is ott a tenyérnyi  udvara. Már a Csáklyakõ nyeregig is szép halálom van ,Vadálló kövek érzés,2,3kilin 400m  felfelé. Mire felérek a nyeregbe se kezem se lábam, leülök odaadom a lapomat, valaki kérdezi na milyen volt?  lihegek,nem tudok szólni ,, hagyd már mondja a pontõr lány hiszen te is így értél ide :)


Kínálnak müzlivel,de most elõször nem kell semmi  ,de azé elveszem jól jöhet még .. Most látok magam elõtt néhány embert  menni ,még Gyuri is itt van,már majdnem utól is érem,de mire elkezdjük a mászást addigra megint egyedül maradok . Szilvi piros pólója  valahol a hegyoldalba  vírit .De jó neki..


Ez a hegy  a Csáklyakõ nagyon odavert, füves sziklás magas fellépések ,néha  azt sem tudja az ember hová pakolja a lábát,5-10 lépésenként leülök .Szédülök mint az õszi légy komolyan .A combom a talpam mindenem begörcsöl egyszerre, Ilyenem nekem még az életbe nem volt. Pedig volt ca mg pezsitablettás vizem is.  Gyurit látom még fentebb , aztán már senkit nem látok, egyedül maradok . A nap már egészen lent van legalább ez sem éget már .


Lentrõl a Gáld patak völgyébõl biztos volt vagy 2 óra mire felmásztam a tetõre. Na monnyuk itt volt kilátás,de ezt el is vártam ennyi szintel ..


 


Hangokat hallottam  elõttem még láttam Gyurit lefelé ,majd két túrázó fényképezett mikor kicsúszott a lábam,és elestem a rándulástól azonnal begörcsölt a vádlim,áááá kiálltottam mire a srác vissza akart jönni,de  mondtam maradjon lent,  minden ok,ez csak görcs.  Felálltam lehagytam õket,kétszer estem még el lefelé ,egyszer a bokorba rántott a görcs szó szerint ,nem tudom lentebb  ki mit hallott,de biztos tudták,hogy jön valaki. Aztán moivát láttam magam elõtt menni ,szegénykém épp egy szakadékon próbált leereszkedni ,de szerencsére megláttam a p3 at   egy sziklán és visszahívtam. Majd kiértem végre  egy rétre , ekkor elõvettem az itinert olvasni ,mert nem találtam a jelet,csak a kék kört.moiva utól ért,õ sem tudta merre kell menni ,olvasta hangosan a szöveget,és nem tudtuk értelmezni :)


Végül lentebb megláttam a p3 szöget ,de elõtte még estem egy akkora hátast a csúszós meredek füvõn ,hogy csoda hogy a nyelvemet nem haraptam el . Na miután má meglett a  háromszög eleresztettem lefelé,nem is lehetett amúgy gyalogolni  annyira lejtett .kiértem a rétre egy karámba , ennek az oldalán mentem,de jel az má megin nem volt,na ekkor már kezdtem kiborulni,mer kezdett sötétedni. Nem tudom miér ,de egy pásztor házba embereket láttam fentrõl ,és nekik kiabáltam le ,hogy merre kell menni :)


egyrészt honnan is tudnák ? ,, ,másrészt meg romániába vagyok,nem is biztos,hogy értik. A  rézbõrû ember vissza kiállt,gyere ide gyere ide, én meg jajj de hogy megyek,még csak azt kéne ,már már menekülök elõle, integet mit akarhat  tõlem .


Persze ha azt mondaná erre gyere itt kell menni az más lenne ,de én inkább idióta menekülök.. tök mindegy merre csak el . A  tehenek közt futok lefelé már sírok ,elegem van nem tudom hol vagyok,hiába olvasom az itinert nem értem ,alkonyodik.Vissza megyek az emberhez ha elkap így jártam, az sem érdekel bakker 54 kilis túrán vagyok,és minnyá fél kilenc :)) felakarom adni .hangosan mondom, magamnak,hogy elegem van én ezt nem csinálom,,pedig a cél kilin belül van :) Ekkor meglátom moivát õ is erre jött ,csak én lentebb vagyok.


Az útról  kiálltok neki,hogy tudja –e merre kell menni ? õ sem tudja, miért is tudná hiszen már alig élünk ..erre  elindul vissza,na erre már szaladni kezdek a dombon felfelé  ..moiva várj meg  ne hagyj itt kiálltom , sírok mint egy szaros gyerek. Mindkettem mondjuk a magunkét a románember jót akart nekem ,mer ott volt a piros jelzés a háza sarkába, de nekem nem kellett a segítség . Na innen már tényleg csak két kanyarnyi dombocska volt ,moiva szencségelve én sírva fél kilenc elõtt 14 :13 percel célba értem.  Valaki kérdezte na milyen volt  ? moíva haggyatok ,és hadonászott a botjával , én meg megint csak mondtam a magamét miközbe a szememet törölgettem .Jó kis jelenet lehetett .Peti Szilvi kináltak kürtös kaláccsal,de nem kellett. Semmi nem kellett ,fõleg az hogy sátrat verjek Nárciszmezõn :)


 


Ezen a csoda szép helyen ,közel 1000 méteren .


 


Volt paprikás krumpli bográcsba ,mindez a tehén ,és pásztor kutyák közt .Elképesztõ szép hely ,és mi munka még tábori WC is volt . Annyira ledaráltam az achilesemet,ha még egy ilyen napra elmegyek tuti a fél év szünet,beduzzadt a sarkam mellett ,így másnap már nem is indultam el . Bár nagyon szép helyen ment a 2.nap,de nem bántam meg,mert lesz miért vissza jönni jövõre.


Amúgy meg eléjük mentünk szurkolni akik elindultak reggel a második 50re .Vinnattival,és Gyöngyivel lementünk a Remete –szorosba ,ami álom szép hely .


 


 



 


 


igaz +400szint vagy 3kilin ,de megérte lassan mentünk nagyon. Délután  visszamentünk Torockóra várni a befutókat,felvertem 3x is a sátrat babiéknál ,már 2 napja csak bontok építek  :) ,a forrás mellé ott is fürödtem meg, Azán a legjobbak is este 8 kor kezdtek jönni  ,de jó ,hogy nem indultam ..Vacsorára babos lecsó a kultúr udvarán ,amit  szakácsok fõztek  bográcsba.


Csak ajánlani tudom mindenkinek ,szinte  luxus rendezésû túra komolyan , az itiner szájbarágós ,van térképvázlat , szalagozás ,és  szép magas hegyek vannak erre  , platók, rétek ,kispatakok , szorosok, sziklahasadékok tehenek pásztorok ,medvék :)  Gyertek 2012 ben  minél  többen , több táv is van ,biztos  nem bánjátok meg , mert a  Köközi vándorlás a Torockói hegységben igazi kihívás . lásd yoyoka elsõ napját :)


 


https://picasaweb.google.com/116835905311387432539/KokoziVandorlasErdely?authkey=Gv1sRgCOXI8aHhs5j0Dw


 

 
 
Zillertaler SteinbockmarschTúra éve: 20112011.08.23 22:12:42

 



2011. 08. 19. péntek délután 2 óra  ,épp a mocsár beszámolómat írom ,mikor megcsörren a telefonom Szilvi hív, elsõre azt gondoltam,hogy a jövõheti Erdély túra kapcsán. De egészen másról van szó ..méghozzá arról,hogy a  tiroli Alpokba  lenne – e kedvem elmenni .  Hát kedvem az mindig lenne ,csak hát a piszkos anyagiak ugye …Kértem egy kis gondolkodási idõt ,, izé de valamit még mondanom kell , most  indulunk este yoyoka .. mivan ?  hát ez… , kizárt ,hogy  3  hétvégén  csavargok,hol Lengyel,hol Tirol,hol meg Erdélybe . 


Bár nagyon  izgatott leszek,fõleg,hogy Szilvi nagyon kérlel ,menjek,mert csodás helyre megyünk ..szaladok le az udvarra ,  mondom nevetve Gabinak,hogy hogy kb mit szûrtem ki abból amit Szilvi elhadart ,  bár  igazság szerint  hallotta a fél beszélgetést, még az udvaron is .  .Gabi azt mondta ha most nem megyek, sosem jutok el mert õ biztos nem visz el .


Vissza hívtam Szilvit ,hogy megyek amit még magam is alig hiszek el  . Gyorsan  megfõztem 2 napra a családnak ,õsszepakoltam sátor matrac hálózsák, meleg ruha , 2 pár cipõ ,3 napi élelem stb .


Lényeg a lényeg,hogy még  a fülemre is akaszthattam volna valamit ,ha elbírta volna. A délibõl leutaztam Tatabányára ,Dani is ezzel a vonattal jött ,ott találkoztunk a többiekkel , bepakoltunk Péter kocsijába ,ami hamar megtelt a cuccal ,ezért  András  szelektálni kezdett,hogy nem kell a sátor ,nem kell a matrac ,na jó a hálózsák maradhat  .DE há hol alszunk meg arany Andráskám ?,,majd alszunk valahol , válaszolta mosolyogva ,,gondoltam jó van õ a tapasztalt ,,a cuccok maradnak ,még akkor is ha idáig megszakadtam alattuk


Aztán  olyan fél 9 körül elindultunk. Ez annyira hírtelen jött nekem ,hogy én nem is tudtam ,hogy telesítmény túra  lesz ,csak hogy megyünk valahová ,lényeg,hogy ne legyek itthon hanem menjek ugye …és ahol szép hegyek lesznek ,,khm  .


 


Az elõzõ héten is vagy 500 km mentünk a lengyelekhez,,na most ez 780 ra volt . Reggel 5 re értünk Ginzlingbe . Nem mondom meg,hogy elmacskásodott – e a lábunk mivel öten ültünk a kocsiban .  Az ,hogy pont ebbe a parkolóba,és pont Magyarok álljanak be mellénk,kb  mennyi az esélye , nem tudom…de ez bizony így volt .Egy másik magyar csapat is jött a túrára,de õk külön mentek .


Neveztünk hamar ami mondjuk magyar viszonylatba nem olcsó 20€,de szerintem én leettem simán az árát .


999 méterrõl indul felfelé az öt fõs kis csapatunk Szilvi ,yoyo,András Dani ,és Peti,  a gyönyörû Zillertali –völgybe ,



de nekünk  vízesések völgye ,mert Szilvi ezt adta neki,és én jóváhagytam. Ezen a csodálatos völgyben 12 km mentünk felfelé ,bõ 800m emelkedéssel kellemesen járható  széles


dózerúton ,,két oldalt mindenhonnan fátyolvízesések  zaja hallatszott .  Egy csodálatos gleccser magasodott végig elõttünk ,mögöttünk hatalmas hegyek zárták a völgyet , és a nap sugarai festettek meg egy


hegycsúcsot.



A vizesések  pedig a patakba ömlöttek ami végig 12 km keresztül mellettünk robogott el.










   

Szilvi örült,hogy engem hívott el,mert én nagyon tudok lelkesedni , õ is ilyen ,hogy tudja értékelni a szépet ,és ki is mondja. Egymásnak mutogattuk,hogy nézd ezt a sziklát,vagy azt a fényt a hegyoldalon


 










   

 


,mi tényleg nem tudtunk betelni a látvánnyal,és eszünk ágában sem volt innen hazamenni .. Ez a meseszép látvány  gyakorlatilag két napig abból állt,hogy végig jajongtuk a Tiroli hegyeket .


Ez miatt ,hogy forgolódtunk bámészkodtunk,na és persze fényképeztünk a 20. 30. majdnem


ugyan olyan  vizesésrõl is kellett kép, ezért mindig lemaradtunk a fiúktól, amit persze kis kocogással


hoztunk be . 12,5 km nél volt az elsõ pont . Elsõre megemlitem a snapszot ,ami jó alap volt a kolbásznak amit adtak ,és az isteni finom mákos sütemény,és gyümölcskenyér, volt tea és víz,és energia tabletta.


Szilvi mondta ,hogy lakjak nagyon jól,mert innen 3km 1036 szintet megyünk . Gondoltam,hogy sok lesz, de  erre azé  nem számítottam. Tele ettük magunkat bõséggel ,toltunk egy technikai szünetet, és indultunk tovább,aranyos tehenek közt kanyargott az út .



Ezután jött a nagy vizesés,a szemközti  gleccserbõl ,Nagy  robajjal zúgott a kövek közt vízpermetet fújva ránk.



Természetesen fényképezni kezdtük ,ezért a fiúk megint csak elhúztak,de minket ez nem érdekelt, a nap sugarai már átbuktak a 3500  as hegycsúcsok  ,csipkézett taraján ,és a  völgybe  a gyönyörû gránit kövek elkezdtek csillogni . A  fiúkat láttuk,hogy már a létrán másznak felfelé,mi épp akkor kepeszkedtünk ki a patakmederbõl ,ahol magamhoz vettem egy nagyon szép követ . Szilvi mászott elsõnek a létrán ,utána jöttem én ,úgy  szorítottam a fokokat,hogy csoda,hogy nem lapult össze az alulétra .



Felettünk egy hegyimentõ figyelt érdeklõdve,hogy vajon kitudok –e mászni a peremre,. Kitudtam,és akkor Szilvivel elénk tárult a magasság felfelé . Szinte lépcsõmagasságba kezdtük a menetet ,a sziklák ezüstösen ragyogtak ,és szórták a fényt a szemünkbe.



vissza vissza néztünk ,és jajongtunk folyamatosan . Szilvi ment elõl ,én mögötte ,ezért jól tudtuk egymást is fényképezni . Volt egy  tõlünk idõsebb pasi aki nagyon úgy tünt,hogy nem viseli el,hogy leelõztük,és ránktapadt. Aztán persze leelõzött,mert mi megálltunk fényképezni újra és újra. Nagyon szép füves,és  virágos volt ez a hegymenet ,keverve sziklás oldallal,amibe sodronyok voltak beleverve .



Mikor már úgy éreztem,hogy talán felértünk ,akkor Szilvi felmutatott a magasba oda nézz yoyoka. A zöld hegyoldal egy színes ember szerpentinné rajzolódott ki ,akik igen apróknak látszódtak. Nem tudtuk a mi fiaink melyikek,mert nagyon kicsik voltak.



Közben visszanézve egyre szebb és szebb látvány tárult elénk,már kezdett  kirajzolódni  a hegylánc nagy része .


A gyönyörû füves hegyoldalra úgy tünt ,hogy felértünk,mikor kb még egyszer ennyi táv volt elõttünk ,de itt már tiszta kõ ,és törmelékes volt a hegy. Komolyan mondom nem lehetett látni embert ,csak a színes ruhákat ,amik mennek szerpentinbe felfelé.



Meleg is volt a nap sütött és perzselt ,meg meg álltunk inni, sokan  pihentek ültek ,és ha gyorsabbak voltunk mint õk, akkor elõre engedtek.persze nem voltunk mi gyorsabbak,csak mentünk folyamatosan.   Egyre meredekebb lett,és már fellépve kellett menni a kövek közt amik szinte mind mozogtak,. A hágóhoz közelítve már acélsodronyok voltak,és a közet be volt vasalva a fellépéshez .



A fiúk már 20 perce felértek mire mi is megérkeztünk a hágóba . Erre a 3 kilóméteres  szakaszra ,ahol 1036 métert emelkedtünk,  2 óránk ment rá.  A látvány viszont kárpótolt minden fáradtságtól . Körbe a hegylánc gleccserek szabdalta cirkuszvölgyei fehérlettek ,alattunk zöld tengerszem ,mögöttünk a  Feldkopf  a Zsigmondy - csúcs  vörös kõtömbje  . Jó lenne itt maradni még,de szorit az idõ ,menni kell .A 16.8km re összeszedtük a túra összes szintjét az 1871métert , és  ezzel felértünk túránk legmagasabb csúcsára, a 2870méter magas  Mörchnerschartera  .



Innen már  a fiúkkal együtt indulunk tovább a hágóból , most már végig  lefelé megyünk  .Köves igen meredek technikás rész ,



 


majd egy kevés hómaradványon megyünk keresztül .



Vakit a nap csodás az idõ. A 2.ellenörzõ ponthoz érünk van tea ,nápolyi ,mézes vaffeln ,energia ital. Újra jóllakunk ,és élvezzük a látványt,amit nehéz is szavakba önteni ,mert még a képek sem adják vissza.



Elérjük a  2472 méteren lévõ Schwarzsee-t ez a gyönyörû tengerszemet .Fentrõl a partja homokos kissé,már már tengerpartinak tünik



 Gyönyörû csillógó kövek közt megyünk lefelé és vizesések folynak a lábunk alatt,


. A fiúk megint elhúznak ,mert nekünk minden kõ ,és patak kell ,már lentebb jöttünk , itt  illatos fenyõk is vannak. Az Alpok legszebb,és legrégebbi  menedékházában a Berliner hüttében van a 3.ellenörzõ pont ,



ahol húskenyeret kapunk ,nagyon finom kenyérrel mustárral kechuppal ,kinek mi izlik ,volt  kolbász is ,energia ital tea,nápolyi ,szóval nem maradtunk éhesek.


 



 


A hüttébe bementünk körbe nézni ,és a teraszon egy pillanatra megpihentünk a székekben,de indultunk is tovább,mert megtudtuk,hogy még 10km hátra van,és már 12 óra volt tehát igen csak sietni kellett. 


Igazság szerint már a lefelé sem esett olyan jól,de Szilvivel kicsit elléptünk a fiúktól,de persze mindig utól értek,mert hogy nekünk mindent látni kell képen . Hatalmas szakadékos szurdokvölgy mentén haladtunk a hegyoldalban.



 


 Az út ,mint egy erkély úgy kanyargott egy darabig,aztán széles dózerúttá vált,és lejtett lejtett végestelen végig .


 



 


A fátyolvizesések itt is jelen voltak, és zúgtak lefelé a szurdokmederbe .


 



 


 Ekkor már Szilvivel már kicsit elléptünk,és megkocogtunk egy jó darabot,mert nehogymá egy 30 kilis túrán ne legyen elég a 9 óra szintidõ,végül pontban 2 kor célba is értünk , az 1257m lévõ Breitlahnerbe . A fiúk utánunk jöttek be néhány percel .


 



 


Az ellátás itt is a snapszal kezdõdött ,utána  kolbász ,kenyér,alma, narancs , víz üditõ. nápolyi, mézes vaffeln,mákos ,és gyümölcsös sütemények   Komolyan mondom ,hogy Luxusbusz jött értünk ,ami le vitt minket  a célba Ginzlingbe ahonnan reggel indultunk útnak. Megkaptuk a kitûzõt ,de elõtte a snapszot meg kellett ám inni ,Szilvi belenyalt csak ,így az  övét is én ittam meg,,semmi bajom nem volt komolyan ,,talán azért mert sokat ettem a  nap folyamán. A kaját amit végig cipeltem elõ sem vettem ,pedig volt abban minden elhihetitek .


 


Ezután forró fürdõt vettünk , felvettük a szép kivizöld  pólót amit mindenki kapott ,és a fiúk tervezni kezdték a másnapot .  Rengeteg variáció volt,és kb az ötödikre sikerült Daninak ,a  dél Tiroli Alpok legmagasabb csúcsát a 3510 Hochfeilert kinézni .


 



 


  Tiltakoztunk ,hogy ezt nem fogjuk bírni ,vagy ha bírjuk is ,késõre  fogunk visszaérni  ..De aztán nem bírtunk velük, fõleg Dani ,meg András volt besózva,,Péter sem nagyon akarta ezt a távoli hegyet,ami  úgy bõ 30 kilire lett volna ,és rengeteg  szint . Pontban 7 órakkor aztán a tiroli zenekar felsorakozott Ginzling utcáján és kifejezetten a túra miatt végig vonultak az utcán,majd elkezdõdött a mulatság


 


 



 


,,mi is felmentünk kicsit bámészkodni , aztán olyan 20óra  körül visszamentünk a kocsihoz ,és  azon nevetgéltünk,hogy akkor most ugyan merre is menjünk aludni ? mer ugye sátor az nincsen .  Szilvivel kinéztünk egy fedet szinpadot ,de ez nem lett jóváhagyva a fiúk részérõl. András kitalálta,hogy mivel holnap megyünk erre az õrületre,menjünk fel a viztározóhoz ,és aludjunk ott. Már egészen sötét volt mire felértünk 1800méterre, a hatalmas viztározó gáthoz.



hamar eldöntöttük ,hogy ki hol fog aludni..Dani és Szilvi ragaszkodtak a kocsihoz ,,igazából nekem is arra fájt a fogam ..Aztán Szilvi kitalálta,hogy mi lenne ha õ a csomagtartóba  aludna .  ,ki is pakoltunk ,de amint Szilvi befeküdt András ettõl olyan nevetõgörcsöt kapott,hogy  rám is átterjedt,és  szinte már nyüszítve nevettünk fõleg mikor rácsuktuk a tetõt ..


.Végül kipateroltuk onnan ,nem lesz jó Szilvike elgémberedsz  meg sem tudsz  fordulni . Végül én is úgy döntöttem,hogy nem maradok a kocsiban,magamra veszek mindent amit találok,kesztyû sapka volt nálam, melegen felöltöztem,de hát ugye matracom sem volt  ugye Andráskám ? ..,reggelre a fû meg vizes lesz nagyon.Péternek volt egy maratonos nejlonja azt teritettük le,mert hogy Péter is kint alszik ,András meg a padon,Szilvi Dani a kocsiban . Szilvi még odaadta a hálózsákját ,ha esetleg fázom a 8-10 fokba akkor  legyen nálam. Elsõre nem is bújtam bele,de mivel tényleg fázni kezdtem belebújtam abba is,,cipõ is  volt a lábamon,a  kezemen kesztyû, fejemen sapka ,hamar elaludtam . András 11 ig bírta a padon , aztán õ is beült a kocsiba aludni . Arra ébredtem,hogy a pisilnem kell a vízesésektõl ami zúgott lefelé a hegyrõl , kimásztam,és ekkor megcsapott a hideg , Ezután  már csak a holdvilág fénye zavart,mintha egy nagy kandelláber alatt feküdtem volna ,a francba szemellenzõt is hozni kellett volna ,van is szép csipkés :) …Reggel 5:30 kor arra ébredtem hogy Dani mozgat ,yoyoka keljél indulunk túrázni..De ez már egy másik nap története lesz .. 


Ezt a túrát tényleg nagyon ajánlom mindenkinek ,ha öten mentek kocsival akkor egész jó áron ki lehet hozni a túrát,nincs közel az igaz,de a látvány megéri ,és nagyon jó a szervezés,és az ellátás  is .  A Magyarokat pedig örömmel fogadták a 43.kecskefutamon is  .



További képek a túráról  https://picasaweb.google.com/116835905311387432539/ZillertalerSteinbockmarschTirol

 
 
Rockenbauer Pál emlékúton Zalában 130/70/40Túra éve: 20112011.08.11 20:20:22

 


 Valamikor a hét elején  néztem meg a túra kiírásokat,és akkor láttam  a Medveles 60 túrát ami Erdélyben lenne . Aztán azon kaptam magam,hogy  ripsz ropsz péntek lett  . Írtam gyorsan Vinattinak délelõtt ,mert õ tavaly volt,és a beszámolóban azt írta idén is tervezi..pénteken viszont  már utazni kéne .Közben  írtam gyorsan rushboy Daninak,õ biztos eljönne ,és szeret vonatozni is.  Bár Dani jött volna medvézni,de most a Rocki volt neki tervbe ,és hát néhány levélváltás után engem is rábeszélt .  A 130 elsõre sokkolt is ,hosszabbat már futottam,de túrán még nem volt ekkora táv. meg is néztem van-e rövidebb  ,vót ,,de Dani a 130 ra  is rátudott beszélni,hogy  ne viccoljak már kibírtam a 2x2 öt is .


A több mint 4 órás vonat úttal ,bármilyen hihetlen ,de csak Nagykanizsáig értünk ,ahol is számunkra  véget ért a vonatozás :) innen egy 3km gyaloglás az iskoláig a dög nehéz táskával,ha tudom ,hogy ennyit kell gyalogolni hátizsákkal jövök inkább. Az  utazó táska fülét próbáltam úgy felvenni a vállamra mint egy hátizsákot ,nem is lett volna rossz ha nem vág ,így mire a szállásra értünk már nagyon fájt a vállam. A suliba isteni jót aludtam komolyan , köszönhetõ a viaszos füldugónak .


Reggel 6 kor volt a rajt annyira kényelmes volt a földön,hogy még visszahúztam a fejemre hálózsákot. , A szomszédban vettem egy hatalmas hambit hmm,ez fini volt nem is tudtam megenni elraktam a hátizsákba ,aztán pontban 6kor elindult a menet amire igazából nem is voltam felkészülve fejben ,hiszen szó sem volt ekkora távról,de azzal vigasztaltam magam,,hogy a  túra csak a zalai dombságban van  ,mondom dombság :)


 


A hosszú kanizsai úton hamar széthúzott a mezõny ,olyan 5km mentünk az aszfalton,már aki ment ugye, mert nekem bizony kocognom kellett Dani után . Az elején ugye még annyira friss az ember,hogy Rudi Istvánékat is utól értem .Szóba került a mai  Erdélyi túra ,meg az is ,hogy 3 hétre Erdélybe mennek túrázni . Hû de jó lesz nekik amindenit,talán majd jövõre én is  ,vagy ha lesz idén még Erdély akkor elmegyek .Szóval addig addig,beszélgettünk míg medve medvét követett ,,és  elmeséltem neki ,hogy a Yellostone parkban ,hogyan tépte szét a kirándulókat ,a grizli. Erre István elõvette a paprika spréjét , Mondtam is Istvánnak,hogy szinte látom magam elõtt amint egy 400 kilós medve közelít felé,és felétartja  a kb 10 centis paprika sprét :) Ezután még javasoltam a halottnak tetetést,majd jobbnak láttam ha inkább” hátramaradok” Danival .


 


Az út gyorsan és pörgõsen telt,tényleg dom dombot követett, jól döntöttél cillagom ,ez tényleg a Zalai dombság gondoltam magamban. Szép volt a korareggel amint a mezõk felett, vastag páratakaró úszott, a fû ez miatt nagyon vizes is  volt . A vaddisznós kert hullámos útján megannyi gomba az út szélen .Van is olyan ,hogy Vargányás tetõ,de arra most nem ment a túra  .Szép erdõrészlet messzire ellátni . Sokat mentünk a kék sávon ,és mivel Dani mondta ,hogy néhány  helyen bizony  figyelni kell ,gondoltam amíg tudok megyek vele. 17.5km nél hagytuk el a kék sávot ,és visszafelé is ezen az úton jövünk majd .


Hmm gondoltam nem nagy kunszt hiszen csak dombok . A sárga sávon megyünk ahol szinte degeszre tömjük magunkat a nagy szemû szederbõl ,annyi van . A fû magasra nõtt és vizes néhol sáros is, sajnos a cipõnk ettõl jól elázott . Aztán Oltárc vadászháznál 23,8km kapunk körtét,és vizet is vehetünk magunkhoz,jó is mert már elfogyott  a fél liter,jobban kell figyelnem,hogy beosszam. A maradék hamburgellel is elbánok .. Hahótra már úgy érünk az ellenörzõ pontra,40,3km hogy de jó is leülni. 


Ettünk zsíroskenyeret ,paprikát paradicsomot  ,szerettem volna inni egy citromos sört ,de nem volt  ezért ittam egy tonikot .  Ide küldtem a terepcipõmet depóra ,mert az aszfaltosban már nem mertem tovább jönni, Milyen jól éreztem,hogy ennyit fogok bírni a leselejtezett mizunóban  ,éreztem,hogy vízhólyagjaim lesznek ,ezért gyorsan ragasztgatni kezdtem ,mert  eléggé felázott a lábam,és alig ragadt rá a tapasz.  Viszont a cipõt nem hagytam a depóba hanem cipeltem magammal ami nem volt túl jó ötlet,mert a  vizes sáros cipõ + súly volt,és a vállam eléggé fájt az elõzõ napi táskától  .


15 percet minimum itt voltunk Dani ,ment még a dógát intézni a mellékbe,én meg mondtam,hogy addig elõre indulok  ,legalább addig is pihenek :)  Igen ám,de Rudi  Pistiékkel nem számoltam,hogy utól érnek, Hahóton õk is pihiztek cseppet . ennyi is  volt a sétálásnak  ,mert ha már utól értek ,és lehagytak ,akkor követem õket,mert nekem az megnyugtatóbb ha tudom,hogy õk is arra mennek . Tisztes távolságból mentem utánuk  ,és nem értettem,hogy Dani miért nem ér utól.


A „pihenésbõl „ 9km tempó lett ,míg Söjtörön a Deák háznál 49,3km bevártam Danit egy padon, Itt csak pecsételés volt ,meg feltöltöttem a palackomat vízzel -Talán 5 percet ha vártam rá,addig is pihentem meg ettem ,pedig csak 9km jöttünk ;) Amúgy meg   menet közben nem volt ám evés .  Meg is fulladtam volna ha eszek :)


Szépen teltek a kilóméterek a szokásos menetrendben  ,Dani megy elõl ,én kocogás utána .Abban a pillanatban ha én is gyalogolni kezdtem  méterekre maradtam le ,de pillanatok alatt ám .


Ezt  a fajta pihenést egyre többször engedélyeztem magamnak ,hogy kicsit lemaradok,de utána ezt be kellett  hoznom .  Soha nem kértem ,hogy várjon meg, hiszen alig beszélgettünk ,egyrészt kellett a drága levegõ másra ,meg aztán õ,sem én sem vagyunk beszélgetõsek. Persze azért szóltunk egymáshoz,de nem pofáztuk végig a túrát. A katlanhoz értünk ,na itt elmesélte Dani,hogy tavaly milyen forróság volt,hogy vibrált a levegõ ,most a páratartalomtól fulladozunk   ,eddigre már egészen más elképzelésem volt a domboldalakról . Pusztaedericsre 55,3km nél jártunk .


Dani mondta ,hogy pár száz méter kitérõt tesz a kocsmáig ,én örömmel fogadtam,vééégre pihenhetek,megint és Istvánék sincsenek a közelben  .  Pusztaedericsen elindultam felfelé az erdõ szél felé ,azt lestem,hogy hol vannak kint az udvaron,hogy vizet tudjak kérni.és az erdõ elõtt két háznyira éppen jött ki egy bácsi,bár nem sokkal lehetett  idõsebb mint én ,de mindegy :P Érdekes de semmit nem kérdezett csak nézett csendben ahogy mosom az arcomat és a karomat . Az erdõbe érve szépen felgyalogolok ,és Úttörésnél ahol filcezés volt ,szépen  leülök a fûbe enni .


Éppen az  utolsó falatot kapom be, mikor jön Dani .  Megyünk is tovább jó saras az erdõ az oda –vissza szakasz elején . Szerencsére rövid ,és utána a szép gondozott szõlõstelkek hétvégi házak mentén leereszkedünk Rádiházára  60,9km .  Az ellenörzõ ponton zsíroskenyeret ehetünk ,paprika pari bár már ennék mást is ,de fõleg a sós paradicsom esik jól. Végre hozzájutok egy hideg citromos borsodihoz hatvan kili után J A smiley jár,és marad is a mondat végén örökre .


Dani még eszik, én viszont  elindulok a jól megérdemelt pihenõmre ,hogy minimális lihegéssel jussak vissza a szölõstelkekhez. Az oda vissza szakasznál lehet látni,hogy kik jönnek szembe ,és kik vannak mögöttünk  . 


Egy brutál saras erdõrészlet következik ,már már mocsaras beütéssel , Erdõszélen filctollazás 16.pont 65,2 km Dani is nemrég utól ért ,majd egy srácot visszakiabálunk ,mert rossz felé ment . Sok falu van a túrában,és sajna igen sok aszfalt is ,meg aztán némelyik falu soha nem akar véget érni. Így volt ez a Szentpéterfölde  kis falujával is.  A bácsi és a  néni egy hihetetlen szép zöld ,és  takaros porta elõtt , ült a kapuban ,köszöntem ,õk is vissza ,majd a bácsi  kérdi,hogy ugye  messze van még Nagykanizsa ? Meglepõdtem hírtelen ,de rögtön mondtam is,hogy messze bizony .  


A falut elhagyva egy  meredek kaptatón mentünk fel,Dani hamar felért,az elágazáshoz, és lekiabált,hogy a tetõn megvár,én kiabáltam neki,hogy menjen nyugodtan , mert én tuti lefekszek ha felérek.. tizenvalahány  kilin sikerült nagyon eléheznem . Egyébként a  domb csak annyira volt ám meredek,hogy kilátót is tettek a tetejére.  Elõvettem a szendvicset ,de mivel  nyálam nem vót a lihegéstõl ,meg vizem sem csak nyeltem mint kacsa a nokedlit,  Daninak volt még egy kis cukros üditõje na azzal leküldtem .


Ez után egy  brutál saras rész jött,hatalmas  traktornyomok végig lefelé . Végre leértünk a Torhai forráshoz ,és vettünk vizet,meg egy kis mosakodás is belefért. Elindultunk felfelé egy szép kis erdõben ahol egy õz szökellet keresztül egy mély árokpartot. A nyeregbe felértünk ,és megint filctollazás a ponton úttörés gerinc 80,8km  Ez után iparkodni kezdtünk,hogy még világosba Bázakerettyére érjünk ,ami sikerült is 85,3km . Itt megint ittam egy citromos borsodit ,meg elõvettem egy darab kolbászt,meg egy szendvicset is megettem ,a másikat Daninak adtam mivel õ meg nem is hozott ennivalót,,és még csodálkozott,hogy szarul van a gyomra,mert hogy lötyög benne a víz. 


Amit találtam a hátiban mindent megettem megittam ,alig maradt valami ,csak egy gél meg egy cs keksz. A magne B6 ot is megittam ,volt egy kis UBn kapott L karnitines cucc  ,azt is megittam,és sótablettát is vettem be . Valamint az összes vízhólyag tapaszt felragasztottam ,volt a sarkamon ,a lábujjaimon több helyen is.  A hátizsákban lévõ vizes  cipõtõl végre megszabadultam  ,itt hagytam  majd behozzák a célba . Elõre indultam mert fázni kezdtem Dani is jött utánam hamarosan ,elég sokat mentünk felfelé a K+ on egy aszfaltos úton ,már sötét volt kellett a lámpa . Aztán az erdõ szélén  folytattuk utunkat ,ahol elsõre nem találtuk meg a piros elágazást,hanem kicsit túl mentünk ,de hála Dani emlékezett ,hogy rossz felé megyünk .


Na ezér kellett nekem egy biztos ember ,,fõleg meg este ,úgy ,hogy követtem továbbra is ,mint gyilkos az áldoztát ,de már egyre nehezebben ment ,mert felfelé bizony le le maradtam ,futni  nem volt erõm felfelé , a gyalogtempóm meg   maximumon  volt  ,de Danihoz képest ez kevés volt .  Több kilométer után ismét kiértünk az erdõbõl,és egy hosszú sötét aszfalt úton közeledtünk Kistolmács felé  ahol falunap lehetett mert már fent az erdõben is hallottuk a mulatós zenét . Kistolmácsra elcsoffadva


értem legalábbis én ,itt jártunk még csak  94,3 nál . Dani kért egy hot dogot ,én meg  , egy hamburgert,ami olyan szar volt,hogy alig bírtam megenni .  Kistolmács után egy meredek betonúton megyünk felfelé a korom sötétben,majd úgy félúton egy idõsebb férfi botorkál lefelé eléggé rendesen elázva . Mondom neki,hogy lát a sötétben ? erre azt mondja mutasd az arcodat ! mivan ?  én meg felé fordultam ,és hát  a szemébe világítok mert a lámpa a fejemen van .  Aztán az út tetején egy másik férfi kívánt jó utat ,és mivel nem igazán láttunk ez is valamiféle szõlõsdomb lehetett,ahol jól beborozott az öreg.  


A 100.kilit egy buszmegállóban ünnepeltük meg ,3/4 12 kor .szerintem Borsfán  voltunk ekkor  ,és olyan kényelmes volt a pad ,hogy vagy 10-15 percet lehúzott rólunk .  Néztük a cillagos égboltot,és pihentünk Aztán közösen meg egyeztünk,hogy  Valkonyán bevárok egy "lassúb" csapatot ,mert a 7 domb ezután jön,és háát már nem ment úgy .Dani is fáradt volt,de én is ,így a sebesség külömbség megmaradt. 


Valkonyán 103.4 km nél végre elértük a Rockenbauer turistaházat .kaptunk zsíroskenyeret,de alig volt étvágyam hozzá,de azért ettem pár falatot,Daninak sem akart már lemenni . Aztán egy bõ tíz perc után Dani elment ,én meg ledõltem egy keskeny padra amirõl lelógott mindenem de nem érdekelt ,  elaludtam csendben ,,arra ébredtem,hogy jött valaki. Vera   ,és Balázs volt ,és  miután magamhoz tértem ,rögtön megkérdeztem,hogy mehetnék-e velük ,és ,hogy milyen tempót mennek ?. Hát most heteset jöttünk mondja Vera mosolyogva .na gondoltam durvább  lenne  mint Danival ,és  inkább ,nem megyek velük .


aztán jött még egy srác ,bocs a nevedet nem tudom,,de én már annyira fáztam,az újjatlan toppban meg a  rövidnadrágban hogy,elindultam  . Bár fogalmam sem volt hogy boldogulok egyedül  éjjel  .  épp egy technikai szünetre gugoltam le,mikor jöttek Veráék .  Na cillagom itt az alkalom ,vagy forgatod még a térképet ,vagy catlakozol ügyesen . Amint a földútra értünk már nem is  fáztam . Dani amúgy ¾ órája ment el ,és irigykedtem,hogy már milyen messze járhat . Elkeztünk ezt a legendás 7 dombot . Hát dombnak egyáltalán nem mondanám  így a végére , viszont az alvás határozottan jót tett, szerintem még gyorsultunk is . .


Aztán a 6. domb után felértünk  Szõlõhegy Eszteregnye  ponthoz 109,8km pontban hajnali 3 kor . Már csak egy nagyobbacska emelekedõ volt,na meg az apró hozzá  ..hmm még egy 20 kili ,olyan jó lenne már levetni a cipõmet ,és még mindig sötét van ,legyen már legalább világos , ráadásul csak 12 kilire lesz a következõ pont ,ami most nagyon hosszúnak tünik . Csak úgy mint tegnap reggel ,ez a hajnal is nagyon vizes volt ,helyenként sûrû ködfoltokba kerültünk ,de hamar túljutottunk  rajta. Hát voltak benézhetõ részek bõven éjszaka ,jó hogy nem maradtam egyedül . 


A virradat valahol a vaddisznós kert környékén ért . Nagyon mentünk ezen a részen már annyira vártuk a pontot,hogy senkit nem érdekelt kinek mi fáj. A zsigárdi házhoz  már világosban értünk 121,8 km .és még mindig van 8 kili aminek a nagy része aszfalt lesz ,és nagyon fáradtak voltunk . Vera elõl tépte az utat Balázzsal,én az autó pálya alatt azt mondtam na akkor itt a vége ,és én leveszem a cipõmet ,innen zokniba megyek tovább ,volt még vagy 4km J  . De pár lépés után visszahúztam a cipõmet, mer ez az ötlet nem vót jó , Veráék elhúztak nekem meg komolyan tempót kellett váltanom,hogy beérjem õket. Erõsebb futásokkal,kevés gyaloglással felváltva utól értem õket,de szerencsére már nem voltunk messze,és jó is ,hogy reggel megfigyeltem az útvonalat jobban,mert simán odataláltunk a célhoz reggel 6:23 kor .130km 24:23  PB J  Dani 3 percel ért be elõttünk, ennyit a laza tempóról a végén ..ezért tényleg nagyon komoly tempót hoztunk  .amit köszönök is nekik.


A rocki életem leghosszabb túrája volt  eddig ,és a  leghosszabb idejû is ,és életem legkisebb jelvénye  járt érte ..De az enyém ,és  sééép :)

 
 
Kétszer kettő néha öt!Túra éve: 20112011.02.27 17:06:11

 Kétszer kettõ néha öt !


Mivel elég hosszan írtam, és nagyon szétdarabolja az oldal,ezért most csak így rakom ide .


http://www.edzesonline.hu/blog/1800/yoyo&item_id=5718&action=comment



2011. 02 .havi bejegyzésnél .


 

 
 
KitörésTúra éve: 20112011.02.15 17:22:28

 


 Kitörés 60


Ha már 60 , akkor 6 kor talizzunk  a Moszkván Zolival,és Mjocival . A fiúk  gyalog akartak felmenni a Várba ,de én a buszra szavaztam . Puffogtak meg minden ,de kussoltak mikor 2 perc múlva leszálltunk a Kapisztrán téren . A nagy meglepetés a tõmeg volt idén  , Mivel idén nem volt hó,sokkal többen jöttek el, közel  55 percet álltunk sorba . Már minden rongyot magamra szedtem, a táskából,hogy ne fázzak futóruhába . A rendõrök meg csak töltötték a munkaidejüket csendesen ,oda oda pillantottam,hogy vajon hány teherautó fog még jönni ? 


Láttam egy túrázót,aki komoly felszerelésben indult el,,,csak úgy elképzeltem mikor monnyuk a Moszkván áthalad,és meglátják a fémsisakban ,és a dragonyos bokáig érõ  nagykabátban :)


Közben Fjani is hívott ,hogy jön mindjárt,,, nevezzek neki is . A mázlista oda ért,és már indulhattunk is ,mert pont sorra kerültünk . Janika idén nem mert kitörni velem,tanulva a tavalyi túrából ,hogy nem bírja az éjszakát,és ugye tavaly elaludt a hazafelé úton, vezetés közben ..így hát csak a rövidre jött,de azé a Margitát még behúzta délelõtt .


 


Aztán 7 kor sikerül rajtolni , az aszfaltos részen hamar eljutottunk a János korházig ,az emelkedõt még kocogtuk egy darabon ,aztán a nagyon meredeken javaslatomra  már gyaloglásra váltottunk . A Széchenyi emlékmû volt az elsõ ep 5,5km nél . Olyan udavariasak voltak ,hogy le a kalappal ,tessék hölgyem az itiner ,köszönöm hölgyem . Úgy emlékszem  Magyar katonák voltak . Aztán hamar a fogaskerekû ,majd a gyermekvasút  elõtt jártunk ,Nagyon jól haladtunk ,itt már bõven voltak elõttünk .Mosolyogtunk,hogy a rendõrök ide is utánunk jöttek,  Ennyi erõvel már a túrán is végig jöhettetek  volna cillagaim :)


 


Normafa síháznál mentünk be az erdõbe elõször , ennyi aszfalt van az elejében  kb 7,7km ,innen aztán lámpákat bekapcsoltuk,és futás lefelé a csacsi rét felé. Egy katonasír elõtt haladtunk el,a rengeteg mécses ,szinte beragyogta a sötét erdõt . Leértünk a csacsi-rétre 8,8km úgy gondoltam,hogy elég akciósan  világít már  a lámpám ,és elemet cseréltem . Volt is értelme,mert lefelé nagyon megindultam. Hallottam,hogy Zoli,és Joci futnak mögöttem ,folyamatosan elõzgettünk ,köszöntem elõre ,és jó utat kivántam ,így mindig tudtunk elõzni . Aztán mikor  hátra szóltam a fiúknak,kiderült,hogy nem õk futnak  mögöttem,hanem két másik futó ,akikrõl kiderült,hogy edzésonlinosok . Márk,és Kornél .


 


Gondoltam,hogy majd utól érnek Zoliék  úgyis ,ezért nem álltunk ki a sorból .Zoli be is fogott a piroson ,de Janika ,és Joci lemaradtak ,velük csak a János-hegyen találkoztunk újra 12,4 km ,ahol kaptunk csokit.


A kilátó meredekét meggyalogoltuk ,majd a piroson futottunk lefelé  ,csak a kövekre ,és a gyökerekre kellett figyelni ,és hipp hopp már lent is voltunk a Szépjuhásznénál .


Janikáék ismét elmaradtak , hiába csak futott egy maront délelõtt,Joci meg kitudja miket  a héten .


Én viszont rápihentem erre a túrára,mert haladni akartam . Gondoltuk majd a Hárs-hegyi emelkedõn utól érnek mert gyalogoltunk ,de nem jöttek ,hiába mentünk már andalogva J


A Hárs-hegyi kilátónál hamar ment a pecsételés 15km.. egy technikai szünetet is tartottam ,míg felérnek a banditáim . Márk,és Kornél úgy tapadtak ránk, mint anya a gyermekére :)Féltek hogy eltévednek ami szinte lehetetlen volt ,mert voltak is elõttünk bõven ,meg aztán fényvisszaverõ prizmák is voltak. Bár igazság szerint, ezek inkább a gerecsei részen lettek volna jók,de arról majd késõbb.


 


Joci,és Janika  felértek a pontra ,szegényeknek annyi idõt sem hagytunk ,hogy kifújják magukat ,mert már indultunk is lefelé..azért ácsorogni várni hideg volt futóruhában . A hegyrõl lefelé kicsit már csúsztak a kövek,és a barlangnál jártunk mikor megcsörrent a telefonon,felvettem,beszéltem Gabihoz pár szót,és elraktam,de közben futottam is lefelé,csak hogy  Zoli  ezt nem látta ,azt hitte valamiért ,hogy állok,ezért várt ,és várt ,de csak  nem jöttem fentrõl ,,miközben már Hüvösvölgy felé robogtam.   Kornél és Márk is utól értek ,szinte ugyan ez a szitú játszódott le tavaly is .


Csörgött is a telefonom, Zoli hív ,hogy hol vagyok, mer õ még fent van a barlangnál ,és vár :P


Hmm lapitva bemondom,hogy már Hüviben járunk ,de tudom,hogy elõbb utóbb utól ér.mert nagyon tud jönni lefele,monnyuk felfele is .  Valahol a vadaskert alján ért utól a sárgán felfelé. A határ nyerget elhagyva ,már csillogó út vezet az Újlaki –hegy felé,Elég hideg van már,hogy a zúzmara a fûszálakon megtapadjon,és szikrázó fényével világítsa meg az utat. Az Ujlaki-hegyre feltoltuk magunkat,én itt egy pár méterrel lemaradva a fiúktól, értem fel a nyeregbe,de onnan már együtt hóditottuk meg az Újlaki-hegy csodás panorámáját.


A pecsétet egy orosz katonától kaptam 20,5km nél. Míg én idegenvezetést tartottam Márknak ,és Kornélnak,hogy merre fussanak a Moszkva tér felé,addig Zoli eltünt .Hmm biztos azt hiszi már elindultunk ,ezért szedtük a lábunkat utána . Párszáz méter után be is fogtuk ,tudta ,hogy mögötte vagyunk ,ezért lassan ment ,aztán hipp hopp már a Boróka büfében is voltunk 22,4km ami a rövid táv célja is volt.Német katonák voltak a pontõrök ,szólt a korabeli zene ,és énekeltek .Nekem tetszett még talán a frizurája is németesre volt vágva ;)  Kaptunk fasírtot ,meg teát ,idén nem voltam eléhezve ,mert egy bõ órával hamarabb is értünk ide ..Zoli ivott egy sört, taliztam Sipiékkel is ,letúrázták tánczival a rövidebb távot. Joci ,és Jani is beértek, aztán lassan indulni kezdtünk,mert meleg volt bent ,így is minimum 15-20 percet itt voltunk .


A nyeregbõl a sárgán kellett volna tovább menni ,de a katona sír után ,ami tele volt mécsesekkel ,valahogy tovább mentünk a zöldön . gondoltuk,hogy majd lemegyünk a sárgára  késõbb ,de ehhez egy kunkort kellett tennünk .Úgy láttuk,hogy mások is kavartak erre , mert egy nagy tanácstanal társaságba botlottunk . A zöldröl egy kis kitérõvel ismét a sárgán voltunk ,a hullámzó hegyoldalon nagyon jól lehetett futni ,ellentétben a tavalyi nagy hóval,mikor végig csúszkáltuk  ezt a részt .  Elhagytuk a kötõk padját majd ezzel együtt Jocit is ;)  A völgybe leérve egy egész amerikai bázis volt a ponton 27,6km  legalább 5 kisebb  tábortüzet raktak körbe ,ami nagyon jól nyomta a meleget középre  . Joci is leért ,aztán mentünk tovább a Rózsika forrás  kis fahídjain,ki egészen a Solymár határáig.


Egy túrázó csoport ment elõttünk a Kerek-hegy kaptatóján mi is gyalogoltuk ezt a hosszú szakaszt ,míg elértük a sárga letérést , itt nem láttunk szalagot a hivatalos „levágáshoz” de tudtuk,hogy merre kell menni ,mivel ez már az én fõdem:)  A sárgára vissza térve még egy pár kilit futottunk majd egy kellemes jégbeszakadás után elmerültem a fagyos  vízbe . A lábamat hamar vissza fûtöttem,ezért nem is éreztem vizesnek ,Hamarosan  elértünk a Zsiroshegyi  TH romjához,, 33km nél. Rom ? már a lábazat is alig látszik annyira benõtték a fák a bokrok,,pedig pár évtizede   még szórakozni jártunk ide . A ponton  kaptunk teát,és forró frankfurti levest ,ami nagyon jól esett. Éjjel fél egy volt már, elég hideg volt ,ahogy elhagytuk a tûz melegét.


A kéken a szénás felé vezetõ úton, az elõzõ nap eldugott kolámat 3 felé osztottuk,jól esett egy kis élénkítõ ,bár álmosak nem voltunk egyáltalán .  Töltöttem a palackomba is ,az üres literes  flakont  ott hagytuk , amiért hétfõn vissza mentem és lehoztam . A kéken gyenge szellõ lengedezett,és fent a Nagy-szénáson sem volt az metszõ ,csontig hatoló szél . A hold épp a hegy tetõ felett rajzolódott ki, olyan volt alulról nézve,mintha rajta ülne a hegyen ,éppen felért két túrázó a csúcsra  ,és az  éles sziluettjük  tette még szebbé a látványt .


A lefelé úton Dávidékkat elõztük meg ,vagyis õket láttuk a csúcson kirajzolódni. Aztán a Kutya-hegy gerincén végig kocogtunk,és Jocival megbeszéltük,hogy két éve itt combig ért a hó ,most pedig  szinte õszi idõjárás van . A forgókaput sem kellett rángatni ,nem volt befagyva, simán áttekertük,és máris a ponton voltunk 38,5km nél  ,ami nekem a legjobban  tetszett.  Nem is tábortûz hanem egy nagy mágjarakás volt ,és szalmabálákon ültek,miközben tök jó mozgalmi zenék szóltak. Talán ezen a ponton éreztem úgy ,hogy egész éjszaka egy hatalmas Hadtörténeti múzeumban vagyunk ,ami 60 kilométeren keresztül tart. Még egy álcahálós autó is volt kint .  . A pontot elhagyva hosszú meredek lejtõ várt ránk.Közel 6 km lefele . Ezen a szakaszon is mekkora hó szokott lenni, az egyik útkanyarulatnál megpillantom a következõ pont fényeit ,még magasan vagyunk ,és egészen ellátni a Malom földekig ahol majd a pont lesz .


A Nagyerdõ szélén aztán elhagyjuk végleg a fõdemet ,átlépünk már a Gerecséhez tartozó szakaszba ,ami ismét meglepetést okoz . A pap földeken Gergõék tanácstalan csapatát érjük utól.Messzirõl azt hittük,hogy feljebb jött az ell.pont,kicsit  arra is vettük az irányt,aztán mikor megláttuk,õket,azt hittük valaki lesérült,de kiderült,hogy tétováznak,hogy merre is az arra. A sárgát nincs mire felfesteni ,mert szántás az egész ,és mivel nincs hó,ezért  nyomok sincsenek. Gergõékkel érjük el a békás patakot ahol könnyen átjutunk a 2 m széles kis folyáson ,némi fahordalékon vagy szalmabálán . A pontra úgy érünk,hogy közben találkozunk két járörözõ katonával akik vaskos faágakat hordanak a közeli táborhelyhez. Malomföldek 44,7km  itt forró teát kapunk ,egy nagy fa tövében táborozó ,és egy lövészárokban klassz bunkert felállitó katonáktól .


A pontot elhagytuk,és hamar kiértünk a mûútra ami Perbál határában volt ,kb 1,5km után elhagytuk a falu szélét ,és innentõl kezdve mi a régi úton mentünk a gombatelep felé  ,vagyis arra amerre eddig is ment a túra . így utólag beleolvasva az itinerbe ,nem a gomba telep felé kellett volna jönni,hanem a lyuk földek felé. És mivel „rossz”felé mentünk szalag sem volt.Mondtuk is Zolival,hogy miért nincsenek szalagok ?  nem értettük,hogy miért nincs ember elõttünk  ? állitólag 8 an voltak .


Szegény Gergõéket is magunkkal rántottuk  ,jöttek is utánunk egy darabig ,de aztán,nem derült,ki,hogy miért fordultak vissza ,és tévedtek nagyon  el.  Talán elolvasták az itinert ! ha mi is elõvettük volna akkor kiderül,hogy idén nem erre megy a túra. Mindegy amarra nem tudom milyen volt az út,de itt kegyetlen feltúrt mély fagyott traktornyomba mentünk ,Aztán felértünk a Nyakas tetõre  és hangokat hallottunk az erdõbõl, akkor nem tudtuk kik és miért járnak ott,de így utólag már tiszta a kép ,hogy ott jött be valahol a sárga . Tulajdon képpen mi nem voltunk eltévedve ,mert számunkra ez volt a helyes út,aztán hirtelen szalagok lettek minden felé,és megint csak nem értettük,hogy eddig miért nem volt szalag ?  . Ez az út is csak a botladozásról szólt  , mély keréknyomba próbáltunk kocogni kevés sikerrel.  Zoli egy járörözõ katonát vett észre aki terepruhába állt a szántáson ,és meg majd összecináltam magam tõle;)


Anyácsapuszta 52km nél ismét ellenörzõ pont volt ,innen már csak egy tizes a cél ,de még a Kakukk-hegyre menni kell. A szalagok nagyon jól irányítottak az Anyácsa tó felé . Eleinte mély traktornyomokba billegtük végig  az utat,majd a szántás megadta a végsõ döfést,hogy érezzük a rendezõi törõdést ,Így történt ,hogy  Anyácsa tót  ,elkereszteltem anyádba tónak :P


Aki ott volt úgyis tudja mirõl beszélek,aki meg nem vót , az örüljön neki:)


Elõttem Zoli mondta a magáét, mögöttem Joci ,de õ nagyon  …én közömbös voltam, egyszerûen erre kellett menni és kész , Egy kis patakon 2x is átmentünk igazi gerzemürzés  rész volt , és ekkor  a másik lábam alatt is beszakadt a jég. de a szántáson az a pár kili alaposan megmozgatta a bokánkat . Végre kiértünk egy jobb földútra ,ami már sztrádának számított ezen a szakaszon ,és  tudtunk kocogni ,és már csak  a Kakukk-hegy utolsó emelkedõjével kellett leszámolni ,A  hegytetõ  meredek emelkedõjén ,már égett a combom  ,Jociért is jött a kakukkos ember ,egyedül Zoli tolta fel magát izomból ,ezért megszavazok neki egy szép kakukkos órát :) Aztán végre  felértünk a csúcsra ,itt egy kis bort vettünk magunkhoz, most elõször volt pont ezen a hegyen ..majd irány lefelé ,mert a hegy alatt,már Szomor  fényei látszottak. Jocit jól elhagytuk gondolom,még kakkukkolt a feje ezerrel :P   bár állitólag technikai szünetet tartott,de miután kiértünk az aszfaltra ,már csak egy kili volt a cél, gondoltuk beér a banditája ügyesen .


Aztán valamikor fél öt körül célba értünk ,megkaptuk a kitûzõt ,a virslit a forralt bort Joci is beért,aztán gyors átöltözés ,és lassan indultunk a buszhoz . Jó kis éjszaka volt ismét .A  kitörés minden évben tud újat mutatni  , köszönöm a barátaimnak ,és a rendezõknek a múzeumok éjszakáját ,a budai és a gerecsei hegyekben  . vasárnap reggel a kitörésrõl mentem  dolgozni ,,ezért a munkahelyem nyomokban yoyot is taltalmazott :)

 
 
A Budai-hegység távoli csúcsaiTúra éve: 20112011.01.10 22:46:27

Nem akartam beszámolót írni,hiszen már 4x írtam ,mit lehet még írni  errõl a TT rõl  ?  Lehet !


Kezdem azzal ,hogy ezt a beszámolót Jocinak ajánlom, mert vidámmá tette a beszámolómat .


Jocival a Moszkván taliztam , és  együtt jöttünk ki  Nagykovácsiba . Már a 63 as buszon ültünk ,mikor elkaptam egy mondatfoszlányt  ,hogy 10 + 1 óra a szintidõ !


Hát igen,az ember füle pár év terepezés után már nem csak a huzatra ,de a szintidõkre is érzékeny  :.


 Beszédbe is elegyedtünk ,mert a fiúk már tudták,hogy mi lesz a meglepi csúcs ,mert egy ismerõsük megtelefonálta  .Így már a buszon elõvettük a térképet,ami nálam nem volt ugyan ,de a fiúktól elkértem J


A Meglepi csúcs a Kis-kopasz névre halgatott,csakhogy ez nagyon nagyon kiesne a „körbõl „ ez már  Zoliék fõdjére esik . Kiderült aztán a nevezésnél,hogy ez nem az a csúcs lesz így megnyugodtunk ,hogy nem kel az üveghegyen túlra menni .


7:05 kor tudtunk elindulni ,mert munkából jöttem haza ,és szinte arra volt csak idõm,hogy néhány falatot magamba tömjek,meg benyomtam egy kávét. Zoli mondta ,hogy enni, innivaló való lesz  nála . Azért 2 csokit zsebre vágtam ,meg egy szezámkit,innivaló sem kell,ezért övtáskát sem viszek ..Majd eszek havat ,ha még marad hajnalra . 


A Nagy-szénás


Az aszfaltot végig megfutottuk felfelé a piroson ,majd az erdõbe érve gyalogolni kezdtünk,aztán  futás gyaloglás ,és már fent is voltunk ,állt a víz a csúcskõ környékén,a két nappal ezelõtti meseerdõt elvette tõlünk Németh lajos :/


Kaptunk helyette locspocsot,meg ködöt ,meg cukorkát is ,természetesen ezt nem Lajostól .


A dzseki hamar a derekamra került meleg volt olvadt is  gondoltam,hogy majd eldugom,és vissza jövök érte,de aztán csak jó ,hogy nálam volt ..,kesztyû meg nem is volt a kezemen végig . A Kutya –hegyen tova robogtunk ,és a


 


Perem-hegy


 felé vettük az irányt, ahol  már messzírõl éreztük a füstszagot ,pecsét ,egy töltött keksz  a kezünkbe ,és már indultunk is tovább.


A forgókapu most nem volt befagyva , a sárgán ,majd a kerítés mellett egy szekérúton mentünk tovább ,ami nagyon folyós volt,ezen az úton  jutottunk ki a Meszes-hegyre .


 


Meszes-hegy


Langy meleg ,semmi hó ,még a fû is kilátszott helyenként , itt egy kinder csokit kaptunk a kezünkbe,és már fordultunk is vissza,mentünk lefelé az egyik kedvenc részünkhöz a Cseresznyés- völgybe lefelé .


Itt tapasztaltuk elõszõr,hogy Joci nem mer lefelé jönni.álítólag csúszik a cipõje. Zolival már lent topogtunk a völgyben mikor megláttam,hogy Joci lámpája még valahol az égbe világít.Drága kenyér ez még ma leér ,vagy küldjek érte felvonót ?  :) ez nem lehet igaz ,baromi rossz itt lejönni az tényleg igaz,szinte pofára tudna esni az ember annyira lejt,csak fától fáig lehet menni lefelé,és mivel olvadt is ,a hó,avar sár keverék csúszott. Zolival átmásztunk a villanypásztoron ,és vártunk vártunk ,és vártunk :)


Aztán mikor már sokadjára vártuk, a szaribabát ,látom,hogy jön egy lámpa, ahelyett,hogy lejött volna a kitaposott „úton „ elindult arra amerre a lámpánk fénye volt,de ehez oldalazva kellett jönni a hegyoldalba .


Aztán leért végre valamit motyogott ,hogy csúszik meg ilyenek ,,tényleg ?


Aztán fel az Ilona lakhoz, a latyakos  havon.


Ilona –laknál ilyen még soha nem volt,hogy tárva nyitva volt az ajtó ! Máskor mindig olyan jó betérni a meleg kis házikóba ,most meg kint ácsorogtunk elõtte,és ittuk a meleg  teát . Egy szezámkit is megettem ,mert most elég sok lesz a felfelé kell az energia . egy jó  darabon felfutottunk majdnem a nyeregig,onnan  tovább a Z kersztezõdésig majd tovább,az Anna-rét dülõjén ,tovább fel a nyiladékon ,ahol Zoli elmotyogta magábam,hogy az erdõ nyomokban Jocit is tartalmaz :))


,de addigra már fent is voltunk a Nagy-kopaszon, tovább le a Tarnai pihenõ felé,amin olyan de olyan jól lefutottunk ,aztán mikor Zolival leértünk a pihenõhöz vettük észre ,hogy Jocit jól elhagytuk . Vártunk vártunk ,és vártunk ,majd elindultunk lefelé,Joci sehol,,,aztán láttuk a lámpáját,és reménykedtem ,hogy majd utól ér, Zolival addig megkerestük a nyiladékot ahol a Kis-kopaszra kell felmenni,mert én már elõvettem volna  a térképet bizony ,mikor megláttuk a nyiladékot. Gyors territórium jelõlés ,Zoli is jelölt, én is ,vagyis szét osztottuk a fõdeket  ,addigra  Joci is megérkezett satufékkel :)  . Innen aztán tiporhattuk felfelé magunkat a latyakba ,egészen addig míg a tüzet megláttuk


Kis-kopasz a meglepetés csúcs


Na ez lesz az a hegy csúcs,ahová pár nap múlva vissza jövök világosban. Csodás kilátás , csillagos ég,kopasz hegycsúcs,néhány derekas fenyõvel a tetején,és bagolyhuhogás ,na és persze túrórudi !


Joci most ügyesen jött lefelé ugye ,hogy nem csúszik az a cipõ ? ;)  aztán a Tarnai pihenõ felé ismét hallottuk a bagoly huhogást,sokáig ,és hangosan huhogott,azóta sem tudjuk,hogy valódi volt-e vagy a pontõrök a Kis-kopaszról adtak mûsort  . A kanyarban találkoztunk a futók elitjével !


Ispi Végatti Gergõ,Andi, júj kik voltak még  pedig 6an voltak ..szóval mentek a Kis –kopasz felé némi útvonal javaslattal reméljük könnyen megtalálták .  Elek is bombázott néhány esemessel sajnálta biztos ,hogy nem jöhetett velünk  na majd jövõre Elekem !


Fekete-hegy  Fekete-hegy de csodás !


Kár lenne ezt a csúcsot kihagyni a rendezõknek ,fõleg mióta a Szarvas-árokból is fellehet menni ugye Jocikám ? ;)


Zoli is mondott valamit mikor felértünk,de  nem értettem,mer úgy zúgott a fülem mint a nádas szúnyograjzáskor  .Joci mögöttem csak azt hajtogatta,hogy mikor érünk már fel ? sok van még ? nyugi szóltam neki vissza ,a Budai hgysgben nincsenek magas hegyek :)


 


A csúcskõnél kaptunk ismét kekszet ,és dicséretet a sziklás feljövetelért . Most érzem csak,hogy milyen jó kis izomlázam lett a vállamba ..


A Fekete-hegyeket az új Z+ on hagytuk el,majd a majori dûlõn a nagyon latyakos mezõn értünk fel az erdõ aljába  A dûlõn máskor olyan fagyos szél fúj,hogy a lélegzetünk is elakad,most langy tavaszi szellõ lengedez, köszönhetõ a mi Lajosunknak :P


Becsatlakozunk a piros sávba ,és úgy döntünk,hogy Adyliget felé megyünk „körbe” . Jocit is megkérdeztem,hogy itt akar-e a nyiladékon menni ,vagy körbe menjünk ?de neki mindegy vót ,mivel az utat úgysem tudja :)


Hosszú-erdõ-hegy nem csak arról híres,hogy tea van a csúcson,hanem hogy most már arról is ,hogy Zoli idáig titkolta a palacsintát,amit végig cipelt egy dobozban. Rácsaptunk mint a vércsék a lekváros palira,és teával a tábortûz mellett a csillagos ég alatt és a remek kilátással a fényekre megettük. Ugye milyen gicces ?  Elköszöntünk a fiúktól és a sziklákon ,ami azóta már szépen lefagyott leereszkedtünk a Remete-szurdokba . Elõbb én mentem elõl,aztán mögöttem Zoli,de jobbnak láttam ha lemarad picit,mert a bokrok úgy csapódtak ki a kezem közül,mint a parittya. Na meg az sem lett volna jó ötlet,ha monnyuk Zoli rámcsúszik,és letol a bányagödörbe :)


Joci is jött ám ügyesen, bár a mormolását még messze elhozta a szél ,még akkor is, mikor már nem csak õt ,de a lámpa fényét sem láttuk. Zoli elém került,mert gondoltam jelölök megint ,és bevárom Jocit,de az ácsorgáshoz azért hideg volt , inkább mentem tovább,,,hagyom egyedül szaribabáskodni :)


Szembõl is jöttek felfelé ,az sem lehetett könnyû,mi guggolva szépen leereszkedtünk ,és akkor megláttam a lámpafényt olyan magasan,hogy ez a hegy nincs is olyan magas,egyik leg laposabb lim lom hegy a környéken .. Kicsit vártunk lent ,aztán elindultunk a   Szurdokba.  Zoli átment az elõzõleg kinézett farönkön ami jól lefagyott,ott tanakodtunk,hogy majd én is átlépek rajta ,miközben  rájöttünk,hogy Jocit jól  elhagytuk   Zoli mondta õ már nem jön vissza a farönkön , elkezdtem kiabálni ,de semmi .Lehet   másfelé ment ? van másfelé is út,elindultam  visszafelé érte , mikor egyszer meglátom ,hogy jön


Állitólag a cipõfûzõje tartotta fogva ,miután az beakadt egy ágba  :)


Ejj ezek a huncut ágak ,épp a mi Jocinkat  szivatják...


Az ördög árok átkelés megvolt tehát a farönkön ,mentünk felfelé az addigra már elég komolyan lejegesedett


 Remete-hegyre ,és  a fák segítségével hamar felértünk. Csanya írt egy esemest hogy már beért,és mindjár kipukkad a sok  tésztalevestõl .


Na innentõl kezdve kinai levest vizionáltam ,már nem kivántam a havat enni ,pedig még vagy 1.5,  2 óra míg leveshez jutok . A Remete-hegyre felérve a kivilágított,(most nem karácsonyfa) hanem egy fa alatt volt a pecsét,a gerincen . MikorJocinak akartam pecsétet nyomni,kiderült,hogy elhagyta a zsebébõl .


ejne ejnye ennek  a csúnya Hosszú-erdõ -hegynek nem csak a cipõfûzõ,de az itiner is kell  


A nyeregbe  végig jól tudtunk jönni ,aztán a Kálváriához a nyiladéknál bementünk ,és már fent is voltunk a ponton .Remek volt a kilátás ,láttuk az extra táv hegycsúcsait ,amit már nem kívántunk volna megfutni .


Az ösvényen visszafelé elhagytuk a pontot,és a kékre kiérve ,majd a sárgáról letérve a már megfagyott havon elértünk az utolsó ponthoz a Felsberghez . Utolsó pecsét,és egy utolsó maoam cukorka ,és mentünk a Zöldre ami már a templomhoz visz . Az aszfalt út teljesen jeges volt ,a csendes kihalt utcákon csak néhány terepjáró nem bírt magával ,itt most az autókra gondolok ;)  02:09 kor  értünk be 7:04 el , egy tányér kínai leves,és 2 pohár forralt bor után,szépen  hazasétáltam :P


Köszönöm a lehetõséget élmény volt ismét,és köszönjük,hogy jövõre minket Túrázókat bíztak meg azzal,hogy a 10.jubileumi futáson mi választhassunk csúcsokat. Részemrõl a Fekete.és a Hosszú –erdõ-hegy  hegy biztos,hogy  újratöltve !

 
 
túra éve: 2010
Tanúhegyek nyomábanTúra éve: 20102010.11.30 16:31:29

Tanúhegyek Terepfutás



Régen.. nagyon régen voltam egyedül túrázni ,vagy terepfutni ,valahogy mindíg volt társaság körülöttem ,de most ez így alakult,hogy egyedül mentem végig .

Hajnali fél kettõkor egy sípolásra ébredek  ,a számítógép sípol elment az áram,az óra is villog ,még jó hogy a gép legalább sípolt . Felkelek kinézek ,szakad a hó, az utcákon is  koromsötét van nincs közvilágítás .Aztán vissza jön az áram,de az álom  már nem .Felkelek 3:30 kor  ,és a 4:23 as busszal elindulok ,tudom,hogy korán érek a Batthyányira ,de itthon se jó :) 5  kor már a Moszkva téren vagyok,mit cináljak 6 ig ? ekkor indul a különbuszunk   Badacsonytomajra.  Lemegyek a metróba,és utazgatok addig  :) Elmentem az Örsig ,majd onnan vissza metróztam ,ekkor már 3/4 6 volt . A felszinen is esett a hó ,bokáig álltunk a folyós trutyiba a zoknim már most vizes . Nagy busz nincs ,kis busz viszont  van 9 ember kényelmesen elfér,indulunk is hamar ,mert drága az idõ .Maki melettem ül ,és folyamatosan eszik, de ez jó ,mer legalább addig sem ásít :P

Autó pálya  jaj de jó ,a 71 es még jobb ,a 8 as meg egyenesen fantasztikus. Fõleg,hogy én végig azt hittem,hogy a 71 esen megyünk .De minek is ott menni,mikor erre fent sokkal jobb ,annyira jó,hogy konkrétan az utat sem látni a hófúvástól ,kamion jön szembe  , mi az árok szélén megyünk kabátot a fejemre húzom :) Most egy teherautó jön szembe , a mögötte haladó kocsi  puff bele az árokba . Sikoltozás rémüldözés Maki filmez élvezi ,már cak Kudlik Juli hangja kéne :) Nem nehéz megállapítani,hogy 9 re nem érünk oda, letérünk  egy mellék útról vissza a 71 esre .Itt már alig van hó lehet haladni ,izgalom végig oda érünk ,nem érünk ,,,aztán megtudjuk,hogy megvárnak minket ... 8:55 re beparkolunk  az iskola elé , rohanás befelé, vetkõzés hamar,ruhatár lepakol,pisilés,palackot feltöltés, kapkodás rajtszámra már nincs is  idõ,,futók kint sorakoznak,kirontok az ajtón. Már indulunk is. 9:09

 Rajtszámot menet közben tûzök,és menet közben igazítok magamon,nincs hiányérzetem addig,míg az erdõbe nem érünk .

Elsõ hegy a Badacsony lesz,az  aszfalt pegazus kipörög ,a hóláncom  meg a táskámba vigyorog.

Kínok kínjával feltaposom magam az úton . Wojtek is elõttem küzd , utól érem köszönünk örülünk egymásnak ,neki is csúszik ,tulajdon képpen egy letaposott jeges ösvényen megyünk . Csikééket is utól érem õk is túráznak .nekik is ugyan így örülök .puszi puszi tûz tovább ,legalább lefelé futhatunk  .Lassan felérünk a már már giccsesen szép Badacsonyra . Ebola tapsol dugóka klappol .  irányítja a kezemet,mert az is kezd elfagyni ,a kesztyû is a táskámba maradt .Innen már nincs feljebb ezért futás lefelé tovább .

Mikit is utól érem hiába bizonygatja,hogy õ 9:45 kor indult a túrán ,akkor is elõttem van :)) Pacsizás neki is ,és  hamarosan a  Bujdosók lépcsõjéhez  érek  .Aki nem volt még errefelé naon ajánlom a részvételt csak 464 bazalt lépcsõ vezet lefelé . és télen érdemes jönni ,mert ötösével tizesével lehet lefelé haladni .



A  lépcsõt igazából  most nem látni vastagon havas ,és  mindenkinek lent van a keze ,egy idõs házaspár nem mer lejönni,feladják a túrát  vissza fordulnak . . Béla (Wojtek ) elõttem van majdnem rácsúszok,ezért elsuhanok melette valahogy az avarban .  Többször is tapasztaltam hogy akik már leértek néhány lépcsõfokot,és épp imádkoztak a kis életükért ,nyújtották felém a kezüket ,hogy segitsenek,köszi fiúk.

Aztán bár milyen hihetetlen ,de elfogyott a több száz lépcsõ .



 Kiértem  egy aszfalt útra papamaciék itt vártak valakit még a lépcsõk felõl  ,kérdi,is ,hogy hol a sárga sildem ,hol is lenne  a táskámban maradt .

Szigligetig végig futok ,az összes kis dombot emelkedõt megfutom,idõt kell nyerni,mert csak 7 óra a szintidõ,lámpát meg nem hoztam ,meg nem is kell . A vár tetejéig,simán felkocokog.Nem tul lihegõsen ,messze még a vége. Andriséknál a Szigligeti várban  frissitek banán kola nápolyi, ell pont is volt  ,futás tovább ,ismét egy hosszú aszfaltos rész a következõ hegyig. A 71 es úttal párhuzamos  kerékpár úton  futok,Ultrabalaton érzés ,letérek  a mûútra,sok idõt hoztam,bár az órámra nézve,megállapítom,hogy el sem indítottam még  ;)

Horváth pince jajj de jó,az olasz rizling mindíg jó !

Nincs idõ ilyesmire most ,bár a kancsó az asztalon van és csábító . A nagy bundás kutyi sincs a kerítésnél  , nem vár  . Szõlõtõkék közt  megyek tovább ,nem mondom meg mekkora sárban . Úgy érzem,hogy letépi a cipõt a lábamról a sár, na ezt a részt nem tudtam megfutni ;)Aztán kiértem  a hegy aljához,és hullámozva a szõlõskertek között ,elhaladok  az oroszlánfejû kútnál,Innen aztán még jobban, és jobban emelkedik  felfelé a letaposott havas ösvény. A Szent György - hegyen csanya kandikál ki a sátorból,olyan de olyan panorámája van,hogy hétnyelven beszél.  Hamar intézzük a dugnivalót,és már tovább is mentem lefelé a csodaszép Bazaltorgonák felé.  Itt egy egészen nagyot sikerült esnem ,szerencsére beakadt az egyik lábam egy fakéregbe  ezért nem tudtam tovább csúszni  .Viszont vissza húzni sem tudtam magam,mer lejtett az ösvény  .Két fiú próbált fentrõl segíteni ,de addigra kitornáztam magam .

. Lazítás megvolt jöhetnek az orgonák . Ezek a bazalt sziklák , már sok mindent láthattak ,a sok szerencsétlenkedõ kirándulótól  kezdve, a magamfajta szaribabákig  ,aki még normálisan nem tud seggen csúszni sem . A Bazaltorgonák a fejünk felett ,mint az orgona síp úgy  illeszkednek  a hegyoldalba,az erdõbe  ebbe a hatalmas havas zsinagógába .



Ha itt valaki nem figyel könnyen lent találhatja magát,nagyon óvatosan fenéken csúszva ,majd lentebb a korlátba kapaszkodva ,leértem a nagy etetõ ponthoz a Kaán Károly kulcsosházhoz.  

Élvezettel meséltem Berzsónak ,hogy milyen durvák a hegyek fent ,de tudta mirõl beszélek :)    Bevágtam egy zsíros deszkát ,meg egy kis izót.Berzsóka megtöltötte a palackomat, és futottam is lefelé,már ha ezt annak lehetett nevezni .Aztán a jeges havas út ,dózerosra váltott,lehetett megint menni lefelé,a mûútra kiértünk ,és egy nagy rét szélén ,itt sem  mondom meg,hogy havas  volt -e a fû ;) ,futottam egészen az Eger-víz nevû "tóhoz" .

Fahidacska padlócska ,yoyoka majd  megfutja  .

Szuper  lendülettel robogtam a három egymás mellé rakott pallón, és mivel elég hosszú is volt,a közepén "berogyott " és gyakorlatilag majdnem a magasba dobott mit egy artistát , mert akkorát rugózott alattam :) Miután "átrepültem" a túloldalra , jött a kedvenc részem a mocsár . Szó szerint igazi cuppogós folyékony sár olyan 1 kilin keresztül ,elég jól lehetett futni is benne ,érezte az ember ,hogy a massza a lábújjak közt milyen krémesen csiklandoz. Aztán ennek is vége lett egyszer ,és kiértünk Gyulakeszire .Átfutok a falu központon , szintén szõlõspincék közt , de nincs ám  SÁR ;) eljutok a Csobánc aljához. Talán itt értem utól Ervint,meg  Troist. Utóbbi mögött sokáig mentem ,jó volt a narancssárga felsõje után  futni .

A meredek út kicsit szerpentinesen csavarog felfelé ,akkora a hó ezen a hegyen,hogy kb térdig  ér a hófúvásos részen. Valaki mögöttem videózik is . Gyönyörû nyilt részen érkezünk a Csobánc vár romjához,ahol megmarkolok 4 szem fügét (jó ötlet fini ) és irány lefelé . Trois ,kicsit rossz felé megy le ,de én 2 évvel ezelõttrõl emlékeztem erre a letérésre,kis is van taposva az ösvény .



.Megint csak a sík részeken kell idõt hozni majd . Közben számolgatok is,hogy beérek -e 7 órán belül.  Lefelé sikerül elesnem az oldalamra ,de nem fáj ,csak a kezem ruhám sáros .

Ismét szõlõstelkek között futok lefelé, elég jó itt az út lehet menni  rendesen , A latyakos trutyit  a fejemig felcsapom ,de nem érdekel nem fázok,és szép idõ van , leérek Káptalantótiba .Bandrás frissit a híd lábánál ,ell pont is van .cola,  ropi , banán, körtelé ,barack ,így egymás után lemennek , még egy mg ampullát is leküldök,mert a felfelék már gyötörnek kissé,jobb a békesség .  Andrásnak mondom,is ,hogy mekkora sár van idelent  ,de õ biztosít róla ,hogy már nem lesz sár ;)

Kedves András a te sarkad is hátra lesz kötve hamarosan :PP

Gyakorlatilag ahogy kiértünk a faluból máris sár volt,és ezt még lehetet fokozni felfelé ,Bármilyen hihetetlen ,de megint csak szõlõskertek ,borospincék mellett megyek  felfelé. Trois is jött mögöttem ügyesen ,szinte megfutottam  mindent amit engedett a lábam  felfelé.  A Tóti-hegyen még szerencse ,hogy nem volt sár ugye Andráskám ? :)

Egy majdnem függõleges sárfalon kapaszkodtunk felfelé,de ez még mind semmi ,ezen is kellett vissza jönni .  Fent a csúcson remek kilátás volt az egész Balaton felvidékre, a nap már nem sütött úgy ,kicsit vöröses volt az ég alja ,és hidegebb is lett . A Gulács ott pöffeszkedett a túloldalon,még oda is menni kellett. A nagyon meredek lefele miatt feltekertem egy gumis fáslit a térdemre,addig Trois elment ,és nem is értem már utól ,illetve még a Gulácson taliztunk .

A sárfolyamból leérve ,megint jól futható rész jött egészen addig,míg a Gulácsra nem kezdtem  meg az emelkedést, Hû de tönkre vágott út volt itt is ,komolyan mondom mire felértem a nyeregbe már lógott a nyelvem ,és innen még vagy 1 kili felfelé  a keskeny csúszóly folyós leszakadó úton  .

 Na itt éreztem elõször ,hogy kezdek rongybaba lenni ,de miután Alow volt a pontõr,és megörültünk egymásnak ,hamar elfelejtettem,hogy égnek a combjaim . Innen már csak 4700 méter volt szinte végig lefelé ,de nem volt az olyan könnyû .

papmaciékkal is taliztam ismét visszafelé ,aztán a nyereg elõtt ,kipattantak a lábaim alólam,és megint elestem . Talán ez fájt a legjobban ,mert azonnal nem is keltem fel. Aztán az erdõbõl kiérve ,átfutottam  a mûúton még egy kis emelkedõt kaptunk  a Hármas-hegy felé ,hogy érezzük a törõdést a végéreis  :P majd a hegy túloldalán kiértem Badacsonytomajra . Innen végig lefelé a hosszú ,már már végeláthatatlan egyenesen ,aztán  beértem 6:32 vel a célba .  Közben András megemelte a szintidõt 8 órára :P

Imádtam ezt a téli meseerdõt ,az összes sarával dagonyájával ,borospincéjével együtt ,jót kajáltunk a végén , rengeteg lekváros ,és többféle zsíros kenyér csalamádéval  uborkával teával . Gyors fürdés mert Szilvi szólt ,hogy eredmény hirdetés lesz , így a forró víz alatt csak kevesett tudtam állni . Kaptam  szép kupát, még egy csetresszel több cillagom ;) és érmet is ,majd kb 2 órányi beszélgetés után Ervin felajánlotta,hogy haza hoz ,szó szerint hazáig hozott,köszönöm Ervinkém !

Nagyon  jó kis terepfutás volt  . Ajánlom mindenkinek ezt a gyönyörû vidéket, a Tanúhegyek zsinagógáját .



 

 
 
Piros túrák / Magyar VándorTúra éve: 20102010.11.05 20:01:20



 Terepfutás




A sötét fellegek akkor kezdtek gyülekezni ,mikor a  Nomád  60-on  megajándékoztam magam egy csonthártya gyulladással . A fájdalom már 3-5 kilinél elõjött,és mivel elsõ Nomád 60 om   volt ,végig futottam  . Másnap mikor mentem dolgozni , nem értem át a zebrán a zöld lámpán ,annyira nem tudtam a lábamat lendíteni .

A piros emiatt veszélybe került,írtam is ebolának, mivel elõnevezõ voltam hogy lehet nem tudok elmenni ,mi a teendõ.  Aztán teltek a napok ,a lábam gyógyult szépen ,de monnyuk  tettem is érte,hétfõn orvoshoz mentel  ,kaptam rá gyógyszert ..és szinte 24 órás felügyelet alatt állt a kenceficéktõl ,szó szerint még alvás közben is kentem,sõtt  még Paksról is kaptam alóllam krém igéretet  :)  a gyulladás pár nap alatt lement,jegeltem végig ,de merev lett  a lábfejem ..olyan gyakorlatot ,hogy ráülni a sarkamra nem tudtam . 16 nap pihenõ után futottam elõször egy teszt futást. Átszaladtam ebolához a szórólapokért Pvörösvárra . A fájdalom nem jött elõ,de azért még merev volt a lábam.

Ezzel a futással eldöntöttem ,hogy elindulok,de idén nem akartam semmi idõjavítást ,csak a célbaérés érdekelt ,írtam  is a barátaimnak farkasnak ,Bökinek,és Stevének,hogy

> > Kedves barátaim!

> > itt a piros a hétvégén,és hát az az igazság,hogy én már lemontam

> ebolánál a nevezésemet,és felajánlottam bökinek .

> > De mivel a mai próbafutáson a  17 kili jól ment ,és semmi fájdalom nem volt

> > ezért elindulok mégis :)

> > Viszont azt kérem tõletek,hogy menjetek nyugodtan ,most

> tényleg nem érdekel a 13 óra ,nem menne biztos,és ha úgy alakul akkor  otthon 65nél

> > kiszállok ha bármi van ,tehát tényleg menjetek,nem tartalak fel titeket....

> > yoyokátok

De a lerázás nem ment könnyen ..sõõõtt sehogyan sem

> Engem a helyezés nem érdekel. Vasárnap reggelig ráérek. Ha bármi lenne,

> akkor jó lesz, ha ott leszek melletted.

farkas



Ha az embernek ilyen ragaszkodó barátai vannak,akkor nincs mit tenni övtáskába pakoljon el egy fél gyógyszetárat ,oszt kösse fel a gatyáját .

A rajtban annak ellenére,hogy rendesen hüvös  volt, igen meleg fogadtatásban részesültünk ,egy fúvós zenekar kiséretében .

A ráhangolódás hamar megtörtént , miután Steve kezérõl szinte letéptem a melegnek látszó kesztyût,  máris  a rajban toporogtunk .

Miután elindultunk hamar elhúzott a mezõny  , és utolsónak zártuk a sort .  Aztán szépen  jöttünk felfelé ,Róka-hegy-Ürömi mûút,sok szurkolóval - Nagy-kevély-Kis-kevély -Csobánka ...húú de szaladunk azannyaúristenit . Csobánkára kiérve kispapírra kiirva vigyázz csúszik ! De szinte mindenki seggre ül . A csobánkai mûúton már messzírõl hallani a zenekart az erdõ szélén . Isteni a hangulat ,közel 14 kilit jöttünk ,és a lábam teljesen jó . Eszünk iszunk fényképezkedünk technikai szünet gyerünt  tovább a Tölgyikrekig  . 18km

Innen aztán saras ,kidölt fás részen futunk lefelé. Kiérünk a nagyon szép Sikárosi -rétre . Rájöttem ,hogy a  sikárosi medencét nem véltelnül hívják medencének :)   Azon nevettünk,hogy folyamatosan Nagypistázunk( jééé apukámat pont így hívják ,eddig fel sem tünt :)) ,hogy a pocsolyákat kikerüljük,persze értelme nem sok volt . Igazából Király-völgynél büntetett be pistike,mikor is a mocsarat kerültük ,amolyan igazi jó mély cuppogós sár volt  . Hát út az nem volt ,mert lapingerre volt tapicskolva  .Gondoltuk majd a fák közt valahogy kikerüljük . A derékig érõ villanypásztorral  viszont nem számoltam :) nem látszott ,csak az tünt fel ,hogy fogom a drótot,állok a vízben ,és ráz a drót . Igazából felsem fogtam, vagyis dehogyisnem ,mert mindkét  kezemmel fogtam  .  Milyen érzés ? nem olyan rosz,ezért még a lábamat is odatettem veretni :)

Miután kezem lábam megrázta, ezért a konstans egyenáram hatása a szervezetre ,a következõkben foglalható össze :

- javítja az anyagcserét, mert végig zabáltam a futást .

- fokozza a vérkeringést,hmmm  mentünk is lefelé végig  .

- a sejtek táplálása jobb lesz,...most ezt nem éreztem még ;) ..

- a gázcsere fokozódik,de még mennyire cillagaim   :)

- fájdalomcsillapító hatása van ..igen ezt is éreztem ...

- A  két szaribaba  persze nem mert oda jönni ,csak röhögtek a nyomorultak  :) Miközben én sikítottam,és toporzékoltam .

 Na innentõl kezdve ez ment végig ,cillagomat megrázta a villanypásztor, nem mondhatom el senkinek,elmondjuk hát mindenkinek telefonon  :)

 Farkas szerint most mennem kell mint a gép,mer feltöltödtem . Ezután történ,hogy a csodaszép Szõke -forrás völgy felé belerepültünk mamba karjaiba.Nagyon megörültünk neki ,és õ is nekünk. Ebben a szép hosszú völgyben igen sok volt a kiránduló ,és sok piros  túrázót is értünk utól. Csak annyit kiáltottam elõre ,hogy köszi köszi,és álltak is félre kézségesen . itt is köszönet a gyalogosoknak !

Aztán volt olyan ha láttam,hogy tudunk kerülni akkor nem is szóltunk elõre. Ha viszi az ember lábát a lendület, nem könnyû megállni,pont egy ilyen kilépésnél majdnem akkorát estem,de szerencsére pont elkaptam egy elõttem haladó túrázó karját ,még õ kért elnézést,hogy nem állt félre . Szenfa kápolnánál ell pont bár majdnem kihagytuk mert sokan ott álltak takarásban ,aztán még fel a kislépcsõn,és hamarosan Dömösre értünk a nagy etetõponthoz 29km .

Olyan pörgés volt,hogy le a kalappal , Nekem a zsíros kenyér jön be csalamádéval legjobban, jól megsózva , egy mg ampullát is megittam ,meg 2 Joe sótablettát   Feltöltötték a palackomat vizzel, aztán elindultam ,mert a fiúk még ettek .Utközben próbáltam még egy lebetonozott padot eltolni önerõbõl  ,de nem ment , viszont a vádlimnak jól esett .

Aztán a  temetõnél nosztalgiáztunk a T100 ról. az erdõbe érve a nagyon szép vöröshegyi-árok meredek kaptatóját erõs tempóban megsétáltuk. volt néhány vérszegény belefutás ,de nem sok értelme volt ,mert csak a pulzust dobta meg. Bár bökinek ,és farkasnak olyan alacsony volt a pulzusuk,hogy csoda,hogy nem aludtak el. Farkas a mûanyag poharat elhozta ,de mondtam,hogy tegye az övtáskámba ,ne fogja mer idegesít.

Steve is érdeklõdött Böki telefonján ,és mondta ,hogy jobban állunk idõben mint tavaly. Aztán Gabi is hívott,hogy már Dobogókõn vár,és kva hideg van siessek,Mondtam neki hogy minimum 1 óra még . Körtvélyest még megfutottuk ,aztán a Szakó-nyeregig megint lihegés. volt még egy villanypásztor létrával kombinálva ,és sajnos tarvágással .  A villanypásztor drótot átléptük,bár volt egy két megjegyzés,ha esetleg ráülnék mi történne :)

Valahogy nem ment ez a felfelé a hátsó combizmom nem akart dolgozni ,éreztem a fenekemet is ,. Farkas és Böki tök jól mentek ,de rendik voltak,mert mindíg bevártak.

 Szakó nyeregtõl még megkaptuk a kegyelem döfést a lépcsõig ,írtó hideg volt simán fagypont körül volt a levegõ . Farkas 2 percenként mondta ,hogy mindjárt a kilátónál vagyunk .Ilyet máskor is szokott füllenteni ,de mivel én már négyszer voltam  a piroson , õ meg elõször van  ,úgyhogy én pontosan tudom ,hogy mikor jön a kilátó cillagom :)

Aztán egyszer tényleg jött, de az nem 2 perc volt :)   Gabi is hívott újra ,vár a ponton és van nála pite .

Mondtam pár perc és ott vagyunk ,,hát volt még vagy 15 perc biztos.szegényel egész nap ezt csináltuk A 10 percek mindíg fél órák voltak ....Hááá ezt kell cinálnije ? Dobogókõn hideg szél ,és kemény fagy fogadott. A pitéért már remegett a szám,úgy faltam be ,hogy gyakorlatilag egybe ...  , még  egy banán ,és  egy energia italt is utána küldtem  . Taliztunk Gankiékkal, csanyával,nekik véget ért a móka mára ... atomnak szegénynek kifordult a bokája,de felkinlódta magát idáig .

 Farkasék még sorba álltak Matyinál koláért,meg pitéért , megkivánták tõlem,én meg jól nem adtam az enyémbõl :P mondták,hogy induljak lefelé  ,mert nagyon fáztam . Mentem is Sc ment elõttem ,de aztán lemaradtam egy technikai szünetre,pedig jól húzott .

A köves részen azért óvatosan futottam már nem volt olyan fagyos hideg és a szél sem fújt .elraktam a kesztyût is. Aztán a banditák is utól értek hamar  ,és kiértünk szentkereszte ahol kamerázott valaki. Talán még farkas szólt is hozzájuk,de addigra én már a fõúton voltam. A temetõhöz érve ,(hû tényleg már megint  temetõ ) magabiztosan fordultunk be az erdõbe ,jelzés is volt,de tudtuk is . A Magashegyi nyerget is vártuk már 43kilinél, mindíg jó volt pontról pontra haladni . A barack befõtt épp kifogyott ,de rögtön nyitotta is nekünk a srác, ettünk ca mg tablettát,volt só,és ropi. De a barack nagyon jól esett. dobott is rajtunk. Steve ezen a részen hívott ,mondta ,hogy sokkal jobban állunk idõben mint tavaly ,lehet otthonról nézte az adatokat ? eltudom képzelni,mer neki minden adat érték :)



 Pilisszántó szélét szépen megkocogtuk felfelé,Oláhtamás garázdálkodott az egyik bokorban  egy fényképezõ géppel ;)  pár éve még itt bolyongtunk ,a kökénybokrok közt,most itt a jelzés a bokron  lehet menni bátran ,de egy szalagot Böki rak vissza ,de csak egy pici csonk maradt...Egy nagy dagonyát kerülve megint nagypistázni kell ,és hamarosan elérjük a Csévi -nyerget 46km  . pár szem ropit veszek magamhoz,nekem már egy banán nagyon hiányzik,most elõször a saját tartalékomhoz nyúlok,de nem kell csak egy pár falat belõle. A pontõrökkel megbeszéljük,hogy már csak 8 kili a kopár ,és a gulyás.Az még ugye legalább 1 óra ,és benne van a Fehér-hegy ,meg a Vörös-hegy .de utóbbit szeretjük . A Fehér -hegyet egyébként elég sokat emlegettem ,addig addig mondogattam,hogy egyszer farkas megkérdezte,hogy van-e olyan meredek mint a Tolvaj -hegy :))

 Na ezen felsikoltottunk  Bökivel,ezért jövõre farkast is visszük a Kazinczyra, körmöt koptatni  :)   Miután felértünk a Fehér -hegyre megmondom õszintén egész jól felnyomtuk,farkas megkérdezte...yoyo és a Fehér-hegy mikor jön ? jó jó  tudom ,hogy ez csak olyan lim - lom hegy nektek,én azé kilihegtem magam  rajta :P



. A Vörös-hegy mindíg elvarázsol, nagyon szeretem ezt a sziklás fenyõalagutas futást. Sajnos pont ezt az isteni hullámzós részt nem tudtam kiélvezni,mert a térdem hirtelen nagyon akciós lett . Ezért nem engedtem nagyon el a futást,szegény farkasék ott toporogtak mögöttem ,de már olyan közel volt a kopár,hogy nem álltunk meg orvosolni a bajt. Az autók hangja már erõsen beszûrõdött a fák közé ,és a fenyõlabirintusból kiértünk a Kopár csárdához, 54km ahol nagy ovációval fogadtak minket panferikék :) Az elsõ dolgom az volt,hogy gulyást egyek , (dildikém figyeled a fogyasztást ?)

a másik,hogy kezeljem a lábamat, utoljára a Zemplénben fájt ennyire ..végig kentem biofreezzel mindkét lábamat ,és a térdemre tekertem a fáslit ,aztán farkas  még  repetázottt egy kis levest,és mentünk is ,én magamhoz vettem a fejlámpát is ,bár mondjuk a nap még sütöt bõven ,de jobb ha nálam van. Szörpöt nem vittem magammal,üres tartállyal indultam tovább ,egyrészt a nagy ballont én nem emelgetem tele volt ,másrészt meg szörpöt sem kivántam .. már túl sok volt az édes ,  A tizesen nem volt olyan egyszerû átjutni ,de nem hagytuk magunkat,és egy megfelelõ pillanatban átfutottunk a túloldalra,ahol is az erdõ várt minket.

A kakukk-hegy már nem tud meglepni ,rövid kicsi meredek. Látni már a budai hegy vonulatát innen ,és hamarosan lejövünk a pilis térképrõl is. A villa negránál most Béla telefonja tartja fel Bökit,csak mondja mondja mondja,már tök sokat gyalogoltunk ,pedig ebbe a jó mély homokban milyen jól lehetne futni ;) Aztán végre leteszi ,és tényleg futunk kilin belül vagyunk ,jön a pont 60 kilinél bõven világosban érünk ide  ,tavaly itt égtek a mécsesek szép volt,most nem kell lámpa sem . ittunk colát bár ez megint édes ,de a bufinek jó hatása van .  kaptunk csokit ,én meggyeset kértem ,aztán,még a mg tablettát is leküldtük .Nem is volt izomgörcsünk egyszer sem .

A forgókaput idén nem húztam a sarkamra ,így a Hoszú-árkot egy jó darabon megfutottuk . Csodaszép volt ez a rész, talán a legszebb is igen :) A  nap már egészen lent volt ,és alulról világította meg a leveleket. Zöld ,sárga barna ,vörös,és isteni kesernyés illat ,zörgõ vastag avar .   Böki megkérdezte,hogy sikerült -e megfutnom a Szénásig valaha .  Nem mondom meg :PPP



Aztán felértünk a nyeregbe ,és jött a ráadás szint :) Aztán a  szines avarban a két üde szinfolt  Amanda ,és Dömötör üdvözölt . Tudtátok ,hogy okt 26.án egy napon van a névnapjuk ? :))

 Aztán végre fellihegtük magunkat az öreg Bükkig ,és 63 kilinél a Nagy-szénáson csekkoltunk a ponton .Innen már csak 3 kili lefelé . Telefonáltam Gabinak,hogy hozzon fáslit a plébániára ,mikor érek le kérdi ? mondom 8 perc ,de hogy 3 kilire ezt hogy számoltam nem tudom P Mindegy egy kis séta nem árt neki sem  .

Megint temetõ mellett futunk el ,aztán a fõútra kiérve   futunk felfelé a tempihez .SC integet a túloldalról,már volt a ponton ,és még világos van tök jó,futunk és szurkolunk egymásnak ..

Aztán a plébániára toppanék 66 kilinél,Böki a bõrfotelba vágja magát farkas is tollászkodik ,én is kenegetem a lábam már nem fáj a térdem, jó ez a krém ,de a fáslit még felteszem ,mert nyilal a lábamszára . A "csonthártyás" lábam viszont nagyon jól viselkedik,van vizhólyagom is ,de azzal nem foglalkozunk,az nem feladás téma . Kata kinál minket együnk igyunk ,aztán montam farkasnak,hogy menjünk ebbõl  a szülõszobából mert nagyon meleg van .Bár böki még nem is evett ,de az nem érdekelt ,minek telefonál megint a pletykafészek  :)

Templomtérre toppanék ,és már húzunk is el a fõ utcán , az ,hogy egy lélek nem szurkolt,nem is csodálkoztam,de hogy még a két kutyánk sem volt kint,legalább  egy vakkantásra egy simire !!  ejnye gyerekek :)...még egy utolsó visszatekintés az Erdõ utcáról ,és már bent is vagyunk az erdõben ,na itt kapcsoltuk fel a lámpánkat.



Én megmondom õszintén megkocogtam a Vöröspocsolyáig majdnem ,aztán mikor hátra néztem, láttam,hogy a fiúk gyalogolnak mögöttem,és ugyan úgy haladnak naon ideg lettem ..Ráadásul farkas cukkolt is ,hogy neki 90 a pulzusa . hihi fõleg,hogy nincs is jeladója :)

Már nagyon széthúzott a mezõny eddigre ,a jó futók már rég beértek, talán a középmezõny végefelé lehetünk ,ezért már nem igazán érünk utól senkit. Így telnek a percek szépen csendben míg aztán a majornál sisit várjuk. 72km  Egy pillanatra mi is megijedünk,mert sehol senki,de a kanyar után elõkerül.Talán még jobb is ez a hely,mert nem lehet eltéveszteni a kis ösvényt.

Böki helyet foglal rögtön ,,, cak nem fáradunk cillagom ?:PP mi állunk farkassal .Hmm a sütik jól néznek ki,de nem kivánom,inkább egy körözöttes kenyeret kívánnék.Farkassal elfelezünk egy kenyeret,sisi keni ,nem sajnálja megpakolja rendesen  . Cola dönt kenyér megy ,indulás. Ez a rész lejt egy kicsit,de nem megy a futás,a kenyér megkötött a gyomromban .A lovardáig kocog /séta  váltogatva .  Fekete-fej hamar jött, 73km nem ettünk semmit,rögtön lefelé a jó meredek térdgyilkos avaron .

Szépjuhásznét,kicsit jobban nyomtuk a kanyarnál,nem is jött autó szerencsére addig .Megint bent az erdõbe ,felfelé a Hárs-hegyi körútra. Ell pont ismét 75km nél vagyunk ,csak dugókázás,és futás lefelé. Igen ám de a gyomromat nagyon csipkedte a hagyma ,ezért itt is sok belesétálással ,de kiértünk a Bkeszi mûútra, át az úttesten be az erdõbe  sietés fel Erzsikéhez a kilátóba .  Jobb esetben ezt tempósan meglehetne gyalogolni,de most nem ment csak a gyaloglás,tempó nélkül.

Aztán csak felértünk a János-hegyre Joeylinék pontjához 78km,de az ég világon semmi nem ment le. Bekaptam egy aszalt kivit,de nem tudtam szétrágni ,és nem is kivántam. Mondták a srácok is ,hogy ilyet távon már az emésztés nem olyan,,,Nyirm de nekem olyan szokott lenni...

Azt ,hogy ezt az isteni lefelét nem tudtuk rendesem megfutni tiszta idõpazarlás volt ,folyadék az volt bennem,mert pisilnem az folyton kellett. Makkosmária ell pontott 82km már  vártam,hátha lesz banán,de nem volt ,csak ropi meg müzli .

 Aztán innen már tényleg nem sok volt csak 6 kili hátra ,de monnyuk az majd 1 óra ,és  felfelé 0 kalóriával baromira nem ment a futás  . Sisi  pont óta nem ettem ,pedig még csak15  kilit jöttünk :)  szédelegtem is mint az õszi légy .Farkasnál volt zsíros kenyér,elõvetettem vele,de két falat után vissza adtam ..az,hogy virsli a célban ? uááá hányingerem lett ha rá gondoltam .

Aztán  még az utolsó pár kilire jutott egy kis emelkedõ,és kiértünk a kedvelt köves vízmosásos részhez . A fiúk nagyon eltüntek ,én voltam egyedül az ösvényen,,gondolom megakartak ijeszteni mert mindkettõ a bokor alatt gugolt mikor odaértem ,csak éppen a fejlámpát nem kapcsolták ki :P

Andika éppen ezen a részen hívott,így sikerült a figyelmemet elterelni errõl a kellemetlen szakaszról . A sziklás rész a végégre még megadta a kegyelem döfést,hogy aztán az erdõbõl kiérve ,immár Budaörs utcáin,tépjük az aszfaltot. Na igen ...tavaly téptük,,idén üzemanyag híjján  nem estünk be remegõ lábakkal.

A Szabadság utcára kanyarodtunk ,valaki terel minket a jó irányba ,ismerem ,de nem tudom a nevét bocsi köszi ,,,és a szép mécsesekkel kirakott udvarra 13:25 ös idõvel,majdnem 1 óra javítással célba értünk .

Szerintem elfáradtunk, fõleg agyilag ....mert senkinek nem jutott eszébe,hogy monnyuk a másiknak gratuláljon,pedig ilyenkor azé  minimum egymás nyakába borulunk .

Érem ,kitûzõ,oklevél, sör , P85 ös zokni ,piros mogyorós ,a jutalmunk ebolától  . A kis ebédlõbe aztán meglátom a virslit,ami nem felfújódós,hanem olyan füstli szerû,,be is vágok belõle 3 darabot kenyérrel. Jucival megbeszéljuk,hogy ez egy K100 nehézségû futás volt  .Aztán a haza indulás kicsit nehézkesen megy , mert úgy ahogy vagyunk beülünk Steve kocsijába elmerevedve vizesen ,én  annyira reszketek,hogy ennek hangot is adok. és egymás kezépõl tépjuk ki a forró  teát . szerencsére nem vagyunk büdösek ,ezé nem kell lenyitni az ablakot :) A három jómadár elfér kénylemesen hátul,megjárták a Pilist a budai hegyeket, és most elõször eszükbe jut ,(nekem ) hogy Gratuláljanak is egymásnak.

Szép volt ez a hétvége megint , azért örülök,hogy mégis együtt maradtunk ,,de úgy érzem még mindíg van benne tartalék idõ,de szerintem nem is ez a lényeg,,hanem hogy aszongya a dal ...

 egy  év múlva ,,,az ifjú vándor megpihen, De hosszú még az út ,és közben valamit tenni kell ......

 bár a Piros  valóban  egy év múlva lesz ,de 7 hét múlva találkozunk cillagjaim.


 


http://picasaweb.google.com/yoyooka/Piros85#


 


 

 
 
MeteorTúra éve: 20102010.09.17 07:10:43

Beac Maxi helyett...  Meteor 50



Régóta terveztem a Beac Maxit ,Sipi is sok okosat mondott ,és Danit is zaklattam némi infóért . Aztán az esõ mindent átírt,pedig én nem ilyen vagyok nyirm . Éjszaka is  állandóan az órát lestem, hogy 4 kor kelnem kell ,fent a tetõtérben hallani lehetett,hogy nem kicsit esik ezért nem  keltem fel 4 kor , idén nekem nem lesz Beac Maxi 110 .  Talán az is számított ,hogy egyedül mentem volna ,mert ezen a hétvégén rengeteg program volt ,és tudtam,hogy a barátaimat hiába is hívnám ,máshol lesznek .  Legközelebb  7 :20 kor ébredtem fel  ,már nem esett ,de késõ volt már a rajtba érni , meg egyébként is már lemondtam róla fejben ...de a meteorra még oda érhetek ráadásul a fõdemen is átjön a túra  . Gyorsan megnéztem a kiirást,8:30 ig lehet nevezni ,és csak Hüvösvölgyig kell mennem .,gyorsan összekaptam magam,reggelizni  nincs idõ ,egy fél kalácsot megvajazok ,azt bedobom az övtatyóba egy géllel  ,meg  egy fél litert  izót.  Borzasztóan szalad az idõ, hallom,hogy megy a busz felfelé,bakker ezzel akartam menni . Rohanok lefelé ,de cipõt kötni sincs idõ ,majd a buszon :P ,csak belebújok oszt jó van , az övtáska a kezembe . Hallom ,hogy elindul fentröl a busz ,elkezdek szaladni 1 megállót,szerencsére elérem . Aztán a buszon rendbe szedem magam ,eszem kalácsot ,és már Hüvösvölgyben is vagyok.Már pakolásznak össze,de még tudok nevezni ,bõ 10 perc van .



Kilépek az ajtón ,és máris szitálni kezd,irány a Hárs-hegy ,szépen felkocogok a sárgán,a multkor is ment most is feltudok kocogni. Nem úgy a 2.ell pont a Jánoshegyi Erzsike kilátó,na ez még nem megy végig. A kilátónál végig árusok,itt is borfesztivál lesz,a pontot nem találjuk hiába szaladom körbe Erzsikét ,egy spori telefonál a rendezõknak ,kiderül hogy lentebb lesz a pont . A kilátótól ez  a gyökeres rész nagyon nagyon csúszik ,kitudja hány száz ember tapossa naponta . Ell pont megtalál ,irány a Csacsi-rét. A piros sáv isteni lefelé ,szuperul lehet haladni Virág- völgy felé , Az esõ már esik ,de nincs hideg térgatyóba meg ujjatlan topban vagyok . Voltam már a meteoron 2 éve,de gyanús ez a sárga ,szerencsére  jó kis sár volt , és észrevettem,hogy nincsenek nyomok, Elõ az itinert . Fentebb megelõztem egy nõt,de nem jön õ sem erre,na vissza a pirosig az a tuti,és igen ott a sárga ,csak nem mindegy ,hogy bal vagy jobb az irány . Csacsi-rét elõtt megint benéztem a sárgát,de szerencsére mások is .Elérem a pontot  gyorsan adom az itinert mert  esik .Több túrázót utól érek ,mindenkinek jó utat kivánok akit csak lehagyok . Piktortégla üregekig a piros sávon megyek. Ellenörzõ pont a sátorban ,Beadom az itinert aztán tovább a piroson . Tudom,hogy a p + kell menni ,de nem veszem észre a letérést,jó darabon lemegyek Budaörs felé a piros sávon  . Itt már nagyon esik ,míg elõveszem az itinert a zacsiból egy pillanat alatt elázik ,próbálok elõre görnyedni,hogy a testemmel védjem ,de hiába . Elindulok visszefelé ,ekkor találkozom kutyÁval ,hihi .õ is lefelé akar jönni a piroson. KutyA elõveszi a térképet,amin jól látszik ,hogy túl jöttünk. Akiket eddig megelõztem most újra megelõzzük,most együtt megyek kutyÁval,mondom neki,hogy menjen nyugodtan,de nem megy . Nagyon szép ez a ritkán járt része a Budai hegységnek. Sorrentó nem kicsit sáros , a vizem már elfogyott ,majd Budakeszin feltöltöm .Elérjük a túra névadóját a  nagyon szép Meteor szurdokot.  Fényképezni nincs értelme mert "sötét van "  ,és esik az esõ,de egyébként sem  hoztam fényképezõgépet :P  Budakeszi elõtt némi aszfaltot kapunk ,ezen robogunk be a központba ,ahol gondoltam,majd bemegyek a közértbe vízért,de mondtam kutyÁnak ,hogy én biztos nem megyek be ,ilyen lomosan :) .Aztán KutyA megkérdezett egy piacos bácsit hogy hol van itt kék kút,ott jöttünk el mellette,csak  azért nem láttuk ,mert barna volt .

A Z+ eljutottunk a Mammut fenyõkhöz . innen aztán a Hosszúhajtási-kõbánya M betûvel jelzett útvonalán mentünk .Ami az évek alatt már igen megkopott,de szerencsére emlékeztem merre is kell menni ,mert kutyA másfelé ment volna . Olyan zivatart kaptunk ezen a részen,hogy bokáig gázoltunk a vizfolyásban .három létrán is átmásztunk mire kiértünk az erdõbõl ,át a másik erdõbe a gyönyörû Nagykovácsi hegyekbe :))

Gondoltuk KutyÁval,hogy talán egy technikai  szünet ránkférne ,bár igazság szerint simán bepisilhettünk volna ilyen esõben :P

A Tarnai pihenõnél elcsendesedett ,ell pont várt az egyik dombon , sajna nem tudom,hogy hívják a sporit akitõl kaptam colát,meg nápolyit ,,de hasonlit  kabócára ;)  A tarnai pihenõ múrvás szerpentinjén ,folyt lefelé a fekete sár.  A Nagy -kopaszt most nem futottuk meg végig, már nem szakadt annyira,csak esett . A kilátóban gyors pecsét ,és irány lefelé a zöldön. kutyA ezt a zõd letérést sem tudta ,ami bevisz a susnyába. Kiértünk a Z sávra a múrvás útra,Gabi  éppen hívott mondtam nézzen majd az ablakon ,mert a zõldön vagyunk  ,csak az felejtettem el  mondani,hogy kb még 2 kili így gondolom megunta ,mert nem nézett . Azért beugrottam vizet venni a kinti csapról ,és KutyÁval toltuk neki a Zsíros -hegyig.Végig megfutva az emelkedõt. Itt már 46 kilinél jártunk az itiner szerint .Ami vagy hülyeség,vagy pedig jóval több a túra ,mint 51 ,2 .Innen Hüvösvölgy ha toronyiránt megyek is  7 kili . Végig futottunk a Remete-hegy gerincén ,majd a köves csúszós Remete barlang felett ,lementünk a szurdokba .

Az ördög -árkot még nem láttam ilyennek,már fentrõl hallatszott hogy gyorsvonat jön. KutyÁval meredt szemekkel néztünk a patakot. és bátran belegázoltunk a térdig érõ vízbe . A Remete-szurdokban is volt még egy ell pont ,innen a kéken a máriaremetei templomig ahol éppen esküvõ volt . Szép látvány voltunk az elegáns  vendégek   között :P Pecsételés és és innem még vagy 2-3 kili a cél. Na adtunk neki rendesen ,mert beakartam érni 7 óán belül,de ezt csak akkor találtam ki ,mikor ránéztem az órámra . Általában így a túrák végére bevadulok :P Nem tudom milyen átlag volt,én legalább ötnek éreztem .KutyA is  jött mögöttem ügyesen .Aztán beértünk 6:55 el . Gabi jött értem,mondtam ruhát ne hozzon,csak a maratonos nejlont abba csavartam bele magam ,és úgy ültem a kocsiba . Itthon meleg volt a lakásba ,ettem fürödtem pihentem ,és arra gondoltam,hogy még az éjszakai maxira elmehetnék , fõleg,hogy Budapest kupás ,de végül oda se mentem  ,mert újra csak  esett . Pedig egy jó kis beszámolót én is elolvastam volna magamról, az elsõ aqvaparkos maximról :)  A meteor nem volt rossz 600 pénz a nevezés ,nagyon szép tûzzománc jelvényt jár érte , de szolgáltatás nincs,ellátást vinni kell ! Aránylag jól futható kör,féltáv után meseszép részekkel :)) ajánlom mindenkinek .

 
 
Kazinczy 200 és résztávjaiTúra éve: 20102010.08.16 19:02:29

Kazinczy 100 avagy egy hosszú hétvége a  zempléni kalandparkban !



Tavaly a váltó csapatban nekem jutott  a "legkönnyebb" ,vagyis az  utolsó szakasz .  Úgy döntöttem idén ,hogy egyedül megpróbálom a 104 es Regmecet . De közben váltóban is futom majd  az elsõ szakaszt ,Szilvivel,akit már régóta ismerek,és Judittal , Ildivel ,akiket viszont majd csak ott fogok megismerni .  Tudtam már milyen az Északi zöld, a Lefagyszból volt szerencsém megismerni télen ,és kíváncsi voltam nyárom milyen is . De kivel is menjek ? Stevéék váltóznak  szintén ,Talán Farkast felhívhatnám  !! igen ez jó ötlet ...Farkast fogom megkeresni :)  Felhívtam a bátor tûzoltót,és hát gyerekek,nyirmi nyirmi ,de elutasított. Ezért aztán írtam Bökinek egy szívhezszóló levelet .



" Nyirmi bökikém ,kemény szívos fasza gyereket keresek magam mellé a Kazinczy 100ra :)) 4000szint 104km

Meseszép tájak a Zemplénben az északi zöldön .

Farkast felhívtam, és nem hiszed el mit mondott ,hogy fél a viperáktól:O de hát egy tûzoltó nem félhet ilyesmitõl !!és még ha van is vipera ,  kit érdekel ? úgyse halálos a marása :)))

Nézd meg a kiirást ..én már neveztem :P



yoyoka aki egyedül is elmegy"



Hát ennyi volt az üzenet ,és a kérés eléggé szívhez szólt ,mert böki igent mondott .



Csütörtök délelõtt  utaztunk le Stevével ,és lányával  Krisztával  akit végig Katáztam a két nap alatt :P valamint Alowot is felvettük útközben ,mert õ Stevével volt váltóban ,de egyedül is megcsinálta az egész távot . Nagyon Gratulálok András!

A szállásról még írok néhány szót ,úgy volt ,hogy a Kovács villában alszom a padláson. Szilvi mesélte milyen isteni a hangulat.,de Steve mondta ,hogy van hely a szállásukon ,így mégis csak az ágy mellett döntöttem . Krisztával elfoglaltuk a királylány szobát a füzéri vár tövében .

Este kis borozás ,majd elég késõn ugyan de elaludtam .Reggel 5 kor ébredtem,pedig  a rajt csak 10 kor volt ..



Péntek reggel aztán  Bökit is elhozta Steve az állomásról, a rajt a  Magyar Nyelv múzeuma elõl indult ,elõtte beszédet mondott a Polgármester ,és a Magyar Nyelv Múzeumának igazgatója ! Ebbõl is látszik,hogy nem akarármilyen túrán vagyunk .



Egyszerre indult a mezõny 10 után nem sokkal ,rögtön az északi zöldön kezdtünk ,de ez még nem a Fekete pályás zõd ,az majd éjszaka jön , ez csak kellemesen dimbes dombos ,jó kis nyílt terep ahonnét megváltás lesz beérni az erdõ hüvösébe . Hamarosan elérjük Rudabányácskát ,ahol máris rácsapunk a kék kútra . A zöld szépen emelkedik Bökivel ügyesen fel is kocogunk .  Majd mikor már elég meredek akkor belegyalogolunk .Ítt találkoztunk elõször a festõ bácsival,aki éppen jelzéseket újított fel . A Sípálya központhoz,még egészen korán érünk ,akkortályt pakolnak a pontõrök. A Pályát meggyalogoljuk Bökivel, valahonnét folyik a víz,így a sárban tapicskolunk ,a meglehetõsen meredek úton ,aminek bármilyen hihetelenül hangzik  de az a neve,hogy Magas-hegy :)Alowékat itt láttuk utoljára ,mondták,is ,hogy menjünk fel a kilátóba ,mert érdemes megnézni a panorámát .



Lefelé a p3 szögön jöttünk ,lemaradtam ,nem mertem jönni lefelé ,mert a térdem mostanában igen akciós ,nem csípi  az ilyen lejtõket,rajtam volt  ugyan a térdgumi is,de éreztem bizony így is . A P3 után ,sajnos jól benéztük a jelzést ,Bár én mentem volna tovább,jó irányba de Böki észrevette a nyomorult szalagot ,és mivel eddig is ilyen szalagokkal volt megerõsítve a jelzés,hát elmentünk a piroson lefelé  . A  festõ bácsival megint talizunk  ,és hamar kiderült,hogy tettünk egy kört ,és újra a kilátó felé tartunk :) Itt még egy sima" vazze ezt jól benéztük " mondat hangzott el,estére már cifrábbak is lesznek cillagaim :P

A Bácsi értelmesnek nézett ki,így készséggel segített nekünk,mondta ,hogy a többiek is erre jöttek,ezért  2 x vissza mentünk a piroson ! Na ekkor durrant el az agyam,mikor ugyan az az ág harmadszor csapott fejbe :P  ,az öreg nem ért hozzá kiálltottam Bökinek,   elõ a térképet cillagom .Elindultunk megint visszafelé ,addigra a bácsi a festõ ecsetet is letette,és érdeklõdve jött oda a térképhez . Szerinte még mindíg rossz felé megyünk ,mert a nép erre jött,igen elõször mindenki arra jött ,de mutattam neki ,hogy nekünk az zõd kell ahol még nem jártunk .   Ezzel a kis kavarással,még vagy 3 túratársat vissza küldtünk,mert õk is benézték a szalagot . A Zsólyomka-völgyben értük utól a túrázók végét,a  vizmosásos dagonyába ,és  csodálkozott is mindenki ,hogy merre jártunk eddig.  A Magyar kálváriára szerpentines úton lehetett felmenni ,nagyon szép volt a kilátás is ebben a magasságban . Aztán a Trianon emlékmûnél várt egy ell pont . Még voltak elõttünk jó néhányan ,de szépen haladtunk lefelé , leváltunk a zöldrõl ,és egy  gerzemürzés csapáson  amit néhány kidõlt fa ,csipkebokor ,és szederinda tarkított  . Szerintem utoljára a vaddisznók jártak erre,illetve azok akik ezt ilyen ügyesen kiszalagozták :)



Aztán kellemesebb lett az út elértünk a lépcsõsorhoz,ami szintén szûk volt ,és hol a szilva fa ága szinte a szánkba lógott .Lakmároztunk is belõle. Leértünk a Kovács villába ahová majd csak 2 nap múlva ér vissza a 200as mezõny . Most még csak 12 kilinél járunk ,de már 2,5  órát elcsesztünk . Futni kéne ,mert a futóknak kevesebb a szintidõ ,és én vagyok a váltónk elsõ embere ezért a k+ amíg tudtuk nyomtuk . A Nagy -nyugodónál aztán mi is nyugira tértünk ,a pirosat még itt ott tudtuk kocogni. Minden kis pocsolyában aminek elég tiszta volt a vize mosakodtunk ,vagy ittunk nagyon meleg volt . Kiérünk a Vörös-nyeregbe ,ahol ismét belebotlunk  az öreg "Munkácsyba "  :) Milyen szépen halad a jelzésfestéssel,meg is viccel,mert végig lekaparta már a jeleket a fáról,de nem szólunk hozzá ,inkább eltününk gyorsan ,mielõtt észre vesz .Mocsári -rét Cseréptó  között egy döglött sikló napozik ,ami még véletlenül sem vipera :) Fekete-rét ,felé meg egy álmos varangy döcög le az út szélérõl . Steve is érdeklõdik merre járunk ,már vár minket a pincéknél .  Fekete-hegy jó meredek ,hatalmas mohás sziklák között feltoljuk magunkat a tetejére .Bökit irigyeltem lefelé ,én is szivesen futottam volna lefelé ,úgy mint õ ,de nekem nem  ment úgy . Azért lent bevárt,hogy aztán megint elhúzzon ,és felnyalja a Fekete-hegyi tanösvényt .Gyerekek csak azt láttam,hogy csúszik lefelé ,talán még söndörgött is egyet,és egy nagy kidõlt fa állitotta meg. Pedig ezek az esések az én reszontom szoktak lenni . Jól kiröhögtem a nyomorultat ,mert õ sem kímélt engem :)



Nagyon szép kis völgy volt ,még néhány kirándulóval is találkoztunk . Kiértünk a Borospincékhez ahol frissítõ pont is várt . kb 30 kilinél jártunk ,elég éhesek is voltunk ,Steve lekváros palit hozott nekünk azt ettem egyszerre a banánnal. ittunk egy kis sört is utána ,és kocogtunk is tovább,mert elég sok aszfalt várt ezen a szakaszon . A kék kútnál hüsöltünk egy kicsit ,mert ragadtunk a sós izzadtságtól . Extra szolgáltatásként Steve jött elõttünk kocsival,és szólt a zene is . 4 kilit mentünk így az úton ,és ez után értünk a Kazinczy család sírhejéhez,ahol frissitõpont is volt. Steve már nem tudott tovább jönni kocsival, mert elnyelte a dagonya ;) A szántás egy pillanat alatt lápmezõvé változott,a víz bokáig ért,és nem tudtuk kikerülni semmiképp. Böki kitalálta ,hogy csavarjuk ki a zokninkat ,ami tök értelmetlen volt,mert utána még jó párszor elmerültünk .

Felsõregmecig meginti  2 kili aszfalt . A vizes gyapjúzoknit itt cseréltem le  . Stevétõl,és Krisztától a nagyon szép románkori templomnál  köszöntünk el. Elindultunk felfelé a derékig érõ fûben , kerestük a szalagokat,amit elég ügyesen követtünk is ,,bár néha meg meg torpantunk ,mert a kórokra feltekeredett . Azt írta az itiner,hogy kövessük az õsrög tanösvényt !!! Nálunk a Szénáson van tanösvény , ezért valami hasonlóra számítottam :)szerintem évek óta nem járt erre ember . Kedves látogató bemutatjuk az Õsrög tanösvényt ,balra tekinthetõ meg a csalán elvadult változata, javaslom,hogy semmiképp ne kerülje ki,mert így az unokák sem lesznek reumásak,jobbra pedig a benõtt szederindába érdemes menni ,mert máshol úgysem lehet . Felértünk a Mátyás-hegyre ,és rátértünk az É zöldre ,ezen mentünk mendegéltünk árkon bokron sártengeren át,mikor elkezdett dörögni az ég,kaptunk egy gyenge kis zápor permetet .

Aztán elhagytuk a Z határt a XVII.40 határkõnél és  rátértünk a kék bicikli útra . Hát én  nem szeretnék errefelé biciklizni :)

A 6. ell pont a bányi elágazásnál várt ,ittunk egy keveset igazából semmit nem kívántam,,valami már nem stimmelt nálam , vártam a célt nagyon,és a babgulyást,igazából arra tartogattam a gyomromat .A  Szúnyogok,és böglyök után ,még a kék + is  szívta a vérünket felfelé , csupa víz volt minden ,de már nem esett.

Lefelé volt anéhány dzsungelharcunk egy fiatalosban,aztán végre kiértünk az erdõbõl Füzérkajatára. Itt sem ettem semmit ,csak ittam .Megyünk tovább a k+ on pár kili csak Pusztafalu ,de nekem soha nem akar eljönni. Kiértünk a gyönyörû  napraforgó mezõre ,kicsit már ment le a nap is és látni lehetett a füzéri várat. Közel már a cél,de mégis olyan lassan haladok.Muszály volt elõkotornom,valamit az övtáskámból,mert alig volt erõm futni . A térdeimet nagyon éreztem már. A sóderos úton Pusztafalu felé ,találhattam ki,hogy nekem ennyi elég volt,én az eslõ szakaszomat lefutottam ,nem fogok tovább menni. Azt gondoltam ,hogy majd  Böki is helyesel,de jól kiosztott a nyomorult :)

Füzéren  már várt minket Steve ,már csak 1 kili és bent vagyunk,szerencsére lejt az út ,futottunk  ahogy tudtunk .  Alig vártam,hogy beérjünk,és leüljek  átadtam az itinert ,és mondtam,hogy lehet én már nem megyek tovább,nem kell a 2 . szakasz leírás. Bementünk a népkonyhára,és vártam a levesre ,sajna már csak híg bableves volt,de az is jó lett volna ha lett volna étvágyam,kb 2 -3 falat után felfordult a gyomrom ,és hányingerem lett.  Na itt omlottam össze végleg .Hírtelen semmi nem volt jó,  mindenem sajogni kezdett,mikor levettem a térdvédõt ,és megláttam,hogy mindkét lábamat kidörzsölte a tépõzár ,ettõl mégjobban vérszemet kaptam a feladásra .  Tele voltam csípéssel ,és mindenkinek mutogattam, a szétázott talpamat ,és hogy milyen a lábam szára ,de senki nem sajnált :P

 Pedig én tényleg nagyon felakartam adni . Ekkor jött bemutatkozni Judit ,és Ildi .Szegény csapattársaim csak azt látták ,hogy hisztérika vagyok a kettesen ,és inkább nem mutatkoztak be,csak mondták,hogy õk a csapattársaim .  kb fél órát ücsörögtem így feltett lábakkal,mikor aztán mondtam Bökinek,hogy hánynom kell .Akkor mennnyé ki vazze ,ne itt hánnyál kb ez volt a válasz . De szerencsére nem hánytam ,csak az inger volt meg. Aztán mondtam,hogy  menjünk én lefürdök . A lányok is mondták,hogy ne engedjenek fürdeni ,mert akkor már nem megyek tovább tényleg, Nem is akarok cillagaim :) Elsétáltunk a szállásra ,úgy szédelegtem mint az õszi légy . Gabi is pont ekkor tud hívni,majdnem sírtam neki a telefonba ,de õ is csak azt mondta,hogy én akartam .

  A szálláson mindennel kínáltak a fiúk,de semmi nem kellett,csak feküdtem a konyha rongyszõnyegén,és vagy 10 x elmondtam ,hogy nem akarok a  Tolvaj -hegyre menni  .  Aztán fogtam magam ,és  lezuhanyoztam ,ültem a zuhanytálcába térdepelve  ,és tolvajhegyeztem . .Verettem az arcomra a vizet, a combfeszítõm szépen megnyúlt.Krisztának kikiabáltam,hogy hozza be a ruhámat. Segített felvenni a futócuccomat újra, utána még ültem a lépcsõn egy jó ideig,Steve kásáját megkívántam,de pár falat után már az sem kellett.  Mondtam Stevének kicsit gyúrja át a lábamat,de ettõl meg olyan hidegrázásom lett,hogy szinte ugráltam az ágyon,Steve betakart néhány szivacspárnával,de simán lepattogtak rólam :)Aztán egyszer csak feláltunk ,és elindultunk.Másfél óra kellett.  Elkértük a 2.szakasz itinerét,és elindultunk az éjszakába ,fel a fekete pályára .



Az itinerem Böki kezelte végig, rafinált volt a bitangja, Félt biztos hogy feladom  valahol . De már eszembe sem volt ilyen gondolat.érdekes ,de nagyon hamar észhez tértem ,jött vissza az erõm,volt kedvem az egészhez,és mondtam,is ,hogy tök jó hogy itt vagyunk,mert külömben most nem hallanánk a vaddisznó csörtetést . Rengetegen lehettek,szinte beleremegett  az erdõ csendje . A kék kockán kiértünk Pusztafalura ,és a Z +on emelkedtünk a Tilalmas felé . A hold hatalmas izzó korongja beragyogta ezt a fekete bársonyt. Milyen jó,hogy itt vagyunk ,kár  lett volna kihagyni ezt a látványt.  Elértünk az 1 ell pontra,és megkezdtük az emelkedést a Tolvaj-hegyre . Elõször ledöbbentem mikor Böki mondta,hogy ez a Tolvaj-hegy ,ugye õ olvas itinert nálam semmi nincs . alig hiszem el,a téli Lefagysz után.hogy ez uaz a hegy. De hiszen itt rengeteg a calán vazze ,és mintha még magasabb is lenne . Igaz így 65 körül már minden magas lesz . Szépen jönnek is a határkövek, XVII/29 el kezdünk és szinte mindegyiken megpihenünk. Négykézláb megyünk tényleg karmolom a a fõldet ,csúszik a lábunk is . Böki elõl húzza magát izomból ,én próbálok minden kis gyökérbe kapaszkodni,de  itt bakker semmi nincs rögzítve a fõdhöz ,mert minden a kezembe marad :) Látszik,hogy mások is kapaszkodtak,mert a páfrányok és a csalánok is megvannak tépázva. Böki talál 2 klassz botot,azzal tolja magát,nyirm nekem is kell , és talál is a bátor fasza gyerek egy hasonló klassz botot,igaz nehéz mint a  sár ,de a célnak megfelel.  Vissza nézünk ,és egy lámpafény jön elég jó tempót felfelé ,mondom is neki, mármint nem a lámpafénynek,hogy le a kalappal,de megvigasztal,hogy õ most kezdte a túrát.

Böki szerint itt kva jó lehetett járõrözni anno .Szinte látom is magam elõtt amint , fel alá posztonak a katonák . Felértünk az Északi zöldre a Fekete pályára .   a botoktól hamar megszabadulunk,mert dög nehezek voltak  ,pedig lefelé sem lenne rossz a támasztás,mert a kövek itt sincsenek rögzítve,úgy vágódik a bokánhoz,hogy szinte koppan a csonton .De ez még mind semmi ,a vaskos száraz  faágakra lehetetlen nem rálépni ,szinte vetve van vele az erdõ ,és ha valaki olyan ügyes, hogy úgy törik ketté akkor még a fejéig is felrepülhet,és jól fülön vágja mint engem . Bökivel keveset beszélgettünk,egyrészt folyamatosan káromkodtunk ,másrészt meg kellett a drága  levegõ másra. Most a "kis Dunakanyaron " elég jó áttudtuk menni  ,sok víz volt benne,de volt egy jó kis sziget amin átléptünk .

Mentünk mentünk mendegéltünk ,szó szerint árkon bokron kötengeren át .Míg egyszer a lámpa fényem megakad egy piros jelzésen Satufék be ,vazze Böki lejöttünk az É zõdrõl,hogy lehet ez ? Megmondom úgy hogy ez is szalagozva volt ,csak ez talán a 3.szakaszé. . Lényeg a lényeg,hogy mehettünk felfelé,ejj de mérges voltam . mondtam Bökinek olvassa hangosan azt a nyomorult itinert ,mennünk kell még nagyon sokat az É zöldön .Majd csak a Szurok-hegy  után jöhetünk le.  Ez után a  kis tévedés után ,újra a fekete pályán rongáltuk magunkat.  Olykor szûk  sziklák közt préseltük át magunkat ,azzal már nem is foglakoztunk ,hogy a csalán a hónaljunkat csípi. Pihenni keveset tudtunk,rengeteg szúnyog volt ,és rajtam ujjatlan top volt térgatyával.Bökin is uez,csak ru polóval. Így jól tartottuk ezen az éjszakán az erdõ vérszívóit . Követtük a Zöldet továbbra is a szalagok szépen világítottak ,jó volt megerõsítésnek,még akkor is ha tudtuk,hogy a Z sávot követjük .  A Nagy- Milicet is elhagytuk ,már órák óta gyalogoltunk ,a kövek közt,mikor egy szép már már "rét "szerû gericen elénk tárul valami meseszép kilátás. Nem tudom,melyik hegy volt,de talán a Nyerges -hegy lehetett. A hegygericrõl ,és akét oldal két Ország település fényei .Messze talán Sátoraljaújhelyig láttunk,mert az nagyon nagy volt . Ücsörögtünk kicsit a határkövön ,és ezután egy jó meredek hegyoldalba ereszkedtünk lefelé. Elhagytuk a Nagy -Hrabót is XVII/12  A Határkõ számok nagyon nehezen akartak fogyni tudtuk,hogy a XVII/8 as kõig menni kell . Ami a Szurok -hegy !!! *****   Tulajdon képpen Több Szurok-hegy is volt,ugyanis mikor már azt hitte az ember,hogy felért,akkor jött még egy Szurok-hegy ,és még 1 ,és még 1 . A  világító szalagokat most utáltam . Mutattam is bökinek,mikor épp egy határkövön próbáltam oxigénhez jutni ,Böki valami fatuskón  ült,onnak kiabáltunk egymásnak .

Te Bökiiii azt nézd meg ,létezik,hogy ott egy szalag világít ? . Vagy ebben a magasságban már inkább  a mûhold van ?   Ne nézz fel vazze jobb ha nem látjuk.  Igazad van. A tíz körmünkel kapartuk fel magunkat ,talán durvább volt a Tolvaj-hegynél is ,

 ,de igazából akkor sikoltottam fel ,mikor megnéztem az órámat,5:30 órája jövünk,és még csak  19 kilinél tartunk . A fekete pályás Északi zöldet ekkor hagytuk el.  Már a Sárga háromszögön kínlódtunk lefelé,mert itt is csak a kövek ,és a faágak közt tudtunk haladni. Végre Hálaisten tetõre értünk, ell pont tábortûz,kis patak nagy patak, kövek csalán bozót ,keresés a sárga jelzést,útvesztõ ,nem arra Böki , ere itt a sárga?  arra van sárga ? nincs.... akkor erre menjünk,vadak neszezése, baglyok huhogása ,világító szemek ,ivás ,és mosakodás egy  hideg vizû patakban .  Partoldalra lemenni ,partoldalon feljönni.Kéked határa Országút.Korom sötét,nem jólesõ aszfalt,jobbra letérés az ismeretlenbe,a végtelenbe ,és még annál is tovább.  Ez a sárga nagyon durva volt ,a csalán magasabb volt mint én. Böki elõttem ment ,de úgy borult be utána a növényzet ,hogy alig láttam . Néhány vizes csalán pofán is  vágott . Út sem volt csak egyszerûen erre kellett menni és kész.

 Aztán egyszer csak vége lett,és már az aszfalton ballagtunk. Volt egy frissító pont Kékeden ,ettünk májkrémes kenyeret,Böki lekvárosat,és elindultunk a csodálatos dinnyeföld felé :) A Dinnye vagy tök ,vagyis tök mindegy milyen fõd ,fény volt az éjszakában:)

Mert már virradni kezdett.Ha esetleg kipihentük volna az É zõdet,akkor itt megkaptuk megint a jó kis szivatást. A sáros agyagcipõbe mint a birodalmi lépegetõk úgy mentünk felfele a kilós sárcsimbókokkal . A tök indákba bele bele akadt a lábunk,és néhány testesebb darabba belerúgtunk. Még lámpával mentünk,de tiszta kínlódás volt,Aztán volt egy  kóró ösvény ahol természetesen  vállig ért a gaz,oda bementünk,és ez a vastag szárú  gaz elég jól letisztította a cipõnket,cserébe viszont jól elázott a lábunk . Az õzeket Pányok után láttuk , közel a házakhoz egy réten ,valahol itt kapcsoltuk le a lámpát. Igen az õzeket  már világosban láttuk .Meneteltünk a dülõn felfelé a  csupa szétázott cipõben  . Aztán a Z+ hosszú lefeléje a mély vízmosásban,ahol egy döglött borz illatát mélyen letüdõzve  felrázott az álomból :)   A nyomorult beleesett ,és  nem tudott kimászni belõle,illata még sokáig elkisért minket.Böki  szerint azért éreztük ilyen sokáig ,mert hozza a víz a  szagot :) Ha valaki azt gondolja,hogy Telkibánya megváltás volt,hát nem ,Ekkora falu nem létezik :) Csak megy az ember ,és megy és lát maga elõtt egy másik embert végre ,De szegénynek  tele van a lába vizhólyaggal,és segít rajta egy ragtapasszal,de kiderül ,hogy akkora ragtapasz nem létezik.

Aztán megyünk csak megyünk felfelé,és már nem tudjuk,hol hagytuk el a falut ,mert azt irja az itiner,ha elhagytad a falut,de már egy kilit is elmentünk ,vissza jövünk megint megyünk elõre.Aztán meglesz a szalag,és rátérünk a pirosra ami nagyon hosszú,és nagyon köves,és megállunk egy ragtapaszt feltenni. A lábam annyira össze fonnyadt,hogy egy  aggastyánnak sima bõre van ehez képest . Felteszek egy vízhólyag tapaszt a semmire ,mert vízhólyagom ugyan nincs ,viszont pihenni jóóó :) Böki addig vár õ is pihen ,az õ lába is fonnyadt,de az engem nem érdekel :P    Az én talpam sajog,ennyit életemben nem gyalogoltam,aztán még Hollóháza elõtt kapunk egy jó kis kõtengert ,és kiérünk a fõútra végre.Ellenörzõ pont ismét,és innen már négykézláb is beérek .

Az erdõbõl kiérve megpillantjuk a  Füzéri várat ,délelõtt fél tíz körül van ,süt a nap meleg van ,egy új nap,egy új szakasz  kezdõdött ismét . De nekünk már nem kell tovább menni , ennyi volt vége beértünk 22 óra 57 el .Bár elég nehezen ,de megcsináltam talán életem legnehezebb 106 kilijét közel 4500 szintel ,és számomra eddig ismeretlen feladási kényszerrel.

 Ebbõl is látszik,hogy a   zempléni kalandpark , nem játszótér cillagaim :)

 
 
LeFaGySzTúra éve: 20102010.03.15 17:14:45

Kedves túrázók!


Mivel képes beszámolót írtam a LEFAGYSZ-ról , ezért most csak egy linket szúrok ide ,ahol olvasható lesz az õrület :)


A 2010 .3. havi bejegyzésnél


www.edzesonline.hu/blog/1800/yoyo

 
 
Budai TrappTúra éve: 20102010.02.20 21:04:01
Ez a trapp úgy marad az emlékezetemben,amin nagyon elfáradtam.

Egész éjjel esett az esõ,és csak reggel döntöttem el,hogy megyek .

Gabi elvitt a rajtba ,de éppen senki nem volt , így nyugodtan ,és gyorsan tudtam nevezni . Aztán mikor kiléptem az ajtón akkor jött be egy vonat ,de akkor én már futottam is lefelé :P Hamar elértem az erdõ alját ,és eleinte csak locspocsos,majd késõbb letaposott jeges út fogadott. Felhúztam a hóláncot,és igen jól tudtam menni .Talán ennek,vagy kitudja minek köszönhetõen ,de szinte végig kocogtam a Kutya-hegy nyergéig. Na persze volt meg meg állás nekem is ,próbáltam megtervezni merrõl is kerüljem a pocsolyát,,legtöbbször nem volt értelme,mert ha a hóra léptem az berogyott alattam,és bokáig merültem a vízbe.de volt hogy lábszárig. A Kõris- völgyben utol értem néhány túrázót. A K+ on is iszonyú volt itt elestem mikor beszakadt egy hógödör alattam . Nagyon melegem volt felül ,forrt a fejem a sapka alatt ,a dzsekit is levettem ,túl öltöztem asszem.Elhatároztam,hogy majd haza szaladok a cuccal,nem cipelem .De aztán a Szénás jobb belátásra bírt ,kell a meleg cucc továbbra is,mert a szél igen erõsen fújt ,kilátás nem volt .A 40 cm letaposott hóban futottam lefelé a piroson . Ekkorra már fáradtam,kezdtem lomossá válni ,a kamáslim pántja is lifegett a talpam alatt . A sapka a nyakamra kötve ,a dzseki a derekamon . Kiértem Nagykovácsiba Erzsi néni akkor jött,mikor hajolgattam lefelé a kamáslimat igazítani ,,jajj kislyányom,már azt hittem elestél mondja ,abban a pillanatban egy autó belement egy kátyúba ,és jól lecsapott ,folyt a fejemen a trutyi mivel éppen gugoltam ..De nem érdekelt ,ilyenkor már nem . a piroson is felfutottam az aszfalton ,,bár nagy volt a kisértés ;) Aztán volt egy olyan rész ahol óriási víz volt amolyan havas mély locspocs,A kerülés itt sem ért semmit ,és meg mindíg hideg volt a lábam. Egyszerûen nem tudtam felfûteni !Aztán elõvettem az itinert,és láttam,hogy a Vörös-pocsolyánál lesz a pont,de hogy a P hrszg re minek mentem fel? nem tudom....nagyon mérges voltam magamra ,jöhettem vissza a p sávra, a mély hóban a tisztásnál alig lehetett haladni,és ott volt a pont ,innen tovább a Fekete-fejre,majd a Szépjuhésznénál fel a pirosra ,,tovább a Zo ,majd a sárga lefelé ahol iszonyat milyen vizes volt a hó. Egyfolytában folyt be a jeges víz,a cipõmbe .Hüviben jutalmaztam magam 1 kólával,majd a sárgán mentem felfelé néha még bele is kocogtam. a sirató fal után az Újlaki-hegy csúcsa jött viharos széllel ,milyen jó a sapka ;) Aztán a Virágos nyereg,majd a kék + után egy jelölés A 4es lappal ,és utána se kép se hang,kiértem egy aszfalt utcára ,és ott topogtam,hogy most merre.. gondoltam úgyis mindíg felfelé kell menni ,hát arra indultam,,bejött :) arra volt a cél .. Éppen akkor indult a hölgy kitáblázni A4 es lapokkal az irányt,,,mondtam is neki kell mint egy falat kenyér ,mert szerintem én is véletlen jöttem erre . Virsli fánk ,tea, kicsi pihizés 4:21 lett aztán indulás vissza ,amerrõl jöttem ,ismét felfelé,Virágos nyereg majd Hidegkút irányába .Elfáradtam alaposan az elõzõ napi esõ várhatott volna .sokat rontott a komfort érzeten .
 
 
KitörésTúra éve: 20102010.02.07 16:38:48
Kitörés 60 éjszakai Túra !

Idén egy napon volt a Margitával a túra ,de nem okozott nehézséget a döntés ;)
Az viszont igen,hogy kivel is menjek . Joci ... akivel tavaly együtt mentem ,lesérült sajnos . így azt találtam ki,hogy egyedül is elmegyek, bár sokkal nehezebb lesz fejben .
Aztán Fazekas Jani úgy döntött,hogy eljön velem,úgyis kellenek neki az éccakai virrasztások mint edzés ;)
Szomorra kivittük az autóját, Gabi meg vissza hozott minket a budai vár kapujáig..a nevezésnél igen sok ember volt , a hosszún 200 an indultak!
Janival mi 18:20 kor indultunk ,és a fogaskerekú mellett kapaszkodtunk felfelé..a becsatlakozó zöldet nagyon benéztem..Azon indultunk el ami lefelé visz a Moszkva térre .,több túratárs is jött erre.Vissza jöttünk ,majd miután meglett a zöld ,szintén egy kisebb kavirnyával,de eljutottunk a Széchényi emlékmûhöz (tavaly nem volt benne ez a pont ,de azé az itinert elõvehettem volna ).Szóval miután meglett az elsõ pecsét,,fel a Normafához a zöldön ,majd a a sárga + on le a Csacsi-rétre . Ekkor már igen sok túrázó össze tömörült,és mosolyogva láttuk,hogy nem ment mindenkinek elsõre a Csacsi-rét,,teljesen más irányból is jöttek lámpafények. A katonasíron szépen égtek a mécsesek ,és a puha hó dunna ként takarta be a fiatal katonát .

A sárgát elhagyva ,a piroson kapaszkodtunk felfelé a János-hegyre . Itt Néhány vicces kedvû pontõr , akik hófehér úgynevezett terepruhába voltak ,szóval az egyik lefeküdt a hóba ,és a többiek havat dobtak rá,magyarul eltemették :) szóval teljesen beleolvadt a tájba,,Viszont mikor mi odaértünk mellé, egyszerûen felült a hóból ,és majd össze cináltuk magunkat :)) Ráadásul ketten még fegyvert is fogtank ránk "persze nem igazit" ezért még jobban nevettünk ,és a kezünket is feltettük :))
Asszem pecsétet egy orosz "katonától" kaptunk ,majd elhagytuk a pontot . A kilátót a piroson lefelé hagytuk el..Jól lehetett menni lefelé,majd a Szépjuhásznétól a sárgát követtük a Hárs- hegyi kilátóig,itt is "katonákkal" pecsételtünk ,és futás tovább a sárgán.. A barlangnál össze tömörültünk kicsit,de én a barlang tetején ügyesen átugrottam ,amit Janika nem látott, Futottam lefelé ,és hiába forgolódtam hátra ,már egészen lent voltam de Janika csak nem jön..
Azt hitte ,hogy mögötte vagyok ,és gyalogolt a drága kényelmesen ,,én meg már hetvenhétszer kitollászkodtam magam egy padnál, mire látom,hogy gyalogol egy túrázóval . A kis féreértést követõen ,leértünk Hüvös -völgybe .
Durván 19 kilinél jártunk ,és kb 3 órája indultunk ,,eddig 1 csokit ettem meg,meg 3dl vizet ,erõsen érzem,hogy pótolni kéne ..Na majd a virágos nyeregnél, kapunk fasírtott ,nem eszek addig..A sárga viszont szívta az erõnket ,a letaposott hóban sem volt egyszerû a menet. Az Újlaki -hegy meg aztán pláne .Mire felértünk már szédelegtem mint az õszi légy ..Nem is fogott a memóriám ,simán elkavartunk egy ösvényen valami kék körre .Mások is jöttek erre,így vissza mentünk majdnem az Újlaki -hegyig. Aztán meglett a nyomorult sárga ,és a repülõtér oldalában nagyon kényelmetlenül oldalazva ,mentünk tovább . Már nem csak a hópelyheket láttam ragyogni ,hanem az agyam által kreált csillagokat is..Teljesen eléheztem ,szó szerint marcangolt az éhség,volt nálam zsíros kenyér,,de én most a fasírta uborkával, kenyérrel voltam rágerjedve.
Szinte beszédültem a Boróka büfé ajtaján ,,kaptuk a pecsétet hamar,és láttam ,hogy eszik a fasírtot,a többiek..Cillagom is sorba állt ügyesen ,,bár már a pultba kapaszkodva :P ,és ekkor tudja meg,hogy idén nincsen fasírt ,csak a 25 kilis célbaérõknek.. Nem mondom mit éreztem,,,az asztalon volt egy fél üveg sör ,,valaki ott hagyta ,azonnal megittam, nem érdekelt :)) A pultos hölgy gyök kettõvel szolgált ki,,legalább hatan álltak elõttem. Janika menni akart ne várjunk mondta ,én nem akartam menni ,elõvettem a kenyeremet ,a kóláért a térdemig csorgott a nyálam ,álltam tovább a sorba ,bozót maga elé engedett,mert látta ,hogy több kettõnél a türelmem :))
Iszonyú nyûgös voltam ,és haragudtam magamra a hibáért ,,a túra végét egyáltalán nem láttam ebben a csillogós állapotban ,és írigyeltem azokat akiknek itt volt a vége. A fél liter kóla ,meg a sör ,dobott rajtam ,a cillagok is oszladozni kezdtek . Mikor kiléptünk a meleg helységbõl megcsapott a kellemes Virágos nyergi szél . Két fiú a 35 ön indult tovább ,ezért csatlakozást kértek hozzánk, azt mondták profinak nézünk ki , ííííííííííí de még a kötõk padja környékén lemaradtak szegények . Nagyon nehéz volt ezen a kis ,keskeny leszakadó partoldalon menni ,A lábunk állandóan lecsúszott oldalra ,és azt hittem sosem lesz vége ennek a hosszú sárgának . Az Alsó -Jegenye völgyben a lábszárig érõ hóban vágtunk át a ponthoz,ahol szintén korhû ruhában fogadtak harmonika szóra ,meleg tábortûzzel. Tök hangulatos volt köszönjük fiúk ! Gyorsan tovább álltunk,mert mondtam Janinak ,majd a benzinkútnál mi is tankolunk ám cillagom ..így megnyomtuk ezt a nekem oly tetszõ, fahidas kispatakos részt ,,a kis patak csobogása szép ritmust adott a lépteinknek ,és a szitáló hó ,ragyogása még mesebelibbé tette a tájat . A benzinkút Solymár határában fény volt az éjszakában . Ahogy beléptem az ajtón , elmartam egy literes kólát ,meg valami mandulás sütemény félét. A shoppos néni szemében megláttam magamat ,,elég volt rá nézni és tudtam,hogy szépen nézek ki :) A sárgán felfelé megeszegettük az életmentõt Janikával ,hogy kitartson az erõ a fõdemig ,Kakukk-hegy -Kerek-hegy, hosszú mély havas menetelés felfelé .
A zsíros-hegyen vártam a levest nagyon,,és IGEN volt forró gulyás leves a ponton .Olyan de olyan finom,hogy hétnyelven beszélt,,,bár ha sz@r lett volna ,vagy faggyús azt is megzabálom simán :) Éreztem,hogy a keringésem hordja szét a levest ,,a szín húsra lecsap a gyomorsavam,és harcot viv a krumplival zöldséggel ,ez a leves úgy helyre tett,hogy alig bírtak vissza fogni cillagaim .A papp földeket ingyér is felszántottam volna .
Csiba itt csatlakozott hozzánk,nem volt még a túrán ,viszont jól nyomta gyalog meg baromi fiatal is , úgy ment ,hogy én simán tudtam kocogni mögötte ,meg Jani mögött is :/ Elhagytuk a régóta követett sárgát, és a kéken mentünk fel a Nagy-szénásra . Hol kocogtunk hol meg gyalogoltunk. A Szénáson azt kaptuk amire vártam ,,bár a szél idén nem tett ki magáért,,viszont volt helyette köd, és térdig érõ hó . A csúcsról délkelet felé fordultunk ,nyomok azok mindenfelé mentek,jelzés itt csak a köveken van,,de azon most 50cm hó volt . Az erdõbe beérünk,és jobbra fordulunk ,majd a Kutya-hegy nyergébe szenvedünk tovább a mély hóban. A kék keresztnél egy traktorral eltolták a havat..így csak 10 centiben kell menni. Egész jól haladunk ,majd a Kutya-hegy dûlõjénél térd fölötti hóban gázolunk tovább ,,az eltakarított havat szépen vissza hordta a szél..ilyen még 2x volt a kék kereszten,majd leértünk a forgó kapuhoz,ahol hírtelen azt hittük nincs is pont ,mert a "katonák" csak úgy álltak a sötétben ..gondolom nemrég értek a ponthoz ezért nem volt még tüzük. Álitólag öten voltak csak elõttünk ..Nyirmi törhetjük az utat magunknak :P A sárgára vissza tértünk ,és a Fehér-úton nagyon durván mentem elõl ,Janika többször is említette , hogy szegény Csiba elveszik,de jött mögöttünk ügyesen mint a kisangyal ,hiába nyirmizett az elsõ hatvanasán :) . A véget nem érõ lefelé nekem tök jól esett ,pedig volt vagy 5 kili lefelé a mély hóban .Úgy látszik a gulyás szépen felszívódott . Átmásztunk a foghiányos létrán ,Janika elõl ,én mögötte ,Csiba meg simán átbújt a drótkerítésen .. Itt egy tábortûz maradványai voltak ,,nyílván nekünk lett csinálva ,mert erre borzasztó rossz minõségû a sárga .. Egy végeláthatatlan szántóföldön (Papp földek ) továbbra is lefelé támadunk ,az olykor lábszárig éró hóban..a hepe hupát még a hó alatt is érezzük,,, Két fehér álcaruhás ,járõrözõ a szántóföld közepén mutatja az utat. Szó szerint fel alá járõrõztek (mû) fegyverrel !
Átkelünk a kritikus békás patakon ,,tavaly itt nagyot kavartunk Jocival,,,de most simán megy az irány . 2 kili a szántóföld közepén, igazi idõrabló volt ,lassan leértünk a ponthoz... ami egy nagy fa tövében volt ,amolyan lövész árok félébe vermelték el magukat a ponton posztoló katonák ,kaptun teát ,itt a szántás közepén ez gyógyszerként hatott minnyájunkra . A fiúk lányok a gödörben ,olyan kényelmesen elvackolták magukat ,hogy szinte hivogató volt ,még ponyva is volt a hó ellen ..ez a pont volt számomra a leg hangulatosabb ..Tûz ,tea ,hóesés,fa töve,gödör , ponyva , 5 cillagos vackuk volt szerintem :) Folytattuk tovább a szántóföld harcunkat,és az aszfalt út Perbálnál megváltás volt számunkra ..Janikával futottunk is legyen már vége az õrületnek ,nem számított a felfelé ,csak mentünk és gyûrtük a távot .Csiba kicsit lemaradt ,de a nagy lábával hamar utól ért,fõleg mert én elkavartam egy kicsit egy meredek utcában ,,viszza le a francba le a hídhoz ,,ez a sárga kikészít :/
Lyúk földek -Nyakas tetõ ,hisztérika a kettesen volt nekem :(

Totál kikészültem ,,egy keskeny keréknyomban haladtunk a mély hóban kilómétereken keresztül . Hogy hányszor rúgtam magam bokán ? fogalmam sincs .. Janika ügyesen kitámasztott a botjával ,csipõbõl is tartani kellett magam billegtem össze vissza . ..Nem köllött a bot sem ,egyszerûen semmi nem volt jó ,és állandóan pisilnem kellett miatta :) Anyácsa puszta elõtt ,szintén a fehér ruhás "járõrözõk " igazítottak útba ,,,a Túrázókat is utól értük ,majd Anyácsa pusztán valami pajtában volt a pont ,,,tök hangulatos volt . Na innen már csak egy bõ hatos ,Csiba elment a túrázókkal mi meg Janival toltuk az aszfaton .. a kakukk-hegy körül még volt némi szint a végére ,Szomorra beérve ,mindent ellepett a friss hó ,az úttest is szép fehér lett, Az utca tetejérõl ráláttunk a célhelyre ,és csak futottunk lefelé Janival ...és igeeeen ! a kiskocsmába toppanék,és fél 5 körül 10:27 es mentidõvel véget vetünk az õrületnek . A kiskocsma "üres" ,elsõként adunk munkát a pontõröknek.,amin igen meglepõdünk , de külömben lényegtelen .Megkapjuk a díjjazást ,és csak mesélünk mesélünk , az egyetlen korai vendég meg csak kérdez és kérdez ,mi meg örömmel válaszolunk ,a forró cserépkályha szélén ülve .Kapok virslit, forralt bor kérek mellé,hogy tudjak aludni ,,aztán egy szûk órácska ücsörgés után lassan elmegyünk ,nagyon dicsérjük a túrát,máskor érdeklõdni fogok a fasírtért ,,a frissítésem egyébként elég lett volna ,ha megeszem idõben a kenyeret , holnap fasírtot sütök, mellé kovi ubit ,és átélem újra ezt a remek túrát ! jó étvágyat cillagom :)

ui:
Nem sokkal utánunk jött egy túrázó ,helyet kért pestig az autóban ,és hát izéé szóval Janika elég álmos volt , én komolyan azt hittem,hogy direkt csinálja,hogy átmegy a másik sávba ..majd miután rákiáltottam, feijedt mint egy kisfiú :)
Lassításra kényszerítettem azonnal, féltettem a kis életünket :P ,de Ady-ligetnél ,ráment az út padkára ,ami azt eredményezte,hogy kilyukadt a kerék ..Vazze 60 kilit futottunk éccaka ... 2000 szint után álmosak fáradtak vagyunk .szakadó hóban fejlámpánál tök idilli három nyomorék az út szélén :)
..Janika emel ,,Kristóf csavaroz ,én világítok ,,a hó szakad ,a busz jön ,a megállóban állunk :)
Autó magasba, kerékcsavarok kint ,de a kerék nem akar jönni ,totál rászorult az agyra .
Ketten rángatják ,rúgják ütik,,semmi .Telefon Gabinak már úgyis fél hét :P tanácsot kérünk ,hogy az embléma alatt is van-e csavar középen ? Nincsen ,de rugdaljuk tovább javasolja Gabi ,,ejj csak erõ lenne ugye cillagaim :) ,kormány elteker úgy rúg ,kormány balra teker úgy rúg,semmi . Aztán egyszer megadja magát a nyomorult ,Janinak még van ereje a földhöz vágni a 205 ös hatalmas kereket :) Hikomat kerék fel ,,Janika vigyorog ,hogy nyólcvannal lehet vele menni ,, engem haza hoz ,de Kristófnak a lelkére kötöm ,hogy figyeljen helyettem ,és szóval tartsa Janit mert több pótkerék nincsen :))
,
 
 
A Budai-hegység távoli csúcsaiTúra éve: 20102010.01.07 21:15:40

BHTCS Ezt a beszámolót Eleknek ajánlom ,akivel már 3x megcsináltam ezt a túrát ,most viszont nem tudott eljönni. Bemutatom a piciny kis csapatunkat . gyaloggalopp ! a csapat mókamestere,aki soha nem tudja merre van Nagykovácsi ,és rengeteget beszél :) Farkas ! Spártai hõs, a nyugalom megtestesítõje. Joci! a kilóméter halmozó ,47 es lábával könnyen halad ,és szintén sokat beszél :) Sancimanó! Õt csak látásból ismerem ,kedves udvarias ,és nagyon meleg a kesztyûje,keveset beszél :) A találkozó hatra volt megbeszélve nálunk , a térképet kiterítettük a kõre ,átnéztük az útvonalat farkassal . A Szénás felõl kezdünk majd,és megyünk szépen sorba .A Meszes-hegynek viszont már nem jutott hely az én térképemen ,az valahol a 3.kockakõre esett ,az Ilona lak,meg még 1 kõvel odébb . Koccintottunk egy kis pezsgõvel ,ettünk egy kis tatárt ,majd lassan készülõdni kezdtünk ,mert csak úgy röpült az idõ . Kisétáltunk a parókiára ,és tele volt a kis helység túrázókkal .Többen a meglepetés csúcs kiirása körül tömörültek . Természetesen amiket bejártam az egyik sem volt benne . De nem volt nehéz , a Szénás ,és a kutya-hegy között kellett keresni . Sancimanó ekkor jött oda,hogy jöhetne-e a csapattal,mert nem ismeri a környéket ,Örömmel befogadtuk ,és 6:50 kor indultunk a Nagy- Szénás irányába a hõmérséklet -3 (ez jövõre kell ) Kutya-Szénás 520m Most nem a piros sávon mentünk a Szénásra , inkább a Virágos sétányról ,majd a Viola utcán mentünk fel az erdõbe. Már itt elkezdtük a négykézlábas mászást a sziklákon , igaz ugyan,hogy rövidebb erre,de ennek bizony ára van :P A szél iszonyú erõvel fújt , farkas sapka nélkül tûrte a szél erejét felértünk a Nagy-szénás aljába ,és egy szûk kis ösvényen mentünk feljebb a kék sávig. A kék sávon párszáz méter után jobbra tértünk le, a Szénás ,és a Kutya-hegy közötti nyilt részre .(az én térképemen ezt is Nagy -szénásnak hívják ) Gyorsan pecsételtünk , Petinél,és Gergõnél .és farkas is jobbnak látta ha felveszi a sapkáját . Azonnal indultunk tovább a Perem hegyre 486m Elég sok túrázó jött erre ,elõzgettünk a meredekebb részeken bele bele gyalogoltunk . a kék sávról és a kék + rõl egy megfelelõ letéréssel hamar odataláltunk . A szél erejére szinte rákellett feküdni úgy fújt ,Teljesen nyilt csúcs ez is . A tüzet András ,és Dani magában a csúcskõben rakta ,kaptunk kekszet ,és indultunk is tovább a Meszes -hegyre 381m A sárgán mentünk egy darabon, majd egy jelöletlen úton tovább hullámvasutaztunk a Meszesig. A szitáló hó,és a viharos erejû szél szinte elvakított minket , bõrradírként dörzsölte a fagyott havat az arcunkba ,csak a szivárványos ragyogás lebegett a szemünk elõtt ,a szempillám sok kilóméter/órás sebeséggel rebegett egyfolytában . Kitaláltuk,hogy lekapcsoljuk a lápáinkat ,és úgy futunk ,ez be jött ,mert tök jól lehetett látni . A két pontõr Valek és Laci ,ügyesen sátrat vertek ,hogy reggelig mi lett a sátorból elképzelni sem tudom . Itt is kaptunk finom csokit ,a kilátás jobb volt mint bármelyik csúcson eddig ,Perbál fényeit egész jól kilehetett venni . Bár Béla szerint a lenti település Nagykovácsi lehet :P mindegy jövõre kap tõlem egy y love Nagykovácsi kitûzõt :P ...irány az Ilona-lak 368m A csillagok háborúja tovább folytatódott a szemünk elõtt . A gerincen visszafutva birodalmi lépegetõk jöttek szembe vagy tizen ,élükön talán Solo kapitány (csanya) követõi skywolker és társai ..Csubakka nem volt velük az biztos ,meg Jabba sem , õ nem is birta volna a hájas testével :) de yoda mester biztos,hogy ott volt :P Aztán a sziklafalhoz értünk Már vártam ezt a részt ,és dörzsöltem a tenyeremet :)) A vadakat már ugye tavaly elkergettem ,így idén már nem volt mit kergetni , Farkas szerint biztos van út ,és azon kéne lemenni . Út az nincsen ,szakadék van ,megfelel nemfelel ...jöttök utánam mint a kisangyal :)) ,csúszik minden amire csak ránehezedünk ,gurulnak a havas kövek ,és gurulunk mi is .Farkas valami olyasmit mond,hogy nem itt kéne telefonálni . Mert ,hogy éppen Steve hívott ,így éppen lemaradtam , mikor Béla elkapott egy fát ,ami tövestõl a kezébe maradt :)) Pár perc alatt lent is voltunk a völgyben , a villanypásztort nem kerültük meg, inkább óvatosan átbújtunk alatta,aztán elindultunk felfelé,és csak mentünk mentünk , a fák között ,az útnélküli emelkedõn , a villanypászoton megint bújni kellett és menni menni felfelé . A kis házban a két pontõr fanyûvõ,és Balu várt .Jó meleg volt bent ,és kaptunk forró teát,amibe egy kis futyülõs barackor löttyintettünk. Elköszöntünk ,és mentünk a .. Nagy -kopasz felé 559m A házból kilépve megcsapott a fagyos szél. Minden féle írányból másztak felfelé az emberek ,még az új pihenõnél is jöttek felfelé ,pedig ahhoz már a fél hegyoldalt megkellett kerülni ;) , A hó mintha egyre jobban esne,egész mély nyomok is vannak . Béla és Joci nem jönnek még ,biztos beszélnek,hogy cillagomat hogy lehetne leszerelni . A felfelé utat végig megfutjuk ,Sanci is maxon van ,nekem is kevés a levegõ,de mindjárt felérünk a keresztezõdéshez . Jobbról látunk három lámpafényt ,csodálkozom,hogy arról jönnek,hiszen ott nem is volt csúcs :P Megörültek mikor megláttak ,de nem mondom meg kik voltak ;) viszont jó hamar ott is hagytak ..aztán persze ismét utól értük õket,mikor épp a térképet nézték :) Ismét egy kis segítség ,és már elis nyelte õket a nyiladék a Kopasz felé . Bélával nyosztalgiáztunk a nyiladéknál mikor tavaly "menekültünk". Ezt bezzeg tudta,de hogy Nagykovácsi milyen irányban van fogalma sem volt :) Ezt a meredeket szinte végig gyalogoltuk,csak már a tetején futottunk bele ami egyre nehezebben ment . A nagy "durvulat" hegyekkel megvoltunk ,mikor felértünk a kilátóhoz .Szegény Sopánka az asztalnál pecsételt , pedig a kilátó tövében szélcsendesebb lett volna ,javasoltuk is az átköltözést,de a tüzet nemtudták magukkal vinni ,így maradtak .Kaptunk cukorkát is ,farkas a cipõjét melegítette ,én is oda dugtam az oldalamat egy kicsit . Futottunk tovább a ráadás csúcshoz ,ami nem kötelezõ .. Tarnai pihenõ 435m . Lefelé futunk a Z hrszgön . A fenyõk környékén nagyon köves a hó alatt , végig lefelé futunk vigyázni kell ,szinte repülünk bele a kanyarokba . Nyom az nem nagyon volt eddig,pedig szembe jön egy srác tehát õ már megjárta ,de a szél elfújta a nyomát . Leérünk a pihenõhöz,már messzirõl világít a kis karácsonyfa ami fekszik az oldalán. Kikotorjuk alóla a dobozt benne a pecsét,és a szaloncukor. Annyira fúj a szél ,hogy lentebb kell mennünk ,mert állni is alig birunk .Farkasnál van a pecsét ,mindenkire ügyesen rányom ,és megyünk is tovább. A sapkánk már keményre fagyott ,Jocinak a térdgumija is jégkristályos legalább lefagyasztja a fájását :) Felfelé megyünk a piros hrszg felé. Itt ismét találkozunk a csanya karavánnal ,akkor jönnek a pihenõhöz pecsételni . Mi már útban vagyunk a Fekete-hegyekre 463m Még élénken él bennem mikor 4 éve Elekkel leterítettük a térképet ,és fûszálakkal méricskéltük a kiliket a Fekete-hegy környékén .2 órát bolyongtunk úgy eltévedtünk. Most viszont teljesen másfelé megyünk ,eddig "körbe" mentünk ,de most a Tarnai pihenõ miatt innen van közelebb . A pirosat elhagyva,egy széles szekérúton futunk lefelé, Jocit ,Sancit bevárjuk a keresztezõdésnél ,mert óvatosan jönnek .Aztán jobbra fordulunk be a sûrûbe ,majd rögtön balra ,a Szarvas-árkot keresztezve ,végig megyünk az árok peremén .Nagyon szép az árok ,és tök jól lehet kacskaringózni a szélén . Aztán megállunk ,és elindulunk felfelé a hegyoldalba. Szerencsére a szél ereje elnyomta amit mondtak .Béla , farkas ,és Sanci másztak elõl , mi Jocival hátramaradtunk . A bandita egyfolytában monja a magáét,hogy így meg úgy elhallgattam a mászást . .Farkasék is mondják a magukét tervük is van ,,mégpedig az ,hogy amelyik követ kirugják maguk alól ,az lehetõleg csapjon agyon . Már félúton járunk mikor csörög a telefonom ,tulajdon képpen nemtudom kivel beszéltem ugyanis kiesett az ujjaim közül, amik már elfagytak teljesen ,ezért vissza csúszott a nyomorult ,és csak csúszott lefelé a hóba . Sajnálom kedves játékos ,mivel megszegte a játékszabájokat , miszerint a veszélyes szakaszon nem telefonálunk, ezért lépjen vissza két mezõt :) Kénytelen voltam vissza lépni azannyaúristenit ,Béláékat viszont már elnyelte a hegytetõ,Jocival mi még küzdöttünk felfelé . A sziklafalnál rátaláltunk egy ösvényre azon mentünk fel a csúcskõig.Mikor kiértünk a fák közül Eszter ,és Tamás nem akarták elhinni ,hogy itt jöttünk fel. Kaptunk süteményt ,meg egy kis idézetet ,és mentünk is tovább ,mert iszonyú hideg volt . Csanyáékkal megint találkoztunk ,õk másfelõl jöttek ,akkor értek fel mikor mi eljöttünk . Mentünk tovább a Hosszú -erdõ-hegyre 363m Megint csörgött a telefonom,de semmit nem hallottam amit Judit mond ,mert anniyra fújt a szél,így inkább leraktam,majd egy szélcsendesebb résznél vissza hívom. Kiértünk egy rétre ,és akkor vissza hívtam ,de itt sem volt jobb ,így leraktam. Ezután felértünk az erdõ szélére a Julianna major felett. Alattunk lámpafények világítottak, Bélától megkérdeztem merre van Nagykovácsi ,és hát bizony ez történelmi pillanat volt,mert tudta,hogy mögöttünk van . Farkassal egymáshoz lapulva mennek felfelé ,gyorsan visszakiálltom õket ,hogy nem arra megyünk . Futunk kint a majori dûlõn a szél repeszt ezerrel a fülünk mellett,de a telefon csörgés még meghallom . Basszus most raktam el,melyik nemtud aludni éccaka . Ismeretlen szám hmm ..halló tessék ,valami morgó mély hang szól bele ,halló halló , mondom ,valamit motyog de nem értem,és nem is hallom a szél miatt ,kérdezem,hogy kivel beszélek ,de csak dörmögést hallok ,valamit mond egy túlvilági hangon ,amitõl annyira megijedek ,hogy riadt hangon mondom a többieknek ,valaki követ minket ,és tudja ki vagyok. húzzunk innen gyorsan . Abban a pillanatban ,Béla elkapja a lábam szárát ,és a szokásos kutyaugatással ,jól megugat .Az,hogy össze sza@rom magam egy dolog ,de mind a 4 fiú sikoltozik a nevetéstõl ,hogy milyen jól megtréfált a Béla . Megállj megállj bitang gazember ,majd a Hosszú-erdõ-hegyen te fogsz sikoltozni gondoltam magamban :) "Rózsinéni" kitalálta,hogy a tel számát gyorsan letiltja ,hogy nekem ne írja ki ,hogy ki hív ,Nem tünt fel,hogy sugdolódznak farkassal ,és egymáshoz dörgölõdnek :) Na ez a vicces rész kitartott egy jó darabig , míg leértünk egy keresztezõdéshez ,ahol nem hittem a szememnek ,mert valaki biciklivel jött felfelé egy csoportal . Ady-ligeten átrobogva már messzirõl láttuk a hegyet . Sötét volt ,de a havas hegy ,olyan volt messzirõl,mint egy fekvõ triceratops ,aminek a hátán ,majd a hullámos taraján kell végig menni .Csináltunk egy csoportképet egy lámpa alatt ,hogy mennyire vagyunk szétfagyva, és kinek van több jég a fején ,de nem lett jó a kép . Kevés volt a fény a telós képhez . Aztán a fekvõ dínó fenekén bementünk az erdõbe ,majd a hátán felkocogtunk ,és a nyakánál ott volt a tábortüzes pont . Sobi ,és Bence várt minket egy pecsétre ,gyorsan rátapadtunk a tûzre ,és a megérdemelt teánkat kértük . Elmondták,hogy most rakták fel a tûzre ,mert az elõbb itt járt egy nagyobb csoport (delta kommandó birodalmiak) és megitták mindet . Így nekünk ,csak hideg tea jutott . De nem bántuk mindenki ivott 2 pohárral ,és mentünk lefelé a taréjjon. Nekem semmi gondom nem volt lefelé :P , pedig jókis szakadék tátong mindkét oldalon ,viszont úgy láttam,hogy Bélának már gondot okoz a lejövetel ,(hihi szaribaba visszakapja ) farkas próbált a fák között jönni,de azt csak lentebb tehette,így õ is vissza kényszerült ,Joci a 2 méteres lábával szintén akadályba ütközött ,rá vártunk a legtöbbet :P Sanci jött utánnam mint a kisangyal ,megálltunk a taraj tetején ,és csak vártuk vártuk a szaribabákat :) A pamut kesztyûm csupa hó és vizes , a kezem szétfagyott ,annyira kapaszkodtam a havas kövekbe ,Sanci kölcsön adta a meleg polár kesztyûjét, szóval még erre is volt idõ ,hogy elõkotorja ,na aztán egyszer csak... megjelentek a banditák , mentünk tovább mostmár lefelé a triceratops orrán . Befutottunk a Remete-szurdokba ,és a patakon nem éppen volt egyszerû átkelni az elfagyott végtagokkal ,valahogy túl nagyot már senki nem tudott lépni . Aztán mindenki partot ért,és elkezdtünk mászni felfelé a köves Remete-hegyre. Bélának mondtam,hogy itt jöttünk a T százon ,de természetesen nem emlékezett rá . Kálvária domb 486m A kék sávon jól tudtunk menni , most nincs olyan köd erre mint tavaly,mert hogy ezt tavaly is jól benéztük ,és beleraktunk egy nagy kunkort. A kék + ról is belehet jönni ,szerintem kb egyforma ,mi a kis ösvényen jövünk a kék sávról ,és megyünk végig . A fák közt kevés nyom van ,de gond nélkül odatalálunk ,Mária és Imre jégbefagyva állnak egyhelyben, ugyan mit is csinálnának egy bányaszakadék szélén ;) Szóval nagyon fáztak ,nem volt tüzük és sátorjuk sem .Nehéz lehetett így végigposztolni szinte reggelig . Kaptunk mézes negrót,és indultunk tovább a. Felsbergre 355m Vissza a kék sávra , erre már egészen tisztességes hó volt ,Bélának mondtam,hogy a metropolis fényei már látszanak :) leértünk a sárgára,azon is mentünk egy jó darabon,majd egy jobb kanyarral lefelé a Z sáv csatlakozásáig.onnan meg már a kis ösvényen felértünk a Felsbergre . Gyorsan pecsételtünk Eszternél ,és Bercinél, nekik volt tüzük és sátruk is ,kaptunk valami kis édességet itt is ,és kicsit kimentünk a szakadék szélére panorámázni . Béla elkezdte mutogatni ,hogy jobbra balra milyen települések vannak , verte a mellét aztán a nagy megmondásból az jött ki,hogy ott lent Nagykovácsi van .Erre Bencéék felvilágosították ,hogy az bizony Solymár . Elindultunk lefelé az ösvényen ,és tudatosult bennünk,hogy 3km múlva vége a BHTCS nek , kocogtunk felfelé a vastag hóban ,leértünk a Szeles utcához .Na ott aztán kaptunk a pofánkba ,komolyan mondom,hogy még a levegõt is kipréselte belõlunk ,az aszfalt kilátszott annyira fújta ,a kanyarba meg majdnem térdig merültünk . Gyorsan keresztül robogtunk a temlom kerten és 1:04 kor nyitottunk ajtót a plébánián . Mindenki kapott szép oklevelet jelvényt ,kaptunk forró tészta levest,meg volt boros tea is . Kicsit még nosztalgiáztunk a pályán , aztán hazaballagtunk ,Béla farkas ágyat kaptak ,Jocinak meg egy 4 csillagos fekhely jutott a földön . Köszönöm a rendezõknek ,hogy az arcom tükör sima lett másnapra ,és hogy megrendezték nekünk a Csillagok háborúját ,..szerintem jövõre is jönnek a birodalmiak ,hogy újra ellepjék  a fõdemet ezt a szép metropolist :)

 
 
túra éve: 2009
Kazinczy 200 és résztávjaiTúra éve: 20092010.06.28 15:12:37





Kazinczy 4x50 váltó

Épp egy hatalmas dobozban kotorásztam fejjel lefelé ,mikor csörgött a telefonom .

 Steve volt az  ,  érdeklõdött hogy nincs -e kedvem a Kazinczyn váltóban futni .

Elõvettem  a naptáramat  ,és ott virított a Fertó -tó kör . Szinte azonnal igent mondtam , feltéve ha pénteken szabit tudok kivenni .

Szerencsére simán ment  minden ,mert a Fertó tó a Zemplén közelébe sem jöhet ..

Hamarosan megalakult a csapat : Steve  ,Solkima ,és én  . Sokat emaileztünk, kinek melyik szakasz jut ,Steve két szakaszt  vállalt volna  .,és már egy privát bejárást is leszerveztünk .Aztán  egy pillanat alatt felborult minden ,Történt ugyanis ,hogy Veitschben László Szilvi ,elcsábított egy nõi csapatba :)

Ursika ,Szilvi,Eszter,és yoyo lenne a 4 fõs nõi csapat.

Erre a felkérésre viszont elsõre  nemet mondtam ,mégiscsak  eligérkeztem a fiúkhoz   ..

Szilvi viszont még másnap reggel is ,kérlelt ,hogy menjek hozzájuk

Abban maradtunk,hogy "elkéreckedek " a csapatomtól  :)

Volt is alkalom rá ,mert volt egy szûkebb (20fõs) UB after party nállunk . Rögtön nem mertük Stevet letámadni ..gondoltuk ,hogy  majd leitatjuk ,de ez  nem sikerült :))

Így mellé ültünk  a fotelba ,és kész tények elé állítottuk Ursikával !

Ursika kijelentette!  cillagom kell nekünk és kész :))

Mese nem volt az átadás megtörtént ,cserébe viszont kaptak,egy Löw Andrást ,és egy salikót  ,egy szavuk nem lehetett ;)

Ezek után  mi négyen csajok kezdtünk el szervezkedni  .

Szilvi futja az elsõ szakaszt mivel õ egyéniben is indult .

Elsõ szakasz:   rajt péntek 10 óra : 55km 1700m

Ursikának csorgott a nyála az északi zöldre,hát  övé lett a Második szakasz : rajt  szombat 5 óra:  47km 1400m

Eszti a bevállalta a legnehezebb hegyeket, övé lett a Harmadik szakasz :rajt szombat 14 óra : 53km 1400m (majdnem 60 lett ,és a szint is több )

Mire este belenéztem a mailembe ,már nem lehetett válogatni ,nekem maradt a legkönnyebb rész a Negyedik szakasz  : rajt  vasárnap 6 óra :47km 1000m

Így osztoztunk hát ezen a több mint 200 kilóméteres távon .

A bázis Füzér lett, ahová péntek délután indultunk . Ekkor Szilvi már javában futott! Késõ estére értünk le,mert Steve leszervezett egy sztapacska partyt Sátoraljaújhelyen ,amit anyukája csinált nekünk .

Mind a fiú ,mind a lány csapat, kegyetlenül bezabált a finomságból . Steve kitalálta,hogy szombat reggel lesz egy Kazinczy 20 as túra õ megy ,menjek én is ha van kedvem  , jó elmehetek nem bánom ,de nem igértem 100% ra ,mert féltem a vasárnapi szakaszontól,hátha majd nem bírom ,és eltévedek maradjon erõm . Elköszöntünk mindenkitõl ,és  kb fél 11 re értünk a szállásra Füzérre .Szilvi még mindíg fut..éjszaka van  ,de már a saját túráját,a csapat szakaszán már túl volt régen .

Szombat reggel Ursika folytatta a második szakaszt reggel 5 kor , alow  is ekkor kezdett a fiú csapatból,és mivel nállunk aludt ,így ketten sétáltak ki a rajthoz ami csak egy pár háznyira volt a szállástól.

Az álom kiment a szemembõl ,így kiterítettem a  térképet ,és nézegettem, hétkor úgyis Túra Stevevel ,majd a térképen feküdve elaludtam az egész Zempléni hegységen :)

Arra ébredtem,hogy csörög a telefonom ,azt sem tudtam hol vagyok.. a térkép alám gyûrve ,szerencsére a házinénié volt :P majd mondtam Stevenek,hogy alszom tovább ,de legyen ügyes!

Becsuktam a szemem ,és fél 9ig aludtam . Történelmi pillanat ! :) Reggel kezdtek szivárogni az emberek, a  másik szobában aludt Eszti ,és Andrea ,valamint Zoli (saliko)

Reggeliztünk,és kigondoltuk  míg Ursika fut , addig felmegyünk a füzéri várba . Kellemes sétával elértük az alját ,majd igen meredek sziklás kaptatón felértünk a hegyre . Mesés panoráma tárult elénk ,a messzeségben embereket láttam egy rét szélén gyalogolni .Nagyon messze voltak ,egészen aprónak látszottak ,és  valószínû a Kazinczy emberei voltak :)

A lefelé jövetnél a kövek közt egy Stevébe botlottunk , csupa mocsok volt mindene , ejj,hogy nemvigyáz a ruhájára :P   ...és az óra is leszakadt a kezérõl .  több helyen is elesett ,mert nagyon kemény túra volt ,még ez a huszas is . Engedtük tovább futni ,mi pedig gyalogoltunk lefelé .Az aszfaltos részen ,egy kulacsot láttam az út közepén ..hm ki hagyhatta el? majd abban a pillanatban megláttunk ,egy fának támaszkodó férfit ,vérzett a feje ,a válla félre volt fordulva,a térde kifehéredve a hatalmas ütéstõl ,könyökén ,lábán nem volt bõr,és vérzett.  Kicsit zavarodottnak is tünt ettõl a hatalmas biciklis eséstõl .

Mentõt akartunk hívni,de tiltakozott . Szerencsére elmondta,hogy a barátai,a kis kocsmában várják,ezért mi salikoval rohanni kezdtünk lefelé. Andrea ott maradt vele. A kiskocsmába toppanék ,és szólítottuk Lukácsékat (nem így hívták de mindegy :) szóval elmondtuk,hogy mi történt a barátjukkal, nem voltak vidámak,és attól sem amit láttak ,komolyan mondom,hogy még majdnem veszekedtek is vele ,hogy mi a .....csinált . Végül mentõt hívtunk hozzá ,és elvitték .

Lassan leértünk a falucskába ,és elsétáltunk a plébániára a rajthelyre .  Szilvi  sajnos kiszállt 110 nél ,tele lett hólyaggal a talpa ,és elhagyta a fott padját is . Meséli,hogy éjjel két pontõrt felzavart a fára egy vaddisznó társaság, Sokáig ücsörgtek egy egy fán, a disznók meg alul õrizték õket ,végül a rendõrséget hívták segítségül .

Ücsörögtünk még kicsit a hüvösben ,gondoltam,hogy Ursika elé futok biztos örülne neki ,Szilvi mondta,hogy a kék + en menjek elé . Elindultam nem siettem,kocogtam gyalogoltam  volt hogy leültem egy rét szélére ,aztán megint elindultam .vártam vártam ,és  csak néztem be a sûrû erdõbe,de Ursika csak nem akart elõkerülni,már már aggódni kezdtem, mikor felhívtam merre jár .Kiderült ,hogy már beért ,hû akkor fordulás vissza a plébániára . Ursika valóban ott volt ,kifordult a bokája ,délutánra csúnyán megdagadt neki . Eszti viszont mindjárt indul 2 óra és itt a rajt , kezdi a szakaszát jó meleg forróság jut neki . Solkima is most futja a szakaszát ,és egy másik szigethalmi fiú ,összesen három csapat volt versenyben .

Eszti elrajtolt mi pedig vissza sétáltunk a szállásra  ,és mivel Ursikának jól bedagadt a bokája ,kiültünk a szaletlibe pihenni . A  házinénni ezen a napon nem volt otthon , így miénk volt a ház :P Saliko bement egy délutáni szunyókára ,mi meg hárman odakint pihentünk . Felváltva hordtuk Ursikának a vizes borogatást a felpolcolt lábára ,Andrea valami papirt tanulmányozott épp,Ursika egy rongyal a fején kereste a hüvöset az árnyékban ,én meg  napon bróbáltam szét égetni magam ,mikor a kert végébõl füstfelhõt láttam . Elõsször ,csak gyenge kis füstöcske volt ,majd mikor már szürkébb lett ,akkor gondoltam,talán  mégsem szalonnát sütnek . Kinyitom a kertkaput ,és megyek hátra ,pattog ropog a tûz ,két telekkel odébb ég az egész kert ,és nagyon fúj a szél nagy a füst ,,,két köhögés közt gyorsan megállapítom,hogy a Zemplén pillanatok alatt  leég :)   ,mert az erdõ 200 méterre van ,és a házinéni nincs itthon ! jajj jajj Hívni kell a tûzoltókat  cillagaim  . szaladtam elõre a csajokhoz,hogy itt komoly tûz lesz.  Andreával még egyszer hátra megyünk,hogy megnézzük. Ursika nem jöhet õ kímélve van ! Megállapítjuk ,hogy komoly a tûz ,telefonáljunk,...közben Ursika is hátra sántikál, megnézni mi van .már hárman köhögünk,és mindenki szerint itt nagy a veszély  . A mellettünk lévõ telek tele van száraz kidölt fákkal elhanyagolt füves telek ,ide is mindjárt átér a tûz .

Közben Andrea kiszalad az utcára ,elszalad 4 háznyit ,mindenhová becsönget ,de senki nem jön ki,csak egy kamasz kölyök,!De sokra nem mentünk vele ..mert Kamasz :)

Mese nincs ,hívjuk a tûzoltókat . A hívás Miskolcra fut be ,majd onnan Sátoraljaújhelyre . közben fel s alá rohangálunk a kertben . Az izgalom a tetõfokára hág  ... fõleg akkor mikor a tûz kezd cillapodni .

Mikor utat talál a szél a füstben egy emberi alakot látunk ,lapát is van nálla . Tehát õ gyújtotta meg az azannyaúristenit ,szépen elsétál ,és hagyja ,hogy égjen tovább a gyönyörû Zemplén ? ,De nem baj a tûzoltók már úton vannak,és majd jól eloltják . Csak legalább égne jobban ,úgy mint az elején ,de már kicsit csillapodott azóta . Már már ,azon vagyunk,hogy vissza szólunk a központba ,ne jöjjenek,mikor mégis csak lángra kap egy újjabb adag gaz  .Örülni kezdünk ,ropog a tûz  :)



Soká jönnek nyirmi , vagy fél óra is eltelik mire szirénázást hallunk . De az autó simán elhúz a ház elõtt ,majd a következõ is ..

Ursika integet nekik ,de simán tovább mennek ,sánta nõvel nem foglalkoznak  :)Végül megérkeznek a ház elé , épp a hintában ültünk,mikor bevonultak vagy tizen ,rögtön mondtam nekik,hogy a lapát elég lesz :)  kellemetelenül éreztük magunkat ,mert addigra már csak füstölt a telek ,és lángolásról,meg ház égésrõl szó sem volt ,,,mert ,hogy ezt az infót is  kapták  ,hogy házak is veszélyben vannak .

Szóval ellapogatták a tüzet aztán õk is leültek a hintába , mert,hogy jegyzõkönyvet kell írni  . Az eggyik még a fejét is fogta ,hogy istenem ebben a melegben potyára kijöttünk . Különben jó fejek voltak nagyon mondták,hogy pest felõl már jön a vihar nemsokára ,lesz munkájuk biztos . aztán elmentek , mi meg magunkat nevettük,hogy mi jöhet még ma ,volt már mentõ délelõtt ,most a tûzoltók ,és a rendõrség az erdõben . Gondoltuk felhívjuk farkast és elmeséljük neki ,hogy a három pesti csaj ,lejön vidékre,és egy kis kert égetésre kihívja a tûzoltókat. Végül azt mondta,hogy helyesen döntötünk ,hogy vigyáztunk a Zemplénre . Gondoltuk jó tett helyébe jót kapjunk   ,vagyis ..kihoztam egy üveg bort ,2 féle sajtot ,olajbogyót ,és megünnepeltük magunkat .  Közben salikó is felébredt ,és kijött a kertbe , végig aludta a mûsort ,Eszti pedig még mindíg futja a szakaszát a vadregényes Zemplénben ....Nemsokára indulunk elé! (Szombat )

Ott tartottunk ,hogy a tûzoltók elmentek ,kicsit még borozgattunk majd kitaláltuk,hogy Eszti elé megyünk Pusztafaluba . Addigra már  közel 50 kili lesz a lábában, mivel kettõkor indult megszavaztuk,hogy 7 re már ott lehet ,persze tudtuk,hogy késõbb fog érni,de inkább legyünk ott korábban .  A  faluba vezetõ úton,  egy dûlõ oldalán a felégetés nyomait láttuk   . Még szerencse ,hogy akkor nem jártunk arra  ,mikor égett a tarló  :)

A pusztafalui ellenörzõ pont a falu központjában ,egy kocsma mellett volt . Szemben volt a polgármesteri hivatal ,és az orvosi rendelõ   ,elõtte egy piros traktor parkolt ,ami vagy a pogármesteré ,vagy a dokié volt :)  A potõröktõl  érdeklõdtünk mi van a futókkal ,megtudtuk ,hogy lassú a haladás,mert több a táv a kiirtnál,és a szint is több .Leültünk mi is a padra , vártunk ....közben ursika lábát  borogattuk a kék kútról . Beszélgettünk a pontõrökkel, vágtuk a dinnyéket az érkezõknek  , lassan szállingózni kezdtek ,mindenki kikészült  ezen a szakaszon ,Fõleg azok akik már 150 nél tartottak . Közben Stevéék is ide jöttek autóval  ,várták solkimát ,kezdett sötétedni,és csúnya felhõk gyülekeztek .   Aggódtunk Esztiért mostmár tényleg jönnie kellene . Megtudtuk,hogy elkavart valahol,és bevárt egy túrázót ,hogy ne legyen egyedül a sötétben .

Kezdtek felpörögni az események,mikor porfelhõvel ,erõs széllel közeledett a vihar . A pontõrök a buszmegállóba kerestek menedéket ,vitték az asztalt ,és a frissítõket is . Egy probléma volt csak,hogy egy részeg ember feküdt a padon ,kidobni meg nem lehetett ,mert totál kiütötte magát ,a kiskocsmában .  Már teljesen besötétedett,mikor egy villám valahol lecsapott ,és sötétbe borult az utca . Nem volt közvilágítás,így nagyon kellett figyelni,hogy a túrázók,megtalálják õket .  Közben solkima is befutott , mondta,hogy volt ahol már a pontõrök sem voltak ott ,az erdõben ,kiiírták egy papirra,hogy elmentünk ,mert jön a vihar .

Sokat kivett belõle is a szakasz ,de ment tovább ,már csak 9 kili volt a célig. Aztán rásbojék is megjöttek elcsigázva ,már vagy 150 kilit megtettek ,úgy ültek ott a kocsma falához dõlve ,mint két krumlis zsák :)

Tök sötét volt a faluban ,csak feljebb az erdõ aljánál voltak fények . Saliko elindult az erdõ felé ,hátha Esztibe botlik valahol ,aztán hírtelen egy újjab széllökés ,és gyorsan bemenekültünk a kocsiba , elkezdett esni ,de nem nagyon szerencsére ,inkább csak a szél miatt tünt úgy, mintha nagyon esne. Elindultunk a hegyre fel ,míg van aszfalt út addig megyünk ,saliko is szalad visszafelé gyorsan beült a kocsiba ,és jött velünk. Felértünk egy nagy tisztásra ,Ursika felkapcsolta a reflektorokat,és az erdõ felé világított ,Aztán kisvártatva ,két lámpafény bukkant ki az erdõbõl ,villogtunk,hogy erre,erre .Eszti szaladt ahogy csak tudott ,fél 11 volt már . Három és fél órája vártunk rá,de mi nagyon élveztük ezt a várakozást nem volt fárasztó , dinnyéztünk söröztünk ...otthon úgyis csak izgultunk volna .Így meg legalább van mit írnom :)



Vissza mentünk a mûúton a ponthoz .Egyre több túrázó is érkezett ,és egyre több részeg a kocsmából .

Már ketten ültek a buszmegállóban ,és össze ölelkezve a padon  teli torokból énekeltek valami lakodalmast :) Józsibácsi volt a hang adó keze lába járt  ,míg Sanyibácsi két csuklás közt ,ügyesen kibüfögött egy dallamot :)

Áram még mindíg nem volt a faluban ,csak a villámlás fénye világította meg az utcát . Eszti félt egyedül tovább menni ,nagyon sokan itt adták fel,és nem akartak felmenni az északi zöldre, pedig már csak 9 kili volt hátra,de az legalább 3 órás út lenne .  Minnyájan egyet értettünk,hogy ne menjen tovább ,kitudja milyen idõ kapja el ,lehet,hogy csendesedik,de lehet ,hogy olyat kapunk mint pesten volt . Fájó szívvel de belültünk a kocsiba ,rasboj is jött velünk ,de neki már csak a csomagtartóban jutott hely . Késõbb megtudtuk,hogy mivel nem volt nagy vihar vissza vitette magát ,és megcsinálta .

Éjfél elõtt már ágyban voltunk , és egészen jól aludtunk ,aztán fél ötkor csipogott a telefon .



 Vasárnap Reggel kilépünk a kapun ,sétálunk a plébánia felé ,pár percre a szállásunktól , a várat egy nagy párafelhõben látjuk. Egész éjjel csendesen esett az esõ .Hideg nem lett,pont kellemes futó idõ .  Mivel három csapat volt ...2 fiú,és egy lány ,ezért 3 fõvel 6 kor  indultunk . Steve rendes volt ,mert kijött megnézni  a tömegrajtot  :) Salikoval ,kifutottunk a plébániáról ,és elfutottunk a falu végéig ,majd a házakat elhagyva ,be az erdõbe ,elég sáros ,és ragacsos volt ,de lehett futni könnyedén .Néha ugyan kilós sárpacnikat szedtünk  össze ,olyankor mindíg megálltunk tisztogatni .

A kisvasút nyomvonalát sokszor bozótos ösvény keresztezte .A cipõfûzõm duplára volt kötve ,de állandóan kitépte a gaz .  A csalán a nyakamig ér ,de  nem zavart. A lábunk is cuppog a cipõben a vizes fûtõl,de ez sem zavart ,reméltem,hogy nem lesz vízhólyagom ,és nem is lett szerencsére .   Bózsván volt az elsõ ellenörzõ pont  egy buszmegállóban,mikor odaértünk  épp egy lakodalomnak lett vége , (jó sokáig hencseregtek azannyukúristenit ) és kaptak egy doboz süteményt a pontõrök ,kínálták nekünk is,de nem mertünk salikoval enni . Messze még a vége csak 9 kilit jöttünk . Futottunk tovább be az erdõbe ,ami egy szép szurdokba vezetett  ,jól futható kaptatón egyre meredekebb és egyre párásabb lett az erdõ . Pont olyan volt mintha õsz lenne . A Szuha-völgy felõl aztán Kishutára érkeztünk .Az egész falu egy utcányi ,a kis öregek már a kapuban álltak,és nézték ,hogy miért ugatnak ennyire a kutyák .

Elhagyva a falucskát egy országúton kocogunk felfelé ,elõttünk a hegyek sûrû párafelhõben. Aztán beérünk Nagyhutába  Steve elénk jött ide is   ,úgyan úgy mint Bózsvára. Saliko végülis a csapat tagjuk .

A kék négyzet jelzésen hagyjuk el a falut ,nagyon szép tájházak között kocogunk ,majd egy meredek emelkedõn ,egyre feljebb megyünk . Gyönyörû páfrányok szegélyezte  úton megyünk felfelé . Fujtatunk mit egy gõzmozdony  . Sok a gomba minden felé ,néhány kidõlt fa állja utunkat ,majd egy hosszú lejtõn ereszkedünk lefelé csúszkálunk a kövek közt ,a sáros úton . Eddig nagyon jól futható szakasz volt ,szinte már lelkiismeret furdalásom van,hogy nekünk nem kell négykézláb mászni ,mint a többi szakaszon . Egy gyors cipõkötés után megint felfelé megyünk Salikorol szakad a víz a ,én sem fázom tetõtöl talpig vizesek vagyunk a párától . Alattunk egy meredek völgy a fák belevesznek a ködbe . De nem fázunk kellemes az idõ ,és ha elég gyorsan futunk a ruha is simán megszárad  rajtunk :)Elhagyjuk a Matisz rétet,és a cifra kutat ,majd a köves dzsindzsás erdei úton kiérünk Makkoshotykára . Itt hírtelen nem tudjuk merre is kell tovább menni ,ezért egy helyi embert kérdezünk,hogy merre van a Meczner kúria . Mutatja ,hogy merre menjünk ,de persze nem arra volt .....ejnye ejnye  Miska  bácsi,a kocsmát biztos tudta vóna ugye ? :) ,mindegy....ezért belerakunk egy nagy kunkort a távba . Hamarosan megtaláljuk a pontot is .iszunk szörpöt meg ropit. Elsem hiszem,hogy már 30 kilinél járunk idáig ,csak enyhe emelkedõk voltak ,és tök jól megy . Sáros ragacsos úton megyünk a dombtetõre fel ,majd lefelé futni kezdünk ,és a Király -hegyi nyerget ,és a ciróka nyakat elhagyva a tengerszemhez érünk . Hatalmas sziklahasadékok közt ,kanyarog a zöldesbarna víz,Salikóval csinálunk néhány képet. A tengerszem után a meredek piroson ,lendületet vesz a futásunk a Kalajka-völgyig  nagyon visznek a lábaim,szinte belefutunk a frissitõ pontba . Egy keresztezõdést majdnem elnézünk ,de hamar korrigáljuk .és futunk egyenesen Pusztadélõ felé .  Rákoczi fa felé nagyon megnyomjuk a hosszú múrvás  emelkedõt , majd az öreg tölgy tövében szusszanunk ,és dugunk immár ötödször :) Negyven kilinél járunk ,semmilyen nyûgöm nincs ,hacsak az nem ,hogy érzem a bokámat ,meg viszket mindenem a bögöly , csalán és szúnyogcsípéstõl



Rákoczi fa után  jó futható hullámvasútba kezdünk .

Olyan nagy a lendület ,hogy szinte kirepülünk a bozótból a Bányi nyeregnél .Ahol is óriási meglepetés várt  Ursikáék elénk jöttek,az erdõ szélére . Nagyon örültünk a csapatnak .  Lecsatoltuk az övtáskáinkat ,már nem kell... innen csak 3 kili a cél ,és bent vagyunk . Még néhány méter emelkedõ felfelé majd egy köves lejtõt követõen kiérünk az erdõbõl,és a Kovács villa felé kanyarodunk . Már a villa elõtt nagy az ováció ,tapsolnak ,hajráznak kiabálnak. Bár az utolsó szakasz volt az enyém,de elsõ osztályú befutót kaptunk .

Hírtelen nagyon éhes lettem  ,bevágok  egy tényér babgulyást ,  azután két szelet lekváros kenyeret is ;) mesél mindenki az asztlanál . A legjobb storik persze az északi zöldön voltak ,így én nagy drámákat nem tudtam leírni, talán egy kicsit gyenge is így ,de a lényeg,hogy mindenki mindent beleadott ...hiszen a   csapatból Ursika 40 kilit kifordult bokával  futott ami szerencsére nem fájt neki,inkább csak a kinézete volt ilyesztõ . Szilvi is beleadta az erejét az elsõ brutál szakaszba ,a rengeteg patak átkeléssel,meg az eltévedéssel. Eszti megnyerte a Bába -hegyet estére ,viharostúl vilámostúl.. Nekem meg maradt ez a "könnyebb " rész.  .Az eredmény hírdetés kicsit foghíjjas lett ,mert Szilvi már haza ment ,de képzeljük csak oda,hogy négyen állunk a Kovács villa lépcsõjén ,és mind a négyen eggyek voltunk a csapatért !

Szép volt ,Jó volt ,Igaz volt !

 

 
 
Piros túrák / Magyar VándorTúra éve: 20092009.11.03 21:54:34
Piros 85 terepfutó változat !

88,5km 3205m 14:10

Szombat reggel meglogisztikázzuk,hogy Steve kocsija Budaörsre kerüljön ,így ott találkozunk. Kocsit ott hagyjuk a cél elõtt ,.hamar a rómaira érünk ,nevezni még nem lehet ,csak 8 tól addig várunk, gyülekeznek az emberek,jön Béla ,és Böki ,késõbb Joci,és Bozót is elõkerül. Meglepõdöm mikor Balázst meglátom,hiszen azt mondta nem jön .Váltunk néhány szót , alaposan megfázva jött el ,De azt gondolja ,hogy majd jól kiizadja .Szurkolok neki nagyon ,és minden jót kívánunk egymásnak . Közben gyülekeznek a rajthoz ,és ebola elindítja a versenyt 9 órakor . Elindulunk ezen a szép napos ,de annál hüvösebb reggelen még a kesztyû is elkel olyan friss az idõ.

A hegymászó utcában mindenki gyalogol, úgy gyorsabb is ,hamar beérünk az erdõbe ,majd ki a tisztásra a Kevély felé. Nyúlik a mezõny rendesen ,van aki már a Kevélyen van ,mi a közepe felé tartunk a hegynek . Steve,Böki ,és Béla is elõrébb egy picit ,Jocival hátrébb vagyunk, ekkor elõveszek két darab madzagot ,amivel majd jól hátrakötöm a sarkukat .Steve ettõl ijedhetett meg,mert solkimával ritmust váltottak,és hamar felértek a Kevélyre . Béla Böki ,joci,valamint bozót jöttek mögöttem mint a kisangyal :) Bozótót sokáig hallottam csacsogni aztán egyszer nagy lett a csönd ,Joci mondta,hogy kicsit lemaradt . A kevélyen nagyon hideg volt( 8,14km) mire felértem Stevéék már indultak is .én is gyorsan pecsételtem ,de a lefelén nem tudtam futni annyira köves ,így egy kicsit lemaradtam én is ,ezért volt az,hogy Béláék nem vettek egy éles jobbost ,hanem a sárgán szépen tova futottak...és akkor én ..a Kevély nyeregbe toppanék,és jönnek szembõl a banditák nagy nevetve

.Azanyátokúristenit mit cináltok arra ? nem megmondtam,hogy jöttök mögöttem mint a kisangyal ! :P ,itt az út cillagaim,na szaladunk is lefelé ,csak úgy repülünk a kéken lefele :) ami monnyuk párhuzamos a pirossal,de tudom,hogy egy mély árok lesz közte ,így gyorsan átvágunk az avaron. Kiérünk a csobánkai mûútra ,majd be az ösvényre ,olipapáék itt fényképeznek ,Böki megy elõl ,én mögötte Béla utánam ,Visz a lendület Stevéék után ,mert nagyon elhúztak. Ekkor megbotlok valamiben,és szó szerint berepülök egy bokor alá,ami ráadásul egy lejtõn van,így még csúszom is néhány métert . Egy pillanatra mindenem sajog ,majd kúszni kezdek felfelé a bokorból ,ekkor jön Béla és még valaki,együtt felhúznak az avarból.

Pár pillanatig csak sántikálok,de érzem,hogy nagy gond nincs ,csak sajog a bal lábszáram végig. Bõki lent vár az út szélén .Mikor meglát sikoltozni kezd a nevetéstõl ,,megálj megálj bitang bandita . A hajamtól a lábamig faleveles vagyok . Nem baj majd a menetszél leviszi ,gyerünk Stevéék után cillagaim ,itt hagytak a bitangok ..Futunk a csobánkai úton ...és történelmi pillanat ,mert Béla felismeri a tészászról ;) Bekanyarodunk a földútra,és mintha egy neonos ruhát láttam volna mögöttem ami ugye Stevén van,de õk elõttünk vannak,így õk nem lehetnek . A ponthoz érve aztán kiderül,hogy debizony kár volt így teperni,mert megálltak valami kútnál ,így mögöttünk voltak . Na innen megint együtt ment a karaván,egészen a Tölgyikrekig 18,31km amit szépen megkocogtunk. A fiúk hamarabb felértek,de megvártak . Lefelé még frissek üdék voltunk ,Béla és Böki megint bekavartak valami más szinû jelzésbe ,én ugye nem láttam,mert jöttem a piroson bizony ! ,aztán egyszer csak mögöttem voltak,ekkor értünk ki Bükkipusztára. Stevék elõl solkimával,mi mögöttük még látótávolságban .Aztán a Szõke -forrás- völgynél már nem láttuk õket. Hárman maradtunk Béla Böki és én .

Meseszép ez a része a túrának ,a csodás fények és a szines levelek,és maga a hely is igen népszerû ,sokan jöttek szembe kirándulók. Kiértünk a Szentfa -kápolnához ,itt feltételes pont volt . Béla ismét felismerni vélte a helyszínt ,tehát van remény ,csak most nem a piros háromszögön megyünk ,hanem a P sávon egészen le Dömösig 29,15km . 3:43 Na ott aztán mindenki megkapta a magáét ,aki ott éhen maradt az meg is érdemli. Béla olyan szendvicset csinált,hogy hétnyelven beszélt . lekváros kenyér párizsival,meg csalamádé, az igazság,az,hogy itt már megijedtem ,sajgott a fenekem ,a hátsó combom,bogárka körbe ugrált ,mint valami kis szöcske ,hozott magnéziumot ,hozott vizet,és nagyon örült .Béla is hasonlókat érzett a lábaiban,ez boldogsággal töltött el . Böki nagytakarított a cipõjében, adtam neki is egy sótablettát,már csak 3 szem van ,mindíg mindenki az enyémet zabálja :P meg kalciumot is kapott a teste .

Aztán még tollászkodtak,én meg elindultam,mert a fogaim csattogni kezdtek ,elég hosszú depó volt ,de legalább jól laktunk a nagy hegymenet elõtt. A fenti kocsmánál utól értek,éppen ott ahol kanyarodni kell . Mindíg megcsodálom ezt a szép fekvésû temetõt ,egy kiránduló csoport megkérdezte merre van a Vadálló kövek. Ejj,hogy nem Bélát kérdezte ..de talán jobb is . Ahol tudtunk ott bele bele kocogtunk persze túl sok értelme nem volt ,mert gyalog is pont annyira haladtunk . Szakó nyereg elõtt értük utól Tandit kókuszt a 35 ös túrán ,majd fentebb ,Móni is elõkerült,,valahogy nem irigyelték ,hogy nekünk még 50 hátra van .Aztán felértünk Szakó-nyeregbe 33,80km ,villám pecsét ,és mentünk felfelé keményen,futva ez kegyetlen lehet .


Aztán ahogy laposodott, kocogtunk tovább ,majd újra gyaloglás.
Bélának a térde már eléggé fájt butaságokat is beszélt ,hogy kiszál meg ilyenek . Aztán még arra is volt idõ,hogy a Rezsõ kilátóba kimenjünk ,ahol Elek,és Bocsi már felértek a túráról,és hát köszöntünk illedelmesen :)
én innen is húztam a csíkot majd jönnek úgyis ,perceken belül Dobogókõre értem 37,29km ,kaptunk banánt ,meg valami energia italt . Nekem nagyon jól esett,bár mindet nem tudtam meginni.Bõki is beért,de hol van Béla ? Na egyszer aztán jön sántikálva Mónival . cillagom nagyon fáj a térdem mondja ,de ha állás közben is mozgatom akkor jó . . Bökivel elindultunk ,majd úgyis utól ér ,mert még tollászkodott valamivel. Matyinál hosszú sor volt,így nem vettünk kólát ,pedig Bökinek csorgott a nyála érte. Lesz még kocsma cillagom gyerünk fussunk,mert olyan hideg volt,hogy a pocsolyákon vékony jégréteg volt. Kocogunk Béla sehol ,várunk topogunk ,,,gyaloglunk ,hátrafordulunk sehol ,közben sokan leelõznek. Megint kocogunk hol a pcsába van ez a gyerek? Nem akarjuk itt hagyni ,mert tuti leszalad a S+ felé ,mint egyszer én is .Böki elindul visszafelé érte ,na egyszer aztán elõbukkan , lehet futni ,használjuk ki hiszen végig lejt Szentkeresztig . Kiérünk az útra ,futunk tovább az út szélén .Béla kérdezi biztos erre kell menni ? Nézzünk oda nem hisz nekem ,mintha õ jobban tudná ,majd kíváncsi vagyok ,ha olvassa tudja .e,hogy merre járunk :) Biztos jó ,gyertek nyugodtan,aztán ott a piros az oszlopon ,futunk a temetõ mellet ,majd egy jobbos kanyarral ismét be az erdõbe . Már egyre lentebb süt a nap ,de ez a dimbes dombos rész olyan csodaszép ,a színes levelekkel zöldelõ dûlõkkel .

A piros itt bement az erdõbe balról,de sokan kivül mentek ,ugyan oda vezet ,de mi becsülettel ott mentünk belül.Aztán a Magas-hegyi nyeregben egy feltételes ponton ,kaptunk kólát ,nem tudom a nevét a srácnak ,de mondta,hogy ezt a futóknak hozta ,itt is köszi mert jól esett. Szegény Bélának a megállások után mindíg fájt az indulás ,így most is nehezen indult el , Bökivel futottunk lefelé elég jó tempót ,aztán egyszer csak hopp egy kõ,és már hasaltam is végig az úton , de a lendület olyan nagy volt,hogy még egy bukfenc is belefért mire megálltam . összegörnyedtem mint valami csecsemõ ,és nevetni kezdtem ,és csak feküdtem feküdtem,Béla csak a nevetésünket halllotta a távolból,mert bökivel alig bírtuk abba hagyni . egy gyalogos túrázó is oda jött segíteni. Nagy esés volt ez is ,talán még az elsõnél is nagyobb. Percekig sajgot ,aztán az adrenalin hormon oda ért a sérüléshez,és meggyógyította a lábamat . Futottunk tovább ,és hosszú kilómétereken át ezen nevettünk .Böki annak örült a legjobban ,hogy láthatta az esést ,ezt Budaörsig elmonta vagy 10x .


Kiértünk a szántói mûútra, majd jobbra a murvás úton ,felfelé a kápolna felé. Béla megint panaszkodik a térdére ,na elõveszem a térdgumit ,már korábban is ajánlottam neki,de akkor nem köllött.most már fájt annyira ,hogy köll . De ,hogy húzom a gatyámra ,meg a cipõmre kérdi ? .Nem kel semmin áthúznod Te ! mert tépõzáras. Na odaadtam neki,.,,kár,hogy nem tudom elmondani ,hogy akarta felrakni. Ugye a luk az a térdnek van kialakítva,Béla a combjára tette, add már ide te szerencsétlen mondtam nevetve,majd rácsatoltam a térgyére ügyesen . Hûû kiállt vidáman .ez olyan mintha rúgós lenne a térdem ,na akkor rugózzá elõre ,cillagom,mer' sose érünk a kopárhoz. Vágytunk már nagyon a gulyásra,és fáztunk is a vizes ruhákban . A múrvás útról letértünk a kökényes felé . Tudtam,hogy itt nagyon kell figyelni lefelé a dombon,és egy éles jobbos lesz a bozotos mellett . Két csapáson is próbálkoztunk,de elfogyott az út. Aztán lentebb mentünk még egy picit ,a jelzést ugyan nem láttuk,de egy nagyon pici szalag csonk volt a bokron,Letépték volna? vagy tényleg ilyen pindurka volt ? Lényeg,hogy jó úton voltunk ,majd némi hullámos futás után elértünk a Csévi-nyeregbe 46,70km ,Kaptunk cukrot ,és futottunk tovább ,eléggé fájdogált már a bokám ,inkább azt éreztem jobban mint az eséseket .

Elérkeztünk Iluska-forráshoz ,jobbról kerüljük a sár miatt ,futunk rajta egy darabon,majd éles bal kanyar ,és rögtön egy jobbos fel a kerítés mellett ,a Fehér-hegy felé . Szerencse,hogy nem tart sokáig ez a szinte függõleges menet ,vannak akik felfutnak rajta,ezután a Vörös-hegy gyönyörû fenyvesei közt hullámvasutazunk .A fenyõk ágai mint megannyi drótkefe simítanak végig az arcunkon. .Élvezzük... bár mikor salikó elhúz mellettünk ,olyan mintha állnánk.Miután felismerem ,és rákiáltok a tempó miatt ,gyorsan magyarázkodik,hogy csak 50B.n van . Sûrû fenyõk közt kanyarog utunk ,néhol rengeteg kidõlt fán kell átmászni ,erõsen alkonyodik már ,mire leérünk a pontra, talán sötét is lesz..


16:45 kor pecsételünk a Kopár csárdánál 54,81km ,már majdnem sötét van..Mennyire megjósoltam elõre,hogy sötét lesz mire ide érünk. Sok túrázó eszi a forró gulyást,Steve is itt van legnagyobb meglepetésünkre . Salikó kér nekem levest ,és leteszi az asztalra , odébb túrázók állnak fel,és indulnak tovább ,mi is leülünk gyorsan .Míg hül a leves addig piperézek magamon ,ez azt jelenti,hogy kiöntöm a szemetet a cipõmbõl,és felhúzok egy bokaszorítót . Hamar belapátolom a levest Béla csak lesi,hogy ilyen forrón,hogy lehet enni. Tele töltöm a kulacsomat ,elõveszem a fejlámpámat,a napszemüveget elrakom ,már nem kell.
Steve közben telefonál helyzetjelentést ad magáról, kb 20 percet itt voltunk ,majd bekapcsolt lámpákkal elindultunk együtt négyen . A Kakukk-hegyi pont nagyon közel van.Felmászunk a meredek hegyoldalba ,és máris a ponton voltunk 55,87km . Meleg tábortûznél pecsételtünk. Futottunk lefelé a villa negra felé ,ez már Szentiván széle ,hamarosan elérünk a homokos útra,tök jól lehetne futni ,de folyamatosan küzdünk a homokkal,az utolsó lejtõ aljában ott a mécsesekkel kivilágított ellenörzõ pont 60,44km kétféle csoki is van ,és kapunk kólát is . A forgókaput olyan lendülettel pörgetem meg a fõdemen ,hol felakad a sarkamra , úgy döntök már semmi nem tud fájni ezen a napon .
Elindulunk a Hosszú-árokban felfelé ,ameddig csak tudunk kocogunk . Az árokból fekete sötétség látszódik ,a fák közt párás ködös a levegõ mintha még szintálna is valami pedig csillagos az ég. Hosszú az út felfelé ..aztán fordulunk balra ,és még meredekebben megyünk . Egy kidõlt fán A4 es papír Hajrá pirosozók ,majd feljebb egy lelkes szurkoló fagyoskodik ,egy szál pólóban ,Dömötör néven. Már nagyon várt minket Dömi ,rá is fagyott a mosoly az arcára mire ide értünk . Almával kínált ,de senki nem kért , Bökivel ,és Stevevel oda áltunk fényképezkedni .

Mondtuk neki,jól viselkedjen,mert sokan jönnek még mögöttünk . Az árok tetején Steve ,és Böki még ment volna torony irányt tovább , aztán ott voltunk a Nagy-szénási epen 63,32 km ,csak pecsételtünk és mentünk is,mert kovácsiba lesz nagy etetés. A Szénás most is egy nagy hajszárító volt ,csak most fagyott levegõt kaptunk a pofánkba szerencse ,hogy nem mentünk feljebb . A köves úton lefelé már fájt futni ,inkább lekocogtuk ,ahogy tudtuk . A temetõhöz értünk ,Stevéék eltüntek a kanyarban Bökivel,én beszaladtam egy mécsessel a temetõbe,mert ,hogy vittem végig magammal . Béla megvárt a kapuban, siettem ahogy tudtam, de be kellett mennem Anyuhoz ! Gabi már a plébánián 66,10km hozott tiszta meleg ruhát , forró kávét ,pecsételtünk ettünk ittunk ,volt forró tea ,és mindenféle kenyér ,és kávé is .

A mosdóban gyorsan átöltöztünk ,fõleg Steve volt szétfagyva a térdnadrágjában ,csupa vizesek voltunk ,és nagyon hideg volt olyan fagypont körül . A jó meleg helység ,és a puha bõrkanapé 30 percet lehúzott rólunk . Steve még 25 kor kénylemesen simogatta a mesztelen talpát , és beszélt ,miközben a tiszta ruha is kezdett rám izzadni .Na ekkor tapsoltam egy nagyot ,ébresztõõõ cillagom indulás van ! .Hatott ,mert 5 perc múlva már kint topogtunk a dermesztõ hidegben . A Kolozsvár téren egy csoportot útba igazítottunk ,mert keresték a pontot, felkapaszkodva a meredek úton beértünk az erdõbe ,szép csillagos este volt a fûszálakon kórókon,már megcsillant a dér .Érdekes,de nem zavart,hogy még nem mehetek haza ,pedig még a kapu elõtt is elmenetünk . A hegymenettõl elkezdtünk bemelegedni , elhagytuk a Vörös -pocsolyát , Béla balján a meleg térdgumi ,az én jobbomon a bokagumi ,így kocogott a két hikomat Böki és Steve után . Nekik jó volt mert semmi bajuk nem volt :P Ezután kellemes kis hullámvasutazás jött megint ,a köves részeken egészen ki a tisztásig.Az y elágazásnál nem volt szalag, pedig nagy kispista hely ,(de mondjuk,még véletlen is mellé lehet menni ,mert inkább a bal szára a hivogató )de mi futottunk tovább a Juliannamajori útig,ott volt is feltételes pont,sisivel.finom süteménnyel kínált,és ittunk kólát is ,Steve asszem sört..bár lehet nem itta meg,mindegy .... aztán siettünk,mert nagyon hideg volt futó ruhában ácsorogni.

A lovarda mellett gyorsan tova röppentünk ,és máris a Fekete -fejen voltunk 73,39km Gyors pecsét ,és futás lefelé ,alig bírtunk megint a meredeken lefutni .Közben a három fiú ,dobbantani akart egy másik szinû útvonalon,de nem sikerült nekik ,mert észre vettem :P A szépjuhászné szerpentinjére kiérve,jó futósra vettük,mert elég sok autó jött . Aztán irány a meredek ösvény ami szintén jó köves ,és a Hárs -hegyi körútnál feltételes pont várt .Steve cipõt kötött ,én melegedtem .Béla addig ugrált,hogy mozogjon a térde ,aztán sipirc tovább ,Steve szerint még akár a 14 óra is meglehet . János-hegyre úgy emlékeztem,hogy sokkal keményebb lesz ,végül egész jól felmentünk persze nem futva,azért annyira nem könnyû. Az Erzsébet kilátónál 78,10 km,és 2982méternél jártunk . pecsételtünk ,és rohantunk Makkos felé lefele ,Szó szerint rohantunk ,már semmi nem fájt ,vitt a lendület a széles úton.Steve,és Böki mentek elõl mi mögöttük rohantunk Bélával,szerintem bõven 6 alatt futottuk ezt a részt . Az éles jobbosra szinte ráfékezve álltunk meg ,majd a kissé köves úton ,itt már fények és kutyaugatás is volt elértünk Makkomáriára . 82,41 km . Itt még reménykedtünk a 14 órában,indultunk is hamar,de sajnos felfutottunk a sárgán egy jó darabon .

Vissza petamiékhoz,majd újból rossz felé akartam vinni a fiúkat. Petamiék oda kiáltottak ,hogy merre menjünk,és csak éppen a szememet nem szúrta ki . Hát ez volt az egyetlen nagyobb kavarás. Ezután már sinen voltunk ,vagyis kövön,mert itt is csak kõ kõ ,és kõ volt .Stevének elõre kiabáltam,hogy figyeljen ,mert éles balos jön,megis állt ,de az még a p+ volt ,eggyel lentebb viszont ott volt a Psáv,azon végig robogtunk,és már látszottak Budaörs fényei ,a keskeny kis ösvényen rengeteg idõt elcsesztünk.Nemhogy futni ,gyalog is alig haladtunk ,hiszen két láb is alig fér el a vízmosásos ösvényen . Kereszteztünk egy mûutat,és a sziklák közt már érezni lehetett a virsli illatát :).Futottunk is ahogy csak tudtunk, az útra kiérve már a mustár illata is érzõdik ,,futottunk még gyorsabban mindenféle utcákon ,érezzük a torma illatát is ,futunk egészen ki a fõútig,Szabadság út a neve ..szerencsére nem jött autó,így a lendület megmaradt.

Futunk ,Böki szerint mehetnénk gyorsabban is ,na az annyaúristenit ,nem fáradt el a teste ,gyerünk cillagaim akkor ,van még itt kakaó . a járdán lévõ embereket majdnem elsodorjuk ,A virsli egyre erõsebben érzõdik ,már a következõ sarok után ott lesz a cél ,Gyorsítunk még jobban ,már 5 ös az átlagunk cillagos ötös :P a kanyarban úgy sodródunk ki,mint valami kisiklott vonat,,de a lényeg ,hogy a mustárosvirsli betölti az utca légterét. Óra lenyom fékezés ,és kistermbe toppanék a 4 bandita . Örülnek mert megcsinálták ,kicsit sántán ,kicsit kéken zõden, de beértek ügyesen ,,gratulálnak egymásnak ,mennek virslit enni,teát inni ünnepelni . Ebolától megkapjuk a szép zománc kitûzõt,az érmet majd késõbb kapjuk ,mert nem számított ennyi emberre ,nekem még tartogat egy meglepetést is . egy szobrot ! amin gyerekek tiszta márvány talapzaton, szín ezüst és szín arany anygyalka van :) Nekem legalábbis ennyit ér a mûanyag :) Megtapsolnak a fiúk is ,õk is örülnek ,hiszen kicsit az övék is ,de persze sohasem lehet majd nálluk :)


Lassan elhagyjuk a termet elköszönünk Steve szét dobja a társaságot ,Bélát ,és Bökit a Moszkván tesszük ki,de még ne induljunk mondom stevenek,mert látni akarom,ahogy elindulnak :P simán futnak azannyukúristeni ,csak sírjon a szájuk legközelebb,de nem a szájukat,hanem a sarkukat fogom hátra kötni .
Jövõre egy kissé bõvített társasággal,de újra pirosozááás .
 
 
Szomor teljesítménytúrák (1956-os emléktúra)Túra éve: 20092009.10.23 20:30:47

Szomor 56 Túra Ursikával !
Ami olyan de olyan szép volt,hogy hétnyelven beszélt :) Nem zavart a szántóföld ,az is gyönyörû tud ám lenni ha egy dûlõ oldalában van...és bár dimbes dombos a pálya azé' voltak magas hegyek ;) Csak ajánlani tudom mindenkinek, a Gerecsének ezt a részét ami nem jelölt ,de úgy kiszalagozták,hogy alig kellett elõ venni az itinert . Le a kalappal a rendezõk elõtt ,,megtudtuk,hogy egy 17 éves fiú a fõ rendezõ ,,szét is dicsértük a fejét..Meg egyébként is végig dicsértük mindenhol..Ritka jó túra volt komolyan ,volt ahol mézes pálinkával kínáltak 2 pohárkával is ittam :P .. ,mindenhol remek az ellátás ,tökéletes a szalagozás,paprikás krumplival várnak és és és ...
Csillagos ötös Túra
pár képet csináltam,de telefonos úgyhogy olyan amilyen :/
http://picasaweb.google.hu/yoyooka/Szomor56#

Köszönjük ,és jövõre is megyünk !
 
 
KitörésTúra éve: 20092009.02.15 20:03:06
Kitörés 60 vagy 65 ..
Emlékeztünk azokra a katonákra ,akik több hónapon keresztül Hõsiesen védték Budapestet.Végül 1945.02.11 .-én a sötétség beálltával Kitörtek . A fiatal katonák ,a budai hegység külömbözõ pontjain pihennek . Utunk során több ,mécsesekkel borított sírt érintünk .Igazán megkapó ,és magható látvány .

A Kitörés !!! Hát igen …tavaly nem lett megrendezve ,viszont idén mikor megláttam a kiírást ,azonnal tudtam,hogy megyek. A két rövidet már megcsináltam ,egyértelmû volt,hogy a hosszún megyek .De kivel ? a két bandita Béla ,és Elek azt mondták,õk nem szoktak éjszakai túrára járni ;) Viszont a Margitán sikerült elkapnom Jocit,és rögtön igent mondott .
Aztán mikor eljött a péntek, egész nap esett a hó ,hordta fújta ..valahogy elbizonytalanodtam. Már már ott tartottunk a levelezésben,hogy nem megyünk .
Aztán úgy alakult,hogy szombaton dolgoztam ,de mivel éjszakai túra ,,így akár a munka után is eltudok menni :).Jocival 6 kor taliztam a Moszkva téren ,mikor megláttam,a toalettjét ,nagyon aggódtam . . én hozzá képest eszkimónak voltam öltözve . Hamar kiértünk a rajthoz ,és 6:20 kor indultunk is a Városmajorból ,végig fel a fogaskerekû mellett ,majd a zöldre fordultunk, és azt követve ,felértünk a Normafához . Követtük a zöldet a tükör jégen , és megcsodáltuk a város fényeit …majd a síháznál kijöttünk az aszfaltútra . Innen a sárgán le a Csacsi-rétre ,ami remekül jelölve volt ,A4 es papírokkal ,és prizmával segítve az utat .
Többen is össze gyültünk ,majd innen tovább a sárgán kocogtunk a Virág-völgy felé . Joci egyre többször mondta,hogy tetszik neki a túra . Naná,mert még az elején vagyunk cillagom :P jó tempóban haladtunk felfelé a a János-hegyre ,tapírka is elkocogott mellettünk .ott akkor írígyeltem ,hogy õ a rövidre ment . Jocival megbeszéltük,ha nagy lesz ahó ,és sokat csúszkálunk ,Virágos nyeregnél kiszállunk,és elég lesz a 25km . Végül felértünk a kilátóhoz ,a 2.epre ahol fegyverrel felszerelkezett pontõrök fogadtak .
A kilátó ,meseszép volt ahogy kivilágítva magaslott a hegy tetején . Igen hideg ,és fagyos idõ volt ,de a piroson lefelé hamar kimelegedtünk . Nagyon csúszós ,és köves volt ez a rész ,de egészen jól játható volt idáig végig . Leértünk a Szépjuhászné elágazáshoz,és a sárgán folytattuk utunkat a Hárs-hegy felé . Az emelkedõket evésre ivásra remekül kihasználtuk . Én egészen jól haladtam lefelé ,Joci viszont óvatosabb volt , ennek meg is lett az eredménye,a Hárs-hegyen hanyatt vágta magát ;)
Végre leértünk Hüvösvölgybe ,és a mentünk a sárgán tovább a meredek Újlaki –hegyre ,szó szerint négykézláb . A virágos nyeregbe 21:53 kor értünk . A pontõrök,itt is katonai ruhában voltak.Itt volt a 25 célja,és a 35 rajtja ,de jól voltunk, így eszünk ágában sem volt kiszállni . Kaptunk forró fasirtot kenyérrel,és kovi ubit hozzá .Legalább 30 percet pihiztünk ,még a ruhámat is kiterítettem a radiátorra . Vizesek voltunk… idáig folyamatosan szitált a hó .

Mikor kijöttünk az épületbõl ,megcsapot a fagyos éjszaka ,kocogásba kezdtünk ,még mindig a sárgán .Nagyon szép helyeken mentünk ,remek rálátás volt Óbuda fényeire .
Ezen az útvonalon senkivel nem találkoztunk ,így elõvettük a térképet,mert elvesztettük a sárgát ,végül megtaláltuk,és leértünk a Rózsika forráshoz a 4.ell pontra . kaptunk kekszett ,és melegedtünk a tábortûznél . Néha lekapcsoltuk a lámpáinkat,hogy pihentessük a szemünket a csillagok háborújától .
Az Alsó.-jegenye völgy mindig magával ragad , fõleg a csendes éjszakában ,hallottuk a patak csordogálást , a fahidakon többször is átkeltünk .Végül kijöttünk a völgybõl Solymár határában ,és elindultunk felfelé a sárgán . A derekamat kezdtem érezni ,már alapból is fasztummal volt bekenve ,és mivel ilyen jó a frissítés végig ,kitaláltam,hogy a fõdemen megszabadulok az övtáskámtól .A Kerek –hegy jobban ment mint gondoltam , pedig a hó vastagsága igen csak emelkedett ,Már nem volt annyira letaposva ,,,megritkultak az emberek is elõttünk . Végül 00 :15 kor értünk fel a Zsíros- hegyre az 5.ell pontra . Pufajkás ,fegyveres pontõrõk,a tábortûznél , egy hatalmas bográcsban ,frankfurti levest fõztek . Jocival rátapadtunk a tûz melegére ,és megettük a finom levest .
Elköszöntünk,és mentünk a Nagy-szénás felé .A bányász nyiladéknál eldugtam az övtáskámat egy bokorba ,kiszedtem egy két csokit , a zsíroskenyeret pedig zsebre vágtam .
A komfort érzetem egybõl jobb lett . A hó itt már nem szitált,hanem esett ..a mélysége pedig hol 30 cm,hol 5 cm volt . Végül a Szénás oldalában nem voltak pontõrök ,,ezek után nem csodálom…Igen mély hóban kapaszkodtunk fel a csúcsra , a fenyõk ágain puha vattaként ült a friss hó .De amit odafent kaptunk, azt szerintem egy életre megemlegetjük . A fagyos viharos szél a kõkemény havat ,bõrradírként csiszolta az arcunkhoz .Hihetetlen erõvel tombolt,és mély hótorlaszokat emelt ,a kék sávra . Joci kamásli nélkül futócipõben merült el a 30 cm hóban . Elõre mentem törni az utat , bár én is abban voltam ,csak kamáslival ;) már nyomok nem voltak elõttünk behordta a szél . Végül a Kutya-hegy gerincén csendesedett az ereje. Most már a k+ on mentünk , a fák bokrok úgy ragyogtak mint a gyémánt . Végül még a kutya hegy csúcsán olyan mély hó volt,hogy az utat nem lehetett látni merre megy . Végül a kék+ rõl ismét a sárga- ra váltottunk .
A forgókapunál ismét katonaruhás pontõrök fogadtak ,meleg tábortûzzel. A kapu csontra befagyott ,de Joci akkorát tekert rajta,hogy utána,még vagy 3x körbe fordult :) Ez amolyan feltételes pont lehetett ,mert tollat kértek tõllünk,de tollunk az nem volt…az övtáskámban maradt .így kitaláltam ,hogy kormozzon be egy botot ,és azzal igazolják ottlétünket . A jel azóta is az itineren van .Aa tollat viszont 5 percre rá megtaláltam zsebemben :)
Kérdésünkre,hogy mennyien vannak elõttünk ,azt mondták 1 ember ! Bár igaz már 1 órája elment .Ettõl nagyon megijedtem ,Nem akartam elõl menni …fõleg ott, ahol alig van jelzés ,helyette csak szalagozás lesz .
A sárgán vagy 4km mentünk lefelé bokatörõ puha hóban . Nyomok csak itt ott voltak ,mert behordta a szél . Végül kiértünk a Nagy –erdõ szélére ,mert,hogy nemcsak a debrecenieknek van Nagyerdejük ;) majd a foghíjjas létrán átmásztunk a kerítésen . A Dûlõrõl láttuk,hogy a völgyben villognak a pontõrõk nekünk .Itt ott ,még A4 es papírok is segítették a tájékozódást ,Nem véletlen !! De mit nekünk A4es papír, vagy sárga szalag,ha másfelé is lehet menni . Eleinte még megvoltak a nyomok,majd mikor már ,csak vaddisznó,és õz nyomok voltak ,akkor azokat követtük ügyesen :) hihetetlen bokaforgató volt a felszántott fagyott földeken botorkálni .Fáradtak is voltunk már ,és villogás amit fentrõl láttunk ,most nem volt sehol . Elkezdtem kiabálni hahó hahó van itt valaki ? Mondom Jocinak ez a patak ismerõs cillagom ,mintha ezen át kéne menni.
Menjünk vissza ahol elkavartunk .Nagy örömünkre meglett a fû ösvény ,egy csapáson kellett tovább menni ,átkeltünk a békás patakon óvatosan ,és a patakkal párhuzamosan ,újra vissza mentünk ,csak most a patak túloldalán is ,mert ugye a nyomokat követtük, ami megint rossz irányba ment. Újra eltévedtünk ,és a fagyott hóban jókora utat potyára megtettünk . Joci halgatott ,én meg mondtam a magamét .
Elõvettem a térképet hátha okosabbak leszünk . Vissza mentünk megint a patakhoz , ekkora már több túrázó is érkezett . Végül ott volt a nyomorult szalag ,csak mi nem vettük észre .
A pontnál kaptunk teát,és elindultunk Perbál irányába . A mûútra kiérve, utól ért egy fiatal srác ,jól nyomta gyalog ,azt mondta ismeri jól a környéket ,Mentünk vele Nyakas-tetõ irányába . Jól is ment egészen addig míg a gombatelephez értünk .olyan biztosra fordult jobbra,hogy hittem neki . Jó sokat mentünk lefelé ,viszont a nyomok felfelé jöttek ,,valaki már eltévedt erre ! A lényeg,az,hogy mondtam Jocinak,forduljunk vissza ,mert már megint Perbálon vagyunk .

Szóval vissza a gomba telephez ,megvan a sárga szalag. Nagy csoport lámpafényt látunk az erdõbe menni ,,,pedig nem jó az irány nekik sem . sokáig nagyon jól haladunk lefelé Anyácsak pusztára ,Joci utánnam kiállt,mert jócskán túlszaladok a ponton ,na megint vissza ,megkapjuk a pecsétet,innen már csukott szemmel is az a néhány kili ;)
Az aszfalt útra jól emlékszem mikor nyuszikával 2 éve vonszoltuk a testünket .Most Jocival vonszolom .
A szél kegyetlenül süvít a prérin, rajtam van a garbó nyak ,egy meleg sapka ,és a dzsekim kapucnija ,mégis érzem,hogy a fülembe fúj a szél ! Jocin egy termó sapi van,viszont a nyaka arca fedetlen .Végül egy fatuskó állja utunkat, amire egy szalag van rákötve és lifeg .A sötétben elsõ ránézésre egy kutyát látok ,benne amint csóválja a farkát :)

Szóval most másfelé kell menni ,nem a mûúton végig ,Megyünk is ,jól látunk a holdfénynél lámpa nélkül,valószínû ez miatt ismét elhagyjuk a szalag jelzést. Míg végül Szomor helyett .Mány –Felsõõrsön kötöttünk ki . Az országúton botorkálva ,azt várom,hogy Gabi érkezzen meg ,és autóval, bevigyen Szomorra! Térképet elõ ,irány Szomor .futunk ,ahogy csak tudunk ,de a domb mögött még egy domb van ..Végül leérünk Szomorra , jön egy bácsi , gyorsan megkérdezem merre van a poharazó!
Épp elõtte állunk mutatja ,és abban a pillanatban Gabi is megérkezik értem autóval .. Benyitunk a célba ,és 5:45 kor 11:24es menetidõvel , véget vetünk az õrületnek … Néhányan már beérkeztek, kérdik is merre jártunk eddig ;) Mostmár nincs több kavarás ,nincs több fagyos szél,nincs több hóbamerülés ,csúszkálás . Az biztos…hogy jövõre úgy megcsinálom a túrát,de úgy …hogy hétnyelven beszél :)

Ui: Ülünk a cserépkélyha szélén Jocival. Hátunkat forrón melegíti a kályha melege.Megkapjuk az igényes oklevelet ,a kitûzõt a felvarrót ,megkapjuk a virslit a teát . A hangszoróból halk mozgalmi indulók szólnak . Az elesett katonákra gondolok .Majd megszólal a himnusz is .
Igazán szép ,és megható túra volt, ajánlom mindenkinek .

Ui: 7 órakkor a Zsíros-hegyre autózunk felfelé , az eldugott övtáskámért,,,,majd egy három fõs fiatal csoport a térképet bújja ,Srácok remélem beértetek szintidõre ,mert Szomor innen még nagyon messze volt !!!
 
 
A Budai-hegység távoli csúcsaiTúra éve: 20092009.01.04 19:45:27
BHTCS 3x .

Nagy volt a nyomás rajtam,mikor úgynézett ki ,hogy többen is jönnek a túrára ,Csike Mamba Böki , Bejártam még a hétistent is elõtte ,nehogy rosszúl emlékezzek .Aztán úgy alakult,hogy mégsem jöttek.
Viszont Béla azt mondta õ jön ..így akkor hárman maradtunk. Elek már lassan megtanulja az útvonalat is 3x jött velem eddig ,Bélának ez volt az elsõ !

Már 5 elõtt kiért hozzánk a két bandita ..Elek hozott egy ü pezsgõt Buékoltunk kicsit . Aztán csorgott a nyáluk a kocsonyáért ,hát adtam nekik egyenek csak , hosszú még az este .De elég lesz egy tányér kettõnknek mondta Béla ! Aztán kiraktam egy egy tányért ,és még a csontot is megették cillagaim …

Elkezdtünk öltözni ,,ugyan miféle göncöt vegyünk magunkra ebben a hidegben ,Elek egy egész utazótáska rongyot hozott magával ,és annyi szendvicset ,hogy egy Kinizsit meglehet csinálni belõle :) én bevágtam egy dupla zsíros kenyeret a zsebembe ,meg egy csokit ,,vizet sem vittem ,úgyis lesz tea több helyen . Elek ,és én két futónadrágot húztunk magunkra ,egy télit ,egy nyárit ,,felül rétegesen ,sapka ,sál,kesztyû ,arcmaszk ..Bélát viszont féltettem , a vékonka futó naciban ,arra ráhúzott egy nyári libegõs rövidet ebbe akart jönni ,,Mikor megláttuk Elekkel elkaptuk a fejét .. .Elõvettem a ruha kollekciót a szekrénybõl ,,rövid,hosszú, térd,capri , Béla kiválasztotta a Rózsaszín betétes caprit :),,erre azért még felhúzta a nyári libegõst is ,,,
Felülre is akartam még egy polárt ráhúzni,de nem hagyta , féltettem a testét ,hogy a széldzseki ráfagy reggelre ,,és kesztyût sem hozott .
Viszont sapka sálat igen .

Lassan elröppent az egy óra ,még indulás elõtt ,koccintottunk egy kis jagerrel .
Kisétáltunk a templomhoz , jó sokan voltak ,de hamar végeztünk, hála az elõnevezésnek. .Közben megtudtuk ,hogy mi lesz a meglepetés csúcs . Örömmel fogadtam,hogy ezt tudom merre van ,,,Mégis másfele mentünk ...

Na de nem menjünk ennyire elõre ,,18:05 kor rajtoltunk .

Nagy Szénás 550m
Hamar túljutottunk az aszfaltos részen ,és gyalogoltunk felfelé a hegyre ,balkézfelõl Nagykovácsi fényei ragyogtak.Béla már itt elvesztette a fonalat ,mert egész más településre gondolt.
Felértünk a csúcsra , és ragyogott az ég ,Meganyi csillag a fekete égen ,alattunk a legalább 6-7 település fényei . Ettõl még Béla is elcsendesedett :) A két pontõr Piro ,és Jockey sátor nélkül posztolt a szeles csúcson ,volt meleg tûzük,de messze még a reggel ,és ez a legzordabb csúcs . Gyorsan pecsételtünk fényképezkedtünk, kaptunk vajkaramellát . Piró mondta ,mintha leesett volna valami a kezembõl ..Néztük ,de semmit nem láttunk …Elindultunk lefelé a hegyrõl ,,,bezárom a zsebeimet ,és akkor érzem…Igen az itiner ! Hol van az itiner ,,,vissza a hegyre szerencsére pár métert jöttünk ,,,A szél máris odébb rendezte a papír darabot ,még jó,hogy ott egy gödör van ..Meglett,és elzártam szorosan .Mentünk tovább a.

Perem-hegyre 486m
Ez lesz a meglepetés csúcs amit a rajtban hírdettek ki ..Elõtte még letértünk a karácsony fához amit feldíszítettem magunknak ,majd vissza tértünk az útra .Lekapcsoltuk a lámpáinkat,hogy úgy milyen az erdõ .Csodás volt a milliárdnyi csillag,ahogy ültek az ég tetején ,a lábunk alatt a szikrázó hó ,és a gyémántként ragyogó bokrok, némelyik olyan volt ,mit egy korall telep .
Kocogtunk óvatosan ,ekkor hívott Steve ,dicsekedtünk,hogy már megyünk a 2.csúcshoz ,mikor egy pillanatra ,irányt váltottunk ,jajj erre ,,,korrigáltam rögtönt ..ezután már Steve nemhívott engem, csak Eleket;)
Ha lekapcsolt lámpával mentünk jobban láttam, a hegy sziluettjét ,merre magasodik,hol vannak írtások ,a lámpával ezeket nemvettem néha észre .
A Perem-hegy környékén óvatosak voltunk , De nem, jó , ez nem az a tisztás ,még menni kell tovább ,a következõ jó lesz cillagaim ,vannak nyomok is ,,Mentünk mentünk,de villogó fényeket nemláttunk .Sajnos jött utánnunk egy csoport ,õk GPS szel jöttek utánunk . Nekünk semmink nem volt ,csak a beépített ismeret ami most elhagyott ,,még térképet sem vettünk elõ .
Aztán villogtatott nekünk a pontõr a másik hegyrõl ,,na megindultunk lefelé az árokba ,majd a túloldalon fel a meredeken .Béla „szidott” mert azt mondtam nem lesz hó,,itt mindjárt bokáig süllyedtünk bele .
Felmásztunk a meredélyen és a ponthoz értünk .Nagyon hangulatos kandallót csinált a csúcskõbõl, András,és Dani :) Kaptunk kekszet is . Innen már tudtam a vissza utat a sárgához , ott lesz a létra ,és forgókapu ,csak eléggé benn volt a búrjában a kerítés mentén Végül a GPS- es társaság lefelé ment,az árokba , emlegettük õket ,mert a kerítés biztos útjukat állta .

Meszes –hegy 381m
Ez a hegy a térképen nincs is rajta ,bár állítólag az újra már rátették ,.
Végül hamar kiérünk a meszesre ,ahol Csenge ,Zsófi,és Sebi,szintén tûz mellett várt . ,Kaptunk egy igazolást , egy csokit , fotó ,és elköszöntünk ..Közben Eleknek ,és Bélának folyton telefon ,vagy sms jött .Izgultak, az érdeklõdõk is,fázunk majd ,és eltévedünk ,de eddig egészen jól haladtunk ,minimális kavarással ugye cillagaim :)

Ilona –lak 368m
Ha valaha volt is Vad ,ezen a környéken , nemhogy az erdõbõl,de tán még az országból is kiszaladtak . Elek,és Béla egészen frissen futkostak a gerincen ,,úgy menjetek cillagaim, kiálltottam utánuk,hogy elõttetek szakadék van :D
Ítt megyünk le ? itt bizony ,,gyertek csak bátran , jó lesz majd meglátjátok ..
Már az elsõ pár lépés után felvertük az erdõ csendjét ,,ha valaki nem tudta volna,hogy itt kell lejönni ,az is idetalált volna , A legjobb módszer az volt ha legugoltunk,így legalább nadrágféken mentünk lefelé .Elek még egy fára is felcsavarodott ,ügyesen .
Bélának ment a legjobban a lefelé ,igaz õ kétszer is elesett ,míg én csak egyszer , próbáltam fától fáig ,zuhanni ,ilyenkor gyorsan elkaptam az ágat , ,ami persze mindig leszakadt :) Végül már két „gerendával a kezemben , húzott a gravitáció .
Leértünk az árokba ,és a másik oldalon kapaszkodtunk felfelé ,,út az nem volt ,csak úgy a fák bokrok közt mentünk ,,,míg aztán kicsit jobbra sodródva ,egy ösvényen felkapaszkodtunk az Ilona –lakhoz . Benn a kis házban Fanyûvõ,és Balu várt minket ,kaptunk finom teát , amibe aztán Becherovkát töltöttünk ,mert Bélánál ez is volt …csináltunk néhány fotót .,és mentünk is tovább

Nagy-kopasz 559m
Ez picit távol volt az Ilonától ,de ahogy tudtuk gyûrtük a távot . Amikor mozogtunk tempósan akkor nem fáztunk .Viszont ha lazáztunk a csontunkig hatolt a hideg ,ez nagyon kevésszer fordult elõ .A hideg egyre erõsebben támadott ,de nem annyira ,hogy Béla száját befagyassza :)
Bejártunk mi mindent más túrát általa ,míg már nemcsak a BHTCS be ,de az általa elmondott túrákba is belefáradtunk . Reménykedtünk Elekkel ,hogy majd a major felett elhallgat a fagyos pofaszéltõl …De addig még 2 hegy volt hátra, várnunk kell . Mentünk szépen a saját tempónkat ,mint akit üldöznek …aztán egy nyiladék meredek emelkedõjén , elcsendesedtünk .Jó volt a csend a sötét ,hogy csapkodnak a csipkebokrok ,és hogy bukdácsolunk a fagyott vakondoktúrásba ,. Béla nem bírta ki , még itt is suttogott . Kiértünk az útra ,és a kerítés mentén felmentünk a kilátóhoz . Meleg tábortûz, Tamás,Zoltán, és Balázs, igazolta ottlétünket valamilyen édesség itt is volt .De nem kértünk . Indultunk tovább ,mert dermesztõ hideg volt ,,,irány a

Fekete-hegy 463m
Idáig még sohasem találtuk meg elsõre ;)
Na de nem ez a lényeg ,hanem az ,hogy végre csend volt és nyugalom ,Béla végre evett, Elek is falt valamit ,én csak egy darab csokit erõltettem le . Mintha a Fekete-hegy tudná,hogy jövünk ,szépen leszállt a köd . A lámpák falat emeltek elénk ,így kevesebb fényt használtunk, néha bekapcsoltuk néha meg ki. Haladtunk szépen a Fekete-hegy felé ,míg aztán addig addig, míg jól túlmentünk rajta a köd miatt . Szerencsére hamar korrigáltuk ,egy 100 méteres plusz lehetett,
A csúcskövet Elekkel ,már rutinból megrugdaljuk ,utána ráültünk és Béla lefényképezett . Azután odasétáltunk a tûzrakáshoz ,és Zsuszától kaptunk süteményt ,meg mindenki ,egy kis idézetet .”Hidd el,az életben legfontosabbak éppen a kicsinek látszó dolgok „pestalozz!
Tibortól pedig kaptuk a pecsétet ,és néhány fotó is készült .elhagytuk a Fekete-hegyet , és vissza nézve ,a Szarvas-árok felé mindenhonnan fények jöttek ,több irányból is .Mi nem erre jöttünk ,lehet picit kerülõ,de inkább az úton jövünk ,,,még így is nehézkes megtalálni
Szerelvényt igazítottunk magunkon ,és elindultunk ..

Hosszú-Erdõ-Hegy 363m
Mentünk a hosszú odavezetõ úton ,a Julianna-major felett , Balkéz felõl erdõsáv hosszan ,jobbkézfelõl nyilt préri ,amolyan dûlõ . Fagyos szeles zúzmarás ködszitálós rész ,na itt éreztük elõször ,hogy nagyon hideg van ,futottunk ,hogy hamar beérjünk az erdõbe , míg aztán egyszer berepültem a bokrok közé ,A fiúk gyorsan összekapartak semmi bajom nem lett ,bár utána ,még szemen szúrt egy bokor is ,Igaz Eleket is pofánvágta néhány …Bélában nem tett kárt a fagy , simán tudott beszélni ;)Leértünk végre az útra ,és átsiettünk Ady-ligeten . Tamás,és Luca várt a szakadék szélén ,nekik is meleget adó nagy tüzük volt ,és forró teájuk ,picit megbolondítottuk a maradék becherovkával .
Ez a hegy hozza a második legtöbb izgalmat szerintem, megtalálni könnyû ,viszont már már életveszélyes ösvények vezetnek végig a gerincen.. Meredek szikláival,csúszós köveivel ,hoz annyi izgalmat,hogy az ember élvezze. Egyesével mentünk a nagyon meredeken,mert ha valaki megcsúszna, nehogy rácsússzon a másikra ,és letolja a szakadékba . Ez az egy hegy amit végig jelöltek a rendezõk ,,,mondjuk másfelé nem is lehetne menni ..de a prizmás jelek nagyon jól jöttek ,és a szalagok is .Ez volt az a hegy ahol tényleg ,nagyon komolyak voltunk .

Leértünk végre a hegyrõl,és éles jobbost vettünk befelé a szurdok belsejébe .átugrottuk ördög-árkot ,és többszöri szusszanással felmásztunk a Remete-hegyre .Mentünk a kéken a második kedvencünkhöz a Kálvária –dombhoz

Kálvária –Domb 388m
A pénteki bejáráson úgy fordultam be térkép nélkül az ösvényre, mintha minden nap erre járnék ...
Hát igen …a Kálvária megint gyõzött , unalmas is lett volna ,ha simán megy minden ..Nemsokkal a nyiladék elõtt kezdtünk technikai szünetet tartani . A vetkõzés után mindig fázunk , épp egy pici lejtõs szakasz jött , gondoltuk,hogy kihasználjuk és ,futni kezdtünk ,de közben figyeltem a vadlest ,mert az jobbról lesz, igaz a fák takarják .Elek viszont állította,hogy majd ha a két hullámos árkot elhagyjuk ,akkor lesz a nyiladék . Kezdett gyanús lenni ,régóta jövünka kéken ,és házak fényei is látszanak,…mi több, ezt a madár etetõt láttam is a bejáráson ,és még ez elõtt van a vadles. ,,,közben jönnek szembõl ,õk is most mennek a Kálváriára . Megfordulunk és megyünk visszafelé ,Elekkel mondjuk a magunk Kálváriáját ,elegünk van a hegybõl , 2 kilit simán rádobtunk ,De visszafelé meglett ,bár Elek szerint sokat jöttünk vissza ,de aztán simán befordultunk,és a nyomorult szúros bokrai közt a nagy fûben ,megtaláltuk a bánya peremén .ott pöffeszkedik ,és nézi a város fényeit . .
Mária,és Imre hamar pecsételt nekünk ,aztán gyorsan mozogtunk tovább ,mert hideg volt ha álltunk . kimentünk újra a kékre ,az legalább levisz a sárgára ,nem megy. A mozgásunk viszont kezdett beállni , de azért haladtunk,mentünk a Felsbergre

Felsberg 355m
Hasonló a Kálváriához ,csak sokkal könnyebb megtalálni , bár fáradtak voltunk ,de kezdtük sajnálni,hogy már csak egy csúcs lesz ezután . A Felsbergre érve ,Panka ,és Péter pontõrködött ,volt klassz tábortüzük,és sátruk is ,kaptunk csokit ittunk,és mentünk a Zsíros-hegyi nem kötelezõ csúcs keresésre . Ezért a ráadás csúcsért 1ó plusz szintidõ jár. Mondjuk nekünk nem kellett ,de felkerestük ..

Alsó-Zsíros-Hegy 424m
Még oda sem értünk a csúcshoz,de már éreztük,hogy itt lesz a leghidegebb . Fújt a fagyos szél ,a feldíszített karácsonyfa ,a kis égõsorával ,állta a szél erejét , Volt rajta szaloncukor amirõl vehettünk ,és a kis doboz amiben a pecsét volt zenélt mikor felnyitottuk . A plusz meglepi az a papír zsebkendõ volt ,,,Nekem már régóta vizes cafattá vált ,nagyon jól jött köszönjük.
Elek mindenkit lepecsételt ,és ekkor rájöttünk,hogy bizony betelt az igazoló lap . Vége a BHTCS nek ,ilyen hamar:( Egyrészt elég volt, nagyon is elég…,másrészt meg sajnáltuk ,mert annyira jó az éjszaka sötétjében , hegycsúcsokat keresni . A fagyos szél hamar kijózanított minket ,és odébb álltunk ,hihetetlen idõvel 01:12 kor értünk célba .
Csak álltunk,és vigyorogtunk ,gratuláltunk egymásnak ,mint elsõ beérkezõk ,persze idõ alapján nem mi,mert korán is indultunk … ,,De ez nem lényeg,mert ha hajnali 4 re végeztünk volna az is épp ilyen értékes nekünk ,kinn voltunk a meseszép hegyekben,most jól ment ,kedvezõ terepviszonyok voltak ,talán már egyre javuló helyismeret is van .

Leültünk az asztalhoz,és mint az étteremben, kihozták nekünk a tészta levest ,én csak így hívom ,,és kaptunk virslit, teát, forralt bort . hihetetlen,hogy 600 forintból ennyi szolgáltatás jár .,végig a túrán,és itt is .Köszönjük szépen .

Ücsörögtünk egy fél órácskát, Csanyáék is beértek a hosszúról ,fantasztikus idõvel,majd lassacskán össze szedtük magunkat ,és elsétáltunk hozzánk.Amint kiléptünk az ajtón , kirázott a hideg mindhármunkat ,2 perc a házig ,de olyan cidrizõ zizegõ,fogcsattogtató koncertet adtunk ,hogy még a kutyák is megugattak . Hazáig ezt hajtogattuk, hogy mi ebben voltunk kinn ? .Ebben bizony ,és ugye milyen jó volt …eszünkbe sem jutott ,hogy fázzunk . pedig az tél leghidegebb napja volt -15 fok . Nagyon élveztem isteni túra ,és köszönöm Elek és Béla ,és az összes telefonos érdeklõdést . Jövõre újra BHTCS ami egyszer még biztos vissza vág ,de akkor is ugyanúgy fogom szeretni :)
 
 
túra éve: 2008
Tortúra 65 téli napforduló/Ómassa/BükkszentkeresztTúra éve: 20082008.12.22 17:07:57
Tortúra 65 !

Annyi ,de annyi túrán voltam már az évek alatt,de a Nagy Tortúra mindig kimaradt.
És hát mit mondjak,,,kár lett volna egy barlangfürdõre elkótyavetyélni a napot :)
Amikor kiderült ,hogy tudok menni a túrára ,farkassal megbeszéltük,hogy náluk alszom Bükkaranyoson . Csak késõbb tudtam,meg ,hogy Andikáék is jönnek farkasékhoz,és nemcsak aludni ;)
Megbeszéltük,hogy péntek este felé indulunk . Alika jött,a párjával Andikával,vittük farkas lányát is,aki szintén Andrea,és jómagam aki Andrea névre hallgatok :P Nemcsak odafelé esett végig,de elõtte vagy 3 napig ,szakadt .Nyirmogtunk is odafelé Andikával,hogy mi lesz velünk …én mondtam is ,hogy Elsõ tortúrámat pont így képzeltem el , amint egy két kilós sártömbbel , vonszolom a testemet .
Addig addig ,míg egyszer csak leértünk farkasékhoz ,na ott is esett ,pedig reménykedtünk,hogy hátha a fõdjén lesz hó .
Anna finom vacsorával várt minket ,és tulajdon képpen az egész vacsorát végig nyirmogtuk .
Sajnáltattuk magunkat ,hogy nekünk milyen rossz lesz ,bõrig ázunk az esõtõl ,hideg van,cipeljük a sarat ,csúszkálunk ..
Aztán Anna törte meg a nyirmogást ,hogy holnap nyit a barlangfürdõ…Ejj felcsillant Andikával a szemünk ,,már már a fürdõruha vásárlásnál tartottunk,míg aztán,asztalt bontottunk ,és elvackoltuk magunkat. Reggel 5kor keltünk ,,,és hát
Isteni jót aludtam ,aranyoson ,,,pedig állitólag két rugója is hiányzott az ágynak :). Andikáék ,egy hatalmas felfújt ágyon aludtak,szintén … kényelmesen . Alikának végre nem fájt a sarka ,Andika ,meg,úgy ébredt,hogy nemtudta ,hol van …Mondtam is neki ,,,cillagom biztos a tengeren hánykolódsz egy matracon .

Reggelizni 5 után ?,,hát nekem nem nagyon ment ,,inkább csak nyammogtam ,és erõltettem az evést.
Szerencsére reggelre elált az esõ ,a nyirmogást felváltotta ,egy halk sóhaj ,mikor fél 7 után kiértünk Miskolctapolcára . Neveztünk ,aztán V Kati megkérdezte jöhetne –e kis csapatunkkal . Jöhetne ,így Andika ,Ala ,Kati, farkas ,és én 7:10 es indulással bevetettük magunkat a Bükki rengetegbe .
Ami eleinte szerpentines emelkedõvel kezdõdik ,egy aszfalt úton ,aztán ezt felváltotta a saras folyós dagonya ,hogy már az elsõ 15 percben elázzon a cipõnk lábunk .
A zöldön felfelé már nem annyira saras, itt ott hófoltok is vannak .
Aztán ahogy megyünk feljebb ,és feljebb ,egyre fehérebb lesz a világ .

A gondolataim ,pedig egyre feketébbek lettek ,ugyanis ,mint a kisgömböc ,úgy gyarapodott a társaság ,olyan nevek csapódnak hozzánk ,mint Baddi ,Peti , és Kevin ,Józsi ,Piri ,és néhány ultrafutó lupusék ,szaszáék ,Szerencsére BAndiék elhúztak mellettünk .
Gondoltam is,na cillagom ha még valakit összeszedünk,ez a gömböc azt már nem bírja el ,,Te leszel az elsõ aki kiszakad innen ,és szépen visszagurulsz ..
Szerencsére jóra fordult minden a vérfutók elhúztak ,Így maradt egy állandó csapatunk,vagyis egy fõvel bõvült ,mert Józsi is végig jött velünk ..

Bükkszentkeresztre beértünk az elsõ pontra ,itt Piritõl elbúcsúzunk ,iszunk egy teát ,aztán ismét egy emelkedõs,aszfalton kocogunk felfelé , Nem jó megállni ,mozogni mozogni kell,mert a ruha kevés a gyalogláshoz .,Vagy ha gyalogolunk,mert sokszor tettük felfelé ,tempósan kell ,az jó ,az átmelegít …

Hollóstetõ,és Szarvas-kút ,környékén ,egyre nagyobb a hó ,már egészen mély nyomok vannak. Aztán elhaladunk a Sugaró vadregényes ,meseszép erdejében. Ilyen üdezöld fenyõket csak itt látni ,Törzsét legyezõként öleli körbe , a puha tûlevél ,Hatalmas derék fák mindenütt ,jó itt lenni ,igen… kicsit lemaradok fényképezni ,farkas is marad ,hallgatjuk a csendet . Futok kitárt kézzel,és úgy érintem a fákat ,puhán hull a hó, a vastag hótakaróra . A fenyõerdõ alagút ,valami csodaszép ,jó az embernek az élet érintése .
Aztán beérjük a többieket ,frissítenek éppen . én még semmit nem ettem ,csak egy kis adventstollert ,mondjuk az tápláló .inni csak a ponton ,ittam annak is már jó ideje
Kiérünk a fenyvesbõl,és a zöldön megyünk tovább ,aztán beérjük Kevinéket ….éppen gyalogoltak cillagaim :) Megint együtt a társaság, õk elõl mi mögöttük ,aztán egyszer csak elfogy az út ,megyünk megyünk hétrét görnyedve a fenyõk alatt ,kanyarog az ösvény hosszan,, élvezi mindenki .. az elõl lévõk gyanakodni kezdenek ,itt valami bûzlik ,,,de még mennyire ,hogy bûzlik cillagaim ! Ehun van-e !! a hatalmas vaddisznó álkapocs :) amit Nemes Peti ,nemes büszkeséggel jól a magasba emel . Eltévedtünk volna ? De még mennyire ,hogy el ,,,és többen eltévedni jó .
Mambáék is szóba kerülnek ,mi lesz velük ha utól érnek ,és ide jutnak ,,,kitudja ,talán õk is élvezni fogják hihi ..Farkas teljes nyugalommal tereli birka nyáját a helyes irányba .
Jó helyen vagyunk mondja ..,csak kicsit lentebb jöttünk ,,,Felkapaszkodunk a meredeken , és megyünk felfelé .Farkas szerint ,mindjárt felérünk ,,mikor szóvá teszem,hogy egy órával ezelõtt is ezt mondta ,,,közli ,az adott szakaszra gondolt . Érzem,hogy nincs energia ,4 órája úton vagyunk ,egy bögre teával ,meg egy kis csemegével .
Farkas észre veszi,hogy lemaradok ..Add ide ezt a hátizsákot mondja ,én szó nélkül adom ,,, hmm de miért nem tiltakoztam ? Kitudja,,Azt viszont tudom,hogy Bánkútra érve 4:10es idõvel 3 zsíroskenyeret legyûrök . 2 teát utána küldök ,és elbúcsúzunk Kevintõl ,Petitõl .
Andikával nagyon irigyeljük õket,,nekik már vége ,nekünk még ott van több mint 30 kili .
Vizes mindenünk ,fáradunk is ..,de cserébe mi látjuk majd a gyönyörû Tar-kõt ,ami minden fáradozást megért ,Szaszácska is utól ért ,így együtt ,mentünk fel a meredek kaptatón ,a tarkõi , sziklákhoz . Nekünk remek kilátásunk volt, felhõk alig voltak .
Alattunk, a Bükk hatalmas rengetegje ,amerre csak a szem ellát a végtelen erdõ ,és a fák . Csináltunk néhány képet ,ettünk pár falatot , szétosztottam néhány Joe féle sótablettát ,aztán megkezdtük az ereszkedést ,a völgybe . Odalent már nem volt hó,mikor vissza néztünk egy tisztás felõl ,az egész hegylánc havas csúcsai meredeztek az ég felé. A felhõk ,szinte ráültek a hegyre. Hamarosan elértünk Tamás- kúthoz a 3.epre . Kaptunk meleg teát , zsíroskenyeret ,aztán gyürtük tovább a távot . Igen meredek ,kaptatón felértünk a Török-útra ,innen végig ,hol emelkedett ,hol lejtett .
Alika viccelõdött,hogy ezt tavaly is megfutottuk ,ugye Andika ?
De idén nemfuttuk meg ,, valahogy senkinek nem volt kedve ;)
Vár-kúthoz ,a 4.epre 8,és fél óra alatt értünk.. Hát mit mondjak ,én tuti fáradt voltam ,mindenki elcsöndesedett . Ettünk ittunk a ponton ,bedobtam megint vagy 2 nagy kenyeret ,és teát ,aztán mentünk a piroson ,mostmár végig Egerbe . Innen még 10 km volt hátra .Farkasnak megpendítettem a fejlámpát ,mert hogy a hátizsákom még mindig nála volt ,õ azt mondta nem kell,látni fogunk . Aztán egyre erõsebben szürkült ,majd jobbnak láttuk ,ha elõvesszük ,így a köves részen ami vagy 2 kili lefelé ,tök sötétben mentünk,,,bár már elõtte is az volt .
Jól világított a karácsonyi ajándékom .
Aztán egyszer csak kiértünk az erdõbõl a hegy tetején,és elénk tárult Eger , aranyló fénye .
Innen 2km lefelé kövek közt ,sötétben ,csúszott a sárral keveredett kõ,igazi bokaforgató terep volt ..De ,hogy a beszámoló elején említett 2 kilós sártõmböt megszerezzem a cipõmre ,bizony 63 kilit meg kellett tennem ,merthogy az utolsó szakaszon ,igazi cuppogós ,vastagon a cipõre ragadós ,meredek emelkedõtt megnyertük.olykor olykor kerítésbe kapaszkodva próbáltuk magunkat elõre juttatni . A domb tetõrõl kiértünk az aszfalt útra ,és 1 kili múlva ,az iskolában nyitottunk ajtót , a sorálással együtt 10:01 került az itinerre .
Én olyan fáradt voltam,hogy mindenkinek azt dicsekedtem,hogy 7:10 es idõvel értem be :D
Ami persze nem igaz ,hogy is lenne ,talán kicsivel –e fölött ért be a legjobb futó.
De nem baj megbocsájtották nekem ,mert utána rájöttem ,hogy 7:10 kor indultunk ..
És ennek a 10 órának is nagyon nagyon örülök.
Mindenkinek köszönök mindent ,Andikának ,Alának a szállítást,farkasnak a szállást ,Katának ,józsinak a társaságot .
A beszámolót fejbõl ,itiner nélkül ,térkép nélkül írtam ,,elnézést kérek ,ha hibák vannak benne ,,település vagy ilyesmi ...

ui:Farkas megkérdezte a túra után,hogy jövõre Tortúra ?
válasz...soha többet !
Bocsáss meg farkas, hazudtam :)

 
 
Tanúhegyek nyomábanTúra éve: 20082008.12.07 18:15:13

Tanúhegyek 40 Ezt a beszámolót cicánkának ajánlom :) Úgy volt ,hogy Ursikánál aludtam pénteken,hogy aztán szombat reggel korán tudjunk indulni a túrára . Ursika nemrég költözött új lakásba ,ezért még csak 1 ágy van a lakásban ,ezt viszont udvarisan felajánlotta,hogy én aludjak rajta ,õ majd alszik a polifómon.Cicánkával viszont nem számoltunk :P Gyönyörû szürke perzsa macska, aki szeret Ursikával aludni ,de miután most én feküdtem az ágyban ,nem volt hajlandó feljönni .Ezt tudtunkra is adta olyan formán,hogy egész éjjel nyávogott:) De ez még semmi ,körmeit a polifómba mélyesztve heves kaparásba kezdett,Néha kiment az elõtérbe ,és igen vehemensen kaparta az almot .3kor elegem lett a fejemre húztam a takarót,és onnan cinciriztem neki,hátha felugrik az ágyra :) de nem jött a szörnyi ,lényeg a lényeg ,hogy alig aludtunk ,reggel mindeketten kómásan éberedtünk, ráadásul még az esõ is esett .Szörnyeteg ,pedig mint egy pukkancs kandúr ,feszített a széken :) Látszott a fején,hogy õ van a legjobban megsértõdve . Az ,hogy miért nem cseréltünk ágyat? eszünkbe sem jutott :P A túra viszont kárpótolt minket ,mert elált az esõ ,és Salikóval bõvült a társaságunk .Már azelején megállapítottam,hogy itt minden bazaltból van ,a kerítés, a templom ,de néhol még az út is. Olyan volt az erdõ mint a mese ,sûrû ködben faltuk a kilómétereket a Badacsony tetejére . A 464 fokú Bujdosók lépcsõje ,kikészített lefelé. Gyönyörû hegyoldalban folytattuk utunkat ,hamar átértünk Szigligetre . Onnan gyorsan vissza a Szent-György-hegyre ,meseszép részek voltak itt is.kellemes bozótosok, gyönyörû Bazaltorgonák ,majd a 20 km nél nagy eszem iszom várt minket. A Csobáncra ,felfelé egyre többet gyalogoltunk .igen erõs szél fújt odafenn ,Gyorsan pecsételtünk aztán ismét lefelé csúszkáltunk ,Kár,hogy ködös volt az idõ ,mert gyönyõr rálátás volt az alattunk lévõ településekre . A Tóti -hegy is meredek ,és ez volt a legsárosabb hegy . A csúcson erõs szél fújt ,és láttuk,hogy a szemben lévõ Gulácsra is mennünk kell. Lámpánk viszont nem volt ,kicsit elszámoltuk magunkat ,mert késõn 9:15 kor rajtoltunk . Minden erõnkkel azon voltunk,hogy haladjunk felfelé a Gulácsra .Tiszta bazalt törmeléken bukdácsoltunk felfelé.A csúcson már erõsen alkonyodott .Csanyától kaptunk egy kis apróságot fenn,és zúztunk lefelé ,mire kiértünk az erdõbõl teljesen besötétedett. Nekem már ahhoz sem volt erõm,hogy bekössem a cipõfûzõmet ,szerintem mindhárman kellemesen elfáradtunk . 7:28lett a 42 km. Köszönjük a szervezõknek ezt a remek túrát,a forralt bort ,a többféle kenyeret , a csalamádét ,a csokit ,a nápolyit ,és a gyönyörû kitûzõt. Ajánlom mindenkinek !!



 
 
Iszinik 100/ Iszi 50 / Nik 50/40 / Iszinik 40 / Csillaghegyi Csillagok 15Túra éve: 20082008.11.23 16:57:25
Iszinik 50

7:15 kor érek ki Szárligetre ,ha nem is kígyózó sor ,de legalább 30 an állnak elõttem ,mindenki didereg ,míg bejutunk a váróterembe nevezni .Mambáék már odabent melegednek Bökivel .Sc egy bõrkabát alatt, éppen szétesni készül .
Én is fázom odakint , aztán elfogy a sor és bejutunk az épületbe .A nevezés hamar megvolt, indulok is .7:45 kor kapaszkodom felfelé a fiatalosban , pár túrázót elhagyva hamar kiérek az autópálya alá .Mosolygok a Hajrá zombik feliraton:)
Haladok szépen elõre ,kiérek egy rétre ,és leszakad az ég. Szerencsére hó formályában .
A tavakhoz érve, a békák már hibernálták magukat . Én viszont teperek felfelé a Somlyóra ,picit meredek ,és csúszós a friss hótól a kaptató . itt ér utól Escé :),és Szilvi ,nyomják felfelé ,én is nyomom csak nem haladok . Vadászati szezon van,mert lövések zaja veri fel az erdõ csendjét.
Felérek a kulcsosházhoz jó meleg van ,pecsételek, aztán irány tovább felfelé .Elhagyom a szénégetõket .A tornyói mûúton jól lehet haladni lefelé . Azt hiszem sisiékkel találkozom ,tõlük kapom a a hivatalos somlyói pecsétet . Futok lefelé a havas úton elhagyom a nyúltelepet. Kiérek egy sorompóhoz ,majd pár száz méter után a mûútról újra be az erdõbe . Kanyarogva leérek a Bodza –völgybe,innen megint felfelé folytatom utamat ,majd lefelé Koldússzállás irányába .Itt a fára helyezett igazoló kódott kell beírni . A vadászháznál az Y elágazásnál sokminden eszembe jut a k100 ról . Ami egyébként végig jellemzõ volt,hogy elõjöttek emlékek a tavaszi túráról . Emlékeztem,hogy ide hosszú lejtõn vezett az út ,most viszont felfelé kell menni . Hatalmas mohás sziklák mellett haladok el ,nemgyõzök ballra fordulni a Pes-kõ
irányába . Vastag havas avaron haladok tovább ,néhol igen sáros ragacsos rész van .A cipõm már régen átázott ,a kamásli állandóan lecsúszik ,de csak a jobb lábamról .A végén már nem érdekel, már legalább 20x felhúztam . A terepcipõ jól vizsgázik ,egyetlen bajom az ,hogy a jobb lábam fáj benne ,a ball nem .
Viszont az aszfalt cipõben a ball fáj,és a jobb nem :P Kényelmetlen füves göcsörtös rész jön ,aztán kiérek a vértestolnai mûútra 24,5 km . Pecsételek a srácoknál aztán bevetem magam az erdõbe . Megjött az elsõ létra , elég csúszós havas ,óvatosan kell ereszkedni ,Hol máshol mint itta létra tetején csörrenjen meg a telefonom.
Aztán jön a következõ létra ,majd a rét után még egy . Végül a kedvenc részem a bozótos jön .Nemtudom miért de én ezt a dzsindzsás ,elvadult útvesztõt nagyon élvezem ...ami párszáz méterig kanyarog …épp csak annyira széles ,hogy egy ember elférjen ,de még így is felakadhat bokrokba . Sokat nõtt a bozót ,pár éve még derékig ért ,mostmár fejmagasság felett van . Mondjuk szerintem remek vaddisznós hely ,ha nem a túrán lennék ,privát biztos nem jönnék erre :P
Aztán kiérek az erdõbe ,majd egy újjabb létrán átmászva ,haladok felfelé Bányahegyre . 30,3km
Gyors pecsét ,és irány lefelé, egy tarvágásos részhez érek , ezen a nyilt terepen fagyos oldalszél fúj.Gyorsan felveszem az esõkabátomat ,ami alá persze jól beizzadok ,de legalább meleg .Vastag avarral borított útszakasz jön , majd egyszer csak elõbukkan egy” kastély .ma Egyházi üdülõnek hívják .Füstölt a kémény, jó meleg lehet benne ..nekünk viszont menni kell ,ebben a szép kora téli erdõben . Elérek a Kis-Gerecse oldalába . Óriás tölgyesek közt ereszkedek a kövek közt lefelé ,nehéz,, nagy odafigyelést igénylõ terep . Az elõttem lévõk lábnyomai alapján nagy csúszkálás lehetett . Ballra elképzelem a medvehagymákat,jobbra viszont egy sziklába vájt kiskápolna van mécsesekkel ,virágokkal. Hamarosan kiérek Pusztamarótra ,egy autóból kapom a következõ pecsétet .A tisztáson hamar átvágok ,és újra felfelé haladok ,elérek a vadvédelmi függönyhöz ,majd lefelé visz a lendület ,igen sáros és ragacsos ez a rész . Átmegyek a következõ függönyön ,és éles ívben megkerülöm a domoszlói-völgyfõt . Eleinte széles úton haladok lefelé majd egy keskeny ösvényre vált az út ,Kiérek a bajóti mûútra ,majd pár méter után be az erdõbe ,itt elvétem a jelzést tovább megyek ,nemtudom ,hogy csináltam …mindegy is ,végül egy pici kerülõvel becsatlakozom a kékbe .
Ismét felfelé tartok a Domonkos –hegyre ,majd az egész hegygrincen át ,leérek Péliföldszentkeresztre . Hát itt már 45 körül járok ,igencsak fáradtak a lábaim ,minden lépésnél koncentrálok,hogy merre billenjen a bokám ,a Hátsó combizmom helyre jött úgy néz ki . A bütyköm sem fáj.
Hamar túljutok ezen a hosszú nevû településen ,hogy aztán a k+ en felmenjünk egy nyilt terepen ahol zöldelõ rét fogad szép fenyvesekkel ,és ha vissza néz az ember szép kilátással .
Felérek a Látó-hegyre ,és egy igen kényelmetlen köves úton futok le Mogyorósbányára,és 14:30 kor nyitok ajtót a kakukk vendéglõben . Egyedül ücsörgök a vendéglõben ,csupa víz mindenem .Gabinak kiraktam a tiszta ruhát ,hogy hozza el ,naná,hogy otthon hagyta ,szerencsére tiszta zokni volt nállam .A túrán mindenféle idõjárás volt , többször is volt hóesés ,azután napsütés ,majd megint szürkeség .
Köszönjük a rendezõknek a segitõkész munkát, a csokit ,a virslit ,és a teát .
Ha igaz ,hogy egyszeri rendezés volt ,akkor nagyon sajnálom.
Mert én jövõre is szivesen becsavarodnék :)

 
 
Piros túrák / Magyar VándorTúra éve: 20082008.11.04 17:36:21
Piros 65 !

Idén a 85 öt terveztem ,aztán pár héttel a túra elõtt elbizonytalanodtam .
Jó lesz a 65 is ,az legalább haza hoz :)
Igy most már háromszoros 65 ös teljesítõ vagyok .és aminek külön örülök, éppen 17 órára értem Nagykovácsiba a célba . Igazából akkor lett sötét.
Annyira fura volt,hogy a Hosszú -árokban világosban megyek fel . A Nagy-szénáson csupa csupa rózsaszín világ fogadott ,A levelek ,és még a levegõ is rózsaszín volt a naplementétõl. Meseszép volt. Végig a pontnyitás határán mentem ,ahol várni kellett ott vártam legalább pihentem .

Nagyon szeretem a pirosat ,talán a kedvencem is. IGEN !
olyan a rendezése amit csak dicsérni lehet , Igazából végig ettük a túrát ,a szalagozás egy két kritikus helyen nagyon nagy segítség volt ,bár én tudtam merre tovább ,de elsõ teljesítõként én is eltévedtem .Kopár csárdánál finom volt a gulyás,és köszönöm a hölgynek nem tudom a nevét,hogy megtöltötte a kulacsunkat.. enyémet ,és baddiét . Fel sem álltunk .kiszolgáltak minket kenyérrel ,és innivalóval ,köszönjük .

Jövõre is jövök.






 
 
ÍrottkőTúra éve: 20082008.10.25 19:49:22
Írottkõ 50!(56-57)+++


A 6 órás tömegrajtot lekéstük ,így 6:15 kor mentünk ki az iskola elé .én , Ursika ,és Baddi . Fogalmunk sem volt merre kell menni , a túrázok zöme elment .Szöveges leírás pedig nem volt . Jött egy néni õt kérdeztük meg ,azt mondta lefelé kell menni ,mi bizalmatlanok voltunk ,így vissza mentünk megkérdezni merre induljunk el , Elmondták ,hogy felfelé induljunk a zöldön .Sötét volt.. fejlámpával kerestük a jelet ,aztán 500 méter után már nemtudtuk megint merre tovább . Több irányba futottunk ,végül én látom meg a zöldet.Aztán Ursika leválik, László Szilvivel megy ,de jÓ, legalább õ sincs egyedül . Õk a 70 re neveztek ... Baddival mi elindulunk Óház-Tetõre ,
Visz a lendület , így kihagytuk az elsõ pontot ..mikor rájövünk ,hogy kimaradt futás vissza .Baddi pecsétel ,majd ráteszi a gyertyára az itinert ,kicsit megég ugyan ,de szerencsére a lényeg megmaradt .
Ezután megyünk a Vöröskereszthez . Alig birom követni ,nekem nagyon gyors a tempó ,szivesebben gyalogolnék már ..Az itiner szerint a piroson kéne tovább menni ,de mi simán a kéken maradunk ,mert ha a 35 ös a piroson megy ,akkor az ötven biztos nem ;)
Szóval mi megyünk tovább a kéken, holott már piroson kéne lennünk . Már egészen világos van .Jó kis széles aszfalt út megy végig az erdõn ,szerpentinbe lefelé .Gyönyörû színes az erdõ,ahogy a fények a párán átvilágítanak .
Baddival viszont nem bírom még lefelé sem .Ezen a szakaszon látom meg az õzeket .Baddi is látja megáll ,jajj de jó legalább utól értem . Aztán megint elindulunk ,Fogy a távolság rendesen ,már több száz méter ,,TeBaddiiii Biztos ,hogy jó felé megyünk ? kiálltom utána ..Csak azért mert se elõttünk se mögöttünk senki !
Már utól kellett volna érnünk azt a rengeteg embert aki 6 kor indult ,,Jó az elején szöttyögtünk tudom,meg vissza is mentünk a ponthoz de mégis...Jó ez yoyoka gyere nyugodtan ,jövök jövök,csak nem haladok cillagom kiálltom utána ..Megint fogy a távolság. Elhaladok a Stájerházaknál ahol majd csak 21km múlva kéne lennünk ,baddi már a szerpentinen megy felfelé ,még látom ,de egyre messzebb kerül,lehajtom a fejem hátha úgy jobban tudom nyomni .

Nemelég,hogy a piros helyett a kéken megyünk,de már a kékrõl is lejöttem. Vissza nézek a szerpentinen hátha jönnek emberek ,de senkit nem látok .. Hát ezt nem hiszem el,hogy senki nincs elõttünk ! Elérkezek egy keresztezõdéshez ,és próbálom kitalálni baddi merre fordult , elindulok felfelé semmi jel a fákon. elindulok a másik irányba... semmi.Ekkor már kezdem felfogni,hogy eltévedtünk, térképem nincs ! mentségem legyen,hogy elõzõ nap találtam ki,hogy ide jövök ,akkor meg ünnep volt beszerezni nemtudtam . Na de mégis merre menjek ,telefonálok baddinak igen igen az jó lesz .Gyorsan keresem a számát ,de nincs meg .Érzem,hogy az endorfint legyõzi a pánik . Itt állok a Köszegi-hegységben egy használhatatlan itinerrel ,térkép nélkül ,baddi nélkül . Ursika !! igen ursika biztos tudja ,gyorsan hívom is ,,ilyenkor remeg a hangom ,és átérezni ,hogy teljes a pánik a fejemben .Ursika próbál az elõtte haladóktól infót szerezni,mert hogy ott több túrázó is van ,bizony bizony ! Persze segíteni nemtudnak,mert erre õk nem jöttek .Aztán jön az esemesen a szám ,Hivom is gyorsan minden perc számít , nyomkodom idegesen erre ursika veszi fel .


Jajj teljesen szétestem, hasmenésem lesz rögtön ,,de nem baj ..legalább ezt sem kell cipelni :) Csörgetek még 1x gyorsan . kicsöng végre ! Valahonnan a sírból beszélek Baddihoz ,õ már jóval feljebb van ,rájött ,hogy régóta eltévedtünk ,de talált egy térképet egy táblán, ha felfutok erre ,aztán lemegyek arra ,ott átvágok... akkor lejuthatunk Velembe . Arra még emlékszem ,hogy azt mondtam,de én nem vagyok olyan ügyes térkép olvasó mint Te . Aztán azt mondta ne mozduljak onnan ,vissza fut értem . Jött is nemsoká . istenem annyira örültünk egymásnak.,,Felértünk a Hoffmann –forráshoz ahol volt ez a bizonyos térkép ,ezen tájékozódtunk ,és eldöntöttük,hogy a kék kör levisz majd Velembe . Gyönyörû fenyvesen haladtunk lefelé ,majd érintettük a Szent –Vid kápolnát ,ahol több száz éves fák lehettek ,Nagyon szép rész volt ez is . Aztán láss csodát egyszer csak leértünk Velembe a 2.ephez ,itt volt a túra 11 kilóméternél,de mi 3 óra altt értünk ide .Végre ember… rengeteg ember. Belaktunk zsíroskenyérrel ,és teával . Megvolt tehát a második pecsét .Elindultunk együtt baddival,de megintcsak nembirtam a tempóját . Mondtam menjen nyugodtan elõre,legalább nem gyilkol a futással ;) Azt mondta ,ha bármi van hívjam vissza jön értem . Ezután Olyan de olyan óvatos lettem ,hogy állandóan az ítinert vettem elõ, amitõl aztán az lett ,hogy a végére darabokra esett a nedves tenyeremtõl , Kalapos –Kõ jó kis szuszogós meredek rész ,itt nem volt pontõr ,ezért a fára festet számot kellett beírni . Rátértünk az OK re fel Írottköre .Csodaszép vidék ha mondom ! itt végre sûrûn voltak az emberek, mindenkit megfogott a hegy ,baddi már lefelé jött ,pacsiztunk is ..én meg csak mentem ,és mentem ,és ,azt gondoltam ,ha ilyen magasra megyünk biztos szép lesz a kilátás . Felértem az országhatárhoz ,jó sok ember volt fenn ,viszont kilátás nem volt ,mert párás volt az idõ .
Ezután újra lefutottunk Velembe ,6 kili kökemény lefele ,csúszós vastag avaron kövek közt ..

Velemben ismét zsíroskenyereztem teáztam ,irány a Szent-Vid kápolna ,hihi itt már voltunk pár órája . Gyalogolok felfelé ..épp majszolok egy kenyeret ,mikor jön baddi :O Hû nagyon megörülök neki ismét taálkozunk .Azt mondja ,hogy eltévedt lefelé Írottkõrõl .,és egy olyan vaddisznós csapásra tévedt,hogy szinte a fekhelyükön találta magát. Mindenhol malacok futkostak,meg dübögött az erdõ . Most le megy Velembe ,és eldönti tovább jön-e,vagy befejezi a túrát mert kihagyta a kalapos-kõ pontot .Mondtam neki ott nem volt pontõr ,hanem a fára volt felfestve egy szám ,én is vissza mentem ,mert kihagytam én is :P aztán kiderült nem volt ott senki ..No mindegy azt mondta menjek nyugodtan ,majd kitalálja ,hogy dönt ,aztán úgyis utól ér .Jó tempóban nyomtam a kápolnához ,égett a combom .Aztán felértünk a Hoffmann-Forráshoz .Már erre is voltunk ma pár órával elõbb .
Baddi még nem ért utól ,lehet mégsem jön? Jó pár túrázót utól érek senkihez nemtudok csatlakozni ,a saját tempóm a legjobb nekem . Szépen haladok lefelé ,már leérek a Stájerházakhoz ,itt almát kaptunk ,lassan indulok ,aztán baddi utól ér . én gyorsan közlöm vele,hogy nagyon örülök neki,hogy együtt vagyunk ,de én már fáradok és nembírok vele futni . Megállapodunk,hogy lefelé futunk ,és felfelé gyalogolunk .Innen a fehér pontot kell követni közel 10 km .Ez jó mert nem kell itinerezni . Mentünk is lefelé rúgtuk az avart ,gyönyörködtünk az erdõben ,mert hogy az valami csoda volt . Eljutottunk egy kis patakhoz ,és 4 szer ugortuk át ,pedig elég lett volna egyszer is ;) mentünk felfelé a Tábor-hegyre . Kemény hosszú egyre meredekebb rész, fenyõerdõvel tölgyesekkel .Már délután volt ,és nagyon szép sárga fények világították meg a völgyet .Nekem kicsit a Szõke- forrás –völgyhöz hasonlított . Gyönyörû mohák,és páfrányok ,fenyvesek ,tölgyesek ,csordogáló patakok ,források . Kicsit elterelte a figyelmünket a táj szépsége,és felértünk a Tábor-hegyre . Itt sem volt pont a számot írtuk az itinerre . Mentünk a hegy gerincen végig ,aztán egy éles jobb kanyar ,és irány egy nagyon meredek köves rész.. út az nem volt csak kövek falevelek ,és rengeteg szömörce ,csipke bokor ,amikbe jól beakadtunk. . Azt hittem szét szakad a combfeszítõm,próbáltam lazábban fékezni ,de akkor meg olyan lendületet vett a lábam,hogy egyszer csak nemtudtam elkapni egy fát ,és elestem .,baddi is eleset elõttem aztán végre leértünk a Paradicsomoshoz ,itt vizet és pecsétet kaptunk .
A következõ ep,6km volt innen ,és végig aszfalt úton dimbes dombos ,rész .baddi kitalálta ha futunk, akkor hamar túl leszünk rajta . Persze rajta fáradtságnak nyoma sem volt ,én már eléggé húztam a testemet , és néha gyaloglásért könyörögtem . Aztán egyszer csak feltünt a Hét Vezér-forrás hivatalosan 44 km volt,de mi már több mint ötvennél jártunk . Pecsételtünk,én Ond vezért választottam szomjoltónak .Nagyon szép volt ahogy 7 helyrõl folyt a víz, és felette a Nagyvezérek nevei
Kékfekete bársony az ég teteje, -
abba ragyog a nagy Göncöl-szekere.
Nótát mondok a nagy Göncöl-szekérrõl,
vagyis inkább a hét magyar vezérrõl.
Már csak öt kili !!! De jó ! Viszont egy 900méteres szakaszon 183 méter szint lesz ! Még utoljára megkapjuk ezt a brutál emelkedõt ,és Óház- tetõn végre pecsételünk ,és zsíroskenyerezünk . Itt ültem le elõsször ..szerencsére baddi több kenyeret is evett ,így nemkellett rohanni . Aztán megindultunk lefelé ,de már ez sem esett jól régóta .Ursika hívott merre vagyunk ? jajj szegénykémnek kiment a bokája,és átjött az ötvenre ügyesen . 9:50 kor nyomtunk órát az iskolában .Hát mit mondjak alaposan elfáradtam ,és a számok is elég beszédesek ..

Pozitívum ! Az ellátás kiemelkedõen jó ,a téliszalámis zsemlén egészen meglepõdtem ,de volt 3x is zsíroskenyér,vajaskenyér,hagyma ,fokhagyma tea, ,alma ,cukorka,víz, szinte mindenhol.
A célban aztán egy meleg kézfogás a rendezõtõl,csak elfelejtettem szólni,hogy vagy két hete elrepedt a kisújjam ..lehet mostmár törött is :P
Negatívum :Nekem az ítiner ,de lehet másodszor már jó lesz ez is :)


Láttunk :õzeket , vaddisznókat ,légyölõ galócákat ,mohákat és páfrányokat,forrásokat és patakokat ,több száz éves fákat , hegyeket ,és völgyeket ,csodaszép fényeket.
Ajánlom mindenkinek .
 
 
MeteorTúra éve: 20082008.09.14 20:55:57
Meteor 50

Igazából csajosra terveztem ezt a túrát ,küldtem is meghívót a cillagaimnak .

De Vncám nyaral,Judit lomtalanít ,Ursika költöztet, Andika meg szülõlátogatást tervez .Nyuszikát meg kímélem ;)

Tehát mi marad ? megyek egyedül .

Pedig de nem volt kedvem .igazából úgy is pakoltam,hogy egész nap oda leszek ,esõkabát ,széldzseki ,2db banán .2 ü víz,3 szendvics ,meg apróságok ..Akkora pakkom lett mint egy kezdõ túrázónak. Lupus meg is jegyezte mikor utól ért a piroson ,hogy mit cipelek :)

Szaszáék már rég elhúztal SC vel .Eszembe sem jutott velük menni . Lupusékkal szintén nem mentem .

Élvezem ám egyedül is ,nem volt gond ,ahol meredek volt ott jó tempóban megsétáltam,ahol meg lehetett ott futottam. Igazából a Sorrentó volt újdonság ,tök jó volt lefelé rombolni ,mindenhol kidõlt fák ,ami a Meteor szurdokban méginkább jellemzõ volt .olyan volt mint gyerkkorunkban a marokkó játék :) Szép üdezüld fenyvesek sziklás köves részek .

Élveztem bár a térdemet egyszer kétszer megint odavertem .Aztán kiértünk BKeszire ,mentünk a Mammut fenyõkhöz,onnan végig egy jó kis futható erdõség ,itt taliztam Csanyával kijött szurkolni lupusnak aztán ,velem is jött egy jó darabon .a hátizsákomat õ is megjegyezte ,felajánlotta ,hogy megõrzi ,de nem kelllett mert majd otthon megszabadulok tõle . Egyébként Nagyon jól" húzott "a bringával ,a kutyája valamelyik vaddisznó pocsolyában megfürdõtt, mert lógott rajta a csatak.ami aztán az én lábamszárán landolt :)

Elhagytuk a csanyafõdet ,és átléptünk a Fekete -hegyekbe .

A Nagy-Kopasz kilátóig szigorúan gyalogoltam .. fáztam, ezért felvettem a széldzsekit ..na mégis jó ,hogy beraktam .

Lefelé futottam végig a zöldön .ejj de sokat futok erre hétköznap , Gomba nem volt sehol !közben Gabinak haza szóltam jöjjön ki a kapuba az övtáskámmal .Cucc csere +hideg víz,mentem tovább ,fel a Zsíros -hegyre ,ide is gyalog tempósan .Bolyhika erõt öntött belém igy a hegy tetõtõl végig a kéken a célig futottam .

Egyedül a Remete -hegyen volt mászás lefele ,amin inkább feljönnék ,,na majd Januárban Elekkel ;)

Máriaremetétõl végig aszfalton lehetett menni ,így hamar lezavartam ezt az egyébként unalmas részt .6 :51 lett aminek azért örülök,mert nem erre készültem .

Jó kis túra volt ,bár szolgáltatás nem volt csak egy üditõ,de ez engem nem zavart ,még így is túlpakoltam magam .

A tûzzománc jelvény szép ,a pontõrök kedvesek ,az útvonal nem túl nehéz ,bár van néhány nagyobbacska hegy ,de cserébe remek kilátások vannak,tehát ajánlom mindenkinek .De fõképp a csajoknak jövõre :)
 
 
EötvösTúra éve: 20082008.06.23 19:14:02
Aki az Eötvös 50 túrát választja , ami legalább 57-58 ,mindenképp kalandtúrával számoljon :)
Én tudtam,hogy semmit nem kapok mégis elmentem . Ami valójában egy picit engem is "dühit" ,de ez tényleg idézõjelben ,,nos az az itiner ..leirás nincs a térképvázlat semmire nem jó , nekünk volt térképünk ,mert hogy anélkül nem megyünk túrázni !
de még igy is 3x tévedtünk el .

Nem morogtunk a túrán, nem szidtunk senkit ,ezt a napot rá szántuk ,de azt nem gondoltuk,hogy 11:15 kell hozzá :O

Sajnálnám ha egy idõ után "kihalna" ez a túra ,már idén is csak 75 résztvevõje volt .
Én nem ilyesztek el senkit ,menjetek jövõre is nyugodtan ,de ezekre készüljetek ,,enni ,inni sehol nem kapsz ,vizet sokhelyen találsz a forrásoknál ,és 1-2 településen is. A szintidõ 12 óra !!!!Ami az ötvenre elég lenne ilyen szintel ,de nem ötven a túra !

Olyan túra ez ,,,amit kilehet ugyan hagyni ,de nem érdemes . én azért lehet,hogy jövõre is elmegyek ,mert élõben is újra látni szeretném ,nem csak fényképen .
Jó túrázást ;)
http://picasaweb.google.hu/yoyooka/ETvSTRa


 
 
A Budai-hegység távoli csúcsaiTúra éve: 20082008.01.08 17:31:59
BHTCS extrém éjszai túra !

Egy héttel a túra elõtt ,elhatároztam,hogy idén nem kockáztatunk ,,és bejárom a Fekete-hegyek környékét .
Elõkaptam egy papir cetlin és ráirtam "jó helyen jártok",majd egy másikra "közel a csúcs".. Gondoltam ,ezt majd jól felhelyezem egy bokorra puskának,, A másik puskám egy faágakból kirakott nyil, egy elágazásnál .. Persze a nyilból semmi nem lett ,mert belepte a hó .
Viszont a papirok ott voltak :)
Szóval ilyen magnyugtató elõzményekkel ,mentem nevezni ,,jó sokan voltak a plébánián ,mindenki a térképet bújta ,mert ekkor kaptuk meg a meglepetés csúcs helyszinét , Elek is befutott hamar ,gyorsan elmondtam neki,hogy ezt a Felsberg nevû csúcsot nem nagyon tudom melyik.
A csomagtartóból Elek elõkapott egy kis ü pezsgõt, azt jól megittuk,és uzsgyi a távoli...

Meszes-hegy(381m)
Eleinte kocogtunk,de hamar megállitott minket a mélyülõ hó ,igy gyaloglásra váltottunk , már majnem át értünk a Gerecsébe,mikor egy farönk hevert az úton,de nem farönk volt,hanem egy sátor becsomagolva
Elek magához vette,és vittünk ki a Meszesre, biztos a pontõrök,hagyták el,mert szánkó nyomok is voltak .Aztán egyszer csak jött velünk szembe egy fiatal ember (Andris) Szegény eléggé kétségbe volt esve ,mert a barátnõjét ott hagyta a sötétben ,,elindult megkeresni a sátort ,,Nagyon megörült mikor mutattuk,hogy nállunk van.Rögtön megtelefonálta a jó hirt ,és elindult velünk a ponthoz ,Hálából meghivott minket egy kupica pálinkára ;)

A pezsgõ,és a pálinka ,kezdte megtenni a hatását,bár idáig sem fáztunk,de én azt hittem leolvad rólam a ruha. Eleknek ekkor már erõsen vacakolt a gyomra.,néha az enyém is becsavart ,meg is állapitottuk,hogy mindketten bezabáltunk ,õ sztapacskát ,én meg túrós csuszát ,igy valószinû a túró csipked minket ..

Ilona -lak (369m)
Hát ez bizony messze volt,mert mi nemvágtunk át árkon bokron,hanem jöttünk az "úton" .Ebben az idõben találkoztunk a rókával.. Elek valami furcsa hangon próbálta elriasztani,de a róka nem mozdult,csak a szeme világitott a lámpánk fényétõl,,Na akkor brutálisabb eszköz kell cillagom .,hógolyó !!! Igen igen az jó lesz a rókának dobjuk meg .. De a hógolyót kikerülte ,és jött felénk a kis vörös,ami aztán mint kiderült, inkább kutya volt :),Szegénykém ,hogy mit keresett ott a sûrû erdõben kitudja?de elindult utánnunk . Sajnáltuk,mert mi is nehezen jártunk. A nápolyi nem kellett neki,a csoki sem ,, ,Sokáig talán egy órát is jött velünk ,de aztán egy elágazásnál lemaradt . Leértünk az Ilona-lakhoz.. Na Eleknek ekkor robbant a gyomra ,jajj jajj,neki menni kell ,, Menjél Elekem !ott van egy tábori WC mondtam neki ... Hát ettõl teljesen kész volt ,hogy az erdõ mélyén ekkora szerencséje van ,hogy "kultúrált" körülmények közt trónolhat :)

Nagy -kopasz (559m)
Az Ilonáról ,tulajdon képpen "torony iránt " mentünk ,jó kis út volt ,nem rég ezt is bejártam,de nemgondoltam,hogy egy hét múlva egy másik út is lesz arra, az volt gyanús,hogy traktornyomok voltak a hóban,és nem volt ismerõs egyáltalán. Persze jöttek mögöttünk,de én befékeztem , mondom Eleknek nem jó helyen vagyunk,vissza kell menni,,talán 2-300m lehett visszafelé,,,a társaság azt mondta ,õk maradnak,mert ez a jó út ..Utánna még sokat emlegettük õket . Mi viszont ráleltünk a nekünk megfelelõ útra,de olyan sokáig mentünk rajta,hogy kezdtem elbizonytanodni, hol van a Zöld sáv,és hol,van a rét ?
Aztán persze jött mindkettõ,csak olyan soká,hogy azt hittük elkavartunk,,
Felértünk a Nagy-kopaszra , gyorsan pecsételtünk,és irány Feket-hegyek .

Fekete-hegy(463m) jelige .. Ó de könnyû ! ;)
Most más stratégiát vetettünk,be egy "rövidebb " úton indultunk el..
igen igen, ezt bejártam bizony ,itt egy vad etetõnek kell majd lenni, hamarosan elhagyjuk az etetõt ,majd megyünk tovább , csúszkálunk merülünk .aztán a piros háromszõget keresztezzük ,és megvan ez is jajj dejó,,gyerünk Elekem ,itt lesz egy kerités amin át bújunk,majd , aztán egy ösvény ,,és balról becsatlakozik egy széles út is ,,Ez az!! meg van! idáig jók vagyunk ,teljesen lázba jövök futni kezdünk ,ahogy csak tudunk sokáig lefelé, Elek nyög vacakol a gyomra megint . Nemsokára jön egy vadrács igen ez is meg van ,,és itt a papir nem ázott el ,,de jó olvasni ,megnyugtat mert személyt köthetek hozzá :) ,,Gyerünk cillagom,mondom igy magamnak , itt jobbra fogunk fordulni ,itt raktam le a nyilakat,de nem látszik semmi,,, De mi ez ? tarvágás ? A multhéten még nem volt semmi , jajj hová lett az út ,mindenhol traktor nyomok, itt kell lenni a keresztezõdésnek, hó hó szûz hó mindenütt ,pipa leszek , ,nem lehet,hogy a Feket-hegyek elbánjon megint velünk.
Forgatjuk a fejünket világitunk minden felé, futkosunk jobbra ballra ..és akkor meglátjuk a kereszt utat . alig 100 méteren múlt ,,itt menjünk fel Elekem ,jó,helyen vagyunk , ballagunk ballagunk jó sokat ,a bokrokra tett cukros papirjaim ,már nincsennek ott ,meg a taknyos zsepkendõm sem,Úgy kidekoráltam ezt a részt,hogy még véletlenül sem menjünk mellé,;) A következõ papirom már a nyiladéknál van ,,Nagyon megörülünk tök simán meg lett a csúcs ,kettõt belerúgok a csúcskõbe a tavalyért cserébe ,meg le is köpöm ,Elek is büntet ;)
A pecsétnél meleg tábor tûz fogad ,és egy tepsi sütemény :shock:
Elpanaszolom ,hogy csupa viz a zoknim ,erre a pontõr hölgy( Zsuzsika ) ad egy zoknit ,és zacsit is ,hogy húzzam rá.. Nagyon hálás vagyok neki ,De milyen érdekes ,jó tett helyében jót kaptam, mert az õ lánya ,és társa hagyták el a sátrukat .

Hosszú-erdõ-hegy (363m)
Hát jó hosszú volt az út odáig, átvágtunk egy nagy tisztáson . A Júlianna major felett ,mentünk végig a gerincen ,senki nem jött arra ,pedig nem volt rosz az út ,viszont kegyetlen hideg volt ,,
Aztán belefutottunk a piros - ba és levitt minkett a fõ útra . Ekkor olyan éjfél volt már . Itt viszont tényleg láttunk egy rókát ,épp az erdõbõl szaladt ki,majd egy ház kertjébe be :shock: Mi idén is a gerincen mentünk végig ,a pontnál itt is tábortûz fogadott,ahol picit melegedtünk. Ha már a biztonságos gerincen jöttünk fel hát akkor menjünk le a szakadék szélén ,fákba bokrokba,,egymásba kapszkodva csúszva mászva értünk le ,De azért beszóltunk,egymásnak,hogy milyen nevetségesen könnyû itt lejönni ;) Itt meg egy ollót találtunk, amit szintén pontõrõk,hagytak el ,Betettük egy veszélyre felhivó papir mellé a zacsiba .

Remete -hegy (370m)
Ezt nagyon könnyû megtalálni, szerintem az egyik legkönnyebb csúcs ,, bár feljutni rá nem egyszerû, tiszta szikla az egész,és a hó teljesen letaposott ,és jeges volt , A tábortûznél melegedtünk ,majd mentünk tovább .

Kálvária -domb(388m)
Idén itt állitották fel, a legnagyobb szopóbódét :))
Nehogy már sima ,és unalmas legyen a túra ,tavaly itt szintén nagyot kavartunk,hát idén is ,,
Már a Remete -hegyen is nagy köd volt ,de mire ide értünk kb 5 méter volt a látótávolság ,valami hódara is kezdett szitálni ,és erõsen hüllt a levegõ, Mi tuti biztosra fordultunk ,le a kékrõl,mert ,hogy mindeketten úgy emlékeztünk,hogy a vad lesnél kell letérni a tisztásnál,, Mentünk mentünk a prérin ,Kérdem Eleket ,hogy jön valaki mögöttünk ?,,Nem !! mondja ,,,,Na aztán mikor én néztem hátra láttam két lámpafényt ,jönnek jól van ,,Megyünk megyünk ,nemtudom ,mennyit jó sokat ,,,mikor egyszer csak kijutunk a kékre ahonnan elindultunk,,csak pár kilivel odébb ,Mi a franc ez ? Kék ,és hová lett a két fény pont? Mennek a kéken yoyoka ,,szaladok utánnuk hahó hahó kiálltom,,Megvárnak ,fagyott számmal megkérdezem,hogy a Kávária do mee taáható :) Õk is megcsinálták ezt a potya kört,de nemtudják,elmondani ,hogy jutottak oda (biztos az õ szájjuk is elfagyott :)).Naa gyerünk Elekem vissza a kiinduló pontra hátha beugrik valami,,a baj az ,hogy nemlátunk semmit csak szitál a sûrû köd ,már már ismeretlen minden ,mikor fényeket látok megint ,,,egy csoportot ,,A kálváriáról jönnek ,kérdezzük,hogy merre van ,,és szinte ott állunk az ösvénytõl 20 méterre ahol be kell menni A mindenit ezt jó benéztük ..Követjük az ösvényt kanyarog baromi sûrû bozótoson át ,fel fel akadunk rá ,de megyünk ameddig csak lehet ,,mindenfelõl csapások ,merre tovább ,,menjünk erre ,de megint változik a csapás ,,végül felérünk ,gyorsan pecsételünk,és azonnal indulunk vissza ,,megyünk a különleges nevû...

Felsber csúcs (365m)
A kéken folytatjuk tovább utunkat elõttünk két túrázó õk is a Fesbergre mennek ,együtt mentünk oda ,,elõsször kék ,és zöld,majd utánna árkon bokron ,,,Elég könnyen meg lett.
Itt gyönyörû lett volna a kilátás a bánya szakadéknál,ha nem lett volna köd , Innen is hamar tovább álltunk ,és mentünk a (nem kötelezõ)

Zsiros -hegyen (424m) lévõ Felsenberg csúcsra
Itt is sokat jártam már ,tudtam,hogy két nagy dombot kell megmászni,de a látvány kárpótolna ,ha lehetne látni bármit is ,,Hamar átértünk a két dombon ,itt találtuk a feldiszitett szaloncukros ,égõsoros karácsonyfát ,,alatta egy ajándék doboz masnival,amiben a pecsét volt ,mikor kinyitottuk elkezdett zenélni :) Itt is köszönet az ötletért .Levettünk egy egy cukrot ahogy irva volt az utasitásban,majd elhagytuk a terepet ,,,mentünk a második legmeredekebb hegyre a

Nagy-Szénás (550m)
Kedvenc imádott hegyem ,most sem csalódtam benne ,nem viccelt az idõjárás tekintetében .. Az, hogy éjjel milyen meseszép oda felmenni ,hát ezt leirni nem is lehet ,A fenyõk !!!! hát még most is elõttem vannak ,ahogy rájuk világitunk a lámpánkkal ,,Elek fényképez ,én csapongok ezt nézd azt nézd ,szikrázik ,mint a gyémánt ,mindent bevont a jeges dara,, közben olyan hideg van ,hogy a sálam pomponja koccan ahogy egymáshoz ér ,kis jégcsapok lógnak rajta ,de nem fázunk melegünk van ,többször meg meg állunk mire felérünk,,Fennt viszont még a levegõt is kipréseli belõlünk a sarkvidéki szél ,,Olyan köd ,és szél van,hogy félek fel sem találunk,,de simán felérünk ,,A pontõrõk sátra egy jégkupola ,bennyujtom a kezem a lappal ,cserébe kiadnak 4 vajkaramellát ,és a pecsétet, Hajnali 4óra van .

Irány lefele remélem megtaláljuk a jelet ,annyira köd van,hogy az én lámpámmal semmit nem látunk ,,Elek világit messzebbre ,és akkor meglátom a fenyves szélét itt az út . Lesétálunk,és 4:25 kor nyitunk ajtót a parókián ,,Átadjuk a lapunkat ,és kapjuk a nagy gratulát ,hogy mind a 11 csúcsot megcsináltuk , Bár az idõnk nem lett valami nagy (9:50) ,de ha térkép ,és iránytû nélkül belefértünk a 11 órába ,nem is olyan rossz .
Nagyon köszönünk mindent a rendezõknek ,már most mennék a következõ BHTCSre ,Mindenkinek csak ajánlani tudom . És Elek köszönöm,hogy velem jöttél ,jó barát vagy ! Valamit a (nem alvó) barátoknak a telefonokért ,és esemesekért jól estek ,,Juditka,Anita,Nikol,tandi,Bocsi,és Steve ,köszi nektek is ,,

Pár hónappal késõbb nappal is megcsináltam Ursikával :)
A képek telefonnal készültek
http://picasaweb.google.hu/yoyooka/BHTCsNappal
 
 
túra éve: 2007
Piros túrák / Magyar VándorTúra éve: 20072007.11.04 19:42:10
Piros 65!

A tavalyi téli idõjárásnak ,nyoma sem volt idén . Szép napos idõben indultam 6:20 kor.
Nagyon megszerettem ezt a túrát.
Fõleg ezért ,mert vagy lefele ,vagy felfele lehet menni :)
Cserébe odafenn remek kilátások vannak .
A túra csodaszép ,aki nem volt még , feltétlen menjen el egyszer .
a legszebb rész: Nagy-kevély kora reggel... ,Sikárosi-rét ..,Szõke forrás völgye, a Vörös -hegy fenyvese ..,és a Nagy-szénás .
A legnehezebb .Dömösrõl -Dobókõre ,és a Hosszú-árok .
Eltévedés minimális ,még nekem is ..de Pilisszentkereszten ,érdemes jobban figyelni.
A jelzés nyilt terepen bokrokon van ,amit a levelek takarhatnak !! Idén megint tovább mentem .

A szolgáltatás nagyon jó . kezdetben cukorka,aztán Dömösön 29 km nél "teljes"ellátás van .
vajas kenyér parizel,zsíroskenyér csalamádé ,2 féle innivaló . Dobogókõn 37km banánt kaptunk .Kopár csárdánál 54km , gulyás leves vár.
Nagykovácsi 66km ,cél uaz mint Dömösön .

Hát ennyi igy röviden ,most inkább ,csak ilyen ajánlót írtam .






 
 
Vasas MaratonTúra éve: 20072007.10.09 16:45:41
Vasas Maraton!

hû de jó kis vasárnapi túra volt ,igaz reggel 5 kor keltem hozzá ,és éccaka is többször az órát lestem ,de megérte . szép idõ ,szép útvonal ,szép kilátások ez a Vasas tt.

Juditom ki vitt Pomázra ,és pogreg is befutott ,igy 7 kor már eltudtunk indulni .
Friss volt a reggel ,de kocogva hamar felértünk a Kõ hegyre.
Kõ hegyen a túrista háznál ,két tündéri kiscica volt .jaj annyira öleltem mind a kettõt ,a pontõr azt mondta,hogy nyugodtan elvihetem :) Már csak 38 kili a cél !
Természetesen a cicák maradtak ,mi viszont gyûrtük a távot tovább .
A vasas szakadék nagyon szép képzõdmény.. Dömör kapu még szebb,a bükki puszta most is tele volt lila krókuszokkal ,és a rét olyan volt mint egy festmény. Szõke forrás völgy szintén nagyon szép ,meredek szakadékos árokkal.
Dömösre érve kegyetlenül bezabáltunk , kacsazsiroskenyér lilahagymával ,csalamádéval,3 féle fincsi süteményel ,Nagyon köszönjük a néniknek!
Ezután nemtudtunk,még kocogni sem , kezet mostunk a Duna vizében ,majd Gergõ eldobott egy két kavicsot a vizbe .

Mire Pilismarótra értünk leülepedtünk,és utól értek ursikáék ,krisz,Márti ,Csike ,forrest , Gáti G.
Szóval innen már mentünk együtt felfelé 10 kilit a zöldön majd a piroson ,Mindenki fujtatott ,hörgött köhögött ,de felértünk ,és megkaptuk az oklevelet kitûzõt ,majd a csokit .Ezután rávetettük magunkat a forró pitére Matyinál ,és a forralt borra.
Épphogy csak elhelyeztük magunkat,mikor valaki bemondta,hogy 5 perc múlva indul a busz .
a fenébe a pite tûz forró ..akkor vették ki a sütõbõl, a forralt bor szintén az , Megindultunk a busz felé, két égetõ élelemmel a kezünkben ,utánnunk egész darázs kolóniával:)
Persze a szánkat égette a forró almás ,de a busz meg egy óra múlva indul legközelebb ,igy bekapkodtunk mindent .
Ezután pontosan 20 perc volt mig feljutottunk a buszra ,simán megehettük volna kényelmesen ,nem állva mint a lovak ,millió nyalakodó darázzsal a nyakunkban :)

A rendezõknek viszont nagy köszönet jár ,hibátlan túra ,tökéletes szalagozás ,kedves nénik ,és kedves pontõr fiúk :)
Jövünk jövõre is !

 
 
Szurdok / ÚtvonalkövetőTúra éve: 20072007.07.05 17:42:22
Sziasztok !

hááát gyerekek komolyan mondom ,én még ilyen jó túrán nem voltam ,olyan ,de olyan izomlázam volt 3 napig ,hogy legugolni alig tudtam .

köszönöm hyattnak,hogy felhivta a figyelmem erre a túrára ,mikor beirta ,hogy ez a kedvence .Mostmár nekem is ..
Mikor elolvastam a kiirást láttam,hogy benne van a Rám szakadék .
Soha nem voltam még ott ,pedig már sokéves vagyok .
Na de most viszont jóól elmentem ,igaz annyit de annyit varilálltam ,hogy a végén mindig az van úgyis amit kitalálok,nemtom miért kell variállni rajta .
szóval úgy volt ,.hogy mennék ide ,,hivtam Juditot ,de õ sokat futott a héten ,hivtam nyuszit õ meg fest ,,hivtam Editet na õ azt mondta szivesen jönne ,de nem a 44 re .Jó akkor menjünk a 25 re mondván a bokája megsérült az ötvenesen ,aztán addig addig variálltunk,mig abban maradtunk,hogy akkor egyikünk sem megy sehova:)

Reggel naná ,hogy már ötkor pislogtam ,egybõl a túra jutott eszembe ,ha nem megyek egész nap ezt fogom hajtogatni ,,igy fogtam a hátizsákot oszt bepakoltam 6 szelet zsiros kenyeret ,gélt ,csokit, 2 banánt 2l vizet ,búzacsirát ,ezt nemtudom minek,de tök jól kihajtott a melegbe .
Aztán Gabit egy kávéval ébresztettem,cserébe Dobogókõig repitett.

Na még itt is szenvedtem a távval ,mert ugye 44 re pakoltam be ,de mivel nemvoltak ismerõsök,sõõõt alig volt nevezõ igy a 25 öt irtam be ( késõbb már rengeteg nevezõ lett ,mert jött egy busz,de én addigra elindultam 7:45 kor. Beleolvastam a túrába,és láttam,hogy jóó sok a jel váltás ,és szalagozás is van ..hûûû cillagom.. ez neked nem a legjobb itiner ,mondtam igy magamnak.
A túra igy utólag elolvasva nagyon jól le volt irva ,úgy volt ahogy irva volt ,mégis eltévedtem azannyaúristenit ,méghozzá 2 sráccal ,akik utánmár 3 kili megtételével ,rohantam kiabálva ,mert azt hittem a 44 távra keveredtem ,
Szerencsére egyfelé ment a táv, és többen eltévedni ugye nyugtatóbb;)
Beleraktunk,vagy 2 kili pluszt naná ,hogy felfelé kellett jönni ,az eltévedésbõl,de az egész túrán egyébként is nem volt sik rész vagy le ,vagy fel ezek voltak a lehetõségek ..
Szóval visszataláltunk a murvás útra ,és a meredek piroson lementünk ,itt ért utól a csinos lány .harisnyanadrág piros kis szoknya kendõcske a nyakába . Asszem a kinizsit is igy nyomta le ..
Szóval négyen lettünk igy ereszekedtünk le a Lukács-árokba. Amit kedélyes kis halálfejjel jelöltek :)
Egyem a szivét a két keresztbe tett csontjával ,riogatja az embereket ,pedig nemkéne ,mert én még több halálfejért is lemennék még 1x .

Szóval az árok... Elõsször is meredek ,és mély ,derékig érõ páfrányok,nagy "üvegmosó növények vannak benne ,meredek partoldalon alig lehet menni, legjobb ha felveszed a gorilla tartást ,magyarul a kezed közel legyen a földhöz . sok a kidõlt fa amin át kell mászni ,imbolygó köveken lépkedsz ,miközben folyik alattad a viz ,vagy épp egy sziklára felmászva tudsz csak tovább jutni.Az árok közepén feltorlódott a tömeg ,igen voltak ott egy páran ,mert elakadtak a haladásban.. Én itt merültem el elõsször aztán lejjebb másodszor .
Lejjebb már jobban folyt a viz is ,és a sár /iszap is több volt ,a fákon moha és virágzó növények voltak ,bár én még szivesen maradtam volna az árokban jobban nézelõdni,de a többiek úgy gyürték a távot ,hogy kénytelen voltem teperni utánuk.
Kiértünk az árokból,és mentünk fel a Rám -szakadékhoz .

Na ez volt a második csoda. sikos ,vizes kövekbe sziklákba kapaszkodva mentünk felfelé . A szakadék oldalában korlátok voltak ,ezzel egész jól lehetett haladni,és biztonságosan kapaszkodni ,
volt két vizesés is amin létrán kellett felmenni ,hihetetlen jó volt ez a rész is . Ezután ,még nemvolt vége a szépségeknek ,mert felkellett menni Dobogókõre ,és hát a Thirring körút a hatalmas szikláival ,és szerpentinjeivel igen izzasztó feladat volt . Az ember csak egy kis pont a hatalmas sziklák alatt .
Mire felértünk olyan érzés volt,mintha egy 30 as távot már legyürtünk volna ,ez úgy az idõben is megmutatkozott .

A második elkavarás elég csúnyára sikeredett ,megint lefelé futottunk egy jó darabon ,egészen Mári padig .Innen elég keserves haladással,de felkellett mennünk a Vaskapu-hegyre ,itt már szinte alig volt a 6 szelet zsiros kenyerembõl ,meg a 2 banánt is megettem.
A 44 re re jövõre nemtom mit viszek ? Szóval mentünk mentünk közben Gáti Ildi is utól ért ,õ is kavart velünk . A vaskapu -szurdok nagyon köves volt csúszkáltunk a guruló köveken ,és igen meredek is volt ,de a Vaskapu szikla nagyon szép ,egy hatalmas szikla boltiv . Innen lefele ,már nem kövek,hanem a vastag avar miatt csúszkáltunk,talán ez a rész nyirta legjobban a térdemet.
kiérve a "hüvös" erdõbõl egy forró nyilt terepen folytattuk utunkat ,füves bokros részek után igy érkeztünk Klastrom forráshoz .
Itt megint ittunk ,és elindultunk Pilisszentkereszre a szurdokba ,amit egy kitaposott dzsindzsáson ,késõbb már egy jobban kitaposott úton lehetett megközeliteni.
a szurdok szintén nagyon szép ,és elég hosszú ahhoz,hogy az ember sokáig gyönyörködjön benne ,Legalább 8 hidon mentünk át ,balról jobbra ,majd jobbról ballra haladással . Alattunk folyt a viz ,báár nemvolt túl sok benne .
a szurdok végén vége lett a 25 ös távnak ,pedig még sok izgalmat ,és szépséget irt az itiner pl:a Salabasina árok a három jelölt halálfejjel vajon milyen lehetett?

szóval nagyon szép túra volt , gratula a rendezõknek,és még mindent nem is irtam le.. a zsiványsziklákat ,meg a sok forrást ahol elhaladtunk .Asszem 6 órát gyalogoltam ,hát elég beszédes számok .
de jövõre rászánom az egész napomat ,és végig szeretnék menni rajta ,remélem találok rá vevõt magam mellé .
 
 
KINIZSI SZÁZAS és Terep Százas (2006-2008)Túra éve: 20072007.05.26 18:52:45
Kinizsi 100 !

Tavaly mikor megcsináltam a piros 65 öt akkor eldöntöttem,hogy lesz kinizsi idén .
Aztán ahogy közeledett a tavasz egyre jobban rinyáltam ,sok lesz ez neked cillagom mondtam magamnak .. .jól van, akkor ha jól teljesitek Sárváron , akkor tényleg nekimegyek . Hát ott is helytálltam ,de a félelem az maradt önbizalom semmi ,csak nyafogás nyifegés Juditnak,nyuszinak ,meg akinek csak tudtam nyirmogtam.
Annyira stresszeltem magam,hogy a k100 hetében kedden torokgyulladást kaptam .,a legnagyobb kánikulában , ez biztos jel ,hogy maradjak a seggemen ,de makacs voltam,meg aztán már mindent lerendeztem,és Editkét sem akartam cserben hagyni .
kúráltam magam ahogy csak tudtam .
Aztán eljött a k100 napja ,és esett az esõ reggel,ejj ,de jó legalább lesz miért feladni .
kiértem csillaghegyre ,és mikor megláttam a tömeget ,istenem hát ennyi ember akarja ezt akkor biztos jóó lehet:)

Bepakoltunk efemm kocsijába ,és Editkével beálltunk indittatni .
Elõsször csak gyalogoltunk ,majd a kevély elõtt futni kezdtünk ,aztán megint gyaloglás ,
Nemtudom mennyi idõ alatt értünk fel,mert nem inditottam el az órámat.
lényeg a lényeg,hogy gyürtük a távot . Ugorjunk egy nagyot,,mondjuk 33 kilit Wink Mert nemtudom merre jártunk,meg itt még nemvolt sok történés ..
Szóval kesztölcön (33) volt az elsõ depónk ,itt kóláztam,meg ettem banánt ,zsiroskenyeret.Editke nagyvizitet csinált magán,mert én már rég harci diszben topogtam ,mikor õ felnézett a polifómról,hogy jajj már megyünk?
Ostoroztam a társaságot ,mármint kettõnket,hogy idõben kell érjünk a pontokhoz,mert volt terv is . Ehhez kellett igazodni ,mese nem volt .

Szóval mentünk gyerekek ,gyürtük a távot ,néha melegünk volt ,néha elegünk .
De nyirmogás az nem volt ,nekem idõközben baromira megjött a kedvem ,fejben nagyon erõs lettem .

Dorogra (37)nagyon melegben érkeztünk , nekifeküdtünk a Nagy -Getének ,majd a tetején kifeküdtünk.
Toalett igazitás ,zokni szellõztetés stb,cipõt szorosra kötöttem ,ahogy Mikinél olvastam,mert meredek lefele .
Mit meredek függõlegesen kellett lemenni ,én nemtudom hogy lehet ott lefutni ? a térdem végett jó párszor inkább hátrafele mentem,hogy kiméljem ,de úgy meg szédültem .

A hegyeskõre (46) porfürdõben kapaszkodtunk fel ,köhögtünk meg minden ,a sok orrfújástól már vérzett az orrom,de nem ez volt a lényeg ,hanem sildes fejpántomat körbe dekoráltam taknyos zsepkendõkkel .Sokat nevettünk ezen eleinte, aztán késõbb már ez sem volt vicces .
Itt volt egy kis félreértés ,mikor én technikai szünetet tartottam,csak Editke nemvette észre ,ezért azt hitte elõl vagyok ,és futott utánnam ,én meg õ utánna szóval alig értem utól ,szegénykém hegyeskõn ,már alig kapott levegõt a tûzõ napon .De legalább jó sokat haladtunk.

Itt tartottunk egy kis luxus furdõt vizes higikendõvel ,aztán leereszkedtünk a Tokodi pincékhez (48km).Ez a rész nagyon megmaradt bennem ,mert nagyon kedves emberek fogadtak gondolom helyiek voltak egy ember rögtön a kezembe nyomott egy pohár vizet. Itt már sokan próbáltak hüvösre bújni,de mindenkinek nemjuthatott ,igy mi a napon aszalódtunk,és ekkor csatlakozott hozzánk Virág a ki aztán szinte végig velünk volt .Igy már hármasban indultunk tovább Mogyorósbányára (51km) .

A vendéglõben vettünk jégkrémet ,amit én megettem Edit viszont nemkivánta ,igy ezt tényleg eldobta .Bár ezt sem láttam ,tehát lehet benyelte mégis . Ragtapaszozás ,lábszellõztetés ,után elindultunk ,Juditka itt hivott ,mondta ,hogy nyugodtan nyafizzak,neki ,de itt még nemvolt miért .
Haladtunk fogytak a távok szépen ,közben volt még depó ,bár a nevek nemugranak be ,Szóval gyürtük gyürtük a távot .Nemtudom a sötétség holért minket ,de nagyon rossz volt megélni...sokáig meredt szemekkel mentünk aztán,mikor semmit nemláttunk elõvettük a fejlámpát ,Nagyon sokan voltunk szerencsére ,mentünk csöndben,mintha valami zarándoklaton lennénk. Csak a madarak énekeltek , vagy baglyok huhogtak.

Bányahegyre (70km) eléggé leamortizálódva értünk.Na asszem itt már elmondtam többször is egymás után,hogy Soha többet Kinizsi .
Editke a vizholyagját mûtötte a talpán ,én meg jajgattam mikor levettem a zoknit ,és megmozgattam a lábamat .
Ez a tisztás egyébként egy nagy frissitõ pont volt,és sztem,több százan voltun.Mindenki fetrengett ,úgynézett ki a rét, mint egy háborús övezet ,jajgatás,fogadkozás ,sebek kezelése ,az utolsó 30 kili legyûrésének megemésztése..
Én itt egy picit itt megtörtem ,egyre csak azt hajtogattam,hogy nemmozog a bokám , nemtudom,hogy tudok majd tovább menni .Virág mondta ,hogy itt feladhatom , vagy bevállalaom a zombiságot ,ezért gyorsan vissza húztam a szoritó zoknit ,és ölég keserves mozgással ,de felálltunk .
Megdöbbentem,mert pár lépés után futni is tudtam lefelé ,egész jól összekapartam magam ,megint jó volt minden ,élveztem,hogy létrákon megyünk át,és dzsindzsás ösvényeken tépetem a gatyámat ..,olyanokon,ha egyedül lettem volna szétféltem volna magam :)
Andika itt hivott ,és mondta,hogy Anyufáék beértek ,és nyuszi nagyon örül . Hát nekünk még volt egy kissebb túra táv vissza ,de hamar elértük a Vértestolnai mûutat (75km),valamikor éjfél után . Itt megint depóztunk forró levessel,meg viztartály töltéssel .

Koldússzálláson (81km) is volt pont ,itt is uaz a háborús övezet filling volt . Innen már csak jó 20 kili ,ráadásul beis jártam ,ezért ez feldobott ,igy jó tempóban nekiugrottunk a távnak.Hamar kiderült,hogy baromi lassan haladunk az a jó tempó nem is annyira jó ,és egyre többet kell kóláznom ,meg innom,szédültem is néha .fõleg a felfeléken.
Somlyóvárra (89km) Nagyon meredek volt nekem ,pedig nemolyan magas hegy csak hosszú az út odáig.Na szóval itt már lemaradtunk Virágtól õ jól haladt a botjával,mi meg Editkével lassan, de felértünk a Somlyóra .Tábortûz ,és fetrengés itt is ,nagyon kevés idõt töltöttünk itt ,pár percet,és indultunk tovább .az uccsó bõ 11 kilinek .
Talán ez volt a leghosszabb rész ,lehet menetközben be is aludtam,de néha lementem az útról ,mentek sorba az emberek,és minden 500 méteren ült valaki az út szélén . Zombik voltunk nagyon ,már semmit nemvártunk úgy mint az aluljárót ,de azt nagyon .
Közben kezdet világosodni ,és elraktuk a fejlámpákat .Sok ember volt minden felé fáradtan vonszolták a testüket . Na itt tényleg lehetett :)
Aztán csak beértünk 21:45el .
Megcsináltuk ,bár akkor ott nemörültem,mert szarul voltam nagyon , hülyefejjel elszoritottam a keringésem ,de ma már sokat gondolok rá ,hogy istenem ezt is megcsináltuk azannyaúristenit :)

ui: 2 nap után már simogattam, a túrakiirás szines elõlapját;)
 
 
KitörésTúra éve: 20072007.02.08 16:39:57
Sziasztok kedves túrázók ,nem akartam irni ,de egy pár mondatban mégis összefoglalom a túrát .

Aki még nem volt a kitörésen ,annak,csak ajánlani tudom a részvételt .
Bár mi nyuszival a 35 ös távon indultunk 22:50 kor, de csináltunk belõle 42 õt .Akkor persze morgolódtunk,de mostmár nembánom .

Az elsõ eltévedés mindjárt az elején volt ,majdnem Óbudáig szaladtunk .
Utánna beálltunk rendesen ,a Kerek-hegyet most is utáltuk ,a kis alattomos emelkedõjével .Majd 3 hajléktalan ,lekapcsolt minket cigarettát kérni ,benn az erdõben :o Persze a "kannás" bort úgy ölelték ,mint anya a gyermekét:)
De kedvesek voltak ,mert jó utat kivántak.

Szépen haladtunk felfelé ,néha elõzgettünk ,persze mindig ugyan azokat a túrázókat.
Zsiroshegyen bevágtam egy zsiroskenyeret ,majd mentünk a Nagy-szénásnak .Nagyon nem tudtunk idõzni fenn ,mert fagyos szél fújt .
A kutyahegyen átvágtunk ,majd a magaslétrán átmászva ,tulajdon képpen a sárgával párhuzamos úton ,végig lementünk a hegyrõl . Ugyan olyan sóderes út ,csak éppen nem jelölt .Ez volt a legnagyobb kavarásunk.
Megint utólértük a túrázókat ,volt aki már nevetett minket , elhagytuk õket majd el is tévedtünk újra ,de csak kicsit ,bevártuk a többséget egy keresztezõdésben ,és együtt mentünk a nyilt terepen a magas fûben . Ha akkor nem jönnek túrázók ,szerintem ott köröznénk még mindig a csapásokon,mert szerintem az egy útvesztõ. Azon eligazodni,csak egy vaddisznó tud ;)

Na ezután beértünk Perbálra ,csak nagyon minimális kitérõvel ,majd a gomba telepnél megint elakadtunk ,de nyuszi elõre futott felderiteni .integetett is,hogy meg van a szalag .Na megindultunk megint ,Anyácsa puszta felé ,úgy belendültünk,hogy a szétfagyott pontõr a buszmegállóból kiálltott utánunk. Hihetetlen alig tudott beszélni ,úgy szétvolt már fagyva .Szerintem nagyon vékonyan is öltözött ,,sajnáltuk nyuszival,de kedves volt ,mert mondta ,hogy csak a mûuton fussunk tovább, az levisz Szomorra .
tepertünk is ahogy tudtunk ,én már telefonáltam is haza jöhetnek értem,mert látjuk a templomot .
Jó pár kilit futottunk igy is, de a templom alig közeledett ,mikor meg közeledett akkor kiderült nem is templom,csak valami csirke telep naaagy darálója :) de igy kivilágitani ? Na mindegy... futottunk lefele ,de már gyanús volt,hogy hol van Szomor ,mert olyan közelnek tünt ,és már megint felfelé megyünk a Kakukk hegyen .
Már épp kezdtünk kétségbe esni,mikor megláttunk egy túrázót ,sántikált szegény ,de legalább õ is beért, meg mi is párperc múlva .

A célban megkaptuk a szép kitûzõt ,oklevelet,majd helyet foglaltunk egy asztalnál,és kihozták a finom gulyást ,és a teát is .
Fél hétkor még úgysem reggeliztem fõtt ételt .
Köszönet a rendezõknek ,és nyuszinak,hogy ismét egy élménnyel gazdagabb lettem .
Jövõre folyt.köv. Mostmár tudjuk az utat végig :)


 
 
A Budai-hegység távoli csúcsaiTúra éve: 20072007.01.10 17:19:38
BHTCS

18:30 kor indultunk Elekkel a piros jelzésen ,fel a Nagy-Szénásra . (1.ep) Éppp,hogy beértunk az erdõbe ,már láttunk embereket elõttünk menni .Ekkor hallottuk elõször a bagoly huhogást . Ahogy mentünk feljebb biztosak voltunk benne,hogy az elõttünk haladók csinálják ,mert ez olyan mû huhogásnak hallatszott . Gyorsan felértünk a csúcsra kentük vágtuk a terepet térkép nélkül .Miután kigyönyörködtük magunkat a kilátásban tovább indultunk a Kutya-hegyre (2.ep)Annyira jól esett a futás ,hogy tulajdon képpen lefutottunk a hegyrõl .Na mehettünk vissza ,mert kimaradt a csúcs ,de itt még nem bántuk frissek voltunk belefért .

Ezután mentünk a távoli Meszes -Hegyre (3.ep) .Szerencsére itt is tudtam az utat a sárgán indultunk el ,majd a vadrácsot elhagyva kb 500m múlva egy jelöletlen út a kerités mellett végig . Sok túrázó jött szembe ,mindenki ott kezdett ahol akart ,nincs sorrend ,csak a pontok meglegyenek .Mi a legmagasabb hegyekkel kezdtünk direkt . Miután sikeresen megtaláltuk a pontot ,elindultunk vissza a sárgáig .
Mondtam Eleknek,hogy itt most átvágunk az erdõn ez is jelöletlen ,de jól futható volt . Jó pár kilit kellett megtennünk mire felértünk a Nagy-Kopaszra (4.ep) Itt 3 fiú fogadott minket épp fõzték a teát bográcsban . Nagyon hangulatos volt ,fõleg ahogy fújta a szél a nagy kilátót ,úgy nyikorgott ,hogy azt hittem mindjártössze omlik mint egy rozzant viskó .
Kicsit pihentünk mig hült a tea ,és megbeszéltük,hogy tök jól állunk idõben . A négy legnehezebb hegy megvolt ,kevesebb mint három ó alatt.
Még volt öt csúcs amibõl kettõt nemtudtam .

Elindultunk hát azt a nyomorult Fekete-hegyet megkeresni ,de sokat emlegetem azóta is !!! Annyi szép emlékem van róla ,hogy felkerült a fekete listámra ;)
Szóval jó tempóban mentünk lefelé ,majd a piros jelzésen összetalálkoztunk egy csoporttal .Rögtön lecsaptunk rájuk,mert õk a Fekete-hegyekrõl jöttek ,mutogatták a térképen a sok jelöletlen utat .
Tulajdon képpen értettük is , mégis eltévedtünk. Ezt leirni nemlehet mennyit kerestük .Több mint két órát, oda vissza árkon bokron .Fogalmunk sem volt,hogy hol vagyunk egyszer a Szarvas árok balján,másszor meg a jobbján voltunk. Mondtam Eleknek menjünk vissza a pirosra a kiinduló pontra ,itt letéptem egy fûszálat ,és azt tettem a térképre ,hogy távolságot mérjünk. Ekkor rájöttünk,hogy mégtovább kell menni .Persze ez idõ alatt senki de senki nem jött arra ezért biztosak voltunk,hogy rossz helyen keressük. És arra is rájöttünk,hogy a Nagy-Szénáson sem emberek huhogtak ,meg valószinû a bokrokat sem õk rázzák -e pillanatban.

Nagy lendülettel nekiindultunk ,egyszer csak lámpa fényt láttunk ,egy túrázó!óó istenem megmenekültünk ,de szegény ember tán még a nevét sem tudta ,õ is órák óta bolyongott .Na mi meg magunkkal rántottuk ,mert akkor már sejtettük merre van a csúcs .. De arra nem volt ,igy az ember otthagyott minket ,azt mondta õ nemkeresi neki elege van..Ez a kijelentése rám is kezdett átragadni ,mondogattam is egy párszor ,de Eleknek mindig volt egy jobb ötlete,ami persze nem volt jó ....Na egyszer megint fényeket látok jó messze ,elkezdtünk kiabállni ,hahóóó hahhóó ,na jött a válasz neeeeküüünk kiaaaabáltoook ? iiigennn ,Tudjátok az utaaat? naaaaggggyábbbóól !

Hát ezt látnotok kellett volna megindultunk.... ,mivel út az nem volt gázoltunk át mindenen,, bokrokon,kidõlt fákon ,pocsolyákon,én még lehet egy alvó vaddisznón is átmentem . nemtudom de futottunk ahogy birtunk :) semmi nemérdekelt, felérünk végre a nyomorult hegyre ..

A két fiúnak volt tájolója ,bár lehet az eggyik lány volt ,de ez most nemérdekes ,csak az hogy feljutottunk végre ..
Ezután két percre mindenhonnan világitó fények jöttek ,legalább huszan lettünk .
Itt találkoztunk elõször tapirkáékkal ,vele volt Balázs is (halálcillag)valamint Lõw A . Gyalogosan indultak a túrán,és csodálkoztam is ,hogy milyen jól elviselik egymást ! Igaz tapirnál volt a tájoló ;)

Megvolt tehát az ötödik hegy is ,itt hozzácsapódtunk egy társasághoz ,õk kivittek a Julianna majorig onnan ,már tudtam megint az utat.
Futni kezdtünk igy hamar elértük a Hosszú -Erdõ -Hegyet (6ep)
Mi a gerincen mentünk végig ,mert az tünt biztonságosabbnak . A pontnál kaptunk sültgesztenyét ,és megindultunk lefelé a szakadék mentén.Ekkor jöttek felfelé Balázsék . Hamar leértünk ezen az életveszélyes helyen .

A Remete -Hegyre (7ep) igen meredek csúszós úton lehetett felmenni ,de a kék jelzésen könnyen megtaláltuk ,na meg tudtam is .
Itt is tábortûz és csodás kilátás fogadott mint eddig mindegyik csúcsról..
a Kálvária -Domb (8ep) Na igen ezt nemtudtam hol van ,nem is találtuk meg . Csak mikor már úgy egy órája bolyongtunk térkép kiterit stb minden megvolt akkor jöttek tapirkáék ,már messzirõl kiabáltak, cillagom !nem jó helyen vagytok. õk már fenn voltak a kálvárián.
Na aszonygya tapir menjünk vissza úgy 200 m aztán balra be ,és 20 lépést elõre egyet balra ,huszat elõre eggyet balra ..
Cillagom ha tudnád mennyit emlegettünk négykézláb a bokrok alatt :)

Kezdtek megint többen lenni ,igy gyorsan rátapadtunk egy párra ,õk szintén iránytûvel rendelkeztek !!
Az õ segitségükkel jutottunk fel a csúcsra. Itt is forró tea ,és csodaszép kilátás fogadott.Alattunk bányaszakadék .

Innen már a Zsiros-Hegy (9ep) volt csak hátra,ezt tudtam megint igy kentük vágtuk hamar oda értünk .
Még 4 óra elõtt beakartunk érni ezért futottunk,ahogy birtunk lefelé . 3:53 kor nyitottunk ajtót a parókián .A célban megjegyeztem a Fekete-Hegyeket ,mondták,hogy ennyi nehezités kell . Sok igazoló lapot láttunk az asztalon , amin kevés pecsét volt ,igy kaptunk egy jó erõs kézszoritó gratulát a teljesitésért .
Volt még forró leves ,és virsli a célban,de nem voltunk éhesek .Elek haza autózott ,én meg hazasétáltam .
Jövõre ha tudok újra eljövök ,és bosszút állok a Fekete-Hegyeken ;)
 
 
túra éve: 2006
Piros túrák / Magyar VándorTúra éve: 20062006.11.12 08:52:15
Piros 65

Juditot negyed hatkor felvettük,és hamar csillaghegyre értünk .Vettem egy egy tábla Piros mogyorós csokit ,hogy tudjuk milyen túrán vagyunk:) Rengetegen voltak a rajtnál Zolóval is találkoztunk,meg Lupussal , asszem a 85 re mentek ,valamint egy csomó futóbolondal .

6:45 kor rajtoltunk fel egy meredek utcán, Juditkám itt kötötte ki ...majd be a cipõjét elõsször ;) Annyira beszélgettünk,hogy nem kanyarodtunk jobbra ,hanem egyenesen tovább mentünk az erdõ felé ,magunkal rántva még két túrázót .
Na gondolhatjátok ,kitört a vihogás annyira nevettünk,hogy potyogtak a könnyeink , az eszünkbe sem jutott,hogy esetleg nemkéne rögtön zsebre vágni az itinert . Edith is épp ekkor hivott ,hogy nemsokára õk is indulnak .jó utat kivánt ,és örült,hogy jó kedvünk van .
A Nagy-kevélyre is futva gyalogolva felértünk szinte röpüt az idõ beszélgetés közben .
Nem volt valami napos idõ , de azért szép volt a kilátás . Cipõkötés ekkor már kb tizedszer ,majd pár méter után megint, mert akkor már kõ is volt benne :)Egyébként ez kötözgetés kb Dõmösig kitartott ,mire belett állitva :)

Nagyon szép helyeken folytattuk utunkat tovább ,ettünk ittunk ,élveztük a gyönyörû erdõt . A Tölgyikreknél (17km),rengeteg túrázó volt ,itt megismertük getét , Tzh-t,és Rusht .Ezután jött a Sikárosi -rét ,a Király -völgy ,és a Szõke -forrás völgy ,majd kiértünk az erdõbõl Dömösre (27km)ahol libazsiros kenyeret hagymával,csalamádéval,vagy parizeles kenyeret lehetett enni ,meg 3 féle innivaló is volt . Szóval belaktunk, hogy legyen erõnk Dobogókõre felmenni .
Judit itt már sajnálta ,hogy neki nemsokára véget ér a túra ,de ha nemfárad nagyon el,akkor tovább jön velem 50 -ig . Hát sajnos elfáradt ,megrostált minket a hegy majdnem 10 km mentünk felfele .
El is csendesedtünk szépen , na ná mivel Judit zenét hallgatott ,aztán bedugta az én fülembe is ,hogy nekem is jó legyen igy ketten hallgattuk a titanikot ,folyt a fülünkbõl a romantika :)nevettünk,hogy milyen csöpögõs,de illett az erdõhöz .Mire felértünk Dobogókõre (35km)mindketten kicsit elfáradtunk.
Judit itt megkapta az oklevelét a kitûzõt ,és elbúcsúztunk egymástól .

Bár nem mutattam ,de nagyon rossz volt nélküle tovább menni ,alig volt túrázó elõttem.. aki volt az is gyalogolt ,még 30 km hátra volt ,és tudtam,hogy rámsötétedik ,ezért iparkodni kezdtem,hogy minél kevesebb idõt legyek sötétben . egy futó fút láttam és próbáltam utól érni ,bár nekem a kövek közt nem ment olyan jól a futás ,azért Plisszentkeresztnél (40) utól értem,és le is hagytam ,mivel õ gyalogolni kezdett . Asszem itt már szitált a hó is ,nagyon szürke volt az ég . Pár méter után beértem RushBoy-t végre volt egy fiú társaság . Együtt futottunk ,gyalogoltunk a csévi nyeregig (45)
Nagyon hirtelen cudar idõ kezdett lenni ,hirtelen lett szürkület ,ezért Rush elindult elõre a kopár csárdához ,ami innen még több mint 7 kilóméterre volt ,sietett mert oda küldte a fejlámpáját .
Egyedül folytattam utamat ,még mindig tudtam futni ,bár talán inkább kocogás volt .
Iluska forrás ,Fehér-hegy ,Vörös-hegy következtek .A vöröshegyen nagyon szép szerpentines fenyõerdõben folytattam utam itt hivott Judit érdeklõdött mi újság ,mondtam elkezdett esni a hó ,és nagyon hideg van . De nemsokára a Kopár csárdához érek, (53,5)és lesz meleg gulyás.

Megmondom õszintén,én azt hittem benn a csárdában lesz a gulyás ,nem pedig az erdõ szélén ami egyébként egy szép napos idõben nem is lett volna gond ,de mivel itt már erõsen havazott, hordta fújta, a jéghideg padon a langyos gulyás nemesett jól,pedig izre finom volt ,a húst ,és a krumplit kiettem belõlle ,és hamar tovább álltam . Alig mentem párszáz métert az erdõben ,mikor balra egy majdnem "függõleges " emelkedõn kellett felmenni a kakukk -hegyre .(54,5km) Szerencsére csak 200 métert kellett megtenni ,itt a pontõrök már sátorban feküdtek ,kinn megkezdõdött a havazás .
Pilisszentivánon kiértem az erdõbõl,és több utcát kellett keresztezni ,mig a következõ erdõs részhez érek. Elég jól követtem a jelet ,de egyszer csak eltünt . Na ekkor elõvettem az itinert ,amit idáig még alig kellett . Szerencsére hamar észre vettem, igy csak egy utcát kellett vissza futnom . Amint beértem az erdõbe sötét is lett ( 56km) leültem a hóba ,és levettem a zoknimat ,tiszta viz volt ,és tele volt szeméttel ,egy vérhólyagot is össze szedtem,ezért ráhúztam egy szoritó zoknifélét ami fogta a bokámat és a talpamat .

Kényelmes volt, igy indultam tovább mostmár bekapcsolt lámpával egyedül . Persze idáig is egyedül voltam ,csak a sötétben ez félelmetesebbnek tünt .
Ahogy telt az idõ egyre jobban esett ,alig láttam a jeleket a fákon,mert az apró hó vágta a szememet . Igazi túlélõ túrának néztem elibe .Közben Gábor hivogatott ,mi újság anyukám ,mennyi van még stb .Mondtam neki hivjon sûrûn ,mert félek .Én nemhivtam ,mert mire kesztyû le ,telefont kiold addigra szétfagy a kezem .igy is pillanatok alatt lehültem ,ha néha megálltam jelet keresni ,vagy kotorászni ennivaló után .
Futottam amennyire erõm engedte , sokszor felakadtam bokrokra ,vagy a lábam akadt be ágakba ilyenkor feltettem magamban a kérdést ,hogy mi a francot keresek én itt ?
Miután jól megválaszoltam magamnak, mentem is tovább .
Egyszer csak egy vadrácshoz értem rajta az ismert Tájvédelmi körzet a Nagyszénások .Bár itt még nemjártam,de már kicsit otthon éreztem magam .
Ez jó érzéssel töltött el ,de az nem mikor megláttam a pontõrt .Gyerekek képzeljétek el, mikor egy fekete ruhás megtermett férfi áll terpeszben, zsebre tett kézzel egy fa tövében .Semmi világitás nélkül sötétben hóviharban. Én is véletlenül világitottam rá ,mert épp kanyarodott az út ,hát mondtam is neki mindent ,de azért sajnáltam,hogy igy kell még állnia pár órát ,és azokat is sajnáltam akik majd ezután ijednek meg tõle ;)

Tovább indultam a hosszú árokban felfelé (59km) ,el is dicsekedtem a pontõrnek,hogy ez már a fõdem ,és tudom az utat.Jött egy Y elágazás ,én meg mentem balra , Gabi hivott megint beszélgettünk ,én meg csak mentem mentem rossz felé , mondom neki te apa én asszem elvagyok tévedve ,még nemteszem le a telefont egészen addig amig vissza nem érek az elágazásig ,és megtalálom a pirosat ,aztán elköszönünk .Mondom neki hivjon még késõbb . Olyan gondolataim vannak,hogy milenne ha most egy fa rám dõlne ,vajon agyonnyomna? ;)
A Hosszú-árokban 3km kellett felmenni ,de komolyan mondom azt hittem sosem érek fel a Nagy-szénásra .Kin keserves volt, csúszott a hó a lábam alatt ,a combjaim is kezdtek merevedni , Végre nemkellett meresztenem a szemem ,és lehajthattam a fejemet , elég volt a "csillagokháborújából" a szememnek . Apa megint hivott ,csodálkozott ,hogy még mindig a hosszú árokban vagyok. Háát ezek a hosszú árkok már csak ilyenek :)
Az utolsó métereken megpróbáltam valami futómozgást produkálni,hátha hamarabb felérek ,lábújhegyen tudtam valamicskét kocogni,de egyszer csak felértem ,és balra bekanyarodva egy ösvényre elértem a 9.ellenõrzõ pontot a nagyszénási emlékfalat .(62km) Két pontõr tüzet rakott ,gondolom nem szalonna sütéshez .Gyors pecsét apát felhivom , mondom neki durván fél óra múlva otthon lehetek .

Ezután az emelkedõ után még mindig felfelé mentem majdnem a csúcsig ,mivel itt nincsenek fák ,csak a sok sok domb ,és a szép kilátás ,most a kilátás elmaradt , helyette kegyetlen szél, és hóvihar fogadott , mintha a felhõben lettem volna ,volt ahol már elis merült a cipõm úgy össze hordta a havat ,de nemérdekelt . Sajnos lefelé alig tudtam futni ,meredek is meg nagyon csúszott , ekkor hivott Edit ,örült hogy már mindjárt vége ,mondta hogy õk is kaptak a hóból .
Mikor kiértem az erdõbõl futásnak eredtem ,és csak futottam futottam lefelé Nagykovácsiba ,tiszta hó volt minden , szép volt nagyon ,reggel mikor elindultunk még kelt fel a nap ,és szép idõnek tünt ,most meg tél lett a gyerekek már hogolyóztak . Kiérek a fõ útra ,és elszaladok a házunk elõtt ,majd pár házzal odébb a parókián nyitok ajtót a célban .Beértem 11:30 al

Megkapom az oklevelet kitûzõt ,majd szépen haza futok ,felszaladok a lépcsõn (direkt kipróbáltam ) majd ahogy belépek rögtön a kezembe nyomnak a fiúk, egy tányér forró kocka levest sok tésztával. Gyorsan felhivom Juditot ,sikit örömébe ,utánna forró fürdõ ,majd bevonulok a vackomba ,és elõveszem az itinert ,és olvasni kezdem :) Hihetetlennek tünik,de foggalmam sincs mit olvasok ,még jó ,hogy alig vettem elõ az úton , olyan részletes,hogy szinte nemis értem .A túra szerintem elég jól követhetõ ,olyan ,hogy elkavarás mindig is lesz ,ez benne van, mi is durván egy kilit rádobtunk ,de ez semmi ilyen távon . Eccerû ! követni kell a piros sávot oszt kész:)
Háát ez volt az én elsõ ,65km-es túrám ,jövõre újra nekivágok,de nemegyedül!
 
 
Vasas MaratonTúra éve: 20062006.10.06 17:28:23
Vasas 25
Hát ez egy nagyon jó kis túra volt ,csak ajánlani tudom mindenkinek !

Annyira jó ,hogy a végefelé már gyalogolni kezdtünk,hogy tovább tartson az út idõben ,meg beleraktunk még egy két eltévedést is ,igy mégtovább lehettünk az erdõben .
Nemis tudom mit emeljek ki ,mert minden része csoda volt ,a kõhegyen meseszép kilátásban gyönyörködtünk, Aztán ...a Lajos forrástól ,kis kanyargós ösvényen mentünk lefelé,itt értek utól a fiúk ,Toronybácsi,Ló szerafin, Atom ,és lupus . Szerencsére nemsiettek igy a következõ ep-ig együtt mentünk . Ez volt az erdõ szépsége után ,a második legjobb dolog:)
Aztán... Egy meseszép ligetes ,erdõbe értünk ,Judittal csak sohajtoztunk ,mellettünk források ,kis hidak stb gyönyörû volt.
Aztán jött a 3,csoda a vörösfenyõ erdõ ,itt már annyira odáig voltam ,hogy a mohát kezdtem simogatni a földön.

Kiértünk egy rétre itt tele volt a fû krókuszokkal ,a kedves pontõr fiútól ,kaptunk vajkaramellát.imádom,csak sajnos nagyon hizlal :(
Aztán végig tudnám még dicsérni ,mert minden része nagyon szép volt . rengeteg forrás van a túrában ,szakadékok ,rétek ,bükkösök fenyvesek ,szóval szép na .
Talán most szégyelem is ,hogy ennyit dicsértem a fõdemet ,vagy talán ez ujdonság volt azért ,de mégis sokkal szebbnek láttam.

Dobogókõn a Matyi büfénél aztán bevártuk a fiúkat ,addig ettünk ittunk ,és elhatároztuk Judittal ,hogy jövõre is jövünk ,ha nemütközik semmivel .
Aki teheti menjen ,mert nagyon szép túra !

 
 
ÖrdögkerékTúra éve: 20062006.10.06 17:08:55
Ezt a túrát ,már régen kinéztem magamnak,mivel nemkell utaznom hozzá ,csak 5 háznyit gyalogolni ;)
A D jelû szakaszt választottam ,mert azt még nemjártam be teljesen ,nemvéletlen hiszen jelöletlen út , de most szalagozva van ,méghozzá nagyon jól. Teljesen egyedül vagyok az erdõben ,friss a reggel ,a nap mögöttem jön fel , gyönyörûen megvilágitva az erdõt. Túrázóval még alig találkozom ,mivel mindkét irányból ellehet indulni ,mind a 4 távon .

Falom a kilométereket ,már amennyire lehet .
Elérkezem a Bükk völgyhöz nagyon tetszik , sehol egy fûszál,csak a sárga barna falevelek ,és a szál egyenes fák .
Többször hangosan kimondom ,jajj de szép :) Jó sokáig megyek itt lefelé,és az aljában már egészen más a táj ,mindenhol karvastagságú ágak hevernek ,botladozok köztük,köves sziklás is ráadásul. Mikor jobban lassitok akkor látom,hogy ezek nem ágak,hanem a fák gyökerei,kigyóztak minden felé .

Némelyik a levegõbe lóg nemtudom mi tartotta ,mindenesetre gyorsan eltüntem alóla . Kiértem egy rétre ahol derékig érõ kórók voltak itt csak gyalogolni tudtam,mert a lábamszárát igen csak csapkodta .
Innen egy hajtûkanyarral ráfordultam a meszeshegyre vezetõ útra .Sok sok szalag volt egykupacba kitéve ,akkor nemtudtam,mostmár tudom,hogy ez azt jelenti,hogy fordulni kell valamerre . Én valamiért nemfordultam mégse ,gondolom azért mert azt hittem a fõdemen nemtévedek el:)

Lényeg a lényeg kihagytam egy pontot úgy ,hogy megkerültem az egész hegyet ,miközben felkellett volna menni a csúcsára . A következõ ponton elmondtam,hogy nemtaláltam a jelzést,de a kedves pontõr lány (Mónika) megadta a pecsétet . Innen már lehetet tépni lefelé és a templomtéren célba értem 2:10 percel .
Ennyit akartam ma futni, mert holnap vasas túra ,de mégis tovább mentem egy másik szakaszra ,mert bántott az eltévedés , ezért megfutottam a zsiroshegy -Nagyszénás-Kutyahegy szakaszt ez 1:18 lett .
össz 23,5 km lett kaptam egy 25 ös kitûzõt és oklevelet ,zsiroskenyeret innivalót ,és 2db csokit ,meg egy túrakönyvet .

Még lehetett volna menni 2 szakaszra , úgymár 50 lett volna ,de ölég volt .
Jó kis túra jövõre visszavágó!

Pár nap mulva felfutottam a Meszeshegyre a kereszthez, gyönyörû volt a kilátás . Aztán leereszkedtem oda ahol a jelzést elvétettem,tényleg volt kereszt út,méghozzá kettõ .
Csillagom máskor jobban figyeljél:)
 
 
KitörésTúra éve: 20062006.03.28 17:19:38
Kitörés 35 éjszakai túra!

Errõl a túráról asszem nem lehet rövidet irni ,mivel 11 órán át tartott az õrület.
Én azt gondoltam,hogy éjfélre beérünk a célba ,ha kétóránként 10 kilit megteszünk. A többiek többet mondtak, hajnali 2-õt max 3-at.De mi a csudát csináltunk ennyi ideig ? Pedig folyamatosan mentünk ,sõtt volt ahol futottunk is.

18:30 körül indultunk a városmajorból. Aztán a gyermekvasútnál pecsételés,és futás be az erdõbe , a következõ ep-ig ami a csacsi rét volt ,de nemvoltak ott a pontõrök,mert mi hamarabb oda értünk ;)
Egy srác telefonált a rendezõnek , kérdezte ,hogy milegyen várjunk? mondta,hogy nyugodtan menjünk tovább õ még uton van a ponthoz. Itt,még tudtunk futni lefelé,és éreztem ,hogy a kölcsön bakancs nyomja a bokámat. vastagabb zoknicserével orvosoltuk a problémát ,és lazitottam a bakancson.Felemás zokniban folytattuk utunkat ,értelem szerûen felfelé .

A Jánoshegyi kilátóhoz hosszú meredeken kellett felmenni ,de megérte forró teával ,csipszel, csokifélével vártak . A többiek a fél liter teát, megbolonditották egy kis alkohollal amit Judit cipelt végig .Na asszem itt volt az, mikor a meredek lejtö jött,ami egyébként lépcsõ,de most tiszta hó volt, igy felverve az erdõ csendjét sikitozva ,mentünk lefelé .Baromira élveztük a hencsergést :)

Miután"leértünk" fel kellett menni a Nagy-Hárs hegyre .
Itt taliztunk vagy 20 katonával ,teljes menetfelszereléssel ,olyan oroszos vagy mittudom én milyen cuccba ,málhával ,kemény bõrcsizma ,dragonyos nagykabát,stb mentek Zsámbékra.Ugy 50 kili , ebbe a toalettbe.!!
Miután megcsodáltuk a kilátót , lefelé mentünk megint ,csuszva mászva fõleg a barlangnál volt nagyon durva ,én ott csak segitséggel tudtam lemenni ,mert nagyon papir voltam,az én bakancsom csúszott a legjobban,miután már mindenki lenn volt eccerûen a többiek karjába vetettem magam .Judit meg jól elkapott.Egészen Hüvösvölgyig ereszkedtünk lefelé.itt volt az elsõ katonasir mécsessel.A Balázs vendéglõnél volt a következõ ep.itt teázás megint, rendezõk katona cuccba ,jó meleg fémsapiba .Szegénykéim órákig ott állni!
Na innen természetesen felmenni a HHH-re ,még egy katonasir mécsessel az erdõben ,ilyenkor mindig megálltunk.Közben egy tündéri hóemberrel is taliztunk ,egyem a szivét ott fagyoskodott egy padon ,irtó helyes pofit csináltak neki:) Na itt már nagyon sajnáltuk,hogy nincs nállunk fényképezõ gép.
Mire a határnyeregre felmásztunk már teljesen kikészültünk ,és még mindig felfelé mentünk,egészen a csúcshegyi nyeregig,
Hát gyerekek a Jánoshegyi kilátó elbujhat mellette ,nem is lehet leirni milyen szép volt ,csak azt hogy kegyetlen hideg volt ,igy gyorsan tovább húztunk .Itt most egész véletlen nem lefelé mentünk,hanem végig a nyergen végre nagyon jól tudtunk menni,igy éjjel fél egyre már el is értük a boróka büfét ahol ,fasirtott,és vajaskenyeret kaptunk ,csalamádéval.Én itt sem ettem semmit ,már a derekam nagyon odavolt ,már csak fetrengeni volt kedvem ,hanyat dobtam magam egy padfélén.Itt jó sokáig voltunk ugyanis Judit ,és nyúl nemtudták abbahagyni a tökmagozást .
Miután sikerült a radiátor mellõl szétrobbantani a társaságot ,elindultunk tovább.Itt jártunk még csak a 23.kilinél.

Na innen megint lefelé ereszkedtünk,közben még egy mécseses katonasirt láttunk az erdõben .
Miután minden keresztezõdésnél tanakodás volt ,én csak álltam nyugodtan nemszóltam bele semmibe,isten mencs még rosszat mondanék... Szóval úgy döntött a kupaktanács ,hogy bizony ezen a zöldön le kell mennünk.Egyrészt baromi meredek volt ,másrészt baromi hosszú is ,fákba bokrokba kapaszkodva,sikitozva , teljesen kimerülve értünk le
A Rózsika forrás hát az meseszép ,tudom,hogy nekem minden meseszép ,,,a gyökeres forrás iz az,de gyerekek ide nyáron elfutunk,lehet én már a jövõhéten elmegyek tõllünk nincs messze(kocsival):)
Na szóval, ennél az epnál volt az ural motor ,két beöltözött katonaruhás pontõrrel, tábortûz stb... irtóra teccet, fõleg nyúlnak annyira készvolt tõlle,hogy azt hittem mindjárt rá is ül, oszt elhúz a sötét éccakába ,hajnali félháromkor .
Ez a szakasz nagyon jól futható lett volna ,ha lett volna erõnk,de az már nem sok volt,igy legalább tovább tudtunk gyönyörködni a fahidakba ,a sziklafalba, az életnagyságú hóemberbe ,ami inkább egy maci volt :) és a kis csordogáló patakba amit vagy 5x 6x kereszteztünk .
Ezt a szépséget egy mûút keresztezõdése törte,meg ,Solymár határában.

Innen értelem szerûen felfelé kellett menni a Kerekhegyen egészen a zsiroshegyi ep-ig. (cél)
Ez 3kili volt,de azt hittük sosem érünk oda, a fejlámpám már folyamatosan elem elgyengülésben szenvedett ,én meg értelem szerûen a derekam miatt végelgyengülésben. Teljesen éberek voltunk,na jó egy két ásitás volt ,de Gergely kivételével mindenkinek száraz volt a lába ,nekem a ruhám is ,tehát a komfortérzetünk jó volt .
A lámpám teljesen kialudt ,de nem töltöttem újra ,egyrészt jól lehettet látni,másrészt márcsak "pár" méter a cél.
Aztán úgy fél öt felé ,elértük a célt ,én már csak guggolni tudtam ,a nevemet is a többiek mondták, be az oklevélhez ,hogy ne kelljen felállnom. Frissitésnek ,gyikhúsvolt ,meg csoki ,meg tea ,én itt sem kértem semmit .

Sarkvidéki hideg volt , (kb-20)de tényleg.. itt volt a leghidegebb ,még bõ 1 kili mig leértünk a mûútra az erdõbõl ,én úgy beszaladtam a kapunkon,hogy a többiektõl elfelejtettem elköszönni,aztán mikor vissza akartam menni pusziszkodni nemhagyták igy távcuppogást imitáltunk.

5-kor már lefürödve feküdtem ,de 8 kor már fenn voltam ,eccerûen pörgött az agyam ,na jó meg azért a lábamat is elintézte a bakancs,mint utólag kiderült , még az is fájt ,hogy hozzá ért a paplan.


ui:A túra nem mondható könnyûnek,a sok hegy , a hó és a sötét miatt ,jóval lasabban lehet haladni. Azt hiszem mindenki nevében irhatom,hogy nembántuk meg ,és én biztos ,hogy fogok még menni ,a ruházatot jól eltaláltam hátizsák nem kell túl nagy ,a fejlámpa tökéletes volt ,a bakancsot meg szokni kell.
A túrából egy bõ órát biztos lelehet vonni frissitésnek . De megérte, igaza volt farkasnak jó buli ,jobb mint egy bécsi bál ;)
 
  vissza az túrákhoz
<<== túranaptár