Túrabeszámolók
| ||||||
| ||||||
túra éve: 2013 |
| |||
Vár a Mikulás 10 (2013) Szépjuhásznétól indulva tettünk egy kört, Makkosmária és János-hegy érintésével. Sokat nem lehet mondani az ismerõs útvonalról. A célban egy pohár tea, és mikuláscsomag várt. Képek: | |||
| |
| |||
Gercse 15 (2013) Délután program végett a rövidebb távot választottam. Szilfa utcából indultunk, megmásztuk a lépcsõket az Apáthy-szilához, majd felkapaszkodtunk az Árpád-kilátóhoz. A Glucker-szikla érintésével értük el a Virágos-nyerget, majd innen a Gercse templomot, a túra névadóját. Itt teával vártak, de a templom sajnos nem volt nyitva, átalakítás végett. Gazos, szalagozott részen értük el az Újlaki-hegyet. Innen már csak lefelé, Határnyereg, Libanoni cédrus, majd rövid városi szakasz, és ismét a rajt/cél hely. Ösvénytaposóktól megszokott profi szervezés. Képek: | |||
| |||
Intersport túranap (2013) 19-es távot választottam, ami a helyszínen már csak 18 volt. 2 nappal a túra elõtt online neveztem, így csak 800 Ft volt a nevezés. Jó dolog hogy ilyen sokáig lehet nevezni. Egy egész táskányi rajtcsomagot kaptunk, de szerencsére volt értékmegõrzõ. Nekiindultunk a Róka-hegyi bányának, nagyon szép, végre ide is eljutottam. Onnan következett a Nagy-Kevély, ami az egyik kedvenc helyem. Innen le az Egri várhoz, amit mindig csak a Kevélyrõl csodáltam meg. Itt óránként várjátékok voltak, gondoltak mindenre a szervezõk. Nagy szép ez az egész hely, és az utána levõ Teve szikla is. Nemsokára visszaértem a ma már megjárt Kõ-hegyi bányához, innen vissza Csillaghegyre, egy kis városi szakasszal. Emléklap, kitûzõ, zsíros kenyér és ihatatlan tea a célban. Nagyon profin megszervezett túra volt, szerintem kell az ilyen is néha. Nagyon sokan voltak, mégsem kellett sehol várni a pecsétre, mindenhol elegendõ ember volt, itiner is jó volt. Képek: | |||
| |||
Szomor 23 (2013) Már rég kiszemeltem ezt a túrát, csak jókat hallottam. Reggel elindultam Bicske felé vonattal, 20 perc után ott is voltam. Onnan busszal Zsámbékra, kis reggeli idõ, majd jött Pest felõl a másik busz, amivel végre Szomorra értem. A busz tele, a söfõr meg is kérdi, hova megy ez a sok ember. Elmondom neki, nem teljesen érti, de tetszik neki. Szomoron egy hangos szép napot kívánokkal búcsúzik tõlünk, és megy tovább az üres busszal... Nem nehéz megtalálni a rajtot, sokan vagyunk. Elõnevezésnek hála elég gyorsan megy minden a tornaterembe, és indulhatok is. Már Szomor utcáin emelkedünk, majd jön a kakukk hegy. De még mindenki fitt, úgyhogy gyorsan fel is érünk. Szép kilátás mindenütt, majd irány meredeken lefelé. Néha szembe forgalom, nem irigylem õket. Anyácsai tónál friss pogácsát kapunk, majd irány a Zsámbéki színházi bázis. Itt almát kapunk a pecsét mellé. Épp akkor jöttek kinyitni a kapukat, pont jókor értünk ide. Bent katonai autók, tankok és még nagyon sok minden. El is idõztem, körbenéztem mindenhol. Következõ ep Zsámbékon volt, itt teát kaptunk, majd ingyen bemehettünk a romtemplomhoz. Ez is nagyon szép hely, érdemes eljönni ide bármikor. Innen végre árnyékosabb részeken mehettünk egy darabig, meg eddig nem túl sok volt. A nap persze hétágra sütött, a sapka meg otthon. Ezután még két ep, majd megérkeztünk az utolsóhoz, ami az országút szélén volt. Gyümölcslé, majd indulás az úton vissza Szomorra. Emléklap, nagyon szép kitûzõ és a szokásos menü várt, majd indulás haza. Nagyon jó túra volt, nekem nagyon tetszett, fõleg hogy mindenhova bemehettünk, és a táj is szép volt. Turistajelzés errefelé nem sok van, de mindenhol ki volt jelölve az út. Legközelebb is jövök. Képek: | |||
| |||
Tatabánya 20 (2013) Két évvel ezelõtt ez volt az elsõ teljesítménytúrám, igaz, akkor a 30-as távon szenvedtünk végig. Most idõ hiányában csak a 20-asra mentem. Azt hittem a 20-as táv érinti Vitányvárat, de sajnos nem, nem tudom minek van a leírásban. Igaz, kis kitérõvel oda lehet menni, de most erre nem volt idõm. A túrával nincs gond, nagyon szép helyeken megy végig, de a szervezés nem valami profi. - Indulásnál fizettem, kezembe nyomták az itinert, írjam rá a nevem és az indulási idõm. Ezzel annyira nem lenne gond, de nekik így semmi pontos adatuk nincs róla, ki is indult el a túrán. - A térkép/itiner nagyon gyenge minõségû, mármint nyomtatásilag. Nekem megvan még a 2 évvel ezelõtti, az teljesen jó. Bár az útvonal nagyon jól ki van jelölve, térképre nincs szükség. - Sajnos az emléklap is nagyon nagyon gyenge minõségû nyomtatás, elég halvány. Ugyan az mint amit 2 éve kaptunk a 30-on, csak ugye 20-as felirat, de ahhoz képest minõségileg nagyon rossz. - Célban teljesítésnek megfelelõ kitûzõ, zsíros kenyér, tea, csoki (ami 2 éve a Szarvas kútnál volt, most is jobb lett volna ott) és emléklap, amit a kezembe nyomtak. Jópár túrán voltam már, de még sehol sem voltak ilyenek, hogy egy üres emléklapot adnak, nem írták rá a nevem. Nem mintha én nem tudnám ráírni, de azért mégis. Ez volt a csúcspont. Nevezéskor az itinerre nem írnak semmit, célban pedig még az emléklapra sem. Míg elfogyasztottam egy zsíroskenyeret, néztem a beérkezõket, láttam hogy nincs ráírják a nevet. Pár nap mulva egyik ismerõsöm, aki tavaly volt a túrán, meglátta a név nélküli emléklapom, és csak annyit mondott, hogy ,,látom tavaly óta még mindig nem tanulták meg ráírni a nevet az emléklapra,,. Úgyhogy nem egyszeri eset, lehet ennyire nem voltunk szimpatikusak. - És még annyit szeretnék tanácsolni a szervezõknek, hogy a ttt honlapon nem ártana frissíteni, vagy csak elolvasni a túra leírását. Az van ott, hogy 1-es és 17-es bussza leleht megközelíteni, de ez nem igaz, a 17-es hétvégén nem is jár. A túra helyszínét az 1-es és 5-ös bussza lehet megközelíteni, mivel többen jönnek más városokból, nem kéne félrevezetni õket.
Mint írtam, a túra nagyon szép helyeken megy végig, tökéletes irányjelzõ táblák mindenhol, de amiket írtam nem ártana javítani rajta, apróságok, de sok kicsibõl összejön...A túra jó volt, a szervezés ezáltal egyáltalán nem tetszett. Egyszer még 30-ra mindenképp vissza fogok menni. Képek: | |||
| |||
Carthographia – Budai Kilátók (2013) A normál távot választottam, ami a kiirás szerint 23 km és 700 méter szintemelkedés volt. Fél 8 elõtt érkeztem Normafához, a busz szokás szerint tele volt túrázókkal. Elég rossz állapotban voltam, kijött rajtam az elmúlt 3 hónap pihenés nélküli folyamatos munka, minden bajom volt. De belevágtam, 7:45kor sikerült is elindulni. Szép színes térképet kaptunk, részletes túraleírás nem volt, bár nem is kellett. Elsõ ep az Erzsébet kilátó volt, hamar odaértem, bent ültek a pontõrök. Fel is mentem a kilátóba, körülnéztem, majd indultam tovább. Szépjuhásznénál még rosszabbul voltam, nagy nehézségek árán másztam csak fel a második ep-hez, ami a Kaán Károly kilátóban volt, legfelül. Itt reggeliztem, vettem be gyógyszert, és reménykedtem hogy majd jobban leszek. Harmadik ep nem volt innen messze, a Makovecz Imre kilátó. Innen hosszabb út következett a 4ik ep-hez. Na mire ide felértem, rendbe is jöttem, a meredek emelkedõ jót tett úgy látszik. Innen meredeken lementünk, és egybõl megint pont, Horalky pont. Itt különvált a két pont. Innen szerencsére már élvezni is tudtam a túrát, szinte teljesen rendbe jöttem. Következett a Vörös-pocsoly, majd utána a Tarnai-pihenõhöz ereszkedtünk le. itt megintcsak leültem, idõ még bõven, úgyhogy megpihentem, ettem. Innen már csak a Csergezán-Pál kilátó volt hátra, bár elõtte még vissza kellett kapaszkodni a Tarnai-pihenõtõl azon az úton, ahol elõtt lementünk. A kilátónál egy csomó ember, és katicabogár invázió (még mindig jobb mint a lódarázs). Katonasorban haladunk fel a kilátó tetejére, hisz legfelül van a pont, szerencsére itt már katicák nélkül. Itt is elidõzöm, majd egy babakocsi mellett próbálok lejutni, nem könnyû (bár nekik sem lehetett könnyû felcipelni). Innen már csak lefelé, elõször erdõs részen, majd beérünk Nagykovácsi utcáira, és a célba. Itt kisebb meglepetésre a meghirdetett kitûzõ helyett egy kerámia érem várt minket, és oklevél. Szép darab, bár én jobban örültem volna a kitûzõnek. Paprikáskrumpli 2 pár virslivel, és alma volt a menü, majd irány a busz. Nagyon vártam a túrát, de sajnos az elsõ felébõl kevés minden maradt meg benne, a rosszullét végett, úgyhogy mindenképp el kell jönnöm még, mert egyébként nagyon jó túra, tele szép kilátással. Az itinerben egy kis szinttérkép volt, bár a km adatok el vannak csúszva rajta.Középen 2 oldalas színes térkép, amin jelölve vannak az ep-k, és km adatok. Viszont a térképen nagyon picivel vannak a jelzések, több embert is kisegítettem, hogy mi is van odaírva. Ezt nem ártana külön kiírni, mert tényleg nagyon pici. Képek: budaikilatok.siki.fotoalbum.hu/ | |||
| |||
Hase 20 – Katonasírok (2013) Már 20 perccel a rajt elõtt megérkeztem Hûvösvölgybe, beneveztem, és vártunk hogy indulhassunk. Az ep-k síroknál voltak elhelyezve, mindegyiknél megálltam egy picit fotózni, és persze elolvasni, megnézni. A túra jól ki volt jelölve, az itinerben minden ott volt, mikor merre menjünk. 9 ep volt a túra során. Amit nagyon hiányoltam, hogy a szint sehol sem volt megemlítve. A ttt honlapon elõzetesen az volt, hogy 16km és 680 méter szint volt megadva. Az itinerben már 18,2 km szerepelt, és mint írtam szintrõl egy szó sem volt írva. Majd a túra után (!) este megváltoztatták a kiírást, 16.6 km-re és 525 m szintre. Szerintem ezt inkább elõtte kellett volna, bár nem hiszem hogy bárkit is eltánotorított volna. összeségében jó túra volt, sok ponttal, szép tájjal. Nekem tetszett, szép színes térképet kaptunk, a célban színes emléklap és kitûzõ, alma, ásványvíz és nápolyi várt. Képek: | |||
| |||
Tündér 14 (2013) 30 perccel 8 után érkeztem, de a rajtszámom már a 300-hoz közelített. Meg is lepõdtem hogy ilyen sokan elindultak már. 8:40kor én is útnak indultam, és egybõl emelkedõvel kezdtünk, nem kicsivel. Elmentünk az Anna kápolna mellett, majd következett Virág-völgy, ahol az elsõ ep várt, nápolyival. Itt a 3 táv szétvált. Különösebb emelkedõ nélkül értünk a Végvári sziklához, ahol megkaptuk a második pecsétet. Innen Makkosmária érintésével értünk a harmadik ep-hez, a budakeszi kálváriához, itt szörppel és szõlõcukorral vártak. Innen célba vettük az utolsó ep-t. Könnyebb emelkedõn másztunk fel János hegyre, itt már sok ember volt kisgyerekkel. Az átjáróbarlangnál volt az ep, majd innen lefelé indultunk, átmentünk a libegõ alatt, majd a Tündér szikla felé fordultunk. Innen már tényleg nem volt messze a cél, hamar be is értem a suliba, ahol 2-3 perc múlva megkaptam a kitûzõt és a szép színes oklevelet, majd zsíros kenyér hagymával, csalamádéval és szörp várt. Buszhoz már kicsit nehezebb volt kijutni az iskolából, mert addigra hatalmas sor lett. A túra nekem nagyon tetszett, semmire sem lehet panasz, remélem eljutok a 28-ra is majd. Képek: | |||
| |||
Szuperkatlan 15 (2013)
Kinizsi 40 óta nem voltam túrán, vizsgák és a sok munka végett, és sajnos a meleget sem bírom. Ennek ellenére mégis ezt a túrát választottam, mivel megyén belül van, meg kíváncsi voltam milyen is a Kinizsi folytatása. Nem kellett korán kelni, bár zötyögtem 1 órát míg Dorogra értem. Elõneveztem, de a rajtnál a hosszútáv teljes összegét kérték rajtam. Majd harmadszor is elmondtam hogy elõneveztem, és a rövidtávon indulok, nagy nehezen sikerült is nevezni. Elindultunk fel a Nagy-Getére. Hát itt szúnyog szúnyog hátán, nem volt menekvés, semmi nem hatott, siettünk is rendesen felfelé. Fent gyönyörû kilátás, szúnyog már nincs szerencsére, meleg az van, nem kicsit. Innen meredeken lefelé, majd irány a hegyeskõ, nyít részen persze. Itt már minden erõmet elvett a nap, le is ültünk az árnyékban az ep-n. Víz bõven fogyott, de szerencsére a tokodi pincéknél vízzel, csokival, nápolyival és cseresznyével vártak minket, bár pont nem volt. itt is pihentünk, alig bírtunk lépni is, szinte mindenki szenvedett, nagyon meleg volt. Megmásztuk még a kõsziklát, és lefelé indultunk mogyorósbányára, a célba. Itt már jöttek szembe a hosszútávosok. 4 óra volt a szintidõ, minket nagyon hátráltatott a nap, és 4 óra 20 perc alatt értünk be, nagyon lassan, és nagyon kivoltunk. Itt megkaptuk a kitûzõs és oklevelet, majd választhattunk sör vagy jégkrém közül. A túra alatt nagyon sok emberrel beszéltünk, sokan mondták hogy 30-ra neveztek, de ebbõl örülnek ha 15 lesz. Jó túra volt, elsõ rendezés, de semmi panasz nem lehet,itiner is teljesen jó volt, minden benne volt, idõjárás is a szervezõk mellé állt, nem is kicsit. Képek: szuperkatlan.siki.fotoalbum.hu/ | |||
| |||
Nyerges 20 (2013) Sokat hallottam már errõl a túráról, és mivel megyén belül van, így hát elmentem. A nevezési díj tényleg nagyon kevés, az ellátás bõséges. Szép helyeken ment a túra, útközben zsíroskenyeres pont, a célban 20 perc várakozás után helyben sütött pizzaszelet. Sokan voltak a túrán, de engem ez nem zavart. Nekem tetszett minden, panasz nem lehet, szép oklevél, és nagyobb méretû, évszámos kitûzõt kaptunk, remélem eljutok jövõre is valamelyik távra. Képek: | |||
| |||
A túra egy napon volt a szülinapommal, és sok minden volt még délután, ezért csak a 20-as távra mentem. Fél 9 körül indultam (8tól lehetett), és 5 órán belül szerettem volna beérni, bár gondoltam hogy ez sikerülni is fog, igaz nem rohanok általában. elõször kicsit monotonabb szakasz volt, majd az elsõ ep-n a 20-as eltért Vértesszõlõsre, a 30-asok tovább mentek Tatabányára. Puszta templom, vagyis a baji vadászház volt a második ep, bár ez több mint 6 km-re volt az elsõ ep-tõl. Itt már jártam a Gerecse túrán, igaz, akkor más útvonalon (a 30-asén), és néztem is hegyet, hogy itt bizony meredeken fogunk felmenni. Szép lassan jött is az emelkedõ, de mindenhol csak egy kisebb, inkább elnyújtott emelkedõ volt. Már vártam is mikor jön a szuszogósabb rész, de nem volt. Meglepõdtem mikor már láttam hogy rátértünk a Gerecse 50 útvonalára. Sok kisebb elnyújtott emelkedõ volt, megállni sem kellett egyiken sem, nagyon gyorsan tudtam haladni, sok embert elõztem, ami meglepõ, mert nem szoktam sietni. A 2.ep-n zsíroskenyér hagymával, és szóda várt minket. Jól is esett, mert nem hoztam kaját. Igaz, nem volt meghirdetve hogy lesz, de mivel a tatai túrákon mindig finom zsíroskenyér van, gondoltam hogy itt is lesz, hisz ugyan azok voltak a szervezõk akik a tóparti túrát is rendezik. Ott sincs soha meghirdetve, de mindig van. Itt el is idõztem, majd elindultam lefelé Bajra. Elõzõ napi vihar meglátszott, elég sáros volt minden, több helyen figyelni kellett hogy hova lépünk. Majd leértünk Bajra, végigmentünk a falun, és a falu végén volt az ep. Mondták hogy még nem sokan voltak, pont elõttem jöttek az elsõ 30-asok is, meg is lepõdtek a pontõrök. Jó tempóban is mentek, de megelõztem õket mikor megálltak. Megkerültem még a Cseke-tavat, ott is volt ep, majd a tóparton is volt egy ep, de szerencsére nekünk nem kellett megkerülni a tavat, nem volt most ehhez kedvem. Utolsó 2 km a tóparton, majd beérek a célba, pár 10 km-es teljesítõ áll elõttem, majd megkaptam a kitûzõt és oklevelet. Megkérdeztem, azt mondát kb 5 ember ért csak be a 20-asról, nagyon az elején voltam. 5 órán belül akartam teljesíteni, és a vége 3:50 lett, ami több mint 5ös átlag. Nem tudom hogy hoztam össze, nem szoktam igy sietni, ez lett egyenlõre az egyéni csúcsom. 5 perc múlva jött is a busz, és mentem is, hosszú volt még a nap. Szerintem nagyon jó túra volt, nem nagy emelkedõkkel egyik táv se, de ebbõl a helyszínbõl mást nem lehetett kihozni, jó volt ez így. 200 Ft volt a nevezés, ezért színes oklevél, kitûzõ, szóda és zsíroskenyér járt, ami nagyon nagyon jónak mondható, bár mondták hogy támogatott túra ugyebár, ezért van csak ez a minimális nevezési díj. Köszönjük a szervezést, legközelebb is lehetne valami hasonló, hisz a Gerecse nem bõvelkedik túrákban sajnos. | |||
| |||
Mandulavirág 20 (2013.05.04) Már korábban kinéztem magamnak ezt a túrát, sajnáltam is mikor láttam hogy elmarad áprilisban, de az idõjárás nem volt kedvezõ akkor. Ellenben most, kellemes túrázási idõ. Több mint 180km-re van Alsóörs, ezért már 5 óra elõtt bõven a vonat ültem, és fél 9 után nem sokkal meg is érkeztem. 8tól volt az indulás, én már a 66-os rajtszámot kaptam. pár perces sorban állás volt, a 6 km-esnél meg senki :) Felírták a rajtidõmet, bár fél órával késõbb indultam csak, hála a zsíros kenyeres indítónak. De mivel nem volt szintidõ, tudtam hogy 4ig bõven beérek. Alsóörsön gyalogolgattunk, egy hosszú utcán felfelé, majd átmentünk lovasra, és innen kezdõdött az erdõ. A jelzések nem túl sûrûek voltak, de helyette volt szalagozás, pontosabban szalag helyett kék szemeteszsák szerûségek jelezték az utat.Miután megmásztuk a hegyet felértünk az elsõ ep.hez, ami majd 7 km-re volt a céltól, az Endrõdi kilátóhoz. Kaptunk egy nyuszis-répás pecsétet, és felmásztam a kilátóba ha már ennyit utaztam. nem a legstabilabb kilátó, fenn baromi nagy szél, a kilátó leng is rendesen. De hát egy fa kilátó milyen legyen. Majd óvatosan lejöttem, nem a legkönnyebb lejutni innen. Kb 200 métert visszafelé kellett jönni az úton, aztán rátértünk egy másik jelzésre, és fél óra múlva már a Nosztori autóspihenõnél pecsételtettünk. Innen tovább ismét szintemelkedés nélkül a Király kútig, aminek tényleg nagyon tiszta a vize. Itt voltunk már a túra felénél. Innen a következõ ep. több mint 6 km-re volt. A Malomvölgyi tanösvényen haladtunk, végig a patak mellett, nagyon szép volt. Majd egy kanyarral kiértünk az erdõbõl, és Felsõörsön találtuk magunkat, itt volt egy hosszabb aszfaltos rész, ami után jobbra indultunk felfelé a Csere-hegyi kilátóhoz. Mivel az elõzõ kilátónál is elidõztem, így innen sem siettem tovább, nem nagyon zavart az idõ, bár azért 3ig be akartam érni a célba. Innen fentrõl is csodás a kilátás, látni lehetett honnan is jöttünk el idáig. Itt nagyon kedvesek voltak a pontõrök, beszélgettünk is még egy kicsit. Majd továbbindultam, meredeken lezúztunk a hegyrõl, elmentünk a Vörös-kõ bánya mellett (tényleg vörös a kõ), és elfordultunk a Somlyó hegy irányába. Jó meredeken kellett felmenni, de a pozitívum az ilyen mered emelkedõkben, hogy hamarabb fel lehet érni. Mikor felértem majdnem balra kanyarodtam, akkor láttam meg hogy jobbra ülnek a pontõrök. Itt is beszélgettünk párat, nagyon kedvesek voltak. Innen már csak le kellett menni a rajt/célhoz, ami kicsit fura, de a temetõn keresztül vezetett az út. Meg is lepõdtem mikor sírok közt találtam magam, na de a kilátás innen is csodálatos. 20 perc múlva már a célban is voltam, és mint kiderült sikerült is beérnem 3ig, pontosan 14:59 volt az itineren. Ha akartam sem tudtam volna így kiszámolni A díjazás színes oklevél, kitûzõ és hûtõmágnes vagy kulcstartó. Mind nagyon szép, bár a kitûzõ kicsit érdekes, úgy van ráragasztva. Szerintem még régebbi kitûzõ lehettet, elõzõ évekbõl, és igy oldották meg. De ez egyáltalán nem baj, így is szép. Elfogyasztottam a rajtnál megrendelt babgulyást (500ft), és lesétáltunk a mólóhoz, az volt ígérve hogy 4 óráig ingyenes vitorlázás lesz. Pont az utolsó körbe bele is fértünk, 2 vitorlás volt, 7-8 ember mehetett egyszerre egy vitorlással. Majdnem másfél órán át vitorláztunk Gyula bácsival, és hallgattuk a történeteit. Nagyon élveztem, gyorsan elrepül az idõ. Nagyon tetszett, ez nagyon jó ötlet volt a szervezõktõl, és ingyen is volt. Köszönjük Gyula bácsinak is. Utána még picit áztattam a megfáradt lábam a 18 fokos Balatonban, majd elindultam közel 3 órás hazautamra. Nevezési díj: 600 ft, kedvezménnyel 500. Ezért rajtban és célban palackos ásványvizet kaptunk, és zsíroskenyér volt a rajtnál. Színes duplaoldalas tékép, és duplaoldalas itiner, pontos útvonalleírással. Díjazás: Oklevél + Kitûzõ + meglepetés Hûtõmágnes vagy Kulcstartó és még ingyenes vitorlázás
Többet mi mást is akarhatnánk. Számomra egy tökéletes nap volt, tudtam hogy jó lesz a túra, mert utána néztem hogy merre is fogunk menni, de hát még ennél is jobb volt. 2 kilátót érintettünk, de nagyon sok helyrõl csodálhattuk a Balatont, ami ugye varázslatos. A várakozásom teljes mértékben felülmúlta ez a túra, ha lett volna 30as táv akkor arra megyek, fõleg ha az még Csopakot is érintené. Annyit tudok javasolni a szervezõknek, hogy ha a túra szerepelne valamelyik kupában/túramozgalomban, akkor szerintem a 200-as induló meg is duplázódhatna, többen eljönnének a túra, és nem bánnák meg. Remélem legközelebb is olyan helyrõl indul a túra, ahol van vasúti megálló, mert láttam szinte minden évben máshonnan indult, de ez a mostani útvonal nagyon jó volt, szívesen jövök ugyan erre máskor is, nem lehet megunni Köszönöm ezt a napot, eddigi legszebb/legjobb túrám volt, a célban a kedves szervezõknek meg is ígértem, hogy ha úgy lesz lehetõségem, jövõre is jövök. Nekünk tényleg a Balaton a Riviéra Képek itt: mandulavirag.siki.fotoalbum.hu
| |||
túra éve: 2012 |
| |||
Oroszlány 30
Már a tatabányai vasúton tolongott a sok túrázni vágyó ember, meg is töltöttük az oroszlányi vonatot. Rövid vonatozás után már indultunk is a rajthelyre, szemerkélõ esõben. Kivárjuk a sorunkat a nevezésnél, majd kapunk egy papírt, amit kitöltünk, és újra sorba állunk… Végre elindulunk, egybõl egy szuszogós rövid kaptató, és nagyot nézünk hogy máris az elsõ ep-n vagyunk. 10 percet sem mentünk . Innen továbbhaladunk oroszlány utcáin, majd nagyobb földeken hagyjuk el Vértessomló irányában, de elõtte még Majki remeteség. Itt sport szeletet kapunk. Továbbindulunk, majd ismét unalmas földeken vágunk keresztül. Somló utcáin sokan már visszafelé jönnek, mert jó kis kitérõ mire a kocsmába érünk. Innen következik már erdõs rész, hosszabb emelkedõkkel, de egyáltalán nem vészes. egyszercsak a tatabánya 30 útvonalán találjuk magunkat. Bár itt egybõl fel kell mászni a hegyre, de mivel már jó kis bemelegítõn vagyunk túl különösebb megerõltetés nélkül, gyorsan felfutok rajta. Felérünk , megkerüljük a kerítést, Mátyás kúton felírjuk az ’ellenõrzõszót’ és felkaptatunk Zsigmond-kõre. Vigyázni kell, mert sokan jönnek már lefelé, az út pedig kicsi, és csúszós. de felhúzzuk magunkat valahogy. itt is megkapjuk a pecsétet, bár a szóda már elfogyott. Itt kicsit elidõzünk, felidézzük hogy tatabánya 30on, életem elsõ teljesítménytúráján nem volt egyszerû feljönni ide J Továbbindulunk, Várgesztesen nem könnyû a várhoz elérni. Vannak akik nekifutnak a hegynek, megpróbálják átmászni. Mi inkább megyünk az úton. Mire odaérünk akkor érkeznek akik átmászták a hegyet, de õk egybõl kidõlnek. Eszünk egy méregdrága jégkrémet, majd megyünk tovább. Ismét erdõs rész következik, próbálunk lehagyni egy részeg társaságot, de meglehetõsen gyors tempóban jönnek. ismét elered az esõ, de mire visszaérünk a Majki remeteséghez el is áll. Itt most már nincs pecsét, csak vissza kell menni, azt hiszem erre jöttek reggel a kerékpárosok. Ismét oroszlány utcáin vagyunk, beérünk, megkapjuk az oklevelet és a kitûzõt, majd több féle szörpbõl választhatunk, és virslit is kapunk. Majd rájövünk hogy 10 perc múlva indul a vonat, és ha nem akarunk várni egy órát ideje volna sietni. végül kár volt rohanni, elértük. Voltak unalmas részek a túrán, de a pontõrök kedvesek voltak mindenhol, és a nevezési díjért is bõven kaptunk mindent. 30 kilométer kevesebb mint 500-as szinttel egy lazább kis túra volt, legközelebb is jövök. | |||
| |||
Esztergom 20
Kellemes idõben indultunk útnak az esztergomi vasútállomástól. Pár utcával késõbb már egy pincesoron találtuk magunkat, innen kezdõdött a felfelé menet vaskapuig. Kisebb nagyobb megerõltetések után már fel is értünk, és Esztergom csodái tárultak elénk. Mivel 500 szintemelkedés volt meghirdetve, és Vaskapu 350-re volt, ezért elidõztünk, megreggeliztünk nyugodtan, mondván alig van már hátra szintemelkedés. Tévedtünk. Erdei szakasz jött, majd ismét lent voltunk a hegyrõl. Ekkor következett egy elég sáros rész, majd barát kútnál kaptuk a következõ pecsétet. Innen már nem volt túl sok hátra, még egy sármezõn leereszkedünk, már a tesconál találtuk magunkat, innen pár lépés volt csak a vasútállomás. Útközben egy srác hallotta amint épp panaszkodok, hogy valahogy ez nem 500-as emelkedõ volt, hisz vaskapu volt 350-re, és kb még egyszer ennyi volt hátra, mikor azt hittük már csak 150 lesz. Majdnem 700 méter szintemelkedés volt. Legközelebb nem árt pontosítani a meghirdetett távon. 2 ellenõrzõ pont volt, egyik vaskapunál kb 5 km-re az indulástól, a másik Barát-kútnál kb 5 km-el a cél elõtt. a középsõ 10 kilométeren sehol senki nem volt, pedig néha nem ártott volna egy szalag van nyíl. De összességében jó volt, szerintem jövõre is elmegyek. Emléklap nem jár, de a kitûzõ nagyon szép.
Képek: http://esztergom20.siki.fotoalbum.hu/ | |||
| |||
Tata IVV, 10 km Gondoltam új túracipõnek jot tesz egy kis bejáratás, igy hát elmentem. A tóvárosi megállóhelyrõl többent jöttek, bár a legtöbb betért egybõl a kocsmába. Az edzõtáborhoz érve egybõl megpillantottam a gyönyürõ szobrot (vagy emlékmüvet) amin az összes olimpikonunk neve ott van, dátum szerinten. mint sportrajongo nagyon tetszett, gyors fotozkodás, és indultunk is. Nagyon szép színes itinert kaptunk (ki is tettem otthon) majd pár lépés után már a tóparton voltunk. Voltam már itt párszor, de soha nem volt idõ hogy körbesétáljuk. Kastély elõtt még volt egy ,,szerelemlakat,, vagy hogy mondják, nagyon szép volt, és persze a kastély is. utánna viszonylag erdõsebb rész következett, majd jött az ellenõrzõpont kb félútnál, ahol hagymás zsíros kenyérrel vártak. nagyon megkívántam, ugyhogy ettem is két szeletet. aki akart házi paprikakrémet is kérhetett hozzá, nagyon kedvesek voltak. tovább indultam, pár utcával tovább már a cseke tó partján voltunk, ami megint csak nagyon szép. itt még soha nem voltam, de nagyon tetszett, az angolpark és minden nagyon szép volt. majd egy kapu, és az edzõtáborban találtam magam. megkaptam a kitûzõt és oklevelet, majd rohantam a vonatra. Végülis 2 óra alatt jártam meg. 500 FT volt a nevezési díj, de színes térkép, a kitüzõ és zsíros kenyér ezt mind vissza is hozta. Ami nem tetszett, hogy sem az ellenõrzõpontnál, sem a rajt/célnál nem volt egy csepp víz sem. és hát a hagymás kenyér után eléggé megszomjaztam. Ugy volt meghirdetve hogy lesz, de sehol nem volt. Erre legközelebb jobb lesz figyelni, hiába csak 10 km, szerintem kéne biztosítaniuk. De mint irtam, ezt leszámítva nagyon tetszett, nem gondoltam egy rövid városi túra ilyen jó lesz. | |||
| |||
Szelim 15/17/20...
..ugyanis sikerült eltévednünk, ezért is irtam a 20km-t. ahol jobbra kellett volna menni, ott elnéztük és balra mentünk. kicsit másztunk is fel, majd jött szembe velünk egy nagyobb társaság, akik szintén eltévedtek, és mondták hogy arra már nincs semmi. mikor visszamentünk tobben jöttek megint arra. majd a túra további részén találkoztam másokkal is, akik szintén eltévedtek. nem értem miért nem lehetett egy papirra egy nyilat rajzolni. kezdõ túrázók akár több helyen is eltévedhettek, mert sok ,,nagyobb kanyar,, volt ahol nem teljesen egyértelmü volt a jelzés. végülis vértestolnáig kimérgelõdtem magam, onnan már nem igazán volt erõm mérgelõdni, mert szinte a teljes emelkedõ ezután jött. itt jut eszembe, a neten 400-as emelkedõ volt kiirva, az itineren már 500-as volt. Vértestolnátol már eléggé emelkedett, majd aki megküzdött vele jött egy viszonylag nyugis rész, ahol még két õzzel is sikerült találkozni. majd az utolso megmérettetés, fel a kilátóhoz. hát mit ne mondjak, még jo hogy voltak fák amibe kapaszkodni lehet, mert nagyon meredek volt, és a nagy szél végett még izgalmasabb lett, mikor minden homokot az arcunkba fújt. de nagyonehezen feljutottunk, onnan pedig gyors vágta a jol ismert uton a turulhoz (mert már nem volt vizünk és elég szomjasak voltunk). megkaptuk a mini oklevelet és a nagyon ötletes kitûzõk, és jöttünk is le a turul lépcsõin, bár kicsit fáradt lábbal talán nenehezebben ment lefelé, mint reggel felfelé. | |||