Túrabeszámolók
|
|
Ezzel a hétvégével gondban voltunk, erre a napra ugyanis a 3 meghirdetett túra közül az, amelyiket kinéztük (Téli Kab-hegy) megközelíthetetlen volt (az elsõ busz délre ért volna oda a rajthoz), a másikat 40 km / több, mint 2000 m szinttel ilyen idõben enyhe túlzásnak éreztük, úgyhogy kizárásos alapon maradt a Vödörvölgyi Mikulás a maga kis 15 km-ével. Ez legfeljebb idõsek és gyerekek számára teljesítménytúra, ennek megfelelõen a mezõny majdnem teljes létszáma belõlük is állt össze. Egyéb túrázók számára (voltak azért hozzánk hasonlók is egy páran) inkább csak arra volt jó, hogy járjunk egyet a jó levegõn (arra viszont nagyon is jó volt). Szint gyakorlatilag nem volt benne (200 m összvissz), a táj azért is jó volt, mert ez legalább egy kevésbé ismert vidéken vezetett (nem Budai-hegység az Erzsébet-kilátóval, ami nagyon szép ugyan, de már minden budapestinek a könyökén jön ki szerintem), úgyhogy legalább itt is jártunk. Az esõ majdnem végig szemerkélt, néha erõsebben is rákezdett, de legalább volt egy kis változatosság (a gyerekcsoportok biztos nem örültek neki, mi igen). Összességében jó kis túra volt, igazából olyan volt, mint egy "igazi" teljesítménytúra kicsinyített mása - tényleg elsõsorban gyermekeseknek, idõsebbeknek volt jó szerintem. Azzal együtt élveztük, az más kérdés, hogy nekünk egy kicsit túl könnyû volt. De hát nem kell minden hétvégén hõsi halált halni. |
| | |
|
Bakonyi Mikulás 17 A
Én eredetileg a 30-as résztávján szerettem volna indulni, de a férjem lebeszélt, mondván, hogy ilyen sárban épp elég lesz a 17-es is, fõleg, hogy ahhoz, hogy Budapestrõl odaérjünk a rajthoz, 4:20-kor kellett kelni...
Tényleg elég nagy sár volt, de azért rosszabbra számítottunk. Csak 2 olyan lejtõ volt, ahol lényegében nadrágféken tudtunk csak lejutni. Száraz idõben egy nagyon kellemes, könnyû kis túra lett volna, igazából csak egy számottevõ emelkedõ volt benne, ami így mondjuk tényleg elég ciki volt, hogy mindkét bakancsunkon egy-egy +3 kilós sárcsimbókot is kellett cipelni...
De azért összességében egyáltalán nem volt fárasztó. Jó volt a terep, legalábbis annak, aki olyan perverz, hogy szereti a megáradt patakokat, sárcsuszamlásokat és félig beszakadt árkokat... XD Egy-két patakátkelésnél gondolkodóba estünk, de a vízhatlan bakancsnak hála, végül a gázlókövek nélküli szakaszokon is át tudtunk kelni, helyenként úgy, hogy nemes egyszerûséggel átlábaltunk ott, ahol sekélyebb volt a víz.
Az utolsó ponton találkoztunk a Mikulással is, akitõl kaptunk tavalyi szaloncukrot és tavaly elõtti csoki mikulást. De úgyis a fíling volt a lényeg, örültem is, hogy nem a B-re jöttünk, mert akkor az elsõ ponton lett volna a Mikulás, és így sokkal motiválóbb, hogy a végén volt...
Kellemes kis túra, szép a táj, és kimondottam ajánlom azoknak, akik nem szeretik az unalmas terepeket. Javaslom, hogy vigyetek túrabotot, mert egy-két árokba elég ciki lenne anélkül leereszkedni. A cél egy kicsit putri volt (egy lepukkant kocsmában helyezték el:S), mi ki is ültünk elé, nem maradtunk bent. A buszmegálló nem pont a célnál volt, addig még el is kellett jutni (amely igényelt némi erõtartalékot és tájékozódási képességet), de hát jártunk már rosszabbul is, olyan szempontból, hogy a céltól még valami emberlakta vidékre jussunk. |
| | |
|
|
Kellemes kis séta, 23 km, de elég könnyû terepen, szint alig volt benne, 1-2 kisebb emelkedõ, de azok is kibírhatóak és jó az elosztásuk, és nagyon bõ szintidõ, amit egy ovis is tud teljesíteni, de gondolom épp azért, mert olyan szép tájakon vezet az út, hogy mindenki egy csomószor megáll fényképezkedni.
Ezt a túrát ajánlom mindenkinek. Hezitáltunk, hogy bevállaljuk-e az extrát, végül nem tettük, azt nem mondom, hogy bánom, de azért jövõre valószínûleg arra fogunk nevezni. Eltévedni nem nagyon lehet, és több ponton is kaptunk kaját. No meg még az idõ is gyönyörû volt. Ez a túra szerintem lényegében bárki által teljesíthetõ, aki néha kirándul egyet, voltak gyerekek is. Teljesítménytúrának nem annyira mondanám, inkább a tájnézésrõl szól, és profi túrázók számára a 23 km-es távja tényleg egy kis egészségügyi séta. Jó volt a szervezés, és bár sok induló volt, elég hamar szétszóródtunk, úgyhogy a túra legnagyobb részében négyesben haladhattunk társaimmal. Ajánlom mindenkinek, aki szeretne sétálni egyet a Budai-hegység legszebb vidékein!:) |
| | |
|