AK

 Mezőtúr felől érkezve eső után-előtt rendesen ragad a talaj,a balai hídnál a köztes bélyegző is rendben van.Balog János figyel bennünket felülről valószínűleg,mindenkinek ajánlom a tisztelgést,szép lett a nyughely.Kék jelek ezen a szakaszon nem kényeztetnek,eligazító tábla is elkel(het).Mindig csak előre.Az ecsegfalvi eligazító tábla után a település felé visz a kék,a túzokok hazája következik.Bélyegző rendben.

Ecsegfalván a bélyegző rendben. Réhely után, Ecsegfalva felé haladva az aszfaltútról való letérésnél az árok jobb oldalát kell választani, ott megy az "út". Most jól járható volt ez a rész, ahogy a régi vasút töltése is. Ecsegfalvára beérve, az út bal oldalán a kocsma nyitva. A falu után kezdődik a gát, mindenki szerelkezzen fel elegendő vízzel, mert szükség lesz rá. Még ezen a kellemes (bár elég napsütéses) tavaszi napon is elég sok fogyott.

Körös-Maros Nemzeti Park infótáblán, a híd Ecsegfalva oldali lábánál, a pecsét rendben.

Az Ecsegfalva végét jelző tábla előtt, a Körös-Maros Nemzeti Park információs tábláján (Fő utca) a pecsét rendben.

Réhely és Ecsegfalva között az út valami botrányosan katasztrofális. Réhely után először jó sok aszfalt a közúton, utána térdig érő fűben-gazban úttalan-utakon vezet az út, majd cserjés, fás-bokros, gazos rész következik, ahol alig lehet haladni, mivel gyakorlatilag szinte út sincs. A szakasz karbantartottsága kritikán aluli. Ecsegfalva előtt pedig, a sok eső után óriás pocsolyákkal tarkított jó kis saras útszakasz. Ha nem lettem volna már dögfáradt, akkor még élveztem is volna a kalandos szakaszt, de így már nagyon elegem volt.

 Pecsét rendben az információs táblán. Van működő kék kút nem olyan messze a faluban a pecsét után.

 Ecsegfalván több bolt is működik, munkanapokon biztosan találtok egész nap nyitva tartó boltot, hétvégén is elég jónak tűnnek az esélyek. A kocsmák most kényszerűen zárva tartanak, de legalább három műintézményről tűnt úgy, hogy ez esetükben szigorúan ideiglenes állapot.

A falut elhagyva a műút jobbkanyarjánál kell áttérni a volt Kisújszállás-Dévaványa vasútvonal töltésére, ahol a traktorok vették át az uralmat: nyomukban mély, kíméletlen sár. Ez több kilométeren át kitart, de ahogyan elfogynak a munkagépek nyomai, visszaveszi az irányítást a legnagyobb masiniszta: maga a természet. Fás-bokros területen kell átküzdeni magunkat, alig járt, itt-ott eltűnő nyomon. A töltés persze mutatja az irányt, de Réhelytől északra a műútra tér át a turistajelzés és van is jel, ám azt könnyű szem elől téveszteni, érdemben kijárt ösvény híján. Tipp: Réhely felé haladva a töltés jobb oldalában menjetek, akkor könnyebb észrevenni a letérést.

A szafari jelleg maximális, még ha elefánt vagy gnú aránylag kevés is van, őz, nyúl, fácán nagyjából ötpercenként váltott ki a bokrok közül.

Mivel még lehet kerékpárral teljesíteni a túrát, azt tanácsolom: ezt a szakaszt inkább tervezzétek gyalogos teljesítéssel vagy ha hosszabb drótszamaras túrán vagytok, gyalogos tempót számoljatok és dupla defektjavító készletet. (Ezen kívül persze opció a műúton menni, mindenki eldönti, hogy egy útvonalkövető túramozgalom esetében ez neki belefér-e.)

 Ecsegfalvára Mezőtúr-Túrkeve felől érkezve átkelünk a Hortobágy-Berettyó hídján, majd a lakott terület kezdetét jelző Ecsegfalva táblánál bal kéznél találunk egy információs táblát. Erre van felszerelve a bélyegző, amely folyamatosan elérhető. A közeli buszmegálló ugyan nem fűtött és sörcsap sincs benne, mégis megteszi kocsmapótlónak, már amennyiben megelégszünk a szélvédett helyen ücsörgéssel pihenő gyanánt. Ecsegfalva, Csatornapart néven örökítették meg e helyet a buszmenetrendekben, regionális járatok közlekednek innen Kisújszállás és Dévaványa vasútállomások felé (a kevés távolsági járat viszont csak kb. 1 km-re innen, Ecsegfalva, Berettyó vendéglő megállóban áll meg!). A település további részeit most nem fedeztük fel, lekötötte minden időnket a sárvakarás.

Tény ugyanis, hogy Túrkeve felől ezidőtájt érkezve nem csak a keréknyomokban, de mellettük is egész komoly a dagonya, egyedül a gastyási szivattyúháztól Ecsegfalva felé van néhány kilométeren kőzúzalékkal borítva az út. Ez mellesleg nem túl gumibarát, szóval külön sáv van a Simsonoknak. Pihenőhely sem igen akad, csak a túrkevei hídtól északra egy nyaraló-vadászház lekerítetlen kertjében lehet padot-asztalt-budit találni. A jelzések is ritkásak, de a gát követése aligha jelent tájékozódási szempontból kihívást. A hátralévő távot pedig a gátak szelvénykövei segítenek belőni: Túrkeve pecsételőhely a 21,5 fkm-nél, Ecsegfalva hídja pedig 41,1 fkm-nél van. A kettő között csak néhány lakott gátőrház, tanya tanúskodik az emberi jelenlétről, persze magát a töltést és a keréknyomokat leszámítva. Négylábúakból viszont nincs hiány: minden lakott háznál acsarkodó ebek, dagadó májú libák, egy helyen hamburgerek legelésztek (elnézést), miközben olykor-olykor még feltűntek darvadozó darvak is a láthatóan italozó életmódot folytató őzek felett.

Valójában az a jó ebben a szakaszban, hogy igazából nincs semmi, csak a már-már változatlan táj és a csend. Filozófiai kérdés, hogy a modern embernek tényleg kell-e az, hogy mindig legyen valami?

(A szomszédos, külön ponttal e fórumon nem rendelkező túrkevei pecsételőhelyre vonatkozó hasznos és haszontalan információkat Mezőtúr pecsételőhely bejegyzéseinél rejtettem el.)

Csatlakozva az előző beíráshoz, minden rendben mindkét pecséttel.

Mezőtúr felől érkezve. A bélyegzők a Balai-hídnál (Túrkeve), és Ecsegfalván a KMNP információs tábláján is rendben.

A Gastyási szivattyúház után  kb. 1 km-re földmunkálatokat végeznek a gáton, plusz  teherautó forgalom, hordják az ideiglenes telephelyre a kőzúzalékot. Nagy valószínűséggel egészen Ecsegfalváig aszfalt burkolatot kap majd a gát/töltés. Illetve egy kisebb szarvasmarha banda (20-30db) nehezítette az utam. A villanypásztoron átjöttek, visszamenni eszük ágában sem volt, így kb. 2-300 méteren keresztül toltam őket magam előtt, mire olyan helyre értünk, ahol végre ki bírtam kerülni a csapatot.

 Mezőtúr felől végig gáton. Így ősszel, a félig lehulott, és tarkabarka lombok között átsütő nappal ingen hangulatos tekerés kerekedett. Szerencsére már szúnyogok sincsenek.... A gát koronáján remek keréknyom fut. A pecsét a táblán rendben.

 A Réhelyi Látogatóközpont után felüdülőleg hat a kb 2 km az aszfalton, de aztán elkezdődik a tánc, amit sokan (főleg bringások, de nem csak ők) kihagynak és az úton mennek tovább Ecsegfalváig. (Pedig  az Ak továbbra sem érintő pontos mozgalom..de ezt csak így zárójelben)

Miután a jobbra térünk az aszfaltról kissé nehézzé válik az ösvény követése, de a gps azért segít. Miután a réten átvágunk jön az erdei szakasz, ahol ilyenkor meglehetősen dús a vegetáció..és rengeteg a szúnyog. Szabályos élet-halál harcot vívtunk mi is velük, amit nehezített, hogy egyes helyeken szó szerint járhatatlan a kidőlt fák miatt az ösvény. Ecsegfalva előtt 1-1.5 kmrel már jobb a helyzet.

Szerencsére a központban lévő Reál élelmiszer nyitva volt pünkösd vasárnap is, a tulaj jó érzékkel ráérzett arra, hogy ezen a napon nagy forgalom várható.

A kék kút itt is működött nagy örömünkre.

A pecsét a gátőrház melletti táblán renden van.

 Pecsét a falu északi végén a gátörház elötti táblán rendben.

 A pecsét a gatőrház mellett a táblára szerelve könnyedén megtalálható. Helyes kis falu, sok kocsmával, sokáig nyitva tartó bolttal és kedves emberekkel. Sajnos szállást itt nem találtam, így előző este Túrkevén a termálfürdő kempingjében aludtam, kb 2,5 km kitérő és ez ugyebár kétszer, de legalabb a meleg vizben lehet áztatni a turázásban megfáradt végtagokat.

Könnyen elérhető a pecsét az információs táblán, észak felöl Ecsegfalvára betérve; templomos lenyomatot ad. A faluban van 3 bolt, 5 kocsma lehet enni, inni venni. UI. FoJo veled találkoztam a Mezőtúr Ecsegfalva gáton, hajrá a további utadon!

A pecsét a falu végén rendben!

Pecsét a falu határában az információs táblánál, rendben.

 Pecsét az információs táblánál továbbra is megtalálható.

Az új doboz a falu északi végén, a gátnál, a régi gátőrház (vagy vasúti őrház) mellett van.

A Réhelyi bemutató központ felől kerekeztem Ecsegfalvára szombaton délután fél 2 körül. A gyereknapi rendezvénytől zengett az egész falu. ;-) A település túlsó végénél (a Hortobágy Berettyó folyó előtt) a falutábla vége mellett jobbra van egy épület és mellette az információs táblára van részerelve az új kéktúrás bélyegző. (Itt zártam a mai kéktúrám Szeghalomról jövet. Innen még áttekertem Kisújszállásra, ahonnan hazavonatoztam.)

Ecsegfalva, MTSZ azonosító: AKPH_27, GPS: N47.154135, E20.916596
Cím: 5515 Ecsegfalva, Fő utca vége, Leírás: Ecsegfalva (észak). Az Ecsegfalva végét jelző tábla előtt, a Körös-Maros Nemzeti Park információs tábláján (Fő utca).
Elérhetősége folyamatos: Igen, Nyitvatartástól függ: Nem

Mezőtúrról a hosszú esőzés utáni 2 száraz napnak nem volt elég, hogy felszárítsa a talajt a gáton, ezért a tervezett 2 óra helyett 6 alatt kerékpároztuk le a távot (helyenként pár száz méterenként álltunk meg sarat takarítani a kerékpárról, hogy körbe tudjon fordulni a kerék). Ecsegfalván a benzinkúton kaptunk céges pecsétet.

 Ecsegfalván vasárnap mi csak a benzinkútat találtuk niytva és ott pecsételtünk. Mezőtúrig innen gyakorlatilag végig a gáton vezet az út, de nem 27 km ahogy itt szerepel, hanem 36 km, nagyon nem mindegy.

Ahogy beértem D-ről az első boltban bal oldalt céges.

Mezőtúrról végig a gáton vezet a jelzés és csak Ecsegfalva előtt fordul rá az országútra. Mi Mezőtúrról kezdtük a túrát és rövid kitérővel Túrkevén szálltunk meg a Termál fürdő melletti campinben. Van  "szállodai" elhelyezés, apartman, faház, camping. Minden új az árak korrektek. A szállás árában bennevan a fürdő belépő is. Én áztam 1 órát a gyaloglás után. .http://www.turkevetermal.hu/

Ecsegfalván balra az első kocsmában bélyegeztünk ahol az ecsegfalvi horgász egyesület pecsétjét nyomták a füzetünkbe.

 A töltésen igen remek az idő,a látvány szép,viszont mivel sokáig az,kissé unalmassá válhat,közmunkások kaszálnak és közgépesek utat építenek,talán kerékpárosoknak..a bélyegzést a Berettyó utca kiskocsmájában ejtjük meg,a népek barátságosak,a kék bélyegző itt sem került meg..

 Ecsegfalván elég sok kocsma van az út mentén, a bélyegző beszerzése nem probléma. Mi Túrkevéről jöttünk és innen még a Réhelyi Látogatóközpontig jutottunk el. Az útvonal követése nem nehéz, bár nehezen érthető, hogy miért tették át a hosszabb gátra. Ez a napunk 32 km lett.

Bejárás dátum 2013. 08. 14.

Végig a gáton. A benzinkúton kaptam bélyegzést.

A benzinkúton kértünk bélyegzést.

Mezőtúrról jövet az első kocsmában lehet Horgászegyesületi pecsétet szerezni.

Az út valóban hosszú,no és poros még bringával is.Az első útba eső-ráadásul kettő-kocsmában nincs olyan pecsét,amin a település neve szerepel.Zöldség-gyümölcs kiskereskedőhöz mentünk be és ott találtunk megfelelő bélyegzőt.

 Ez a szakasz Mezőtúrról idágia a gáton elég hosszú. A látnivalők sem gazdagok. Talán csak Balogh János akadémikus emlékműve érdemel említést. Ecsegfalván minden vendéglátóipari egység kisujszállási tulajdonosú. Bélyegzőt ezért nem (viszont a melegre és a hosszú útra való tekintettel ajándék fröccsöt) kaptam a foci pálya melleti büfében. Bélyegezni a benzinkútnál tudtam, ahol a tulaj kérés nélkül hozta a cégest. 

A benzinkútnál bélyegzést, szembe vele a kocsmában hideg sört kaptam.

A gát után jól esett volna egy kis frissítő, így én kocsmára, méghozzá a Kicsi Kocsmára szavaztam, ahol, ha bélyegzést nem is, de kaptam egy kiváló blokkot amit hozzátűztünk a füzethez.

A benzinkútnál szívesen adtak Ecsegfalvi pecsétet.

A Hortobágy-Berettyó melletti hosszú szakasz után, mely a Balai-hídtól gyönyörű, de a nyári melegben gyilkos lehet, beértünk Ecsegfalvára. "Szerencsére" nekünk esett az eső. Újra együtt négyen AKéken, Ecsegfalván mi is a Berettyó Étteremben próbáltunk bélyegzést szerezni, amit szívesen adtak is volna, de jelezték, hogy a bélyegző túrkevei. Így a mellette lévő benzinkútnál kisérleteztünk, ahol kiváló ecsegfalvi céges bélyegzőt szereztünk be.