Túrabeszámolók


túra éve: 2012
A híd túl messze van...Túra éve: 20122012.01.10 23:21:22

Az év elsõ túrája ---választanom kell !

1.  BUÉK : tömeg-profi rendezés(drága!)--uncsi

2.Görgey :Visegrád (kedvenc helyszín )--szigethalmi családias-pálinkás buli--ráadásul legjobb barátaim társaságában...

s mégis a 3. lehetõséget választom : hírhedt “gátazást” Szegeden

Miért is ?? KIVÁNCSISÁG - KIHÍVÁS Ez a fõ motivációm.

Fejben rákészülök--átfutom a beszámolókat (különösen sokatmondó a minimalista Dinamokutyáé !! )--Szint helyet kínhegyek...Megfogalmazódik a cél :

ÉLVEZNI az utolsó méterekig !!!

Isteni jelként megcsörren a telefonom : “fél éve nembeszélünk “ barátom hív,õ is ott lesz..  Felnézek a fórumra --Gethe Laci csak arra vár ,hogy háztól -házig fuvarozzon ..



Szombat 4,30’-Daubner ,a Nyugatinál csatlakozik hozzánk Jámbor s még vki (egy Tünde !!)Rögtön gyanús lett ,hogy nem földi halandó !!Próbálta ugyan álcázni magát ( pl. elálló füleit lekerekítette!!)de árulkodó volt ,hogy 50-60 -as szélben (fekete!) ru polóban jelent meg--- nem vér folyik az ereiben … Ja és persze a neve is : GALADH EREB -a nagy visszatérõ(HOl volt 3 évig ???!!!)

A régi cimborák örültek egymásnak..Sorra vettük a TTT család “nagy arcait “-a legfrissebb pletykákat ,hogy képben legyen. Én csak csendben meghúzom magamat ..(engem nem vág át !!)

7 elõtt a rajtban vagyunk- Szeged külváros --nincs tömeg : néhány futó no meg a 76 éves makói bácsi-Õ a legfrissebb...jövõ héten jön föl Pestre ötpróbázni !!! A rajtoltatás kissé körülményes ,de ilyen létszámnál nem számít..

7-kor elindulok--felkészültem , világos a cél:egész nap menni kell egyedül s persze élvezni az állapotot..Eltévedni nem lehet ! Kapunk egy térképvázlatot (itiner fölösleges!) A holt Tisza mentén Algyõig 15 km-ott át az elsõ hídon és a túloldalon vissza a Maros torkolatig 15 km.A Maros mentén Makóig 30 km és vissza a másik oldalon 30 km --Ilyen egyszerû!!

Nekem való terep-büntetlenül szárnyalhatnak a gondolataim !! A gát mint terep kifejezetten tetszik ,a föld fölé emel s így kicsit fölülrõl látok rá a “valóságra” mintha kicsit lebegnék..

Az elsõ 10 km laza folyamatos kocogás- jól esik- szívom magamba a levegõt-eget ,ami körülvesz (kis talaj-nagy ég-ezt az arányt szeretem !!)

Utolérnek a futók  (6-8 fõ köztük Kornél barátom is ) s el is hagynak ,de még sokáig látom õket. Ha fotóznék, az elsõ kép ez lenne :elõttem 200m-re a futók s akkor hirtelen 8-10 õz/szarvas átszökken elõttük keresztben a gáton..Klassz látvány volt !!!

Aztán kisüt a nap is ..s hosszú árnyékot vetek elõre. Utolér egy futógyalogló(felváltva csinálja ritmusban)Utánozom..Amikor a hosszú árnyékom utoléri , futni kezd (mókás:-)) Így haladunk együtt az elsõ pontig.Forró tea a kulacsba, banán a gyomromba s már nyomom is tovább. Algyõt elhagyva már itt is az elsõ híd -DE KÖZEL VAN !

Átrobogunk rajta és nappal szemben kocogunk vissza-nekivetkõzöm: elég az aláöltözet és a széldzseki. Kis beton után ismét a gáton magányosan gyalog-kocog ,hogy változatos legyen ! Felfedezek vkit magam elõtt, õt üldözöm ,úgy 25 km-nél be is érem Kornélt s innen együtt megyünk a 2. pontig. Ott is forró tea és még egy banán a tankba. Nincs még 11 óra s már ráfordulunk a Maros-gátra.Néha szelesebb részeken kicsit fázunk -lassú a tempo-gyorsítok s azt veszem észre ismét egyedül vagyok.. A villanyoszlopokon 100m-enként kiírva a táv--nekem ez nagyon bejön:gyorsít --falom a km-eket.Simogat a Nap, a szél--ÉLVEZEM !!

3.pont tea mellé egy kis magneb6 is kell..vissza a gátra ,arccal Makó felé :látszik a templom !! MILYEN KÖZEL VAN !

Ismét megelõznek :egy futó majd egy traktor. Itt megkísért az Ördög :”Elvigyelek???” Elszántan visszautasítom s ezzel életem újabb nagy lehetõségét hagyom ki(ki tudja mikor utazhatok egy traktoron??)

Máris itt a makói híd,de mielõtt átkelnék rajta elõbb városnézés jól kiszalagozott egyenes utcán be a központba.A Makovecz tervezte fürdõ gyönyörû!! Az iskolában (60-as cél ) õszhajú fiatalemberek kényeztetnek, lesik minden kívánságom, kapok finom levest is...14,30’ Nagyon elégedett vagyok magammal!! Visszakocogok a hídhoz s újabb motiváció :minél messzebb jussak még  világosban.Már nem kocogok ,csak lendületes gyaloglás marad.Falom a km-eket. 24km-tõl indul a visszaszámlálás-ezen az oldalon össze-vissza kanyarog az út ..élvezhetem a teljes naplementét s még utána is sokáig világos van  :pont a pontig !Örülök neki és sugárzom az elégedettséget -a pontõrök szerint is látszik rajtam ,hogy nem szenvedek!!  16.40’ -elõveszem a lámpát, de fölösleges ,mert a Hold süt,árnyékot vetek magam elé ismét -Holdárnyékot.

Az utolsó 10km-en csatlakozom az Ági-Gyula pároshoz (jó társaság!) Bár jó volt eddig magányosan is ,de nem bánom ,hogy az utolsó km-reket megoszthatom velük-visszahoznak magányomból a közösségbe..

Ági hõsiesen küzd élete elsõ 30 asával --mindene fáj már ,de tartjuk a 6-os tempot. Gyula csak lazán (2m feletti -gólyalábakon jár!)

0km-nél rádöbbenünk :még van 4 km a célig !!!  Leesik,na innen van a név :”A HÍD TÚL MESSZE VAN !!!”

Átkelve a 3. utolsó hídon is ,hagyom ,hogy elborítson az “ott vagyunk mááár???!!!” érzés ,de csak azért ,hogy nagyobb öröm legyen belépni az ajtón (19,30’)a MELEGBE ,ahol õszinte törõdéssel vesznek körül minket ...leültetnek a gyönyörûen megterített rózsaszínû asztalokhoz,hozzák a nagy tál forró isteni babgulyást ,finom puha kenyér ,házi almáspite a bónusz !!! S ha vkinek ez még nem elég (nekem??) ,felmehet lifttel az ötödikre forró zuhanyt venni !!! Wellness szállóban érzem magam!!

Míg utitársaimra várok (a tünde élvezkedik a holdsütésben !! )) jól elbeszélgetek a rendezõkkel..KÖSZÖNET ,HOGY ITT LEHETTEM !!!

Éjfél után esik be Ereb is -Galadhul !!! Piros fülek -orr... Lassan-komótosan táplálkozik -átöltözik (zuhany helyet zoknit cserél :fehéret-feketére!!!) Elmeséli ,hogy hogy szúrt a szíve( van egyáltalán szíve egy tündének ???!!!) SUVLAJ mentette meg az életét, mert a kiszáradástól volt ! (Nem tudta ,hogy azért adják a teát ,hogy megigya!!!!)

2-kor indultunk haza havasesõben ,4-re föl is értünk Budapestre. Laci házig fuvarozott minket :KÖSZÖNET NEKI A NAGYVONALÚ KEDVESSÉGÉÉRT  !!!!

Gyönge (leány a gáton !))





Ui.JÖVÕRE UGYANITT KICSIT JOBB FUTÁS ARÁNNYAL !!!

 
 
túra éve: 2009
Együtt a Magyar Családokért / Összefogás tt. a Mátrában / Via DolorosaTúra éve: 20092009.10.29 20:06:42
via Dolorosa 35 2009. Egy mazochista élményei

A gyönyörû neve csábítotterre a túrára. 75 km-nyi szenvedés-erre vágytam- meg akartam halni, de sajnos nem tartott velem senki,s mivel már 8 óra is elmúlt,mikor Markazra értünk a szigethalmiak külön buszával (sajnos volt ülõhelyem :-( ), maradt a 35 km-es táv. s bár a testemnek ez is éppen elégnek bizonyult a lelkem mindig többre vágyik.
A reggel még esõvel kecsegtetett, de hamar kiderült, hogy kiderül. Kénytelen voltam ismét ideális idõjátási viszonyok között teljesíteni túrát : (
A Tatár mezõre szerencsére extrém a pálya: meredeken föl jó kis agyagos-tapadós sárban, minden lépésnél éreztem, hogy egyre nehezebb. No és persze egyre sötétebb is az új fehér cipõm, amit most avattam föl. A mezõn a zöldajtós, zárható magasles nagyon megmozgatta a fantáziámat-ha ott egyszer eltölthetnék egy éjszakát...bezárva..
Ez a jó kis szakasz azonban nem tartott örökké, s simán köves erdei ösvény vezetett tovább a Markazi várig(1. ell.pont), amit könnyen megtaláltunk az egész túra alatt jellemzõen sok egyértelmû jelzésnek köszönhetõen :-P
A panoráma tökéletes, sehol egy felhõ, vagyis a Markazi -kapu sûrû fehér pára gomolyog. Szerencsére odamegyünk!!!! Kicsit álldogáltunk még itt, hogy sokan elénk kerüljenek, legyen kiket visszaelõzni. A kanyargós gerincen erõsen nyomtuk, s hogy még jobban izzadjunk lehet pálinkázni.
A 2. E.P. -ot csak bokáig érõ sárban lehetett megközelíteni, az útszélét is szúrós bokrok szegélyezték, ez igen, ezt már szerettem s a mikor 1-2 vércsepp is megjelent a kezemen, tudtam már jó ki túra kerekedik ebbõl! A kaputól a kéken fölfelé végre beborított minket a sûrû köd, eltakarva a napot. Sejtelmes volt, jó lett volna benne eltévedni, de az útvonal egyértelmû Szárhegy, Oroszlánvár. A kedvenc emelkedõim csak a másik irányból jobban izzasztanak (na majd a Mátrabércen :) ). Lefutottam róluk hátha sikerül esnem egy nagyot, de az új terepcipõm talpa jól tapadt : ( Elémkerült egy muflon is-bámultuk egymást-õ unta meg elõbb a elszökkent, nem akart megtámadni : ( a Jagus következett, nem túl meredek, annak viszont örültem, hogy le kellett ereszkednünk a csurgó-forrásig, hogy aztán visszamászhassunk. Jó volt látni a sok szembejövõ szenvedõ arcot!
3. E.P.: a kedves pontõr nagy lelkesen szalamandrát mutogatott -NEKEM! Összenéztünk Tamással. A csoki láttán felcsillant a szemem, na végre kapunk vmit, nem mintha éhes lennék, csak hátha megfájdul tõle a hasam(volt már olyan,hogy minden ponton adtak vmit s aztán jó kis gyomorfájással kellett lenyomnom 50km-t!!: D)
A visszakapaszkodón szándékosan lemaradtam, hogy aztán futnom kelljen a "mester" után. Aztán végre a "mocorkásban" sikerült esnem is egyet-élveztem a repülést csak a landolás túl simára sikeredett- semmi sérülés- túl puha a talaj : ( Fölpattanok elégedetten: gyerün tovább Recskre.
4.E.P.: Itt szívesen elmeditáltam volna a múltról, de mennünk kellett tovább. P3, erdõ, aztán jó kis aszfaltos várt ránk. Elvétettük a bozótos letérõt a maradt a szalagozott "nagypistás" mûút. Pedig én a másikon szerettem volna menni.... : (
5.E.P.: A Szent István csevicénél nagy lakoma várt ránk, pedig már éppen kezdtem éhes lenni. Azért a forró teával még leforrázhattam a torkomat. Csak semmi pihenés, irány az Ilona-Völgy. Amikor a sima beton jó hegyeskövesre váltott, na azt élveztem igazán! Ezután már csak egy kis sár volt, egy-két vizes kõ, patakátkelés s elértük a vízesést.Itt nyáron lezuhanyoztam amikor erre jártunk, s nagy volt a kísértés, hogy ismét megtegyem.....
Márcsak egy kis szintemelkdés(300m?) várt ránk, s szomorú lettem, ez már az utolsó kaptató...
6. E.P.: Ismét a Markazi-kapu, innen már csak lefelé. Ezt így kevésnek éreztem a megpróbáltam rábeszélni a társaimat, ugyan ugorjunk már föl a Kékesre(-itt van közel), de furcsán néztek rám, azt hitték viccelek, pedig most, hogy kellõképpen elfáradtunk, így lett volna az igazi élvezet...A szintidõbe simán belefért volna!!!!...
Tanulság: meghalni könnyebb egyedül.
A zöld lefelét próbáltam "jógásmódra" ellazulva megtenni, Tamás a mesterem, õ tanít rá! "Levegõt is nem venni kell, az áramlik". Azt hiszem ezt még gyakorolni kell! De tetszik ez az "áramlás" (flow). 7 órán belül érkeztünk a célba. Szemtanúja lehettünk, amikor a gyõztes futó Pap Gábor beérkezett.Beleborzongtam, ahogy fejemben végigfutott: õ végig futott!! Mit élhetett át 75km-en...irigyeltem érte.
S bár a rendezõk, túratársak, józan ész, idõjárás mindent megtett, hogy unalmasan problémamentes napom legyen, szerencsére a képzeletem miatt mégiscsak jó kis túra kerekedett belõle. Jövõre azért a hosszútávon indulok majd (egyedül)...
Szalamandra aki nyúlcipõben nyúlnak képzeli magát...
 
 
Don Bosco teljesítménytúrákTúra éve: 20092009.08.14 18:29:23
Don Bosco 60 2009
ZSÉ eldöntötte a korai indulást.-Rendben, nem probléma! 5.45 rajthely-pontos vagyok (egy kis szerencse is kellett hozzá:-) ZSÉ késik ,aztán letol,miért nem álltam be a sorba....6.15-kor indulunk, ZSÉ kissé cammog,próbálom nógatni- "MÉG NEM MELEGEDETT BE"...A Kiscelli Múzeumig a bicósok számára is legendás hírû emelkedõ-de ZSÉnek ez még nem elég:CAMMOG...A K+ mátyáshegyi felfelé a következik(hazai terep, a katlan a gyermekem kedvenc játszótere volt vmikor...régen.)Hátranézek:LIHEGVE CAMMOG. Hátha még ez sem volt elég a HHH-i emelkedõn csak beindul! Büszkén mutogatom az általam festett új kék jelzéseket.(A "Baltás" sok munkát ad mostanában,de kitartóak vagyunk,újrafestjük) A"kõasztalnál" az elsõ ellenõrzõ pont.Iszunk, belemarkolok a dunakavicsba s gyerünk tovább. NA VÉGRE ZSÉ BEINDULT: KOCOG!!!!Bár most meg a fényképezés miatt marad le...Nem várom be majd utolér.Rátapadok Danira,vmiért biztonságban érzem magamat mögötte...Tájékozódásban még van mit fejlõdni! (NÕI DOLOG? - nem hiszem,inkább plusz energia,ami még nincs a hátizsákban -Így kényelmesebb! ) A Vihar-hegyrõl leviharzunk (Máté éppen a csokimúzeumos pontõrködését emlegeti:PÁLINKÁS-az az igazi!!! :-))) Virágosnyereg, Z jelzés aztán S Solymárig ,a Kálváriát persze nem hagyjuk ki ! 2.ellenõrzõpont. Lefelé kocogás.Átkelünk a mûúton s számomra most kezdõdik a nap..Hosszú nem meredek mászás Zsíros-hegyre a S-án.Utolérjük Ildikót,(Õ a takarítónõ-pókhálózik) A Muflonnál kedves pár fogad minket-újabb ellenõrzõpont.A tulaj viszont percekig nem tér magához ,amikor Dani VIZET kér a kulacsába...EZ NEM AZ A HELY,ahol vizet isznak.....:-))) Nem idõzünk,tovább az általam (IS) nagyonkedvelt Nagyszénásra( 550) Szeretem ha meg kell küzdeni a szépért!!!Nincs feltételes pont , hiába keressük. Ismét leszögezem:egyszer itt szeretnék aludni a szabad ég alatt...S már kocogunk is lefelé a K-en,aztán a Kutya-hegyen a K+-en,le a kerítésig.A Fehérúton jobbra Perbál felé, ki van írva: 7 KM-2 óra-Dani megjegyzi:"de nem nekünk!" Árnyékos széles-jól futható...ZSÉ megáll ragasztani,az új cipõje(nem ASICS!) hólyagot csinált- még jó hogy hoztam Leukoplastot kisollóval!Sajnos pótsapkára nem gondoltam:se neki se Daninak nincs fejfedõje-mi lesz velük nyílt terepen...A Meszes után (most nem másszuk meg :-)újabb kerítésmászás,innen szántóföld s napraforgó-tábla következik.Kicsit élre állok,s azonnal rossz az irány,szerencsére Dani a helyzet magaslatán ,hamar korrigál, én pedig visszatérek mögé a "helyemre", abból nem lehet baj..Aztán észbe kapok :ZSÉ eltûnt ,lemaradt-megállok, várom,hogy felbukkanjon..Dani megy tovább elõre...JÓ VOLT OTT A HATALMAS NAPRAFORGÓMEZÕN EGYEDÜL....CSÖRREN A TELEFON: ZSÉ visszament ,mert nincs meg a fgép(a lábragasztó helyen kicsúszhatott a zsebébõl..).de sajnos nem találta meg-jön vissza -folytatja a túrát!!MEGVÁROM Szerencsére Ildikó is fölfedez a dombtetõn s visszatalál a helyes útra.:-) Perbálra már 3-man kocogunk be:30 KM.Itt a templomnál étel-ital vár ránk(Dani már éppen befejezte)Szörpök ,lekváros ,zsíros kenyér ubival a kínálat.Finoman ropog a kenyér héja.Mivel csak körtét hoztam magammal, kihasználom a lehetõséget:2 lekvároskenyér sok folyadékkal, de ami a legjobban esik:a kút alatti fürdés!!(Fejet a csap alá,csurog a víz a nyakamba-én így szeretem:-) Ismét úton, ZSÉ vizes pelusból turbánt csavar a feje köré-következik a nyílt terep tûzõ napon. Nagyon jól szalagozott túra,lassan Dani nélkül is biztonságban érzem magamat az ismeretlen terep ellenére is!!! AZ újabb EP-on láthatóan örülnek nekünk (eddig még a madár sem ,csak Dani járt arra:-) Dombok le s föl egy õzet is látunk..Ildikóval beszélgetünk ,ZSé mögöttünk.Messze -messze egy fehér pont-Dani háta..A hõség kezd nyomasztóvá válni bár forró szél simogat-én ezt is szeretem ,csak veszélyes...Máriahalomra kitikkadva érünk be s megrohanjuk a kék kutat,alatta a vízfolt jelzi ,ezt Dani sem hagyta ki ISTENI ÉRZÉS!! A csap alá guggolok,még a cipõmbe is befolyik,nem zavar. nincs most ennél jobb!! Felfrissülve körülnézünk:a hely békés nyugalmat áraszt sehol senki a templomnál-a 18km-es táv résztvevõi már elrajtoltak. A faluból kiérve mozgó pontok elõttünk-TÚRATÁRSAK.Na végre nem vagyunk már olyan magányosak s van kiket megelõzni. Felfedezem Danit is -õ a cél-indulok,Ildikó lemarad ,de én futok míg utol nem érem..Hátranéz, egy mosoly a jutalmam,de nem áll meg ,megy rendíthetetlenül, gyalogra váltok én is- CSAK NEM LEMARADNI! AZ újabb cél ott magasodik elõttünk:KÕHEGY Dani kajánul mutatja ,oda fölmegyünk -nagyon ijesztõ !!!MESEBELI HELY -ezért meg kell dolgozni!!! Tûzõ napon sziklás kopár meredek fel...A 18-asok araszolnak rajta mint karaván...Dani nekimegy lendületesen-nekem sajnos csak az aprólépéses taposás marad,egyszer meg is állok ,mert elfogy a levegõm,de gyorsan tovább megyek mert teljesen váratlanul egy idõsebb úr (két lihegés közt) elkezd bókolni, teljesen zavarba hoz :-))))FÉRFIAK!!!! Nagyon tetszik ,hogy kisgyerekek is nyomják( 4-5évesek).UTÁNPÓTLÁS!!! Fönt EP ,nagy elismeréssel fogadnak mint 60-ast,különösen mikor kiderült,hogy nem 25 éves vagyok :-)(JÓL esett az egomnak!) Nem pihenünk, csorgunk lefelé!! IDE MÉG VISSZAJÖVÖK !!! A nyílt terep után erdõbe érünk,nagyon kellett már az árnyék végre! Továbbra is lefelé....Messze látszik már az újabb frissítõpont-jó kis motiváció. 3 fajta szörp, kérdik melyiket szeretném,mindegy ,csak sokat kérek....Meggy ,kivi ,narancs-végigkóstolom-lecsúszik 1 L folyadék.Kulacsba is töltünk. A nápolyit most nem kívánom, de biztos ami biztos letuszkolok egyet,nehogy baj legyen. Újabb nyílt terep következik ,de így frissítés után most nem probléma,újjászülettünk! Lassan tudatosul bennünk :közel a cél.Nagysáp nem nyerte el a tetszésemet ,ui. a helyi "kölykök" megtréfáltak minket: 1-2 szalagot leszakítva ,átkötöttek balra egy utcába-az eddig oly megbízható szalagozást követve ,rátérünk,de úgy 100 m után gyanússá válik a dolog- elolvasva az útmutatót visszatérünk a helyes útra.! AZ utolsó szakasz kis emelkedõ:János-hegy (inkább dombocska) Ekkor ZSÉ rámtelefonál,hogy mindjárt utolér!!HONNAN KERÜLT ELÕ!!! Ezt bírom benne ,amikor már azt hiszem ,hogy végleg föladta ,hirtelen összekapja magát s felbukkan .CSODÁLOM ÉRTE ?S LE A KALAPPAL!!! A közeledõ ÖREG-KÕ-ben gyönyörködve (amit most nem mászunk meg :-))) be is sétálunk Péliszentkeresztre.ÜDE ZÖLD FOLT ?TÖKÉLETESEN RENDEZETT OÁZIS Egy hosszú -forró nap után kell ennél szebb cél? Egy jóbarátom már kinézte magának,ha eljön az idõ,ide szeretne visszavonulni az idõsek otthonába s én megígértem neki ,jövök látogatni...(10 év van köztünk :-))) A rendezõk õszinte örömmel fogadtak minket mint elsõ 60-asokat,köszönet érte...Én még elsétáltam a Szent -kútig,megtisztultam az út porától a jéghideg vízzel,kényelmes kisbuszok szállítottak minket Dorogra a buszhoz /vonathoz...Nagyon elégedett vagyok nem csak magammal (:-)),hanem a szervezõk munkájával is!!!!! Jövõre ugyanitt!!!! /(Akinek nem elég a 60 km,még folytathatná tovább a Kinizsi útvonalán Tatáig.....:-))))/
 
 
Szurdok / ÚtvonalkövetőTúra éve: 20092009.07.18 19:49:15
Szurdok 40 - 2009

Készültünk erre a túrára: "Benne van a Bibliában". Zs megüzente, melyik HÉV-vel megyünk Pomázra ( mindig ez van, Én majd igazodom : / ). Én viszont elfelejtettem neki szólni, hogy kivételesen Békáson szállok fel - szegény halálra izgulta magát, s ráadásul el sem tudott érni telefonon. : )
Hétkor rajt, mivel csak ketten vagyunk a csapatból (Zs szerint már nem is létezik!), gondoltuk, hogy jól meghúzzuk, kocogunk. Élre álltunk, gyerünk: csak a zöldön kifelé Solymárról. Taktika: betonon futni - de Zs még nem melegedett be- ezért aztán megmásztunk egy szép kis dombot, s a tetején jöttünk rá, a jelzés közben lemaradt( nem bírta az iramot) szóval benéztük. Vissza a kis sunyi "kerítésnél jobbra"-hoz(itt azért egy szalag jó lett volna a beszélgetõknek). Ez volt a bemelegítés. Innen óvatosabbak lettünk, s rutinosan ráragadtunk egy tapasztalt túrázóra - lusták voltunk az itinert böngészni. Végre erdõ. Nem baj, hogy emelkedik, SÕT a Janda V. háznál szegény pontõr elmenekült a házat elfoglaló "ottalvók" elõl, sajnos a szúnyogok elõl nem tudott. Ittunk, s tovább, fölfelé, irány a Csikóvárak. Utolért három futó (2 srác, és 1 lány !bakancsban!). Innen végig egymást kerülgettük (csak közben a kislány eltûnt). Lefelé zúzás -élveztem. Karolina-árok - Remete-barlang - barlangászok kis csoportja mosolyog - õsi, kultikus hely. Aztán választási lehetõség a Holdvilág-ároknál(ez nekem nagyon tetszik --> alternatívák --> dönthetek --> szabadságérzés): vaslétrán le, vagy kényelmes út - ugyanoda vezet. A vaslétrát választjuk. Zs-nek nagyon bejön a hely, fényképeket készítünk. Én is rádöbbenek, túl régen jártam már erre... A forrás után már víz is csörgedezik. Ellenõrzõpont: ismét választhatok 10 féle nápolyi közül, + forrásvíz. Hamar kiérünk az árokból. Összetalálkoztunk Tamással, aki gombát is gyûjt, nem csak pecséteket. Készségesen megmutatta miket talált eddig: ) .
Újabb dilemma: a jól futható piros, vagy életveszélyesnek titulált Salabasina-árok. Bízunk Bubu szalagozásában, és nekivágunk a nehezen járhatónak. Sokáig kerítés mentén haladunk, Zs bíztat fogjam meg, van-e benne áram : ) . Nem sokan jönnek erre. A két futó srác igen! Összeverõdünk öten, s végre izgalmas árokban mászunk. Nézni kell hova lépsz, gátfutás, hatalmas fatörzs -akadályokkal, beszorult kõtorlasz- kúszni vagy mászni, ez itt a kérdés. Nehezíti a dolgot, hogy közben rátalálok "életem Vargányájára", amit nem bírok otthagyni --> viszem Tamásnak a többihez. A terep egyre sûrûbb, nehezen járhatóbb. Jó ötlet a matrica ellenõrzõpont! Nagyon lelassulva, és elfáradva érünk föl a pirosra - tömegek leelõztek már, de nem baj, jól futható szakasz jön, pihenésképpen kocogunk. Tölgyikrek, Csanyájék. Szõke angyal bõszen pecsétel. Futás. Zs lemarad- állandóan ezt csinálja! Az ellenõrzõpontnál bevárom. Szentkút-isteni vízzel. Itt hasznát vesszük a szép színes bögréknek, amit szintén nagyon jó ötletnek tartok. A pontõröktõl megtudom "Tamás" itt járt kb 10 perce --> uccu neki, utol kell érnem! Bár büszke vagyok a mindenki által megcsodált vargányámra. A szurdok parkolói etetõpontnál biztosan beérem majd, jól futható rész következik. Kicsit csalódottan veszem tudomásul, Tamás nincs ott már(lehet, hogy megneszelte, hogy üldözöm, ezért siet ennyire?). Meg kell várnom Zs-t, ezért föladom. Lenyomok egy vajas paradicsomos, zsíros paradicsomos, és egy vajas-lekváros kenyeret, ilyen sorrendben, s örülök Zs-nek, aki végre megjön. A Szurdokban lazán sétálunk-emésztési szakasz - jönnek szembe kirándulós családok "Nézd milyen szép gombája van a néninek!" a kisfiú rámcsodálkozik "Nekem adod?" -Neked. S már a kezében is van - szabadkozó szülõk-. Azért arra rákérdeztem, hogy megeszik-e -õk is épp gombászni indultak-. Megnyugodtam, jó helyre került a vargányám.
Klastrom kútnál ismét forrásvíz(az otthonról hozott ásványvíz elbújhat mellette). Megtöltöm a kulacsokat, innentõl fölfelé visz az út Dobogókõig. Egy ideig P. Gábor és Karesz nyomában. Kíváncsian ui. a Vaskapu-szurdokban még sosem jártam... Gyönyörû! Hát még a Vaskapu-szikla, hát még az odavezeõ út! Levegõt egyenletesen tartva darálom a szintet, idõnként felpillantok. P.Gábor lazán egyre csak távolodik. A lépcsõnél muszáj megállnom, s visszanéznem, mások is küzdenek rendesen. A sziklánál sziklamászók - 3 éves kisgyerek, fejvédõben. Vajon már õ is mászik? - megvárom Zs-t, szusszanunk, fénykép, s tovább föl, aztán a megérdemelt lefelé kocogás. Jól kiszalagozott út, dícsérjük Bubut.
Amikor durva murvássá válik utunk,s ráadásul emelkedni is kezd, ismét gyalogra váltunk - hiába, mi csak kocogók vagyunk. Az igazi futót úgy lehet felismerni, hogy az emelkedõn is tolja(P. Gábor szépen el is tûnik,s már a hátát sem látjuk). átkelünk a Dobogókõre vezetõ mûúton.A Zsiványszikláról megcsodáljuk a Pilist. Jól látható a Vaskapu-szikla, ahol nemrég jártunk. Aztán kényelmes felfelé Dobogókõre. Zs itt kimutatta a foga fehérjét: kihasználva, hogy elmélyülten beszélgetek egy kedves ismerõssel, hirtelen elõre tört és MEGELÕZÕTT! A mondat közepén félbehagyva uccu utána. Remélem az ismerõsöm megérti. Fönt a csúcson vkinek már vége, de nem nekünk! Mi a 40-re jöttünk! Rövid pihenõ, telefon, randi a biciklivel érkezõ párommal. 15 perc. Aztán lelkesen, frissen jöhet a levezetõkör. Sárgán lefelé futás(eszembe jutott, hogy tavasszal ez hogy csúszott...). Zöld karika, jól futható, egészen a Fényes-forrásig. Ismét forrás! Nagyon el voltunk látva vízzel. Máté pontõrködik - megismer - örülök neki. Jönnek a nagymenõk is. Joe és Varga Sándor... Máté bíztat: érdekes lesz a Lukács-árok. Csodálkoztam, eddig mindig kicsit unalmasnak találtam, hát persze, mert a fönti úton jártam végig, most viszont levezetnek a szalagok az árok mélyébe. Tetszik, hátulról besüt a du-i nap. Nagyon hangulatos. Kicsit bizonytalanul haladunk, keresve a jó lépéseket, de jön egy tapasztalt szurdokjáró, és megmutatja, hogyan kell lendületbõl haladni. Ugrálunk, mint zergék, nagyon élvezzük. Innentõl együtt haladunk vele. Jó társaság, mesél a "nagy hegyekrõl", a Lesun volt nemrég... A Rámszakadék már elvesztette varázsát a szép korlátok miatt(bezzeg, amikor tiniként elõször jártam erre, emlékszem, mekkora élmény volt szikláról sziklára). Rádöbbenek, éhes vagyok. Zsolti megdob egy sportszelettel, de attól félek, már késõ, elfelejtettem enni! Kicsit lassulok, fáradok, eddig én voltam a nyúl, (Nyúlcipõben!) most hátul vagyok s próbálok nem lemaradni. Zs boldogan tekint vissza rám föntrõl: "Jössz?". Ezt is meg kell tapasztalni, hogy milyen, amikor gyenge vagyok... nagy nehezen utolérem õket. A Rám-hegyre fölmenni már nem esik jól, elfogy a levegõm, meg kell állni, a lefelé jövõk mosolyogva bíztatnak. Ez a legszebb kilátás a nap folyamán! Kárpótol a birsalmasajt is. Legszívesebben itt elidõznék egy órácskát, de nem lehet: párom már rám telefonált, hol vagyok már? - Unja magát Dobogókõn. Miklós-forrást kihagyjuk most(már az ötödik). "Villanyoszlopok alatt meredeken föl" következik. Az erdõbe érve sajnos meg-megállok szusszanni: mikor van már vége? Profi társunk elhagy minket sajnos, mert így el is vétjük az utat: ahelyett, hogy elmennénk balra a Thirring-sziklák felé, csak boldogan fel, hogy vége. Mit nekünk szalag, annyira vártuk hogy vége legyen, nem vettük észre a lobogó "árpádsávokat"-szelektív látás.
Boldogan-büszkén járultunk Bubu elé, aki szelíden, szégyenlõsen, már-már boldogan mosolyogva közölte: ez így nem jó, hiányzik az utolsó pecsét. Az, hogy Zs az unokatestvére, csöppet sem ingatta meg, simán visszaküldött minket a sárga körre - még egy körre. Köszi. Kétségbeesve, már nem futva botorkáltunk merre-merre - aztán kicsit megnyugodtunk, tényleg nem nagy ügy. Arra gondoltam, mi lett volna ha a Rám-hegyet hagyjuk ki! Így sokkal jobb. S egyébként is gyönyörû hely a sárga körút, sokszor sétáltunk itt már a gyerekkel is...
Szóval hamar kiküszöböltük a csorbát, s éppen elértük a 16:55-ös buszt. Megkönnyebbülve, örömmel szálltunk fel a tömött jármûre. Bár lekéstük volna! Nekem ekkor jött a feketeleves. Állva a levegõtlen buszon, 20 leizzadt túrázó hónalja közt, ezt volt a mélypont. Úgy Csobánka magasságában éreztem, hogy baj van, émelyegtem ájulásra készen. Leszálljak? De nem adhatom fel a vége elõtt 5 perccel. Szerencsére kinyílt az ajtó és frisslevegõ áramlott be, ami megerõsített, hogy ki kell tartanom. Mit nekem 47 km, 2500 szint, ez az igazi kihívás: nem elájulni a végállomásig. Büszkén kijelenthetem: MEGCSINÁLTAM!
U.I.: a szervezés/ellátás csillagos ötös volt. Hát hiába, amit Bubuék szerveznek az tökéletes, még az ideális idõjárást is elintézik...

THE END
 
  vissza az túrákhoz
<<== túranaptár