Túrabeszámolók
|
|
Az év elsõ túrája ---választanom kell !
1. BUÉK : tömeg-profi rendezés(drága!)--uncsi
2.Görgey :Visegrád (kedvenc helyszín )--szigethalmi családias-pálinkás buli--ráadásul legjobb barátaim társaságában...
s mégis a 3. lehetõséget választom : hírhedt “gátazást” Szegeden
Miért is ?? KIVÁNCSISÁG - KIHÍVÁS Ez a fõ motivációm.
Fejben rákészülök--átfutom a beszámolókat (különösen sokatmondó a minimalista Dinamokutyáé !! )--Szint helyet kínhegyek...Megfogalmazódik a cél :
ÉLVEZNI az utolsó méterekig !!!
Isteni jelként megcsörren a telefonom : “fél éve nembeszélünk “ barátom hív,õ is ott lesz.. Felnézek a fórumra --Gethe Laci csak arra vár ,hogy háztól -házig fuvarozzon ..
Szombat 4,30’-Daubner ,a Nyugatinál csatlakozik hozzánk Jámbor s még vki (egy Tünde !!)Rögtön gyanús lett ,hogy nem földi halandó !!Próbálta ugyan álcázni magát ( pl. elálló füleit lekerekítette!!)de árulkodó volt ,hogy 50-60 -as szélben (fekete!) ru polóban jelent meg--- nem vér folyik az ereiben … Ja és persze a neve is : GALADH EREB -a nagy visszatérõ(HOl volt 3 évig ???!!!)
A régi cimborák örültek egymásnak..Sorra vettük a TTT család “nagy arcait “-a legfrissebb pletykákat ,hogy képben legyen. Én csak csendben meghúzom magamat ..(engem nem vág át !!)
7 elõtt a rajtban vagyunk- Szeged külváros --nincs tömeg : néhány futó no meg a 76 éves makói bácsi-Õ a legfrissebb...jövõ héten jön föl Pestre ötpróbázni !!! A rajtoltatás kissé körülményes ,de ilyen létszámnál nem számít..
7-kor elindulok--felkészültem , világos a cél:egész nap menni kell egyedül s persze élvezni az állapotot..Eltévedni nem lehet ! Kapunk egy térképvázlatot (itiner fölösleges!) A holt Tisza mentén Algyõig 15 km-ott át az elsõ hídon és a túloldalon vissza a Maros torkolatig 15 km.A Maros mentén Makóig 30 km és vissza a másik oldalon 30 km --Ilyen egyszerû!!
Nekem való terep-büntetlenül szárnyalhatnak a gondolataim !! A gát mint terep kifejezetten tetszik ,a föld fölé emel s így kicsit fölülrõl látok rá a “valóságra” mintha kicsit lebegnék..
Az elsõ 10 km laza folyamatos kocogás- jól esik- szívom magamba a levegõt-eget ,ami körülvesz (kis talaj-nagy ég-ezt az arányt szeretem !!)
Utolérnek a futók (6-8 fõ köztük Kornél barátom is ) s el is hagynak ,de még sokáig látom õket. Ha fotóznék, az elsõ kép ez lenne :elõttem 200m-re a futók s akkor hirtelen 8-10 õz/szarvas átszökken elõttük keresztben a gáton..Klassz látvány volt !!!
Aztán kisüt a nap is ..s hosszú árnyékot vetek elõre. Utolér egy futógyalogló(felváltva csinálja ritmusban)Utánozom..Amikor a hosszú árnyékom utoléri , futni kezd (mókás:-)) Így haladunk együtt az elsõ pontig.Forró tea a kulacsba, banán a gyomromba s már nyomom is tovább. Algyõt elhagyva már itt is az elsõ híd -DE KÖZEL VAN !
Átrobogunk rajta és nappal szemben kocogunk vissza-nekivetkõzöm: elég az aláöltözet és a széldzseki. Kis beton után ismét a gáton magányosan gyalog-kocog ,hogy változatos legyen ! Felfedezek vkit magam elõtt, õt üldözöm ,úgy 25 km-nél be is érem Kornélt s innen együtt megyünk a 2. pontig. Ott is forró tea és még egy banán a tankba. Nincs még 11 óra s már ráfordulunk a Maros-gátra.Néha szelesebb részeken kicsit fázunk -lassú a tempo-gyorsítok s azt veszem észre ismét egyedül vagyok.. A villanyoszlopokon 100m-enként kiírva a táv--nekem ez nagyon bejön:gyorsít --falom a km-eket.Simogat a Nap, a szél--ÉLVEZEM !!
3.pont tea mellé egy kis magneb6 is kell..vissza a gátra ,arccal Makó felé :látszik a templom !! MILYEN KÖZEL VAN !
Ismét megelõznek :egy futó majd egy traktor. Itt megkísért az Ördög :”Elvigyelek???” Elszántan visszautasítom s ezzel életem újabb nagy lehetõségét hagyom ki(ki tudja mikor utazhatok egy traktoron??)
Máris itt a makói híd,de mielõtt átkelnék rajta elõbb városnézés jól kiszalagozott egyenes utcán be a központba.A Makovecz tervezte fürdõ gyönyörû!! Az iskolában (60-as cél ) õszhajú fiatalemberek kényeztetnek, lesik minden kívánságom, kapok finom levest is...14,30’ Nagyon elégedett vagyok magammal!! Visszakocogok a hídhoz s újabb motiváció :minél messzebb jussak még világosban.Már nem kocogok ,csak lendületes gyaloglás marad.Falom a km-eket. 24km-tõl indul a visszaszámlálás-ezen az oldalon össze-vissza kanyarog az út ..élvezhetem a teljes naplementét s még utána is sokáig világos van :pont a pontig !Örülök neki és sugárzom az elégedettséget -a pontõrök szerint is látszik rajtam ,hogy nem szenvedek!! 16.40’ -elõveszem a lámpát, de fölösleges ,mert a Hold süt,árnyékot vetek magam elé ismét -Holdárnyékot.
Az utolsó 10km-en csatlakozom az Ági-Gyula pároshoz (jó társaság!) Bár jó volt eddig magányosan is ,de nem bánom ,hogy az utolsó km-reket megoszthatom velük-visszahoznak magányomból a közösségbe..
Ági hõsiesen küzd élete elsõ 30 asával --mindene fáj már ,de tartjuk a 6-os tempot. Gyula csak lazán (2m feletti -gólyalábakon jár!)
0km-nél rádöbbenünk :még van 4 km a célig !!! Leesik,na innen van a név :”A HÍD TÚL MESSZE VAN !!!”
Átkelve a 3. utolsó hídon is ,hagyom ,hogy elborítson az “ott vagyunk mááár???!!!” érzés ,de csak azért ,hogy nagyobb öröm legyen belépni az ajtón (19,30’)a MELEGBE ,ahol õszinte törõdéssel vesznek körül minket ...leültetnek a gyönyörûen megterített rózsaszínû asztalokhoz,hozzák a nagy tál forró isteni babgulyást ,finom puha kenyér ,házi almáspite a bónusz !!! S ha vkinek ez még nem elég (nekem??) ,felmehet lifttel az ötödikre forró zuhanyt venni !!! Wellness szállóban érzem magam!!
Míg utitársaimra várok (a tünde élvezkedik a holdsütésben !! )) jól elbeszélgetek a rendezõkkel..KÖSZÖNET ,HOGY ITT LEHETTEM !!!
Éjfél után esik be Ereb is -Galadhul !!! Piros fülek -orr... Lassan-komótosan táplálkozik -átöltözik (zuhany helyet zoknit cserél :fehéret-feketére!!!) Elmeséli ,hogy hogy szúrt a szíve( van egyáltalán szíve egy tündének ???!!!) SUVLAJ mentette meg az életét, mert a kiszáradástól volt ! (Nem tudta ,hogy azért adják a teát ,hogy megigya!!!!)
2-kor indultunk haza havasesõben ,4-re föl is értünk Budapestre. Laci házig fuvarozott minket :KÖSZÖNET NEKI A NAGYVONALÚ KEDVESSÉGÉÉRT !!!!
Gyönge (leány a gáton !))
Ui.JÖVÕRE UGYANITT KICSIT JOBB FUTÁS ARÁNNYAL !!! |
| | | | |
|
|
via Dolorosa 35 2009. Egy mazochista élményei
A gyönyörû neve csábítotterre a túrára. 75 km-nyi szenvedés-erre vágytam- meg akartam halni, de sajnos nem tartott velem senki,s mivel már 8 óra is elmúlt,mikor Markazra értünk a szigethalmiak külön buszával (sajnos volt ülõhelyem :-( ), maradt a 35 km-es táv. s bár a testemnek ez is éppen elégnek bizonyult a lelkem mindig többre vágyik.
A reggel még esõvel kecsegtetett, de hamar kiderült, hogy kiderül. Kénytelen voltam ismét ideális idõjátási viszonyok között teljesíteni túrát : (
A Tatár mezõre szerencsére extrém a pálya: meredeken föl jó kis agyagos-tapadós sárban, minden lépésnél éreztem, hogy egyre nehezebb. No és persze egyre sötétebb is az új fehér cipõm, amit most avattam föl. A mezõn a zöldajtós, zárható magasles nagyon megmozgatta a fantáziámat-ha ott egyszer eltölthetnék egy éjszakát...bezárva..
Ez a jó kis szakasz azonban nem tartott örökké, s simán köves erdei ösvény vezetett tovább a Markazi várig(1. ell.pont), amit könnyen megtaláltunk az egész túra alatt jellemzõen sok egyértelmû jelzésnek köszönhetõen :-P
A panoráma tökéletes, sehol egy felhõ, vagyis a Markazi -kapu sûrû fehér pára gomolyog. Szerencsére odamegyünk!!!! Kicsit álldogáltunk még itt, hogy sokan elénk kerüljenek, legyen kiket visszaelõzni. A kanyargós gerincen erõsen nyomtuk, s hogy még jobban izzadjunk lehet pálinkázni.
A 2. E.P. -ot csak bokáig érõ sárban lehetett megközelíteni, az útszélét is szúrós bokrok szegélyezték, ez igen, ezt már szerettem s a mikor 1-2 vércsepp is megjelent a kezemen, tudtam már jó ki túra kerekedik ebbõl! A kaputól a kéken fölfelé végre beborított minket a sûrû köd, eltakarva a napot. Sejtelmes volt, jó lett volna benne eltévedni, de az útvonal egyértelmû Szárhegy, Oroszlánvár. A kedvenc emelkedõim csak a másik irányból jobban izzasztanak (na majd a Mátrabércen :) ). Lefutottam róluk hátha sikerül esnem egy nagyot, de az új terepcipõm talpa jól tapadt : ( Elémkerült egy muflon is-bámultuk egymást-õ unta meg elõbb a elszökkent, nem akart megtámadni : ( a Jagus következett, nem túl meredek, annak viszont örültem, hogy le kellett ereszkednünk a csurgó-forrásig, hogy aztán visszamászhassunk. Jó volt látni a sok szembejövõ szenvedõ arcot!
3. E.P.: a kedves pontõr nagy lelkesen szalamandrát mutogatott -NEKEM! Összenéztünk Tamással. A csoki láttán felcsillant a szemem, na végre kapunk vmit, nem mintha éhes lennék, csak hátha megfájdul tõle a hasam(volt már olyan,hogy minden ponton adtak vmit s aztán jó kis gyomorfájással kellett lenyomnom 50km-t!!: D)
A visszakapaszkodón szándékosan lemaradtam, hogy aztán futnom kelljen a "mester" után. Aztán végre a "mocorkásban" sikerült esnem is egyet-élveztem a repülést csak a landolás túl simára sikeredett- semmi sérülés- túl puha a talaj : ( Fölpattanok elégedetten: gyerün tovább Recskre.
4.E.P.: Itt szívesen elmeditáltam volna a múltról, de mennünk kellett tovább. P3, erdõ, aztán jó kis aszfaltos várt ránk. Elvétettük a bozótos letérõt a maradt a szalagozott "nagypistás" mûút. Pedig én a másikon szerettem volna menni.... : (
5.E.P.: A Szent István csevicénél nagy lakoma várt ránk, pedig már éppen kezdtem éhes lenni. Azért a forró teával még leforrázhattam a torkomat. Csak semmi pihenés, irány az Ilona-Völgy. Amikor a sima beton jó hegyeskövesre váltott, na azt élveztem igazán! Ezután már csak egy kis sár volt, egy-két vizes kõ, patakátkelés s elértük a vízesést.Itt nyáron lezuhanyoztam amikor erre jártunk, s nagy volt a kísértés, hogy ismét megtegyem.....
Márcsak egy kis szintemelkdés(300m?) várt ránk, s szomorú lettem, ez már az utolsó kaptató...
6. E.P.: Ismét a Markazi-kapu, innen már csak lefelé. Ezt így kevésnek éreztem a megpróbáltam rábeszélni a társaimat, ugyan ugorjunk már föl a Kékesre(-itt van közel), de furcsán néztek rám, azt hitték viccelek, pedig most, hogy kellõképpen elfáradtunk, így lett volna az igazi élvezet...A szintidõbe simán belefért volna!!!!...
Tanulság: meghalni könnyebb egyedül.
A zöld lefelét próbáltam "jógásmódra" ellazulva megtenni, Tamás a mesterem, õ tanít rá! "Levegõt is nem venni kell, az áramlik". Azt hiszem ezt még gyakorolni kell! De tetszik ez az "áramlás" (flow). 7 órán belül érkeztünk a célba. Szemtanúja lehettünk, amikor a gyõztes futó Pap Gábor beérkezett.Beleborzongtam, ahogy fejemben végigfutott: õ végig futott!! Mit élhetett át 75km-en...irigyeltem érte.
S bár a rendezõk, túratársak, józan ész, idõjárás mindent megtett, hogy unalmasan problémamentes napom legyen, szerencsére a képzeletem miatt mégiscsak jó kis túra kerekedett belõle. Jövõre azért a hosszútávon indulok majd (egyedül)...
Szalamandra aki nyúlcipõben nyúlnak képzeli magát...
|
| | | | |
|
|
Don Bosco 60 2009
ZSÉ eldöntötte a korai indulást.-Rendben, nem probléma! 5.45 rajthely-pontos vagyok (egy kis szerencse is kellett hozzá:-) ZSÉ késik ,aztán letol,miért nem álltam be a sorba....6.15-kor indulunk, ZSÉ kissé cammog,próbálom nógatni- "MÉG NEM MELEGEDETT BE"...A Kiscelli Múzeumig a bicósok számára is legendás hírû emelkedõ-de ZSÉnek ez még nem elég:CAMMOG...A K+ mátyáshegyi felfelé a következik(hazai terep, a katlan a gyermekem kedvenc játszótere volt vmikor...régen.)Hátranézek:LIHEGVE CAMMOG. Hátha még ez sem volt elég a HHH-i emelkedõn csak beindul! Büszkén mutogatom az általam festett új kék jelzéseket.(A "Baltás" sok munkát ad mostanában,de kitartóak vagyunk,újrafestjük) A"kõasztalnál" az elsõ ellenõrzõ pont.Iszunk, belemarkolok a dunakavicsba s gyerünk tovább. NA VÉGRE ZSÉ BEINDULT: KOCOG!!!!Bár most meg a fényképezés miatt marad le...Nem várom be majd utolér.Rátapadok Danira,vmiért biztonságban érzem magamat mögötte...Tájékozódásban még van mit fejlõdni! (NÕI DOLOG? - nem hiszem,inkább plusz energia,ami még nincs a hátizsákban -Így kényelmesebb! ) A Vihar-hegyrõl leviharzunk (Máté éppen a csokimúzeumos pontõrködését emlegeti:PÁLINKÁS-az az igazi!!! :-))) Virágosnyereg, Z jelzés aztán S Solymárig ,a Kálváriát persze nem hagyjuk ki ! 2.ellenõrzõpont. Lefelé kocogás.Átkelünk a mûúton s számomra most kezdõdik a nap..Hosszú nem meredek mászás Zsíros-hegyre a S-án.Utolérjük Ildikót,(Õ a takarítónõ-pókhálózik) A Muflonnál kedves pár fogad minket-újabb ellenõrzõpont.A tulaj viszont percekig nem tér magához ,amikor Dani VIZET kér a kulacsába...EZ NEM AZ A HELY,ahol vizet isznak.....:-))) Nem idõzünk,tovább az általam (IS) nagyonkedvelt Nagyszénásra( 550) Szeretem ha meg kell küzdeni a szépért!!!Nincs feltételes pont , hiába keressük. Ismét leszögezem:egyszer itt szeretnék aludni a szabad ég alatt...S már kocogunk is lefelé a K-en,aztán a Kutya-hegyen a K+-en,le a kerítésig.A Fehérúton jobbra Perbál felé, ki van írva: 7 KM-2 óra-Dani megjegyzi:"de nem nekünk!" Árnyékos széles-jól futható...ZSÉ megáll ragasztani,az új cipõje(nem ASICS!) hólyagot csinált- még jó hogy hoztam Leukoplastot kisollóval!Sajnos pótsapkára nem gondoltam:se neki se Daninak nincs fejfedõje-mi lesz velük nyílt terepen...A Meszes után (most nem másszuk meg :-)újabb kerítésmászás,innen szántóföld s napraforgó-tábla következik.Kicsit élre állok,s azonnal rossz az irány,szerencsére Dani a helyzet magaslatán ,hamar korrigál, én pedig visszatérek mögé a "helyemre", abból nem lehet baj..Aztán észbe kapok :ZSÉ eltûnt ,lemaradt-megállok, várom,hogy felbukkanjon..Dani megy tovább elõre...JÓ VOLT OTT A HATALMAS NAPRAFORGÓMEZÕN EGYEDÜL....CSÖRREN A TELEFON: ZSÉ visszament ,mert nincs meg a fgép(a lábragasztó helyen kicsúszhatott a zsebébõl..).de sajnos nem találta meg-jön vissza -folytatja a túrát!!MEGVÁROM Szerencsére Ildikó is fölfedez a dombtetõn s visszatalál a helyes útra.:-) Perbálra már 3-man kocogunk be:30 KM.Itt a templomnál étel-ital vár ránk(Dani már éppen befejezte)Szörpök ,lekváros ,zsíros kenyér ubival a kínálat.Finoman ropog a kenyér héja.Mivel csak körtét hoztam magammal, kihasználom a lehetõséget:2 lekvároskenyér sok folyadékkal, de ami a legjobban esik:a kút alatti fürdés!!(Fejet a csap alá,csurog a víz a nyakamba-én így szeretem:-) Ismét úton, ZSÉ vizes pelusból turbánt csavar a feje köré-következik a nyílt terep tûzõ napon. Nagyon jól szalagozott túra,lassan Dani nélkül is biztonságban érzem magamat az ismeretlen terep ellenére is!!! AZ újabb EP-on láthatóan örülnek nekünk (eddig még a madár sem ,csak Dani járt arra:-) Dombok le s föl egy õzet is látunk..Ildikóval beszélgetünk ,ZSé mögöttünk.Messze -messze egy fehér pont-Dani háta..A hõség kezd nyomasztóvá válni bár forró szél simogat-én ezt is szeretem ,csak veszélyes...Máriahalomra kitikkadva érünk be s megrohanjuk a kék kutat,alatta a vízfolt jelzi ,ezt Dani sem hagyta ki ISTENI ÉRZÉS!! A csap alá guggolok,még a cipõmbe is befolyik,nem zavar. nincs most ennél jobb!! Felfrissülve körülnézünk:a hely békés nyugalmat áraszt sehol senki a templomnál-a 18km-es táv résztvevõi már elrajtoltak. A faluból kiérve mozgó pontok elõttünk-TÚRATÁRSAK.Na végre nem vagyunk már olyan magányosak s van kiket megelõzni. Felfedezem Danit is -õ a cél-indulok,Ildikó lemarad ,de én futok míg utol nem érem..Hátranéz, egy mosoly a jutalmam,de nem áll meg ,megy rendíthetetlenül, gyalogra váltok én is- CSAK NEM LEMARADNI! AZ újabb cél ott magasodik elõttünk:KÕHEGY Dani kajánul mutatja ,oda fölmegyünk -nagyon ijesztõ !!!MESEBELI HELY -ezért meg kell dolgozni!!! Tûzõ napon sziklás kopár meredek fel...A 18-asok araszolnak rajta mint karaván...Dani nekimegy lendületesen-nekem sajnos csak az aprólépéses taposás marad,egyszer meg is állok ,mert elfogy a levegõm,de gyorsan tovább megyek mert teljesen váratlanul egy idõsebb úr (két lihegés közt) elkezd bókolni, teljesen zavarba hoz :-))))FÉRFIAK!!!! Nagyon tetszik ,hogy kisgyerekek is nyomják( 4-5évesek).UTÁNPÓTLÁS!!! Fönt EP ,nagy elismeréssel fogadnak mint 60-ast,különösen mikor kiderült,hogy nem 25 éves vagyok :-)(JÓL esett az egomnak!) Nem pihenünk, csorgunk lefelé!! IDE MÉG VISSZAJÖVÖK !!! A nyílt terep után erdõbe érünk,nagyon kellett már az árnyék végre! Továbbra is lefelé....Messze látszik már az újabb frissítõpont-jó kis motiváció. 3 fajta szörp, kérdik melyiket szeretném,mindegy ,csak sokat kérek....Meggy ,kivi ,narancs-végigkóstolom-lecsúszik 1 L folyadék.Kulacsba is töltünk. A nápolyit most nem kívánom, de biztos ami biztos letuszkolok egyet,nehogy baj legyen. Újabb nyílt terep következik ,de így frissítés után most nem probléma,újjászülettünk! Lassan tudatosul bennünk :közel a cél.Nagysáp nem nyerte el a tetszésemet ,ui. a helyi "kölykök" megtréfáltak minket: 1-2 szalagot leszakítva ,átkötöttek balra egy utcába-az eddig oly megbízható szalagozást követve ,rátérünk,de úgy 100 m után gyanússá válik a dolog- elolvasva az útmutatót visszatérünk a helyes útra.! AZ utolsó szakasz kis emelkedõ:János-hegy (inkább dombocska) Ekkor ZSÉ rámtelefonál,hogy mindjárt utolér!!HONNAN KERÜLT ELÕ!!! Ezt bírom benne ,amikor már azt hiszem ,hogy végleg föladta ,hirtelen összekapja magát s felbukkan .CSODÁLOM ÉRTE ?S LE A KALAPPAL!!! A közeledõ ÖREG-KÕ-ben gyönyörködve (amit most nem mászunk meg :-))) be is sétálunk Péliszentkeresztre.ÜDE ZÖLD FOLT ?TÖKÉLETESEN RENDEZETT OÁZIS Egy hosszú -forró nap után kell ennél szebb cél? Egy jóbarátom már kinézte magának,ha eljön az idõ,ide szeretne visszavonulni az idõsek otthonába s én megígértem neki ,jövök látogatni...(10 év van köztünk :-))) A rendezõk õszinte örömmel fogadtak minket mint elsõ 60-asokat,köszönet érte...Én még elsétáltam a Szent -kútig,megtisztultam az út porától a jéghideg vízzel,kényelmes kisbuszok szállítottak minket Dorogra a buszhoz /vonathoz...Nagyon elégedett vagyok nem csak magammal (:-)),hanem a szervezõk munkájával is!!!!! Jövõre ugyanitt!!!! /(Akinek nem elég a 60 km,még folytathatná tovább a Kinizsi útvonalán Tatáig.....:-))))/ |
| | | | |
|
