Túrabeszámolók


Ezerjó

új túrabeszámoló rögzítése
Kiírások:2013 2014 2014
 Túra éve: 2013
radirkaTúra éve: 20132013.10.14 23:05:50
megnéz radirka összes beszámolója

Ezerjó 20 2013


Ami tetszett: Szép környezet, jó borok, jó szervezés.


Ami nem tetszett: Túrához nem kapcsolódó kitûzõ és emléklap (Hadak útja 88)

 
 
GeldarTúra éve: 20132013.08.29 15:16:36
megnéz Geldar összes beszámolója

Ezerjó 20


Mórról, a Geszler Pincébõl indult az évadom negyedik túrája, amire kisebb hadsereggel érkeztünk. A régi csapatokból tiszteletét tette Zsófi (legutóbb a Budaörsi Kopárokon volt), Gyöngyvirág (Normafa 20), Laca (Gyermekvasút 20) s testvérei Ati és Meli (mindketten a Kilátóavatón). Új indulóként Meli barátnéja, P Zsófi és Tündi érkezett Ózdról. Az ismerõs vajali úton kezdtük meg az emelkedést a hegyekbe, rögtön az elején kifejezetten nagy sá fogadott, de valahogy mindnki átjutott a vészesebb részeken. A Harmatos-völgy határában fantasztikus kilátásban volt észe a brigádnak, aztán meg sem álltunk a Török-sáncig. Ott rövid reggeli következett, majd Csókakõ fele indultunk, kevéssé ismert erdei utakon. Aztán a vár aljábanmegfordultak a dolgok, s elõször másztuk meg a várat - fordítva kellett volna -, aztán leereszkedtünk a völgybe. P Zsófi és Meli a vár parkolójában szemügyre vették a kézmûvesáruk választékát - aztán lemaradtak, s elsétáltak a pont mellett, ahol többek között eszméletlen borokat lehetett kóstolni. Kóstoltunk is. Végül meglett a két hölgy Csókakõ közepén, s megindultunk a Vár-völgyön által. Hosszas felfele út következett, ami Gyöngyvirág rendszerint nem szeret, de lassan túl kerültünk rajta, a Jelfáról leírtuk a számot, majd összeszedtük magunkat és megkerestük a jó utat - a jelzések nem voltak túl egyértelmûek. A Gyermektáborig különösebb viszontagságok nélkül ereszkedtünk le, bár egy helyen a plusz jelzés kétfele mutatott. Azon ereszkedtünk le egy murvás útig, ahol a jelzés elágazott - magyarán három irányba lehetett rajta menni. Nem szokásos az ilyen, szóltunk a pontõröknek, hogy nézzenek már rá, aztán szóljanak a jelzésekért felelõsöknek, mert ugyan véletlenül ráéreztem a jó útra, de simán el is tévedhettünk volna. A pontnál egyébként csoki fogadott minket. A Vértes 50-rõl ismerõs úton aztán leereszkedtünk Mór határába, ahol már mindenki tudta, hogy meg fogjuk tudni csinálni. Ugyan rendkívül gyenge idõvel érkeztünk a célba, de nagyszerû túrán vagyunk túl - a borok kiválóak voltak, az idõ szintén. Remélem, jövõre is megrendezésre kerül!