Túrabeszámolók
| Almamellék |
új túrabeszámoló rögzítése |
Kiírások:2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 |
|
Gruber Mihály | Túra éve: 2016 | 2016.05.14 21:05:52 |
|
megnéz Gruber Mihály összes beszámolója |
Almamellék 25.
Viszonylag ritkán írok túrabeszámolót. Most mégis valami miatt kedvet kaptam hozzá. Ahogy Laci szokta, most én is egy idézettel kezdem. (majd egy másikkal folytatom, hogy egy harmadikkal fejezzem be):
"Nagy esők jönnek és itt maradok, itt maradok örökre,
A 67-es út mellett az árokparton ülve"
Republic
Sokan tudják rólam, hogy a Zselic a kedvenc tájegységem, így kétség sem férhetett hozzá, hogy ezen a szombaton, az igencsak baljós előjelek ellenére melyik túrán állok rajthoz.
Kezdődött azzal, hogy túlságosan korán keltem, így a nekikészülődés előtt volt még pár órám. Gondoltam, hogy olvasással ütöm el az időt. Mikor észrevettem, indulni kellene, pont egy Alekszandr Ejduk (néhai Cseka különleges katonai megbízott, és ítélet végrehajtó, továbbá rímfaragó) idézetnél tettem le a könyvet:
"Nincs nagyobb öröm, nincs szebb muzsika,
Mint mikor széttört élet és eltört csont recseg,
Ezért van, hogy ....
....S leírom aktád utolsó lapjára
Biztos kézzel, hogy - Falhoz! Tűz!"
Majd következett az odaút, és ha már tűz: Az igazolófüzet megemlíti, hogy még a kiépített tűzrakó helyeken is tilos tüzet rakni. Nekem ez már majdnem az odaúton sikerült, ugyanis Szentlászlónál hatalmas füst tört elő a motortérből. Kb olyan, amilyen az F1-es kocsikból szokott a régi szép időkben. Szerencsére a lángok nem csaptak föl. Mire végígérek a 25 kilométeren, majd lehűl a motor, aztán a szentlászlói Benzinkútig csak eljutok vele, ott meg majd csinálok vele valamit.
Mire a rajthelyre értem, már szép számmal gyülekeztek a sporttársak, üdvözöltem az ismerősöket, aztán beneveztem, leróva a jelképes 200 forintos nevezési díjat. Sok helyen ennyiért már egy köszönés sem jár... Közben az eső is rendesen rákezdett, és hol kisebb hol nagyobb (általában inkább utóbbi) intenzítással ki is tartott a túra végéig. Az útvonalon végig látszott, hogy az elmúlt napokban is volt bőven égi áldás, így rendesen kijutott a legendás Zselici Sárból. Az én ruházatom már az első pár kilométeren teljesen átázott, ugyanis én nem veszek drága vízálló holmikat, olcsó, illetve kiselejtezett utcai cuccokban járok a túrákra. De igazából nem is zavar sem a sár, sem a víz, legföljebb a tempómon lassit valamelyest.
Valami miatt ezen a túrán utoljára egészen régen jártam, akkor még Szigetvár vasútállomásáról indult a túra. Viszont tulajdonképpen egyetlen szakasza sem volt ennek a túrának, amit ne jártam volna be, jópár alkalommal az elmúlt közel másfél évtizedben. Az eltévedés veszélye nem nagyon fenyegetett. Az útvonal nagyon jól eltalált, jól bemutatja a Zselic szépségeit. A túra elején, Sasrétig egyedül ballagtam, azon gondolkodva, vajon hogyan fogok hazajutni. A sasréti platánsoron futottam össze Zsuzsiékkal, innen végig velük, vele mentem. A P+ jelzésen a gerincre felérve régi ismerősként üdvözöltem a bal kéz felőli öreg Tölgyet. Neki valami miatt megkegyelmeztek a favágók tarvágás idején. Beértünk Bőszénfára. Mi a szakadó esőben, az elágazóban nem vettük elő az itinert, így egy kis kerülővel, kihagyva az aszfaltot a Z jelzésen, egészen a P-ig a P+ jelzésen mentünk. Szerencsére nem volt elkerítve sehol, az egykori vasúti átjáró helyén értük el a 67-es utat. Innen már voltak komolyabb pocsolyák is. Én nem kerülgetem őket, hanem általában egyenesen átgázolok rajtuk. (Ezen a túrán a legmélyebb nekem combközépig ért.) Az egykori téglagyár mellett elhaladva ismét kiértünk a fóútra, Antalszállás határában. Rövid szakaszon, Terecsenyig szembe a Zselic éjszakaival. A matricáért le kellett menni a faluba, majd vissza a P jelzésre, ami innen már néhány enyhe kanyarral egészen Almamellék határáig vitt. Egy nagyon régi emlék miatt nem szeretem ezt a szakaszt, és soha nem is fogom megszeretni, de azt nagyon kevesen tudják, hogy ennek mi az oka, és itt most nem is osztom meg. De nincs mese, végig kell rajta menni, mert arra megy az útvonal. Közben Zsuzsinak elmesélem, hogy annak idején mi is történt itt, így hamar végigérünk ezen az etapon. Az eső továbbra is kitartóan szakad.
"And when the rain has gone
it'll wipe those tears away
Washed away are all your sins
And rain will fall
It'll wash those years away"
Carl McCoy
Délután egykor már be is értünk a célba, megkaptuk az utolsó pecsétet, az oklevelet és az elmaradhatatlan kitűzőt.
A Zselic számomra ilyen időben is gyönyörű, érdemes volt eljönni erre a túrára. Szentllászlón a kocsi hűtőrendszerét is sikerült valamelyest egyberaknom, így gond nélkül elhozott Pécsig, szerencsére nem szaladt szét a ménes.
Köszönet Gabinak és Máténak elhivatottságukért, hogy a nyilvánvaló nehézségek ellenére is megrendezik ezt a szerintem nagyon értékes (legalábbis számomra nagyon értékes) túrát!
|
| | |
|
efemm | Túra éve: 2014 | 2014.05.05 09:48:29 |
|
megnéz efemm összes beszámolója |
2014. Almamellék teljesítménytúra rendezõi összegzés.
Kedves Túrázók!
Köszönjük, hogy részt vettetek a 2014-es, Zöldgömb Sport Klub által 16. alkalommal rendezett Elõzd meg a kisvasutat! - Almamellék teljesítménytúrán!
Összesen 30 fõ túrázó túrázott (ez a létszám a 2013-as 65 fõ résztvevõhöz képest gyengébb, 46%-os részvétel). A 25 km-es távon 7 fõ, a 15 km-es távon 12 fõ, 10 km-es távon 11 fõ túrázott. 1 fõ kivételével (10-es távon) mindenki teljesítette a túrát a vállalt távon.
Az Almamellék túra idén is része volt a Baranya Megye Teljesítménytúrázója mozgalomnak.
A túrát az eddigiekhez hasonlóan, az Almamelléki Kisvasút napján , 2014. május elsõ hétvégéjének szombatján tartottuk, így a túrázók választhatták a kisvasúttal kombinált rövid távot is.
A túra útvonalán nem változtattunk, a tavalyihoz hasonlóan Sas-rétet, az erdei iskola melletti Tanösvény és az Almás-forrást, valamint Terecsenyt, illetve a leghosszabb távon Bõszénfát kellett érinteni. Az útvonal nagyrészt jelzett turistaúton vezetett, Sas-rétig pedig a Hársas-út és a kisvasút nyomvonala választható volt (a sáros terepviszonyok figyelembe vételével). Szalagozást a jövõben sem tervezünk - a Zöldgömb Sport Klub túrafilozófiájának megfelelõen, ami az itinerben is elolvasható.
A túra 2014-ben május elsõ hétvégéjére esett, így a túrának konkurenciája a Dél-Dunántúlon a Mecsek teljesítménytúra volt.
A túra hetében és a megelõzõ napon is esett, és a várható idõjárás a túra napjára nagyobb mennyiségû csapadék volt. Az esõs idõ sokakat elriaszthatott a túrától. Végül délelõtt nem esett, kora délután pedig nagyjából egy fél órát. A terepen a túrázók meg is áztak, és a régi vasút nyomvonalán a magas fû sem volt ideális a (száraz) túrához.
A nevezési díj 200 Ft volt, gyermeknek ingyenes. A kisvasúti napon a kisvasúti jegy díja is csak fele volt a szokásosnak. A túrázók közül csak páran igazoltak a Baranya Megye Teljesítménytúrázója füzetébe.
Pontõrünk Terecsenyben: dr. Mészáros Zoltán, köszönjük a segítségét!
Köszönjük a Dél-Zselic természetbarát Klubnak, hogy a terecsenyi Zrínyi kulcsosháznál helyet biztosítottak az ellenõrzõ állomásunknak és Bõszénfán a Kanyar Fagyizónak, hogy az ellenõrzõ pontunkat kihelyezhettük!
Köszönjük a Mecsekerdõ Zrt.-nek, hogy a gyalogtúrát az Almemelléki Kisvasúti Nap hivatalos programjai közé felvette, a rajt-célhoz a helyszínt biztosította.
Statisztika:
Túranév: Elõzd meg a kisvasutat! Almamellék gyalogos teljesítménytúra
A túra idõpontja: 2014. május 3. (szombat)
Túratávok: 25 (24,4) km, 15 (16,1) km, 10 (11,3) km. Szint: 358/254/197 m. Szintidõ: 6/5/4 óra.
Résztvevõk száma: 30 fõ. Célba ért 1 fõ kivételével mindenki.
A következõ egyesületektõl jöttek túrázók: Meteor Természetbarát Turista Egyesület – Kaposvár.
Egyesületet 4-en jelöltek meg, 27-en egyéni vagy családos túrázók.
Települések, ahonnan túrázóink érkeztek: Budapest, Dabas, Kadarkút, Kaposfõ, Kaposmérõ, Kaposvár (16 fõ), Nagybajom, Székesfehérvár, Szulok, Taszár.
Távok szerint: 25 km: 7 fõ – 23%, 15 km: 12 fõ – 40%, 10 km: 11 fõ – 36%.
Életkor szerint: 0-10 év: 1 fõ - 3 %, 10-20 év: 5 fõ - 16 %, 20-30 év: - fõ - 0 %, 30-40 év: 10 fõ - 33%, 40-50 év: 4 fõ - 13 %, 50-60 év: 7 fõ - 23 %, 60 év felett: 3 fõ - 10 %.
Legidõsebb teljesítõnk: 74 éves.
Rajtidõk: 8:00: 8 fõ - 26 %, 8:01-9:00: 14 fõ - 46 %, 9:01-11:00: 8 fõ - 26 %.
Szeretettel várunk mindenkit jövõre, 2015-ben is!
Köszönettel:
Fehérvári Máté és Mészáros Gabriella rendezõk (efemm@hotmail.com)
Reck Szilvia, Zöldgömb Sport Klub, elnök
Kérünk, hogy írd meg a véleményed, élményeid, túrabeszámolód a túráról a TTT túrabeszámolók fórumára !
(www.teljesitmenyturazoktarsasaga.hu/beszamolo?a=a&id=58) |
| | |
|
efemm | Túra éve: 2013 | 2013.05.14 22:26:19 |
|
megnéz efemm összes beszámolója |
2013. május - Almamellék teljesítménytúra rendezõi összegzés.
Kedves Túrázók!
Köszönjük, hogy részt vettetek a 2013-as, Zöldgömb Sport Klub által 15. alkalommal rendezett Elõzd meg a kisvasutat! Almamellék teljesítménytúrán!
Összesen 65 fõ túrázó vett részt a túrán. A 25 km-es távon 26 fõ, a 15 km-es távon 24 fõ, a 10 km-es távon 15 fõ túrázott. Mindenki teljesítette a túra valamelyik távját, a hosszú távosok közül ketten Bõszénfáról indultak és oda is érkeztek.
A jövõben is lesz arra lehetõség, hogy a túra bármelyik távját az útvonalon található, más indulási helyrõl is lehessen teljesíteni, ha valaki ezt elõre jelzi.
A túra idén része volt a Baranya Teljesítménytúrázója mozgalomnak, a teljesítõk közül 17 fõ pecsételt a mozgalom füzetébe.
A túrát, az eddigiekhez hasonlóan, az Almamelléki Erdei Vasút kisvasúti napján tartottuk, így a rövid távon indulók a kisvasúttal jutottak el Sasrétre, illetve a korábban indulók Sasréten fejezték be a gyalogtúrát, és onnan jöttek be kisvasúttal a célba, Almamellékre.
A túra rendezését 2013-ban vettük át a Zöldgömb Sport Klubon belül, az Ujj Zoltán által kitalált Szigetvár – Almamellék útvonal helyett a 25 km-es távot körtúrává alakítottuk. A tömegközlekedési lehetõségek Almamelléken minimálisak, így a túra elõtt vagy után Szigetvárra eljutni problémás lenne. A turistajelzések is jobbak az új útvonal mentén.
A túra kritikusabb részeit még decemberben bejártuk, köszönjük a környék turistaútjait gondozó egyesületeknek a jól festett jelzéseket! Szalagozást a jövõben sem tervezünk - a Zöldgömb Sport Klub túrafilozófiájának megfelelõen, ami az itinerben is elolvasható.
Többen hiányolták, hogy az Almás-forrásnál (felírós kérdésnél) nem volt bója, így elmentek mellette, nehéz volt megtalálni.
A túra 2013-ban is május második hétvégéjére esett, konkurens túrák a mecseki Baranya-Tolna, a paksi Demeter túra és a kaposvári Katica Tanya kerékpártúra volt.
A túra elõtti héten voltak kisebb esõk, és a túra elõtti éjszaka is esett a környéken. A túra napján viszont kiváló túraidõ fogadott mindenkit, bár egész nap felhõs ég volt jellemzõ, de az esõ elkerült bennünket, és még napsütést is láttunk egy keveset.
A terep csak Sasrét elõtt, a Hársas úton volt kifejezetten sáros, jövõre ezt a szakaszt a kisvasút nyomvonalán is lehet majd teljesíteni.
A nevezési díj 200 Ft volt, gyermeknek ingyenes. A kisvasút 700/400 Ft-os díját a rövid távon egyénileg kellett fizetni és a jegyet megvenni.
A kisvasúti napon a vonat két óránként járt Almamellék és Sasrét között, 10-tõl este 6-ig. A délelõtti 2 kocsis dupla vonatok tele voltak.
Pontõrünk volt Terecsenyben dr. Mészáros Zoltán, köszönjük a segítségét!
Köszönjük a Dél-Zselic Természetbarát Klubnak, hogy Terecsenyben ingyenesen igénybe vehettük a Zrínyi kulcsosház területét az ellenõrzõponthoz!
Köszönjük a bõszénfai Kanyar Fagyizónak az ellenõrzõpont lehetõségét!
Köszönjük a Mecsekerdõ Zrt.-nek, hogy a gyalogtúrát az Almamelléki Kisvasúti Nap hivatalos programjai közé felvette, a rajt-célhoz a helyszínt biztosította.
Statisztika:
Túranév: Elõzd meg a kisvasutat! Almamellék gyalogos teljesítménytúra
A túra idõpontja: 2013. május 11. (szombat)
Túratávok: 25 km (24,4km/358m), 15 km (16,1km/254m), 10 km (11,3km/197m).
Szintidõ: 6/5/4 óra, illetve célzárás 15:30-kor.
Résztvevõk száma: 65 fõ. Célba ért szintidõn belül mindenki.
A következõ egyesületektõl jöttek túrázók: Bajai Természetjárók Egyesület, Kõtenger Természetjáró Egyesület - Vép, Meteor Természetbarát Turista Egyesület - Kaposvár, Szent Kristóf Természetjáró Egyesület - Szántód, Természetvédõ Turisták Somogyért Egyesület - Kaposvár, Teljesítménytúrázók Társasága - Budapest, Vértes Meteor Természetbarát Sport Egyesület - Székesfehérvár
Egyesületet 14-en jelöltek meg, 51-en egyéni vagy családos túrázók.
Települések, ahonnan túrázóink érkeztek: Dombóvár, Hosszúhetény, Kaposfõ, Kaposvár (19 fõ), Kereki, Pécs (16 fõ), Pécsvárad, Szeged, Székesfehérvár, Szenna, Szigetvár (6 fõ), Szomogyszil, Tolna, Úrhida, Vásárosdombó.
Túránk leginkább a somogyi és baranyai túrázók között volt népszerû.
Távok szerint: 25 km: 26 fõ – 40%, 15 km: 24 fõ – 37%, 10 km: 15 fõ – 23%.
Életkor szerint: 0-10 év: 4 fõ - 6 %, 10-20 év: 3 fõ - 4 %, 20-30 év: 9 fõ - 14 %, 30-40 év: 14 fõ - 21%, 40-50 év: 17 fõ - 26 %, 50-60 év: 13 fõ - 20 %, 60 év felett: 5 fõ - 7 %.
Legidõsebb teljesítõnk: 73 éves.
Rajtidõk: 8:00: 6 fõ - 9 %, 8:01-8:29: 28 fõ - 43 %, 8:30-8:59: 16 fõ - 24 %, 9:00-9:59: 5 fõ - 7 %, 10:00: 7 fõ - 10 %, 10:00 után: 3 fõ - 4 %.
Szeretettel várunk mindenkit jövõre, 2014-ben is!
Köszönettel:
Fehérvári Máté és Mészáros Gabriella rendezõk (efemm@hotmail.com)
Aba Zsuzsanna, Zöldgömb Sport Klub, elnök
Kérünk, hogy írd meg a véleményed, élményeid, túrabeszámolód a túráról a TTT túrabeszámolók fórumára !
(http://www.teljesitmenyturazoktarsasaga.hu/beszamolo?a=a&id=58)
|
| | |
takacspityke | Túra éve: 2013 | 2013.05.13 12:48:24 |
|
megnéz takacspityke összes beszámolója |
Almamellék 25
9 óra elõtt értem a vasútállomásra a rajt helyszínére. Gyors felkészülés (kamásli felvétele, esõköpeny elõkészítése) után a rendezõknél kerestem a mûanyag túrabögrét, amibõl sajnos erre a rendezvényre nem hoztak. Szeretnék végre szerezni egyet a fiamnak! :) Az indulás elõtt nem nagyon mertem remélni, hogy napos, száraz idõben lesz részünk, elvégre egész éjjel esett, és még most is feketéllettek a felhõk felettem.
Az útvonal ismerõs volt már, a Zselic szinte minden túristaútját végigjártam, és tudtam, hogy Sasrétig cuppogni fogok a sárban. A túrabotom többször is megmentett a hanyattvágódástól, ráadásul a Jámborka-forrásig megtanultam síelni is a többcentis sárban. A forrás után már egyáltalán nem volt vészes a gyaloglás, hiszen itt törmelékkel, kaviccsal van felszórva az út. A kisvasúti elágazásnál óvatosan haladtam át, valahogy mindig féltem a közlekedõ vonatoktól. Sasrétnél éppen a kisvasút napját ünnepelték, voltak árusok, lehetett lovagolni, sõt még veteránautós találkozót is szerveztek erre a napra. A sasréti kisvasúti megálló lefotózásának erejéig még egy plussz sétám is volt. Itt még tettem egy kört a tanösvényen, ahol az Almás-forrást és a Kis-Almás-forrást fotóztam le. Vízébõl nem ittam, még volt innivalóm bõven. Az itteni ellenörzõponton egy kérdésre kellett válaszolni a forrásokkal kapcsolatban.
Innen Bõszénfára indultam, ahol csodáltos erdei út vezetett egészen a fûrésztelepig, majd végigbetonoztam a 67-es útig. Itt matricás (bélyeges) ellenörzõpont mûködött. Mivel ez a táv a teljes túra felénél volt, "kénytelen voltam" elnyalni egy kétgombócost, és nem is bántam meg. Nagyon jól esett egy kis pihenõvel egybekötött fagyizás. Át betonoztam a piros jelzésre, hogy a mély árkokkal, szakadékokkal szegélyezett erdei úton eljussak Antalszállás északi csücskébe. A Terecseny mellett lévõ erdei pihenõházig (volt vasúti megálló) az egykori vasút vonalán gyalogoltam, ahol le kellett fordulni Terecseny felé a Zrínyi kulcsosházig. Itt egy kedves bácsival beszélgettem néhány percet, majd megköszönve az igazolást elindultam, hogy letudjam a maradék hat kilómétert. A már érintett erdei pihenõház udvarán átvágva haladtam tovább az egykori Kaposvár-Szigetvár vasút nyomvonalán, nagyjából szintkülönbség nélkül, míg végül megérkeztem a célba. Mosolyogva fogadtam a gratulációt és a kisvasutat ábrázoló kitûzõt, óvatosan eltettem az oklevelet is, hogy ne gyûrõdjön, majd a sárod cipõtõl megszabadulva indultam haza.
Nagyon kellemes túra volt, Jól esett egy kicsit egyedül gyalogolni. Bár a 25 km-es távon összesen 26-an neveztek, alig találkoztam túratársakkal. Így magamban élvezhettem az akác, a bodza, és a medvehagyma illatát, melyet az éjszakai esõzés még jobban felerõsített.
Nagyon köszönöm a szervezést, és örülök, hogy az idõjárás is a lehetõ legtökéletesebb volt! |
| | |
|
Lilla | Túra éve: 2009 | 2009.05.12 14:05:17 |
|
megnéz Lilla összes beszámolója |
Almamellék 10 avagy egy zsúfolt hétvége kezdete
A múlt hétvégém mindkét napja extrém zsúfoltra sikeredett. Ez a kis túra csak bemelegítés volt számomra. A rövid távot választottuk (11,2 km), mert ugyanoda visz vissza, ahonnan elindultunk, sõt, délután meg Komlóra készültünk futóversenyre. A túrára Vacak kutyám - mint mindig, továbbá Évi és az õ anyukája jött. Anyukája fiatalabb korában rengeteget túrázott, sõt számos tájékozódási túraversenyen igen elõkelõ helyezéseket ért el. A tempót most is igen jól bírta, pedig nagyon meleg volt. Már reggel elég volt egy póló és rövid nadrág. Fél 10-kor rajtoltunk, majd elindultunk. Szép tájakon haladtunk. A Zselicben még sohasem túráztam, valahogy kimaradt eddig az életembõl. Most viszont nem bántam, hogy eljöttünk. Egyetlen egy ellenõrzõpontunk volt, Sas-réten, a kisvasút megállónál. Ott kicsit elidõztünk, fényképeztünk, majd elindultunk visszafele. A célba negyed 1 körül értünk be, a 3 órás szintidõn belül. Kaptunk egy szép színes, igényes A5-ös emléklapot, és egy kitûzõt, sõt, még egy kisvonatos képeslapot is. A zsíros kenyérbõl meg annyit ehettünk amennyit akartunk, csak én alig bírtam enni, az a pár falat is alig ment le a torkomon, ugyanis már bennem volt a közelgõ futóverseny izgalma. Bár jobb is, mert teli hassal nem lett volna jó futni. kb. 1 óra körül el is indultunk, ugyanis innen Komló még vagy 80 km, a versenyrõl meg nem akartunk elkésni. Komlóra 2-re értünk be, de elég sokat keveregtünk, mire nagy nehezen megtaláltuk a rajthelyet, ugyanis - mint utólag megtudtuk- helyszínváltozás történt. Végül sikerült még idõben odaérni. Évi nem futott, õ szurkolt nekem. Vacakkal futhattam, õ pórázon volt. Végig ösztönzött a jelenléte, nem húzott, egyenletes tempót vett fel, gyorsan haladtunk, ezáltal sikerült a felnõtt I. nõi kategóriában a 2. helyet megszereznünk. Az 5 km-es távot 35 perc alatt tettük meg. Ez így nem csak az én sikerem, hanem Vacaké is. Meg persze az almamelléki túra is jól bemelegített minket. Érdekes, mert futni sose futok, én a gyaloglás híve vagyok, de ha jól belegondolok, akkor a teljesítménytúrázás is edzi az embert, akárcsak a futás. Másnap meg "újult izomlázas" erõvel utaztam fel Pestre az országos gyorsmászó versenyre, ahol a túrázástól és a futástól megedzõdve sikerült a nyílt nõi kategóriában a dobogó legfelsõ fokára állnom. Hatalmas élmény volt számomra.
Ez a kis rövid almamelléki túra, egy örök felejthetetlen emlék lesz számomra, amirõl majd a két sikeres verseny is mindig eszembe fog jutni. |
| | |
|
padler | Túra éve: 2006 | 2006.05.22 23:14:51 |
|
megnéz padler összes beszámolója |
Almamellék 25
A kihalt szigetvári vasútállomáson 9 órakor rajtoltunk, a kicsit bizonytalannak tûnõ indító hölgy végül korrekten intézte a dolgokat. Térképvázlat sajnos nem volt (pedig nem kerülne sokba másolni néhányat), a padon kiterített térképen lehetett „memorizálni” az útvonalat, ha valaki annyira felkészületlen volt, hogy zöldgömbös túrára enélkül induljon útnak. Volt viszont itiner a minimalista verzióból, rajta négyzetek az ellenõrzõpontok pecséteinek, erre azonban gyorsan kiderült, hogy nem lesz szükség, Almáskeresztúron és Ibafán a kihelyezett szórólapokat kell begyûjteni.
Szigetváron több sárga jelzéssel is találkoztunk, azonban ez nem bizonyult tartósnak, pedig végül a térképen szereplõ úton értünk ki a városból. Hosszú, unalmas, de elég forgalmas aszfalt következett a turbéki templomig, majd a zsibóti szõlõhegyig. Az elágazásban nyitva tartó bolt és kocsma (Szilvási csárda) mellett balra, majd rögtön jobbra fordultunk, szerencsére itt már a jelzések is feltámadtak. A szõlõhegy nagyon gondozott portákból áll, látszik, hogy a városiak kiskertjei találhatók itt. Az elsõ világháborús áldozatok emlékére emelt kápolnánál kicsit megpihentünk, majd a mozsgói szõlõhegyet jelzõ táblánál jobbra fordultunk.
A térképen nem jelzett víztorony mögött balra, végre földútra kanyarodtunk, mely egy ideig még a szõlõk között vezetett. Sajnos az erdõ szélén vezetõ út elég nyilt, a jelzések újból elkezdtek ritkulni. Az elsõ vadászles után valószínûleg hamarosan egy jól járt úton balra kellett volna kanyarodni, amit elmulasztottunk, de az egyenesen továbbvezetõ, egy idõ után járatlanabbá váló szekérút is végül balra kanyarodva belevezetett ebbe a földútba. Elég sokat gyalogoltunk még az erdészeti mûútig, közben egy jelzetlen elágazásban jobbra, majd az erdõszélen balra kellett továbbmenni. A mûutat elérve jobbra kellett tartani, majd még mielõtt elérnénk jobb oldalról egy kerítést, balra be az erdõbe, a jelzés a lomboktól nem látszik. Itt jobbra térve, egy erõsen vízmosásos, de nagyon szép hársfás árokban ereszkedve értük el a keresztezõ Ezüsthárs tanösvényt, majd hamarosan Almáskeresztúr szélét.
A falu nem tett rám mély benyomást, a buszmegállónál volt az ellenõrzõpont. Meg is ebédeltünk, ezalatt ért be két korábban, térkép nélkül induló sporttárs, akik itt feladták a túrát. Továbbindulva lényegében mindig a völgyben maradva értünk be Ibafára, közben egy mohácsi sporttárssal is találkoztunk. A patakon, illetve mellékerein többször át kellett kelni, ami nekem nem sikerült zökkenõmentesen, egy alkalommal kicsit nagyobbat kellett volna ugranom.
Ibafán nem volt nyitva a kocsma, de az elméletileg zárva tartó bolthoz éppen megérkezett a tulaj, így többen megrohamoztuk sör és jégkrém reményében, sikerrel. A Pipamúzeum pár lépésnyire van az úttól, tavaly meg is néztem DDP közben, azonban most nem fért bele a szintidõbe. Innét Almamellékig újból aszfalt következett, két kis domb megmászásával spékelve. Közben láttuk a kisvasutat, azonban az állomás a domb és az erdõ miatt csak az utolsó pár száz méteren tûnik fel.
A túrát végül kicsit kiszámítottan, de sikerült szintidõ alatt teljesíteni, aminek nagyon örültem, így megérdemelten vehettük át a díjazást: oklevelet, kisvasutakat ábrázoló képeslapot, valamint felül Almamellék, alul Kaposvár-Sas-rét(!) feliratú kitûzõt. Megtudtuk, hogy a 25-ös távon 20-an, a 10-esen 14-en indultak. A megolvadt zsíroskenyeret kihagytuk, a hideg vizes szörp viszont finom volt. Ezután megnéztük még a kisvasút épületében lévõ kis kiállítást, a kisvasutas napra felvonult modellezõket, és rövid pihenés után már indultunk vissza a délutáni busszal Szigetvárra, ahol az állomás melletti fagylaltozót megrohamozva ért véget a nap. |
| | |
|
|