Túrabeszámolók


Csárda túra (kerékpáros)

új túrabeszámoló rögzítése
Kiírások:2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017
 Túra éve: 2012
Menyhért FerencTúra éve: 20122012.05.25 17:14:09
megnéz Menyhért Ferenc összes beszámolója

Még soha nem voltunk a Csárda Túrán, sõt be kell vallanom nem is hallattunk róla.


Mivel hosszú hétvége elõtt álltunk, úgy döntöttünk, hogy az egész család felkerekedik és  a Komárno városnézést a sportolással összekötjük. A kisebbik lányom (30) és én (59) be is neveztünk a versenyre 40, illetve 120 km-es távra.


Az állítólagos utolsó indítással, 9h30 –kor indultunk az ismeretlenbe. Útjaink hamar szétváltak, amiben közrejátszott a felkészültség és bizony a technika is. Én teljesen rábíztam magam CZIBOR PÉTER komárnoi versenytársamra, mert már az elsõ kanyarok, faluk után gõzöm sem volt, hogy merre járunk. Az igazi meglepetés számomra az utam minõsége volt, mivel Magyarországon a fõközlekedési utak minõsége is alábbvalóbb, mint itt a kis települések összekötõ útjai. Úgy látszik itt nincs tél, vagy esetleg rendesen megcsinálják? Az autók nem dudáltak, és nem akartak leszorítani sem. Úgy éreztem magam, mint Ausztriában, de itt mindenhol magyarul beszéltek - de ennek kielemzése  nem a túra beszámolóhoz tartozik.


Szinte végig PÉTER barátom  - azt hiszem nevezhetem így- vezetett még a viharos ellenszéllel szemben is. A magam részérõl NAGYRA becsülöm sportolói teljesítményét, és hogy nem vetette szememre, hogy miét nem vállalok többet. 100 km-nél már tudtuk, hogy  jó eredményt érünk el, mert beértünk egy nálunk jóval korábban induló, nagyobb csoportot.


Az eredmények értékelésénél  - bár egyszerre értünk be - koromnál fogva elõresoroltak, így késõbb kiderült 3. lettem PÉTER csak 4.


Azt el kell mondanom, hogy az elért eredmény PÉTER önzetlenségének köszönhetõ, a harmadik helyet , de lehet hogy elõkelõbb helyezést is Õ érdemelte volna. GRATULÁLOK PÉTER! – biztos hogy ezzel a hozzáállással és felkészültséggel korcsoportodban még jó eredményeket fogsz elérni.


Az eredményhirdetést és a gyõztes kihirdetésétõl a magam részérõl eltekintettem volna, mivel ez nem verseny volt, hanem teljesítménytúra. Azért megtiszteltetésnek vettem, hogy a második helyezett fiatalember unszolásomra elfogadta gratulációmat – mert mégis én csak 3. lettem, meg én vagyok 41 évvel idõsebb.


Lányom is jól szerelpelt a 17 kg-os városi kerékpárom nyergében- Õ 7. lett.


A szervezés nagyon jó volt, mindannyiunk számára ez kiruccanás kedves emlék marad. Ha lehet jövõre is eljövünk és akkor bízom benne, hogy PÉTER barátom szerzi meg az Õt megilletõ legalább dobogós helyet. 

 
 
 Túra éve: 2008
efemmTúra éve: 20082008.04.30 14:58:27
megnéz efemm összes beszámolója
(Rendezõktõl kapott beszámoló.)

Csárda Túra 2008

2008. április 27-én hatodik alkalommal került megrendezésre a Csárda Túra. A kerékpárosok idén is nagyon kellemes napsütésben vághattak neki a három táv valamelyikének. A klasszikus távnak számító 40 kilométeres kört 135 ember tekerte végig. Az egyéni indulókon kívül tíz csapat is összemérte erejét. A nevezésnél pár csapat kissé meglepõdött, mivel idén legalább egy nõi tagot is kellett tartalmaznia a "hatkerekû" társaságnak. Ennek ellenére a 85 kilométeres ROAD kategóriában is voltak induló csapatok. Sok kerékpáros az elõzõ Csárda Túrán elért teljesítményén felbuzdulva a CLASSIC útvonal helyett az MTB távot választotta. Bár a 15 kilométeres különbség csekélynek tûnt, a terep adottságai az edzettebbeket is jól megizzasztotta.

A szervezõk immáron három regisztrációs sátorral várták az évrõl-évre növekvõ létszámú résztvevõket, akik idén sem mentek haza üres kézzel. A kategóriák elsõ 3 helyezettje oklevelet és ajándékot kapott elismerésül. A tombolahúzás után a túra fõszervezõi megköszönték a 2. sz. Jókai Mór cserkészcsapat otthona elõtt összegyûlt 292 indulónak a 16.195 letekert kilométert, ill. a támogatók nélkülözhetetlen segítségét. A VI. Csárda Túrát támogatták: VKÚ Harmanec térképkiadó, KENZEL kerékpárgyár, PIKO kerékpárüzlet, INFIT, KOMÁROM város önkormányzata, CANON service, NEC ARTE nyomda, COLOR reklám stúdió, DELTA TRANS fuvarozó vállalat és a VIREX borüzem.


SzVTE elnök
Bujna Zoltán
 
 
Tinca tincaTúra éve: 20082008.04.27 22:38:23
megnéz Tinca tinca összes beszámolója



Csárda Túra Road


Komárom nincs egyórányira, a pesti ember a tõle telhetõ legjobb idõt jósolja, a 85 km pedig épp annyi, amit biztonsággal bevállalhatok az újrakezdõdõ alapozási idõszakban. Három hete nem hajtottam a kétkerekût, így visszafogott teljesítést tûzök ki magam elé.

A reggel napsütéses, de hûvös, így késõbbre tervezem a rajtot. A lakótelep közepén kissé nehezen találom meg a rajthelyet, de a nevezés már gördülékeny. A falitáblán már Road 90-es táv szerepel, de ez azért nem rettent vissza. Az itiner semmilyen távadatot/szintkülönbséget nem tartalmaz. A kicsinyített térkép sem könnyen böngészhetõ, de autós térképet mégsem viszek magammal. Mindenesetre 8.22-kor elrajtolok.

Kelet felé rögtön átkeltünk a Vág felett, hogy aztán a dunaparti síkon tekerhessünk az 1. ep-ig, Patig. Az út remek, az enyhe ellenszél nem tud megfogni. Nem erõltetem a tempót, nem szeretnék 50 km után kipukkadni, de így is meglepõen jól haladok. Jó ideig nem ér utol senki: a gyorsak talán késõbb indulnak. Az elsõ csárda, a "Patika" nincs nyitva, elõtte kapunk pecsétet.

Pat után nem sokkal É-ra fordulunk eltávolodva a Dunától. Marcelházán nagyon figyelni kell a térképet, hogy megtaláljam az elsõ frissitõt és a következõ pecsétet, de szerencsére jókor fordulok, néhány bizonytalankodó is jön utánam. Egy-két falat, el ne fogyjak, majd hullámvasutazás következik Madarig a szembeszélben. Csoportba szorulok. Annyira nem vagyok gyors, hogy elhagyjam õket, mögöttük meg lassú a tempó, így pihenek egy ideig. Madaron nem ismerném fel a kocsmát -olyan mint egy megszûnt Áfész bolt-, de szerencsére a tömeg biztosan navigál.

Komáromszentpéterre egy még keskenyebb összekötõ út visz, kicsit rázósabb, mint eddig, de magyar viszonyokhoz mérten így is remek. Szép lassan és folyamatosan csaljuk a magasságot, nem fárasztó, és Szentpéterre már úgy gurulok be. Perbétéig újabb néhány, de már meredekebb hullám lassít, az elsõn egy jó erõben levõ kollega úgy porzik el mellettem, hogy a következõ dombon már nem is látom. Én nem ugrok be, ugyanazt a könnyû tempót tekerem, továbbra is meglepõen gyorsan fogynak a km-ek. Újabb kellemes gurulással érek be Perbétére, ahol épp csak pecsételek. A kocsma itt is a Hlavna ul-n van, ahogy mindenhol, és tényleg a fõút mellett találhatjuk. Egy perc múlva mehetek is tovább. Innen végig teljesen egyedül, csak a legvégén kerül látókörbe (rövidtávos) túrázó.

Perbéte után az 509-es fõútra kell fordulni: sima, mint egy versenypálya, és már hátszél támogat, hipp-hopp felgyorsulok, közben energiapótlásként Sport szeletet bontok, de elügyetlenkedem: fele az aszfalton landol. Nincs szívem otthagyni, mentem, ami menthetõ. Mire újra felgyorsulok, vége a rövid szakasznak, Gyalláig újabb hullámvasutazó mellékút következik. Közeledik a vége, egy kicsit merek emelni a tempón, látszik, hogy emelkedõ sem lesz már. Közben felidézem amatõr ornitológus múltamat. Az út menti fákon sordély, az úton sárga billegetõ, egy magasabb fán egerészölyv ül, és mindenfelé mezei pacsirták énekelnek. Gyallán széles fõút fogad, itt sem kell attól tartani, hogy leszorítanak az útról. És egyáltalán: mindenhol békés vasárnapi hangulat fogad. Gyalla után figyelem az itinert, ezért nem tévesztek. Az elsõ kiágazás jobbra Imelyre visz, kicsivel utána a következõ már Martosra. A helységben már nincs ilyen szerencsém: az elsõ kocsmából továbbküldenek, a megfelelõt viszont nem is olyan könnyû észrevenni, elhajtok mellette. A helyiek segítenek végül megtalálni a frissítõ állomást. A nápolyi mellé hûtött Cappy-t választok, mert ez is jár ám! Épp jókor - meleg van már, idelis a tekeréshez, a felsõtõl is szabadulhatok.

Martostól megváltozik a táj képe is. A Nyitra folyó és számos mellékága, vmint csatornák szabdalják a tájat, horgászszívem igencsak megdobogtatja. Martos után hajthatunk egy rövid szakaszon az eddigi legrosszabb úton is, hasonlít a régi M7-esre, de nem kell sokáig döcögni rajta. Káván búcsút tartanak, de nem idõzök, közel a cél, kicsit emelhetem a pulzust. Káva másik végén szépen felújított, rendezett környezetû kápolna álldogál. Ez igen, Szlovéniában látni erre remek példákat. A szél már újra akadályoz, ahogy a Vág töltésére rákanyarodok, de nem lassíthatok, a célig már nem állok meg. A Vág túloldalára ugyanazon a hídon juthatunk, amin reggel ellenkezõ irányban gurultunk.

3h 24'-cel a rajt után újra a volt óvodaudvarban vagyok, elégedetten. Egy percig sem küzdöttem magammal, ehhez mérten idõben érkeztem. A tekert átlag 27,0 km/h, 86, 9 km távot mértem. A leggyorsabb versenyzõnek 2h 23'-ig tartott ugyanez, miután végzett a rövidtávval.

A rendezésre nem lehet panasz, szinte minden patent. Hibaként csak az ep-k nem megfelelõ kijelölése merülhet fel, nincsenek feltûnõ bólyák. A két frissitõállomáson nápolyi és Cappy. A célban nagyon szép jelvényt kapnak a teljsítõk. Emellé tombolaszelvény jár, számos ajándékot sorsolnak. A fõnyeremény egy alu váz, de emellett gazdára talál sok-sok bor, térkép és egyéb hasznos dolgok. Gratulálok a rendezõknek!