Egy rövid kocogást terveztem mára, és mivel a Börzsöny most túl meesze volt, maradt a jól bejáratott Budai.
Kisség higed fogad Normafánál, tömegnek még nyoma sincs. És nyoma sincs az egy héttel ezelõtti jégnek sem. Kissé saras, de bõven az elfogadható határon belül. Kék körön indoluk a játszótérig, onnan át Máriára, Erzsébetet ma kihagyjuk.
Már itt is az elsõ EP, Szépjuhászné. Kód felír kis papírra, majd fel a pirosra, majd le. Itt sincs már nyoma a télnek, könnyedén lehet száguldani lefelé a szikláson. Fekete fej most is lelassít, szusszanás a csúcson, aztán irány lefelé.
Az út szélén a második EP, jókedvû pontõr kínál szõlõcukorral. Piros + a lovarda és golfpálya mellett, majd be az erdõbe. Kissé saras, de jól lehet haladni. A Vadaspark felé a réten majdnem túl szaladtam, de elõ az itinert és gyorsan megvan a helyes irány. Bizony, nemcsak szaladni, idõnként olvasni is... Sárga kereszten át Budakeszire, ahol a lila Márián tovább. Kis utcáskákon egy kicsit, majd be az erdõbe, jobbról házak és a kis mûanyag sípálya, telis-teli kissráccal, nagybakancsban kis síléccel. Küölcsönösen megbámultuk egymást. Makkosmária közel, 3. Ep, nápolyival. Onnan zöld + végig fölfelé. A futás már nem megy, de nem bánom. Bekocogokk a célba, pont 2 óra lett a mai etap.
A célban szép kitûzõ, oklevél, rétes és tea. Bónuszként egy gyors és nagyon kellemes masszázs.
Összeségében remek kis túra, egy sokat látogatott környéken is tudott új útvonalat varázsolni. Köszönet és gratuláció a szervezõknek. |
