Túrabeszámolók


5hegy-Gerecse/3hegy

GeldarTúra éve: 20132013.08.29 16:02:01

3 hegy 30


Kifejezetten nehéz, de fantasztikus tájakon vezetõ túra volt ez a 3 hegy, ami most került elõször megrendezésre. A túrára Zsófival és Lacával (legutóbb az Ezerjón voltak) és K Blankával (Oroszlány 20) érkeztem. Külön örültem annak, hogy a túra kifejezetten olyan részeken vezetett, amerre még sosem voltam, a többiek sem - örömmel és elég lendületesen rugaszkodtunk neki a 30 kilométeres távnak. Rögtön az elején elkavartam, mert a szalagozás nem volt egyértelmû. Miután kb. 600 métert haladtunk a fõút mentén a rossz irányba, észleltük a bajt, s visszafele megleltünk egy szalagot - ami egy kert háta mögött, nagyjából egy méter széles csapáson vezetett föl minket a Kálváriáig. Fönt infót kértünk és kaptunk a pontõröktõl, majd sikeresen benyomultunk a Nomád kempingbe, a jelzések megint nem voltak normálisan kifestve. Meglettek végül, átkeltünk az autópályán, miközben a társaság hangja is megjött, így jókedvûen fordultunk rá megint a rossz útra - a jó ösvény egy alig észrevehetõ sávban nyomul be az erdõbe. Ahol sikerült összetévesztenem egy bokrot egy nyúllal, de nem szegte kedvem a dolog; meg sem álltunk a Veres-hegyig, aminek megmászása egyáltalán nem volt piskóta, s ami az elsõ hegy volt a háromból. A csúcson nagyszerû kilátás nyílik Tatabányára, egy teljesen új szögbõl; rövid gyönyörködés, és csoportkép készítése után tovább indultunk. A Kis-réti vadászház után a Gerecse 50 útvonalán haladtunk visszafelé, ahol elmeséltem a többieknek Attila és a Sárga Tengeralattjáró történetét (2005, Gerecse 50), majd Koldusszállás után fölfele indultunk a kéken - megkezdõdött a Pes-kõ mászása. Aztán amint az út letér a szalagozásra, megjöttek a nehézségeink is; a szalag gyakran beleveszett az erdõbe, vadcsapásokon haladt. Nem bántuk kifejezetten, mert elég kalandosra alakult így a túra, arról nem is beszélve, hogy a Pes-kõrõl az idei év tán legszebb kilátása tárult elénk. Nem mellékesen ez volt a 3 hegy másodikja is. Döbbenetesen szép látvány volt, irtással, õrfákkal és távoli horizonttal. Az idõnk kezdett közben elúszni, így logisztikai módosítást határoztam el (vágás). A szalagozás és a kék tolnai kunkorját így átvágtuk, majd a tolnai mûútra érve már éreztük, jó úton járunk. A Fekete-kõhöz érve megcsodáltuk a kiváló állapotban levõ szõlõket és présházakat/üdülõket, pecsételtünk, s almát-pogácsát vettünk magunkhoz. Mindkettõ óriási vot! Eztán jött a Fábián-kõ, ami a térképen sokkal rövidebbnek néz ki, mint amilyennek terepen tûnt. A tetõn fújtunk egy nagyot, összeszedtük magunkat és Vértestolnáig meg sem álltunk. Itt be is tértünk egy kocsmába. Lacát meghívtam egy sörre (szerencsém volt, az övét nyertem, így egyet fizet, kettõt kap volt), a lányok inkább ásványvizet kértek. Arcaink elég törõdötten néztek ki, s ezen különösen nem javított az, hogy számításaim szerint most jött a legnehezebb szakasz, fel a Kappan-bükk aljába.

Igazán nem bántam volna, ha ezúttal elszámítom magam, s könnyebb az út, mint ahogy sejtem, de nem: talán a rettegett Bánya-hegy nyúzza meg ennyire az embert, mint ami ránk leselkedett. Zsófi Blanka támogatásával lemaradt, Lacával egy kidõlt fán ülve jöttünk rá, hogy nem kell megmásznunk a csúcsot magát, és hogy könnyen lehet, a vég eljött. A lányok is megérkeztek csakhamar, áttörtünk a hegygerincen (nagyszerû sziklaformációk között), majd a Vaskapu után ismét eltévedtünk: eltûntek a jelzések, el a szalagozás, ezért elunva a dolgot a piros háromszögön kezdtük meg a harmadik hegyre való emelkedést. A Bányász-kilátón most elõször jártam, de bátran mondhatom, az embernek innen van a legjobb kilátása Tatabányára és annak tágabb környezetére. A lányok is fújtak egyet, majd átmentünk a Szelim-lyukon, s megérkeztünk a Turulra (ahol megfogadtam, legközelebb megmászom a talapzatát). Innen már csak a cél volt hátra, tökéletesen kiszámíthatatlan ösvényeken, dzsumbujon és gazon keresztül. Ezt a szakaszt érdemes lenne jövõre átalakítani. A kivételemmel nem volt olyan ember, aki élvezte volna, s elég sokan adtak hangot véleményüknek, amikor átvágtunk a sûrûn. A célban nagyszerû zsíroskenyér és néhány korsó sör várt miránk - egyedül azt hiányoltam, hogy kitûzõ nem járt a teljesítésért. Mindenesetre akár lesz kitûzõ jövõre, akár nem - szívesen jövünk újra.