2009.06.20.
Patai Keringõ 28
Táv: 28,5 km. Menetidõ: B=4ó57p N=kb.4ó35p
Nagyon fülledt, párás idõ volt, sok felhõvel, de az esõ végül elkerült.
Reggel 7 órás indulást terveztem, de végül 8.25 sikeredet különbözõ okok miatt. De a fõ félelmem, hogy oda ér az esõ front, végül így sem teljesült. :)
8 után értem Szurdokpüspökibe, ahol az iskola megtalálása után feltûnõen könnyen találtam parkoló helyet. A rajtban kiderült, hogy a 28-ason én vagyon a 19. nevezõ. A többi távon sem sokan indultak. Összesen kb 50-es voltunk. Gondoltam, hogy sokan tartanak az esõtõl, de hogy ilyen kevesen jövünk össze nem sejtettem. A rajtban kapott itiner elsõ ránézésre jónak tûnt, aminek örültem, mivel ez a terület eddig ki esett nekem. Biztosítottak, hogy lesz szalagozás is, mivel sok jelzetlen helyet érint a túra - szuper, szeretek ismeretlen helyeket így "biztonságosan" megismerni.
Az elsõ ep-ig szinte síkon mentünk 4 km-et. Innen jött a fekete leves: gyakorlatilag toronyiránt támadtuk a Nagy Hársast. Jó kis izzasztó emelkedõ. A tetõn sajnos nem lehetett fel menni a toronyba. Innen jöttek a problémák. Az itiner fehér és piros + -et írt, azt kövessük. Ehelyett p- volt, továbbá egy árva szalag a kilátótól 20m-re. Nem a legbiztosabb útmutató. Már 3-an tanakodtunk, végül elindultunk a p- -on. Mint kiderült ez volt a jó út. Kb 1,5 km-merl késõbb meg is jelentek a leírt jelzések. Ezek viszont vissza fele vittek minket a torony irányába É felé. Én teljesen elbizonytalanodtam, de követtem a helyi erõket, bár azt õk sem tudták hol a köv. pont a Dagonyás.(Térképen nem találtuk meg.) Kiderült egy jó nagy dagonyázó hely, mint neve is mutatta. Itt nyugodtam meg, hogy jó felé jöttünk. Innen egy rövid erdei út után egy nyílt gerincen mentünk Pata irányába és itt már kevésbbé lehetett eltévedni. Jó ütemben értem el a templomot.Itt csokit kaptunk.
Patáról a S- -án távoztunk. Ez egy kb 3km-es nyílt, egyenes úttal indít, ami enyhén emelkedik a Múzsla felé. Nem túl izgalmas - igyekeztem gyorsan letudni. Innentõl viszont újra erdõ következett. Ezer szemmel figyeltem a szallagokat. A vadles fokait megszámolva (ep.) balra tértem. Innen már jelzésen mentünk tovább, ami egész jól követhetõ volt.
A János vára melletti patakhoz való leereszkedés meredeksége, kis göröngyös talaja hosszú csúzdázásra csábított, de sikerült ellent állnom! :)
Ezután a Z- makacs emelkedõje jött. Itt már fáradtabb voltam. Csak nem akart jönni a Tilalmas ep.. Nagy örömmel üdvözöltem a pontot. Innen már csak kb 5 km.
Innen az eddig is ritkásan és nem mindig logikusan (értsd: az elágazás uton távolabb, vagy nem túl feltünõ helyre rakott) szalagok megritkultak. A sokszor csak pár száz méterenként kirakott szalag a jelzetlen kis ösvényekkel, kissabb-nagyobb utakkal teleszabdalt területen nem túl megnyugtató dolog. (Ez a fentebb leírt helyzet egyébként a túra nagy részére érvényes.) Végül sikerült eljutnom a barlanghoz - végül is tévedés nélkül. Ehhez azonban úgy érzem nagyban hozzájárult a rutinom. Az itiner, a viszonylag nyilt terepen történõ tájolás, az idõ és a sebesség alapján a megtett távolságok becslése (mennyi idõ múlva várható a kanyar, ha jó az itiner távadata), a porban fellelhetõ nyomok figyelése, az elõzetesen tanulmányozott térkép felidézése, összevetése a tájjal - ezekkel a kellékekkel sikerült abszolválnom ezt a szakaszt. Kétségtelen, hogy szalagok nélkül így sem biztos, hogy oda találok a barlanghoz, de szerintem jóval több szalag kellene egy ilyen tájon.
A barlang maga egy kis fülke a hegyoldalban gyakorlatilag a falu szélén. Mellette kb 50m-re van a Szentkút. Nagyon szépen ki van építve. (Az itinerben egy szó sincs róla. Mint ahogy a barlang után, a tollal beírt helyesbítés szerint a barlang elõtt, a drótkeritésnek sem láttam nyomát.)
Innen már csak 1 km-et kellett megtenni. 500 m-rel a cél elõtt az utlsó ep a faluban a borospince. Itt már gyakorlatilag a célban érezve magam úgy döntöttem veszek egy kis bort. (Ezen mûveletet végrehajtása az egyébként kedves bácsinak kb 15 percébe tellett.) Majd borral megpakolva a kocsit ejtettem útba.
Ezért alakult úgy hogy kevéssel 5 órán belüli hivatalos idõvel érkeztem a célba, vissza az iskolába. Ezen kitérõk nélkül kb 4ó35p körüli idõvel érkeztem volna meg. Mindegy lényeg, hogy teljesítettem a túrát.
A célban kitûzõ, oklevél várt, továbbá lekváros, zsíros kenyér és szódavíz.
A túrán sok helyen nagyon szép panorámában lehet része az embernek, ennek ellentéteként viszont nagyon sok nyílt szakasz van, ami napos idõben igen gyilkos lehet. Az itiner több kivánnivalót hagy (egyes részein nagyon pontos, másutt tökéletesen hiányos). Jó lett volna legalább egy vaktérkép szerû térképvázlat. A szalagozás hiányosságait fentebb leírtam. A pontõrök tájékozottak voltak. A célban korlátlan étel fogyasztás volt.
Mindent összevetve örülök, hogy megismertem a Mátra ezt a kevéssé járt részét is. Azonban teljesítménytúra keretében nem biztos, hogy eljövök mégegyszer ide. |
