Szamárkõ 25
Az idei eseménynaptárban kevés olyan rendezvényrõl lehet olvasni mely felkeltette volna az érdeklõdésemet,ez a túra azon kevesek közé tartózik melyre azt mondtam,hogy ott kell(ene)lenni résztvevõként. Hogy miért? Nos! Egyrészt új rendezvény, tt. által hanyagolt terület,másrészt pedig ami egy fõ szempont volt,hogy a Balaton környékén rendezik!
És ,hogy melyik volt ez? Nem más,mint a szántódi Szent Kristóf Természetjáró Egyesület által szervezett Szamárkõ 25.
A rendezvényre eredetileg Tonesszel és Macikupaccal mentünk volna,de mivel Toni egyéb elfoglaltsága miatt vissza mondta a részvételét,némi változás állt be a csapat összetételében. Zsóti jó szervezõ képességét megmutatva beszervezte Koko-t, aki kapva -kapot az alkalmon némi geoláda érdekeltség gyanánt csatlakozott kis csapatunkhoz.
A macik barátja és Koko Budapestrõl jöttek -némi késsésel- Fehérvárig, mivel én Székesfehérvár környékén nyaraltam(volna!) ezért a város "madaras" áruházának parkolójában szálltam be hozzájuk.
A túra a szántódi Mûvelõdési Ház udvaráról indult,amit némi nehézséggel meg is találtunk,végül is 3/4 10 kor rajtoltunk el. Itt csatlakozott hozzánk Walter és "bandája",õk a 10-es távon indultak.
A rajtot követõen a szépen felújított P 3szögön hagytuk el a települést,itt már pozítivul álltunk neki a napnak,mivel egy kis közértbe betérve Drávatejes(!) kakaót sikerült vásárolnunk. A finom "nedû" elfogyasztása után rövid idõn belül már a szántódpusztai major mellett találtuk magunkat. Innen némi szántóföldes szakasz után,már a S sávon, a túra névadójához, a Szamárkövekhez értünk, ez volt az 1.ep.
Macikupacék bevágták magukat a susnyába egy geoláda miatt,én addig fotózással töltöttem az idõt,bõ 15 perc után indultunk neki a Kõ-hegyi kilátó felé haladó emelkedõn, tetszetõs hétvégi házak között. Már innen is pazar a kilátás a "magyar tengere",na de ami a kilátóból elénk tárult ,az maga a csoda volt. Itt is némi geoláda érdekeltség volt kialakulóban,majd Zsóti megkereste az egyesület által beindítandó Kilátók és Kilátópontok a Balaton körül 3. részének ezen pontjának igazoló kérdését,megjegyzem megtalálta.
A kilátótól néhány telket elhagyva nagyon szép árnyas erdõben haladtunk,jó is volt mert akkor már igencsak meleg volt,ez az út hasonlított a Zselic 40-en ismert Ropolyi tetõn haladó gerincre. A nyiladék végén volt túránk 2. ellenõrzõpontja,a Vaskereszt.
Itt is hódolhatott szenvedélyének a geoládás"osztag".Már a Z+ -en haladva tovább kísért minket az árnyékot adó erdõ,rövid ereszkedés és némi izzadságcseppet generáló emelkedõ után, már a geoládások között ismert HEV "kolléga" várta a 3.ep-vel kiscsapatunkat, a 9-es tetõnek nevezett helyen. Mondanom sem kell,innen is a kilátás a Balatonra...(találd ki).Itt Walter és csapata könnyes szemmel búcsút vett tõlünk.
Tovább koptatva a Z+-et már -nem erdõben-,mezõket ill. szõlõket váltva értünk fel Köröshegy széléhez.A tetõrõl a szürkemarhák "kertje"mellett ereszkedtünk le a település fõutcájára. Itt Koko és Zsolti ismét a megszokott geos tevékenységének rabja volt,így nekem egy fa árnyékában lehetõségem adódott pihenésre. A falun belül érintettük a szépen felújított Széchenyi kastélyt,majd pár méter múlva már a gigantikus méretû völgyhíd árnyékában megbújó horgásztónál pecsételtek a füzetünkbe,kezünkbe nyomva némi szilvát(már aki szereti).
Itt jó utat kívánva eresztettek útnak a pontellenõrök jelzetlen rövid útszakaszunkra. Az autópálya mellé érve már a P L jelzést kellett követni,a nyílt részen -tûzõ napon- ,gyenge emelkedõn értünk fel a kissé elhanyagolt Földvári Parkerdõ széléhez. Innen megkezdtük ereszkedésünket a part felé,hála fák alatt. Utunkat lepusztult padok kisérték,majd már egy rendbe rakott pihenõ után túratársaim ismét eltûntek az erdõ homályába(tudjátok!)
Néhány perces pihi után már ismét együtt a kis csapat,mely már a célig nem is vált el egymástól. Na de ne rohanjunk elõre ennyit...Pár kilométert megtéve a magaspart sétányán gyönyörködhetünk a Tihanyi-félsziget látványában,külön kiemelve a Csúcs-hegy sziluettjét. A látvánnyal nem betelve értünk az Országzászlóhoz,melynek tövében bújt meg túránk utolsó pontellenõrei.
A ep. melletti kis kilátóban még csak fokozni tudtuk amit eddig átéltünk, szinte harapni lehetett a tájat és vele együtt az a különleges illatot amit a Balaton áraszt. Macikupaccal itt is kerestük a lehetséges kérdést az elején említett túramozgalomhoz. Jelentem meg van!
Innen szinte korlát erdõben(mint a Gerecse 50 végén)leszökdeltünk a pár száz lépcsõfokon az alsópart közelében,majd nemsokára az utolsóponton kapott bont beváltva elfogyasztottuk a frissítõinket. Itt már a nyári hónapok nyüzsgése fogadott minket. Végig vágtatunk (P sávon)a szabad strand mellett,majd a vasút mentén jutottunk el Szántód-Köröshegy vasútállomásig. Onnan már egy ugrás(nem a Sugár!) volt a cél,ahol virsli,zsíros és vajas kenyér,hagyma,paprika ill. narancs és bodza szörp volt a hab a tortán.
Összegezve:A túra útvonala szép,a végén kicsit már sok a beton.A rendezés is szuper. Nem bántuk meg,hogy ott voltunk. A rendezõknek köszönjük!!! És ahogy én szoktam volt mondani, Balaton-Balaton de csodás...
A túra képei: www.bthe.hu |
