Túrabeszámolók


Senická mašírovka

új túrabeszámoló rögzítése
Kiírások:2017
 Túra éve: 2021
HeliosTúra éve: 20212021.12.21 23:01:22
megnéz Helios összes beszámolója
            Szenica állomásán buszra szállok a diszkóból jövő társasággal. Hangoskodásuknak  a  buszos vet gátat. Leszóllítok egy férfit, aki szintén a túrára megy. Már leszálltunk a buszról még mindig a fiatalokon mérgelődik, miszerint azoknak mindent szabad. Figyelmét a túrára vonom. Így tudom meg 50-esekre jár és ezen a túrán is volt. Az úton érkeztünk a fiatalok házába. Jelentkezett a 35-ösre nagyjából nyolcadik lehetett. Én a 25-ösre ami nincs, csak 24-es van igazítanak ki. Spórolnak a kilométerekkel. Ők szóban, én cselekedetben. Nevem a 6. vagy a 7. helyet foglalta el. 1 € a belépő.

            Az átöltözéshez paravánként ajtót használok. Mindenből nyárit veszek magamra, pedig annyira nincs meleg. 8.10-kor hagyom el az épületet. Útközben ketten érdeklődnek a nevezés helyéről. Hídon át, telefirkált vaskapu mellett el és betonfal meg a patak között múlatom az időt. A P jel balra a S meg egyenest Csácsó falujába vezet oda irányulok én is. Új épületek végén a kukoricásnál balra fordulok vissza a faluba. Majd a falun kívül, fákkal szegélyezett egyenes úton ballagok. Szomorkás a táj, de előttem világos az égbolt. Vissza majd a jobboldali bekötőúton jövök állapítom meg. A kanyarban trágyalé átcsurgás, majd tábla „Pánský alej“ felirattal, férfi vagy úri alle (alé) a jelentése. A tisztes neve sor, itt fasor. Fasorból – fasorba tekergem. A térképen Milleniumi Keresztről írnak én meg már most keresztet látok, de csak a fejét. Visszatekintve a fák mellett, minha mozdult volna valami. Vagy csak szellemet láttam? Az út kukoricásba vezet és biztos, hogy rossz helyen vagyok. Autóútnyi szélességben az őzek által felvágott talajon földdarabok kerülnek a lábszáramra. Adandó alkalommal ki a kukoricásból és a fasor túloldalára megyek. Ááá! Mögöttem a szellem alakot öltött. Zöld felső és fekete nadrággal maszkírozta magát. A fákat elhagyva ismét a kereszt kerül elém és Büdöskő (Smrdáky, kénes vizéről kapta a nevét) faluja is látható. Szilvafák sora mellett, eszem a sárga, meg a kék változatait a kis szilváknak, de találok gömbölyűt. Ez aztán a jóízű és elválik a magjától. Előz a Szellem és a fürdő parkjában folytatja én meg utána 10 órakor. Aztán látom a szökőkutat, a nem működő Mier hotelt, Balneoterápia épületét és a Centrál... (hosszúnevű) hotel mellett elhaladva érek a főtérre. A focipálya után tárul elém teljes nagyságában a kereszt. A századfordulóra méltó keresztet állítottak.

            Még föld - és országúton, a 14 stáció mellett jutok el a kereszthez. Óriási! - állapítom meg. A keresztre kör alakban ezt írták: „Jézus / volt, van, örök“. 297 m magasban vagyunk, de nem írták ide, nagy szél esetén a kereszt milyen messzire dől. Most is fújja a lenge öltözékemet. Jobb lesz továbbállni, mert begémberedek. Az útra 11.10-kor lépek és itt kell menni a Halas (Rybky) nevű faluba (nem a K jelen). A nap megkönyörült és fénnyel árasztotta el a vidéket.

            A faluban messziről hangoskodás hallatszik (tenisz). Az úton bika szobrát fényképezem és a faluszéli pataknál folytatom. A patakot elhagyva az emelkedőn, zene hallatszik és délre szól a harang. Jobbra még egy utolsó pillantás a keresztre, aztán a dombtetőn futóval találkozom. Látom távolban a kanyart, de nincs kedvem odáig menni. Itt keresztül kéne vágni és mire elméletben idáig jutok, már a tarló szalmaszálai sercognak a lábam alatt. A megnőtt cukorrépa végébe érkezem, előttem meg élő sövény állja utam. A csatornában kukorica alakú világos szárú növény (sás ?) eltakar mindent. Autó nyomában haladok a répa és sövény között. Két helyen is van rés az élő falon, de a víz széles, vagy meredek a partja (őzek járnak erre a nyomokból ítélve). Most már előttem csak térdig érő gaz van. A talaj sáros és alig haladok pár métert, kilátástalannak ítélem a helyzetem. Körülnézve, 20 méterre kigyúrt út, majd ott döntök a továbbhaladásról. Onnan viszont aszfalt vezet a reggel már megtett útra. Csács falu túloldalán a jelzőtábla Novomeský szobrát  40 percre jelzi. Most 13 óra, és 38 perc múlva indul a busz. A ¾ lóerőmet ösztökélésre fogom és 27 perc múltán a szobor előtt kutyagolok. 24 km és név megadásával kapom a Diplom-ot. Bonbonnal kínálnak és pechemre megkérdik hova valósi vagyok. Elmenőben adom a választ és sietve távozom... Ezt a pofátlanságot!

            A buszpályaudvarra nem tudok az úton átjutni az autók forgatagától. Balról jönnek, aztán meg a jobbról jövők között van a vonathoz vivő busz is. Végül a 12-es megállóba egyszerre érkezem a 2-es busszal (a számok 2 és 12). Busztól – buszig a mérések alapján 22 km-t hagytam magam mögött. Egyik távon sincs ellenőr. Ruháim átvétele Jókút állomásán történik.

            Ladislav Novomeský Budapesten született. Alsótagozati és középiskolai tanulmányait Szenican végezte. A 70-es évek elején az iskolában, még nekem is tanították írói munkásságát.