Löszölõ túra, 32km/720m
Ságvár, 2007.07.07.
Tavaly jártam a mûvészetek völgyében, ott találkoztam elõször a teljesítménytúrával, mint rendezvénnyel-sporttal. Akkor arra a túrára nem sikerlült eljutnom. És valahogy azóta egyikre se, amit kinéztem, valami mindig közbejött. Ezért aztán nagyon örültem, amikor a túranaptárban megláttam a ságvári túrákat. Rá is értem, közel is volt, és elég felkészültnek éreztem magam a hosszabb, 32km-es, Löszölõ túra végigjárásához. Így aztán elõzõ este összepakoltam pár dolgot, és másnap reggel fél7kor már úton is voltam biciklivel ságvár felé, legalább a bemelegítés is megvolt.
07:08-kor, az útvonalleíró füzet átvétele után már el is indultam, ha minden igaz elsõként. Szerettem volna jó idõt elérni, bõven a 8 órás szintidõ alatt teljesíteni a kört, ezért belehúztam, ahogy tõlem telt. Az elsõ pont, a halastó alig fél óra alatt meglett. A vékony pulóver biciklizéskor még jól jött, de itt aztán hamar lekerült, jó idõ volt. Az ádándi úton, Ságvár felé egy bácsi stopposnak nézhetett, be vitt volna a városba, de megköszönve a lehetõséget, elutasítottam az ajánlatot. Ságváron, és a Jaba-patakon átvágva, a Bujó-likhoz értem, a mélyút és a kis emelkedõ után. Ez volt a 2.pont.
Néhány hely már ismerõs volt korábbi geocachingelések miatt, így ez is (GCSLYD), meg a Betyár barlang (GCBEBA), és a közelben lévõ Kási vár (GCKASI) is. De így is sok új helyet ismertem meg a túra során.
A Lyukas-fomb után, a patakvölgybe leereszkedéskor gyors reggeli. Kellett is az energia az emelkedõ legyõzéséhez a borókásnál. 3.pont a Bögöcse tetején, lelkes csapat, a tökölõk álltak sorban a matricájukért, gyorsan én is kérek egyet. Lefutás a dombról, át a Jaba patakon, aztán a két táv a Képes-fánál szétvált, tökölõk balra az Ördögárokba, mi jobbra a betonúton. Jó egy km után kis kitérõ a Börevárhoz, ami egy földvár. Ez volt az elsõ nagyobb emelkedõ, a mellékelt hosszmetszet szerint kb 130m. gyors mászás, egy bot sokat segített a csúszós úton felfelé. 4. ellenõrzõpontnál matricázás, aztán futás le a dombról a sûrû erdõben, a bot újra jól jött. Még kb 1 km a betonúton, aztán újra egy szép nagy emelkedõ, fel a katykóra. Itt volt az útvonal fele. Útközben vagy fél percet szemeztem egy arra járó õzzel, de aztán megunta és továbbállt, biztos volt fontosabb dolga. Bármi fontos dolga is legyen egy õznek szombat délelõtt :). A kicsit izzasztó mászás után csodálatos látvány tárul az ember elé: Balaton, a túlpart, talán még a Bakony vonulatait is ki lehetett venni a távolban. 5. pont a flóra-hegyi vasbeton földmérõtoronynál volt. Ez is már ismerõs hely volt nekem, innen még szebb kilátás van. A toronyból sok km-re el lehet látni. Az ellenõrzõponton szóda is várta a löszölõket a szõlõcukron és kekszen kívül. Innen lassú ereszkedés a Nyimi-patak völgye felé. Itt értek be elõször. Egy darabig a patak mentén vezetett az út, aztán balra, északra vettük az irányt, a 6.pont, a Virágmányi kunyhó felé. Itt pihentem elõször egy kicsit, pár pogácsa elfogyasztása közben. Következett az általam csak Betyár-barlangként ismert 12-es szoba, az utolsó elõtti, 7. pont. Az erdõben talán út sem vezetett, legalábbis nem nagyon látszott, de a szalagozásnak köszönhetõen nem sikerült eltévedni. A barlang ki volt világítva mécsesekkel, sõt, a pontõrök még zseblámpát is biztosítottak. Innen újabb gyors ereszkedés a Jaba-völgyébe. Párszáz méter után legalább a napsütéstõl megszabadultunk egy idõre, mert az út újra az erdõbe vezetett, fel a háti útra. Pár km-es erdõ után Ságvár nyugati részén lévõ pincék közé ért ki az út. Ekkor már eléggé lelassult a tempóm, mert a rossz cipõválasztás következményeként kezdett fájni a lábam, de már úgysem sok volt hátra. Aztán még egy pont, az utolsó, 8. a kömpénél, és már csak párszáz méter választott el a céltól, amibe 13:17-kor értem be. A célnál aztán gratuláció, kitûzõ, oklevél, nagy öröm, hogy az elsõ teljesítménytúrámat sikeresen teljesítettem bõven szintidõn belül, 06:09 alatt. Be is dobtam egy sört ennek megünneplésére :). Aztán kis pihenés után hazatekertem szabadiba, ahol mégtöbb pihenés következett :). A nem-valami-jó cipõ miatt lett pár vízhólyag a lábaimon, és az izomlazító krém is jó szolgálatot tett, de korán sem volt vészes a helyzet, izomláz nélkül megúsztam.
Így "laikusként" nincs összehasonlítási alapom, de szerintem egy teljesen jól megrendezett túra volt. A kis füzetben volt köszöntõ szöveg, részletes útvonalleírás, térképek, hosszmetszet magassági értékekkel. Tetszett a matricák kialakítása is, a 8 részletbõl a Castrum Tricciana térképe rajzolódik ki. A szalagozás nagyon rendben volt, egy idõ után szinte a térképet se néztem már. Minden pontnál szõlõcukor, pár helyen szóda is, ill. pogácsa, keksz. Pontõrök is jófejek voltak :).
Köszönöm a rendezõknek a lehetõséget, nagy élmény volt. Remélem jövõre is sikerül eljönnöm. |
