Bakonyi Barangolások 70 km / 2026.
Idén is úgy terveztem, hogy ott alvásos lesz a túra elött és utána is.
Nagyon hangulatos itt a pajtában.
Sok ismerőssel szoktam itt találkozni ilyenkor, megelőző este. Ez most is így történt.
Korán ideértem, kicsit besegítettünk a szervezőknek a pakolásba.
Szombaton hajnalban aztán 6.30-kor rajt, gyía, Az elején a Szent-Kút utáni emelkedő az nem esett jól. Na mondom ez nem jó előjel. Mire a Kerteskői szurdokba értem, már rendben lett minden. Zircig jól meg szoktam nyomni a tempót, 5 km/h óra környékén. Ez a parkerdőig meg is volt, utána ez bukta. De onnan már csak 55 km max. a célig,
18 óra a szintidő 70 km-re, abból 3 elment, tehát van még 15 óra a kb. 55 km-re, az bőven rendben.
Borzavár után az elmúlt időszakban történt valami a kék körön (OKT), mert a Szépalmai aszfaltos útról leszedték az OKT-t, de a BB túrák (40 és 70 km) maradtak itt, de a jelzés most már sárga…Az OKT elmegy valahol balra a terepre, majd valahol a szépalmai szürkemarháknál térhet vissza balról.
Szépalmán kaptam egy pecsétet meg egy szép almát, aztán gyía tovább…
Azt hittem pénteken még, hogy a szervezők is leviszik erre a terepi, kicsit hosszabb új OKT nyomvonalra a BB70-t, de nem. Minden a régi,
Aztán lementünk a sárgán a kódig majd vissza jobbra dózeruton az etető pontig. Itt Tamásnál egy-egy vajas-zsíros, sóval jól megszórt, csalamádéval megrakott kenyér ment le. Még folyadék vétel, aztán gyerünk a Kőris hegyre először. Szép saját tempó, ami nem valami gyors, de nem kell megállnom. Ez tutti bejött.
Kőris hegyen gyors pecsét, szőlőcukor, aztán le a Barátok útja felé, ahol most vettem észre a papiron, hogy kiszedték ezt az ellenőrző pontot, Rakk Gyula szokott itt lenni az elágazónál…Z-OKT-jelöletlen csomóponton
Na és ami még meglepi, a Barátok útja után nem megyünk hátrafelé a jelzetlen dózer úton a szerpentinen le, hanem az OKT-n mentünk le nem elöször. Érdekes, ez változott. A végén is itt jövünk le…
Na és a következő ell. pont sem a Hidegvölgy bejáratnál lesz, hanem a bakonybéli patakparton. (OKT)
Itt sok-sok túrázó jött szembe, akik szerintem a túra napot (okt.10.) abszolválták éppen. Mindenkinek jó utat kívántam, egész nap ezt tettem.
Ott folyadék meg pogácsa, kevés pihenő, aztán gooo.
Aztán tulajdonképpen innen a BB30 -at kell még abszolválni. Most vagyunk kb. 41 km-nél, és még akkor a 30 km-es kör jön.
Itt az aszfalton emelkedő, ami ugye még az OKT nyomvonala,
Jött le egy pár, fonott karkosárral és mit láttam? Mekkora vargányák, azt meg hogyan ebben a szárazságban. Otthon az Őrségben sincs szerintem most ilyen gomba, max. vagonba.
Szóval akkor ezt az OKT aszfaltos emelkedős részt szép komótosan a leágazásig, de utána, a szokásomhoz híven megnyomtam az emelkedőt meg a lejtőt is egészen a Királykapuig sok belekocogással, sőt még utána is.
Aztán a régi, teljesen felszámolt erdei kisvasút összeomlott hídfőjénél jobbra fel a piros háromszögön a Witt (de nem Katerina) kilátóba. Továbbra sem értem ebben mi a szép, A kód felírása után most sem mentem fel a kilátást kínáló kis kiemelkedő pontra. Így idén is zéró kilátást magam mögött hagyva mentem tovább… gyía. Újra le a pirosra, újra a kisvasút nyomvonalon…
Aztán eleredt az eső, és még a világos végén leértem a Gerence pihenőhöz (55 km), Itt Sztancsik Gyuri és Lidi készítettek, adtak nagyon finom, forró teát. Az eső meg egyre jobban eleredt. Rakk Gyuszi még csinált pár képet rólunk annak ellenére, hogy nem vagyok egyáltalán fotogén. Még jó, hogy volt itt ilyen pavilon-sátor fedés, legalább a pihenés alatt nem áztam. A kis faszerkezetű beállót nem láttam, azzal mi történhetett?
Felvettem mindent, esőkabát, alá téli sapka, fejlámpa bekészítve a zsebbe, plusz a vízérzékeny dolgokat szépen nylonokba raktam a csokik meg a szendvicsek közé. A hátizsák az már most csuma víz… nincs esővédője…
Na aztán gyerünk az Odvas-kő barlang, majd a piroson másodszor is a Kőris hegy. Szokásos jó tempó, saját iram.
Sok évig nem volt eső. De emlékszem, amikor ez lett a nyomvonal olyan 2012 után … (Bakonybéli rajt-cél + 2 x meg kell már mászni a Kőris hegyet) mindig itt szokott eleredni az eső… na ez most újra bejött. Igaz hónapokig nem volt egy szikra eső sem. A Kőris hegyen nagyon cudar idő lett, a 700 m magasságban ez a szitáló hideg-ködös esős idő mindent eláztat.
Na de a motiváció itt már nagyon magas volt, hiszem már csak 7 km a cél…
Gyorsan beértem, ahol nagyon finom babgulyás várt, elötte kis átöltözés, csak a felső testen
Gulyás után rendes átöltözés, a sok vizes cucc kirakása, aztán fürdés, fekvés.
Másnap reggel (vasárnap) pedig reggel 7.oo indulás haza, zúgtak a bakonybéli bencés Szent Mauríciusz Monostor harangjai.
A Gerence völgyben az állatok nagyon aktivak voltak az eső után. A Gerence pihenő után először balról egy őzbakot, majd ezzel párhuzamosan elöttem egy gyönyörű muflont is láttam áthaladni lassan. És amikor újra elindultam, akkor egy kis mókus futott át az úton nagyon megrémülve.
Itt nagyon szoktam figyelni autóval a Bakony élőlényeire. Ez az ő lakóhelyük, ezt tiszteletben tartom.
9.oo-kor már otthon voltam, reggeli, aztán a verőfényes vasárnap következett.
Így ment le nekem a 17. Bakony Barangolás az Ösvénytaposók jóvoltából,
Köszönet ezért a gyönyörű napért az összes szervezőnek, segítőnek. Különösem Annamáriának és Zolinak.
Üdv, KCS
| 