2019 júliusában tartózkodtam Szkalkán, ahonnan a túra indul. A Guldiner panzió két szobáját négyen foglaltuk el. Az itt szerzett ismeretekből készült a beszámoló.
Körmöcbányára megérkezve a vár kapuja előtti téren csak mobilalkalmazás (applikáció) segítségével parkolhattunk. A kapuval szemközti utcában ebédeltünk. Utána a vár volt a soron. Pénzverde még működik, ha ugyan az ezüst-, aranybányákat rég bezárták. Megnéztük Anjou Károly Róbert kis mellszobrát, akitől a városi jogokat kapta1328-ban. Majd a Szt. Katalin-vártemplomba (1465-1485 között épült) mentünk a fedett lépcsők alatt. Akkor a vezető 3 €-ért vitt a templomba és a belsejéről tartott előadást. A régi templom (évszám ?) karácsony napján elsüllyedt. A templom udvarán látható üvegezett rész takarja az elsüllyedt belsejét. Itt volt városháza, börtön és a jelenben szobor kiállításra mentünk. Az eredetitől magasabb alakokról mondta el nevüket és tevékenységüket.
Ha zárva volna a bejáró, balról az utcából szintén vezet a templomhoz lépcsősor. A torony nyitott ajtajára keménylapra kiírva : „Csak a saját felelősségre!“. Talán 125 lépcsőn lehet feljutni. Kilátás a környezö hegyekre, de délről nyitott. Tiszta rálátás a forgalmas főútra (A 80-as években néhányszor erre bicikliztem a Tátrába menet.). Megláttuk a Kékellőn épített kilátót, tehát irány oda. A sípálya alatt hófújók mellé parkoltunk. A kilátóból a vízárkád felé vettük az irányt. A patakot 3 helyen gátként felfogták és esö idején 3 tó keletkezik. Felefelé menet a K jelzésen értünk a kocsihoz.
Szkalkán a panzió felett vezet a P jelzés, amin az alagúthoz érsz. „Az 1849-es téli hadjárat idején Görgey a körmöci hegyek között ütközött meg a császáriakkal, majd ezen az alagúton mentette seregét Besztercebánya felé. A magyar hadtörténet egyik legtanulságosabb sakkhúzása volt ez, a Körmöcbányai Tánc .“ A P-on tovább menve jutsz a Titanik-kilátóhoz. Hajóorrként nyúlik ki a szikla és fa árbóca van. Akkor lyukak voltak fúrva bele és ezen keresztül láttad a hegyet, vagy falut aminek a nevét leolvashattad. Újabban csöveken keresztül. (Osztrákban elektronikus távcsőben leolvasod a hegy nevét, amelyikre éppen nézel.) Ha lefelé nézel láthatod a vaskampókat, amik a ferrata részei (ide jönnek fel és mennek mellette le). A P jelzésen eléred a beszálló részt is. Tábla ad némi információt. Mi a K jelzésen folytattuk utunk Králiky sípályához, majd a kerékpáros úton a másik K jelzésre jutottunk. Itt medvére táblák figyelmeztetnek és a Tri kríže csúcsán a 3 fakereszt volt látható. A P-on értük el az említett táblát és a függőhidat. Mindjárt nekivágtam a híd taposásába, de úgy elrémítettek. Kénytelen–kelletlen mentem vissza. Másnap a panzióban béreltem (10 €) felszerelést. Ketten mentünk és egész úton a kérdéseit adta: Használtam ilyet? Volt már rajtam? Meg hasonlókat, amire tudta nemmel fogok felelni. Aztán a tábla : „Baj esetén a 18 300-at hívd (hegyimentők)!“ Ez is jól kezdi. „A híd 80 m hosszú és 40 m magasban van. Szélben és esőben tilos használni! A hídon egy vonalban lépkedj, nem lesz oldalra kilengés.“ Kicsit odább a híd előtt a szerelést elő. Fejvédö fejre. A szíjat forgattam jobbra–balra, előre-hátra. Próbáltam belelépni, mire rájöttem ez egy elfuserált erényöv. Meg a két kiálló polipkar. Aztán séta a hídon (kép), egyirányú velem szemben. Beszállás hídtól balra a Kéménynek (Komín) nevezett ereszkedőn. Persze ezt látnod kell!
A többi gyaloglásunk nem érinti a kiírt túrát.
Kép itt
|
