Őrvidék túrák 2017.
30-as táv.
2017.09.23.
Hajnali 3-kor kelek,4 előtt már az autóban ülök,5:20 körül már Velemben vagyok,bőven van időm a rajtig,ami 8-kor esedékes-Kőszegen.Parkolásra alkalmas helyet keresek,az alkalmas itt azt jelenti,hogy ne legyek senkinek útban,lehetőség ugyanis van bőven.Alszik még a falu,egy lélek sincs az utcán,a Hősök kapuja mellett állítom le az autót.Átvedlek túrázóvá,előkerül a fejlámpa is,6 körül várható csak a világosság.
A sárga Alpannonia jelzést néztem ki Kőszegig,jártam is már rajta,igaz ellenkező irányban,de úgy gondolom nem lehet baj.Kikapaszkodok az álmos kis falucskából,1 km múlva már Cák határában járok.Egy helyen A4-es lap hirdeti,hogy a jelzés nyomvonala megváltozott a 2010-es(!) térképhez képest,ez engem azért nem zavar,mert az enyém 2016-os.Cákon aztán el is vesztem a jelet,a pincesor túlsó végén találok rá újra.Kiérve a faluból aztán annál a pihenőnél végleg elvesztem,találok azonban leszürkézettet,sebaj,nekem ez is megfelel,elmegyek én ezen is.Gondoltam ekkor.
Valami pincészethez,vagy borászathoz érek,emlékszem rá,a Gesztenyekék egyesület egyik túráján itt volt ell.pont.Nincs viszont már szürkézett jel sem sehol,cserében van 5-6 nagytestű kutya a kerítésen belül,farkasölők és társaik ugatnak veszettül rám,én meg azért imádkozom,hogy nehogy kitörjenek valahol,mert az egyenlő a biztos halállal.A kutyariasztó persze otthon a fiókban….
Jel sehol,most már csak a térkép és a hegyvonulat az útmutató,ha elindulok a hegy alatt északnak,észak-keletnek előbb-utóbb beérek a városba,szerencsésebb esetben belefutok a P sáv jelzésbe is,amit amúgy is el kellett volna érnem a Pogányoknál.
A kutyák szerencsére birtokon belül maradtak,szerencsém van,a Pogány-völgyben rátalálok a P sávra,sőt az arra fonódott S Alpannonia jelzésre is.Szóval valószínű az lehet,hogy Cák felett a Kőbányai-patakon átkelve a térképen szőlősként jelzett durván négyzet alakú területet eddig jobbról,most meg balról kerüli meg az Alpannonia jelzés,párszáz méterrel nyugatabbra csatlakozva be a Pogány-völgyben futó P sávba.Az itt is kihelyezett,jelzés nyomvonal változást hirdető táblán már kisatírozták a 2010-es kitételt,magyarul a legfrissebb,2016-os térkép sem a jó nyomvonalat mutatja még Cák és a Pogányok között.
7:20 van és én már Kőszegen vagyok,időzök kicsit a Szénsavas-kútnál,ami sajnos most nem ad vizet.Lassan elgyalogolok a várba és 8 előtt 10-15 perccel neki is vágok a túrának.
Térképkivonat,útvonalvázlat nincs,amit azért kicsit furcsállok,főleg a túráról eddig olvasottak tükrében,itiner(szöveges útvonalleírás)van,jelzések felsorolva,tulajdonképpen nem lehet baj.Valami fesztivál van készülőben Kőszegen,nagy a nyüzsgés,a város határában aztán már visszatér a nyugalom.Elhaladok a Koronaőrző bunker mellett,közvetlen utána itt a Kálvária-domb alja,alattunk meg a Csónakázó-tó.Hamarosan már az Andalgón talpalok,éjjel még eshetett,vagy ez csak a hajnali pára,minden csupa víz,szerencsére elég széles az ösvény,így nem ázik át a mackónadrág térdig.
Talán 2 kilométer,és itt is Rőtfalva(Rattersdorf),szépen kisütött a Nap,a templom előtt,ahova odasüt,egy padon meg is ejtem a tízórait.Rőtfalva után Rendek(Liebing),a két kis falu gyakorlatilag összenőtt.Szép rendezett porták mindenütt,tisztaság,mindenhol újszerű autók,szinte árad a nyugalom,ennyit jelent az a ma már csak elméletben,a térképeken futó vastag piros vonal,amit mi valahol a Szt.Hubertus kápolnánál léptünk át….
Rendek után aztán megváltozik a túra,sajnos.Nincs mit szépíteni,dögunalmas rész jön Hochstraß-ig,keményre hengerezett murván,bent az erdőben,kilátás nincs,kanyar jobbra,kanyar balra,Y-nál erre,Y-nál arra,tiszta agyhalál.Elméletileg a Mária-úton járunk,a terepen ennek semmi jele,szerencsére a szervezők minden elágazó után mázoltak egy zöld M-et valamelyik fára,így ha figyel az ember eltévedni azért nem lehet.Azért az jó,hogy mindezt a rajtban elmondták,mert azért azok az M-ek,hát nem ütöttek el túlzottan a környezetüktől.Az itiner amúgy tökéletes,azt jegyezzük fel.
Hallelúja,kiáltok fel,mikor végre kiérek ebből az idegölő szakaszból,szemben mindjárt ott is Hochstraß,ahol a STOP táblánál balra megyünk Léka felé,a zöld kukánál meg igazoljuk ittjártunkat.Szép az idő amúgy,ma mi jártunk jól,itt a nyugati végeken,az ország nagyobbik részére,szinte az egészre csapadékot ígértek.
Túratársakkal beszélgetve érünk be Lékára(Lockenhaus),a városka fölé,innen belátni szinte az egészet,balra a dombtetőn ott a vár,középen termetes templom,valami egyházi központ lehet,hatalmas épület,uralja a tájat.
Ellenőrzőpont a vár előtt,vízzel,nápolyival,almával kínálnak.A várudvarra belépő váltása nélkül be lehet menni,körbe is járom a szép építményt.
Az itiner szépen átvezet a kisvároson,itt is ugyanaz a nyugalom árad,mint a falvakban,rend,tisztaság mindenütt.Átvágunk a központon,el a templom alatt,majd kiemelkedünk a városkának helyet adó völgyből.Újra az erdőben!
Ha a központot vesszük kiindulásnak gyenge 10 km folyamatos,hol durvább,hol gyengébb emelkedés vár most rám,ami ebben a melegben nem is olyan vidám dolog.Mert bizony meleg van,keresem az árnyékot,ahol tudom.Jelzés az inkább nincs,mint van,nem az a szisztéma mint nálunk,jelet maximum az elágazókban találni ami csak akkor lehet vicces dolog,ha valaki csupán csak tréfából levakarja egyiket másikat,aztán akkor lehet agyalni,hogy merre is az arra.Mert a következő jel csak a következő elágazóban várható és ha az 2 kilométerre van,akkor ott.Az itiner viszont jó és segít.
Néhol küzdök rendesen,marha hosszú ez a felfelé,Lékát 359 méterre írja az itiner,az Írott-kő meg ugye 884.
13 óra van,itt az Írott-kő,piknikhangulat a kilátó előtti réten,pontőrök a kilátó alatti padnál.Teával kínálnak,elfogadom,majd én is leheveredek egyet pihenni a kilátózás előtt.Sajnos elég párás a levegő,nem is időzök sokat a nézelődéssel,elindulok lefelé Velembe.Az itiner figyelmeztet,hogy a jó K sávot válasszuk,ha csak nem akarunk Velem előtt ellátogatni a Hörmann-forráshoz is.
Jó meredeken ereszkedek a fonódott KP sávon,majd leérve az elágazóhoz maradok a pirosnál.Hatalmas szélvihar pusztított itt valamikor nem is olyan rég,gyanítom,hogy az,ami augusztus 20 előtt csapott le az országra.Óriási bükkök fekszenek egymáson,kettétörve,megcsavarodva,tövestől a földből kitépve.Félelmetes ítéletidő lehetett.
Az Asztal-kő utáni kanyarban aztán letérek a murváról,ezt a letérőt sokan nem veszik észre,nincs nyilazott jel,kicsit elbámészkodsz és simán elmész mellette.Másik irányba,Velemből felfelé is ez a helyzet,felérsz a murvára és gondolkodhatsz,hogy merre tovább,valaki ma is belekarcolta egy bottal az útba az Írott-kő feliratot egy nyíllal balra,segítendő az utána érkezőknek.Pedig szemben ott a sziklafal,azon elférne egy balra nyilazott piros sáv.
Ismerve a helyet engem itt nem fenyeget az eltévedés veszélye,elkezdem a szintvesztést a Hosszú-völgyben tehát.Itt-ott ide is betalált a szélvihar,néhány helyen öles,kidőlt bükkök felett vagy alatt kell átmászni.
Leérek Velembe,mellettem a Szerdahelyi-patak folyik,itt a törpe vízmű,a Boróka villa,állítólag Kádár szeretett itt lenni,most elég lepusztult,elhanyagolt pedig hirdetik,hogy van szoba kiadó.
Cél a Pittyes kocsmában,nagy bánatomra a túra egyetlen forrást sem érintett és mivel sietek haza(dolgozni) azt sem kockáztathatom meg,hogy időt vesztve felkeresem Velemben azt a jó vasas ízű Vasa-kutat.Begyalogolok hát a faluba és lejelentkezem a célban.Itt kiderül,hogy csak tévedésből nem kaptam meg az Igazoló füzet betétlapját,ami a térképet tartalmazta,de megnyugtatom az elnézést kérő fiatalembert,hogy nélküle is remekül boldogultam.Kárpótlásul,emlékképp elkérem és meg is kapom tőle a nála levőt.
Beülök az autóba,munka előtt még arra is lesz időm,hogy hazamenjek kicsit és ha nem lesz brutál az éjszakai műszak holnap ellátogatok Imre túrájára is a tanúhegyek világába.Na,de ez már egy másik történet….
Köszönöm a lehetőséget!
dnvzoli
Fotók az útról:
https://photos.app.goo.gl/lzHCSCvMiWbPLKZI3
|
