Ismét elérkezett a Vadrózsa túra ideje, nekünk sem kellett több - gyorsan összekészültünk és már percek alatt a rajt helyszínén is találtuk magunkat. Sajnos az elő regisztráció nem sikerült, ezért a helyszínen kellett a papírmunkát elvégezni. Gyors nevezés, nevezési díj megfizetése, majd kezünkben térképpel már indultunk is neki a betervezett 20 kilométeres túrának.Nagyon sokan indultak neki a túrának, aminek Héricsesként Én is örülök, hagy járja be mindenki ezt a környéket újra és újra.
Én a GPS-t elő is vettem, bár nem a geoládák miatt, hanem csak az útvonal rögzítése miatt, legalább lesz mint összehasonlítani a korábbi eredményekkel. Távolba néző is készítette már a kütyüt, Ő most a Pokémonok miatt tartotta kezében s mily meglepő az egész táv alatt csak számolta, hogy mennyi távot is teszünk meg túránk alatt.
A korábbi évekhez hasonló eredménnyel zártuk a napot, persze volt amikor más volt a cél. Egyszer futva s egyszer akadályverseny keretében teljesítettük ez a távot. A leírás végén azoknak is megtaláljátok a korábbi bejegyzéseit.
Na de lássuk a 2016-os Vadrózsát, 20 km-es távon...
A túra adatai a következők:
Táv: 18,2 Szint: 490 m és a szintidő: 6 óra
Rajtszámok: GEONEO: 2180/Távolbanéző: 2191
(8:47) A rózsaszentmártoni horgásztótól indultunk s kb. 200 méter múlva már a főúton is találtuk magunkat. Az E-Kotró mellett elhaladva, a műúton tartottunk Selyp irányában a P- jelzésen.
Az első emelkedő ez volt a túrán, de 1 kilométer múlva már fordultunk is rá a P+ jelzésre (jobbra) ahol először napraforgó, majd szőlő és gyümölcs vagyis kerítés mellett haladva kisebb emelkedővel érhettük el a Kopasz-hegy oldalát. Itt már meg is történt az első (feltételes) ellenőrzés, vagyis az ellenőrző pecsét a túralapunkra. (3,2 km)
Innen tovább egészen az apci útig a főútra, majd irány ismét a földút ahonnan már egy darabig csak felfelé kellett haladnunk, hisz a következő - első állomásunk a Somlyó-hegy.
Már az idevezető úton találkoztunk jó pár szimpatikus túratárssal, akikkel beszélgetésbe is elegyedtünk s mondhatom, hogy a túrát szinte velük együtt teljesítettük. Néha egy kicsit Mi, néha Ők maradtak le, de mindvégig együtt haladtunk. Közülük volt aki Nógrád, volt aki Heves megyei volt, nagyon jókat cseverésztünk.
Szóval egy rövid időre végre árnyékba kerülhettünk ezen az igazán meleg vénasszonyok nyarán, beértünk az erdőbe, irány a Somlyó, irány az emelkedő! A Somlyó nem olyan veszélyes 397 m a magassága, de hát mindig csak felfelé s felfelé. Néha könnyebb szakasz, a végén meg csalóka, mintha már odaérnél és mégsem. Közben pedig csak emelkedik, mígnem végre elértük a tetejét és a magasság pontnál lévő első állomáspontot. Pecsételés, szőlőcukor, csoki ami itt várt ránk és pár perc pihenés - csak felfelé haladtunk. (5,9 km)
Innen akár integethetnék is
Elég gyorsan tovább is álltunk és az árnyékos, vagyis bokros északi részen ereszkedtünk is lefelé a Somlyóról.
Mikor vár a meredek lejtőt elhagytuk, ismét kiértünk a napos szekérútra a Ferenc tanya közelében. (7,0 km) Mellette elhaladva, mi már nagyon vártuk, hogy végre a következő ellenőrző pont irányába érjünk, hiszen újra be kell menni az erdőbe, ami árnyékot ad legalább.
Kicsit szokatlan volt számomra, hogy a PO jelzésen kellett megközelíteni a tavat, hiszen erre nagyon régen nem jártam már. Az újdonsült, összeverbuvált csapatot kicsit meg is tévesztettük, mert a megszokás az a jobb irányt adta, a jelölés pedig balra volt. Végül csak pár percet haladtunk a nem megfelelő irányba, de legalább volt aki figyelt és észre vette a jelölést. Itt kellett rájönnöm, hogy ha a szöveges útvonal leírást elolvastam volna akkor bizony egyszerűbb lett volna.
Elég gyorsan odataláltunk a Széleskőhöz, ahol a következő ellenőrző pont várt minket és egy kis szőlő. Pont jól jött! (8,4 km) Itt már elég sokan össze gyűltek, már mindenki többet pihent ennél az állomásnál. Itt már ismerősökkel is találkoztunk, sőt megjelentek a kutyussal túrázók is. Nagyon jól bírják négylábú barátaink is. Egy aranyos kis vizsla (Liza) és egy kedves kis Beagle akit nekünk is meg kellett simogatnunk. 
Ezt követően jöhetett egy kis emelkedő, a tavat körül vevő dombot másztuk meg, majd szépen bandukolva a PO jelzésen lassacskán elértünk a P+ jelzéssel ellátott utat. Innen ezen a jelzésen haladtunk tovább, mígnem a Hármas Határhoz értünk. Itt már megjelentek a hosszabb távú túra résztvevői is. (9,8 km)
A további útvonalat is már jól ismertük, széles szekérúton a P- jelzésen kétoldalt bozótos. Gáborékkal itt is közösen haladtunk, mígnem hamarosan elértük a pincéket, ahol a présházak mellett haladva s az elhagyatott Andezitbánya mellett ereszkedtünk lefelé a Nagy-völgyi pincesorra. Néha meg-meg állva, de hatalmas kitartással érkeztünk meg végre az ellenőrzőponthoz. (13,6 km)
Ha már Nagy-völgyi pincesor, akkor a pont is legyen egy pincénél, ahol odabenn a hűvösben finom borocska volt a jutalom egy kis müzli kíséretében. Jómagam itt nem, de a szomszédban már nem bírtam ellenállni egy jófajta kis fehérbornak. Igaz csak kóstoló, de igen jó esett. Kellett is, ugyanis rövid pihenő után ismét felkerült a hátizsák majd a présházakat elhagyva jobbra megint egy kis kaptató következett. Ez volt már az utolsó emelkedő, kiértünk a pincék útjára, majd toronyiránt, vagyis a templom irányába be a faluba. (16,2 km) Át egész Rózsaszentmártonon, véges-végig, majd a főutcán jobbra a pár órával ezelőtt itt hagyott szakaszon be is érkeztünk a célba! (18,2 km / 13:18)
Ismét egy jót túrázhattunk itt a Mátra lábánál, annyi már biztos, hogy legközelebb ugyanitt! Újabb kilométerek a lábunkba és újabb ismeretségek, melyre biztosan emlékezni fogunk.
A túrán készült "csiganyál" alább látható. Elég szép távot tettünk meg és szerintem jó idő alatt.
Ez pedig a korábbi Vadrózsa bejegyzése: http://gn-geoneo.blogspot.hu/2013/09/vadrozsa-20-teljesitve.html
A 2015 évben rendezett akadályversenyről ITT olvashattok, ahol mi vittük el a serleget, első helyezettként.
Ezen a túrán is sikerült kellemesen elfáradni, a lényeg, hogy kinn voltunk a szabadban!Köszönjük HÉRICS!
Kesser volt, Hol nem volt?!
GEONEO The Travel Bug 2016
www.geoneo.hu