Túrabeszámolók


Rockenbauer Pál emlékúton Zalában 130/70/40

Petya83Túra éve: 20162016.08.08 11:29:33

 Rocki "85"


2016.08.06.




Habár nem volt tervbe véve, egy héttel a túra előtt úgy döntöttem, megpróbálkozom a teljesítéssel, mivel az elmúlt másfél hónapban elég sokat mentem, vaalmint éppen nem volt programom a hétvégére. :)


Pénteken a suliban aludtam, majd szombat reggel 6-kor nekiindultam 58 túratárssal együtt. Egy apró gondom már a felébredés óta volt: valahogy nem éreztem most olyan motivációt a teljesítésre, mint pl. a Kék-Balaton 100-on. De csatlakozva velem egy településen élő társamhoz, jó tempót mentünk. Több helyen nagy sár fogadott minket az éjjeli eső miatt, volt, hogy alig tudtunk felmenni a domboldalon. Vagy épp csúsztunk lefelé a lejtőn. Ilyenkor jól jött az aszfaltos rész.


Hahótra egy tatabányai túratárssal értem be, itt kajálással és sörivással pihentem. Innen jó kis dombozással a söjtöri szőlőhegyen át vezetett Söjtörre az út, ahol a pecsételés után egy kocsmában pihentem meg. Ezután egy unalmas és egy jó dombra emelkedős rész volt Pusztaedericsig, majd egy szőlősön legurultunk Rádiházára. Egy kóla és egy zsíros kenyér, valamint 20 perces pihenő volt a program és indultam tovább. 


A közös szakaszon sok szembejövővel találkoztam, majd egy darabig egyedül mentem, míg a pápai túratársat utol nem értem. Átmentünk Szentpéterföldén, ami sajnos mintapéldája hazánk falvairól: még a kocsma is zárva volt szombaton este 7-kor. Vizet vételeztem a falu utáni temetőben, majd mentünk tovább Lasztonya felé az erdőben. Itt, 73 km-nél fogyott el az addig is kevés motiváció, holott semmi fájdalommal nem küszködtem. Egyszerűen csak elég volt az egészből. Még volt több, mint 10 km, azt jó tempóban lenyomtuk.


Bázakerettyén, a kocsmánál jeleztem a pontőröknek, hogy befejeztem. Néztek is rám kérdően, hogy miért, nem úgy nézek ki, mintha problémám lenne. Felhívtam a rendezőt, hogy egy másik túrázóval, akinek a bokája ment ki, igényelnénk egy "taxit". Egy óra múlva tudott jönni, addig én két sört megittam, illetve túrázókkal beszélgettem. Kb fél 2-re voltunk bent az iskolában. Így tulajdonképpen egy 85,3 km-es túrát csináltam e napon. :)


Őszintén szólva, annak ellenére, hogy Zalai-dombságban van a túra, rengeteg apróbb-nagyobb domb van, ami nekem szokatlan volt. Inkább a bakonyi vidékhez vagyok szokva. Idegesített is már egy idő után, hogy sokszor sunyi módon szinte mindig volt egy-egy emelkedő. Talán ez is közrejátszhatott, hogy inkább fejben fáradtam el. De jövőre mindenképp tervbe veszem, hogy eljövök és teljesítem. Most legalább már tudom, mire számítsak!