Elöljáróban annyi, hogy ez a túra csak nevében "Himbi-limbi". Reggel némi városon belüli elkavarás miatt tíz után pár perccel sikerült a Libegõ alsó állomására rátalálni, és nevezni -- huszonkettedik, utolsó indulóként. Családias túra lesz, az biztos, mondtam magamban (nem csoda, hiszen rengeteg túra volt ezen a napon.)
A Hunyad-orom oda-vissza 25 perc, ebbe belefért némi beszélgetés a pontõrrel is. Ezt követõen fel a Libegõ alatt a lépcsõn, majd a zöld körút jelzésen a Pozsonyi-hegyig, ahol elõttem utóljára a kilences rajtszámmal induló túratárs járt, úgyhoyg vagy nagyon jól hajtottam, vagy többen elkavartak...
A Tündér-sziklánál a tasakból kellett elvenni egy sorszámozott szórólapot, gondolom valakik a a végérõl-közepérõl vittek belõle, mert nekem a 4. jutott. Fél tizenkettõ elõtt ismét a lógó gatyánál, bocsánat, libegõ alsónál kaptam a stemplit. A továbbútról tájékoztatást azt nem nagyon, szerencsére volt nálam térkép, úgyhogy bátran nakirugaszkodtam a következõ körnek a Normafa felé, elég hosszan aszfalton.
A Normafához a zöld sávon fel, ott egy "mozgó" EP-t találtam (A srác a hátizsákján lévõ felirattal sétált fel-alá), 12:10-kor indulás tovább, szép öreguras tempóban. A libegõ tetejétõl aztán jött a feketeleves, az a lejtõ nagyon megviseli az ember térdét, bár érdemes inkább a felsõ állomással szembe állva bal oldalon megkeresni a lefelé menõ gyalogutat -- az csak a felsõ szakaszon meredek.
Negyed kettõkor azért sikerült elindulnom fölfelé, bár a lépcsõsort kezdtem picit utálni :) Felértem, pecsét, aztán még egy kitérõ az János-hegyig tíz percben, és kettõkor már a jól megérdemelt utolsó stempli is a lapomra került, és 14:10-kor a célban voltam.
Az oklevél, kitûzõ, meg egy humoros képeslap-féle begyûjtése, illetve a jól megérdemelt zsíroskenyér és málnaszörp elfogyasztása után a lejutáshoz inkább a libegõt vettem igénybe.
Szumma: rövid, combos túra, sík szakasz csak véletlenül akad benne. |
