|
|
Reggel a sok ismerõs bukkan fel. Efemm-ék bibliát árulnak, itt van b_feri, OT Ibolya, Zsotyek, Gudluking, Bubu. Rengeteg környékbéli induló is nyüzsög a rajtban. Jó látni, ezt a sok jókedvû túrázót.
Petamival vágunk neki a nagykörnek. Még kicsit hûvös van, de szép a reggel. A faluból kivezetõ út mentén sajnos itt is sok a szemétkupac :-( Az útvonal jól szalagozott, kell is a jelzés az innen-onnan elágazó földutak között. Jól kilépünk, de még így is 1óra 20 perc alatt érünk Taliándörögdre. Itt biztos nem a megadott 6,1 km-t tettünk meg. A távolból már látszik a Szputnyik.
A Katica büfében megkapjuk az elsõ pecsétet, betolok gyorsan egy hambit is sörrel. A faluból kifelé indulva a nagyon szép Szent András-templomrom tárul elénk. Rászánunk egy kis idõt természetesen, és körbejárjuk az impozáns maradványokat. Nyílt terepen vezetõ földúton (ezeket megmondom õszintén nem szeretem) haladunk a Szputnyik radarállomás felé.
Itt elválik a kis- és nagykör, egy tábláról kell egy ellenõrzõszámot felírni. Továbbra is a szántóföldek között haladva érünk Öcsre. Itt az útvonalleírás kissé megvezet bennünket, mert nem a központnál kell Pula felé fordulni, hanem a legelsõ utcánál. De sebaj legalább többet láttunk a hangulatos kis faluból. Kisétálva a településrõl csatlakozunk Bubuhoz és Gudlukinghoz. Aszfalt, majd nyílt földút vezet Pulára, ahol a buszmegállóban van a 2. ellenõrzõpont almával. Zsotyek és OT Ibolya vár itt Bubura, együtt indulunk tovább. Végre erdei utak jönnek! Nagy szerencse, hogy Zsotyek már volt a túrán (és ilyen jól emlékszik is), mert azonnal kiszúrja az elrontott szalagozást az emelkedõ után! Mi a helyes irányt követjük, és egy tágas tisztáson áthaladva elérjük a Tálodi kolostor romjait (2. ellenõrzõszám) és a szép kis medencés tóval rendelkezõ Kinizsi-forrást.
Fújunk egy kicsit az erdei asztaloknál, és már kapaszkodunk is fel a kaptatón. Gyorsan leérünk Vigántpetendre a kajapontra, Valterék is befutnak. Itt kicsit várunk a kenyérre, ami pár percen belül melegen meg is érkezik. Kell is a kaja, mert tempós mászás következik a nagyon szép Király-kõre. Innen újra összeolvad a kis- és nagykör távja, sokan kapaszkodnak felfelé a sziklák mellett. Nekem egyértelmûen ez a túra legszebb része. Meredek sziklalépcsõkön jutunk fel a túra utolsó ellenõrzõpontjára. Szép kilátásban gyönyörködhetünk: Kapolcsra és a dombvidékre.
Kis pihenés után leereszkedünk a meredek ösvényen. Zsotyek és OT Ibolya nyomában lekocogok a faluba. Egy újabb fárasztó mászás jön a Bondoró-hegyre (immáron egyedül), ahol egy kicsit keresgélem kell a szalagozást. Majd erdei földutakon kanyarogva, követve a szalagokat, érzésre hosszabb távolságra találom meg az utolsó ellenõrzõszámot. Itt kicsit aggódtam, hogy már esetleg elmentem mellette. Nagyon hangulatos, meredek ereszkedés következik Monostorapáti felé a szõlõskertek között. Szembõl Hegyesd impozáns csúcsa, elõtte a víztározó terül el. Egy nagyobb csoport mögé sorolok be, és a falun átsétálva máris a célban vagyok.
Pár emberrel elõttem fogy el épp a kitûzõ, ez van, majd jön postán. Mivel alapvetõen a hegyeket kedvelem, ezért kicsit még barátkoznom kell a dombsággal. Voltak nagyon szép mászások, sziklák, romok, és nyílt területek is bõven. A túra szolgáltatásai és a rendezés jónak mondható. Az itinerben és a szalagozásban voltak apró hibák csak, és én kicsit a negatívumok közé sorolom, hogy az itiner szerint a túra útvonala az ellenõzõpontok,- számok között szabadon választható. Jó lenne még a távok szerint különbözõ díjazás is. A "Mûvészetek Völgye" azért alapvetõen a jó túrák közé sorolható.
|
| |
