szia emberek,az Aranyszarvas..
A túra Tápiószelérõl indul,az eljutáshoz a MÁV segítségét kértem,van is menetrendi ajánlat.A vonatnál arcok zsákokkal és botokkal,van,aki kõszegi és van,aki toplák..persze,Csaba csapódik rám,vele kezdem és pécsi és esztergomi arcok ragadnak,a rajt után rögtön kezdõdik a pletyó afféle férfimódra..kistúrás lányokat kerülünk,mobiltelefonolnak a Hajta partján,reggel van,és hûs,de egy arc már pálinkát rak ki asztalra,kóstoljuk,finom..és útitársaim elhagynak,a két másik mesél és én is elõadom magam,a jelvényes politizál,a másik nem annyira,éppen elhagyta a barátnõje,vigasztalom,hogy az enyém meg nem akar menni..hát,ez sem mindig öröm,de máris nyakunkon az elsõ pont,ellenõrzõnket stemplizi két alak,és kiskorúak rúgják köröttük a homokot.Az erdõ váltakozva fenyõ és akác és nyáras..itt-ott tölgyes kezdemények,beljebb tanyák,ég felé mutató lavór,hiába,kommunikálni muszáj.Harangláb harang nélkül,aranyos pontõrzõ lányok-asszonyok.Méhesek takarásban, virágok még csak nyomokban,de a birka legeltetés alatt,kutyailag vigyázásban,ezért nem is kezdünk pörköltbe,csak mesélünk róla,és elhagyott építkezés ködlik,a cserép foszlásban,nyílászáró nyitva,a tábla eladó..érthetetlen,Magyarország erõsödik persze ..Honvéd emlékmû,itt is hölgykoszorú,almalé és alkoholmentes sör.Innen aszfalt,a falu elõtt kitérés sárga jelre,erre nagyobb és több a homok,ez a kihívás..Láp Lidérce elõttem, fácántollat cipel,arca színes,és „csak” negyvenest vállal,magányos..közben leszakad rólunk is a jelvényes,süt a nap,mint a bolond,kettesben adjuk elõ a sétát,Tápió folyó,Bicske hátulról,kápolnapont és újra Bicske,és hajsza,flaszteros,hasonló tempójú nõ tapad,..az út végén csapódnak a rövidebb túrák,kiskorúak és aggastyánok,darabig kerüljük õket,vetkõznek és söröznek,az ifjabbak jégkrémeznek,kinek-kinek..máris a Kincsem-park,nõi sorompókezelõ vette el a kenyerét egy helyi férfiembernek,aki odabent lovallik,bemutató jelleggel,lovak többen is vannak,lovasok csak gyalog..itt is stempli,és magamra maradnék,de a nõi arc tolaxik - vagy én,a járásunk hasonlít -,téli vallási ünneprõl nevezve,férfiemberrel,aki elõtte másfél órával fut..nem tegnapi szerelem,az udvarláson túl,két gyermek is,mint megtudom..és szülés nehézségeit beszéljük át,a nõ a vajúdást,a férfi a másnaposságot tartja borzasztónak..szántás széle,erdõ és lányok a lánytoalettben,hja,még nem elég a lombozat a takaródzáshoz..hosszú szakaszok,nyáras-akácos erdõk,és ürgés pont,idõsebb pár stempliz ..aztán a fiatalok,lány mezítláb,hát persze,hogy fotózom,rongyos cipõjû túrázót már láttam, mezítlábast most elõször,láthatólag élvezi a langyos homokot,azért elhagyom,és a nõi társat használom nyúlnak,anekdótát mesél a helyi erõk párválasztásairól,öreg túratársamat érem be,a fiatalabb még elöl,nyargalok el,és beesik a bogaras pont,itt már sokan lazulnak,fõleg ifjak,élvezik a napsütést,és narancsot kapunk,amit arcba tolunk..és el,akác és nyár a változatosság kedvéért,módosabb házak és pusztulók,öreg kutya szabadon és fiatalabb láncon – akár a társadalomban? – és geodéziai torony keresés alatt,megvan,remekül álcázva..egyébként a túra kiválóan szalagozott,mindig pont ott,ahol kell,és megerõsítõ jel is van,csak a többieknek,akik ezt nagyvonalúan kezelik olykor-olykor..ez a pálya bátran futható,csak a homok laza helyenként..azért örülök a falu szélének,a nap süt,a pálya keményre változik,kerékpároknak csíkozva,a Tápió csobog alant és a cél,nyomtatásban a nevem és István fogja a kezem..csak gratulaképpen persze..
persze,hogy jövünk,máskor is..
a vonat késik,és egyik útitársam megvárt..a pénztár zárva,a sörözõt a nemzeti dohányboltos üzemelteti.. |