https://plus.google.com/app/basic/photos/114032486167939557511/album/6025526700120051601?cbp=yy2zhd7oh639&sview=26&cid=5&soc-app=115&soc-platform=1&spath=%2Fapp%2Fbasic%2F114032486167939557511%2Fphotos&sparm=cbp%3Dyy2zhd7oh639%26sview%3D26%26cid%3D5%26soc-app%3D115%26soc-platform%3D1%26pgpnum%3D1%26spath%3D%2Fapp%2Fbasic%2Fstream%26sparm%3Dcbp%253D11ld9gzyyl5pe%2526sview%253D26%2526cid%253D5%2526s
Sziasztok!
Újra csak a Barangoló Hegyvidékrõl...
Sajnos meg kell állapítanom, hogy a színvonal csökkent, ahogyan az ország is egyre jobban teljesít. Ott kezdõdött, hogy a tavalyi sorbanállást szerettem volna megúszni, ezért csak 8:50-kor érkeztem a rajtba. Egy kis sor volt, gondoltam addig kérek nevezési lapot. Az már nem volt. Sebaj, állunk tovább. Aztán kiderült; az itiner is elfogyott. Tíz perc türelmet kértek a rendezõk, és elmentek valahová fénymásolni. Addig volt idõ fotózgatni, nézelõdni, mosdót is megtaláltam idén! Majd elkértem az útravaló almát és müzliszeletet is (mert az még volt) nyugodtan megettem, pár ismerõssel beszélgettem, végül 9:32-kor sikerült elindulni. Az eredetileg kiosztott itiner nem tudom mennyire volt részletes, amit én kaptam, azon csak egy vonal és túristajelzések, egy-két utcanév jelölte az útirányt. Hát... ha nem harmadszor indolok a túrának ezen a változatán, bizony nemigen tudtam volna elmenni rajta!
Jó erõben kezdtem meg a lépcsõzést, ment könnyedén, míg a Kis-Svábhegy alatt majdnem elájultam, olyan rosszul lettem az erõs kezdéstõl. Összeszedtem magam és Nacsa sporttárssal beszélgetve haladtunk tovább, mígnem õ úgy érezte kocognia kell, én meg nem, így aztán elbúcsúztunk. Ekkor már tudtam, hogy ma nem látom már többet. Így is lett. A lépcsõk száma tavaly óta sem lett kevesebb, de immár saját tempómban haladva szépen leküzdöttem õket.
A pontõröknek köszönet a munkájukért, mindenhol kedvesen fogadtak, pedig a Széchenyi-emléktõl kezdve már igencsak hosszú volt a pontok nyitvatartása a rövid távhoz képest.
Idén nem mentem ki az Apáca-rétre sajnos, mert párom sem tudott velem tartani, meg úgy éreztem, hogy így is a sor vége felé kulloghatok.
Aztán a végén kiderült, hogy mégsem, mert az itinernek hála sokan barangoltak el különbözõ mellékutakra.
Aztán a célbaérkezés: hiába álltam meg rengeteget fotózgatni (új telómat tesztelgettem), így is 12:44-re megkaptam a kitûzõt és az emléklapot. Elõbbi dátumozva volt, nem tudom, akkor az itiner miért volt reggel kevesebb, vagy annyian nem értek volna célba? Utóbbi meg szót sem érdemel, de hát mit várhatunk ma már 500 forintért?
Ja még hátra volt az ebéd! Idén errõl sem tudok pozitívan nyilatkozni, ugyanis a paprikás krumpliba bele volt fõzve a kolbász, így a vegetáriánusok csak nézték, és mikor valaki ezt szóvá tette, még egy túratársnõ fel is háborodott, hogy mit kell ezt így felfújni, nem eszi, hát nem eszi. Eddig még ezen a túrán ilyen nem volt. Idén is bár csak száz embernek ígértek ételt, a vége felé is volt még, csak a csalamádé fogyott el. A maradék kenyérhez ha adtak volna margarint, akkor mindenki, még a vegák is ehettek volna. Meg igaz, hogy nem volt hosszú túra, de lehetett volna melegebb is, és az út során nem kaptunk vizet és az itinerbõl sem derül ki az útvonalat nem ismerõk számára, hogy hol van vízvételi lehetõség.
Amúgy én pont azért kedveltem meg a teljesítménytúrázást, mert a frissítõpontok miatt csak minimálisan kell magammal cipelni enni-innivalót, és vásárlással sem kell töltenem az idõt, így nagyobb távot tudok megtenni egy nap, mint ha magamra vagyok ebben utalva.
A kvízkérdések idén számomra kicsit könnyebbek voltak, mint tavaly. Google nélkül is 2 hibával bekerültem a dobozba, de idén nem volt türelmem kivárni a sorsolásig még hátralévõ 2 óra hosszát.
Azért kíváncsi lennék, ki nyert!:-)
Fotók:
|
