Magas-Bakony Teljesítménytúrák,50-es táv.
2013.08.31.
Több mint két hónapja nem voltam teljesítménytúrán,ekkora kihagyás talán még sosem volt.A Nemszázas jó 107 kilométere egy buta hiba miatt(rossz zokniválasztás)eléggé leamortizálta a talpamat-ez mindjárt jó egy hónapig elvette a kedvemet a gyaloglástól,az utána jövõ állat melegek és a viszonylag sok munka pedig gondoskodtak a másik,jó hónapos távolmaradásról.Na de minden sorozat megszakad egyszer,a Bakonyi Kalandorok Turista Egyesület szombatra gyaloglásra hívta a hegység szerelmeseit,nem volt kérdés hogy ezen a napon Bakonybél felé veszem az irányt.
Nem kell túl korán kelni,Gyõr-Bakonybél egyórás autóút,7 után pár perccel parkolok le a Pikoló elõtt.Rögtön összefutok T.Petivel,megbeszéljük,hogy mehetünk akár együtt is mivel mindketten egyedül érkeztünk.Benevezek,közben befut M.Viktor is(aki ma a 30-as táv seprûjeként lesz bevetve) így gazdagabb leszek egy szép hûtõmágnessel.Megérkezik aztán Andris is egy pápai barátjával,négyesben vágunk neki hát a ma elrendelt kicsit több mint 50 kilométerünknek.
Átgyalogolunk a falun(hihetetlen,de már itt találkozunk kispistás futóval aki a falu végénél tõlünk jobbról csatlakozik be a túrába egy mellékutcából….)a falu végénél szalagozás is segít ráállni a kék keresztre,rá is állunk,elkezdjük a hullámvasutazást a Gerence bal partján.Sztorizgatva haladunk majd egy meglehetõsen csinos túratársnõ valami „kígyóra” hívja fel a figyelmünket.Peti meg is leli a reggeli hûvös miatt még eléggé lelassult 30-40 centi körüli siklót az ösvény szélén amit aztán botja segítségével biztonságos helyre tessékel.Folytatódik a menet,a beszerzett információk hatására én most valamiért szívesebben mennék a 10-es távra,de nem lehet,marad az 50.:)Gerence-pihenõ hamar megvan,eszegetünk kicsit aztán irány a Kõris-hegy!
Az Odvas-kõ barlang most kimarad,a piros sávon támadjuk a magaslatot,bizony az elején van egy-két húzósabb kaptató de aztán szelídül az emelkedés.Nincs persze szinte egy centi vízszintes sem,de azért bõven gyalogolható-fõleg így a túra elején.Andrisék lemaradnak,a társának ez az elsõ 50-ese,az emelkedõ még eléggé visszafogja õket.Kõris-hegyen 9:39-kor pecsételünk,11 kilométert jöttünk eddig 2 óra 20 perc alatt.Nem kapkodtunk,eszegettünk is-bõven jó.
A menet a piros sávon folytatódik,átgyalogolunk a Kék-hegyre,az út most lejt,jó tempóban haladunk.A Zabola erdõn átkelve hamarosan már a Csárda-tetõn vagyunk,innen leereszkedve a Hálóvetõ-árokban követjük a jó szalagozást,a piros sáv ugyanis errefelé inkább nincs mint van.Van egy pár kanyar az útban,bizony jól jön a szalagozás,annyira sokszor nem jártam erre,hogy mindig egyértelmû lenne az irány.
Kiérünk a Fenyõfõ-Vinye aszfaltra,dobunk egy jobbost.Elég meleg van,keressük is az árnyékot.Kicsit bágyadtan de gyenge fél óra alatt Vinyén vagyunk,a Vinye.hu udvarán újabb pecsét,zsíros kenyér,víz vár ránk,dobunk hát némi abrakot a lovaknak.A 23.kilométernél járunk ekkor.
Evés és némi pihenés után megcélozzuk a Cuhát,a meder szinte üres csak a gödrökben van némi pangó víz,száraz lábbal kelünk át a túlpartra.A Kõpince-forrásra szerencsére még ilyenkor is számíthat az erdõjáró,le is mosakszom és töltök a friss forrásvízbõl.Aztán nics más hátra mint elõre:kezdõdjék hát a Zörög-hegy megmászása,túránk második nagyobb emelkedése!
A zöld sáv a követendõ végig a tetõig,az igazán szuszogtatós résznél utolsó ittjártam óta kitisztították,kiszélesítették az utat,véleményem szerint lelkileg is sokkal könnyebb így a mászás mint a nyomasztó,szûk,bedõlt fákkal tarkított ösvényen.Meg is van a tetõ megállás nélkül.Zörögön újabb pecsét majd leszaladunk Csesznekre.A faluba a Suttonyi aluljárón át érünk be aztán felkeressük a Várvölgy Vendéglõ elõtt üzemelõ ellenõrzõ pontot.Én valamiért mennék a Várkertbe de most nem oda kell menni,illene néha túra közben is alaposabban beleolvasni az igazoló füzetbe.:)Szóval nem Várkert hanem Várvölgy,pecsét begyûjtve,majd irány vissza az aluljáróhoz.Aluljáró elõtt kiránduló párosba botlunk,elsõ kérdésük:ez melyik falu?:)Visszakérdezünk,melyik lenne jó,aztán kiegyezünk Csesznekben:))Vinyérõl jöttek át a hegyen,oda is szeretnének visszajutni.Miután a páros férfi tagját teljes letargiába döntjük azzal,hogy meggyõzzük róla,az õ általa érzett 20(!)kilométer helyett eddig mindösszesen bõ 5-öt gyalogoltak alternatívákat kínálunk a visszaúttal kapcsolatban majd elbúcsúzunk tõlük.(Ismét beigazolódot a tétel miszerint az alkalmi gyaloglók 3szor vagy akár 4szer többnek érzik a legyalogolt távot a valósnál:)
Ráállunk a sárga sávra,irány az Aranyos-völgy.A jelzés bizony itt sem egyszerûen követhetõ,viszont a kitaposott ösvény(és a völgyben futó távvezeték) elég egyértelmû,a szalagozás kiváló szóval azért eltévedni elég nehéz.Hatalmas viszont a gaz,néhol a fejünk búbja sem látszik ki belõle,az ösvény szûk,van csalán is bõven,az elõbb elhagyott páros is ezt az utat választotta végül,hogy szidnak majd bennünket ha ideérnek…:))
Emlékeim megcsaltak,nekem az rémlett,hogy a völgy a Cuháig végig lejt de nem,Károlyházáig ha nem is markánsan de emelkedik,utána aztán már valóban csak lefelé.Cuhához leérve balos a jó irány,néhány perc és itt is van Porva-Csesznek vasúti megálló és Turistaház.Itt is pihenünk jó 10 percet majd a Hosszú-Nagy-hegy zöld sávján átkelve,újabb 150 méter szintemelkedést leküzdve jutunk Porvára.Van aki itt sem tartja követendõnek a jelzést és a Nyolckaszás kunkorát a szántón keresztül egyszerûen átvágja.Ejnye!
Porván a kocsma elõtt pecsét majd a sárga sávon elhagyjuk a falut,felgyalogolunk a szépalmai mûúthoz.A szárazság ezen a szakaszon segítségünkre van,meglehetõsen vizenyõs szokott lenni a falu határában ez a rész,most teljesen száraz lábbal jutunk túl rajta.Aztán ráfordulunk az aszfaltra,árnyék nincs,meleg az van,kellemetlen!:)
Nem kell ám az aszfalttól annyira félni,egy centit sem kell rajta haladni,ha nem akarsz,a szélén a füvön vagy a finom zúzott kövön simán tudsz baktatni,sõt így még a túrabot is használható tehát semmi pánik,arról nem is beszélve,ha esne és a sár és az aszfalt között kellene választani azt hiszem nem kétséges a választás végeredménye.
Begyalogolunk hát Szépalmára,az ellenõrzõpont a birtok feletti dombon székel a fa alatt a kis pihenõhelynél,stílusos rendezõ itt almát ad még pedig szépet,ízleteset-a Bakonyi Kalandorok stílusosak,almát adnak szépet és ízleteset.:)Leheveredünk a fûbe,megnapoztatjuk kicsit a lábunkat,elmajszoljuk az almát aztán irány az utolsó etap.
Egy darabig szalagozás váltja ki a leharcolt és ritkán járt sárga sávot majd ráállunk az említett jelzésre,kiérünk a Száraz-Gerence völgy aszfaltútjára.Aki kívánja halad a burkolt részen,nekem nem vágyik rá a talpam úgyhogy most is a szélét használom,sok helyen még fû is van,lényegében olyan mintha erdei ösvényen haladnék.A völgy amúgy szép,néhol hatalmas sziklafalak határolják,szûk egy óra alatt már a Pörgöl-barlangot rejtõ alatt osonunk,majd pár perc és itt is van a letérõ Bakonybél felé.Átkaptatunk a falut itt határoló dombtetõn,leküzdve ezzel a túra utolsó emelkedõjét majd Viktorunk utcájában lecsorgunk a célba.
Átvesszük a díjazást,elfogysztjuk a cél-paprikás krumplit,hazaautózunk.
Minden elismerésem a Bakonyi Kalandorok Turista Egyesületnek!Elsõ rendezésû túrán vehettünk részt de véleményem szerint ez nekünk semmiben nem jelentett hátrányt.Szépen megszerkesztett minden lényeges adatot tartalmazó,minden elemében használható Igazoló Füzetet kaptunk,az útvonal a 90%-ban jó jelzettség mellett is végig szalagozva volt,eltévedni csak az igazán nagy mûvészeknek volt esélyük.(Voltak azért páran ahogy hallottam…:)Minden pontnak külön a helyre szóló pecsétje volt,szinte mindenhol kaptunk valamit az ellátmányra nem lehet panasz,az Oklevél szép,a hûtõmágnes szintén.Az idõjárást is jól intézték,kiváló túraidõben teljesíthettük az elsõ Magas-Bakony 50-et,szóval gratula,reméljük lesz folytatás!
Köszönöm a lehetõséget!
dnvzoli
|
