Túrabeszámolók


Brassói Barangolások

yoyoTúra éve: 20132013.08.23 18:58:45

Brassói Barangolások 

Ami nem jöhetett volna létre,ha a férjem nem lep meg a vonat jeggyel ,mert igazából ezt kaptam az évfordulónkra,,nekem nem kell a virágcsokor, arany lánc ,vagy a szép ruha,nekem ez a jegy jelentette a legnagyobb örömöt   -Köszönöm !



A  Királykõ







Szombat éjjel érkezem Brassóba 12 óra vonatozás után ,Vinatti már  vár az állomáson,és  hamar a  közeli campingbe visz ahol a szállásunk van. A szokásos kis faházban vagyok Szilvivel ,hamar köszöntjük egymást,reggel 6 kor túra sok alvás nem lesz. Szilvivel minden nap egy órával hamarabb kelünk,hogy legyen idõ reggelizni összekésziteni a cuccot.

 Zernyestig  autókkal megyünk át , elhagyva az aszfalt utat egy dózer úton megyünk az erdõ lábához. Friss a reggel gyorsan megtöltjük kulacsainkat hideg forrás vízzel ,Vinatti kiosztja az itinereket , 40 extra ,40,30 20 kilométeresek a távok  én a 40et választom,bár szöveges itiner nem jutott ,mert elromlott a nyomtató vagy valami ilyesmi,így csak pár embernek volt szövegese .. Még bele sem néztem az itinerbe,de már indulunk is ,gyorsan tapadok az elõttem levõkre ,amíg lehet megyek utánuk . Rudiék mentek elõl tincával,maj Bálint Vera Feri ,Sára,és Gábor ,Szilvi ,és  Anna. én zártam a sort. Meredek erdei úton kapaszkodtunk felfelé ,amolyan mátrai meredekségû ,na de aztán amit kaptunk az nem sokáig volt mátrai . Fõleg mikor a szép Zanoaga rét után kitárul a táj , és meglátom amire vártam ,




A réten felvágva az erdõ széléig még csak csak ,kényelmes,na de utána kemény emelkedõ jön fel a Kis királykõre . Szilvi még integet nekem egy utolsót mikor kiabálok neki, Tudom,hogy nem érem utól ,úgy vagyok vele ,majd jönnek a többiek mögöttem van még bõven túrázó talán 15 en is  mögöttem ,és majd csatakozom egy lassúbb csapathoz .  De persze azért megyek ahogy tudok felfelé még Anna rózsaszín felsõje megvillan elõttem a fenyõk közt,ahogy nézek felfelé. Felérek a Hõsök -keresztjéhez ,nem is idõzök semmit,se fénykép semmi,csak ne hagyjatok egyedül .

 Apró törpefenyõk közt hullámozva haladok a csipkés Kis-Királykõ gerincén ,



 


majd egy meredek sziklafalon lecsúzdázok a fûcsomóig.Voltak sodronyok is azokat használtam.  Leértem egy csodálatos sziklaszírtre rózsaszines mészkõsziklák közé ,porhanyós kögörgeteges volt az út lefelé alattam egy nagy zöld tisztáson Szilviát láttam meg, és egy kõbõl kirakott nevet olvastam  a zöld fúbe kirakva ,fentrõl Andreának olvastam így mosolyt csalt az egyébként is örömteli arcomra





. A kögörgetegen való lereszkedés a tisztásra ahol Szilvit láttam utoljára beszaladni a fenyõerdõbe ,pici idõt elvett,így mire leértem már tényleg sehol senkit nem láttam . Elõvettem az itinert , Hasadék nyereg.Torony csúcs .na ez vajon hol lehet ? a térképen románul voltak a nevek, így azt sem tudtam mit nézzek ,hol vagyok a térképen . Láttam egy piros kört magam elõtt ,elõször is  ebbõl induljak ki .keresem a térképen hol van piros kör,megörülök mikor megtalálom , ekkor még nem tudom ,hogy én pont forditva nézem a térképet ,vagyis a gerinc tulsó végét nézem  ,de mivel az egész gerincen  piros kör megy ,így tök mindegy ,,,legalábbis egyenlõre :)

 Elteszem a térképet ,haladok felfelé,egy ösvény elvisz rossz irányba,lehet egy pár embert bevitt a fák közé ahol véget ért az út ,vissza mentem hamar. Leértem egy kõgörgeteges részre ,vakító fehér sziklafal elõttem ,rajta a piros nyil és kör . Befordultam a sziklatömb oldalába ,és megláttam a hasadékot . Megint elõvettem az itinert,hogy nem történt -e tévedés ?  :) de a piros körön kell maradni ,még a nyilak is mutaják  ha nem hiszed .





 Nem ilyedek meg a sodronytól megfogom és fellépek ,persze nagyokat nyögök közbe.,mert van ahol még el is van szakadva .néha elmondom ugyan ,hogy mitkeresk itt ,de a szépség hamar visszaránt a valóságba ,jó ez nekem ezért jöttem nem ? DE . Elhaladok a Tûtorony mellett megállok vissza nézek.


Tényleg egy  hatalmas hasadékban megyek felfelé ,



Ezeket a havasi fûcsomokat is jól megedzette az idõ,mert nagyokat kapaszkodok beléjük ,és meg sem mozdulnak. Néha egy egy  havasi harangvirág,vagy havasi szegfû néz szó szerint a szemembe annyira közel vagyok a földhöz .

Sokszor meg meg állok pihenni,vissza nézek ,hogy hol vannak a többiek,már a kis Királykõrõl  lejöttem,és fent vagyok a Torony csúcson  látnom kéne õket,de sehol senki. ekkor eszembe jut,hogy a  mögöttem levõk biztos a rövidebb távon vannak (erre jött a többi táv is) nagyon megijedek ,hogy akkor  én biztos,az extra távon vagyok . Minden esetre  innen nincs már út csak elõre,az meg ugye a gerinc a piros kör .

A Hasadék nyeregbe eligazító tábla ,mutat több irányba is,például lefelé .  Egy szimpatikus kis ösvény vezet  is ,még meg is örülök,hogy a nehezén túl vagyok,magas fûben haladok ,majd szemközt velem egy nagy kék csíkot látok . . Megtorpanok tudom hogy vinatti azt mondta,hogy  a gerincen kell menni ,mit keresek a bokrok közt ? vissza megyek ,nézek forgolódok,de  hol vannak a többiek ?

Meglátom a piros kört a sziklán ,megyek ,haladok, mászok,a sziklák közti bokrokon törpefenyõkön át .



Innen már igen szépen ellátni a végtelennek tûnõ gerincen ,el is döntöm,hogy hamarosan lemegyek innen ,Vinatti azt is mondta,ha valaki nem bírja , lesznek  menekülõ utak lefele :)

 Egyenlõre csak azt nem értem,hogy az elõttem lévõ erõs csapatot miért nem látom hiszen nagyon messzire ellátok ,késõbb rájövök, több óra múlva ,,,hogy egy  betét körre lementek a gerincrõl,hogy egy másik hasadékba vissza jöjjenek . én csak véletlen nem  mentem le,mert ragaszkodtam a piros körhöz ..húú de mázli ,,egyszer már nekem is lehet szerencsém .

A végtelen gerinc nem fogy ,minden lemenet,és felmenet után még ott tornyosul ugyan annyi ,vagy még több . Jobbra tõlem hatalmas hófehér sziklaszirtek .



Volt ahol cipõnyi szélességû átjárás volt a gerincen .

 Valahol 2 csúccsal messzebb láttam embereket többen voltak ,és integettem is nekik kitárt karokkal,biztos voltam benne,hogy a mieink mennek,de meg is lepõdtem,mert nagyon sokkal voltak elõttem ,késõbb kiderült,hogy nem õk voltak. Leültem egy sziklacsúcsra,alattam széles  hasadék völgy ,kétoldalt magasodó sziklaszirt, a madarak könnyedén  repdestek szikláról sziklára némelyik igen közel húzott el a fejem felett ,és élveztem,hogy itt lehetek . Hiányoztak a többiek , hiába néztem vissza a magam mögöm hagyott rengeteg csúcsra senkit nem láttam. jött egy nagyon meredek sodronyos lemenetel ,majd szemközt újra fel,fiatal csoport ment elõttem,elengedtek ,néha fél kézzel másztam  mert filmeztem is közben .

 A fiatalokat magam mögött hagyva ,mindíg meg meg álltam és vissza néztem ,a térképet már régen nem vettem elõ,gondoltam egyszer csak vége lesz,nem mehetek  végig az egész Kárpátokon .  még a közepén sem jártam a gerincnek,mikor a Lehmann menedékhez értem.A bival rossz idõ esetén életet ment,8-10 fõ számára,de akár többen is elférnek benne ,bár nem kényelmesen .



,innen tökéletes rálátás volt a gerincre megannyi fûrészfogszerû leszakadás ,messze a háromszög alakú tetõ talán a Nagy -orgona fal lehet .


 



Ezeken mind fel kell mászni,lánc kevés helyen van, eddig elég jól vettem az akadályokat,míg egysze beszorult a cipõm ,és elõre estem ,éppen egy olyan részen ahol vüves volt ,a déli lejtõ felé , a csuklóm fájt a legjobban ,meg a térdem ,nem is keltem fel,hanyatt feküdtem és vártam,hogy csillapodjon a fájdalom . Éreztem,hogy nincs baj ,csak lila foltjaim lesznek még a kezemet is kitártam ,még így is jó volt itt lenni .



A menedékkunyhót elhagyva  egy jelzésekkel, menetidõkkel ellátott oszlophoz értem ,. Itt van egy letérési lehetõség ,de nem merek arra menni ,inkább  a gerincen megyek magam mögött hagyom  a táblákat. Eleinte egy majdnem vízszintes gyalogösvény  volt elõttem ,de utána megláttam a  kiemelkedõ Nagy-Cimbalom-csúcsát   2177m  . Ahoz,hogy oda felmejek,elõbb egy nyeregbe le kellett mászni , aztán a piros kör  felvitt a Nagy-Cimbalom csúcsára. 



 


itt esett ki a hátizsákomból az üres vizes flakon,és szánkázott vissza pár métert,azt hittem teljesen legurul ,de megállt szerencsére . A  Cimbalmon átmászva a Calinet-nyereghez értem  2096 m jobbra lent  a  Calinet-szakadékvölgy  tátongott .  Néha jöttek szembe emberek ,de mögöttem senki nem volt még mindíg . Tudtam,hogy majd lesz egy ell pont ha oda fogok érni még ma,akkor majd ott lesz valami velem.  Ha más nem egy bivakban meghúzom magam, úgy voltam vele,hogy annyira lassan mehetek ,hogy a többiek,már kitudja merre lehetnek . Lassan 7 órája senkit nem láttam  . Követem a piros kört továbbra is ,ami  a Középsõ-Cimbalomhoz  vezet egyszerûen nem fogy a csúcs mindíg újjabb és újjabb bukik elõ ,közben befelhõsödik ,a távolban olyan mintha az egyik csúcson,talán épp a Pásztor csúcson vulkánkitöréshez hasonló felhõrobbanást látnék.   Szál felfelé a felhõtömeg a magasba ,közben kétoldalt kék az ég .



 


A kitett  gerincszakaszon  ,  számos le  és felmászással, a jobb és baloldalamon meredek ,már már függõleges leszakadás vannak  .Nem gyõztem csodálni annyira szép volt,persze az árát megkéri bõven . Hamarosan elérem  a Hidak szakadékvölgyének nyergét 2124 m innen egy  hosszú  mászó  részen húzom fel magam  Kis-Cimbalom-csúcsára





Ezután egy törpefenyõvel  benõtt kis nyereghez érek ,és felnézve  meglátom a  Boglyák elnevezésû  sziklás csúcsot . Ha eddig még nem lett volna elég csúcs akkor itt megkapom a könyv szerint ,és szerintem is ,mert a Királykõ  9 egymás után következõ csúcsának  magassága ,nem esik 2200 méter alá. Az egyetlen hang amit órák óta hallok az a saját nyögésem  :)  Ezután egy újjabb  gerincszakaszhoz értem ismét egy meredély állt elõttem  a Völgykatlan-csúcs .





 Mikor már sok sok  órája mentem egyszer csak  magyar hang csapta meg a fülemet a hátam mögött .,Hátra néztem  Rudi és tinca voltak azok,épp akkor értem volna a Grind bivakhoz a Pásztor csúcs nyeregbe . 





Jajj nagyon megörültem nekik,rögtön ki is derült,hogy a betét kör még Királykõ elején volt nekik,de hát nem volt egy könnyû történet  mint halottam .Ekkor tudtam meg,hogy még mögöttem vannak Szilviék is,bár sokkal Rudiék mögött,de eldöntöttem ,hogy bevárom Szilviéket,remélhetõleg lassultak annyit a betét körtõl, hogy velük tudjak menni :)




 Elég volt az egyedül létbõl, kövekkel és madarakkal már nem akartam társalogni  .A betét kör + 2 órás volt . így  ott ültünk a nyeregben Rudiék mondták,hogy itt lesz majd a frissitõ pont ,de Vinatti még nem volt sehol ,közben talán lentrõl  ahogy jött felfelé a völgyben megláthatott minket a nyeregbe ,mert telfonált,hogy jön felfelé hozza a frissitést,kb fél óra,De annyira nehéz volt a nagy zsákja,+ még a két kezében 5-5 liter víz,és  fentrõl lenézni,,ahogy cipeli a hatalmas terhet  .  Annyira apró az ember, és hatalmas a hegy,hogy nem is látszik a képen pedig ott jön az úton .



Addig pihentünk,volt egy férfi a bivaknál ült,kérdezte,hogy mikor indultunk,honnan,és meddig megyünk , Elmondtuk neki ,hát nézett nagyokat ,és azt is mondta,hogy sötét lesz mire beérünk . De nem úgy lett,bár mikor ránéztem az itinerre,és megláttam,hogy még csak 16,8km nél vagyok és már vagy 8 órája jövök :)   


Atti még mindíg nem ért fel .így  Rudiék le mentek  segíteni  közben ide oda mászkáltam megnéztem például a Daubel úti feljövetelt ,fentrõl lenézve a  láncos kõfolyosó felsõ szakasza ez .



még lentebb a Daubel üregek lennének láthatók,de vinatti nem tette bele,mert eddigre már szinte végig másztuk a teljes gerinc nehezét.  hagyjunk  még lehetõséget jövõre is ;)

A nyeregbe bõ másfél órát ültünk,közben még egy túratárs érkezett a betét körrõl ,és úgy másfél óra után beértek Szilviék is ,addig pihentünk ettünk.Jajj nagyon megörültünk egymásnak ,Szilvike mondta,hogy brutál volt a betét kör,mert le kellett menni egy szakadékon,majd egy másik kögörgeteges völgyben vissza mászni a gerincre.  szerintem olyasmi ,mint az elõzõ képen a Daubel út lehet .. és ez még a Királykõ gerinc elején volt,mikor nem tudtam,hogy mi lett a többiekkel akik elõttem voltak ,hát ezért nem láttam,mert lementek, Azt is megtudtam,hogy a mögöttem lévõk ,"menekülõ "úton lementek a gerincrõl illetve bubu,és Edina szintén a 40es távon jönnek,de a kitettség miatt igen lassan .



Atti kipakolt nekünk a bivakház mellett,lekvárokat ,kenyereket margarint zsírt,paradicsomot,15 liter vizet hozott fel . Kevés rendezõ tenné ezt meg ,hogy  ilyen teherrel felmásszon ide a Pásztor csúcshoz 2238m re .


 



Itt is köszönet mindenki nevében,mert a Királykõ gerincén vízvételi lehetõség nincs .Nekem még volt bõven vizem,de 2 kis kulaccsal kértem . 

Atti mondta,hogy innen már szelidül a gerinc ,már nem lesznek olyan meredek részek ,kb 2 óra és kiérünk a Hátsó-nyeregbe .  Rudiék indultak is, mentem én is utánuk ,percek alatt ennyi lett a távolság köztünk ,még szerencse,hogy szelidül a gerinc mi ?   :P



 


Hamarosan  utól ért Vera ,Bálint,és Feri hármasa ,leértünk a "nyári ösvényre " ez egy sûrû fenyõk közti rész,mert a sziklagerinc itt nagyon kitett,keskeny ,vékony sziklaszirt ,így egy darabon lementünk a fenyõk közé,


 



 


majd egy lapos függõleges kõtáblán leereszkedtünk az ösvényre . Senkinek nem volt egyszerû lemászni , Vera lába nem akart földet érni, Bálint szembe a sziklának  eresztette le magát,én ülõpozba szabálytalanul,ahogy eddig is fenéken eresztettem le magam ,aztán úgy beszorult a cipõm,hogy le kellett  vennem,mert nem tudtam kihúzni a lábam a hasadékból.Feri is ezzel a módszerrel jött le . Kicsit még kanyarogtunk a fenyõk mangrove szerû gyökerei közt,majd felmásztunk újra a gerincre. Bár már közeledtünk a végéhez de olyan,mintha a Királykõ még utoljára mutatni akarna valamit,



 


Függõleges hatalmas bordázott sziklafalak  futnak le az erdõhatárig.  én a geincen állok és jobbra tõlem  a mélyben az Elzárt-tisztás látszik ,és a Lándzsa szakadékvölgy .






Közben hátulról hallom Szilviék hangját    A Nagy -kõfolyásnak csak egy kisebb nyelve látszik lent a mélyben  ,de legalább megpillanthatom , hamarosan egy újabb 2000es csúcshoz érünk a Pietrei -csúcshoz , innen lemászva már tényleg nem olyan sok van hátra a gerincbõl ,és hamarosan fel is érünk a Hátsó -nyereghez a Nagy-Királykõ utolsó csúcsához.


 



 


Kicsit gyönyörködünk a tájban, majd a Fundurbivak felé elhagyjuk a Királykõ gerincét . fenyõerdõbe érünk ahol a bivak áll,itt megpihenünk ,Ferinek kb 2 korty vize van azt próbálja beosztani ,pedig még van majdnem  20 kili :)





 A kék háromszöget  követve eleinte erdõben haladunk,néha keresztezünk egy egykõfolyásos szakadékvölgyet ami a Királykõrõl fut le . kissé szintben megyünk nagyon szép erdei ösvényen,majd egy szép tisztásra kiérünk talán ez lehet  a Hátsó-tisztás felsõ részére,



 


majd ismét erdõben folytatjuk utunkat ,valahogy mindenki nekiiramodik,mintha jól esne haladni ,meg persze jó lenne világosba beérni . Szilvi és Anna ezen a részen érnek utól minket ,így a csapat 6 fõre bõvült . Beértünk ismét egy erdei útra ,hamarosan Bálinték lemennek egy forráshoz ,mi maradunk az úton,és bele is botlunk egy másik forrásba egy rét szélén.



Feltöltöttük a vízkészletünket,és haladtunk tovább a hegy aljába, termetes  tehén csorda legelt a réten hasonlóan termetes pásztor kutyák õrizték õket ugattak csaholtak ,de szerencsére nem támadtak, késõbb egy birkanyájba kerültünk bele


 



innen a jelést nem volt mindíg egyszerû követni ,de Bálint mint élen haladó megoldotta mindenki helyett .Volt még egy meredekebb felkapaszkodás ,az erdõben,de utána lefelé menet egy dózer útról ,befordultunk a Zernyesti szorosba vezetõ ösvényre . Már csak ezért is érdemes volt kicsit meghúzni a végét,hogy lássuk világosba a szoros hatalmas sziklafalait. Eleinte oldalazva mentünk egy porhanyos hegyoldalon,majd lereszkedtünk nadrágféken a szurdokba,itt mentünk úgy egy kilómétert ,majd újra kiértünk a dózer útra ahol teljes szélességében láttuk a szorost.Bár szürkülni kezdett ,és a fények sem voltak tökéletesek,de azért nem bírtam ki,hogy ne legyen emlék errõl a nem mindennapi helyrõl . 



 


A végén talán a paparikás krumpli szaga,vagy a célé ,de már majdnem kocogva tettük meg az utolsó pár száz métert.


Éva !   Atti felesége ,a patakparton várt vacsorával,paprikás krumplival ,és teával. A finom illat,még az apróbb vadakat is oda csalogatta. Mire megvacsoráztunk madnem be is sötétedett. , Fáradtan,de telis teli élményekkel ültünk be az autóba,és mentünk vissza a szállásra, fürdés után még pakolásztunk Szilvivel ,hogy másnap hajnalba újra útra keljünk ,a látványokban szintén gazdag Bucsecsre  .



De persze a Kiálykõ az a Királynõ marad ,amit nem tudunk elégszer megköszönni Vinattinak .


 


A Bucsecs,és a Nagy-kõ havast túrát már nem írom le újra ,az lentebb olvasható ,.