| Cam Mogó | Túra éve: 2013 | 2013.04.10 12:53:01 |
|
|
Palóc LeFaGySz...
Ízlelgetem a szombat emlékeit, melyek immár megszépülve törnek elõ. Jelzõk és hangulatok jutnak eszembe minduntalan, és ezek – nyilván véletlen – mind K betûsök…
Kõkemény…
… emelkedõ az Északi Zöldön a Karancsra fel.
Káprázatos…
… hosszúra nõtt jégkristályok a fákon és a határköveken, a fagyos széltõl keletkeztek.
Ködös…
… vándorlás a Medves – fennsík széles, nagy platóján.
Kalandos…
… átkelések az Északi Zöldet tagoló árkokon a Medves felé menet.
Képeslapba illõ…
… a Somoskõi vár megpillantása a falu felett.
Sokszor visszatérõ szinte valószínûtlen kép, ahogy a Medvesre vezetõ keskeny, hóba taposott ösvényen kapaszkodom felfelé. Köd ez vagy korai szürkület? Nem tudom. Elõlem és mögülem is eltûntek a társak, egyedül vagyok a hóborította erdõben. Körülölel a csend és a tél. A határkövek közül csak némelyik teteje lóg ki a hóból. (Milyen lehetett vajon egy ilyen határkijelölõ bizottság? Végigjárták a terepet, és karókat ütöttek le?) Egyik botomról hiányzik a tárcsa, és így minden beszúrásnál mélyre süllyed, úgy kell kihúzni a mély hóból. Lassan lépkedek, tudom, hogy egyszer úgyis felérek. Azután pedig egyszer majd beérek a célba is, azután pedig elmúlik ez a túra is, emlékké válik minden, amit végigjártam.
Király volt ez a LeFaGySz: az útvonal, a szervezés, a térképvázlat, a kihelyezett szúróbélyegzõs megoldás, az indítás, a megérkezés, a túratársak, a babgulyás, a palacsinta, az oklevél, a gyönyörû kitûzõ… De a legkirályabb a rendezõk lelkesedése és kedvessége.
Hiányzik ide még egy K betûs szó:
Köszönöm. |
| |
