Túrabeszámolók


Oroszlány 40/30/10

Siki89Túra éve: 20122013.04.08 16:14:28



Oroszlány 30


 


Már a tatabányai vasúton tolongott a sok túrázni vágyó ember, meg is töltöttük az oroszlányi vonatot. Rövid vonatozás után már indultunk is a rajthelyre, szemerkélõ esõben. Kivárjuk a sorunkat a nevezésnél, majd kapunk egy papírt, amit kitöltünk, és újra sorba állunk…


Végre elindulunk, egybõl egy szuszogós rövid kaptató, és nagyot nézünk hogy máris az elsõ ep-n vagyunk. 10 percet sem mentünk . Innen továbbhaladunk oroszlány utcáin, majd nagyobb földeken hagyjuk el Vértessomló irányában, de elõtte még Majki remeteség. Itt sport szeletet kapunk. Továbbindulunk, majd ismét unalmas földeken vágunk keresztül. Somló utcáin sokan már visszafelé jönnek, mert jó kis kitérõ mire a kocsmába érünk. Innen következik már erdõs rész, hosszabb emelkedõkkel, de egyáltalán nem vészes. egyszercsak a tatabánya 30 útvonalán találjuk magunkat. Bár itt egybõl fel kell mászni a hegyre, de mivel már jó kis bemelegítõn vagyunk túl különösebb megerõltetés nélkül, gyorsan felfutok rajta.  Felérünk , megkerüljük a kerítést, Mátyás kúton felírjuk az  ’ellenõrzõszót’  és felkaptatunk Zsigmond-kõre. Vigyázni kell, mert sokan jönnek már lefelé, az út pedig kicsi, és csúszós. de felhúzzuk magunkat valahogy.  itt is megkapjuk a pecsétet, bár a szóda már elfogyott. Itt kicsit elidõzünk, felidézzük hogy tatabánya 30on, életem elsõ teljesítménytúráján nem volt egyszerû feljönni ide J Továbbindulunk, Várgesztesen nem könnyû a várhoz elérni.  Vannak akik nekifutnak a hegynek, megpróbálják átmászni. Mi inkább megyünk az úton. Mire  odaérünk akkor érkeznek akik átmászták a hegyet, de õk egybõl kidõlnek. Eszünk egy méregdrága jégkrémet, majd megyünk tovább. Ismét erdõs rész következik, próbálunk lehagyni egy részeg társaságot, de meglehetõsen gyors tempóban jönnek. ismét elered az esõ, de mire visszaérünk a Majki remeteséghez el is áll. Itt most már nincs pecsét, csak vissza kell menni, azt hiszem erre jöttek reggel a kerékpárosok.


Ismét oroszlány utcáin vagyunk, beérünk, megkapjuk az oklevelet és a kitûzõt, majd több féle szörpbõl választhatunk, és virslit is kapunk.  Majd rájövünk hogy 10 perc múlva indul a vonat, és ha nem akarunk várni egy órát ideje volna sietni. végül kár volt rohanni, elértük.


Voltak unalmas részek a túrán, de a pontõrök kedvesek voltak mindenhol, és a nevezési díjért is bõven kaptunk mindent. 30 kilométer kevesebb mint 500-as szinttel egy lazább kis túra volt, legközelebb is jövök.