Túrabeszámolók


Óbudavár

EduShowTúra éve: 20122012.06.07 12:34:51

Óbudavár 20 10 5 1 0,1


Az ötévente megrendezésre kerülõ Õrség-Vendvidék 75 teljesítménytúra másnapi levezetõ túrája, számomra pedig kvázi kötelezõ és kihagyhatatlan "Zöld Bakancsos" program.


Az idõjósok nem voltak túl kegyesek a hétvégén túrázni vágyókhoz, mindkét napra esõs-borongós idõt jósoltak, ami igazából alig-alig jött be. Igaz, mi jó alaposan megáztunk a hetvenötös táv söprésekor az õrségi éjszakában, napközben viszont csodás napsütésben fulladoztunk.


A szép idõ vasárnap teljesedett ki Óbudaváron, ahová a kedvezõtlen elõrejelzések miatt szintén viszonylag kevés ember érkezett.


Popeye-el reggel 8-ra értünk át Õriszentpéterrõl Óbudavárra, egy szatyornyi kitûzõvel, így Imi is fellélegezhetett... én pedig azon nyomban, a szokásos indítófeles után, neki is lódultam a huszas távnak. A mûúton hagytam el Óbudavárat, majd a katonasírnál a vele párhuzamos földútra térve érkeztem Szentantalfára, ahol pecsételés után a Balatoni Kék útvonalán folytattam utam Hegyes-tû felé csodálatos balatoni panorámában gyönyörködve. Hegyestûnél Attila pontõrködött az etetõponton, bár én ezúttal csak szomjas voltam, de az nagyon. Felfutottam a kilátópontig, no nem a szikla tetejére, csak a "tanúhegylátó" tájékoztató kõtábláig. Miután sikeresen beazonosítottam az összes puklit indultam is tovább. A ponton Anettékkel találkoztam, a rövid oda-vissza szakaszon Popeye jött szembe, szólt hogy Zsúék, anyukámmal kiegészülve már a nyomomban vannak. Örülök, de ezúttal nem várok, mert én a 36,1-es távra jöttem. Szóval irány Monoszló, elhagyom a Balatoni Kéket, sárgára váltok, Monoszlón benézem az útvonalat és egy derékig érõ mezõn vágok át, de piszkosul élveztem, szóval no problem... onnan kiérve elhaladok egy leendõ templomrom mellett, majd a sárgán tovább, továbbra is szántóföldes-mezõs szakaszon Balatonhenye felé tartok. Elérem az Országos Kék útvonalát, egy újabb rövidke oda-vissza szakasz jön, nagyon szép templom jön szembe, jobbra fordulok, OKT pecsét és fogyasztás féláron (fél liter almafröccs 65 Ft-ért) a henyei kocsmában, majd tovább a kéken, az utolsó pár kilométer következik. A csicsói erdõben jelzést váltok és a piroson érkezem az Óbudavárra vezetõ mûútra, ahonnan már csak pár lépés a cél...


...ahonnan beérkezve rögtön indulok is tovább a tizes távra. Ezúttal a mûút helyett a falu végén letérek a Mosóház felé, ahonnan egy szépséges tanösvényen (Kábosztáskerti út) vitt az utam, így jóval rövidebb szakaszt kellett a mûúton kutyagolnom a katonasír felé, ahonnan ezúttal nem Szentantalfa, hanem balra, a Balatoni Kék felé tartottam, amirõl hamarosan le is tértem és a Z+ oda-vissza vonalán, egy pincesoron haladtam a Szent Balázs-tempomrom felé. Pecsét, zsíroskenyér, csodás kilátás és tovább, vissza a kékre a herendi templomrom felé. Aprócska letérés volt pusztán a kékrõl, egy irtás közepén áll néhány fa közt, mégis simán elmentem mellette, így már az erdõ után a tisztásra kiérve fordultam vissza a pecsétért. Pótoltam az önpecsételést és egy vadlesig továbbra is a kéken haladtam, majd letérés, az itiner böngészése, földút keresztez, mezõn át, kanyar ide-oda, míg végül újra pincék közt találtam magam. A Bádi-hegy oldalából lenyûgözõ kilátás nyílt a Nivegy-völgyre, majd az erdõbe visszaérve egy lankás szakasz aljában újra az óbudavári Mosóháznál találtam magam.


A Vilmos-házhoz visszaérve azonnal neveztem is az ötös távra, ami mindössze a herendi templomrom felkeresését jelentette. A Mosóház után az aszfaltra kiérve ezúttal nem mentem el a katonasírig, rögtön a kékre tértem a rom felé, bár ezúttal a kelleténél tovább maradtam rajta, mert a vadlesnél vettem észre, hogy túlmentem a letérésen. Futás vissza, szembe a kéken, pecsét az irtás közepén álló romnál, majd tovább a tizes távról már jól ismert úton. A pincék közt vezetõ úton többen szembe jönnek. (Hogy nekem miért nem jutott eszembe megfordítani az útvonalat?) ... pedig nem is rossz ötlet. :-) Újra a Mosóháznál vagyok, majd a Vilmos-háznál...


...az 1 km-es táv rajtjában itiner helyett már elõre megkapom az emléklapot ezért és a százméteres távért is, de természetesen lejárom mindkettõt. Az egy kilométeressel megkerülöm a falut, újra a Mosóház felé indulok, a szintidõ kockáztatásával picit elidõzöm a játszótéren (hihi), majd megcsodálom a falu végi kis kápolnát és újra megérkeztem. Na, még száz méter a templomig és vissza és hivatalosan is végigjártam a programot.


Az összes táv teljesítõjeként nagyon finom babgulyás volt a végén a jutalom.


Csodálatos nap volt, igazi túraünnep, tökéletes idõvel és kellõ mennyiségû napsütéssel!


Köszönöm!