Túra napja: 2012. 06. 02.
Rajt-cél: Vásárosdombó, Szent Imre liget (iskolaudvar)
Nem célom, hogy leírjam a túra részletes útvonalát, a nekem mindig gyönyörû Dél-Dunántúl dimbes-dombos képét, a feledhetetlen, még most is visszaidézhetõ illatokat, a túrázók zsivalyától hangos erdõben még így is hallható madárdalt.
Leginkább a lelkes helyi szervezõknek szeretnék nagybetûs KÖSZÖNETET mondani.
A túra a falvakat összekötõ piros kereszt jelzésen haladt, amely jelzést az én idõszámítás elõtti térképem nem is tartalmazta. Kicsit aggódtam, hogy netán eltévedek, de az indulás elõtt "Macska" tájékoztatott, hogy a jelzések végig jól láthatók. És lõn: a túra (31 km-es) teljes hosszában a jelzések elõtt, után 10-15 méternyi területen a fû, gaz, aljnövényzet lekaszálva!!! Sõt, a szekérutakon, ahol a fû féllábszárig, vagy feljebb ért volna, szintén le volt kaszálva. Az ellátás pedig a következõ: fél l-es ásványvíz, 3 dl-es pohárban frissen szedett mézédes eper, müzlis szelet, 30 dkg-os hatalmas alma, víz minden állomáson, és a célban ugyancsak hatalmas pogácsa. Mindez a gondoskodás 200, azaz kettõszáz forintos nevezési díjért.
Bár a tömegrajtot nem szeretem, és a sok hangoskodás sem éppen az elmélyülést szolgálja, de a helyi, környékbeli lelkes résztvevõk tömegét látva, valamint a szervezõk gondoskodását, ellátását elismerve mégis kellemes emlékeim maradnak a túráról.
Köszönet érte.
|
