Túrabeszámolók


Pest Megyei Piros - Pest Megye Turistája (teljesítménytúra)

lükepékTúra éve: 20122012.04.30 17:50:42

Csévharaszt-Ócsa


Családi szervezés miatt és hogy ne kelljen korán kelni, erre a nyúlfarknyi túravégi távra vállalkoztam. A kényelmes 11 órás rajtot elértük, még volt idõnk nézelõdni is, mire a rendezõ Lipák Pista befutott. A maroknyi túrázót hamar elindította, egy kis duma után 3 kisebb csoportban indult meg a tömeg (3+2+3 fõ :) Csévharaszt határába a pirosra. A 1:100.000 arányú térképet még szokni kell, már mindig azt hittem, hogy ez a szakasz is mindjárt véget ér, de csak kellett menni :) Az ellenõrzõpontnál ívesen kanyarodtam, nem kellett pecsételni, ám egy gyors kutyaitatást és szerelvényigazítást tartottam. Nemsokára elértünk a túra fénypontjára (szerintem), a borókásba.. Kicsit olyanok a borókák, mint az erdõben piknikezõ idõs dámák, akik elõkelõen napoznak egymástól tisztes távolságban. Itt-ott fenyõerdõ illatában lehetett fürödni, ez egy kicsit felejtette a homoktaposás kellemetlen oldalait. Hosszas homokos erdészeti út után lombos erdõbe fordultunk, és elõzetes terveim ellenére (a Testvériség gázvezetéknél megállunk, iszunk) itt álltunk meg, homokkiborítás céljából. A kutya azért hálás volt. Itt megelõzött egy spori, akit még sokat láttam egyenes szakaszokon párszáz méter távolságban. Azért jó volt tudni, hogy vannak körülöttem emberek, csak kb. egyforma a tempó. Nemsokára megelõzött Lipák úr, aki kocsiból szalagozott újra, az esõ kicsit elmosta már a szalagozást, amit elõzõleg kitett. Ebbõl látszik, hogy kb az egész túra autóval is járható volt. :) A gázvezetéknél telefon haza, mindenki jól szórakozik, és hát tulajdonképpen én is. :) Mellõztük a vadászházat, nemsoká kutya-mennyországba érkeztünk, egy kibetonozott itatómedence, feltételezem õzeknek, disznóknak. Itt ettünk is gyorsan, a kutya kicsit álldigált a vízben, kicsit ivott belõle. Itt egy szakaszon azt hittem, káprázik a szemem, vagy az ájulás környékez, sárga volt a fény. Arra tippeltem, hogy a homokot kavarta fel a szél, a célban konzultáltam másokkal is, volt, aki a pollenre tippelt. Késõbb is volt egy ilyen érzés. Mindenesetre viszonylag hamar elmúlt, nem kellett a homokimentõket hívni. :) Nemsokára meghallottam az M5 zúgását, sokáig haladtam mellett párszáz méter távolságban, nem volt üdító élmény. Az autópálya túloldalán hosszas egyenes szakaszok, az itinerben belengetett kutyák nem voltak sehol (persze mindenhol máshol voltak, de tény, hogy azért aránylag normálisan be voltak zárva). Egy aszfaltút elõtt az útközbeni egyetlen ep., vizet lehetett vételezni, jól esett. KIs aszfaltozás, azután kezdõdött a melegebb rész, eddig többé-kevésbé erdõ volt vagy fasor, itt leginkább szántó, némi szõlõvel. A kutya már a 25 cm-es lucerna árnyékába is megpróbált hûvöset keresni, közepes sikerrel. Az Ócsa széli pincéknek már nagyon örültem, bár kicsit korai volt, mert egy-két kanyarral több volt, mint gondoltam hirtelen. De végül azért eljött a cél is, pihentünk egy jót, befaltam a Balaton szelet szolgáltatást, a tájházban körbevonszolódtam kicsit lemerevedett izmokkal, amíg a család értem nem jött, de a templomra nem maradt energia. Szép nap volt, jó meleg, a túrából kihoztak minden jót. Köszönöm!


Frissítés: a sárga fényt, mint utólag megtudtam, az éppen égõ Bugacról jött füst okozhatta, ahol a boróka is égett, amit nem sokkal azelõtt itt csodáltam. :( Kár érte, remélem, valamennyire tud regenerálódni.