Túrabeszámolók


Fóti-Somlyó 30 / Hát, ez csúcs...!

olsenTúra éve: 20112011.12.31 09:49:36

szia emberek,tegnap Gödöllõrõl indult…mármint a Fóti Somlyó címû,ami azért hol innen,hol onnan rajtol,és a gombai tortaszelet mellett ez adja meg az ízét,vagy pontosabban fogalmazva,ez is..hiszen az idõjárás is segít(het),egy-egy kalandorsággal a távot is lehet növelni,akár jelentõsen is,ha gyorsan mész rossz irányba,talán ami ennél a túránál mégis valami állandóságot jelent,a gombai szelet és a december harminc..és mivel öreg túráról van szó,fontolóra vennék egy „kistestvért”,akár „A” és „B”változatban,a cukrászdáig illetve onnan..ez biztosan megoldható,igény lenne..


szóval reggel pitymallott a gödöllõi vasútállomáson,ahol királyfiak és királylányok írtak és fizettek azért,hogy jól elfáradjanak valahol,és egész máshol kössenek ki,mint ahonnan elindultak..mi is indulunk olyan harmincan észrevétlenül,rá a pirosra,a kastélyig rövid a táv és sötét az alsópark,innen át az Erzsébet parkba,már a Mária jelzésen rongyolunk,hirtelen lépcsõ és mászás a szalagkorláton,de csak keresztbe,tépünk a Jakabi erdõben,hol föl,hol le,liftezõs nyiladék,aztán sínek,ezeken is inkább keresztben kelünk át,de erre a szervezõk is gondoltak,és az itiner is hangsúlyozza az óvatosságot,kell a létszám a gödi célban is,haladós a gyalogösvény,csupaszok az ágak,a „..fák is siratják az elveszett lombokat..”költõ hangsúlyozta egy képzelt riportban anno,hát itt is lehangoló az évvége,csak a 3-as fõút és a Hungaroring zaja lop némi dübörgést a fülekbe,egyik túratárs a magyar gazdaságot vízionálja a zaj mögé,kioktatjuk,hogy a pannon puma lopakodóféle macska..hacsak egy kétharmad nem írja át,Szárhegy,ragasztunk és tova,síneket keresztezünk ismét,ezúttal alulról és nem szintben,sokkal bátrabbak is vagyunk,még mindig elõre,szél segít,és a Gyertyánosnál számoljuk az erkélyt,akárcsak Rómeó anno,Júliát nem láttuk,pedig a köd oszlani látszik,lefelé tartunk és beestünk Mogyoródra,Gombai cukrászda,a hölgyek szebbek,mint valaha..és pecsét,és süti és tea,és föl a zöld négyszögön,ez a Fáy présházhoz kalauzol,két narancs és zöld keresztre váltunk,innen föl a csúcsra,elsõsegélyt nyújtunk egy helybeli lakosnak,aki majd megszakad a kacagástól,mondván,’..nincs fönn semmi..”,nem volt igaza,csúcskövet is találtunk és az északi oldalon matricát is,remek a szalagozás az egész túrán,lehetne akár futni is,közutat keresztezünk szintben,óvatosan,nagy az autósbuli,hiszen délutánba tûnik a nap,és irány a Magas hegy,a gödöllõi dombok egyik csúcsa,innen a reggeli fagy eltûnik és sárba hajol,de a zöld kereszt már nem változik,tarra vágott erdõrészlet mellett hasítunk,kései indulók loholnak el mellettünk,kondenzcsík látszik belõlük hamarosan..sietni kell,fogy az év,és persze a táv is,Zahora völgy,amelyet a Magas hegyhez hasonlóan felfedezõjérõl neveztek el..”elkezdett az esõ cseperészni,de mintha mindegy lenne,el is állt..”,homokbánya balról,jelenleg nincs mûvelve,ideális hely a lányoknak,akik hivatásszerûen..hisz sem iskola,sem önkormányzat nincs közelben..újabb túlélési tanács:ha kioldódik a cipõfûzõd,kösd újra..már a falu szélsõ házai között táncolunk és beesünk a sínek elõtt a kocsmába,jelvény,grat,üdítõ,kiosztom a maradék sütit és a szaloncukrot,csók és bujékolás,a vonat tíz perc késéssel érkezik a messzi Vácról..