Régi Templomok nyomában Elõzetesen úgy terveztem, hogy a "Tanúhegyek" hosszabbik variációját fogom leküzdeni, de szombatra nem kaptam szabadnapot. ...hát maradt a maradék... Vasárnap fél nyolckor már a pizzéria elõtt korzóztam, mint "kezdõ buzi a gõzfürdõben". Nem szeretem lekésni a rajtot. Nevezés, s várakozás 8 óráig, mert még korán van az induláshoz. Végre utat érzek a lábam alatt, s erõteljes lépésekkel elhagyom Csabrendeket. Az idõ túrára "termett". Mellõzök egy keresztet balról, majd a jobbos kereszthez érve már teendõm is akadt. Ez volt az elsõ ellenõrzõpont! Évszámot felírni, tollat elrakni, orrot kifújni, s indulás a gyepûkajáni autóbusz megállóba, ahol a második ellenõrzõpont üzemelt. Pecsét a papírra, s indulás a gyepûkajáni cigánysorra. Na nem lomizni, csak erre vezet a túra útja. A cigánysor csendes, korán van még mindenhez...Jobbról az utolsó ház kertjében kihívóan áll egy kettõs kereszt, s lobog rajta Árpádházi királyaink zászlaja. ...nem politizálunk... A hidakat elhagyva felkapaszkodunk egy dombocskára, s a "laza erkölcsû" (murva) úton haladva közelítünk a teljesítménytúra legszebb látnivalója, a Nagykeszi templom romja felé. Itt található a harmadik ellenõrzõpont.
Nagykeszi templomrom:
Gyepûkaján községtõl DK-re, a Marcal (Nádtó) patak jobb partján, a Pusztaszentegyházi-dûlõben ma is áll Nagykeszi falu templomának romja.Tornya védelmi jellegû, földszintje ablaktalan, a felsõb emeleteken lõrés-ablakokkal látták el. Védelmi jellegre mutat az is, hogy a hajó és a torony közötti átjárás a földszinten hiányzik. A toronyba a kegyúri karzatról, az elsõ emeletrõl lehet bejutni.A templom megközelítõen kör alakú kerítõfalának nyomai ma is jól kivehetõk. Átmérõje kb. 30 m. A román templom feltétlen Árpád-kori eredetû, a XII-XIII. században épülhetett. A helynév 1230-ban szerepel elõször. 1421-ben Szentkirálykeszi néven említik. A XVI. századi adóösszeírásokban is mindvégig Szentkirálykeszi néven tartják nyilván, de 1548-ban már puszta-községként szerepel. Kevesen tudják, de a Nagykeszi templomrom szomszédságában található egy földvár, a Törökvár.
Törökvár:
A pusztaszentegyházi templomromtól ÉNy-ra 130-150 m-re, közvetlenül a Marcal patak jobb partjának szélén egy kisebb méretû, sáncokkal megerõsített földvár maradványa látható. A sáncmû nagysága kb. 12 x 15 m. É-i és K-i oldalán a sáncárok mélysége még ma is eléri az 1,5 m-t. Ny-i oldalával közvetlenül a patakpartra támaszkodik. A fûvel erõsen benõtt területen felszíni maradványt nem találunk.
A templomrom és a földvár megtekintése és a "fáradt olaj" elengedése után, a néhai Meleg-víz patakon átkelve folytatom a túrát, hogy "begyûjtsem" a következõ templomromot. Jó pár éve jártam erre, de rá sem ismerek a tájra. Szántóföldek között bandukolva jutok az Szentistváncsabi templom romjához és a negyedik ellenõrzõponthoz.
Szentistváncsabi templomrom:
A mai Csabrendek területén három templomos hely is volt. Ezek: Alcsab (vagy Csabpuszta vagy Szentegyház), Felcsab (vagy Szentistváncsab vagy Csabszentistván vagy Szentesfa) és Rendek. Mindegyik önálló templommal is rendelkezett.Rendek neve fordul elõ legkorábban, 1314-ben oklevélen.A Csab szó valószínûleg a Csaba személynévbõl ered.
A tatárjárás idején mindhárom falu elpusztult. 1428-ig Csabrendek jelentõs településnek számított, Zala megye keleti részének járási székhelye volt. 1632-ben a Sümeget környezõ hat település török uralom alá került, de a várat nem tudták bevenni. Ekkor a két Csab lakossága elmenekült, Rendek viszont lakott maradt. A háborúk után itt alapították a lakosok Csabrendek néven az új községet. 1828-ban már a környék legnépesebb települése lett.A templom a XIII. századból származik. A fák alatt erõsen kiemelkedik egy domb, melynek anyaga kõ, helyenként besüllyedve. Sok a nagyobb méretû, az Alcsabi rom kõanyagához hasonló kõ elszórva. Egy-egy helyen a fal nyoma mintha látható lenne.
Legutóbb mikor itt jártam millió szúnyog szívta a vérem, ma "csak" a kormány...NEM politizálunk... Nyalóka elhelyezve az igazolólapra, s tovább az Alcsabi templomromhoz.
Alcsabi templomrom:
A templom a XIII. századból származik. A mai romok kis templomot mutatnak, bár pusztultsága és növényzettel benõtt volta miatt erre nehéz pontos adatot mondani. Egyik fala még pár méter magasan áll, de nagyon omladékos. Az Alcsabi templomromot elhagyva, hol nyalókát helyezek a túrafüzet ötödik ellenõrzõ kockájába, átvágok a szántóföldön, s rövidesen egy mûutat keresztezve beérek a Rendeki-erdõbe. Az út elnyújtottam emelkedik, szép az erdõ. Favágokkal, fatolvajjal találkozom, majd lejteni kezd a "domboldal". Feltûnik a sümegi vár sziluettje, s máris Sümeg aszfaltját koptatja lábam. Felmászom a vár kapujához, igazoltatom az igazolni valókat, s a vár alatti büfében elfogyasztom a "forrócsokim". Ez inkább hasonlít kakaóhoz, talán az is volt, csak a "kalmár szellem" hívta "forrócsokinak"...NEM POLITIZÁLUNK... A sümegi várról most nem írok, aki tudni szeretné a vár történetét az "járjon" utánna... Egy "aluljárón" átbújva már a "másik" oldalon vagyok, s rakom egyik lábam a másik után. Minden fajta köveken lépkedve jutok a Fehér-kövekhez, ahol pecsétet kapok a füzetembe, egy kutya "pacsit" a kezembe és egy mûzli szeletet a gyomromba. Most következik a túra legszebb része. Zúzmarás, néhol sárgába öltözött erdõ, lejtõ és egy sziklaszurdok. Itt elbambulok egy csöppet, s elgondolkodom azon, hogy Hevér Gáborék milyen remek teljesítménytúrát hoztak össze. Valljuk be, a Balaton-felvidék, Déli-Bakony és a Keszthelyi-hegység turistaútjai nem ma láttak "föstékes vödröt". A mai túra javarészt útjelzés nélküli utakon haladt. Ahol volt turistajelzés, az csak zavarólag hatott rám! A sziklaszurdokból kiérve már Csabrendek utcáit koptatja lábam, s templomnál lévõ ellenõrzõpontot elhagyva már majd' a célban érzem magam, ha nem nézném meg a Rendeki templomromot....
Rendeki templomrom:
A templom a román kori építészet jegyeit mutatja. Méretébõl ítélve nagyobb lélekszámú falu lehetett egykor a település. Ma a templomot raktárnak használják. A célba beérkezve gratuláltak a szervezõk a teljesítéshez, s átnyújtották a teljesítménytúra kitûzõjét és oklevelét. nekem az oklevél tetszik jobban, de ez már az én bajom.
Összegzés: remek túraidõ + kiváló szervezés + finom pizzaszeletek + szép oklevél + 28 km/ 5 óra |
