Túrabeszámolók


Felsőörsi nyolcas

essztéTúra éve: 20112011.10.03 21:49:26

2011. október 1.: Felsõörsi nyolcas / Felsõörs 50 "avagy a Balaton-felvidék keleti kilátói"



Felsõörs központjában a rajtot könnyû volt megtalálni, gyors nevezéssel fél nyolc után indultam. A tömegközlekedéssel érkezõk kedvezményt kaptak a nevezési díjból.



A Civilházat a hátsó udvarában elhagyva nagyjából végig egy irányban haladva, szép szõlõhegyen át érkeztem meg az elsõ EP-hez, ami természetesen egy kilátó: Somlyó-hegy. A kilátóba kötelezõ felmenni, csodás a panoráma! Helyenként még párafoltok látszottak, de már erõsen vesztésre álltak a máris rendületlenül tûzõ nap ellen.



A pontról vissza kellett menni a padokhoz a K hsz jelen, ahová az elõbb még jobbról érkeztem, most pedig balra kellett tovább menni (nem egyenesen-balra). Alsóörsre ereszkedés közben megettem a frissítésként kapott finom jonatán almát. Elõször a faluba befelé kellett menni egy kicsit, aztán balra-vissza a balaton-felvidéki kéken. A nyári színpad után nem sokkal jobbra tartva ment fel az út a következõ hegyre, és a hegytetõ laposán jobbra-vissza meg is lett a következõ EP: Szabadság-kilátó. A templomtoronyszerû kilátóba is fel kell menni!



Innen visszafelé indulva kocogás le az aszfaltig egy futó után. Jobbra indultunk az aszfalton, hamar meg is lett a rövid távosok elágazása, de mi mentünk tovább. Nem sokkal késõbb láttam egy macisajt oszlopon egy tépett fekete szigszalagot, valószínûleg itt kellett volna balra felmenni a szõlõhegyre. Továbbkocogtunk, aztán a futó srác a Balatonalmádi tábla után eltûnt. Ekkor már biztos voltam benne, hogy nem jó helyen járunk, illetve járok, mert a srác almádi lakosként valószínûleg tudott egy rövidebb utat. Biztos, ami biztos felmentem a szõlõhegyre az Erdõszél vagy milyen utcán, és pont egy (fekete-sárga) szalagozott keresztezõdéshez értem fel. Itt jobbra mentem, aztán sokat ereszkedtem Almádi utcáin. A régi mozdonytól felfelé kellett menni az Óvári-messzelátóig: 3. EP. Itt is schöne panorama várt.



Innen viszonylag jól szalagozott szakaszon jutottam el a Felsõ-hegyi geotoronyhoz, amire nem volt ajánlott felmenni, így gyors pecsét után tovább is álltam. Susnyás ereszkedés; szõlõhegy; találkozás egy idõsebb túratárssal, akivel együtt vonatoztam múlt héten az Egri csillagokra, de a nevét sajna nem tudom.



Nem volt egyértelmû, hogy Felsõörsön be kell-e menni menetközben is a rajt/cél-ba, így én kihagytam. Ekkor a táv harmadánál jártam, és jóval lassabb voltam, mint amit terveztem. A célban derült ki, hogy be kellett volna menni a szándékaik szerint, de nem volt gond, mert pont a ház mellett volt logikus és egyben kötelezõ is elhaladni, tehát nem lehetett kispistázni.



Továbbhaladva figyelni kell, mert a Z jelet nehéz megtalálni. A fõútról meredeken balra le, a patak után balra, aztán jobbra fel egy szûk járdán. Az erdõbe érve kacskaringó várt, plusz egy tanösvény, amit bejártam, de lehet, nem kellett volna. Mindenesetre rövid volt, Z jel vagy szalag meg nem volt sehol. Ezután a sûrû erdõ lassan kitisztult egy lovarda széléhez érve. Kanyargások, szép fenyvesek, hosszú egyenes. Átkelés a 73-as úton, erdõ, mezõ, Veszprémfajsz, kálvária. Fenn a pont és a kilátás mindenfelé, utána lenn az út mellett a játszótéren terülj-terülj asztalkám. Néhány pohár ital és két zsíros kenyér után haladás tovább.



A térkép szerint itt fel kellett menni a mezõn az erdõ széléig, de most szólok, hogy nem kell, a villanyvezetékeket kell figyelni. Szóval még az erdõ elérése elõtt, de már a villanyvezeték után balra derékszögben megy a jó út. Mezõn, majd a szélén haladás. Z+ jelet ne is keressen senki errefelé. A futó srác itt ért utol újra, szóval jól eltévedt. A piros-zöld jobbra leágazása elõtt néhol azért volt szalag, vagy jel, de kicsit figyelni kellett. Jobbra fordulva hosszú egyenes várt, egyre meredekebbre váltva. A végén már a bringások is csak tolták felfelé a verdát. Ez volt az elsõ komolyabb emelkedõ ezen a napon.



Fenn a Recsek-hegyi kilátónál volt az EP, ez a hegy a környék legmagasabb pontja. A kilátóba felmenni midenféleképpen kötelezõ, ebbõl a szemszögbõl nem sokszor lehet látni a tihanyi félszigetet. A fa kilátót szeretik a lódarazsak is, de itt csak egyet láttam. Még mikor beértem a pontra, láttam Rushboy-t indulni, mi a szösz, gondoltam, és ezt lassabb gyalogos-kocogóként nem tudtam mire vélni. Itt is alma volt frissítésnek, de nem a kedvenc Jonatán, hanem valami édesebb fajta, mondjuk Gála. Lefelé elmajszoltam, majd a pirosra kanyarodva beértem a szép Koloska-völgybe. Itt egy csomó ember piknikezett. A következõ rétnél kellett jobbra kanyarodni a Z+-ra, itt újra láttam Danit, de csak messzirõl. Az emelkedõ végén elõször jobbra mentem a K+-on, de gyorsan gyanús lett, és tényleg rosszfelé mentem, szóval balra kell kanyarodni. A K+ emelkedik, kanyarog és szinte észrevétlenül rávisz a K jelre. Elég köves a Tamás-hegy, szóval aki a lába elé néz, az lemaradhat egy-egy jelzésrõl. Közben kezdett kánikula lenni, mivel kevés árnyék akadt.



A Jókai-kilátóba felmenni is kötelezõ! Dani épp indult tovább, de itt már köszönõközelségbe kerültünk. A pontõr bácsitól kaptam egy kis vizet, mert itt már csak kevés saját volt, köszönet érte. Továbbhaladva a K még kövesebb lett. Arácsra leérve nem a jeleket, hanem az itiner térképét kell nézni. Amíg ezt Dani kiderítette, addig pont utolértem, és együtt mentünk néhány száz métert. A Péter-hegy nem adta magát könnyen, le is maradtam Danitól, mint a borravaló. Õ állítólag a tetõn egybõl lehúzott fél liter vizet, nekem meg le kellett ülnöm, pedig nem nagyon szoktam EP-n kívül megállni. Másfél perc után a légzésem nem lassult, de a szívem már nem sajogatott, úgyhogy elindultam - nem túl acélosan. Októberhez képest brutál meleg volt és ez kitartott még az utolsó EP-ig. A csopaki szõlõhegyen is nagyon szép volt, de mégsem élveztem annyira, mert elfogyott a vizem és haldokoltam. A 73-as út elõtt a lépcsõk után egy nõ épp belehajtott autója bal elsõ kerekével egy alattomosan hirtelen induló árokba és fennakadt. Megsajnáltam, pedig én is sajnálnivaló voltam. :-( Csapot kerestem, de nem mûködött, amit találtam. A temetõben végül nagy nehezen találtam. Töltöttem, ittam, aztán indultam felfelé, a meredek egyre enyhült, majd a mobiltoronynál megszûnt. Nem sokkal ezután kellett balra bemenni az Endrõdi-kilátói EP-hez. Csak szólok, hogy a térkép nem egészen jól jelölte az EP helyét, volt, aki visszafelé jött már ide.



Újabb pecsét után indultam is tovább, aztán rájöttem, hogy nem voltam fenn a kilátóban. Visszamentem, majd közölték a pontõrök, hogy õk sem voltak fenn, mert darázsveszélyre figyelmeztetõ papír van a lépcsõ mellett. Inkább én se kockáztattam, hallottam egy-két sztorit mostanában csípésekrõl-feladásokról, sõt helikopteres mentésrõl is. Szalagon, majd piros-sárgán kevés jelzéssel haladva, szóló darazsak közt érkeztem a következõ EP-hez, de elõtte még szabályosan balról elõzött a susnyás közepén lévõ úton kocogás közben egy sárga fekete zümi.



A Király-kúti ponton régi egyetemi ismerõs pontõrködött, úgyhogy kis pálinka lecsúszott, meg beszélgettünk kicsit. A völgyben végre jól kocogható hûvös közeg fogadott, kihasználtam. Kanyargások és nehezen látható elágazás után lépcsõ következett, aztán becsorgás a célba még épp négy óra elõtt. 8:25-öt mentem, legalább egy órával lassabbat, mint szerettem volna. Ez ma ennyi volt.



A célban megkaptam a díjazást, egy kerámia plakettet (oklevél nem volt). Volt viszont finom paprikás krumpli. Amit egy másik régi egyetemi ismerõs készített. Kicsit beszélgettem vele, meg Danival is, akit csak itt láttam Péter-hegy óta. Azért értem utol ott, mert nem futott, csak gyalogolt és lefelé kocogott ráérõsen. Én ugyanezt csináltam, de sietõsen, hogy minél elõbb hazaérhessek, és így is csak negyed órával voltam gyorsabb nála. :-)



Kétszázvalahány induló volt, ebbõl kb. 15-20 indult az ötvenesen.



Szerintem nagyon jó kis túra ez, fõleg, hogy elsõ rendezés volt. Apró javítanivalók akadnak, de nekem így is nagyon tetszett minden, csak a Péter-hegyi megzuhanást feledni tudnám. Nem az idei volt az utolsó alkalom, hogy elmenetem erre a túrára, az biztos. :-)



Köszönöm a rendezést!



U.i.: szerintem nem volt sok aszfalt.