Aranyszarvas 50
Nem jártunk még korábban ezen a túrán, úgyhogy kíváncsisággal teli izgalommal indultunk reggel a tápiószelei múzeum felé – merthogy az 50-es távja minden más távtól eltérõen onnan rajtolt, ráadásul fél órával késõbb, mint a rövidebb távok. Bevallom, ezt elsõre kicsit furcsának találtam, aztán átgondoltam, s másodikra sem változott a helyzet…:-)
De biztos meg van ennek is a jó oka, bár én nem jöttem rá, hogy mi az… Persze ezzel azon túl, hogy nem értem, az ég adta világon semmi baj nincs. Talán még annyi lehetne, hogy mint biztos sokan tudják, a túra névadójának, az Aranyszarvasnak a másolata a rajtnak helyet adó Blaskovich múzeum gyûjteményének része, s talán emiatt? De ha emiatt indultunk innen, akkor jó lett volna egyúttal megnézni is, de erre sajnos sem reggel, sem délután nem volt lehetõség, reggel ugyanis még, délután meg már nem volt nyitva a múzeum. Nem tudom, hogy év közben úgy általában hányan látogatják a tápiószelei múzeumot naponta, de becsléseim vannak (:-)), s ezek alapján azt gyanítom, hogy a túra napja a múzeumban akár az év egyik leglátogatottabb napja is lehetne. Talán érdemes lenne elgondolkodni azon, hogy vajon valóban ilyenkor is mereven ragaszkodni kell-e a szokásos nyitva tartáshoz – rengeteg példát tudnék ugyanis mesélni a szelei múzeum vezetõjének olyan kistelepülésekrõl, ahol a túra alkalmából a településre érkezõk kedvéért a túra napján tovább tartanak nyitva a látnivalók - akár egy másik, kevésbé látogatott nap nyitva tartása terhére. Ajánlom ezt a szeleieknek is megfontolásra érdemesnek - persze csak akkor, ha egyébként azért tartják fenn a múzeumot, hogy látogatókat is fogadjanak!
De hadd írjak inkább magáról a túráról… Tudom, hogy nem kevesen viszolyognak az ilyen alföldi típusú túráktól, de meggyõzõdésem, hogy néhány kivételtõl eltekintve alaptalanul. Az Aranyszarvas útvonala a maga kategóriájában például szerintem kifejezetten változatosnak nevezhetõ, s szép keresztmetszetét adja az alföldi tájnak. Ha mondjuk valaki csak egy ilyen túrára akarna elmenni, ez kifejezetten jó választás lenne! S igaz ugyan, hogy ebben az útvonalban is vannak olyan részek, ahol a szántóföldek „romantikája” uralja a tájat - de hát most õszintén, melyik túra útvonalában nincs ilyen szakasz? Az Alföld ilyen, ne keressünk itt hegycsúcsokat meg meredek sziklafalakat, mert azok tényleg nincsenek, de azért a Hajta parthoz vagy a Farmosi erdõhöz hasonló helyeken egyáltalán nem rossz néha túrázni, sõt…
Ráadásul a túra feelingjét kétségtelenül megturbózza az a lehetõség, hogy a Kincsem lovasparkban útközben (az 50-es távon úgy nagyjából 30 km-re esik) ebédelni is lehet. Jópofa fakultatív program ez, tetszik, hogy marhapörkölttel és gulyáslevessel várják a már kissé meggyötört túrasereget, de a korábbi hozzászólások által szinte legendássá minõsített marhapörkölt további fétisizálásából azért inkább kimaradnék… Nem volt rossz, könnyed kis ebédnek tökéletes volt, de azért kerülném az erõsen túlzó jelzõk használatát, s azt is be kell vallanom, hogy az ártáblán szereplõ „nagy adag” elnevezés alapján azért kicsit merészebb elvárásaim voltak a mennyiséget illetõen, s nem ekkora adagra számítottam :-)
Meg kell még említenem a szervezést, amely a Lipák túrák jó híréhez méltóan ismét hibátlan és zsírprofi volt. Különösképpen ki kell emelnem a célban tapasztalat igen gyors és gördülékeny érkeztetést, amely annak dacára ment nagyon frappánsan, hogy pont érkezésünk elõtt esett be a célba egy busznyi túrázó, gondolom valamelyik rövidebb távról. A díjazást így is percek alatt megkaptuk, az emléklap és a jelvény is kifejezetten szép, igényes cucc, s a célban kapott búrkifli is nagyon finom volt. S ha már a harapnivalók kerülnek szóba, az ellátás osztályon felüli volt, a szerintem csak szelei túrákon szokásos Óriás Pöttyös Túró Rudi nekem mindig nagyon bejön! :-) Köszönjük a szeleieknek a nagyszerû rendezést!
Ha lenne kedvetek megnézni, hogy milyen a Hajta part kora reggel, körbekukkolnátok kicsit a Farmosi erdõben vagy virtuálisan belakmároznátok a „nagy adag” Kincsem parkos marhapörköltbõl, a túrán készült képeimhez vezetõ utat megtaláljátok a honlapomon: www.plecs.hu
|
