Márciusi emléktúra 48
A tavaly elõtti, enyhén szólva sem túl frappáns szervezés eléggé elvette a kedvünket ettõl a túrától, tavaly nem is voltunk. Idén is csak azért esett rá a választásunk, mert nem volt aznap más komolyabb túra a környéken... a rajtoltatás lényegeseb gördülékenyebb, mint 2 éve, igaz, a rajtszámunkat nem jegyzik fel, sem semmi ilyesmi, amely gyorsabbá és egyben felelõtlenebbé teszi a szervezést... a hosszú távon a rajtidõ összesen fél óra (7-tõl fél 8-ig), aminek az az elõnye, hogy a 48-asok zöme így gyakorlatilag végig egy bolyban megy. Ami nem is árt, tekintve, hogy az útleírást enyhén szólva sem eresztették bõ lére, térképvázlatról, vagy ilyesmirõl meg ne is álmodjunk... ami többnyire nem okozott gondot, minthogy volt helyismeretünk, de aki figyelmesen olvasta az útleírást, annak feltûnhetett, hogy a Dobogókõ és a Sikárosi-rét közötti útvonal megjelölését elég pontatlanul fogalmazták meg (nem is az alapján mentünk), a pontõrök pedig többször is tévesen informáltak minket... kedvességükhöz és jó fejségükhöz nem fér kétség, de szerintem néha sajnos az inkompetenciájukhoz sem...
Az utat gyakorlatilag 7 részre tudnám osztani: az összes szint (ha lehet hinni az "itinernek", 1540 m) gyakorlatilag 3 nagy és egy kisebb kaptató formájában jelentkezett, + az ezeket összekötõ 3 hosszú lejtõ / sík szakasz. így: bemelegítésként fel a Nagy-kevélyre, onnét 12 km-es lazázás megfûszerezve a már említett kisebb kaptatóval (Szántó-nyereg), majd Pilisszentkeresztrõl fel Dobogókõre, egy - megjegyzem - igen baráti emelkedõn, Dobogókõnek vannak ennél sokkal kellemetlenebb megközelítési módjai is...; Dobogókõrõl ismét egy jó hosszú ereszkedés a Sikárosi-rétre, majd zárásképpen legyûrhettük a Lajos-forráshoz vezetõ kaptatót, amelyet kb. 40 km-el a háta mögött azért megtanul respektálni az ember... Innen pedig már csak a célegyenes, lecsurgás Pomázra. (A céltól a HÉV-állomás még 2 km gyalog, így legalább meglett az 50...)
Az útvonal jó, az utak többsége - néhány ominózus kivételtõl eltekintve, mint pl. a Nagy-Kevély célegyenesébe felvezetõ rövid sziklamászás, illetve a Lajos-forrás elõtti caplatás a susnyásban) a sár ellenére is jól járható. Összességében kellemesen csalódtam ebben a túrában, a szervezõk határozottan fejlõdtek a két évvel ezelõttihez képest (ami nem nagy kunszt), bár voltak még hiányosságaik, a fejlõdés nyilvánvaló. A pontok jól jelzettek, ki is voltak plakátolva, könnyen észre lehetett venni õket. Az összes szolgáltatás a zsíros/vajas/csalamádés/akinek még jutott, nutellás kenyér a célban, de 400 Ft-ért mit is várjon az ember. Az oklevelet nem spilázták túl, a kitûzõn nincs feltûntetve a táv, de ezt leszámítva szép. Az itiner helyett osztogatott laza A/4-esen elkélt volna egy szinttérkép, vagy feltûnthethették volna az egyes pontok közötti távokat... tudtuk nélkülözni ezeket, de azért örültünk volna nekik.
Külön köszönet a pontõröknek az 1. és a 2. EP-nél, akik megkínáltak minket Boci csokival és szõlõcukorral - gondolom, ez saját zsebbõl történt! :)
Összességében 10 óra 10 p alatt tettük meg a 48 km-t, amely hozzávetõleg 4,7-es tempó... és summa summarum, jól éreztük magunkat. Köszönet a szervezõknek a munkájukért! :) Jövõre is jövünk! :) |
