20 km
Az Ebesi Sportbarátok lelkes kis csapata 13 fõvel, reggel 6 órakor indult el otthonról meghódítani Kékes magas csúcsát, elsõ alkalommal a Mátrahegy Teljesítménytúra keretében.
Az elsõ meglepetés Mátrafüredre érkezve ért bennünket, ahol a szervezõk a helyszín megtalálását nem bízták a véletlenre , udvariasan kaptuk meg a szükséges útbaigazitást a kiindulóponthoz. A regisz tráció helyéhez érve,az iskola környékén és az iskolában tapasztalt nagy nyüzsgés volt a második meglepetés. Az indulás elõtti formaságokat gyorsan letudva, 9 óra után pár perccel vágtunk neki a 20 kilóméteres távnak.
Muzsla-tetõig nagy volt a tumultus, sokan voltunk a keskeny erdei ösvényen, ezért elõzni nehezen lehetett. Az idõjárásra nem lehetett panasz, bár az ígért napsütés még nem mutatkozott. Megeröltetés nélkül , néhol figyelve a jeges talajra, vidáman értünk be a mátraházi parkolóba, ahol nehéz volt ellenállni az ott lévõ büfében kapható lángos inycsiklandozó illatának . Aki ellenállt, az a szervezõk által biztosított csokiból meríthetett erõt. A parkolót elhagyva, szép havas tájon vezetett utunk és végre kisütött a nap is. Szép idõben érkeztünk a pisztrángos-tói esõházhoz, ahol csoportkép készült kis társaságunkról. Kaptunk szõlõcukrot, és lélekben is felkészültünk az elõttünk álló hegyoldal leküzdéséhez. Nehéz, izmot próbáló feladat volt a Kékes meghódítása, mely közben gondolkodhattunk, tényleg akarunk a Hanák Koloson indulni? Teljes létszámban felértünk a hegy csúcsára, izzadtan, lihegve, de fennt voltunk! Rövid pihenõt tartottunk, teázgattunk, almát rágcsálhattunk, összeszedtük elpárolgot önbizalmunkat és neki vágtunk a túra könnyebbnek hitt felének. Tudtuk, ha szintidõn belül akarjuk teljesíteni a távot, akkor nem lazsálhatunk, ezért eröltetett tempóban értünk el a Vályús-kúti ellenõrzõponthoz. Kiderült, ezután sem lazsálhatunk, sõt, egy kis futással még emlékezetesebbé is tehetõ az élmény. A csapat lassan szétszóródott, a sár, a kövek, az átfolyások ellenünk dolgoztak, de nem hagytuk magunkat, szintidõn belül teljesítettük az önként vállalt feladatot. Fáradtan, sajgó lábakkal értünk a célba, ahol kisebb tumultus, meleg tea és ennivaló várt, és persze a megérdemelt kitûzõ és oklevél. Összességében nagyon jól éreztük magunkat!
A szervezõknek köszönetünket fejezzük ki a színvonalas rendezvényért!
Ui: Egy nappal a túra után már úgy gondolom a "Hanák Koloson" is indulunk.
|
