Túrabeszámolók


Dobogókői hegyi futóverseny és teljesítménytúra

tétova hegyi-teveTúra éve: 20102010.11.21 19:01:52

Teve révületbe(n)


Gyönyörû, ilyentájt soha még meg nem tapasztalt tavaszias idõben zajlott a verseny. Eddig mindíg agyonfáztam magam, de most szerencsére ez az élmény kimaradt. Helyette a gyönyörûséges erdõ és hegyek halmoztak el lelki élvezetekkel. Gyors lerohanás egészen Pszentkeresztig, közben érintve a Fagyos Katona nevû pontot, ahol most nem egy agyonfagyott lány õrizte a dugóka tartókat. Aztán a Pilisre felfelé kezdett elfogyni a levegõm. Hiába a 3 hete tartó (makacs köhögéssel járó) betegség s az az miatti edzéshiány máris éreztette hatását. Azért levágtuk a szerpentin kanyarjait, ahogy ezt itt "illik" s nyomtuk tovább a Pilis nyereg felé. Nedves avar, a meztelen erdõn át-át sütõ nap és sok-sok gyerektúrista kiváncsi szeme kísérte futásunkat. A nyeregben újabb "dugás" s futás tovább. 4-en mellõztük Mexikó tábor fenyõit, aztán az el-eltûnõ zöld négyzetet. Némi bokáig érõ saras dagonya is be-bejátszott. Megvolt a Szakó nyereg s a lecsupaszított hegyoldalon keresztül Körtvélyes romjai. Itt még egy almagerezdre is futotta. Aztán a Lukács árok köves, bokaszaggató lejtõje következett. A vadálló kövek melletti felfelé aztán az összes erõmet kiszívta. Olyannyira, hogy a csúcs után el is tévedtem kissé, persze a jó irány megmaradt. Sikárosnál már belesétáltam, s meg kellett egyem a bekészített zsömimet is. A piroson még látszottak a Piros 85 festései, amit a piros 3szögre felfelé hagytam csak el. Erõltetett felfelé menettel értem el a kéket s becaplattam a célba. Az idõm nem lett túl jó, de nem bántam a dolgot, hiszen nagyon jól éreztem magam a tél-tavaszi erdõben. Ajándék volt ez a nap. 


Köszönet a szervezésért (bár az 1000 Ft.-os parkolójegy kissé sziven ütött). No meg kellett a víz is, amit a lötyis hátizsákomban vittem. Talán jövõre jobb erõben tudok odaállni s jobb lesz az eredményem, bár ilyen gyönyörû idõ ki tudja lesz-e valaha.