Kazinczy 100 avagy egy hosszú hétvége a zempléni kalandparkban !
Tavaly a váltó csapatban nekem jutott a "legkönnyebb" ,vagyis az utolsó szakasz . Úgy döntöttem idén ,hogy egyedül megpróbálom a 104 es Regmecet . De közben váltóban is futom majd az elsõ szakaszt ,Szilvivel,akit már régóta ismerek,és Judittal , Ildivel ,akiket viszont majd csak ott fogok megismerni . Tudtam már milyen az Északi zöld, a Lefagyszból volt szerencsém megismerni télen ,és kíváncsi voltam nyárom milyen is . De kivel is menjek ? Stevéék váltóznak szintén ,Talán Farkast felhívhatnám !! igen ez jó ötlet ...Farkast fogom megkeresni :) Felhívtam a bátor tûzoltót,és hát gyerekek,nyirmi nyirmi ,de elutasított. Ezért aztán írtam Bökinek egy szívhezszóló levelet .
" Nyirmi bökikém ,kemény szívos fasza gyereket keresek magam mellé a Kazinczy 100ra :)) 4000szint 104km
Meseszép tájak a Zemplénben az északi zöldön .
Farkast felhívtam, és nem hiszed el mit mondott ,hogy fél a viperáktól:O de hát egy tûzoltó nem félhet ilyesmitõl !!és még ha van is vipera , kit érdekel ? úgyse halálos a marása :)))
Nézd meg a kiirást ..én már neveztem :P
yoyoka aki egyedül is elmegy"
Hát ennyi volt az üzenet ,és a kérés eléggé szívhez szólt ,mert böki igent mondott .
Csütörtök délelõtt utaztunk le Stevével ,és lányával Krisztával akit végig Katáztam a két nap alatt :P valamint Alowot is felvettük útközben ,mert õ Stevével volt váltóban ,de egyedül is megcsinálta az egész távot . Nagyon Gratulálok András!
A szállásról még írok néhány szót ,úgy volt ,hogy a Kovács villában alszom a padláson. Szilvi mesélte milyen isteni a hangulat.,de Steve mondta ,hogy van hely a szállásukon ,így mégis csak az ágy mellett döntöttem . Krisztával elfoglaltuk a királylány szobát a füzéri vár tövében .
Este kis borozás ,majd elég késõn ugyan de elaludtam .Reggel 5 kor ébredtem,pedig a rajt csak 10 kor volt ..
Péntek reggel aztán Bökit is elhozta Steve az állomásról, a rajt a Magyar Nyelv múzeuma elõl indult ,elõtte beszédet mondott a Polgármester ,és a Magyar Nyelv Múzeumának igazgatója ! Ebbõl is látszik,hogy nem akarármilyen túrán vagyunk .
Egyszerre indult a mezõny 10 után nem sokkal ,rögtön az északi zöldön kezdtünk ,de ez még nem a Fekete pályás zõd ,az majd éjszaka jön , ez csak kellemesen dimbes dombos ,jó kis nyílt terep ahonnét megváltás lesz beérni az erdõ hüvösébe . Hamarosan elérjük Rudabányácskát ,ahol máris rácsapunk a kék kútra . A zöld szépen emelkedik Bökivel ügyesen fel is kocogunk . Majd mikor már elég meredek akkor belegyalogolunk .Ítt találkoztunk elõször a festõ bácsival,aki éppen jelzéseket újított fel . A Sípálya központhoz,még egészen korán érünk ,akkortályt pakolnak a pontõrök. A Pályát meggyalogoljuk Bökivel, valahonnét folyik a víz,így a sárban tapicskolunk ,a meglehetõsen meredek úton ,aminek bármilyen hihetelenül hangzik de az a neve,hogy Magas-hegy :)Alowékat itt láttuk utoljára ,mondták,is ,hogy menjünk fel a kilátóba ,mert érdemes megnézni a panorámát .
Lefelé a p3 szögön jöttünk ,lemaradtam ,nem mertem jönni lefelé ,mert a térdem mostanában igen akciós ,nem csípi az ilyen lejtõket,rajtam volt ugyan a térdgumi is,de éreztem bizony így is . A P3 után ,sajnos jól benéztük a jelzést ,Bár én mentem volna tovább,jó irányba de Böki észrevette a nyomorult szalagot ,és mivel eddig is ilyen szalagokkal volt megerõsítve a jelzés,hát elmentünk a piroson lefelé . A festõ bácsival megint talizunk ,és hamar kiderült,hogy tettünk egy kört ,és újra a kilátó felé tartunk :) Itt még egy sima" vazze ezt jól benéztük " mondat hangzott el,estére már cifrábbak is lesznek cillagaim :P
A Bácsi értelmesnek nézett ki,így készséggel segített nekünk,mondta ,hogy a többiek is erre jöttek,ezért 2 x vissza mentünk a piroson ! Na ekkor durrant el az agyam,mikor ugyan az az ág harmadszor csapott fejbe :P ,az öreg nem ért hozzá kiálltottam Bökinek, elõ a térképet cillagom .Elindultunk megint visszafelé ,addigra a bácsi a festõ ecsetet is letette,és érdeklõdve jött oda a térképhez . Szerinte még mindíg rossz felé megyünk ,mert a nép erre jött,igen elõször mindenki arra jött ,de mutattam neki ,hogy nekünk az zõd kell ahol még nem jártunk . Ezzel a kis kavarással,még vagy 3 túratársat vissza küldtünk,mert õk is benézték a szalagot . A Zsólyomka-völgyben értük utól a túrázók végét,a vizmosásos dagonyába ,és csodálkozott is mindenki ,hogy merre jártunk eddig. A Magyar kálváriára szerpentines úton lehetett felmenni ,nagyon szép volt a kilátás is ebben a magasságban . Aztán a Trianon emlékmûnél várt egy ell pont . Még voltak elõttünk jó néhányan ,de szépen haladtunk lefelé , leváltunk a zöldrõl ,és egy gerzemürzés csapáson amit néhány kidõlt fa ,csipkebokor ,és szederinda tarkított . Szerintem utoljára a vaddisznók jártak erre,illetve azok akik ezt ilyen ügyesen kiszalagozták :)
Aztán kellemesebb lett az út elértünk a lépcsõsorhoz,ami szintén szûk volt ,és hol a szilva fa ága szinte a szánkba lógott .Lakmároztunk is belõle. Leértünk a Kovács villába ahová majd csak 2 nap múlva ér vissza a 200as mezõny . Most még csak 12 kilinél járunk ,de már 2,5 órát elcsesztünk . Futni kéne ,mert a futóknak kevesebb a szintidõ ,és én vagyok a váltónk elsõ embere ezért a k+ amíg tudtuk nyomtuk . A Nagy -nyugodónál aztán mi is nyugira tértünk ,a pirosat még itt ott tudtuk kocogni. Minden kis pocsolyában aminek elég tiszta volt a vize mosakodtunk ,vagy ittunk nagyon meleg volt . Kiérünk a Vörös-nyeregbe ,ahol ismét belebotlunk az öreg "Munkácsyba " :) Milyen szépen halad a jelzésfestéssel,meg is viccel,mert végig lekaparta már a jeleket a fáról,de nem szólunk hozzá ,inkább eltününk gyorsan ,mielõtt észre vesz .Mocsári -rét Cseréptó között egy döglött sikló napozik ,ami még véletlenül sem vipera :) Fekete-rét ,felé meg egy álmos varangy döcög le az út szélérõl . Steve is érdeklõdik merre járunk ,már vár minket a pincéknél . Fekete-hegy jó meredek ,hatalmas mohás sziklák között feltoljuk magunkat a tetejére .Bökit irigyeltem lefelé ,én is szivesen futottam volna lefelé ,úgy mint õ ,de nekem nem ment úgy . Azért lent bevárt,hogy aztán megint elhúzzon ,és felnyalja a Fekete-hegyi tanösvényt .Gyerekek csak azt láttam,hogy csúszik lefelé ,talán még söndörgött is egyet,és egy nagy kidõlt fa állitotta meg. Pedig ezek az esések az én reszontom szoktak lenni . Jól kiröhögtem a nyomorultat ,mert õ sem kímélt engem :)
Nagyon szép kis völgy volt ,még néhány kirándulóval is találkoztunk . Kiértünk a Borospincékhez ahol frissítõ pont is várt . kb 30 kilinél jártunk ,elég éhesek is voltunk ,Steve lekváros palit hozott nekünk azt ettem egyszerre a banánnal. ittunk egy kis sört is utána ,és kocogtunk is tovább,mert elég sok aszfalt várt ezen a szakaszon . A kék kútnál hüsöltünk egy kicsit ,mert ragadtunk a sós izzadtságtól . Extra szolgáltatásként Steve jött elõttünk kocsival,és szólt a zene is . 4 kilit mentünk így az úton ,és ez után értünk a Kazinczy család sírhejéhez,ahol frissitõpont is volt. Steve már nem tudott tovább jönni kocsival, mert elnyelte a dagonya ;) A szántás egy pillanat alatt lápmezõvé változott,a víz bokáig ért,és nem tudtuk kikerülni semmiképp. Böki kitalálta ,hogy csavarjuk ki a zokninkat ,ami tök értelmetlen volt,mert utána még jó párszor elmerültünk .
Felsõregmecig meginti 2 kili aszfalt . A vizes gyapjúzoknit itt cseréltem le . Stevétõl,és Krisztától a nagyon szép románkori templomnál köszöntünk el. Elindultunk felfelé a derékig érõ fûben , kerestük a szalagokat,amit elég ügyesen követtünk is ,,bár néha meg meg torpantunk ,mert a kórokra feltekeredett . Azt írta az itiner,hogy kövessük az õsrög tanösvényt !!! Nálunk a Szénáson van tanösvény , ezért valami hasonlóra számítottam :)szerintem évek óta nem járt erre ember . Kedves látogató bemutatjuk az Õsrög tanösvényt ,balra tekinthetõ meg a csalán elvadult változata, javaslom,hogy semmiképp ne kerülje ki,mert így az unokák sem lesznek reumásak,jobbra pedig a benõtt szederindába érdemes menni ,mert máshol úgysem lehet . Felértünk a Mátyás-hegyre ,és rátértünk az É zöldre ,ezen mentünk mendegéltünk árkon bokron sártengeren át,mikor elkezdett dörögni az ég,kaptunk egy gyenge kis zápor permetet .
Aztán elhagytuk a Z határt a XVII.40 határkõnél és rátértünk a kék bicikli útra . Hát én nem szeretnék errefelé biciklizni :)
A 6. ell pont a bányi elágazásnál várt ,ittunk egy keveset igazából semmit nem kívántam,,valami már nem stimmelt nálam , vártam a célt nagyon,és a babgulyást,igazából arra tartogattam a gyomromat .A Szúnyogok,és böglyök után ,még a kék + is szívta a vérünket felfelé , csupa víz volt minden ,de már nem esett.
Lefelé volt anéhány dzsungelharcunk egy fiatalosban,aztán végre kiértünk az erdõbõl Füzérkajatára. Itt sem ettem semmit ,csak ittam .Megyünk tovább a k+ on pár kili csak Pusztafalu ,de nekem soha nem akar eljönni. Kiértünk a gyönyörû napraforgó mezõre ,kicsit már ment le a nap is és látni lehetett a füzéri várat. Közel már a cél,de mégis olyan lassan haladok.Muszály volt elõkotornom,valamit az övtáskámból,mert alig volt erõm futni . A térdeimet nagyon éreztem már. A sóderos úton Pusztafalu felé ,találhattam ki,hogy nekem ennyi elég volt,én az eslõ szakaszomat lefutottam ,nem fogok tovább menni. Azt gondoltam ,hogy majd Böki is helyesel,de jól kiosztott a nyomorult :)
Füzéren már várt minket Steve ,már csak 1 kili és bent vagyunk,szerencsére lejt az út ,futottunk ahogy tudtunk . Alig vártam,hogy beérjünk,és leüljek átadtam az itinert ,és mondtam,hogy lehet én már nem megyek tovább,nem kell a 2 . szakasz leírás. Bementünk a népkonyhára,és vártam a levesre ,sajna már csak híg bableves volt,de az is jó lett volna ha lett volna étvágyam,kb 2 -3 falat után felfordult a gyomrom ,és hányingerem lett. Na itt omlottam össze végleg .Hírtelen semmi nem volt jó, mindenem sajogni kezdett,mikor levettem a térdvédõt ,és megláttam,hogy mindkét lábamat kidörzsölte a tépõzár ,ettõl mégjobban vérszemet kaptam a feladásra . Tele voltam csípéssel ,és mindenkinek mutogattam, a szétázott talpamat ,és hogy milyen a lábam szára ,de senki nem sajnált :P
Pedig én tényleg nagyon felakartam adni . Ekkor jött bemutatkozni Judit ,és Ildi .Szegény csapattársaim csak azt látták ,hogy hisztérika vagyok a kettesen ,és inkább nem mutatkoztak be,csak mondták,hogy õk a csapattársaim . kb fél órát ücsörögtem így feltett lábakkal,mikor aztán mondtam Bökinek,hogy hánynom kell .Akkor mennnyé ki vazze ,ne itt hánnyál kb ez volt a válasz . De szerencsére nem hánytam ,csak az inger volt meg. Aztán mondtam,hogy menjünk én lefürdök . A lányok is mondták,hogy ne engedjenek fürdeni ,mert akkor már nem megyek tovább tényleg, Nem is akarok cillagaim :) Elsétáltunk a szállásra ,úgy szédelegtem mint az õszi légy . Gabi is pont ekkor tud hívni,majdnem sírtam neki a telefonba ,de õ is csak azt mondta,hogy én akartam .
A szálláson mindennel kínáltak a fiúk,de semmi nem kellett,csak feküdtem a konyha rongyszõnyegén,és vagy 10 x elmondtam ,hogy nem akarok a Tolvaj -hegyre menni . Aztán fogtam magam ,és lezuhanyoztam ,ültem a zuhanytálcába térdepelve ,és tolvajhegyeztem . .Verettem az arcomra a vizet, a combfeszítõm szépen megnyúlt.Krisztának kikiabáltam,hogy hozza be a ruhámat. Segített felvenni a futócuccomat újra, utána még ültem a lépcsõn egy jó ideig,Steve kásáját megkívántam,de pár falat után már az sem kellett. Mondtam Stevének kicsit gyúrja át a lábamat,de ettõl meg olyan hidegrázásom lett,hogy szinte ugráltam az ágyon,Steve betakart néhány szivacspárnával,de simán lepattogtak rólam :)Aztán egyszer csak feláltunk ,és elindultunk.Másfél óra kellett. Elkértük a 2.szakasz itinerét,és elindultunk az éjszakába ,fel a fekete pályára .
Az itinerem Böki kezelte végig, rafinált volt a bitangja, Félt biztos hogy feladom valahol . De már eszembe sem volt ilyen gondolat.érdekes ,de nagyon hamar észhez tértem ,jött vissza az erõm,volt kedvem az egészhez,és mondtam,is ,hogy tök jó hogy itt vagyunk,mert külömben most nem hallanánk a vaddisznó csörtetést . Rengetegen lehettek,szinte beleremegett az erdõ csendje . A kék kockán kiértünk Pusztafalura ,és a Z +on emelkedtünk a Tilalmas felé . A hold hatalmas izzó korongja beragyogta ezt a fekete bársonyt. Milyen jó,hogy itt vagyunk ,kár lett volna kihagyni ezt a látványt. Elértünk az 1 ell pontra,és megkezdtük az emelkedést a Tolvaj-hegyre . Elõször ledöbbentem mikor Böki mondta,hogy ez a Tolvaj-hegy ,ugye õ olvas itinert nálam semmi nincs . alig hiszem el,a téli Lefagysz után.hogy ez uaz a hegy. De hiszen itt rengeteg a calán vazze ,és mintha még magasabb is lenne . Igaz így 65 körül már minden magas lesz . Szépen jönnek is a határkövek, XVII/29 el kezdünk és szinte mindegyiken megpihenünk. Négykézláb megyünk tényleg karmolom a a fõldet ,csúszik a lábunk is . Böki elõl húzza magát izomból ,én próbálok minden kis gyökérbe kapaszkodni,de itt bakker semmi nincs rögzítve a fõdhöz ,mert minden a kezembe marad :) Látszik,hogy mások is kapaszkodtak,mert a páfrányok és a csalánok is megvannak tépázva. Böki talál 2 klassz botot,azzal tolja magát,nyirm nekem is kell , és talál is a bátor fasza gyerek egy hasonló klassz botot,igaz nehéz mint a sár ,de a célnak megfelel. Vissza nézünk ,és egy lámpafény jön elég jó tempót felfelé ,mondom is neki, mármint nem a lámpafénynek,hogy le a kalappal,de megvigasztal,hogy õ most kezdte a túrát.
Böki szerint itt kva jó lehetett járõrözni anno .Szinte látom is magam elõtt amint , fel alá posztonak a katonák . Felértünk az Északi zöldre a Fekete pályára . a botoktól hamar megszabadulunk,mert dög nehezek voltak ,pedig lefelé sem lenne rossz a támasztás,mert a kövek itt sincsenek rögzítve,úgy vágódik a bokánhoz,hogy szinte koppan a csonton .De ez még mind semmi ,a vaskos száraz faágakra lehetetlen nem rálépni ,szinte vetve van vele az erdõ ,és ha valaki olyan ügyes, hogy úgy törik ketté akkor még a fejéig is felrepülhet,és jól fülön vágja mint engem . Bökivel keveset beszélgettünk,egyrészt folyamatosan káromkodtunk ,másrészt meg kellett a drága levegõ másra. Most a "kis Dunakanyaron " elég jó áttudtuk menni ,sok víz volt benne,de volt egy jó kis sziget amin átléptünk .
Mentünk mentünk mendegéltünk ,szó szerint árkon bokron kötengeren át .Míg egyszer a lámpa fényem megakad egy piros jelzésen Satufék be ,vazze Böki lejöttünk az É zõdrõl,hogy lehet ez ? Megmondom úgy hogy ez is szalagozva volt ,csak ez talán a 3.szakaszé. . Lényeg a lényeg,hogy mehettünk felfelé,ejj de mérges voltam . mondtam Bökinek olvassa hangosan azt a nyomorult itinert ,mennünk kell még nagyon sokat az É zöldön .Majd csak a Szurok-hegy után jöhetünk le. Ez után a kis tévedés után ,újra a fekete pályán rongáltuk magunkat. Olykor szûk sziklák közt préseltük át magunkat ,azzal már nem is foglakoztunk ,hogy a csalán a hónaljunkat csípi. Pihenni keveset tudtunk,rengeteg szúnyog volt ,és rajtam ujjatlan top volt térgatyával.Bökin is uez,csak ru polóval. Így jól tartottuk ezen az éjszakán az erdõ vérszívóit . Követtük a Zöldet továbbra is a szalagok szépen világítottak ,jó volt megerõsítésnek,még akkor is ha tudtuk,hogy a Z sávot követjük . A Nagy- Milicet is elhagytuk ,már órák óta gyalogoltunk ,a kövek közt,mikor egy szép már már "rét "szerû gericen elénk tárul valami meseszép kilátás. Nem tudom,melyik hegy volt,de talán a Nyerges -hegy lehetett. A hegygericrõl ,és akét oldal két Ország település fényei .Messze talán Sátoraljaújhelyig láttunk,mert az nagyon nagy volt . Ücsörögtünk kicsit a határkövön ,és ezután egy jó meredek hegyoldalba ereszkedtünk lefelé. Elhagytuk a Nagy -Hrabót is XVII/12 A Határkõ számok nagyon nehezen akartak fogyni tudtuk,hogy a XVII/8 as kõig menni kell . Ami a Szurok -hegy !!! ***** Tulajdon képpen Több Szurok-hegy is volt,ugyanis mikor már azt hitte az ember,hogy felért,akkor jött még egy Szurok-hegy ,és még 1 ,és még 1 . A világító szalagokat most utáltam . Mutattam is bökinek,mikor épp egy határkövön próbáltam oxigénhez jutni ,Böki valami fatuskón ült,onnak kiabáltunk egymásnak .
Te Bökiiii azt nézd meg ,létezik,hogy ott egy szalag világít ? . Vagy ebben a magasságban már inkább a mûhold van ? Ne nézz fel vazze jobb ha nem látjuk. Igazad van. A tíz körmünkel kapartuk fel magunkat ,talán durvább volt a Tolvaj-hegynél is ,
,de igazából akkor sikoltottam fel ,mikor megnéztem az órámat,5:30 órája jövünk,és még csak 19 kilinél tartunk . A fekete pályás Északi zöldet ekkor hagytuk el. Már a Sárga háromszögön kínlódtunk lefelé,mert itt is csak a kövek ,és a faágak közt tudtunk haladni. Végre Hálaisten tetõre értünk, ell pont tábortûz,kis patak nagy patak, kövek csalán bozót ,keresés a sárga jelzést,útvesztõ ,nem arra Böki , ere itt a sárga? arra van sárga ? nincs.... akkor erre menjünk,vadak neszezése, baglyok huhogása ,világító szemek ,ivás ,és mosakodás egy hideg vizû patakban . Partoldalra lemenni ,partoldalon feljönni.Kéked határa Országút.Korom sötét,nem jólesõ aszfalt,jobbra letérés az ismeretlenbe,a végtelenbe ,és még annál is tovább. Ez a sárga nagyon durva volt ,a csalán magasabb volt mint én. Böki elõttem ment ,de úgy borult be utána a növényzet ,hogy alig láttam . Néhány vizes csalán pofán is vágott . Út sem volt csak egyszerûen erre kellett menni és kész.
Aztán egyszer csak vége lett,és már az aszfalton ballagtunk. Volt egy frissító pont Kékeden ,ettünk májkrémes kenyeret,Böki lekvárosat,és elindultunk a csodálatos dinnyeföld felé :) A Dinnye vagy tök ,vagyis tök mindegy milyen fõd ,fény volt az éjszakában:)
Mert már virradni kezdett.Ha esetleg kipihentük volna az É zõdet,akkor itt megkaptuk megint a jó kis szivatást. A sáros agyagcipõbe mint a birodalmi lépegetõk úgy mentünk felfele a kilós sárcsimbókokkal . A tök indákba bele bele akadt a lábunk,és néhány testesebb darabba belerúgtunk. Még lámpával mentünk,de tiszta kínlódás volt,Aztán volt egy kóró ösvény ahol természetesen vállig ért a gaz,oda bementünk,és ez a vastag szárú gaz elég jól letisztította a cipõnket,cserébe viszont jól elázott a lábunk . Az õzeket Pányok után láttuk , közel a házakhoz egy réten ,valahol itt kapcsoltuk le a lámpát. Igen az õzeket már világosban láttuk .Meneteltünk a dülõn felfelé a csupa szétázott cipõben . Aztán a Z+ hosszú lefeléje a mély vízmosásban,ahol egy döglött borz illatát mélyen letüdõzve felrázott az álomból :) A nyomorult beleesett ,és nem tudott kimászni belõle,illata még sokáig elkisért minket.Böki szerint azért éreztük ilyen sokáig ,mert hozza a víz a szagot :) Ha valaki azt gondolja,hogy Telkibánya megváltás volt,hát nem ,Ekkora falu nem létezik :) Csak megy az ember ,és megy és lát maga elõtt egy másik embert végre ,De szegénynek tele van a lába vizhólyaggal,és segít rajta egy ragtapasszal,de kiderül ,hogy akkora ragtapasz nem létezik.
Aztán megyünk csak megyünk felfelé,és már nem tudjuk,hol hagytuk el a falut ,mert azt irja az itiner,ha elhagytad a falut,de már egy kilit is elmentünk ,vissza jövünk megint megyünk elõre.Aztán meglesz a szalag,és rátérünk a pirosra ami nagyon hosszú,és nagyon köves,és megállunk egy ragtapaszt feltenni. A lábam annyira össze fonnyadt,hogy egy aggastyánnak sima bõre van ehez képest . Felteszek egy vízhólyag tapaszt a semmire ,mert vízhólyagom ugyan nincs ,viszont pihenni jóóó :) Böki addig vár õ is pihen ,az õ lába is fonnyadt,de az engem nem érdekel :P Az én talpam sajog,ennyit életemben nem gyalogoltam,aztán még Hollóháza elõtt kapunk egy jó kis kõtengert ,és kiérünk a fõútra végre.Ellenörzõ pont ismét,és innen már négykézláb is beérek .
Az erdõbõl kiérve megpillantjuk a Füzéri várat ,délelõtt fél tíz körül van ,süt a nap meleg van ,egy új nap,egy új szakasz kezdõdött ismét . De nekünk már nem kell tovább menni , ennyi volt vége beértünk 22 óra 57 el .Bár elég nehezen ,de megcsináltam talán életem legnehezebb 106 kilijét közel 4500 szintel ,és számomra eddig ismeretlen feladási kényszerrel.
Ebbõl is látszik,hogy a zempléni kalandpark , nem játszótér cillagaim :) |
