Túrabeszámolók


Budai tájakon

ZETúra éve: 20102010.07.26 10:55:12

Duplázós hétvégének indultam neki kora reggel, így 7:45-ös rajtidõ került az igényesen kivitelezett színes igazolólapra. A háromrét hajtott lap belsõ oldalán a túra térképe, táv- szintadatok, illetve a pontok nyitvatartási ideje szerepel - a támogatás tényét a Cartographia logója és egy felirat mutatja. Az igazolólap másik oldalán a szokásos köszöntõ, meg az alapvetõ tudnivalók mellett megtalálható a rendezõk mobilos elérhetõsége is.

A korábbi évektõl eltérõen most a Gyermekvasút hûvösvölgyi állomásától indul a túra, és oda is érkezik vissza, kihagyva a Sc jelzést.

Háromnegyed nyolckor nekivágok a nem kevés alkalommal bejárt S- jelzésnek, és meg sem állok az 1. EP-ig, ami Nagy-Hárs-Hegyen, a Kaán Károly kilátónál található. A Hárs-hegyen jónéhány kidõlt, vagy kivágott fát, illetve hûlt helyüket látom - ezt a környéket sem kímélte az idõjárás.

Bélyegzés után picit száríthatom a félfényes papírra nyomtatott igazolólapot, mert azért maszatolódik rajta a tinta rendesen, aztán néhány túratárssal ellentétben a S- jelzésen folytatom az utat. Szépjuhászné elõtt jelzésváltás jobbra a piros sávra, majd pici kapaszkodó után a jól ismert köves gerinc következik - most épp lefelé.

A Fekete-fejre fölfelé sikerül egy nekirugaszkodással a csúcsig jutni, ahol a 2. EP található. Itt vízzel kínálnak - bõven van saját, úgyhogy köszönöm, de nem kérek, inkább robogok lefelé. A Julianna-majori aszfaltútra többen nem kíváncsiak - vagy épp a Falasok(k) itinere alapján mennek egyenesen? Fene tudja... Az aszfalton a major felõl érkezik két futó leányzó - elbeszélgették a letérést - jó utat kívánunk egymásnak, aztán elporoznak fölfelé.

A következõ EP a 15-ös és a 30-as táv elválásánál, azaz a P- P+ elágazásánál található, itt választható édesség (balaton szelet, Cerbona) az ellátmány - két órája jövök, úgyhogy egy mûzlit betermelek, majd indulok tovább.

A tarvágás környékén a korábban látott két futó lány érkezik ismét szembõl, és erõsen mosolyognak - a 15-ös távot szeretnék megcsinálni, azaz a P+ elágazását keresik... Hiába agitálom õket, hogy innen már mindegy, kötik az ebet a karóhoz, és elindulnak visszafelé :-)

Robogok tovább, a tarvágásnak áldozatul esett jelzéses farönk ott fekszik az út mellett - ellenkezõ irányból hasznos lenne pótolni a jelzést, Nagykovácsi felé haladva nem jelent gondot a hiánya.

Ha Nagykovácsi, akkor irány a Zsíros-hegy, immáron a Z- jelzést követve. A ponton szokás szerint dinnye az ellátmány - jól jön a lédús édes gyümölcs - igaz picit ragad a kezem, de sebaj, majd Solymáron lemosom. A turistaház romjainál újabb futót kell útbaigazítani, picit bele is kocogok, de a térdem jelzi, hogy nem kéne, úgyhogy jobb a békesség alapon inkább csak sétálok lefelé. Aztán eszembe jut, hogy a Tojáson milyen kellemes volt itt fölfelé jönni :-) Jó, hogy most nem esik.

Solymáron a Templom-téren kézmosás, aztán folytatódik a "nemszeretem aszfalt" egy darabig... A Mátyás-dombnál állok meg legközelebb, 11:45, és már csak egy tizes van hátra. Szembõl érkezik egy srác, keresi a Z- jelzést, mondom neki, hogy jó felé ment, csak kissé hiányos a jelzés egy darabon - sikerül is majdnem begyalogolni a bányába - a helyes megoldás ugyanis az, hogy a szántó szélén kell menni, nem pedig a kijárt földúton.

Az erdõbe érve hullámvasutazunk a Z- jelzésen, majd a K-Z- emelkedõje jól megy, lefelé azért kellemesebb volt a Buda Határán túrán :-) Virágos-nyeregig egy szederszakmai megállást beiktatok, sikerül azért édeset is találni az érettnek tûnõ szemek között.

Virágos-nyereg után S-, Újlaki-hegy, pont, vízzel kínálnak - itt is megköszönöm, de nem kérek, hiszen tart a saját készlet még, és nem sok van hátra. Lefelé csak óvatosan, (hiszen holnap Tátralátó, a maga 1500m körüli szintjével) de azért igyekszem, hogy meglegyen a kerek 6 óra - sikerül, 13:45-kor lépek be a célba.

Átveszem a díjazást (oklevél, kitûzõ), majd némi zsíroskenyér elfogyasztása után elindulok haza.


(Bõvebben: Túrablog)