Túrabeszámolók


Szurdok / Útvonalkövető

engelsfeldTúra éve: 20102010.07.11 19:07:16

A mai kánikulai napra a 30-ast választottam, hajnali keléssel és viszonylag korai, 06,00 órás indulással a pomázi rajthelyrõl. Az elsõ meglepetés, hogy a túra útvonaláról eltûnt - a tavaly még ott díszelgõ - Pomáz, a Pilis kapuja - fuldoklunk a portól! figyelemfelkeltõ, beton villanypóznára erõsített, hirdetõtábla. A második meglepetés, hogy a szemétlerakást tiltó helyi önkormányzati dörgedelem alatt továbbra is háborítatlanul tenyészik és burjánzik a szeméthalom.


Idén sem merészkedtem a Salabasina-árokba, jó tempóban haladtam eõre, könnyedén leküzdve a Kis-Csikóvár és Nagy-Csikóvár csúcsait valamint a Holdvilág-árok akadályait Szent-kút irányába. Ide rosszkor érkeztem többedmagammal, mert egy traktor és egy kisteherautó rögtönzött vezetéstechnikai bemutatóját kellett végignézni és élvezni - általam ismeretlen okokból.


Kárpótlásként a Szurdok bejáratánál állomásozó  globális etetõpont bámulatra méltó finom süteményekkel kápráztatott el, még repetáztam is, annyira jól esett ez a több mint házias figyelmesség. A Szurdok mostani állapotában katasztrófa sújtotta területnek tûnik, lesz-e és mikor elég pénz ahhoz, hogy tulajdonosai rendbehozzák a viharok okozta súlyos károkat, ez itt a kérdés.


A Vaskapu és környéke tavaly is, idén is nagy erõpróba elé állított, szakaszosan - közbeiktatott pihenõkkel - sikerült átjutnom rajta. A verseny végeztével olyan, de olyan személyre szóló oklevelet kaptam a rendezõktõl, hogy szemem is könnybe lábadt: rettenthetetlenül küzdöttem, rendkívüli tereprutinnal rendelkezem és nem vagyok híján a felkészültségnek és az egyensúlyozó készségnek. Nem semmi!


A rendezést dicséret illeti, a nagy melegben helytálló pontõröknek sokszoros éljen, az itiner és a szalagozás (ide értve a tájékoztató feliratokat) mind rendben voltak, az ellátás elismerésre méltó volt, a jutalmazás meg eredeti ötleteknek sem volt híján.