Túrabeszámolók


Pázmándi TOPorgók Éjszakája

cs.zsuzsaTúra éve: 20102010.07.10 10:11:43
Pázmándi TOPorgók Éjszakája

Felejthetetlen, varázslatos  túra volt .Minden túrán vannak jó részek is és nehéz feladatok is . Szép pillanatok, gyönyörû tájak , és ugyanakkor nehézségek, fájdalmak , holtpontok , eltévelyedések.  Itt is voltak nehézségek . Éjszaka kellett menni, teljesíteni , amikor persze más rendes ember pihen … Végig nagyon meleg volt , csorgott rólunk a víz , talán hajnal felé enyhült egy kicsit . A szúnyogok is  tettenetesen csíptek . Akármerre mentünk, mindenhol hatalmas rajokban támadtak ránk , ha erdõben voltunk, ha a mezõn, mindenhol körülöttünk voltak  . És a „ feldobó „ zsíroskenyér ellenére is nehéz volt éjjel fél 1 felé a Bence –hegyre felmászni , talán akkor lehetett számomra a holtpont . Mégis mindez feledhetõ volt ahhoz az  élményhez képest , ami az egész után megmaradt bennem .  

 Mert számomra   szépséges ,  varázslatos túra  volt  . Elõször vettem részt éjszakai túrán, kíváncsi is voltam, és kicsit tartottam is az éjszakai meneteléstõl .

De ilyen élményekre nem számítottam . Talán a közelgõ Szent Iván éj , a nyári éjszaka varázsa lebegett a levegõben , talán a gyönyörû Velencei tavi panoráma tette , vagy talán a hegyeken pislákoló lámpák fényei , talán a társaság , a csapat , akikkel jó volt együtt menni , nem tudom , de számomra felejthetetlenné vált .

Az egésznek volt egy nagyon kellemes hangulata . Balzsamos nyári levegõ , ami éjszaka is meleg volt ,  a fejlámpák fényei, titokzatosan imbolygó fénycsoportok egymás után a sötét erdei ösvényeken , a hegyoldalakon felfelé , a szõlõhegyeket szegélyezõ utakon . A hegyek sötét kontúrjai , mögöttük halványan vibráló fények . A tó felõl zene foszlányai , Szent Iván éji tánc- mulatság hangjai . A Bence- hegyen is néhol házi bulik, nyáresti összejövetelek hangjai , fényei . Sötétbe burkolózó hegyeken kapaszkodunk felfelé,  a lámpával  a lábunk elé nézünk  , igyekszünk, lihegünk, mégis  oldalra kitekintve rabul ejt az   éjszakai panoráma  szépsége .Nappal is gyönyörû a vidék , de éjszaka – valami egészen felejthetetlen . Nyár van , meleg - és az éjjel varázslatos.

Este fél kilenckor indultunk Pázmándról . Boti , Enikõ, Judit, Attila és én , így állt össze a kis csapat.Hogy Pázmánd , Sukoró és Nadap hegyei között 28 km-en át éjszaka barangoljunk .  Jó hangulatban indultunk a helyi presszóban történt kötelezõ „ bemelegítés „ után , és jó tempóval haladtunk a lemenõ nap utáni szürkületben . Számomra új élmény , hogy este rajtolunk . Az elsõ ellenõrzõ pont után nemsokkal elõkerülnek a fejlámpák . És innen már egyre sûrûsödõ sötétségben haladunk a Nyír –hegy felé . Az útvonal mellett elõ -elõvillannak a bokrokra , fákra helyezett  fluoreszkáló táblácskák . A rendezõk gondosan kijelölték az útvonalat . Azokat követjük . Már messzirõl felfénylenek a fejlámpa rásugárzó fényétõl . Új élmény ez is, elõször vagyok éjszakai túrán .

Miért kell éjszaka is túrázni ? Talán mert kihívás és élmény is egyben , a sötétben az útvonal is , a környék is másként hat, mint nappal. Talán még jobban egymásra vagyunk utalva és talán még izgalmasabb a többi túrázóval együtt jönni , fényeket követni , utakat keresni a sötét erdõben és a hegyek között .

Éjjel 2 óra felé a Cseplek –hegy felé gyalogolva  kérdeztük magunktól, hogy ki lehet  ilyen õrült még  ? Hogy az éjszaka kellõs közepén , amikor a z emberek nagy többsége alszik,  fejlámpával a fején  vaksötétben trappol a következõ hegytetõn pislákoló fény felé ? Nemsokkal utána válaszképpen  egy futó bontakozott ki a sötétbõl velünk szemben haladva , fejlámpával és bicajos kísérõvel . Õ meg futóedzést tartott , elszántan kocogott  így éjjel kettõ felé . Ilyenkor kisebb a hõség , - teljesen igaza  volt …

Nyír –hegy , Meleg –hegy egész  más volt így éjszaka , sötétben járni az ösvényeket . De kisebb elkeveredéstõl eltekintve jól tudtunk tájékozódni. A szervezõk gondosan kijelölték fényvisszaverõ táblácskákkal , csíkokkal, szalagokkal az útvonalat . Izgalmas volt a világító kis cölöpöket követve felmászni a hegyi  ösvényeken . A Vörösmarty présháznál zsíros kenyér és hagyma várt és gyönyörû panoráma. Sukorón a gyapjas zsák felé gázolva a nagy fûben felhallatszott a faluból  a Szent Iván éji táncmulatság zenéje , körben a tó panorámája , az ellenõrzõ pontnál az asztalon hangulatos petróleum lámpa lángja lobogott . Élmények sora . De sajnos szúnyogúzõnek nem vált be. A vérszívók serege szünet nélkül ostromolt minket. De legalább jobban siettünk, ugyanis megállni rövid idõre is borzasztó érzés volt   …

Nagyon meleg éjszaka volt , rólunk folyt  a víz , nagyon örültünk néhol egy kis hûvösebb fuvallatnak. A Csúcsos hegy és a Cseplek hegy tetején viszont rendesen fújt a szél , aminek szegény pontõrök annyira nem örültek, mi viszont felfrissültünk tõle.

Végül a Zsidó – hegy volt az utolsó hegy , amit megmásztunk , a sziklákon kézzel lábbal kapszkodva átlendültünk, ez is izgalmas volt a sötétben , és aztán újra Pázmándra, a faluba  értünk. Hajnalodni kezdett . Testileg- lelkileg is felfrissültünk .Már csak egy ugrás volt a cél . Jó kedvünk lett , fél négy körül az utcán a „Mint a mókus fenn a fánt” kezdtük  énekelni , Enikõnek futni támadt kedve . A falu még alvó lakói szépeket gondolhattak rólunk. De egyszer van éjszakai Toporgó …

A malomhoz érve már pirkadni kezdett . És az éjszakai túra újabb gyönyörû ajándéka , a felejthetetlen hajnal . Az a napszak, amit sosem szabadna kihagyni … Zöldülõ gabonatáblák mellett mentünk ,ébredezõ madarak trilláztak , körben hajnali fény derengett , frissülõ levegõ , a lábunk alatt lekaszált friss széna ,harmatos , puha és illatos , és újabb élmény , ami  számomra felejthetetlen volt és nagyon megérte.

A célba érve finom bográcsban fõtt gulyáslevest kaptunk , és a beígért meglepetést , egy igazi fagyispultból választhattunk jéghideg finom fagylaltot . A nagy meleg után ez igen jól esett .És a figyelmesség is a rendezõk részérõl .

A túrát sikerrel teljesítettük, szintidõn belül, megkaptuk az okleveleket és a kitûzõt . Ez is jó érzés volt , hiszen egyre több a sikeres túra, amit csapatszinten teljesítünk. ( Tudom, Boti , Enikõ és Attila tudott volna jobb idõt is menni , részemrõl ez a tempó épp elég volt , és talán Juditéról is ,de remélem ez megbocsátható nekünk. )

Jó volt a csapat , élményekkel teli , sikeres a túra , jó volt az útvonal és gondos a szervezés . Mit is mondhatnék ? A szervezõknek csillagos ötös a szervezésért , az útvonalért , a meglepiért ,de leginkább a jó idõpontválasztásért . Szép volt a környék , és az éjszaka varázslata, talán a Szent Iván éj közelsége is , a pázmándi Toporgó 28 km- ét számomra felejthetetlenné tették …

Köszönöm Mindannyiótoknak !