Sárga 70 tf
Esztergom, vasútállomás
Éjfél elõtt pakolászok,mellettem túrázók veselkednek neki az éjszakának. Késõ van és nem vagyok ráhangolódva arra, hogy 70 kilcsi vár rám. A rajtban ráérõsen leülök,mondhatni kivárom a sorom. Aztán némi rábeszélésére végülis a terepfutásra nevezek. Nem mintha akár 10 kmt normálisan le tudnék futni, csak azért mert a 12 órás szint-szentidõbe talán beleférek majd. Ahhoz 6os átlag kell, valami esélyfélem van. Idõm is akad bõven az 1:30as tömegrajtig: elolvasom az egyébként igényesen kialakított itinert. Sokat nem jegyzek meg belõle, de ez már a szellemi frissességem dicséri:) Bejön az utolsó vonat, a rendes futók is gyülekeznek és fél 2kor tényleg útnak eresztenek minket.
Esztergom- Vörös-kereszt
A zsebkendõnyi parkban természetesen el is húznak a többiek, talán már az e.p.-ra térugrották magukat mire én átvágok rajta. Kihalt utcák, még egy park. Lámpát itt se kapcsolok, a beszûrõdõ közvilágítás elegendõ a gesztenyefák alatt. A Dobogõkõi úton szerencsésebb irányba fordulok : a S-val jobbra. A P felmegy a Vaskapu th.-hoz,na az elég gyönyörû kezdet lenne.. A S kíméletes, enyhén emelkedik csak. A hosszú utcán középtájt egy sünit látok: ül a kerítésen és rámnéz apró fekete szemeivel.Tõle pár méterre szintén a kerítésen egy macska a sünt nézi. Nagyon aranyosak így együtt:) Vajon hányan vették észre? Gyanítom egy kézen meg tudnám számolni.. bár a többiek futni mentek, nem nézelõdni:) Késõbb jó sok ibolya virít az egyik ház elõtt. Már nincs szezonja, de ezek nemesített, "nagyfejû" példányok, gondolom túlélnek mindent:) Elmegyek az Orbán kápolna alatt és lassacskán elkopik a fény. Egyszer véget ér a közvilágítás, egyszer elmúlnak a színes éjszakák..Egyszer véget ér Esztergom, egyszer véget ér a táv..Szóval kénytelen vagyok saját magamnak gyártani a fényt. Nem, nem Negróval:) A földút szélén lila orgonák bimbóznak, majd elõkerül az elsõ pont. Idõt nézek : 1:56. 26 perc alatt értem majdnem 3km-hez. 4 percet szereztem a 6os átlaghoz, még jól jöhet.
Vörös kereszt- Pilisszentlélek
A pont után a hold világít felettem a csillagokkal együtt. Laza részek jönnek, belehúzok és észreveszek néhány fényfoltot. Kanyargok a szántóföldön, jól látható jelzéses táblák nélkül itt nagyon el lehetne tévedni.. A világító pöttyök emberi formát öltenek: néhány túrázót elõzök.A Barát- kúti erdészház elõtt elolvasom mi van a vadkerítésre kiírva. Az ajtót csukjuk be:) Pillantásnyi aszfalt és ismét erdõ. Gyertyavilágítás, 2 fiatallal: e.p. 9,8 kmnél. Még nem jövök másfél órája, jól állok az idõvel. Tovább megyek, mi máson mint a sárgán:) A túra számomra legszebb része következik, nem a táj hanem a hangulat miatt. Kényelmes úton nézegetem az égboltot a majdnem teliholddal, a levegõ olyan friss amilyen csak egy tavaszi hajnalon lehet: virágillattal telve, harapnivaló hûvösséggel. A fák közül pedig macskabagoly szól; imádom a hangját. Legszívesebben itt maradnék…. A pálos kolostorromok után beérek a faluba. A buszmegnél frissítõpont, lehúzok 2 kólát, mást nem kívánok. Túrázók itt is vannak, elhagyva a kajabázist szembenéz velem egy horizontot betakaró magaslat. - Gondoljátok, hogy oda kell felmenni?? Bólogatnak. Méregetem a hegyet, a tetején csak félig látszik a hold. Így szokott ez lenni, ha vmi magas van a közelben 95% hogy fel kell rá mászni:)
P.szt.lélek- P. vörösvár
Az aszfalt után egybõl emelkedni kezd és ki is tart jódarabig. Keresztezem a mûutat, érdekes hogy hajnalban is kocsikáznak erre. Továbbra is felfelé és közben arra gondolok, hogy a Nagy- Szoplák ugyan kicsit arrébb van , de ez is kaphatta volna a semmitmondó Pilis- nyereg helyett ezt a nevet.. Klastrompusztáig fentrõl felüdülés az út, ki is használom. Szentjánosbogárként világító emberek mellett megyek el. A kavicsos lejtek jobban mennek sötétben, mert csak a lábam elé nézek és nem látni annyira, hogy itt tulajdonképpen paráznom kellene:) A falu szélén újabb kajapont. 4:10kor indulok tovább eddig 2:40/ 17,7 km/537 m. Nem is olyan vészes, maradt bõ negyedórám a 6os átlaghoz. Visszabújok a fák közé és következik a legendásan eltévedõ szakasz. Az elmúlt nyáron Piliscsaba felõl jöttem
erre, tehát fordított irányban, de útközben úgy eltûnt a sárga hogy máig sem tudom hogy a csodába keveredtem végül Klastrompusztára nagy kalandozások után. Legalább most, hála a fényvisszaverõs jelzéseknek a tisztességes sárgával is megbarátkozhatok merre kellett volna menni anno:) Pilisszántó balra, a hajnal pedig elõttem. Egyre világosabb van és kicsit elszomorít, olyan jó volt hajnalban sétálgatni, kellemes félhomályban..a faluba tartó balra útnál nem is pislákolok tovább. Viszont jobbra megyek, hiszen arra sárgul az út. A P+ elágazása után nem sokkal 3 vaddisznó röfög arrébb jöttömre. Aztán jön a kerítés melletti felmenetel rétestül. Plusz a Fehér- hegy. Ezen talán a leglassabban megyek fel az út során. Nem hosszú, nem is olyan meredek, de az hazavágja a lelkivilágom ahogy az imént elõzött pasi nagy lazán visszaelõz és ellibeg mellettem. Na ne már! Fent iszok a csúcskõnél és azért is belehúzok. A Vörös-hegyen újabb pont, itt már magam mögött tudhatom ismét az önbizalomgyilkos kollégát. Bár azt megköszönhettem volna neki, hogy önkéntelen akciójával kicsit segített összekapni magam. Szabadságligetig végig lejt, itt úgy is lehet csinálni mint aki tényleg fut:) Pilisvörösváron aztán utolérem Attiláékat akik jól rámijesztenek hogy voltam e már a kálvárián mert feltételes pont. Hool? Majdnem beveszem, pedig csak szórakoztak hiszen pár 100 méter múlva visz a szalagozás fel. De mivel nem tudtam hol van, elsõ hallásra megijedtem hogy kihagytam :) Ám nem,rövid emelkedõ után Petamiék hálózsákban tanyáznak fent és osztogatják a pecsétet a jónépnek. Továbbra is Vörösvár utcáit koptatom, majd a Mónika italboltba teszek kitérõt, az e.p. kedvéért. A kaja nem nagyon csúszik, valami oknál fogva a sörnek még a látványa se esik jól. Magammal viszek fél liter innit és visszabaktatok a S-ra.
P.vörösvár- Újlaki hegy
Aszfaltkoptatás majd sok lépcsõ fel- le és Pilisszentivánon vagyok. Itt az egyik elágazásnál baloldalon libeg a szalag , holott a S jobbra jól láthatóan van felfestve. Valaki biztos tréfás kedvében volt. Szemben a Zsíros - hegy vigyorog rám, s van benne valami sóhajtásra okot adó, hogy elõször még lejjebb kell spurizni , hogy majd felmehessen az ember lánya. Az Antónia- árok könnyen adja magát és Nagykovácsi szélén betonozhatok picit. A Muflon itatónál újabb e.p. és kéretlen betolakodók likvidálása a cipõmbõl. Innentõl örömséta következik. Lazsálós terep, alig több mint 1 km múlva még egy pont, majd a Kerek- hegy után elkezd vérezni az orrom. Már megint.. múlt héten a Mátrabércen is ezzel szívtam.Ráadásul pont egy jól haladható terepen.. A Hidegkúti útra leérve már megszabadulok tõle és a frissítõponton lehúzok még némi kólát. Más nem is kell. Az Alsó- Jegenye völgyben játszadozó út a patakparton. Ám a lazsálás végén mindig vmi hegy vár: ezúttal az Újlaki. Addig azonban fel is kell jutni. Az erdõben hasonló szalagozás volt egy másik rendezvényekhez. Engem nem zavar, hiszen a sárga az sárga, de volt aki a Virágos- nyereg elõtt egy keresztbeszalagozott ösvényen elment. Az Újlaki- hegynek ez a szerencsésebb felfelé menõ oldala, így különösebb megrázkódtatás nélkül ott termek. Iszok és továbbállok ha már megkaptam a megjegyzést h most ilyen köcsögölõs futó vagyok. Pedig én futó? Még a megnevezést is kikérem magamnak, ne sértegessetek:) Hûvösvölgyig talán túl jól ismert a S, viszont megfigyelem minden alkalommal egy fokkal jobban megy. Elõször a szívbaj kerülgetett a parkoló utáni meredektõl a Határ- nyeregig, mostanára már nem is vészes. Két felfelé cammogó néninek kitartást kívánok majd Vadaskert, Hûvösvölgy. A kútnál töltök magamnak vizet, az állomásnál pedig találkozok Gézával, meglep hogy még itt van. Számolok: még 18 km és maradt majdnem 4 és fél órám. Hurrá, elég alig 4 feletti átlag ahhoz , hogy beérjek szintidõn belül. A biztos szintidõn belüliség és a csak 18 km tudata miatt úgy érzem mindjárt ott vagyok, ez hiba mert innentõl nem nagyon akar fogyni a táv.
Hûvösvölgy- Budaõrs
A Nagy- Hárs - hegyre felfelé ismét elkezd vérezni az orrom, amitõl a méreg majd' megesz. Ilyen hülyeségek zavarnak ahelyett, hogy mehetnék ahogy illik.. Így zsepistül nehezen adja magát a hegy. A múlt heti tapasztalat miatt pedig félek, hogy utána jön a bezuhanós szédelgés. Ezt megelõzendõ Szépjuhásznénál aláállok a csapnak, még nyomnom se kell, egy másik túrázó mosolyogva tartja nekem:) Átmasírozok a Budakeszi úton s remélem a legjobbakat. A S+ után már gyanús, hogy fáradok, Virág- völgy környékén pedig több mint gyanús. A Csacsi- rétre felmenet már megállapítom, az orrvérzés utáni rosszul-érzem magam ismét bejött, teljes erõvel. Valamit kéne kezdenem ezzel, nagyon nem jó.. A ponton iszok, bár nem érzem magam szomjasnak. Még 10 km. Belekoccanok , hogy elõbb beérjek na meg hátha jobb lesz. A nagyszénászugi sósmogyi után lazázok tovább amíg egyszer csak kinõ elõttem egy part. Hát ez meg hogy került ide? Hejj, nem számítottam rá és ugyan nem hosszú de úgy meglepõdtem rajta:) Felérve a Sorrento nevû sziklásnál vagyok, na már ezt is tudom. Innen még 6 km.. esetleg ha belehúzok meglehetne 10:30on belül? Próbálkozok, de a hosszú egyenesnek nem akar vége lenni. Aztán házakat látok lent és még 25 perc. Talán.. Nem ismerem erre az utat, úgyhogy nem tudom mennyi van még. Géza utolér, kérdezem,szerinte még több van hátra. Innentõl nagyjából együtt megyünk a célig, elõször persze fel a 24ökrös - hegyre,szerencsére nem meredek:) Az utolsó e.p. után hamarosan homokos út jön lefelé, a napfényben szinte vakít. Majd végre aszfaltot érezhetek a talpam alatt, hosszú utcák következnek, itt már megittam az utolsó cseppig a vizem és szomjas vagyok. A szervezõk biztonságra törekedhettek mert zebráknál jelölték az utat, sõt még az iskola udvarát is kiszalagozták:) Egészben megérkezve végül 10:40nél fejezem be, 6,6os átlaggal. Nekem ez tök jó, hiszen kételkedtem benne, hogy egyáltalán beérek e 12 órán belül. A Mátrabérchez hasonlóan ezt is "erõpróbának" szántam. Ha 70 km 10:40 alatt lett meg, vajon 2 hét múlva plusz 30 km és 1000 szint menne 18 órán belül? Nem tudom, tényleg nem.. Esélyeim latolgathatom, de az már más tészta.. Egyelõre ennek örüljek:) A szervezésre- ellátásra- útvonalra nem tudnék rosszat mondani, csak jót:) |
