Túrabeszámolók


HÓ-Fejérke / Piroska túra

efemmTúra éve: 20062006.01.30 20:23:28
Hó-Fejérke 25

Sikerült idén a sorállást megúsznom, mivel öt perccel a szintidõ zárása után értem a rajtba, így csak hárman álltak elõttem. Lajos meg is jegyezte, hogy idén ki tudtam várni a rajtot. :)

1174(!)+4(?) induló volt, szóval igazi tömegtúra lett a HóFejérke / Piroska túra.
Az idõ tökéletes, érzésre 0 fok körül, és szél sem volt. A terepviszonyok az eddigi túrák közül idén voltak a legjobbak. Benn az erdõben még havat találtunk, a turistaúton pedig letaposott hó volt. Talán csak Pátrácos elõtt nem tetszett, hogy forgott a bokám, néha könnyebb volt futva (sétálni:), mint gyalogolni.

A túra elején végre "viszontláttam" a régi Vértes 50 egyik kedvenc szakaszát, az aszfaltutat, ahonnan látni Székesfehérvárat.
A zöld sávról letérve a szalagozásra az útvonal teljesen új volt számomra Szõlõ-hegyig, és õszintén szólva nagyon tetszett. Telitalálat olyan útra vinni a túrát, ahol más túra egyáltalán nem járt.
Szõlõ-hegyre 58 perc alatt értem (7.36km), úgy éreztem, hogy a tempóm is elég jó. Mivel a volt Vértes túra útvonala kellemes emlékeket ébreszt bennem mindig, ezt a helyet is kedvelem, bár kissé szokatlan volt, hogy nem 30 fokban, a nyári melegben kell visszamászni a gerincre.

A következõ szakasz Pátrácosig szerintem el van mérve. Az itiner szerinti 2.68km-t 48perc alatt tettem meg, úgy, hogy nem álltam meg, sõt többször bele is futottam. Úgy tûnt, hogy az itiner a Csókakõi pontig -ami pedig Pátrácostól 9km-re van, és 1:04-et mentem rajta) pedig kicsit túl van mérve. A két szakasz együtt már rendben lévõnek tûnt.
Pártácosnál csokis nápolyi szeletet kaptunk.

A pont elõtti ereszkedésnél értem be a TTB-s ismerõsöket. Sancimanónak újra visszahoztam a futókedvét, úgyhogy a pontra egyszerre értünk be.
Nagyon szokatlan volt a Kocsmáros-domb környékén a sok erdõirtás. A Vértes túrákról szép, egybefüggõ erdõként él bennem a környék.

A Vár-völgy szép volt, és a terep sem volt nagyon veszélyesen jeges. A Vár hátuljához, a sziklákhoz felvezetõ lépcsõk is csak picit csúsztak. A pontnál hiányoltam valamilyen szolgáltatást. Régebben volt narancs. :)

Az utolsó szakasz, az Orondi-szõlõhegyen keresztül, belefutással-belesétálással telt, az 5.6km 48perc alatt. Tetszett, hogy nyitva volt az egyik pince -és ki is volt táblázva-, úgyhogy aki akart, az borra, forraltborra, teára betérhetett. Én inkább egy kékkutat választottam.

Elmentem még a Piroska emlékmûhöz, ami a hosszú távosoknak pár méter kitérõ volt csupán. Piroska túravezetõm volt, és az utolsó túráján is vele lehettem.
A sportpályánál még megelõztem egy nagyobb csapat rövidtávos túrázót, majd a szembejövõ Morcsit és Felazsót üdvözölve értem be a célba. Elég sok topikos pihent már az ajtó melletti padoknál.

A célpecsét, majd a kitûzõ és az oklevél átvétele gyorsan ment, a zöldborsólevesemhez is hamar hozzájutottam, amit végül Optika, Emgergõ és Gethe társaságában fogyasztottam el kint, a teraszon. A gesztenyepürét és a teát már kihagytam, ezekhez csak komoly sorállás után lehetett hozzáférni.
A túra, a 24.6km/510m 3:38 alatt sikerült.

A szolgáltatásokkal elégedett voltam, a rajt-cél várakozással is. Az itiner kifejezetten tetszett (kétoldalas, színes, térképpel -rajta hely a pecséteknek-, résztávokkal), a szalagozás példás -eltévedés kizárt-, az idõ tökéletes volt. Jó túra volt, kiválóan éreztem magam és sok ismerõssel találkoztam.
efemm.