Új túra a naptárban, része a Budapet-kupának, ráadásul triplázós lehetõség a hét végén -- menni kell.
Reggel 9:20 körül értem a rajtba, leszurkoltam a kedvezményes 700 Ft-os nevezési díjat, kaptam egy A4-es színes térképet, illetve egy több oldalas útvonalleírást. Mindkettõre szükség is volt, hiszen az útvonal nem a jelzéseket, hanem a határköveket követi, így aztán a terepen lévõ szalagokkal együtt adták meg azt a segítséget, amit az ember elvár egy szervezett túrán. Az itiner mellé járt még egy lap, amin a betûkkel megjelölt határköveken lévõ betûket kellett gyûjteni, amibõl a végén valami értelmes jön majd ki.
A rajt után sok-sok aszfalt, nem kevés szinttel, majd PT jelzés, aztán egy pont "1" számmal jelölve. No, ezt benéztük picit, ez ugyanis nem az 1. EP, hanem a betûgyûjtögetés elsõ karaktere volt :-) Innen Petamiékkal megyek tovább, bár azt terveztem, hogy antiszocc-rohanós módo teljesítem a gyaloglatot, de nem így történt... No mindegy.Ürömhegy, ismét aszfalt, most épp lefelé - beton és aszfalt rengeteg volt, de ez van, ha a határköveket akarja az ember követni.
A vasúton átkelünk, a pont balra, eléggé messze található - emberes pont, matricát ragasztanak. Kicsit késõbb szembe jön az "éneklõs autó" -- veszünk jégkrémet, ha már lehet, és gyorsan el is rágcsáljuk, hiszen az idõ nagyon jó. A Falsok(k)ról ismerõs laza emelkedõ megfogja a fiatalokat, én "öregesen" egyben felcaplatok a KZ jelzésig, csak a 3. ponton állok meg, hogy rögzítsem a lapomon, hogy itt jártam - a bólyára felírt két betû felírásával.
Fent megvárom az ifjakat, közben egy család, két kicsi gyerekkel is érkezik - igen, õk is határjárnak - ott szóban, de innen is gratulálok a gyerkõcöknek, nem egy könnyû túrán jártak ma!
Innen a HHH-ig bekékülünk, Virágos-nyeregnél dupla pont: elõbb matrica, majd picivel késõbb bólya felirattal és zsírkrétával. A Vihar-hegyet felfelé szintén igyekszem tempósan leküzdeni - ez is sikerül, könnyebben, mint lemenni a Vihar-hegy nyergébe... Fölfelé megintcsak hasznos segítség a bot, közben persze folyamatosan sasoljuk, hogy hol, merre vannak határkövek, hol vannak betûk, amibõl azért már kezd kialakulni az elrejtett szöveg :)
A Kc-rõl az Újlaki-hegy elõtt teszünk egy kitérõt, hogy egy újabb határkövet érintsünk, majd a S- (mintha jártam volna erre valamikor...) jelzésen fel az Újlaki-hegyre, szintén pont, majd tovább a S- jelzésen gyakorlatilag a Határ-nyeregig. Itt picit hûvösre fordult az idõ, és egy-két csepp riogatót is kaptunk fentrõl, de megúsztuk... A Homok-hegyre szépen mutatta a szalag a letérést (már tegnap is...), pontban 13:00-kor került a lapra a "KO" felirat.
A kékre csak picit mentünk vissza, utána a reptér mellett kaptunk még egy pici földutat a talpunk alá - innen ugyanis egy jódarabon ismét aszfalton/betonon kellett gyalogolni.
Hûvösvölgybe a "szokásoshoz" képest kintebb érkezünk, de elõtte egy EP, ahol dobozos almalé és sport szelet az ellátmány. Átvesszük, aztán megyünk is tovább, némi emelkedõvel a Fazekas-hegyre. Ha Fazekas-hegy, akkor Villám utca, viszont a folytatás nem a Gyermekvasút nyomában túráról ismert kényelmes séta föl a Hárs-hegyre - jófajta aszfaltkoptatás meredeken föl... Majd' mint az elején a Péter-hegy elõtt... No, ezt nem fogom szeretni, az egyszer biztos...
Adyliget, a játszótéren egy újabb határkõ, de megyünk tovább, hiszen van azért még elõttünk táv is, meg némi szint is, bár ez utóbbi "csak" a S+ jelzés fel a János-hegyre (nagyjából...)
A Csacsi-rét (nem tévedés, ezt is így hívják) parkolónál van a következõ emberes pont, (de elõtte még zsírkrétázunk egyet) itt kaphatunk vizet - nekem épp elfogyott a másfél literes ivólevem, úgyhogy kérek belõle, aztán gyorsan elléptünk.
A Korányi után nemsokára elértük a 14. EP-t, itt én több okból is elbúcsúztam, és kocogósra vettem az iramot a maradék néhány km-re, igaz itt-ott azért meg kellett még állni betût gyûjteni, illetve a hátralévõ kép EP-n. Az utolsó a János-hegyen volt, picit szerintem rossz helyen: ugyanis aki a jelzés felõl érkezett, az nagyon nehezen vehette észre.
A célba szintén pici beton/aszfalt beiktatásával értem be, 15:29 került az itinerre, egy szép emléklap, illetve kitûzõ a tasakba - aztán gyorsan elrobogtam a buszhoz, így az ellátásról nem tudok nyilatkozni.
Pro: Új útvonal, szép útvonal, nehéz útvonal.
Kontra: Sok aszfalt, érzésre (jóval) több szint, mint amennyi a kiírásban van.
Jövõre azért ismét jövök, ha lesz rá módom, mert kellemes erõpróbának tartom, úgy fizikailag, mint szellemileg ezt a gyaloglatot.
(Bõvebben: Túrablog) |
