Túrabeszámolók

Teleki 50

Az utascsúcsot döntögetõ kis pirossal fél órás döcögés Drégelypalánkig. Az állomás nem feltétlenül felelne meg  az eu-s normáknak..: ) A számomra legjobb társaságban indulok Drégelyvár felé 8:15körül;) A nap  próbálkozik kisütni, a P+-té festett Pon hamar odaérünk a Schaffer- kúthoz ahol pár pillanatra látni a  visszafelé menõ bz-t. A várhoz feljutva már nincs is hideg.. fent pecsét és néhány sziklás- nyûgös lépés után irány a börzsönyi kék. Pénzásástól sunyi módon szinte folyamatosan emelkedik az aszfalt ami az arról való letérés után se változik. A Csánki- kert elõtt van egy kis lejtõs rész végre lehet haladni nekem is : ) A pontõrök akkor érnek oda, pecsét után fel a sárgára, ahonnan nagyon jó kilátás van a Kámorra és messzebb egészen a Csóvira. A gerincrõl Bugyihó után – ezt a nevet vajon ki és miért adta neki?:D - , le balra Királyháza felé. Ez az út most is szét van taposva, a lovasok, erdészeti autók nem tesznek jót neki, oda kell figyelni hova lépek.. A pataknál kicsit akciózva, átlépegetve jutunk  Vagdalthúsék pontjához ahol a csokit egybõl be is termelem: ) Itt már találkozunk az elõzõ vonattal indulókkal is, és majdnem 7 átlagunk van. Legyen mibõl rontani=)  A Rakottyás – patakon sikerül a pár átkelést szárazon megúszni majd  kezdõdnek a partocskák. Próbálok nem lemaradni de esélyem sincs, úgy tûnik vannak akiknek meghajolnak a hegyek és kiegyenesedik elõttük: )  A Tóth emlékmûig ízelítõ a továbbiakból,a szélharang gyönyörûen szól.  Majd finomabb erdõs rész  következik- mekkorákat borultam itt a hóban lefelé vagy 2 hónapja: ) Ismét embereket érek utol, kövecses fel a nagy fáig s már kint is vagyok a gerincen. A kilátás mint mindig szuper, iszok egyet s a gerincen haladva felhallatszik a patakcsobogás. Páran fekszenek a fûben kicsit irigylem õket: ) Ismerve magam a Sasfészek- bérctõl szokott nehezebb lenni a Magosfára – Csóvira jutás. Fel, kis ívben erre- arra , megint fel.. közben az utat ezernyi hóvirág szegélyezi. Nézem õket és már az utcsó buckás rész jön, s végre elõttem is kiegyenesedik a talaj. A Magosfai pont felzászlózva, vagy 5 perccel le vagyok maradva az elõzõ erre járóktól. Hoppá, akkor sietni kéne! A pontõr javasolja, menjek a Phsz.ön Oltár- kõ felé. Na de a Csóvit kihagyni?! Isten ments! A  "húzzunk bele" miatt most nem nézegetem s nem írok a csúcskönyvbe. Majd legközelebb, jövök még ide eleget: ) Lefelé picit sár van + nekem  legendásan bénázós rész a Rakodóig.. viszont hamarosan utolérem Rushboyékat. Na nem sokáig örülhetek mert Hideg- hegyre fel persze nem megy úgy ahogy neki..a th.-ban  megiszok kapásból fél l vizet és teletöltöm még egyszer. Nagy- Inóc alatti utat még jobban szétcseszték munkagépekkel sajna. Száraz idõ van, de esõben milyen brutál sár lesz majd itt! Az Inóci – vágás hosszú- hosszú lejtõje jön, aminek az alján ismét útrombolás nyomait látjuk. Úgy tûnik az erdészeknek semmi esztétikai érzéke nincs..a patakon átugrás és már a pontnál vagyunk. Szerzek sört, kell az erõ: )  A kajaszünet után hármasban folytatjuk a SN-en. Bevisz a gazosba, egy patakba persze belelépek az  emelkedõ elõtt.. kanyargás és  a kóspallagi kálváriánál vagyunk. Le a faluba és csodálkozok miért nem tesznek  az elõzõ részre is pontot, hiszen a K-en és aszfalton rengeteg utat- idõt  le lehet ebbõl spórolni. Elmegyünk a kocsmák mellett ahova most nem megyünk.. hm volt már olyan, h minden kóspallagi ivóintézményt kihagytam volna?:) A falu után a piroson jut bõven a napsütésbõl az árnyék nélküli részeken. A  Kis- Hanta patak se hantázik 1szer- 2szer  meg kellett jól fontolni hogyan birkózzunk meg vele. Pusztatoronynál újabb pecsét, idõt nem nézek, rosszul  csak nem állhatunk figyelembe véve a nekem megszokottnál sietõsebb tempót. Törökmezõnél sokan vannak, a jó idõ kicsalta az embereket. A kéken tovább és most szerencsére nem bokáig cuppogós sár fogad a Vizes- árok környékén. A tarvágás továbbra is ronda majd a két vadvédelmi kerítés közötti rész nem tûnik veszélyesnek ám mire felérek másként gondolom : ) Pihentetõ szakasz Köves- mezõig, ahol közlik velem a tényállást: van még kicsit több mint egy óránk, 6 km és egy Hegyes- tetõ. Háát, ez így elsõ hallásra kétségessé teszi az egyenlõ vonatelérés képletet. Noh, meglátjuk..nem akaródzik nagyon sietni lusta vagyok én ahhoz , de így  próbálok lépést tartani és nem lemaradni a Hegyes- tetõ aljáig legalább: ) Fel és le is jönnek, én felvánszorgok a tetõre legalábbis érzésre mert egyesek már lefelé spuriznak mikor még fel se értem. Ez elég lélekromboló tud lenni, ennyire béna lennék?  Na de nem hagyhatom magam mégse szégyenben: ) Fent pecsét, közben iszok gyorsan és húzás a sárgán Zebegénybe. Az irány jó mert lefelé kell menni s nem meredeken: ) Az ismerõs szakaszon kanyargok majd bejön a Shsz.  s a kálváriánál vagyok 16:30kor. A vonatig maradt fél óra, ahhoz képest, h nem hittem h el fogjuk érni tök jó: ) Szuper nap és túra volt; köszönöm a társaságot és a szervezést: )