Túrabeszámolók


BUÉK

Frei BergerTúra éve: 20042006.01.15 12:15:02
http://web.axelero.hu/gaborkoos/terep_jaro/mashol/vodorvolgy-budai/vodorvolgy-budai-hg.htm (képek is)

2004.január 3, szombat. Indulás: 7 óra, érkezés 11 óra. Gyalogos táv: 19,9 km, szintidõ 6 óra.

Feltehetõen a szilveszteri fáradalmak kipihenésére hirdették meg ezt a túrát a Budai hegységbe – 6 óra 20 kilométerre??. Zircrõl hajnalban indulok, jól teszem, mert kell egy kis idõ, amíg felfedezem a bázist, az egykori Úttörõvasút hûvösvölgyi végállomásánál kialakított kisvasutas tábort.


Reggel piszok hideg van, a szervezõk elgémberedett ujjakkal írják a túralapot a tábor tornatermében. Még sötétben indulunk, lassan pirkad, az elsõ ellenõrzõponton, a Hármashatárhegyen már világos van, de nagyon párás az idõ. Ez egy bejáratott, jól szervezett rendezvény lehet, mert nagyon sokan indulnak, és sok baráti társaság is. Menet közben, akárhová is megyünk, mindenütt érezhetõ a civilizáció közelsége: hosszú szakaszok vezetnek a fõváros budai kerületein keresztül, szinte egyetlen pontja sincs az útvonalnak, ahonnan ne lehetne valami lakott részre rálátni. De más szempontból is érezhetõ a „civilizáció”: a Budai-hegység hajléktalanok által lakott mészkõfülkéirõl is sikerült néhány képet készítenem.

Menet közben a szilveszteri rádiókabaré ismétlését hallgattam, így észre sem vettem, milyen gyorsan eltelt az idõ. Ha a túra – számomra – értékes részeirõl kérdez valaki, akkor a Nagy-Hárshegyi kilátót, a Gyermek- (korábban: Úttörõ-)vasút páratlan vonalvezetését, valamint a Hûvösvölgyi Nagyrét melletti emlékmû-sort kell említenem (ma nem nagy divat, de ezek a XX.század elsõ felének munkásmozgalmi hagyományait örökítik meg, a rendszerváltás óta már megszokott rombolásokkal és festékjelekkel). Egyébként pedig szemét, szemét, szemét, hivalkodó újgazdagság, óriási autóforgalom, egy csepp a ránk váró jövõbõl.

Nem baj, hogy elmentem erre a túrára, de legközelebb akkor túrázom Budapesten, amikor megvalósítom egyik álmomat: egyben végigjárni az Országos Kék Túrát.